Raynes blogja

Mr. Robotnak néztek

Megtörtént velem is, amiről már sokat hallottam. Nevezetesen, hogy néhány helyen felbőszülnek, meg félnek, ha valakinél terminált látnak. Nemrég kezdtem egy új melóban, Win10-es laptopot ma állítottam be magamnak, amin dolgozni fogok. Csesztetett a tálcaértesítéseknél a céges VPN, állandóan kinyomkodtam, de aztán rájöttem, hogy a asztalon hagytak egy dokumentumot, hogyan kell belépni a VPN-re. Benne volt, hogy a user a AD usernevem. Mivel abban nem voltam biztos, hogy mi a user neve, ezért cmd-ben kiadtam a net user %username% /domain parancsot. Jön a faszi a gépem felé, hogy minek nekem cmd, hogy mennyire szigorúan monitorozzák, amit futtatok, nem kéne. Kiderült, hogy attól tartott, hogy én valami hekker vagyok. Nagyon röhögnöm kellett. Olvastam már erről másoktól, hogy főleg amcsi helyekről már küldtek ki embereket könyvtárból, meg Starbuck-ból, mert terminál volt a laptopján, és azt hitték, hogy hekkeli a helyet, eleinte nem hittem el, hogy ez nem kitaláció. Persze, mert aki terminált nyit, az csak hekker lehet. Nem is értem ezt a mai GUI mentalitást, hogy csak a GUI megengedett, aki nem azt használ, az a 70-es években él, hülye, hekker, hátsó szándéka van, illegális, nem illik.

FLAC párhuzamos tömörítés

Ezt a napot is megéltük. Vagyis pár napja már kijött a FLAC 1.5.0, amely végre támogatja a többszálúságot. Igaz, hogy csak betömörítésnél, de ott legalább sok szálon is lineárisan skálázódik, egészen 128 szálig, afölött le van tiltva, a fejlesztő szerint afölött romlik a teljesítmény. Kitömörítésnél is megoldhatták volna, az lassabb maradt, néha teszteknél, transzkódolásnál számít ennek is a sebessége.

Mindegy, nem lehet elégedetlennek lenni, ez nagy adósság volt már. Negyed évszázadot kellett rá várni. Reméljük, hogy egyszer a LAME, oggenc, opusenc is eljut erre a szintre, és nem újabb 25 évet kell rá várni.

PDF-ben futó Linux

Egy nagyon nem normális pdf-be ágyazott JS-re fordított RISC-V emulátorban futtatott Linuxot, egy másik meg Doom-ot. Elismerésre méltó, de felhívja egy nagyon káros mai trendre a figyelmet. A modern formátumok túltervezettek, túl nagy komplexitást tesznek lehetővé. A pdf arra szolgálna, hogy dokumentumok mindenféle megjelenítőn és hordozón azonosan nézzenek ki, ne essen szét a formázás, meg ne torzuljanak a színek. Ehhez képest már formkezelést, 3D funkciókat, JS-tet, meg minden szart beletettek, aminek semmi köze nincs már az eredeti céljához, csak a felesleges bloatságot növeli, és esetleges biztonsági lyukat is képez, visszaéléseket bevonzva. Lényegében egy dokumentummegjelenítő nyelv a pdf, nem interaktív felület, meg Turing-képes futtatási platform.

Hála istennek a szög egyszerű xpdf, mupdf, Zathura nem is jeleníti meg ezeket, és ennek kifejezetten örülök, hogy csak statikus pdf-et lehet velük nézni, garantáltan egyszerűek és biztonságosak, nem futhat le rajtuk káros kód, nem ömölhet be a futtató rendszerre a bloat.

Ugyanez pepitában az Excel-ben emulált komplett CPU. Na, annak sincs már köze a táblázatkezeléshez. Szép mutatvány, de minek. Ahogy a böngésző se webalkalmazások futtatására lenne való, hanem weboldalakat böngészni, abból is statikus tartalmat, nem izgő-mozgó, zenélgető bannereket, meg JS hegyeket. Ezért van az, hogy a mai modern böngészők már rég nem is html-megjelenítők, hanem komplett, sandboxolt OS-ek, és az elsőfokú veszélyforrások a rendszerre nézve, mert kontrollálhatatlan kód fut rajtuk, és óriási bloatok is, aminek a mentén elavultatják a régi gépeket.

trey figyelmébe Tesla-ügyileg

Mindig ekézi Ilonka elektronyos járgányait, de valamit mégis csak tudnak, egyszerűen nem hiszem el, hogy ezen a videón, 5:34-nél a Teslás milyen arrogánsan és simán átmegy egy olyan gázlón, amibe terepjáróknak óvatosan próbálva is beletörik a bicskája. Persze a lamborghinis újgazdag pöcsöt se zavarja, hogy neki nem gőzhajója meg atomhajtányos tengeralattjárója van, csak neki nem sikerül a mutatvány. Ő nem lesz ám lúzer, aki visszafordulgat, meg körbekerül, át kell menni, akkor is, ha ott vannak a lerobbant autók csokorban, figyelmeztetésnek, meg a helyiek röhögésre előre bekészített marokkal ott filmezik tömegesen. Persze van, amikor nem jön be nekik a káröröm, MX-5-ös simán átkacsázik rajta, jó, ez egy sekélyebb történet volt némileg.

Böngészők több évtizede fennálló fogyatékossága

Ma is előfordult, amibe rendszeresen beleszaladok, hogy a böngészős text box-ba megírok egy hosszabb hozzászólást, ami elveszik. Vagy mert küldéskor nem megy a weboldal, vagy netkimaradás van, mire visszamegyek, eltűnt a szöveg, vagy mert véletlenül megnyomok valamit (most pl. véletlenül a Ctrl+r-t nyomtam mega felelőtlen Ctrl+z-re kiadott Ctrl+y helyett), és odalett az egész, nem hozza vissza semmi. Ilyenkor azért eléggé elkap a harci ideg.

Ráadásul ez már minden böngésző régtől fogva létező hülyesége, hogy ezt technikailag nem tudják megoldani, hogy legalább kliens oldalon valamennyire mentődjön x időre. Bezzeg ilyen ad-telemetria, Manifest v3, Pocket, Orca Reader, meg senkinek nem kellő fosok fejlesztésére van erőforrás.

18 év után dobom a Firefoxot

Nem azért, mert meguntam, vagy ilyesmi, de rákényszerültem. A jelenlegi 125-ös verzióra frissüléssel összeomlott a profilom Arch alatt. Először arra gyanakodtam, hogy profilom régi, csináltam újat, azzal is összeomlott. Aztán arra gondoltam, hogy az a baj, hogy a Mozilla binárisát használom, nem a disztró tárolójában lévőt, ezért felraktam a FF-ot az Arch tárolójából. Úgy jó volt kb. 2 hétig, de ma megint rákezdett, összeomlik rendszeresen, vagy ha nem, akkor az egész X szervert lerohasztja, vagy összeomlassza vagy lefagyasztja.

Próbáltam nyomozni mi lehet az oka, de nem jövök rá, X.org logban, crash reportban meg terminálkimenetben nem látok használhatót. Frusztráló már, hogy 2 hetente új profilt kezdek, mindent újraállítgatni, minden addont újra feltenni idegőrlő. Így áttértem Brave-re. Chromiumból sok minden hiányzik, Chrome-ban meg nem akarom a Google kémszutykait. A Vivaldi, Opera nem FOSS licences.

Tényleg az az érzésem, hogy a Mozilla eltökélt, hogy elűzzék az összes userüket, azt a keveset is, aki maradt.

GNU ed 1.20

Mindenki erre várt, végre egy éves kemény fejlesztés után jött ki új alverzió a GNU ed text editor-ből, így most már törölheti mindenki a gépéről a VS Code-ot, meg az IntelliJ, Eclipse, Sublime, stb. megoldásokat, hiszen az ed a „standard editor”, legalábbis a man-ja szerint.

Az Asus kedves női felmenőjét

Egy mulatságos történet az Asus laptopomról. Van ezen a gépen egy olyan funkció, hogy a Windows/Super billentyű lezárása. Véletlenül megnyomhattam, mert megszűnt működni a Super billentyű. Majd 40 percet nyomoztam miatta. Azt hittem, hogy valami bleeding edge Arch testing frissítés vágta haza, aztán az sxhkd konfigjára gyanakodtam, mert hibaüzeneteket irkált, hogy valami elkapta az inputot. Aztán X.org log nyálazás jött, aminél félrevitt az UnloadModule "libinput" bejegyzések tömkelege, akkor újratelepítettem a xf86-input-libinput és xorg-xinput csomagokat, újraindítás után legalább eltűntek a X.org logból a vonatkozó hülyeségek, de még mindig nem működött. Egész véletlen találtam rá a neten, hogy egyes notikon van egy ilyen billentyű, az enyémen Fn+Super. Élére fordított léccel verném agyon, aki ezt kitalálta. Az az igazság, hogy ezt régen szándékosan is nyomkodtam, mert kíváncsi voltam mit csinál ez az Fn-kombó, de akkor nem működött, nem csinált semmit. Most meg véletlen megnyomhattam, egymás melletti billentyűket véletlen együtt lenyomva, hát nem volt könnyű kinyomozni. Hogy egy ilyen bré funkció így megszivasson. Ráadásul debugolni is nehéz volt, mert majdnem minden billentyűkombinációban, amit használok, van Super módosítóbillentyű, nehéz volt programokat indítani, nagy részét tty-ban toltam le.

Erre ti is figyeljetek az esetből okulva. Általában az ilyen billentyűkön egy kicsi lakat szimbólum van.