subchee blogja

Már egy ideje érlelődik, hogy építsek egy LFS -t. Csakúgy.. tanulni akarok belőle. A ,,host'' egy virtuális gépen futó Debian sid, minden előfeltétel megvan az LFS -hez. Egyébként az LFS 6.5 -öt választottam, nem a current-stable -t. Mert régebbi kernelt szeretnék a majdani kész LFS -em alá (2.6.29 -est).

LFS partíció létrehozva, felcsatolva, $LFS/tools és $LFS/sources könyvtár megvan, az lfs júzer tulajdonában van, a forráscsomagok letöltve az $LFS/sources -be (minden csomag a nagykönyv szerinti verzió, kivéve a kernelt, mert a 2.6.29 -es). A binutils -t már leforgattam. Az lfs júzer is beállítva (.bash_rc, .bash_profile, stb)

Igen, ez már harccá fajult :D

Szóval az előzmények:
VOL 1.
VOL 2.

Na, előszedtem a jó öreg Geforce MX4000 -es 64 MB -os vga kártyát és beraktam az Ati helyére. Süsüt töröltem, gondoltam kezdjük a kályhától. Szóval Ubuntu 8.04 -et előszedtem (még jó, hogy senki sem jelentkezett az eredeti CD -kért :P) és feltelepítettem. Természetesen jött a "pöcsölés" is, így ott virít a 8.04.1 -es verzió a gépen. :)

A hupwiki Nvideára vonatkozó része kevésbé volt segítségemre (kicsit átláthatatlan vagy nem is tudom túlbonyolított lett a stílusa, elnézést a szerzőjétől), inkább az hupwiki Ati -s szekciójából dolgoztam, onnan csipegettem az infómorzsákat a szükséges csomagokra vonatkozólag. Aztán felraktam az Nvidea oldalról letöltött driver pack -ot. Ez kicsit kalandos volt, mert a legfrissebb verzió kiírta, hogy ő bizony ezzel a régi kártyával nem áll szó, ajánlotta figyelmembe a 96.x számozású verziókat. Na, az már föl is kúszott szépen és csodák-csodájára sikerült működésre bírni. Ez már értelmesebben bekonfigurálta az xorg.conf -ot, 1152x864 felbontásra és 75 Hz -re állította a monitorom, ami nekem tökéletesen megfelelt. Csak úgy kíváncsiságból próbáltam persze állítgatni az Nvidia grafikus felületén keresztül a dolgokat, de az xorg.conf fájlba nem tudta kiírni a változásokat "acces denied" hiba miatt. (sudo -val indítva az nvidiaconfig -ot sem működött)

Elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író

A Wikipediát feltűntették, pirospont. Tudom, nincs semmi köze a Unix világához, de az Ivan Gyeniszovics egy napja mai napig egyik kedvenc olvasmányom. Csak ajánlani tudom mindenkinek, ebből a szomorú alkalomból.

Teljesen véletlenül akadtam a kötetre egyszer, amikor épp nem volt olvasnivalóm és egy könyvesboltban nézelődtem. Akkoriban amúgy is több szocreál könyvet olvastam és örülök, hogy megvettem. Azoknak külön ajánlom, akik éreznek bármiféle nosztalgiát is az SZU iránt, vagy a "mi" régi rendszerünk iránt. Ezután a nosztalgia garantáltan csökken, ha nem is megy át ellenérzésbe... (és no flame, nem azért post -oltam)

Na, előző bejegyzésemre jött pár jótanács (ezt a szót miért húzza alá a helyesírás ellenrző??), de én gondoltam egy merészet és eljátszottam most Süsü 11.0 -val ugyanazt...

Előzmények itt: http://hup.hu/node/58777

Szóval Süsü feltelepít. Ez már alapból felismerte, hogy hohó, nekem ati nv350 grafikus mag van a gépemben és engedélyezte is, ennek örömére felcsutkázta a felbontást 1280x1024 és égette a szemem 60Hz -en, ahogy azt kell. Erre átállítottam 1024x768 -ra és 85Hz -re. De azt meg elfelejtette szerencsétlen minden újraindítás után... na, gondoltam semmi vész. Felraktam az Ati Catalyst Linux -os változatát... az automatizált telepítés nem jött össze, mert nem tudott a kernelbe belefordítani egy modult, ezért utána inkább csináltam egy rpm csomagot és felraktam abból. Aticonfig -ot beállítottam parancssorba, megadtam neki max. felbontásnak az 1024x768 -at... én kis naiv, azt gondoltam akkor már ha azt fogja használni, automatikusan a (szemnek) legjobb frissítési frekire állítja a monitort. De nem. Újraindítás után stimmelt a felbontás, de csak 60 Hz -en ment. S mivel felkerült ATI Catalyst, ezért az X.org GUI -s konfigja már nem volt hajlandó elindulni, csak sírt a szája minden hibaüzivel...

Na, miután már több, mint 2 éve használom az Ubuntu Server Edition -t, meg egy ideje szórakozok a Desktop változatokkal is, meg mivel most betegszabadságon is voltam és unatkoztam, elhatároztam, hogy szívatom magam egy csöppet. Na jó, nem direktbe önszívatásnak szántam, mert akkor inkább elmentem volna segédmunkásnak kőműves mellé...

Kitaláltam, hogy kipróbálom a Compiz -t, hogy mi a fene is az... képeket láttam róla, videókat is... Eddig úgy voltam vele, mint a székely bácsi, aki életében egyszer elment a moziba és megnézte a Csillagok háborúját, majd utána csak hümmögöt és azt mondta, "hát én ezt akkor sem hiszem el".