A Linux arra készül, hogy átvegye a low-end PC piacot

Vélemény

Steven J. Vaughan-Nichols a Desktoplinux.com vélemény rovatában arról elmélkedik, hogy a Linux kész rátenni a kezét a filléres PC piacra. A rovatvezető szerint a PC üzletág olyan fordulóponthoz érkezett, amelynek eredményeképpen Linux-hajtotta PC-k millióit kaphatják kézhez a felhasználók. Mire alapozza ezt a cikkíró?

Szerinte a a Linux desktop egyre kiforrottabb. Ma már senki nem állíthatja komoly arccal, hogy az emberek nem tudják elvégezni munkájukat Linux-on. Ubuntu, PCLinuxOS, MEPIS, openSUSE, Xandros, Linspire és így tovább... hosszú a listája azon Linux disztróknak, amelyeket a PC tulajdonos úgy tud használni, hogy mélyebb ismerete lenne a Linux technikai oldaláról. Lehetne érvelni azzal, hogy a Vista vagy a Mac OS X jobb, de ha Michael Dell otthon Ubuntu Linux-ot használ, akkor nem lehet azzal jönni, hogy a Linux nem egy életszerű választás bárki számára.

Ezután felsorolás következik arról, hogy a desktop Linux hol vetette meg a lábát a közelmúltban: OLPC "100 dolláros" XO laptop, Intel Classmate PC, Asus Eee PC, Everex gPC TC2502, Everex Cloudbook, ...

A szerző szerint 4 trend figyelhető meg: felhasználóbarát Linux desktop megjelenése; használható, 500 dollár alatti olcsó PC-k (laptop-ok és desktop-ok); egyre inkább bárhol elérhető szélessávú internetcsatlakozási lehetőség (WiFi); üzleti szintű internetes irodai alkalmazások. Ha összekotyvasztjuk őket, akkor Vaughan-Nichols szerint kész a forradalom.

A cikk írója szerint a low-end PC piacon a Linux malmára hajtja a vizet a Microsoft Vista is. A Microsoft Vista ezeken az olcsó PC-ken nem fut megfelelően (kivéve talán a Home Basic-et, de az meg kinek kell?). Az Office 2007-nek szintén kevesek ezek a gépek.

Ezen okokból kifolyólag Vaughan-Nichols szerint a következő néhány negyedévben a low-end linuxos PC-k gyorsan ráteszik a kezüket a számítástechnikai piac alsó szegmensére. Ahogy az üzleti élet egyre jobban megbarátkozik a SAAS-sal (Software as a Service - szoftver mint szolgáltatás) és a nyílt forrású szoftverekkel, az árból származó előnyök miatt a Linux/SAAS modell egyre életképesebb lesz.

A Microsoft harcolni fog ezen trendek ellen foggal-körömmel. Árat fog csökkenteni és a Windows XP sokkal tovább fog a piacon maradni, mint ahogy azt a Microsoft valaha is tervezte. De a cikkíró szerint ez nem lesz elég. A Linux alulról támad és egyre nagyobb szeletet hasít majd magának a desktop PC tortából.

A cikk itt.

kinek mikor:)

mindenesetre a low-end pc az a hely, ahol a linux által elviselendő potenciális kompromisszumokat az ember még relatíve könnyen elviseli - a low end pc eleve kompromisszum, most az, hogy nem ablak OS fut rajta, csak hab a tortán.

arról nem is beszélve, hogy ezekre a gépekre talán jobb is a linux az xp-nél.

remélem, a mindenféle win-only szolgáltatást nyújtó fél látja a low-end trendet, s jobban gondol a linuxra - fájó pont számomra a vpn itt a közgázon pl, de felteszem nemigen elszigetelt eset ez. 

int getRandomNumber() {
return 4; //szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.
} //xkcd

97-ben fvwm-et használtam (talán fvwm2-t).

Email kliens: kb. akkoriban váltottam pine-ról mutt-ra.
Böngésző? Netscape Navigator.

Kernel verzióra nem emlékszem. Talán 2.0 sorozat akkoriban jelent meg? Az első Debian volt, ami akkor futott. Korábban Slackware, 1.2.8-as kernellel (Chip magazinból)

Csak érdekességképpen: Ugyan igen régen KDE-t használok, de csak idén szoktam át mutt-ról kmail-re. És a kmail még mindig rosszabb számos szempontból, mint a mutt. Csak már meguntam az URL-ek meg az attachmentek kezelését.
Meg idén (többek között a kmail ostobasága miatt) átálltam a korábbi levelezési modellről (local mailbox, local exim kézbesít direktben) egy távoli gép IMAP-jára.
Helyi mailboxszal nekem továbbra is csak a mutt játszana.

De ezek ellenére nekem 96-tól Linux van a Desktopomon (bár volt kis idő, amikor konzol volt az a desktop)

G

bár nem nekem szólt személyesen a kérdés, de ha már felmerült, egyáltalán nem volt nagy mágia 1997ben sem a gnu/linux. akár otthon is. nekem akkoriban fvwm2 ablakkezelőm volt. 2.0.x kernellel. volt már a kezdetektől Netscape Navigátor, amit akkor még nem gyűrt le az IE gőzhenger. a suse akkoriban egész win98szerűvé formálta az fvwm és fvwm2 abalkkezelőket. miután áttértem debianra icewmet használtam nagyon sokáig. az icewm ablakkezelő akkoriban kezdett stabillá válni.
egyébként a desktop linux nagyon régi dolog, már 1996ban létezett full userfriendly Caldera openlinux. csak akkor a barátságosság ára számtalan fizetős program volt. ugy 600USD volt akkoriban.

"Ha az apeh is ... " :DDDD Azért reméljük hogy a kedves apeh nélkül is jó irányba fog ez a dolog haladni... :)

Érdekességként jegyzem csak meg, hogy nyomdai és grafikai felhasználásra nagyon kis réteg használhat csak nyílt szoftvereket. Számomra ez érdekes, ezért figyelemmel kísérem. A lényeg, hogy pl. nem létezik (egyenlőre :) ) nyomdai kilövő szoftver a nyílt forráskódú szférában (ami egy nagy ívre pakolja fel a nyomdanó kiadvány oldalait). Ezek a megoldások elég drágák. Pl. a Californiai Creo cég 2005-ös ára szerint másfél millió Ft-ot kérnek a Preps nevezetű szoftverükért. Vannak azért olcsóbbak is olyan 300e környékén. Lényeg hogy egy brazil fiatalember (Celso) elkezdte betömni ezt a lyukat is :) Én tesztelőként és néhány hiba javítójaként működök közre (nem beszélve arról hogy napi szinten használom ezt a megoldást, nem kevés pénzt spórolva magamnak).

Ami a lényeg, hogy Braziliában lesz erről a napokban egy nyílt előadás, amelyen részt vesz a Brazil nyomdai szféra legmagasabb köre is: ABTG (Brazilian Association of Printing Technologies) és ABIGRAF (Brazilian Association of the Printing Industries). A téma durván fordítva "Eredmények a kiadványszerkesztésben és nyomdai technológiában nyílt forráskód felhasználásával" (Results over Desktop Publishing under OpenSource resources).

Ez is számomra azt mutatja, hogy a szoftver piac azfelé tendál, hogy megdöntsék a monopol helyzetű szoftver-óriások kiváltságait és újraosszák a lapokat :) olyan technológiákat felsorakoztatva, amelyek fejlődése nem kizárólag egy meghatározott csoport érdekeit szolgálják majd, hanem egy alapot fognak képezni mindenki számára a fejlődés útján. És -ahogy a cikkben is szerepelt- valószínűleg a "Software as Service" fog érvényesűlni.

Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan torta, amit sok ember süt és sok embernek kell majd megenni. Ha jól keverik a hozzátevőket, akkor mindenkinek ízleni fog :)

Nekem DTP téren a nagy űrt a gimp CMYK nemkezelése jelenti főleg... A scribus látványosan használhatóra fejlődött az elmúlt időben, szerkeszteni már lehet.
Viszont kilőni a nyomda úgyis tud, ennek hiánya nekem nem okoz fájdalmat :) (ez ma már nem felár egy levilágítóban!)
..de azért szivesen megnézegetném én is ezt a progit, ha megadnád, hol lehet elérni.

Pedig a CMYK nem annyira szükséges, mint sok ember gondolja. Minden progiban meg lehet csinálni az anyagot RGB-ben. Sőt, az is egy eltévelyedés, hogy sokan CMYK-ban kérik a képeket. Pedig ha egy RGB állomány CMYK-ra van konvertálva, akkor az már nem készülék független színtér, mert meg kell mondani hogy milyen színprofil figyelembe vételével legyen elvégezve a konverzió. Márpedig ugyanaz a CMYK érték nyomdagépen lenyomva vagy inkjet nyomtatón nyomtatva nem is hasonlít sok esetben. Vagyis már nincs értelme színhűségről beszélni. A megfelelő módszer az, ha minden képet RGB-ben hagyunk (amúgy is csak RGB-ben lehet módosítani a legkisebb adatvesztéssel, CMYK-nál borul az egész), aztán X3-as szabványú PDF-et exportálni pl. Scribus-ból. Ennyi.

RGB kezeléssel 3 probléma van:

1) RGB-ben nem tudnak direkt színeket csinálni

Megoldás: a maximum telítettségű 6 színvariánsát kell használni az RGB-nek, pl: R=100, G=0, B=0 --- R=100, G=100, B=0 stb. stb. És ezt úgy bontani színre Gimp-ben, hogy --> Image menü / Mode / Decompose... / Cmyk kiválaszt és a Layer-ből a pipát kivenni :PPP

2) RGB színek használatakor a CMYK-ra bontott anyag maximum fedettsége több lehet az általában megengedett 280 %-nál

Megoldás: A nyomdával kell konvertáltatni CMYK-ra az RGB anyagot egyéni pontterülési görbéket megadva, itt lehet szabályozni pl. a keletkező Fekete csatorna maximális mennyiségét, tehát máris nem ragad a papír a hengerhez és nem úszik a festékben és nem lesz a fekete anyag pl. C=85 M=80 Y=88 K=100. Általában Photosopban könnyű ezt elvégezni.

3) A megrendelőnek olyan képernyőn megjelenő anyagot kell mutatni, amely moderált színeket tartalmaz, mert ugye a szubsztraktív CMYK színtér nem fedi le az RGB-ét

Megoldás: Scribus-ba anyag beránt importtal, majd vissza exporttal, immáron a Scribus színprofiljait használva :)

Kilőni nem minden nyomda tud, főleg az olyanok, amelyek spórolnak minden szoftveren (én 90 %-ban csak ilyet ismerek). Tehát ha erről van szó, akkor máris számít hogy mennyiből lehet kihozni (nem beszélve arról, hogy sok esetben a milliós programok olyan orbitális hibákat tartalmaznak, hogy a nyomda bukja a levilágításnál vagy kinyomásnál keletkező kárt).

A programot nem szeretném egyenlőre publikálni, mert még én is fejleszteni szeretnék néhány dolgot hozzá, de amint végleges lesz, akkor publikálni fogom. Lényeg hogy egyenlőre kézzel kell írni egy XML fájlt, amely a paramétereket tartalmazza, majd ezt a progi feldolgozza. A sok bemeneti PDF-ből keletkezik 1 db PDF, amely maga a kilövés.

Egy-két hónap múlva itt a HUP-on szívesen közzéteszem bemutatva a teljes Open Source megoldását a dolognak ha van rá kíváncsiskodó :)

Nm titkos a dolog részemről. Easypose a neve. Csak nem tudok olyan egyszerű használhatóságot bemutatni, hogy ne kelljen konfigurációs fájlokat irogatni. Mondjuk én minden profilra megírtam az XML-t :) Bocs ha nem úgy jött le, csak még meg akarom a GUI front-endet valósítani :)

Pedig ezt én akartam beköpni hamarabb ;) Várható , miden évben ezt mondjuk. Vannak hiányoságok azért.. Még anno kifejtettem már egy disztró terjedésének akadályát (ergo Linux terjedés) miszerint most már inkább a hw és az sw gyártó cégeken múlik inkább mennyire figyelnek fel és mennyire kezdenek portolgatni , átirogatni Linuxra. De mivel jövőre elég sok dolgot igértek tartom én is : 2008 a Linux Desktop éve lesz ;)

( wladek1 | 2007. 12. 11., k – 16:47 )

Ez teljesen pozitiv, de nem biztos, hogy örömteli is.
Sok disztro van sokféle igényre, ettől függetlenül nem mindegyik teljesíti az elvárásokat egy teljesen uj user részéről.
Mint tudjuk, nemcsak a Linux sz.r, hanem ugy általában az összes olyan OS, ami nem Windows.
Magyarországon informatikai szempontból borzasztóan alulműveltek az emberek. Erre számtalan példát olvastunk itt is. Gondolom, máshol sem sokkal jobb a helyzet.
Szóval olyan emberek kezébe adunk Linuxot, akiknek pl. telefonon kell elmagyaráznom, hogy a címsor a böngészőben hol található. Most akar venni Eeepc -t. Előre félek.

__

/*no comment*/

... dehogynem.
viszont valahogy aza köztézis, hogy új felhasználók bevonása jó a jelenlegi felhasználói tábornak.
Hülyékkel küzdeni meg mindig kell. Én megvárom az eeepc vételével azt az időt, amikor jön valami hülye, hogy "szarezmernemvindóz", és el akarja nekem adni áron alul:D 

int getRandomNumber() {
return 4; //szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.
} //xkcd

Meg azt se felejtsük el, hogy egy WinXP esetében nem csak 25 (home) vagy 45 ezer (prof) Ft-tal kell számolnunk. Egy letelepített XP rendszer szinte semmilyen használható és komolyabb extra szoftvert tartalmaz. Tehát ha hasonlítani akarunk mondjuk egy Ubuntu-hoz (amit Ubi-val meg lehet csinálni 1 CD-ről telepítve), ahhoz testvérek között is több száz ezer forintot kellene letenni.

Az is lényeges különbség, hogy egy mai ubuntu a legkiválóbb és legújabb technológiákat tartalmazza (akár a titkosítás vagy hálózatok terén). Nem 'Flame'-nek szánom, ezek inkább tények, amivel gondolom egyet értetek.

Nem erről volt szó. Ubuntuban ezek az alap telepítés részei, rajta vannak a telepítő cédén. Win esetén, még az Office-t is külön kell telepítened. Ha FLOSS cuccot akarsz rá, azt is. Persze, ha van egy OpenCD-d, akkor már egyszerűbb, de ebben az esetben meg már majdnem ott vagy, mintha Linuxot használnál...
Majdnem.

"Most akar venni Eeepc -t. Előre félek."

Felesleges. Akiknek a kezébe adtam az Eee PC-t és nem voltak tapasztalt userek, azoknak az első kérdése így hangzott: "És milyen Windows van rajta?" Kár aggódni. Észre semfogja venni, hogy Linux aki nem tudja, hogy mi van rajta.

--
trey @ gépház

Nem tudom, hogy Te milyen igényeket támasztasz az OOo-val szemben, de én egy 150+ fős, nemzetközi, Microsoft-orientált cégnél dolgozom, ahol gyakorlatilag minden Microsoft dok formátumban van. Teljesen jól megélek immár 8 éve a cégen belül az OOo-val. Amire itt kell egy irodai programcsomag, arra elég. Persze mi nem éljük le az életünket az Office-ban, közben dolgozunk is :))

Ezzel _nem_ azt akartam mondani, hogy az OOo mindenkinek jó.

--
trey @ gépház

Így van! Fel kell mérni az igényeket és az alapján dönteni. Ha meg valaki a Microsoft zsebébe kívánja tolni a pénzt, lelke rajta. A lényeg, hogy mindenki tudjon róla - van más választása.

KAMI
--
OxygenOffice | OpenOffice.org | Az internet svájcibicskája | A Böngésző - magyarul

Az elso mondatod akar en is irhattam volna, csak a 150+ fo nalunk ugy nez ki, hogy 50000+ fo, igaz az en kozvetlen csoportomban csak kb 70-en vagyunk.
A tobbi mondatoddal mar nem tudok ennyire azonosulni. ;) Linux desktopot hasznalok es az egyik legnagyobb gondom eppen az Ooo vs MS O inkompatibilitas. Na, az is csak annyira, hogy vegulis tudok raja dolgozni, ezt hasznalom, de sok apro/nagyobb bosszusagot okozott mar... mondjuk a "Teljesen jol megelek vele" nem hagyna el a szamat. Es nem, amugy a mi munkank sem az Office korul forog. ;)

De az eredeti problema amugy is az volt, hogy mit fog kezdeni az atlag user egy Linux desktoppal (legyen az akar Asus Eee akar mas). Nekem sajnos tobb negativ tapasztalatom van ilyesmivel...

Én a válaszomban nem zártam ki a lehetőségét annak, hogy valakinek nem felel meg az OOo és a Linux. Ugye a te válaszodban is benne van burkoltan, hogy azért csak lehet a világon olyan, akinek megfelel? Bízom benne, hogy csak arról van szó, hogy jól elrejtetted. :)

Egyébként a topik nem arról szól, hogy holnaptól mindenki Linuxra fog áttérni a cégeknél, hanem arról szól a vélemény, hogy a _low end_ gépeken keresztül alulról nekiáll majd enni a desktop piacot. Ha az Asus jövő évre 3.8 millió eladott Eee PC-t prognosztizál (és be is jön a számítása), akkor azt hiszem, elmondhatjuk, hogy valamicskét ellop a desktop piacból. Ez csak egy vendor. Arra meg nem nagyon kell példát keresni, hogy ez fáj a Microsoftnak. Ott a nigériai Mandrake eset, ahol mindenféle marketing megveszte támogatással próbálta rávenni a helyi maffi megoldásszállítót, hogy gyalulja le a megvásárolt Mandrake-et és helyette XP-t szállítson a Classmate PC-ken.

--
trey @ gépház

Nekem általában jók a tapasztalataim.

A Commentek, Track Changes, szinezések (kimelés) inkább nem használható, mint igen. Ha ezeket nem használom, nem szokott gond lenni, legfeljebb táblázatok mérete más, máshol törnek a sorok.

De pl. a múltkor érdekes mód OOo -> Word konverzió során az összes címsor első betűje eltűnt nyomtalanul.

G

( uid_14401 | 2007. 12. 11., k – 17:45 )

Király. De az hogy a Linux tényleg látványosat hasítson a piacból, azt hiszem kb nagypapa koromban lesz, de legalábbis 10 év múlva.

Mindenesetre Michael Dell már nem használ Ubuntut, pedig van pár gépe, nem is a legrosszabbak... :-/

-----------------------------
Debian Etch desktop
Ubuntu Gutsy server

"Mindenesetre Michael Dell már nem használ Ubuntut, pedig van pár gépe, nem is a legrosszabbak... :-/"

Ez is csak egy PR fogás volt. Hehe.

Nekem az első linux boot óta nagyon megváltozott a hozzállásom.
Nem hittem volna, hogy a wines hdd-m a polcon fog porosodni hónapokig.
Ami azt illeti, abban tényleg sok igazság van, hogy mennyire fejlett és mennyire használható.
Jelenleg konkrétan semmit(!) nem tudnék mondani, ami nem megoldható pl az én Ubuntumban.
Kivétel talán az Oddworld, de arra meg nincs időm;)

( saxus | 2007. 12. 11., k – 18:00 )

"Az Office 2007-nek szintén kevesek ezek a gépek."

Azért mondjuk na.. Az OOo nem egy sebesség és memóriabajnok, azt azért el kell fogadni.

Szüleim notiján 1.6-s celeronnal, 256 rammal, Ubuntu 7.04 alatt az OOo látványosan lassabb, mint régen, XP alatt az Office 2000 1333-s thunderbird és 256 ram mellett. Időnként a mostani Athlon X2-esemen 4G ram mellett is érzem, hogy lassú, várni kell egyes műveletekre.

Gyorsteszt egyébként:
OOo 2.3, XP SP2
Office 2007, Vista
Egy darab Writer/Word szimpla üres doksival indítva. Office 2003-s usert most hirtelenjében nem tudtam szerezni.

Nekem elég viccesek az olyan tesztek, hogy melyik office csomag indul el 2 másodperccel gyorsabban, vagy melyik eszik 10 megával kevesebb memóriát. Tapasztalatból mondom, hogy a legnagyobb beépített korlátja mindenféle office alkalmazásnak: a felhasználó.
Hiába nyitja meg egyik vagy másik 5-10-40 másodperc alatt a dokumentumot, ha az egységsugarú júzernek 15 perc létrehozni egy értelmes új oldalt akár a prezentációban akár a szerződésben.

( Tibixe | 2007. 12. 11., k – 18:32 )

Ahogy az üzleti élet egyre jobban megbarátkozik a SAAS-sal (Software as Service - szoftver mint szolgáltatás) és a nyílt forrású szoftverekkel, az árból származó előnyök miatt a Linux/SAAS modell egyre életképesebb lesz.

Elárulná valaki, hogy mi köze van a Linuxnak meg a SaaSnak egymáshoz?

"Software as a Service (SaaS) — meaning delivering software over the Internet"

Tippem van csak, hogy mire gondolt a cikk írója. Ugyanazt a szolgáltatást Linux-ot futtató géppel olcsóbban el lehet érni, mint Windows-t futtatóval. Már csak abból adódóan is, hogy ezek a low-end PC-k afelé mozdulnak, hogy rajtuk Linux lesz.

--
trey @ gépház

( mrev | 2007. 12. 11., k – 19:35 )

Szvsz nem olyan nagy a fejlődés. Nem ebben az évezredben kezdtem Linuxot használni. Mindig is elég jó volt a Linux desktop, hogy meg lehessen élni rajta, viszont most se annyira jó, hogy ne lehessen egy rakás hibát találni benne. Valahogy nem fogynak el a nehézségek.

--
CCC3

( xilu | 2007. 12. 12., sze – 12:13 )

a legtöbb desktop felhasználó ragaszokdik szokásaihoz!
szóval a töbség azonnal legyalulja a gépét és microt húz fel.
nem egy hawerom hívott hogy mennyek és szedjem már le azt a f0st mert ő xphez szokott(jáccani akar).
és ez így lesz még jópár évig magyarországon.

fejlesztők írják fejlesztőknek

Ez így volt az open source hőskorában. Egyszerű, a feladatot jól megoldó kódot akartak írni, egyesek hobbiból, mások szükségből. Aztán közreadták és látták, hogy ez jó. Ekkor még senki nem törődött a piaccal. Biztos ma is vannak még ilyen lelkes emberek, és kerül ki jó szoftver a kezük közül. De újabban sokkal jellemzőbb, hogy profitorientált (magyarul nyereségvágyó :) cégek alkalmaznak kernel- és egyéb fejlesztőket pontosan a piac igényeinek kielégítésére. Nekik köszönhetjük például, hogy 2007 a linux desktop éve volt, és az lesz 2008 is :) Még több csilli-villi, még több bloat. Éljen-éljen.

Mióta ennek a - nemtommilyen, talán webkettes - korszaknak alapszava a KÖZÖSSÉG, alig vannak közösségek. Pillanatnyi érdekközösségek maximum. Egymás anyázásában kimerülő párbeszédek. "Bejelöllek ismerősnek" típusú közösségek. Persze hogy nehéz közösséget találni, ha annak álcázza magát egy csomó kereskedelmi portál. Régen kérdeztél valamit az IRC-en, jött a válasz. Most meg kiskakasdi-kiafőnök-jómegmondom-bazmeg-olás. Legszívesebben okádnék egynémely közösségnek kikiáltott portál tagjainak a kapucnijába, de azt meg ki nem szarja tele? Szóval maradnak a valós kapcsolatokon alapuló közösségek és a tényszerű anyagok keresésének tárgyilagos lehetősége. Nem rossz ez így sem.