Disco kazetták a 80-as évekből....

A fiatalabb generáció számára a 70/80-as években a kazetta olyan volt mint most a letöltés csak épp több xarakodással járt :)
Az "öregedés" egyik jó következménye, hogy előkerülnek a mostani szóhasználattal élve
"kalóz" felvételek amik vagy a Jugoszláv lemezek vagy rádióműsorok válogatásaiból lettek rögzítve úgy 30-35 évvel ezelőtt. Nekem volt akkor olyan szerencsém, hogy abban az időben első kézből jutottam hozzá sok aktuális diszkó lemezhez/felvételhez. Ezekből került elő most jó pár válogatás kiváló állapotban és a füzet amiben az előadók számok fel lettek írva.
Úgy hirtelen két előadót említenék meg :
Donna Summer : https://www.youtube.com/watch?v=Q1km3Fbeo0w
Patrick Cowley : https://www.youtube.com/watch?v=AGayHWov0eU
Akkortájt egy kazetta 30-60 Ft egy magyar Lp 90 külföldi 180 határon "átdobott" Lp 300-500 Ft volt. Így lett meg több itthon nem kapható LP pl BoneY M és társai.
Mielőtt valaki az LP-t összekötné a low profile-el annak elmondanám, hogy az a nagy fekete Bakelit korongot jelentette akkortájban. Ezek mára emlék szinten jelentenek valamit.
Felmerül egy kérdés, mivel a szalagok nem örök életűek és sajnos könnyen gyűrődnek, hogy ezek tartalmát valahogy archiválni lehetne vagy kellene valami egyszerű de jó minőségben.
A fizetős megoldás valahogy nem nyerte el a "tetszésemet" -> http://emlekmento.com/hu/lemezek-kazettak-orsos-szalagok-cd-re-irasa , valami ingyenes program is megtenné.

( simanzoli v | 2015. 05. 24., v – 19:30 )

Szerintem az arecord parancs minden linux disztróban benne van, csak megfelelő hardver kell a profi minőséghez ...

( uzsolt v | 2015. 05. 24., v – 19:40 )

Régebben Windows alatt csináltam ilyet, amikor a zenéket még nem volt olyan könnyű netről megszerezni - főleg akkor, ha nem is volt otthon net :)
Volt egy felvevő és egy zajszűrő programom is, meg persze még egy, ami mp3-ba tömörítette.
A programneveket ne kérdezd, kb. 15 éve volt - egész vállalható minőséget sikerült produkálnom.

Nézd, mire azt a 40 kazettát végigalhatom a végére kiderül, hogy max vagy 3 lesz amit érdemes megőrizni :)))
Jelenleg a kazetták jó állapotban vannak nem lettek "agyon hallgatva" illetve mindig is vigyáztunk rájuk és nem voltak "smirglifejes deckbe" betolva. Pluszban van egyszer használt/üres kazetta is, tehát könnyen lehet mazsolázni mivel van 2 kazettás magnó amivel gyorsan megoldható a másolás. Érdekes, hogy ezek a régi "xarok" működnek ma is, se kondi hiba se szíjnyúlás nincs, nem "nyávog" a szalag.

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

Audacity nem túl bonyolult dolog, ki tudja hány kazettát digitalizáltam vele. Igaz, azok nem könnyen beszerezhető populáris cuccok voltak. Mivel hallgatás közben is mehet a digitalizálás, így időben sem sok. Egy SB 128 (nem Vibra) vagy egy Audigy Live is jó lehet, meg egy átjátszókábel. Gondolom van.

Az emlékmentő árait elnézve, ami szerintük barátságos és megfizethető ár, hát már nagyon sajnálom, hogy nem erre építettem vállalkozást.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Ebben tévedsz :D
Egyrészt a jobb számokról lettek másolatok nem minőségi kazettákra amiket a koleszban lehetett hallgatni valami ócska xaron, másrészt abban az időben a diszkósok "kilóra" hozták az új számokat amiket szalagra vettünk fel és abból készültek utána a kazetták. Ezen felül a megunt lemezeket időnként meglehetett tőlük venni így mindig volt mit hallgatni :)))
A mai ésszel viszont már tényleg vannak olyan számok rajta amire ráillik a "minek is vettük fel akkor" de hát ugye 16 évesen más ízlésvilág volt mint most. A Cd-k elterjedése után viszont Bécsben turiban 1-2 euróért vettünk sok olyan lemezt ami abban a korban "menő" volt.

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

( zapverho v | 2015. 05. 24., v – 20:38 )

Én anno birtokoltam egy AIWA 220-as decket... annak a vonalkimenete bement a számítógép vonalbemenetébe - és Audacity-vel felvettem, ami Play gomb megnyomása után szólt... :-)

Azóta az AIWA elenyészett... s a modern laptopokról eltűnt a kék, Line In lyuk... :-|

Létezik parancssoros stuff is erre: asszem "gramofon" a csomag neve... vagy gramophone...?
Utána kéne nézni... az szét is szedi trackkekre... miután persze kézzel ki lettek töltve a bemeneti adatok. Kiszedi a tűzajt, sercegést - ha akarod -, meg ilyenek... fapad, na... :-|

Dehogynem a Brg magnók -> http://retronom.hu/node/4754
csak épp a minőségük a Szokol rádiónak -> http://www.radiomuseum.hu/sokol403.html felelt meg :)
Pluszban az orsós magnókkal is mono felvételek készültek.
A magnóknál az Akai GX-4000 megjelénésével http://retronom.hu/node/5577 lehetett kiváló sztereó felvételeket rögzíteni.

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

( deje | 2015. 05. 25., h – 08:55 )

Minek szivatod magad digitalizálással? Mások már biztosan megtették ezt profi hangberendezésekkel. Netről szerezd be a számokat mp3/ogg/flac akármi formátumban. Nem biztos, hogy drágább lesz, a minőség viszont biztosan sokkal jobb lesz.

( bucko | 2015. 05. 25., h – 11:05 )

"Mielőtt valaki az LP-t összekötné a low profile-el annak elmondanám, hogy az a nagy fekete Bakelit korongot jelentette akkortájban."
Segítek. LP=long play. Ez az, ami nem a bakelit, hanem külföldön úgy híjják: 180g Vinyl. Avagy mikrobarázdás lemez. Abból meg főként két sűrűség ismert. Magyarul PVC (polivinilklorid).

"A hőre keményedő bakelitből soha nem készítettek hanglemezt, mert a rideg, törékeny bakelitbe nem lehet préselni semmit. ... Magyarországon a CD hanghordozók megjelenése után kezdték „bakelit”-nek nevezni a régi hanglemezeket a magyar műszaki és zenei szlengben. A téves szóhasználat, a metafora okozója, hogy a vinyl hanglemezek anyaga is fekete és viszonylag kemény, hasonlóan a telefonkészülékek, fogantyúk anyagaként régen jól ismert bakelithez." (forrás)

Határozottan állítom: Akkoriban nagylemez/lemez és kislemez volt az elnevezés.

A kazették digitalizálása nem gyerekjáték!

Megfelelő lejátszó berendezés kell hozza, ahol rossz esetben még a fejet is be kell állítani. Meg kell találni az esetleges zajcsökkentő eljárással készült felvételekhez a megfelelőt: Dolby B, Dolbi C, Ex-Ko stb. Ezeknek a szoftveres helyreállításához eddig csak fizetőssel találkoztam.

A régi szalagok megnyúlhatnak - nyávognak, és lehetnek drop-outosak. Ekkor rengeteg munka a helyreállítás. Pl. sztereó felvételnél a jobb oldali hiányt óvatosan a bal oldallal lehet pótolni. Ha szerencsésen a refrén sérült, akkor mondjuk a 2 perccel korábbi anyagot lehet beilleszteni. "Török importból" származó kazetta végén találtam olyat, amin hallatszott, hogy a felvételt készítő felrakta a lemezt, majd a lemez végeztével kattogott a szalag végéig. :)

Ezek után még jöhet némi zajszűrés, esetleg a felvételi forrás (LP) zajának szűrése.

Tehát egyszerűbb letölteni. Keressél flac-et!

Megcsináltam 21 lemezt (korábban szenespincében tárolva :( ) és 3 kazettát. Komolyan mondom, az első feléig még élveztem! Elég jól begyakoroltam, így 45 perc műsor kb. 16 óra munkát igényelt. Ennek 80%-a nem pótolható anyag volt, míg a fizetségem: Jobban szól, mint az eredeti!

Kihagytad a forrásból ezt -> http://hu.wikipedia.org/wiki/Hanglemez
Amúgy meg lényegtelen, hogy akkor kis(bakelit)lemeznek vagy nagy(bakelit)lemeznek hívtuk és most meg a wikiben lehet okosodni :))) Mé nem szóltál akkor ott, hogy a fél ország rosszul tudja ! Utólag most már könnyű :D

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

Kívánságra PM-ben kaphatsz szakmai kompetencia listát.
Bár ez abszolút nem befolyásolja sem a véleményemet, sem a véleményem helyességét.

Mindössze arra gondoltam, hogy kb. pont 1980-ban éppen Degrell László előadásait is hallgattam. Arról a Degrell Lászrólól van szó, akinek 1978-ban megjelent a "Lemezjátszók és hanglemezek" című könyve, és aki az MHV (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, Dorog) fejlesztőmérnöke volt.

"Mé nem szóltál akkor ott, hogy a fél ország rosszul tudja !"
Mert több mint fél ország buta! Amikor kialalkult a "bakelitezés", már nem is nagyon gyártottak bakelitből alkatrészeket. Ezért érthetetlen. Hogy megértsd miről van szó, íme egy kis történet.

Kisboltban.
- Kérek egy vajat!
A srác lekap egy delmát.
- Ember! Olyan vajat kérek ami tehénből készült! :)
És ecce homo, szeméhez emeli és bogarássza az apró betűs összetevőket, hátha talál tehenet.
Mi pedig lenézzük a brit fiatalokat, mert szerintük a tehén lila!

Ha valakiről feltételezed, hogy nem tudja mi az az LP, akkor nem ildomos pongyola, téves információval ellátni.

Nem vagyok kiváncsi PM-ben olyanra amit egy közösség előtt nem akarsz megosztani.
Sokszor egy kva város és életkor megadása is elég lenne ahhoz, hogy valami infó legyen a másik félről.
A blog viszont nem egy szakmai post tehát, lehet benne viccelődni, történeteket mesélni, élményt, emlékeket közzétenni még akkor is ha vannak olyanok akik szigorúan veszik minden leírt szó jelentést és mindenáron kiakarják javítani.
Lehetséges, hogy xar a humorom de nem is kell rajta mindenkinek nevetni :)
A 80-as évek a gyerekkorom egy része és a hanglemez nekem bakelit marad ma is úgy mint a Moszkva tér, Vöröscsillag Filszínház és tárasi. A Long Play felírat meg nem volt minden borító része vagy 20-at néztem meg és egyen van csak, pluszban akkortájt oroszt kellett tanulni és nemigen volt angol szótár sem ha meg került max a számok címét próbáltuk magyarosítani kevés sikerrel. A borítón hátul a jobb alsó sarokban a "lábjegyzet" meg senkit sem érdekelt de nem is emlékszem rá, hogy ezt akkor vagy később néztem volna. Most is csak a Te kedvedért tettem meg. Az LP megnevezés is később ragadhatott rá a nagylemezre avagy váltotta fel egyeseknél a bakleit használatát. Egy szakmai fórumon, főleg ahol sok a fiatal a LP jelentése nem a nagy hanglemezzel fog kapcsolódni elsőre.
Van pár honlap ami nem a hanglemezt hanem a bakleit-et használja :
bakelit.lap.hu -> sok infó
bakelit.hu -> használt lemezek
bakelitstudio.hu -> Tánc,színház,koncert,galéria, műhely
bakelitfutar.hu -> vásárolni lehet, lemeztisztítót is
rockdiszkont.hu -> LP (bakelit nagylemez) -> vásárolni lehet
lemezkucko.hu -> Új, Régi Bakeleit lemezek

http://hup.hu/node/99539
http://hup.hu/node/128597

Eszembe jutott pár, amikért ma már senki nem akar ölni:
Winchester, flex, stílfűrész, olfakés, (kerékpárnál) dinamó, nipli, stücni, matrica de nagyon mélyen idetartozna a busz is vagy a szia.
Ezeken fölös rágódni. A nyelv fejleszti önmagát. Mivel ma nincs Karinthynk, kicsit buta módszerek jöttek. Még mindig jobb mint a nyaktekerészeti melfekvenc anno.

☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Ébresztő! Ez itt NEM a facebook.
Egyébként két okból nem adtam meg több adatot.
1) Rigorózus adatvédelem. Egyszerűen nem találsz meg az interneten.
2) Néha poén, amikor a fiamnál fiatalabbak is lehülyéznek - miközben rajtuk röhögök.
Általában nem tikolódzok, de ez nem egyenlő a facebook használatával.

Megértettem az emlékeidet. Én is mondogattam az Oktogon Héte teret (7-e).;)

Viszont most jöttem rá - mi a valóság! Ész nélkül bemásoltam a wikit:
"A téves szóhasználat, a metafora okozója, hogy a vinyl hanglemezek anyaga is fekete és viszonylag kemény, hasonlóan a telefonkészülékek, fogantyúk anyagaként régen jól ismert bakelithez."

A wiki szerzője sem láthatott sűrűn sellak lemezt. Mert annak a súlya, törékenysége és színe hasonlít a fekete bakelithez. Sőt, - tudománytalan módon - még én is bakelitnek hívom. Van is ilyen lemezem, és abszolút nem keverhető össze a pvc lemezzel. Jóval vastagabb, és a barázdák (fiatal korban :) szabad szemmel is jól látszanak.

Szóval nem kell bizonygatnod az igazad, tudom ma mit hívnak bakelitnek. Csak az az érdekessége, hogy nem az hívja annak, aki sellak lemezt nem látott még, hanem aki pvc-t sem.

Az LP az akkori magyar lemezek elején általában a jobb felső sarokban szerepelt a gyártó logója (Qualiton, Hungaroton, stb.) alatt a sorozatszámban: LPXnnnnn vagy SLPXnnnnn.

Nekem pont emiatt a (nagy)lemez, meg a kislemez maradt meg, a bakelit az szleng. Az egy dolog, hogy a CD-k és egyéb lemezek miatt mára a bakelit kvázi hivatalos és mindenképpen egyértelműsítő megnevezése lett. Még akkor is, ha egy zenekar még ma is sokszor úgy fogalmaz, hogy "nagylemezt" ad ki :).

Jut eszembe, az eddigi felvételekhez az audacity-t használtam, és alapvetően elégedett vagyok vele, kivéve a zajszűrést. Az is igaz, hogy viszonylag kevés (4-5) felvételen próbáltam és nem nagyon volt rajtuk referenciának használható, csöndes rész. Létezik-e akár Windows (jobb lenne) akár Linux alá ingyenes vagy viszonylag olcsó hangmatató eszköz, amivel tényleg jól lehet pl. a zajt csökkenteni? Vagy az, amit az audacity tud, az nem is annyira rossz, itt tart a tudomány?

Nem analóg anyagról van szó, eleve digitális felvevőről (jó, tudom, az is analóg az elején), szóval nyávogás, sebességkorrekció, különféle szalagok zajprofilja, brumm, dc offset miegyéb (más nem jut az eszembe) nem játszik. Elvileg.

«Show Audacity a "noise profile" - a short section of audio containing only the noise to be reduced»

Pont az a bajom, hogy nem úgy készültem hogy ebből lesz valami és nincs "néma" rész, csak zajjal. A zemberek(sic!) állandóan motyognak, szöszölnek a háttérben.

Jahhogy a másik... az a baj, hogy dobfelvétel, iszonyat dinamikával, és a halk részek relative durván fel vannak húzva. Nagyjából mindegy volt hogy kompresszió előtt vagy után szűrtem a zajt, sehogy se tetszett (végül maradtam a zajosnál, mert az legalább "természetes") a végeredmény.

Tegyük hozzá hogy lehet hogy csak engem zavar (és amúgy is, jövőre, vagy még egy évvel később már jobban fogok készülni), és aki nem tudja hogy mire kell figyelni, az észre sem veszi. Tulképp az a bajom, hogy fogalmam sincs hogy hol tart már a tudomány, mit lehet elvárni manapság egy prosumer vagy ingyenes cucctól.

Update2: előkotortam megint a felvételt, és úgy döntöttem, hogy az alapzaj a legkisebb gondja, pl. a szél (a macskahulla ellenére) jóval zavaróbb.

( mogorva v | 2015. 05. 25., h – 15:58 )

Nekem csomó demo kazettám volt '90-es évek végi kérészéletű feltörekvő/reményteli amatőr metal bandáktól.
Aztán rettentő tudományosan bedigiztem őket (magnó - jack kábel - hangkártya - vmi parancssoros felvevő - mp3).
Most meg mindenki örül, mert mára elveszett minden eredeti anyag.

Jaja. Ez a Basetech BR116 érdekesnek tűnik. Egy ideje elég erősen gondolkodunk azon, hogy a kis DV-kazettákra felvett "úti filmeinket" digitalizálni kellene. Ötezer forintot bőven megérne az eszköz, ha biztosan tudnám, hogy Linux-szal (FreeBSD-vel) jól működik.
Van valakinek ilyen tapasztalata? Akár más, hasonló funkciójú eszközzel...