természetes szelekció célját kéne megjelölni! Hát ugye, azt bizony senki sem ismeri! Ezért itt egy logikai akna van elrejtve az elméletben, így szól: életképesebb. Aki érteni véli ennek a szónak jelentését az egyszerűen téved. Tisztázatlan a jelentéstartalma,
"A természetes kiválasztódás egy folyamat, amelynek során a populáció jobban alkalmazkodó egyedei több utódot hagynak hátra, így előnyös tulajdonságaik fokozatosan elterjednek. Ez azzal a látványos következménnyel jár, hogy a fajok egyre tökéletesebben alkalmazkodnak az adott környezeti feltételekhez a nélkül, hogy bármiféle előzetes terv, vagy cél rendelkezésre állna."
Röviden: az életképesebb azt jelenti, hogy tökéletesebben alkalmazkodik az adott környezeti feltételekhez.
Vajon meg tudná-e magyarázni az evolúciós elmélet a visszafejlődést?
"Sokunkban felmerül a kérdés, hogy például a delfinek, bálnák miért nem használnak újból kopoltyút, amikor sokkal alkalmasabb volna nekik, mint a tüdejük és ráadásul tudjuk, hogy mindkét csoportnak valamikor - elég régen, mielőtt az első gerincesek meghódították a szárazföldet - halszerű ősei lehettek? Számos más hasonló példa van, és azt látjuk, hogy ha történik is "újrafelfedezés", akkor az nem az eredeti megoldáson alapul, hanem tényleg valami gyökeresen új, még ha a végeredmény hasonlít is a valaha elvesztett tulajdonsághoz. Így példul a bálnák, delfinek uszonyai nem ugyanazok, mint a halaké. Mai tudásunkkal - már ismerve a tulajdonságok genetikai kódolásának alapelvét, valamint az egyedfejlődés főbb törvényszerűségeit - azt mondhatjuk, hogy a régi tulajdonságok pontos visszaszerzésének esélye olyan kicsi, hogy ez a lehetőség praktikusan kizárható. Valószínűbb, hogy a visszatérő környezeti kihívásra a faj egy más genetikai, szervezeti megoldás kialakításával reagál, olyannal, amelynek a meglévő testfelépítést és genetikai készletet figyelembe véve nagyobb az esélye. Természetesen az evolúció vakon tapogatózó, próba-szerencse alapon működő természetét figyelembe véve korántsem biztos, hogy végül a legnyilvánvalóbb megoldást választja."
A kérdés az az h mit zár ki az evolúciós elmélet? (bizonyos értelemben egy tudományos elméletnek az adja jelentéstartalmát amit kizár a világunkból) A válasz pedig: Istent
"Nem, azt nem! Az evolúcióelmélet - pontosabban a természetes kiválasztódás elve - abból a feltételezésből indul ki, hogy már léteznek az evolúció alanyai, azaz hogy a természetes szelekció négy fő feltétele fennáll. Az élet keletkezésére még csak hipotézisek vannak. Van aki úgy gondolja, hogy más égitestekről származtak az első primitív élő szervezetek (pánspermia elmélet), mások abban hisznek, hogy a Mindenható teremtési aktusa akkor történt, és azóta már az evolúció fizikai törvényai működnek. A modern tudomány eredményei arra utalnak, hogy nincs igazán lényegi különbség az élettelen és az élő anyag között, és hogy ez a nagy lépés is végbemehetett külső segítség nélkül. Egyre konkrétabb elképzelések vannak a lehetséges forgatókönyvekre, de hogy pontosan hogyan történt ez, azt 4 milliárd év távlatából igen nehéz lehet megállapítani."
Röviden: nem, az evolució nem zárja ki Istent!
"XII. Pius 1950-ben az evolúcióelméletet, mint egy lehetséges, komoly hipotézist említette. II. János Pál pápa 1996. október 22-én a Pápai Tudományos Akadémián ismertette állásfoglalását, miszerint "az új ismeretek birtokában megállapítható, hogy az evolúcióelmélet több, mint hipotézis és fontos egységesítő szerepet látszik betölteni a tudomány legkülönbözőbb területein". Elemzők szerint II. János Pál mindezt úgy értelmezte, hogy ugyan elképzelhető, hogy az ember majomszerű ősökből fejlődött ki, de minden egyes ember esetén a Teremtő egyedileg plántálja a lelket az új egyedbe."
"Az evolúció - a fajok változása és közös ősből történő leszármazása - tény, ezt fosszíliák, anatómiai, fejlődésbiológiai, genetikai és egyéb megfigyelések lehengerlő mennyisége bizonyítja. Az evolúcióelmélet az evolúció tényanyagát és mechanizmusát, a természetes szelekciót kapcsolja össze egységes tudományos elméletté. A tudományban az elmélet egy olyan magyarázat, amely koherens (egységes) módon világít meg megfigyelések, események - azaz tények - halmazát, összefüggéseit. Az evolúció mechanizmusáról szóló elmélet elég jól alátámasztott és alternatív elmélet nem létezik. Azt a tudományos elméletet, amely megfigyelésekkel még nem kellően alátámaszott, hipotézisnek nevezzük."
A fenti idézetek forrása:
Amit sosem mertél megkérdezni az evolúcióról
Az evolúció tényének bizonyítékai:
Az evolúció bizonyítékai