( BehringerZoltan | 2019. 05. 20., h – 00:58 )

Vannak itt furcsaságok:

a természetes szelekció egy nagyon is rigorózus válogatás során "dönti el"

Ez mi?
Oké, egy női magazinban simán elmegy az ilyen fogalmazás, de azért baráti társaság ide v. oda, talán lehetne igyekezni kissé jobban! Persze ne legyünk naivak, nem az igyekezet hiányzik! A sejtelmes körülírás a természetes szelekció mibenlétéről nem egy mindenki által unalomig ismert, de egyben hosszadalmasan magyarázható folyamatot takar. Nem is az olvasók értelmi képességeit vélhetően meghaladó magyarázat elkerülésének igénye indukálta a fogalmazást, hanem h a prezentáló nincs birtokában az ismeretnek, és ezt palástolja itt a a nagyon is rigorózus kifejezéssel.

Felmerült a tenyésztés, nemesítés. Annál az eljárásnál tenyésztő célja ismert, aminek elérése érdekében a tenyésztés során ismert genetikai halmazból szelektálja az egyedeket.
Ez a folyamat kontrollált, az elmélet ami alapján dolgoznak tudományosan igazolható/cáfolható.
Vegyük észre, h ehhez képest már micsoda maszatolást jelent, h folyik ki kontrollálhatóság, az igazolhatóság, a cáfolhatóság a lehetőségek közül, amikor természetes szelekció célját kéne megjelölni! Hát ugye, azt bizony senki sem ismeri! Ezért itt egy logikai akna van elrejtve az elméletben, így szól: életképesebb. Aki érteni véli ennek a szónak jelentését az egyszerűen téved. Tisztázatlan a jelentéstartalma, de kb. valami olyasmit jelenthet, h ~életben maradt. Amikor arról zagyválnak, h egy faj,egyed, mutáció azért maradt életben, mert életképesebb volt, akkor [behelyettesítve] pusztán annyit állítanak, hogy azért maradt életben mert életben maradt. :-D Ezt tautológiának hívják, ami egy logikai hiba - amikor önmagával magyaráznak/határoznak meg valamit.

A mutációk és a véletlenek.

Barátaink megengedőleg: ...annyi igazságmag azonban van benne, hogy magának az evolúciós mechanizmusnak létezik egy véletlen komponense is. Ez pedig nem más, mint azoknak a változatoknak a létrejötte, amelyekből a szelekció később "válogat".

Máshol pedig: Ezt hívják iteratív evolúciónak, amikor ugyanaz az ős egymástól függetlenül több alkalommal is ugyanolyan fejlődési utat jár be

Elképzelhetőnek tartom, h az olvasókban felvetődhetnek bizonytalanságok azzal kapcsolatban, hogy a véletlen fogalmának mennyiben van létjogosultsága egy tudományos elméletben, de most ezen túllendülve engedjük meg, h egy jelenséget a véletlennel magyarázzanak! Na de egy ismétlődő folyamatot magyarázni ugyanezen véletlennel...hát azért bocsánat..mintha [látszólag] véletlenszerűen mindig ugyanazokat lottószámokat húznák ki!

Gondoljunk a tenyésztésre vissza! Ahhoz képest értékeljük, h hogy folyik ki ismét a kontrollálhatóság, az igazolhatóság, a cáfolhatóság lehetőségek közül, azzal, h a halmaz -amiből szelektálni lehetséges- nem ismert!

További érdekességek:

A magyarázatok egyfelől arról szólnak, h az evolúciós modell következtében a faj újabb példánya valamilyen plusz tulajdonságra tett szert - nem rémlik arról szólnának, h ezzel egy időben elvesztett volna korábban meglévő tulajdonságot. Másfelől arról szólnak, h az új tulajdonság kivált valami korábbit (pl. szárny lett a lábból). Harmadrészt arról h elvesztette valami tulajdonságát (pl elfelejtett repülni).
Vajon meg tudná-e magyarázni az evolúciós elmélet a visszafejlődést? Tudna-e a mókuscickányból halat csinálni - értve ez alatt a folyamat igazolását?
Ha mindent lehet magyarázni, akkor semmit nem lehet cáfolni. A cáfolás lehetősége pedig tudományos kritérium. A kérdés az az h mit zár ki az evolúciós elmélet? (bizonyos értelemben egy tudományos elméletnek az adja jelentéstartalmát amit kizár a világunkból) A válasz pedig: Istent