( batyu | 2014. 10. 02., cs – 20:32 )

Hát ha volna némi képed a nyomdai előkészítésről, akkor nem írnál ilyen hülyeségeket, hogy nincs értelme CMYK munkaszíntérnek. Pl. elég ciki lenne egy grafikában csak akkor felfedezni az "out of gamut" színeket, amikor konvertálod. A CCD nem RGB-t ad: lásd pl csillagászatban használt CCD érzékelők, amik nem csak a látható tartományban dolgoznak, sőt! A kamerák egy része fel is használja a CCD közeli infravörös érzékenységét autófókuszhoz pl. Ha egy gépből RGB kép vagy jel érkezik, az nem a CCD-ről érkezik, az feldolgozott jel. A nyers kép az ún. RAW attól, hogy a CCD vörös, zöld és kék színekből keverve (vagyis épp nem keverve, de ez itt most nem lényeges) állítja elő a tartalmát, még nem ugyanaz az RGB színtér, mint amit pl. egy monitor nyújt.
CMYK nem négy színes, mint ahogy az RGB sem három... A CMYK-t elsősorban a nyomdatechnikában használják, másodlagos a nyomtatók esete, bár ezek között is többnyire CMYK festékeket használók dominálnak. (A jobb nyomtatókhoz eleve tartozik színprofil, amivel egyrészt a nyomtatási képet is emulálhatod - softproof, persze csak színhelyes monitoron, - és amivel proof-ot is készíthetsz.)
Visszatérve a GIMP-hez, ami fontos, az az, hogy már rendelkezik színkezelésssel, ami a professzionális munkának azért eléggé elemi feltétele, még ha direkt CMYK munkaszíntér nincs is jelenleg.