Az EU emberi jogi birosaga is ugy itelkezett, hogy a privat szfera vedendo a munkahelyen is, mert nem valaszthato egyertelmuen kette a munkahely es a privat szfera. Ezert olyan a torveny, amilyen, meg ha nem is tetszik nehanyaknak.
Tovabba nem hozzajarulas, hanem onkentes, tajekozott, es hatarozott hozzajarulas szukseges az adatkezeleshez, amely visszavonhato. Ala- es felerendelt viszonyban pedig egeszen mashogy ertekelik az onkentes hozzajarulast. Az onkentes hozzajarulast nem lehet feltetelkent szabni, elmaradasat pedig szankcionalni.
"Az Adatvédelmi Irányelv 2 29. cikke szerint létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport több állásfoglalásában 3 is kifejtette, hogy a munkavállaló-munkáltató viszonyában megkérdőjelezhető az önkéntes hozzájárulás lehetősége. A Munkacsoport álláspontja szerint, „a foglalkoztatás kontextusában nehézségek merülhetnek fel az érintett beleegyezésének önkéntes voltával kapcsolatban, hiszen a munkáltató és az alkalmazott között alá-fölérendeltségi viszony van. Az érvényes beleegyezés ebben az értelemben azt jelenti, hogy az alkalmazottnak valós lehetőséget kell biztosítani beleegyezése megtagadására vagy utólagos visszavonására – amennyiben meggondolja magát – anélkül, hogy hátrány érné emiatt. A hierarchikus függés e helyzeteiben az alkalmazott továbbítással kapcsolatos elutasítása vagy fenntartása anyagi vagy nem anyagi természetű hátrányt okozhat neki, ami teljes mértékben ellentétes a személyes adatok védelmére vonatkozó európai jogalkotás szövegével és szellemével."
Attol, hogy nem kell bejelenteni nyilvantartasba, mert:
"(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely
a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;"
Szemelyes adatot a jogszabalyok betartsaval, megfelelo jogalappal lehet csak kezelni. Az hogy szerinted mi a torveny celja, irrelevans.
"Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része."
Igen, az alabbi feltetellel, kulonos figyelemmel a kotelezo adatkezeles reszekre:
"5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
[..]
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg"
"(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."
"6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll."
Sok szerencset a bizonytashoz, hogy:
- jogi kotelezettseg teljesitesehez szukseges
- adatkezelo vagy harmadik szemely jogos erdekenek ervenyesitesehez szukseges ( a jogos ertek a jogszabalyokbol levezetheto erdek)
- a szemelyes adatok vedelmehez fuzudo jog korlatozasa aranyban all
- beszerzese lehetetlen, vagy aranytalan koltseggel jar (mennyibe is kerul egy email?)
Az nem jogalap, hogy lusta voltal a kuldo feltol elozetesen onkentes hozzajarulast kerni. Es ez csak a szemelyes adat resze, kulonleges szemelyes adat, magantitok, es egyeb jogi vedett "targyak" meg elo sem kerultek.
A szemelynevet tartalmazo email cim miert nem szemelyes adat, amikor ott szerepel a torveny szemelyes adat legelso elemekent?
info-tv:
"3. § E törvény alkalmazása során:
1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve
Megis milyen jogalappal hasznalna egy szemely nevet a ceg?
ptk:
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
[..]
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.