Az önkormányzati és az állami bevételek két külön kategória. Ha az önkormányzatnak fizetett adóval csökkentem a befizetett SZJA-mat, akkor az állam bevétele csökken.
A bérből és jövedelemből élőknél minden lecsapódik. Egyszerűen azért, mert semmit nem tudnak letagadni a bevételeikből.
Ha a nettó jövedelmeket bruttósítják, és utána levonják az adót, abból nem keletkezik többlet bevétel senkinél, csak bonyolultabb lesz az élet. Megjelent lelki szemeim előtt, ahogy a 70-80 évesek az adóbevallásaik felé görnyednek, és próbálják megérteni, hogy mit hova kell beírni. Esetleg megadják az összes adatukat a nyugdíjfolyósítónak, hogy az a belátása szerint készítse el az adóbevallásukat. Aki pedig megengedheti magának, az egy könyvelővel készítteti el a bevallást. Ez utóbbi egyébként még gazdaságélénkítő hatású is lehet, hiszen több könyvelőre lesz szükség, akik több adót fognak fizetni, amit aztán újabb adók kitalálására lehet fordítani.
Egyedüli előny az lenne, hogy az eltitkolt jövedelmekből szerzett ingatlant megadóztatnák:
Ha valaki úgy épített fel pl. öt évvel ezelőtt egy 100 milliós értékű házat, hogy az adózott jövedelme ennek árát nem fedezte, akkor a 100 millió forint után befizetendő adót "spórolta" meg. Ez a bevétel keletkezésének idejétől függően, akár 40 millió forint "megtakarítás" is lehet. Ha a (jelenleg tervezett) 3%-os maximumot szabja ki az önkormányzat, akkor évente 3 milliót fog fizetni, azaz kb. 13 év alatt fizetné be a megspórolt adót. Ezt a "megtérülési időt" növeli, hogy az évek során az ingatlan értéke csökken, tehát az ingatlanadó mértéke is csökken (mert az forgalmi érték után kell kivetni). Természetesen ez csak akkor igaz, ha az ingatlan értéke csökken, de jelenleg ilyen tendenciák érvényesülnek. Továbbá a 15 éve be nem fizetett 40 millióval szemben az évente x%-ot inflálódó befizetések állanak szemben, így a "megtérülési idő" kiszámításánál az inflációt is figyelembe kellene venni. Ráadásul ezt a kiesett 40 milliót az adóhivatal vagyonosodási vizsgálata során kellene behajtani. De valamiért, ők nem nagyon törekednek erre, és ezeknek a vizsgálatoknak jelentős része sikertelenül zárul, illetve néha pont azokat b@szt@tják, akik becsületesen adóztak a jövedelmeik után.
Sejtésem szerint sokkal több ember lakik átlagos lakásban, így a többség nagyot fog szívni azért, hogy a kisebbségtől be tudjanak hajtani némi pénzt. Erről a "cél szentesíti az eszközt" fals logikája jut az eszembe.
A korábbi szoci elképzelés szerint, a vagyonadó részeként tervezett ingatlanadó csak a nagyobb értékű ingatlanokra vonatkozott volna, és emlékeim szerint 1,2% lett volna. Így a tulajdonosok többségének nem kellett tőle tartani. Természetesen az értékesebb ingatlanok között is van olyan amit adózott jövedelemből építettek fel, és így a becsületeseknek is kellett volna fizetni, de akkor is csak egy kisebb réteget érintett volna. Akkor az érintett rétegnek nagyon nem tetszett az ötlet, most nem kizárt, hogy kétszer annyit fognak fizetni, mint a szoci elképzelés volt.
Zárásként egy kis matek, ami segít megérteni a miérteket:
Kiindulás: 1000 lakástulajdonosból 1 lakik 100 milliós házban, 999 pedig átlagosan 10 milliós értékű házban/lakásban lakik. A 100 milliós ház adózatlan jövedelemből épült, és a be nem fizetett adó legyen 40 millió. Az adott településen az önkormányzat 2%-ban határozza meg az ingatlanadó mértékét. Ekkor az önkormányzat bevétele:
999*10*0,02 + 1*100*0,02, azaz ~201 millió Ft.
Ezzel szemben áll a 40 milliós be nem fizetett adó (plusz a bírság összege). Ráadásul ez egy egyszeri bevétel, míg az ingatlanadót évről-évre beszedik.
-----
"Ember embernek farkasa." Ezért aztán "Holló a hollónak nem vájja ki a szemét."