A H.264 internetes video felhasználásra jogdíjmentes 2016-ig a végfelhasználók számára

Egyéb

Nemrég a YouTube és a Vimeo is kísérleti HTML5 lejátszót mutatott be. Nem elsőként, hiszen a Dailymotion jóval megelőzte őket. A különbség a Dailymotion és a másik két videomegosztó oldal közt, hogy a Dailymotion a Ogg/Theora úton, a YouTube és a Vimeo pedig a H.264 úton indult el. A bejelentéseket követően a Mozilla részéről többen is megszólaltak és nem megfelelő választásnak nevezték a H.264-et abban az értelemben, hogy az szabadalommal terhelt, licencdíjat kell fizeti kell érte és 2010-ben megszűnik a jelenlegi "ingyenes-a-megtekintő-számára" mentesség is. Ez utóbbi dátumot most kitolta a H.264 mögött álló MPEG LA.

Az MPEG LA nemrég bejelentette, hogy meghosszabbítja a jelenleg 2010 végéig érvényben levő jogdíjmentességet. Ez azt jelenti, hogy a végfelhasználóknak a H.264/AVC-vel kódolt, internetes videókért nem kell jogdíjat fizetniük 2015. december 31-ig. Minden további, nem internetes videó sugárzás alá eső, H.264/AVC technológiát felhasználó termék és szolgáltatás után továbbra is jogdíjat kell fizetni a MPEG LA-nak.

A bejelentés itt olvasható. A részletek itt.

( turul16 v | 2010. 02. 09., k – 08:34 )

Es mi van, ha valaki tovabb lat mint 2016 ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Igen, persze, mindennek megvan az előnye. Vidéken, falun jó a levegő, de dolgozni esetleg be kell járni a közeli városba. Ismered a szomszédokat, de vasárnap délután 5-kor nem tudsz venni sört, ha megkívántad (általában délben zár a bolt. Oké, a kocsma azért nyitva van). Kertes házad van, de a havat is neked kell eltakarítanod.

Ezért vagyok én is dilemmában. Be kéne költözni a városba, mert sok idő az utazás, és az ismerősök is inkább ott vannak helyben, de egy társasházban azt hallgatni hogy ki mikor csapkodja az ajtót, vagy hogy épp ki veszekszik kivel, baromira nem érdekel.

Ha nem erdekel, nem hallgatod. Par het utan le tudod vinni a hatterzaj szintjere, es azert az a falon athallas se olyan, hogy ugy hallod, mintha melletted csinalnak. A regi tipusu teglahazakban peldaul csak a wc/furdo kornyeken (pontosabban a lichthof kornyezetebe) lehet ezt hallani - de akkor az ember amugy is massal foglalkozik.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A háttérzaj szintje a nem mindegy. Most a háttérzaj nálam egyenlő a halk TV-vel, az akvárium csobogásával, a madarak csicsergésével kint, néha egy-egy kutya ugatásával távol, fél óránként egy darab autóval.

Mondjuk ennek is meg van az a hátránya, hogy teganp este nem tudtam elmenni egy bartái találkozóra, mert ónos esőt, sok havat mondtak, a országutak meg nem arról híresek, hogy tűrnék ezeket. Szóval a nyugodt környezet átka a mobilitás csökkenése bizonyos esetekben.

Mivel nekem jelenleg egy relative eleg forgalmas utcara nezo elso emeleti lakasom van, igy nekem valoszinuleg magasabb lett a zajszint kuszobom. Viszont, laktam zoldovezetes kornyeken is, panelhazban, es ott sem lehetett hallani a szomszedokat, pedig voltak ordibalos szomszedjaink. Esetleg ejjel, tokeletes csondben talan lehetett volna hallani.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Hiba? Az egy tök ideális állapot, ha sikerült megtalálni az ezek szerint megfelelő márkát, típust, példányt (és méretet, hogy varrná össze a szemöldökét a szinte csak 16:x gyártóknak a húsvéti nyuszi). Tanácsot szívesen fogadok.
(Eddig 2 Samsung, 1 Viewsonic, és 1 V7 vérzett el)

Megfájdul tőle a nyakad. Nekem elfordítható (igaz, csak 4:3, 2" mellett), de így is elég magas.

Jó talpat lehet kapni Magyarországon, most éppen nem találom. Az alternatíva egy defektes márkás monitor talpa (HP vagy Dell). Barkácsolni nem hiszem hogy érdemes, a magasságot is kell ilyenkor állítani.

AOC 15" LCD monitor. már megvan legalább 7 éve, tökéletesen működik.
általában LG vagy Samsung, Sharp, Sony LCDtvk megbízhatóak, és monitorként is jól használhatóak. arra ügyelni kell, hogy a HDMI bemenetekből legyen legalább egy olyan, ami HDCP védelem nélküli HDMI jelet is hajlandó fogadni. azokat simán össze lehet kapcsolni a PCvel egy DVI>HDMI kábellel. az LG általában ilyen. de pl a Samsungokból sok típus csak hdcp védett jelet fogad HDMIn, azok nem ideálisak monitornak.

a CRT a legjobb 3D monitor a mai világban.
a 3D film élmény már iszonyat régi dolog. állítólag az első Lumière testvérek által forgatott vonatos filmet is 3Dben forgatták két kamerával:) csak mindig újra és újra megpróbálják szenzációs újdonságként eladni a 3D élményt:)
a 90es években divat volt egy ideig aktív 3D LCDszemüveget adni egyes Nvidia kártyák mellé. mindent bevetettek a 3dfx ellen:) 120Hz CRT monitor kellett hozzá, és akkor két 60Hzes képet látott a két szem. az LCD szemüveg pedig a monitorral szinkronban takarta ki jobb és bal képeket a két szem számára.
ha ma még talál valaki új CRT monitort már biztosan tud legalább 120Hzet, de LCD monitorból ma még nem jellemző a 100Hz. pedig az a minimum az LCDszemüveges technikánál, ami a legreálisabb 3D technika az otthoni 3Dre a közeljövőben.

a másik a Piros/Cián szemüveg, az minden monitorral működik. van is egy ilyen 3D Quake2 változat. pár éve próbáltam Gentoon. akkor nem volt nagy felhajtás körülötte, ha most jelentenék be természetesen szenzációs hír lenne a 3D Quake:D

néhány egyéb 3D story,
a 90es évek elején a szétszervezés alatt álló magyar KFKIben kifejlesztettek egy olyan 3D napszemüveget, ami úgy tudta a virtuális 3D képet a néző szeme elé vetíteni, hogy szükség esetén halványan lehetett látni a valódi világ körvonalait is. a szemüvegben volt a két mini LCDtv is. ráadásul a technológia lehetővé tette, hogy kisebb virtuális képet vetítsen a néző szeme elé bárhol a látótérben, így bizonyos munkáknál is használható lett volna. ennek az volt az előnye, hogy sokan elhányják magukat ha hosszabb ideig csak egy virtuális 3D világ képeit látják, de ha halványan látják a valódi világét is, akkor nincs hányinger. sajnos nem lett semmi ebből az ígéretes technológiából, senkit nem érdekelt a 3Dszemüveg akkoriban. évekkel később még mintig a 90es években, a 3dfx voodoo divat hatására megjelent egy konzervatívabb 3D vetítős szemüveg, VFX1 néven ha jól emlékszem. ezen csak a virtuális 3D világot lehetett látni. ez sem terjedt el. ebben része volt annak, hogy nem meglepő módon ettől sokaknak hányingere lett.

ha James Cameron már a Terminator 2 filmjét is 3Dben forgatta volna ...:)

"a 3D film élmény már iszonyat régi dolog. állítólag az első Lumière testvérek által forgatott vonatos filmet is 3Dben forgatták két kamerával:)"
Aztán hogy nyomod a fekete-fehér filmet 3D-ben? Fejtsd már ki bővebben légyszives.
A kinematográf egy fekete doboz rajta egy lukkal, meg egy lencse. Hogy a bánatba tudtak ezen 3d-t vetíteni a falra?

a valódi 3D filmezés/videózás még odébb van. az elkövetkező éveket ez a 2x2D alapú 3D megoldás fogja uralni, különböző megoldásokkal. Piros/Cián technika, polarizált fényes módszer, aktív lcd szemüveg, esetleg újra megpróbálkoznak majd szemüvegbe épített dual miniLcd+optika megoldással. van szemüveg nélküli 3D lcdtv is, de eléggé kezdetleges és az is 2x2D.
de Dj a fentiek alapján nem erre gondolt. valóban nem hitte, hogy már a filmezés hajnalán feltalálták a 3D technikát. az Avatarral újra divatossá tett 3D mozi, ma egyértelműen 2x2D megoldást jelent. csúnyán benézte, ennyi.

Érdemes ám nem egy forrásból táplálkozni, főleg, ha az a forrás profitorientált a témában. :)

Pl a 2D-s Vonat érkezése bemutató 1896-ban volt. A 3D-s újra lett filmezve, és a bemutató 1935-ben volt.

Nem mellesleg Lumière testvére első híres vetítése 1985 végén volt 10 filmmel, amiben a vonatos nem volt benne.
Azaz a következő mondat alig tartalmaz valós információt:

"1903-ban be is mutatta A vonat érkezése háromdimenziós változatát, különösebb visszhang nélkül – ám önmagában figyelemre méltó, hogy már az első (fizető közönség előtt) vetített mozgóképnek létezett 3D változata."

(Azt nem egészen értem miért volt értelme a tényeket elferdíteni, ha azok önmagukban is figyelemreméltóak...)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

így igaz, még akkor sem ha a forrás a wikipedia:) az első 3D filmjük 1903ban készült:) de a wikin nem véletlenül szerepelnek referenciák, általában linkekkel, azokat is el lehet olvasni. "As early as 1900, they patented an “Octagonal Disc Stereo Device” meant to shoot for 3-D projection. Although Zone cites disputes about its production date, Louis Lumière eventually re-shot L’Arrivée d’un Train in 3-D and exhibited it at a 1935 meeting of the French Academy of Science." 1935ben mutatták be a Francia Akadémiának, de már 1903ban leforgatták az 1900ban szabadalmaztatott 3D technológiájukkal. sem Louis Lumière, sem Auguste Lumière nem készített filmeket a korai 1900as évek után.

Ez a hir azert nem jo, mert ezzel elvette az elet a vitanak, kisebb lesz az erdek az nyilt szabvanyok fele fordulasra. 6 ev alatt rengeteg H.264-es tartalom gyulik majd ossze, amiket 6 ev utan is le szeretnenk jatszani. Ez nem egy szoftver, ez egy formatum! Ezt nem lehet egyik naprol a masikra lecserelni... hiaba tortenik addig sokminden. Az mp3 tobb mint 15 eves es egy ideig meg velunk lesz...

"In the case of the 499kbit/sec H.264 I believe that under careful comparison many people would prefer the H.264 video. However, the difference is not especially great. I expect that most casual users would be unlikely to express a preference or complain about quality if one was substituted for another and I've had several people perform a casual comparison of the files and express indifference. Since Theora+Vorbis is providing such comparable results, I think I can confidently state that reports of the internet's impending demise are greatly exaggerated."

480x270 ~529 kbit/s combined, H.264, Theora,
"To my eyes both encodings looks mostly the same - but (somewhat unexpected to me) Theora seems to preserve more detail on face, shirt and hair. In this single test in this configuration I declare Theora winner over the H.264 encoding-setup at YouTube."

1280x720, ~2135 kbit/s combined, H.264, Theora,
"This is much closer and both encodings look "mostly the same" and one has to look rather closely (also watch at the actual video, not just the screenshots!) to see a difference. In this case I'd say the YouTube H.264 encoding may actually preserve a tiny bit more details on the shirt, so to my eyes YouTube's H.264 is perhaps is a tiny bit better than Theora here. Apparently there are some people who can't tell those videos apart, though. No big deal either way."

nem arról volt szó, hogy jobb a Theora mint a h.264, hanem arról, hogy a " tesztek szerint a különbség nem behozhatatlan".

Egy ember véleménye mérvadó ezek szerint. Ha a perceptuális minőséget kellene megnézni, akkor egy statisztikailag reprezentáns mintán kéne megnézni.
Valamint ez a saját Theora-enkóderét a YouTube-bal veti össze. Attól, hogy a YouTube kódolása és a Theora összemérhető, attól még nem biztos, hogy máshol is ez a helyzet.
A különbség lehet, hogy nem behozhatatlan, de ezen az igazán nagyforgalmú videositeok nem fognak fennakadni: ha ők többmillió dollárt tudnak spórolni kis ráfordítással, meg fogják venni a H.264-et, ha jobb. Ha a Theora lenne a jobb, azt használnák. Hidd el, a YouTube mérnökeinél tudatos döntés eredménye volt a H.264 használata és a meglévő videok átkódolása. Ha a Theora lett volna nekik a jobb, azt használnák.

ez innentől kezdve buzzwordökkel tarkított mellébeszélés:)
más okok vannak a háttérben. attól tartanak, hogy a USA softpatent aknamezőn lesz egy patentroll cégecske, amely előállhat egy szabadalommal, amit szerintük a Theora megsért. ez természetesen áll a H.264 codecre is. a különbség csak az, hogy a Theora esetében a Xiph.org Alapítvány mellett, minden érintett be lenne rángatva a perbe, még a h.264 esetén az MPEG LA jogi osztálya birkózik egyedül a bíróságon.
ugyanez áll jelenleg az Flashre is. ott is az ügyfelek védettek az Adobe által.
sajnos a digitális videózásból már akkor jogi aknamezőt csináltak, amikor még készen sem voltak a használható kódok/termékek.
senki nem akar Silverlight nyomulást és Ms uralmat, ezért a kulcsszereplők inkább royalty díjakkal terhelt h.264et emelnék be az eddig teljesen nyílt és Royaltyfree HTML szabványba.

"Hidd el, a YouTube mérnökeinél tudatos döntés eredménye volt a H.264 használata és a meglévő videok átkódolása. Ha a Theora lett volna nekik a jobb, azt használnák."

A Theora legújabb verziója összemérhető a H.264-gyel, a régi nem, tehát a döntés pillanatában a döntés egyértelműbb volt.
A valódi ok egyébként szerintem az lesz amit valaki már említett (többször): Theora-hoz nincs hardveres de/encoder, H.264-hez meg már a telefonokban is.
Nem mellesleg a Flash sem támogatja a Theora-t tudtommal.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

( Cobalt | 2010. 02. 09., k – 10:06 )

Ez ugytunik megoldja a videomegoszto oldalak gondjat. Kerdes, hogy a bongeszo gyartok (Fx, Opera) berakhatjak-e a dekodert?

Berakni berakhatják a kifizetik a licencdíjakat, mert ugye csak a végfelhasználóknak jogdíjmentes. Ez eddig is így volt, viszont a Mozilla lenyilatkozta, hogy ők nem rakják bele. Az viszont egy érdekes kérdés, hogy ennek hatására mi lesz...

--------------------
http://ricsipontaz.hogyan.org --- http://fullcircle.hu

Nem emiatt fog maradni a Flash. Ha valóban elterjedne a HTML5/H.264 a videómegosztó oldalakon, pillanatok alatt lenne megfelelő kiegészítő is a Firefoxhoz, amivel gond nélkül le lehet játszani. A probléma inkább az, hogy a Microsoft nem támogatja a HTML5-öt, helyette inkább a Silverlightot nyomnák, és az IE8 sem képes ezeket megjeleníteni (legfeljebb Google Chrome Frame-mel, de az csalás). A Microsoft 2014-ig támogatja az IE6-ot, és a böngészőstatisztikák alapján sokan nem is akarnak váltani. Ez egy 13 éves termékciklus, és ha figyelembe vesszük, hogy most úgy tűnik, a Windows 7 hasonlóan sikeres utat járhat be, mint a Windows XP, akkor az abba bedrótozott IE8 jó ideig standard maradhat még, hasonlóan az IE6-hoz. Ez azt jelentheti, hogy a felhasználók egy igen jelentős százaléka még akár 2016 vagy akár 2018 körül is IE8-at használhat majd...

Akkor még egyszer. A Chrome Frame-et a böngésző gyártója (Microsoft) senkinek sem javasolja. Ebből kifolyólag ahol betartják a gyártó (Microsoft) előírásait, szóba sem jöhet. Ha a Mozilla-hoz lesz ilyen kiterjesztés, akkor megtudhatjuk majd, hogy azt a gyártó (Mozilla) javasolja-e vagy sem. Egyelőre a Chrome Frame-en van csak bélyeg.

--
trey @ gépház

Tulajdonképpen teljesen igazad van. :) Amit én itt potenciális problémaként látok, az az, hogy sokan céges környezetben kénytelenek IE6-ot (meg általában IE-t) használni, mivel a rendszergazda azt tudja szépen policy-kkel szabályozni. Akkor pedig nem biztos, hogy a felhasználóknak lesz jogosultságuk Google Chrome Frame-et használni. Persze kérdés, hogy a cégek hány százalékára igaz, hogy viszonylag szigorúan szabályzott, régi Internet Explorert használnak a userek, de YouTube-ozni nyugodtan lehet munkaidőben... :)

Az otthoni felhasználóknál viszont nem látom akadályát, hogy ahogy eddig a Flash Playert telepíttette vele a YouTube, pár év múlva már inkább a Google Chrome Frame-et fogja. Mindenesetre a Google-nek megérheti ezt az utat választania (és nem, nem a HTML5 miatt, hanem inkább a Google Chrome Frame terjesztése miatt... ;) ).

( uid_17784 | 2010. 02. 09., k – 11:02 )

A YouTube mennyit kap az MPEG LA-tól?

Ez kb. olyan, mint a dohányipar terméke. Arra is csak rászokni lehet; le róla már csak keveseknek sikerül végleg.

Ennyire hülyének nézik a világot. Igazuk van, a világ tényleg hülye és kényelmes.

"a H.264-es videokkal ugyanazt a minoseget joval kevesebb filemerettel el lehet erni, mint Theora-val"

Mondjuk ez konkrétan nem igaz.

A Google problémája inkább az, hogy az a rengeteg videó amit tárol már H.264-ben (és H.263-ban) van. Ennélfogva ahhoz, hogy Theora-ban szolgáltasson, át kéne kódolnia. Ezt nyilván nem fogja megtenni.

Megtehetné, hogy az új videókat Theora-ba tömöríti, de ehhez az kéne, hogy a Flash támogassa azt. A régi videókat pedig video-tag mellett továbbra is csak H.264-gyel tudná szolgáltatni...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Itt az alacsony bitratas az H.263, nem H.264.
A Google mar egyszer kodolt at videokat, pont akkor amikor H.264-re tert at H.263-rol.
Amikro a cikket irtak, meg valoban H.263-mon volt az alacsony minosegu YouTube video. De ez mar nincs igy.
Valamint erdemes ezt megnezni a Conclusion reszben: "In the case of the 499kbit/sec H.264 I believe that under careful comparison many people would prefer the H.264 video."

Egy ponton túl ez nem igazán mérhető. Marad a szubjektivitás. Nem kell rájuk hallgatni, nézd meg a videókat. Gondolom magadat nem tartod elfogultnak, tehát objektív döntést tudsz hozni.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Ja, cipőt a cipőboltból, az x codec y-nal összehasonlítását az x codec készítőjétől, ugye?
ROFL

A Theora évekkel ezelőtt egy már akkor elavult, senkinek sem kellő, használhatatlan kód nyitásából született. Ezt azóta pofozgatják változó intenzitással, az egyedüli ami miatt ez a sz.r előtérbe került a süllyesztőből, hogy a videocodec fejlesztés nem egy olcsó mulatság, így más nemnagyon van, ami nem licenszdíj-köteles. De ettől még sajnos nem lesz sem jó, sem optimális.

Az "elfogulatlan" tesztekről: 10.000.000 kbps-en a MJPEG is képes normális képet produkálni, szóval ez nem művészet. Azonos bitrate-n a Theora még az XviD-del szemben se rúg labdába, nemhogy a H.264-gyel. Nézz meg bármilyen, értelemszerűen nem fsf.org vagy xiph.org helyeken hostolt összehasonlítást.