HTML5: a Vimeo csatlakozott a YouTube kezdeményezéséhez

Internet, Közösségi média

A YouTube nemrég jelentette be, hogy elősegítendő és támogatandó a HTML5 elterjedését, kísérleti HTML5-támogatott lejátszót tett elérhetővé. A Vimeo névre hallgató videómegosztó oldal gyakorlatilag azonnal csatlakozott, és tegnap bejelentette, hogy szintén előállt egy kísérleti HTML5 lejátszóval. A bejelentés szerint a HTML5 lejátszónak több előnye is van:

  • a videók azonnal betöltődnek - nincs több pörgő bizbasz
  • bárhova ugorhatsz a videóban - nincs többé pufferelésre várakozás
  • simább, kevésbé "ugrálós" lejátszás (legalábbis remélik)

Mivel ez egy beta teszt, problémák előfordulhatnak. A támogatott böngészők ugyanazok, mint a YouTube-nál: Safari, Chrome, vagy Chrome Frame-mel patkolt IE. A teljes képernyős lejátszás jelenleg nem működik. Ez a böngészők korlátja, de az oldal dolgozik azon, hogy ez a korlát megszűnjön. Csak a Vimeo.com-on működik, a weboldalakba továbbra is a Flash verzió ágyazható be. Csak az elmúlt évben feltöltött videók 90%-a működik a HTML5 lejátszóval.

A bejegyzés itt olvasható.

( Cobalt | 2010. 01. 22., p – 14:04 )

Nem ertem, hogy miert kell a H.264-et eroltetni, ha van Theora es Vorbis is, ami menne Fx es Opera alol is.

a flash videok sok codecet használnak, köztük van a h.264, akárcsak a VP6. a Theoraval az a baj, hogy nem oly hatákony codec, mint a h.264. egyébként a Theora a VP3 továbbfejlesztett változata. azaz ha pl egy órányi 640x480 felbontású videót 500Mb méretben készítünk el, akkor Theoraval rosszabb lesz a kép minősége, mint H.264el. a VP6 már jó lenne, de tudtommal még nem tekinthető teljesen nyílt és szabad videocodecnek, hiába vette meg a Google már lassan fél éve az ON2t.
ami még szóba jöhetne h.264 helyett az a Dirac codec. elvben még jobb is mint a h.264 mert wavelet, bár a gyakorlatban ma már a h.264 ad szebb képet szűkebb bitráták mellett.

Hát azért nem. Általában ilyeneknél darabonkénti royalty szokott lenni, ami azt jelenti, hogy 1. a Mozillának valahogy hitelesen kell tudnia számontartania, hogy hány példányt adott el használják a szoftverét. 2. Ezzel a számmal felszorozva fizetnie a néhány dolláros licenszdíjat. És máris 100M$-os nagyságrendről beszélünk.
---
Internet Memetikai Tanszék

De így működik, közben utánanéztem, szerencsére van egy darabszámtól független felső éves licenszdíj limit is, ami sima konzumer szoftverek esetén (jelentsen ez bármit is, de egy böngésző minden bizonnyal ide tartozik) nem 100M$-os nagyságrendű csak $32000. Az ilyen konstrukció egyébként viszonylag ritka ebben műfajban, nem szokott plafon lenni. Viszont a licensz 5 évre szól, tehát ennek a pénznek potenciálisan az ötszörösét ki kell köhögni. És persze 5 év után ki tudja, hogy hogyan fognak alakulni a tarifák.
Megjegyzem ez csak az AAC-re vonatkozik: http://www.vialicensing.com/Licensing/AAC_fees.cfm

A H264/AVC illetve az MPEG4 visual patent poolnak nem látom kinn publikusan a tarifáit. http://www.mpegla.com/main/programs/AVC/Pages/Intro.aspx
---
Internet Memetikai Tanszék

http://www.0xdeadbeef.com/weblog/2010/01/html5-video-and-h-264-what-his…

Ez befér az első kategóriába? :)

A lényeg szerinte az, hogy a H.264-nek évente(!) változik a licence, és mivel fiatal találmány, így momentán az az érdekük hogy terjedjen, aztán ha ez megvolt - például váltott rá a Youtube, meg még néhány nagyobb szolgáltató - átváltanak pénzszivattyú módba, mint azt a gif és mp3 esetén láttuk. És ez még a Googlet is érzékenyen fogja érinteni (ha jól veszem ki, ők nem részei a H.264 tulajainak), a tőle kisebbeket/új szereplőket meg akár el is lehetetlenítheti. A Mozilla meg Jócég(TM) szeretne lenni, és ezért nem fogja támogatni a H.264-et.

Na ja, es a penz is abban van, mert azutan kell gondolom vmi licenc dijat fizetni :) Nem veletlen talan, hogy amikor (ha jol remlik) a w3c beleirta, hogy theora/vorbis a preferalt html5 video tag-jeben, akkor sok ceg egymast tamogatva lobbizot, hogy ez keruljon csak ki szepen a szovegbol. Sajnos ...

Nem feltetlen lehet csak es kizarolag a license dij problema a hatterben, ugyanis rengeteg mar egyszeru paraszt szamara is elerheto hw h.264 decoder/encoder van a piacon, addig theorabol meg mutatoban se nagyon talalni. Viszont egy youtube/vimeo meretu ceg helyeben en is ruhellenem lecserelni es/vagy nullarol felujitani a teljes gepparkomat, mikor a jelenlegi is meg eleg sokaig mukodhet, plane annak a tukreben, h lassan az osszes eladott mobil vacakban (telefon, netbook, etc, csak pl. iphone-bol van a piacon 30-40 millio) van hw h.264 decoder. Ez sem elhanyagolhato tenyezo. Ha a h.264-et veszem alapul, laza 5-10 ev lenne a hw theora decoder chip elterjedese, ami "pottyet" megfogna a piacot.

Ha mint vegfelhasznalokent valasztanom kellene a h.264 es theora kozott most, akkor mindenkepp az elozore szavaznek, mivel igy tudom bamulni a vonaton hazafele a NASA adasait. Nem 1 fpm-mel, mint theoraval lenne, hanem 30 fps-sel.

Kb. ennyi van a lobbi mogott.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Ox, ertem en, csak arra gondoltam, hogy a w3c mar emlitett lepesnel pl az apple is hevesen tiltakozott, mert - ha jol tudom - a quicktime az ovek, es nekik tejelnek az egyeb gyartok akik quicktime kepesseget akarnak rakni a cuccaikba, ergo nekik ebbol beveteluk van. Es ez persze igaz sok mas cegre is. Bar epp a hw gyorsitas nem jutott nekem pl eszembe, en csak a fentiekre gondoltam. Mind1, vegulis nem zavar annyira, hogy installni kell a "nonfree" jelzovel ellatott chromium codecs csomagot is :) Bar epp volt egy chromium bug (amit reportoltam is), hogy nem mukodott vele a youtube html5 demo, az okosok azt irtak, hogy ez vmi olyasmi volt, hogy teljesen rosszul ertelmezte, milyen video stream is az, mivel a servertol veszi a mime-type-ban, ami allitolag mp4-et mondott a youtube oldalanal a browser-nek. Vagy valami hasonlo kavaras. Mindenesetre most pl megy, vagy a napi chromium snapshot update oldotta meg, vagy youtube-nal korrigaltak a dolgot, nem tudom.

Vegyük ide azt is, hogy akiknek nem opció a html5, azoknak a flash lejátszó marad, mint alternatíva, és a flash tudtommal nem támogat ogg/vorbis+theora-t. Így a youtubenak/vimeonak minden videót 2 példányban kellene tárolnia, ~2x akkora tárterületet használva fel. Nem tudom, ezt értetted-e a géppark fejlesztésén.

Sajnos a theora egy generacioval regebbi codec mint a h.264, es meg az xvid-nel sem jobb (Dark Shikari - ffmpeg/x264 fejleszto - hozzaszolasait kell nezni), ami mondjuk minimalis elvaras lenne.
A vorbisnak kisebb a lemaradasa technologiailag az AAC-hez kepest, csak alacsony bitratan (pl. 56 kbps) es sok csatornanal verzik el a konkurenciaval szemben. Viszont a vorbis tomoritot 2005 ota erdemben - hangminoseget tekintve - nem fejlesztik (itt 2006-ban mar a vorbis bukasanak okait elemzi a keszitoje)- szemben a konkurens AAC tomoritokkel, amik igy mar velhetoen legalabbis beertek, de valoszinuleg tul is haladtak az akkori (2005-os) szemmel nagyon jo minosegu vorbis tomoritot.

- Use the Source Luke ! -

Igen, ugyanis a Theora mögött valahogy nem indult be az a közösségi fejlesztési lendület, ami a Vorbis mögött volt (és azért nem is halt ki teljesen, lásd: AoTuV fork). Talán lehet, hogy túl bonyolult ahhoz, hogy széles fejlesztői réteg meg tudja érteni.

Egy jó audio/video kodek kulcsa már rég nem a tömörítési algoritmusokban van, hanem abban, hogy a pszichoakusztikai és -vizuális döntési táblázatok mennyire vannak ügyesen finomhangolva. Nyilván van valahol egy maximum, ami az adott algoritmusok mellett elérhető, ezt úgy látszik, hogy a Lame nagyjából elérte az MP3-nál (alaposan rávert az akkori kereskedelmi mp3 codec-ekre), és Vorbis AoTuv forkja is szerintem kb elérte. Ezért nincs már drámai fejlesztés mögöttük, mert nincs igazán hova fejleszteni őket. Így is megdöbbentő volt számomra, hogy 32-48 kbps-en kb olyan hangminőséget tudott Aoyume kihozni a Vorbisból, mint amit az első béta kiadások még 112 kbps-en tudtak.

Az AAC egy sokkal bonyolultabb, többféle algoritmus közötti választási lehetőséget kínáló csomag, ezért ebben nyilván van még fejlesztési perspektíva. Bár a bonyolultsága miatt sokkal nehezebben is halad finomhangolása. Nagyon sokáig pl volt az AAC LC és HE profil között egy minőségi lyuk.

Nyilván a továbblépés a Theora 2 lett volna, ami új wavelet alapú algoritmust és emaitt visszafele nem kompatibilis bitstream formátumot használt volna. Csak a sok kisérletezgetés után Monty-ék úgy látták, hogy a wavelet alapú elképzelésük nem működik olyan jól, hogy érdemes legyen vele próbálkozni. (Egyébként ha itt tartunk a Dirac video kodeknél is ez látszódik a wavelettel.) Másrészt ha bonyolult az algoritmus, akkor a közösségi tuningolási effort sem tud beindulni, mert nem fogják érteni az emberek, hogy "ha hallom, hogy rosszul szól a kasztanyett, akkor az impulzusfelismerő melyik paraméterét kell megpiszkálnom, hogy jó legyen". Tulajdonképpen a Vorbist a viszonylag egyszerűen átlátható működése tette alkalmassá a közösségi fejlesztésre.

---
Internet Memetikai Tanszék

Igazad van, Aotuv fork meg van (amit egy darab Japan uriember keszit), azt hittem mar az is kihalt. Eredetileg azt is akartam irni, hogy hivatalosan (marmint a xiph) mar nem fejlesztik a vorbist erdemben, talan az pontosabb lett volna.

En veled szemben ugy gondolom, hogy a tomoritesi algoritmus sokat szamit, pl. jelen esetben a h.264 es a theora/xvid kozott. Az eleg szeles fejlesztoi reteget megerinto xvid is lemaradt az x264-tol minosegben mert egy generacioval regebbi, kevesebb trukkot ismer maga a formatum. Az alacsony bitrataju vorbis vs. HE-AAC ugyanez az eset.

Ami a waveleteket illeti, nyilvan nem csodaszer, de pl. a blokkosodas ellen jo. Amugy ha a theora 2 alatt a tarkin-t erted, az idoben megelozte a theorat, viszont tenyleg nem jutott sehova. Messzebb jutott a Dirac es a snow (utobbi sajnos nem sokkal messzebb), vagy keptomoritesek kozott a jpeg2000, es van meg par wavelet alapu kep/video tomorito.

- Use the Source Luke ! -

Amugy ha a theora 2 alatt a tarkin-t erted, az idoben megelozte a theorat, viszont tenyleg nem jutott sehova.
Bocs, nem, egyszerűen fasságot írtam, a Vorbis2-re gondoltam. :)

Ami a waveleteket illeti, nyilvan nem csodaszer, de pl. a blokkosodas ellen jo.
A wavelettel (ez persze elég sokféle algoritmust takar) igazából már matematikai szinten is vannak nehézségek, mert nincs pl olyan szép egyszerű energiatétel, mint a DFT/DCT transzformációknál. Aztán az impluzusválasz és spektrum közötti összefüggés sem olyan egyszerű, főleg az a gond, hogy a periodikus impulzusoknál a felharmonikusok nagyon nehezen azonosíthatóak. Ez főleg hangtömörítésnél gáz. A képtömörítésnál a blokkosodás ellen nem elsősorban maga a wavelet véd, hanem az, hogy nem kell 8x8-as blokkokra bontani a képet, mert az alacsony térbeli frekvenciákat is viszonylag hatékonyan lehet kódolni, ha exponenciálisan változnak a sávméretek. Ez itt kevésbé hátrány, mint a hangnál.

En veled szemben ugy gondolom, hogy a tomoritesi algoritmus sokat szamit,
Nem mondunk ellen egymásnak. Viszont a tömörítési algoritmus csak a lehetőséget adja meg, a többi az encoder nagyrészt kézi finomhangolásának kérdése. A korai AAC encoderek pl az MP3-ak minőségét sem hozták, pedig az algoritmus mégis "fejlettebb". És minél többféle algoritmust lehet egy kodekben használni, annál nehezebb feladat jól belőni azt a logikát, ami eldönti, hogy mikor melyiket használja és milyen paraméterekkel. Fraktáltömörítőkre nem tudom emlékszel-e még? Kb 10-12 éve ez volt a sláger, hogy majd ezek megváltják a világot. Gyakorlatilag az automatikus paraméterválasztáson (illetve ennek megvalósíthatatlanságán) bukott meg az egész.
---
Internet Memetikai Tanszék

képtömörítésnál a blokkosodás ellen nem elsősorban maga a wavelet véd, hanem az, hogy nem kell 8x8-as blokkokra bontani a képet, mert az alacsony térbeli frekvenciákat is viszonylag hatékonyan lehet kódolni, ha exponenciálisan változnak a sávméretek

nem tudom mondatod masodik feleben pontosan mire gondolsz, en csak arra utaltam hogy a wavelet azert jo a blokkosodas ellen, mert nem kulonallo blokkonkent kell elvegezni a transzformaciot (hasonloan jo ebbol a szempontbol az mdct, vagy mas lapped orthogonal transform is, ahol szinten nem kell kulonallo blokkokra szedni a jelet, hanem a blokkok ralognak egymasra).

- Use the Source Luke ! -

a Tarkin sohasem jutott tovább a tervezési szakasznál. amikor megkapták az ON2től a VP3at, teljes gőzzel arra álltak rá. ebből lett a ma ismert Theora, ami imho a maximum ami kihozható volt a VP3 codecből.
a Snow egyébként egész jó codec lenne. azonos video, méret, felbontás, időtartam mellett minőségben túltesz a h.264en alacsonyabb bitrateken is, még a Dirac sajnos nem. csak még mindig sok alap képesség hiányzik a Showból ahhoz, hogy kísérletezésen túl általánosan is használni lehessen.

mondjuk úgy, azonos általánosan használt bitraten produkál sokkal rosszabb minőséget. extrém bitrátán 10000+kbps már tűéles a kép Theoraval is. van is egy ilyen Big Buck Bunny video valahol. ez valóban a Theora fejlesztések eredménye, mert az alap VP3 kód amiből kiindultak még nem volt képes erre.
de valóban nincs egy kategóriában a Theora a h.264el. a standard flash video codec kiváltására még jó lenne, mert aránylag kicsi a cpu idénye, és kb ugyanazt az alsó közepes képminőséget tudja produkálni a szokásos youtube bitraten.

( Ewkins | 2010. 01. 22., p – 14:55 )

Ez gyors, úgy értem a videó ami 95% körül terhelte a processzoromat akadozás nélkül 80%-os terheléssel nézhető HTML5 lejátszóval.

Ráadásul ez már optimalizálható, és hardveres gyorsítás is kivitelezhető.

Ennyit a Flash videóról, ami Linux alatt még lassabb is vagy 20-30%-al.

Aha ez igaz, erre a hw gyorsitas dologra nem gondoltam. Amugy igy is sokkal jobb a helyzet mint flash-nel, imho amit irtam az valtozatlanul fennall: html5 videotag eseten a browser jatsza le, azaz elvileg open source browser eseten barki probalhatja azt fejleszteni akar hw gyorsitas iranyba is (h264-et is ideertve), mig ugye a "binary blob" flash plugin eseteben nemigen tudsz te belenyulni ...

( siposa v | 2010. 01. 22., p – 16:14 )

Kellene egy Firefox plugin, ami benyalja a rendszerből/mplayerből/videolanból a codec-eket, és hajrá.

Miért mit csináljon? A Mozilla nem fog 0-ról H.264 és AAC kodeket fejleszteni, hanem fel fogja használni a libfaad-ot meg ffmpeg-et, ebben biztos lehetsz. Legfeljebb lehet majd statikusan linkelt buildet is csinálni. Amit azért remélhetőleg a disztró készítők nem fognak...
---
Internet Memetikai Tanszék

( Toma_ | 2010. 01. 22., p – 16:31 )

* a videók azonnal betöltődnek - nincs több pörgő bizbasz
* bárhova ugorhatsz a videóban - nincs többé pufferelésre várakozás
* simább, kevésbé "ugrálós" lejátszás (legalábbis remélik)

Ezt én nem vágom, az rendben van, hogy optimalizálni meg fejlődni lehet a technikának, de egy videó rohadt sok képből áll. Hogyan lép túl a sávszélességen meg a terhelt vonalakon a HTML5 lejátszó?
Fénypostán küldi a sok-sok képet, vagy elsőbbséget kap a hálózaton?

Hat valamennyi puffereles csak van, ja, vagy pedig akadozna erosen barmi kis problema miatt, de ahogy en latom itt, tenyleg jobb. Lehet a flash cuccos sokkal tobbet szarakodik, mint amennyi ido tenyleg kene neki a precachinghez. Vagy esetleg mar oldalbetoltes alatt is precache-elhet egy picit? Mindenesetre nalam legalabbis ugy tunt, hogy sokkal gyorsabban elkezdi jatszani, bar nemi delay igy is volt azert ...

leghamarabb akkor kezdhet el precache-elni mikor parszolás közben eljut a tag-ig. Namost innentől a lejátszás kezdetéig nincs sok ideje...

nemtom ki találta ki ezt a "nem kell pufferelni" dolgot de elég lol

----------------------
Real programmers don't document. It was hard to write, it should be hard to understand.

( al3x v | 2010. 01. 22., p – 20:33 )

A nagy "elonyokhoz" oda lehet majd venni egy oriasi hatranyt:

Eddig szinte kivetel nelkul Flash videora epultek a siteok (nyilvan vannak Silverlight, ISO MPEG4 (pl. Quicktime) meg egyeb megoldasu siteok is), igy eleg volt a Flash Playert optimalizalni es annak kozel azonos teljesitmenyt kellet nyujtania adott operacios rendszeren es processzoron barmilyen bongeszorol legyen szo.

Most ha majd minden bongeszo implementalgatja, szepen lesz amelyik nem fog menni, a masikkal meg igen, akkor jonnek a kulonfele hackek aztan egy fokkal nem lesz jobb mint most. Amig a bongeszo fejleszto cegeknek az az erdeke, hogy mindenben sajat megoldast nyujtson es ne kooperaljon (vegyunk csak az IE6 meg mindig mennyi helyen van es emberek ehhez viszonyitjak hogy "azinternet" ennek hala mennyi hacket kell egy oldalba rakni hogy az a szerencsetlen is meg tudja nezni).

--
http://bsdbased.com

>> eleg volt a Flash Playert optimalizalni es annak kozel azonos teljesitmenyt kellet nyujtania adott operacios rendszeren es processzoron barmilyen bongeszorol legyen szo

youtube fullscreen linux alatt ugyanolyan gyors (és hardver-gyorsított) minden fajta videókártyán mindenféle hókusz-pókusz nélkül mint windows alatt?
nem.

( miqlas | 2010. 01. 22., p – 23:07 )

subscribe

"The way to find what the mainstream will do tomorrow is to associate with the lunatic fringe today." -- 1995, Jean-Louis Gassée
/ http://haiku-os.org /

( sas | 2010. 01. 23., szo – 13:18 )

A Wikimedia összes videó tartalma Theora, ráadásul most már a jelentősen optimálisabb 1.1, biztos vagyok benne, hogy hamarosan lesz lehetőség Theora feltöltésére is :-)

Szervác Attila - http://321.hu/sas

Az optimális szó adott feltételek melletti legjobb választást jelenti. Mondd már meg, hogyan fokozod a legjobb szót tovább? Nincs optimális és optimálisabb, csak optimális van. Ha van annál jobb (ami teljesíti a feltételeket), akkor az válik optimálissá, a többi pedig visszafokozódik jóvá).

"The way to find what the mainstream will do tomorrow is to associate with the lunatic fringe today." -- 1995, Jean-Louis Gassée
/ http://haiku-os.org /

Grammar nazi FAIL.

"Mondd már meg, hogyan fokozod a legjobb szót tovább?"

Ezek melléknevek, fokozhatók (alapfok, középfok, felsőfok, túlzófok).

Jó. Jobb. Legjobb. Legeslegjobb.
Optimális. Optimálisabb. Legoptimálisabb. Legeslegoptimálisabb.

Idézet don B-től (http://zsadon.hu):

1. Az optimum, optimális nem lehet felsőfok, a felsőfokú melléknevet, határozót igen könnyű a magyarban fölismerni: mindig b hangra végződik. Mindig. A hiba oka, hogy kevered a logikai kategóriákat a grammatikaiakkal. Olyan, mintha azt mondanád, hogy ennek az acélszerkezetnek azért jó a szilárdsága, mert kék. Ez egyébként az ún. logikázós nyelvművelők gyakori hibája.

2. Az optimum nem azt jelenti, hogy "a legjobb lehetőség, a legjobb teljesítmény". Az optimum egy rendszer működési paramatéreinek olyan együttese, amely megszabott feltételek mellett elfogadható. Nem legjobb, hanem elfogaható. Pl. adott körülmények között egy kocsi optimális sebessége biztosan nem a "legjobb" sebessége. Ez egy (sőt több) elvi pont, amit a valóságban nem biztos, hogy el lehet érni. A optimálisabb következésképpen azt jelenheti, pl., hogy az elvi optimumhoz közelebb levő (mint egy másik, szintén elfogadható paraméteregyüttes, elfogahatóbb, mint a másik, bár az is elfogadható volt), a legoptimálisabb meg pl. azt, hogy az általunk eddig kipróbált vagy ismert paraméteregyüttesek közül ez van legközelebb az elvi optimumhoz. Vagyis nem állíthatod, hogy az optimálisabb, legoptimálisabb "értelmetlen". Az abszolót jelentésű melléknevek-határozók ilyen relatív használata mindennapos. Gondolj utána, hogy lehet valami kékebb?

3. De hagyján, van tovább is. Természetesen, mint minden szónak, az optimálisnak is lehet, és van is átvitt, metaforikus vagy metonimikus használata. Még ha igaz is volna, hogy az optimális fokozása alapjelentésében "nem logikus", miért következne ebből, hogy másodlagos jelentéseiben is fokozhatatlan? Vannak szavak, amelyek jelentése nem bővülhet? Ki tiltja meg? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy nem mondhatjuk egy lányra, hogy aranyhajú, hiszen nem lógnak fémdrótok a fejéből.

4. Mindezekkel együtt persze az bátran mondható, hogy egy adott kontextusban az optimálisabb szó használata stilárisan nem szerencsés, jobb volna így vagy úgy. Minden szóválasztás jellemzi a beszélőt, és mondhatod, hogy ezen is látszik, hogy tudálékos, vagy nem igazán jó az irálya, vagy akármit, csak azt nem, hogy az optimálisabb szó "helytelen".

5. És a legfontosabb: Azért kellene megérteni, hogy miért vannak, akik kiadnak az ilyenfajta nyelvinek állított ítéleteken (pláne, ha azok jobbára a szakirodalomban már százszor megcáfolt babonák, tévedések), mert anyanyelvi beszélők bizonyos megnyilvánulásainak "helytelenné" bélyegzése - erre 100-150 éves tapasztalat a súlyos bizonyíték - ártalmas társadalmi következményekkel jár. Kéne olvasgatni lingvicizmussal foglalkozó szociolingvisztikai dolgozatokat."

[rizsarizsarizsa] 2. Az optimum nem azt jelenti, hogy "a legjobb lehetőség, a legjobb teljesítmény". Az optimum egy rendszer működési paramatéreinek olyan együttese, amely megszabott feltételek mellett elfogadható. Nem legjobb, hanem elfogaható [rizsarizsarizsa]

Latin&&grammar FAIL. Az optimum szó alakja felsőfok.
még angolból fordítva is

Attól hogy idehánysz 20 kbyte-ot az urandomból, még nem lesz igazad.

Ügyes vagy, az angol, sőt a latin nyelvre alapozva kijelentetted, hogy a magyar nyelben az optimális felsőfok, és nincs olyan szó, hogy optimálisabb, hiába része a köznyelvnek.

A more optimal, most optimal kifejezések megvannak? Ezek egyenrangú változatai a optimálisabb, legoptimálisabb.

Miért? Mert ez comparison / összehasonlítás.

Nem tudom, hogy egy holt nyelvben, a latinban mit jelentett az optimum szó, de nem is érdekel, mert a magyar nyelvben már nem azt jelenti.

EPIC o(>< )o FAIL ｏ( ><)o grammar nazi! ＼(>o<)／

Annál is inkább mivel a nyelv folyton változik, közegenként eltérő (lásd. szleng).

Nem értek egyet azzal, amit don B ír. Aki nem tud külföldiül, ne használjon külföldi szavakat, ha van magyar megfelelője. Jelen esetben az optimum egy érték, az optimális egy minőségi állapot. Nem azért, mert már eleve felsőfok, hanem mert nincs tovább, vége. Ahogy R^2-ben is csak egy végtelen van. Nincs végtelenebb, még ha 1000 millió idióta rá is szokik erre. Akkor sincs. Limes inferiorabb hétszázát.

--
Aries

"(Bloggerünk még ajánl is (van pofája neki) egy hasonszőrű olvasmányt, amiben olyan marhaságok vannak, hogy az „optimális tehát: a legeslegjobb”. Egy fenét, éppen hogy nem a leg(esleg)jobb. És ha a népek fokozzák (optimálisabb, legoptimálisabb), akkor az optimális fokozható.)

Mellesleg: tessék mondani, miért nincs rendben, ha egy „idegen” szónak megváltozik a jelentése? Miért baj az? Miért is?"

http://korrektor.blog.hu/2009/08/25/egy_okor_a_nyelvapoldabol