Fejlesztés

Az FSF.hu Szabad Szoftver Pályázat 2023 keretein belül beígért támogatásnak hála, leforkoltam a Simpleboot-ot, és belevágtam a bootmenedzser fejlesztésébe (azért írom, hogy beígért, mert bár mindjárt november, szerződést még nem sikerült aláírnunk. De megelőlegezem nekik a bizalmat, és teljesítem a rám eső rész első mérföldkövét.)

Easyboot

Fícsörök listája:

Lemezképkészítő
Pontosan ugyanolyan egyszerű használni, mint a Simpleboot esetén, a kapcsolói is azonosak. Tud lemezképet létrehozni, de lehet vele már meglévő eszközre is telepíteni a betöltőt.

Moduláris
A Simpleboot-al ellentétben itt lehet beépülőket is használni, amivel fordítás nélkül lehet a képességeit bővíteni. A Multiboot2 protokollt továbbra is egyetlen fájlból támogatja, mind ELF, mind PE/COFF esetén, és alapból van benne gzip kicsomagoló is. Egyelőre Linux boot protokollhoz van külön beépülő (igaz, az most már támogatja a Raspberry Pi-t), hamarosan érkeznek a többiek.

Háromféle beépülőt képes kezelni: fájlrendszer (a root partíció értelmezéséhez), kernel (a fájlformátum és a boot protokoll kezelésére) valamint kitömörítő (tömörített modulok transzparens kicsomagolásához).

Eredetileg struct exec-et akartam használni (a klasszikus UNIX a.out fájlformátuma), de sajnos manapság a GNU ld-be nem fordítják bele a támogatást, az LLVM lld-be meg soha nem is implementálták. Ezért végül saját formátum és saját linkelő írása mellett döntöttem, ami miatt tovább tartott a fejlesztés, mint eredetileg terveztem. A plgld tök jól működik, de szélsőséges esetekben lehetnek ezzel még pitty-puttyok.

Interaktív menü
Több boot opciót is kezel, ezeket színes-szagos ikonokkal és cimkékkel jeleníti meg, amik közül a felhasználó választhat, de megadható időkeret is, ami után automatikusan kiválasztja a megadottat. A cimkék alapból ASCII-k lehetnek csak, az UTF-8 támogatáshoz csak fel kell másolni egy "easyboot/font.sfn" nevű fájlt, ami a UNICODE glifeket tartalmazza (ez elég nagy, 900k körüli, mit mondjak, jó sok UNICODE karaktert definiáltak már).

A menü egyaránt megjelenik a képernyőn és soros porton is. Választani billentyűzettel vagy soros konzollal is lehet. Itt abba futottam bele, hogy eredetileg PS/2 meghajtóval kezeltem mindent, az időkeret várakozást is. Ez igazi vason gyönyörűen működik, azonban a qemu bugos, és a specifikáció szerinti 15 msec helyett host gép függően oszcillál (magyarán használható várakozásra, csak tökre nem tudni, mennyit fog várni). Emiatt végül a BIOS változatban le kellett cserélnem PIT pollozásra, aminek az a hátulütője, hogyha valamelyik BIOS nem mode 2-be inicializálja, mint ahogy a BSS előírja, hanem mode 3-ba, akkor előfordulhat, hogy kétszer olyan gyorsan telik majd az idő, mint kéne (ez nem túl valószínű, de ha esetleg mégis valaki belefutna ebbe, az légyszi mindenképp jelezze). UEFI és RPi alatt nincs gond, ott precíz a timer.

Magyar nyelvű dokumentáció
A program támogatja a magyar locale-t, továbbá a README és a részletes dokumentáció is elérhető magyar nyelven! (De még a példa konfigurációs fájlból is van magyar nyelvű kommentes verzió)

GPL licensz
A Simpleboot-al ellentétben (ami MIT volt), ez GPLv3+ licenszű lett a beépülők miatt. Így sokkal többféle forrásból jöhetnek ugyanis (egy GPL licenszű beépülőt nem lehetne MIT licenszű repóban felhasználni, ugyanakkor egy MIT vagy CC-BY licenszű beépülő simán szerepelhet egy GPL-es repóban).

FONTOS!!! Ez még csak az első mérföldkő. Ez azt jelenti, hogy az alaprendszer megvan, de korántsincs annyira kitesztelve, mint a Simpleboot, számítsatok itt-ott bugokra, és a legtöbb beépülő is hiányzik még. Ezek a második mérföldőbe vannak beütemezve, aminek a határideje dec 30 (még két hónap).

Elkészült a második mérföldkő is, elérhető a repóból! Kellemes karácsonyt mindenkinek!

Üdv,

EntityFramework-el küzdök egy másik témában :), de talán nem ezzel kellene.

Mivel érdemes SQL adatbázist (MySQL, PgSQL) elérni VS-ban (C#) console/GUI?

[ Régen a Delphi / C++Builder olyan jó volt. :) ]

Üdv.

A video szerint próbálok egy demo appot készíteni: https://www.youtube.com/watch?v=O5UzID1lCbo

A nuget packages-ben hozzáadtam a MySQL.Data és EntityFrameworkCore csomagot.

A videó szerinti New Item... -> "ADO.net Entity Data Model" hozzáadásakor hibát ad (nem adja hozzá). lsd. kép: https://i.imgur.com/lWoxVzE.png

Mi hiányzik pontosan neki?

update:

ezek telepítése után is ugyanaz:

Microsoft.EntityFrameworkCore.Design
Microsoft.EntityFrameworkCore.SqlServer
Microsoft.EntityFrameworkCore.Tools 

Üdv,

VS-ban a Unit test (MS Unit test) eredményét el lehet valahogy menteni? (valami "dokumentum" formában, xls...?)

Egy demo teszt:  https://i.imgur.com/Qk8HPyd.png

Gondolom sokan ismeritek ezt a jószágot. Pár éve reszelgetek rá egy romot, amit szeretnék bemutatni.
Tudom hogy még rengeteg hiányossága van, de hozzáteszem, nyolc általánosom van és nem tanultam programozni. Ezért csak építő jellegű kritikát szeretnék, amiből tanulok, ennek segítségével csiszolni tudjam a jelenlegi cuccot.

http://www.esp8266.org

Mostanában gyakran kell bizonyos problémák megoldásához különféle adatforrásokból adatokat összeszednem, feldolgoznom, majd valamilyen könnyen értelmezhető formátumban prezentálnom.

Példák:

1. Logokból, analitikából, eseménynaplókból kinyert időbélyegek alapján szeretnék készíteni egy grafikont, amin látszik, hogy az érintett komponensek mekkora késleltetést okoznak az idő függvényében.
2. A magyar költségvetést szeretném ábrázolni egy treemapen és egy Sankey diagramon, kb. mint itt. Ehhez szeretném az adatokat dinamikusan lekérdezni, a diagramokat évente legfeljebb néhány alkalommal szeretném legenerálni az aktuális költségvetés adataival.

Erre ma Excelt használok, de nem igazán optimális a feladatra. Ennek több oka is van:

1. Az adatokat valamennyire fel kell dolgozni a forrás oldalon, hogy egyáltalán importálható legyen Excelbe (tudom, erre használhatnék Power Query-t)
2. Az importált adatok további feldolgozása nagyon körülményes (pl. ISO-8601 vagy UNIX timestampek konvertálása Excel időbélyegekre)
3. Sokszor egyszerűbb manuálisan megcsinálni bizonyos lépéseket, mint implementálni Excel képletekkel
4. Az adatok frissítéséhez gyakorlatilag minden lépést meg kell ismételnem manuálisan
5. Az Excel for Mac-nek van néhány furcsa limitációja és bugja a Windowsos verzióhoz képest

Szeretnék egy olyan alternatívát találni ezekre a feladatokra, amivel ezt az egész adatfeldolgozást és -vizualizációt viszonylag kényelmesen meg tudom valósítani. Nagyjából ezek az igényeim:

1. Adatokat be tudjam importálni legalább CSV és JSON formátumokban, legalább fájlból és vágólapról, ideális esetben HTTP querykkel is (az autentikációt ehhez meg lehessen oldani)
2. Az adatokat programozottan tudjam feldolgozni (pl. szűrni, konvertálni, összerendelni a többi adatsorral), lehetőleg deklaratív programozási nyelven
3. Támogasson magasabb rendű adattípusokat (pl. időbélyegek) az azokon értelmezett műveletekkel, standard formátumokról (pl. ISO-8601) lehessen könnyen létrehozni
4. Egyszerűen tudjak könnyen értelmezhető kimenetet létrehozni, pl. grafikonokat, táblázatokat
5. A kimenet előállításához szükséges lépéseket el tudjam menteni, így később az adatok frissítése (az esetleges manuális importot leszámítva) teljesen automatikusan történjen

Több opció is az eszembe jutott:

1. Jupyter Notebook tűnik ránézésre a legalkalmasabbnak, de soha nem használtam, nincs vele tapasztalatom.
2. Matlab, illetve annak alternatíváit (Octave, Scilab). Ezek inkább matematikai, mérnöki számítási feladatokra vannak kitalálva, nem tudom ilyen célra mennyire alkalmasak.
3. R, Python, vagy más, adatfeldolgozásra (is) használt programozási nyelv használata a megfelelő librarykkel. Egyik említett nyelvet és környezetet sem ismerem annyira, ezért valószínűleg jó pár órát bele kellene fektetnem, mire össze tudnék rakni egy olyan környezetet, amivel már hatékonyan tudnék dolgozni.

Ti mit használnátok erre a feladatra, van tapasztalatotok a fenti opciókkal, esetleg van más is, ami nekem nem jutott eszembe?

Sziasztok!

Közületek foglalkozott már alaki ezzel a témával?
Cégünk befektetési arannyal foglalkozik és ennek folyományaként gyakorlatilag mindenkitől el kell kérnünk a személyi igazolványát. Döntő többségében már mindenkinek eSzemélyi formátumban van meg. Felmerült bennünk az, hogy ha már úgyis oda kell adják a személyit, akkor az ügyfélszolgálatos munkáját meg tudnánk könnyíteni azzal, hogy egy megfelelő olvasó segítségével eleve beolvassuk a rendszerünkbe az adatait és nem kellene azt kézzel begépelni.

Lehetséges ennek a megvalósítása? Csak azokra az adatokra volna szükségünk, amik rá is vannak nyomtatva. Ha igen, merre induljak el?

Gábor

Sziasztok!

Upd: asztali gépekkel dolgozunk, notebook gépek nem játszanak.

Upd2: mivel alig drágábban jön ki a DDR5, mint a DDR4, meglátjuk mit tud. Köszönöm mindenkinek a segítségét és észrevételét.

Eddig DDR4-es gépeket vettünk számukra az egyedi kérések alapján, de már megnéznénk, hogy DDR5-ös kiépítéssel lehetne-e még jobb fejlesztői gép teljesítményt kicsikarni. Ehhez a témához nem értek, ezért beszéltem velük, hogy korábban mik voltak a szempontok.

Nálunk a CPU-Memória-Perifériák (elsősorban NVMe SSD) közötti sávszélesség a legfontosabb szempont. Elég sok komponensből álló rendszert szimulálunk és mivel a saját fejlesztéseinket debug módban használjuk fejlesztés közben, így a futtatott kód egyáltalán nincs optimalizálva (sőt tele van analízissel és metrikákkal amik kifejezetten performancia gyilkos dolgok) ezért fontosak számunkra a fentiek. Ezen felül nálunk fejlesztés közben akár percenként többször lefordul az éppen fejlesztett komponens kódja ami nagyon sok kis file olvasás/írás művelettel jár és memória igényes is és erősen igénybe veszi a fenti hw elemek közötti sávszélességet.

Ezek alapján így alakult a korábbi konfiguráció

• Z590-es chipset, mert

“The B560 chipset offers a 32 GB/s interconnect bandwidth, but the Z590 has a 128 GB/s interconnect bandwidth owing to its full PCIe 4.0 capability. This is because PCIe 4.0 needs two CPU channels per port, as compared to one lane in PCIe 3.0, which means that when combined with a Z590 motherboard, compatible devices (like NVMe SSDs) will give better performance with Intel 11th Gen processor.”

• DDR4 3200MHz
• Samsung 980 Pro NVMe SSD
   

Szóval köszönöm, ha valaki tud tanácsot adni, hogy milyen chipset, milyen memóriával ad jó párosítást. Csak Intel 12,13-gen irányban keresünk.

Megint vissza kell térnem ehhez a topichoz.

Az "első" hibám az volt, hogy valahogy fordítva jelöltem ki a fájlokat. Mikor erre rájöttem kaptam megfelelő diff fájlt.
A patch --dry-run módban működik (minden kijelölt műveletet success végrehajtott). A --dry-run nélkül viszont hiba van.

Van több olyan fájl aminek az elejében és a végében is van változtatás (insert) viszont a másodikat nem hajtja végre :(
Olyan mintha az első "körben" már módosított fájlon nem tudná végrehajtani a második módosítást.

Mit szúrok el már megint?
A google valahogy nem a barátom.

------------------------------------------------------------------------------------

Módosítanom kellene több C forrás fájlt. Viszont a diff által generált fájlban az eredeti is ott van, nélküle nem működik a patch.

Tudtok olyan "patch" programot, ami megkapja melyik fájlt kell módosítani és hogyan, nem kéri a "forrást"?

Tulajdonképpen "bután" módosítsa a kijelölt fájlokat (ill. másoljon/készítsen olyanokat ami hiányzik).

Kiegészítés:
Adva van egy több mappában elosztott forrás szoftver csomag - release.
Az eredetit lemásolva (az egészet) módosítottam néhány fájlt és hozzáadok néhány kicsi fájlt.
Az eredetit és a módosítottat összehasonlítom a diff segítségével.
Az eredményben a forrás és a cél is szerepel.
Jön egy újabb csomag forrás (release) amit módosítanom kellene, de a diff által generált fájl kéri az eredeti  forrást.
Másként, nem működik az, hogy megjelölöm a cél mappát (ahol a módosítandó fájlok vannak) és módosítja az ott leírtaknak megfelelően.
Természetesen, előfordulhat, hogy a célfájlok változnak, de ez igen ritka.

Lehetséges megoldás: egy (akár bash) script ami fejbe csapja a cél fájlokat, vagy sed segítségével beleszerkeszt. De a diff/patch tool egyszerűbb lenne.

MEGOLDÁS: Nem úszom meg, írnom kell egy saját scriptet. Elkezdtem írni egy bash scriptet, az első fájlt már tudom módosítani sed, grep, cp rm, szóval csupa unalomig ismert cucc.

MEGJEGYZÉS: A releaseben nyoma nem maradhat a patchnek. Kizárólag teszt célokra lehet/kell beépíteni/módosítani.

Egyszer csak telelett a tö... hócipőm azzal, hogy mennyire szar minden Linux kernel betöltő, ha arról van szó, hogy egy indítható lemezképet kell csinálni. Ezért nekiültem, és pár nap alatt írtam egy rendeset.

https://gitlab.com/bztsrc/simpleboot

Ez ad egy parancsot (Linuxon és Windowson egyaránt elérhető), ami hasonló a grub-mkrescue-hoz, csak sokkal egyszerűbb és kényelmesebb használni, és a libc-n kívül az egyégadta világon semmi függősége sincs. Nem kell neki sem mtools, sem xorriso, sem semmilyen függvénykönyvtár és még root jogosultságot sem kér, mint a syslinux-nomtools!

Használata:
simpleboot (bemenő könyvtár) (kimenő lemezkép)

...és ennyi! Az elkészült lemezkép bebootolható virtuális gépen, vagy dd-vel, USBImager-el lemezre írható és valódi gépen is indítható. A lemezképre felmásolódik a megadott könyvtár tartalma, ezen kívül mindössze egyetlen egy plusz fájl kerül fel (nem úgy, mint a grub, ami telepakolja sokmegányi mindenféle szarral a boot partíciót, nálam most "du -hs /boot/grub" azt mondja, 13M).

Ez a fájl annak ellenére, hogy csak 40k, funkcionalitásban simán felveszi a versenyt bármelyik másik boot loader-el:

- egyaránt indítható UEFI-s és BIOS-os gépeken is
- többféle boot protokollt is ismer: Linux/x86 Boot Protocol-t és Multiboot2-t.
- kernel formátuma lehet Linux kernel, ELF32, ELF64, COFF/PE vagy PE32+ is, ezt ráadásul autodetektálja.
- a kernel belépési pontja lehet SysV ABI, Microsoft fastcall ABI és CDECL is (ez is automatikus).
- a kerneleket tisztán 64-bites módban indítja, szóval nem kell többé prot mode - long mode trampoline kóddal szopni, mint a grub esetében.
- mindenki megnyugodhat, bootlogót is képes megjeleníteni!

Ezen túlmenően tud olyant is, amit még a grub és a syslinux sem: betöltést jelző progressbar! Fantasztikus, hol tart ma már a tudomány!

Minta kernelek találhatók itt: https://gitlab.com/bztsrc/simpleboot/-/tree/main/example a teljes dokumentáció meg itt: https://gitlab.com/bztsrc/simpleboot/-/tree/main/docs
A MEG-4 projektemben (aminek van egy bare metal platformja), máris lecseréltem a syslinux-ot simpleboot-ra, szóval már élesben is tesztelve lett és remekül működik!

Kívncsian várom a véleményeiteket,
bzt