Otthon 3D nyomtatóm ...

Címkék

Választások

Hozzászólások

Elég pesszmista válaszlehetősgék...

Nálam: nem olyan régóta (<1 év) van, és értelmes dolgokra használom.

Sőt, amikor megvettem, már igen hosszú sorban álltak a kinyomtatni kívánt modellek.

Szóval amint megjött, összeraktam és az első pár hónapban ~ 0-24 ben nyomtatott is épp valamit.

Ma már nem megy egyfolytában, de porosodni azért nincs ideje ;)

huh, hát elég széles a spektrum, pl:

- táblás/bábus/dobókockás társasjátékokhoz cserealkatrész és/vagy felpimpelés egyedi figurákkal és kiegészítőkkel

- random játékokhoz pótalkatrész készeítés

- egyedi szekrény/fiók gomb/fogantyú

- egyedi tok/doboz IT bigyókhoz (pl RPI, )

- mini számítógépház - és meglévő kiegészítők (pl custom NAS-hoz)

- egyedi (stackelhető) tároló megoldások

- medencéhez csőcsatlakozások, 

- a 3D nyomtató muddolásához/kiegyészítéséhez ;)

 

De, mindenhol az egyedi-n van a hangsúly, hiszen ha valamit meg lehet venni boltban, akkor az mindig egyszerűbb és olcsóbb is.

 

És - szerintem - a legfontosabb, hogy nem csak a végeredmény a lényeg, hanem hogy ha tervezel/kitalálsz valamit abból működő fizikai végeredmény készülhet. Ez korábban elképzelhetetlen volt (vagy csak nagyon drága móka)

 

Én mérnökként végeztem ott akkor papíron terveztünk dolgokat amik soha nem valósultak meg, és ráadásul 1-es járt a bennszülött alkatrészek miatt is :D  Na a 3D nyomtatás nem csak kipróbálható végeredményt produkál, de simán lehet működő zsanért (vagy más mozgó alkatrészt) nyomtatni egyben!

Fa illata és tapintása van a végeredménynek. Nyersen inkább úgy néz ki, mintha farost lemez fényes oldala lenne, de minimális csiszolás után vékony lazúrt csak óvatosan felkeverve (ne legyen homogén a színe) és az ecset szőr legvégével kenve teljesen fa erezetes kinézetű végeredmény lesz. Különböző típusú fa szemcsések vannak, így más a színe, illata. Ügyesebbek tudnak olyat, hogy nyomtatás közben változtatod a hőmérsékletet, ettől kicsit pirul a fa, és akkor lazúr nélkül is természetes erezetes hatású lehet

De biztosan olcsóbb - csak nem lesz egyedi  ;)

 

Olcsó műanyag előnye akkor jön ki, ha mondjuk  a gyerekszobába kell. És/vagy egyedi/mókás dolgot szeretnél.

 

Az is tény, hogy a 3D nyomtatás (ma még?) nem olyan szinten van, mint hogy egy doskist ki kell nyomtatnod papírra.

Hogy értékelhető eredmény kapj, az tervezést, tesztelést, baszakodást igényel. Ez otthon művelve kb egy hobbi. És nem való mindenkinek! ;)

Pont amiket itt írtál a válaszokban. Kb. egy éve van, egy csomó hasznos dolgot nyomtattam már: rpi tokot, játék kiegészítőket, lego elemeket, motorokhoz csatlakozást. Terveztem már egyedi dolgokat is hozzá FreeCAD-del.

Egyik szombat este a feleségem telefonjából kiesett a bekapcsoló gomb és elveszett. Ő eléggé kiakadt, én meg gyorsan nyomtattam neki egyet.

Olyan, mint a hegesztőgép. Van, akinek nem kell, mert a kész elemeket megveszi boltban. Van, aki hegesztőgépet vesz és mindent összehegeszt. Én néha hónapokig be se kapcsolom, máskor meg gyakran. De megnyugtat a tudat, hogy ha valami kell, akár rögtön, éjjel is kinyomtathatom.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Van egész komoly favonat és LEGO gyűjtemény itthon, a napokban ezzel leptem meg a gyermeket: https://www.printables.com/model/769236-deska-lego-brio https://www.printables.com/model/770667-deska-lego-brio Vagy mondjuk a micro servo-t beépíteni LEGO-ba. Vagy van ilyen fém építőnk sok és terveztem hozzá LEGO csatlakozást.

Szóval nyomtatni lehet jó dolgokat, rengeteg letölthető minta van (változatos minőségben), ha pedig valaki beleteszi az időt és az energiát a tervezésbe, akkor meg wow.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Kis dobozos készleteket néha lehet most is kapni az Aldiban. Akarok tervezni és nyomtatni foglalatot, amivel motorokat, szenzorokat bele lehet fogatni. Szoktunk itthon bütykölni a fiammal micro:bittel.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Ja és az "egyedi" vs. "megveszed" ütközik. Nekem pl a fenti listából a medence cső csatlakozás olyan volt, amire simán azt hittem, hogy megvehető, de nem. Amikor kellett, akkor csak nagy medencéhez való menetes csatlakozással kaptam szűrőt, nekem meg "bedugós" kellett Intex medencéhez. 20p és kb 100Ft anyag volt

Ha csak úgy meg lehetne venni... A saját elmebeteg projektjeimet figyelmen kívül hagyva, pl. patent lábmagasítót nyomtattam az ikeás előszobafal alá, így be tud kúszni a robotporszívó.

Igen, árulnak marha sok hasonló holmit, nem, nem találtam olyat, ami passzolt volna (pláne nem olyan szépen, mint az enyém). Nem kétlem, hogy az aliexpress és hasonlókon van, de abban személy szerint biztos vagyok, hogy gyorsabb megtervezni és kinyomtatni (és talán olcsóbb is), mint megkeresni, megvárni míg megérkezik, és vagy passzol, vagy nem.

Vagy másik ami rettentő hasznos volt, a párásító nyomógombja kb. láthatatlan, ezért nyomtattam rá egy szép, piros sapkát. Igen, ezt is meg lehet oldani másképp is.

Jha, kávédarálóhoz egyadagos tölcsér... jaja, szintén rendelhető, szintén 3D nyomtatott....

Igen, én is a társasjátékbábuig jutottam, de pl. egy Lego-hoz már kevésnek érzem az otthonra megvehető típusokat. Vannak olyan technikák amik jó terhelhetőséget vagy méretpontosságot adnak (pl. SLA vagy LMD) de ezek nem a százezerből otthon összerakom kategória. Egyelőre úgy vagyok vele, hogy ha egyedi alkatrész kell, akkor kéziszerszámokkal forgácsolással könnyebben előállítom.

Nekem teljesen kimaradt, de szívesen játszanék vele, meg lenne is mit nyomtatni, de valahogy sosem volt időm összelegózni.

Van valaki aki tud ajánlani kulcsrakész megoldást hobbista szintre, ami nem horror pénzbe kerül? (ha már előjött ez a topic)

A Bambu-t eddig nem követtem, csak gyorsan rákerestem. Keress rá te is az enderre és meglátod, h kb. ég és föld. (iMac vs. dzsunka PC)

Az Ender egy jó minőségű, de kezdő, hobby, DIY nyomtató. Amúgy nekem is az van, kb. többet költöttem már a tuningolására, átépítésére, mint amibe eredetileg került. Alap dolgokra teljesen jó, de professzionális nyomtató ebből sosem lesz.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Van egy ismerősöm, akinek több 3d nyomtatója is van, ő mondta, hogy most (talán 2 éve) Ender 3 Pro-t venne, úgyhogy azt vettem.

Most már automata szintezőset vennék az tuti, hogy mennél kevesebbet kelljen vacakolni vele. Ahogy ebben a topikban valaki írta, az is elérhető már a lélektani 100EFt körül. De kipróbálni, hogy mire jó egy ilyen gép teljesen jó ez ami van. Megtartom amig nem lesz valami célom amihez jobb gép kell.

A resin-ből laserrel nyomtató gép az ami game changer nyomtatási minőségben, de azzal sokkal több macera van és még mérgezőbb az anyag, úgyhogy nem vágyom rá otthonra.

Sebesség, kezdő felhasználó élmény, belépési küszöb tudásban. Out-of-the box élmény. Esetleg ha zárt dobozos, max hőmérséklet nagyobb, akkor még a sikresen nyomtatható anyagok választéka.

Az ender generikusabb alkatrészű, pár dolgot érdemes lehet okosítani rajta (firmware, esetleg venti bekötési módja, néhány mod) és szoftver kiválasztása, beállítasa (bár valsz van profil már hozzá is elterjedtebb programokban).
Ender olcsó, könnyen karbantartató, pótalkatrészek generikusabbak és mástól is beszerezhetőek olcsón.

Kb ez a 100k-ig bezárólag, teljesen hobbista szinten, olyan dolgok nyomtatására, amit pl. másként nem lehet előállítani (kocsiba műanyag izéke, ami letört, de csak pl. komplett egészben lehet kapni horrorisztikus összegekért _vagy_ ismerős veterán autójába beszerezhetetlen műszerfal tartó kis izéke és társai)

Ezt az Ender3 v3 KE-t néztem, ez olyan kb. kulcsrakész verzió, nagyon hekkelni nincs időm egyébként, ezért is kérdeztem h. kész megoldásokkal mi a tapasztalat.

Ezt az Ender3 v3 KE-t néztem, ez olyan kb. kulcsrakész verzió, nagyon hekkelni nincs időm egyébként, ezért is kérdeztem h. kész megoldásokkal mi a tapasztalat.

Ez a modell hekkelés nélkül is bőven megfelel egy 'első nyomtatónak'. Bátran ajánlom!

Az egyetlen nagy kínja, hogy a tetejére b*szták a spool holdert. Ez nem gond, ha kis tekercsekkel nyomtatsz, de az 1kg ott a tetején már nem túl jó ötlet. A 'probléma' azonban könnyen orvosolható egy mellé tett külön spool-holderrel. (amit akár magadnak ki is nyomtathatsz :)

Mostanában pl. 200-zal nyomtatok PETG-t. Ha rendesen össze van csavarozva, akkor ez nem gond. Illetve lehet csinálni (én is fogok) olyan merevítőrudakat, amiket a gép elejéhez és hátuljához fogatva megtartják a függőleges vázat. Ez nem csak a spool miatt hasznos.

Itt van pl. az én típusomhoz:

https://www.printables.com/model/634124-elegoo-neptune-4-pro-z-axis-sta…

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Az szép tempó. Milyen firmware? Szemeztem Klipper-rel, de úgy döntöttem inkább türelmes vagyok, a direct drive miatt nagyobb a tehetetlen tömeg, nem akarom szétrázni a mechanikát. Most gyönyörűen nyomtat, de forma méret és bonyolultság függvényében 20-100 közt mozgok, ha semmi extra, akkor 50.

Ez csak attól függ, hogy mi jelenti nálad a horror pénzt. 100 alatt legókészletet kapsz, 100-200 közt már sok a félkész, amivel könnyen boldogul kezdő is, 200- sok a készreszerelt.

De lehet olyat is találni, aki összerakja neked. Én anno a 3dee-nél vettem ender 3 pro-t, amit akkoriban 85-ért lehetett Lego készletként venni, náluk 115 volt összerakva friss firmware-rel. Nekem megérte, hogy magyar gari volt rá, és tudtam kit kérdezni. Ma már sokkal felhasználó barátabb készletek vannak.

Ender 3 Pro készletet pár óra volt kezdőként összerakni és teljesen straightforward a leírás alapján. Szerintem akinek ennyi ideje sincsen rá, annak modellezgetni meg pöcsölgetni a beállításokkal pláne nem lesz, annak nem való a 3d nyomtatás.

Nem elvenni akarom a kedvét senkinek, de szerintem rendkívül időigényes dolog a 3d nyomtatás, ezzel számolni kell. A másik a helyigény. Fix stabil hely kell neki, ráadásul működés közben a gőzei nem egészségesek, tehát nem jó a nappali vagy a konyha sarka. Ha mindig azzal kell kezdeni, hogy le kell venni a szekrény tetejéről, akkor pláne csak porosodni fog.

Igen, csak amikor életedben először van ilyen a kezedben, karácsonyi meglepi, és tudod, hogy a nyomtatás is macerás, tehát ha valami trutyi jön ki, tapasztalat híjján fogalmad sincs, hogy az anyag, a beállítás, a slice-olás, maga a modell, a gép összerakása, vagy a firmware hibája, akkor nekem megért ennyit, hogy plug and play legyen, és a kérdező ha jól értettem ezt keresi. 

Azóta full moddolt az egész, mert már tudom mihez nyúljak ha valami nem oké. 

Hát én egy Bambu A1 minivel kezdtem, és időigényes, de nem a szerelés és beállítás miatt. Szerintem a bambu itt tudott újjat hozni, hogy alig kell a nyomtatóhoz nyúlni és nagyon szépen nyomtat és még az ára is teljesen rendben van. Eddig csak tapadás problémán volt, de az nem a gép hibája volt. Az igaz kell neki hely. 

Én is terveztek saját dolgokat, de a gyerekeim is nagyon élvezik, hogy mindenféle játékot ki tudok nekik nyomtatni. 

nekem pl Ender 3 V3 KE nyomtatóm van, és itt a "V3 KE" igen lényeges különbség a többi korábbi Ender szériához képest, mert ebben már van:

- auto leveling, 

- WiFi kapcsolat

- kamera

- és igencsak megnövekedett nyomtatási sebesség

 

mindez ~100K HUF körül hazai forgalmazótól beszerezhető.

Az összerakása sem külön projekt, ~1 óra alatt működik, amiben a dobozból kicsomagolás is benne van.

Két nyomtatóm van: egy Creality Ender 3 v2 és egy Prusa MK4S.

Az Ender és a klónjai silány tervezésűek és minőségűek, érteni kell a nyomtatás csínját-bínját, hogy megbízhatóan és elfogadható minőségben nyomtasson. Viszont olcsók. Lehet tuningolni őket, ha valaki szeret bíbelődni ezzel. Az Enderem már kapot Klippert, BL Touch szenzort és egy Micro Swiss NG direct drive extrudert, nagyjából még egyszer annyiért. mint amennyibe a nyomtató került. Most épp a Z tengely csavarjának a lötyögése vár megoldásra. Példa a silányságra: a tervező jó ötletnek tartotta, hogy a drive gear-t rézből csinálják. Ez viszonylag gyorsan kopik, csökken az átmérője és egyre rövidebb filament hosszt mozgat egy körülfordulásra. Erre kell az ún. e-steppet kalibrálgatni újra és újra. Egy idő után viszont már csúszni is kezd és csere. Ha ezzel valaki nincs tisztában, akkor az alulextrudált rossz nyomat miatt veszettül állítgat, fúvókát pucol vagy cserél, bowden rögzítőt piszkál eredmény nélkül.

Az MK4S egy egész más világ, tökéletesen beállítva érkezik, a megbízhatósága, a nyomatok pontossága és minősége elképesztő. Nem kell érteni túl sokat hozzá, egyszerűen csak nyomtat. Nagyjából a prosumer kategória csimborasszója és 5-7x annyiba kerül mint az Ender.

Két másik gyártó (Bambu Lab és Ankermake) behozott valamiféle köztes kategóriát, ami árban kb. a Prusa fele-harmada, a külcsín csillagos ötös, állítgatni ezeket sem kell, a nyomtatás minősége és tempója is jó, elérhető árban kínál multi-filament opciót, de pontosságban és főleg élettartamban jellemzően elmaradnak a Prusától.

A nyomtatós YouTube-erek jelentős részének a tesztjeit érdemes fenntartásokkal kezelni. Nincsekek túl sokan, így a gyártók potom erőfeszítéssel képesek számukra kedvező irányba terelni az eredményt. Ellentmondásos például egy ömlengő, pár hátrányt ímmel-ámmal megemlítő teszt után találkozni a mit érdemes rögtön tuningolni ugyanazon a modellen témájúakkal.

$ grep -c egy$ word.list
100

Nekem porosodik (minden porosdik, nincs túlnyomásos tisztaszobarendszerem itthon), de nyomtattam már kvázi értelmeset. Úgy kvázi, hogy játszós projektekhez mindenfélét nyomtatok amikor éppen van időm. Pénzt még nem kerestem vele. 1 dolog van amit a háztartásban használunk, de azt meg meg lehetett volna venni nem nyomtatott változatban is.

Szóval meg tudnék lenni 3d nyomtató nélkül, de hiányozna. Ender 3 Pro-m van.

Szerkesztve: 2024. 11. 12., k – 09:46

Lehet, h lesz, van, h praktikus lenne. A mai gépekben/szerszámokban sok a műanyag, ami törik, azok pótlására. Autóban is egy rakat ilyesmi van. Egyszer tán lesz.

3d printing as service szolgáltatót használt már valaki? Milyen tapasztalat van vele? Például ha valamiből sok darab kellene, ami lassú, vagy nagyobb pontosság ami otthonra drága, akkor érdemes lehet ilyet használni. Vagy akár fémet is tudnak nyomtatni, bár az 1db-ra se olcsó. Csinált valaki ilyet?

Vagy akár fémet is tudnak nyomtatni

Nem kifejezetten fém, de most is van itthon olyan - alapvetően PLA - filamentem, ami vasport tartalmaz. A kinyomtatott tárgy tapintásra hűvös és vonzza a mágnes. Nyilván ha 100% fém kell, mert olyan az igénybevétel (akár mechanikus, akár hőmérséklet), akkor marad az SLS.

Nekem nincs, pedig néha jól jönne. Évente 3-4 dolgot jobb lenne vele nyomtatni. Sajnos korrekt áron magánszemélynek nincs bérnyomtatási lehetőség egy-egy darabra ( 5 nyomtatás árából gépet vehetnék). 

Kicsit olyan nekem, mint sok évvel ezelőtt a tintasugaras nyomtató. Mikor legközelebb szükségem volna rá, a festék beszáradt ( lézerrel szerencsére ez nem gond).

Ha tejet akarok venni, nem kell megvegyem az egész tehenet hozzá. Kb 20 alkalommal kellett valamit nyomtassak, még megoldottam valahogy. Barátoknak van, nyomtatószolgáltatás is működik. Egy rendes nyomtató kb 100khuf, bőven alatta vagyok még.

[X] ...régóta van, anno értelmes dologra használtam, de már jó ideje csak porosodik.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Nemrég vettem egy P1S-t, már számtalan hasznos dologra használtam. Bútorokhoz, kütyükhöz kisebb alkatrészek, autóba kiegészítő dolgok.

Most kisérletezem az egzotikusabb anyagokkal; átlátszó PETG és TPU.

Nekem nem lesz, mert nincs rá igény.

Amiket nem lehetett, vagy nem érte meg megvenni boltban, azt az elmúlt években elkészítettem fából, alu lemezből, vasból, bőrből, epoxiból.

Szerintem akkor éri meg a dolog, ha az ember kis szériás terméket gyárt, ilyen nálam nincs. Persze ha hobby, és maga a tervezés, plusz és a gyártás előtti és utána lévő összes munka nem munka, hanem élvezet, akkor az egy másik kaland. 

Ketto is van.

Az Photon porosodik, mert rettenet elokeszuletet es takaritast igenyel. Igy nagyon meggondolom, hogy mikor veszem elo.

A Kobra heti rendszeresseggel megy.

Ha az ember kicsit jobban barkácsol otthon az átlagnál, akkor kb. egy olyan eszköz, ami a szokásos kötelező szerszámokhoz hozzácsapódik, mert sok dolgot egyszerűsít. Én mondjuk átszoktam hamar a gyantásra, bár több idő, de sokkal kevesebb a probléma és nehézség, 

Szerkesztve: 2024. 11. 12., k – 14:42

Nálam egy sima - legelső - Ender3 teszi a dolgát, bár már nagyon sok dolog lett rajta fejlesztve az utóbbi években: XT60-as csatlakozó kiiktatva, TMC2209, direct drive, előbb üveg, majd mágneses PEI/PET tárgylap, stb. Kapott Noctua-kat is, szóval elég halk, bár ott kicsit mókolni kellett a 24V->12V átalakításnál. Viszont egy ideje már a Noctua felvette a fonalat és gyártanak 24V-os ventilátort is.

Az első hasznos nyomtatásom egy műanyag csavar volt a Dömötör wctartály töltőcsövére. (A régi az egyik tisztításkor eltört, egy komplett szett meg 3-4 ezer forint lett volna 2019-ben.)

Az első általam megrajzolt dolog egy bőröndláb volt, amit utána TPU-ból nyomtattam. Volt szúnyoghálóhoz műanyag keret, könyvespolc lába alá ék. Készült egy-két támasz is a könyvespolcra.

Viszont a legutóbbi nagy nyomtatás egy kétrészes összerakható keret a Printables-ről, amivel 2db HP Elitedesk 800 G3/G4 DM (vagy hasonló) mehet a rackszekrénybe. Illetve még ehhez a masinához 2.5"-es diszkhez távtartó.

Luddita vagyok, papírra nyomtatóm sincs.

egyik haveromnak van, ő szívesen nyomtat terepasztalhoz elemeket, vagy ilyen apróságokat.

akkor megirigyeltem, de hát a mozdonykáim a vitrinben állnak, szóval előbb idő kéne a terepasztalnak :)

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

Van egy a pincében, egy haver ajándékozta, mondván neki nincs mit vele kezdeni. Elhoztam, letettem, azóta ott áll. Eléggé belépő szintű darab, fogalmam sincs milyen márka vagy típus. Szabad időmben inkább kerékpározok, megöregedtem, sem türelmem sem kedvem nincs foglalkozni vele. Valószínűleg ha az asszony belebotlik, akkor addig rágja majd a fülemet míg megszabadulok tőle.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Van egy filamentes Prusa es egy resines Photon. Ez utobbi budos, iszik mint a godeny, de amit produkal, arra egy szavam se lehet. Viszont ezen okok miatt elegge ritkan hasznalom. A Prusat rendszeresen, tobbsegeben sajat tervezesu dolgokat nyomtatok.

Idorol idore felmerul, hogy vegyek egyet itthonra. De mindig az a vege, hogy rajovok, amennyit nyomtatok (evi par cucc) azt inkabb munkahelyemen kinyomtatom (van egy filamentes es egy resines).

[x] ...egyszer talan lesz - de lehet, hogy megsem

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Egyszer talán lesz. Mellékszál: a sima színes lézer is gyakorlatilag nem használt, pedig felőlem nyomtathatnak a gyerekek, de igény már nincs rá. A 3D meg elég drága, hogy sípot nyomtassak, nagyobb projektre meg időm nincs (kedvem lenne).

Nyomtató fejlesztésen dolgoztam, azóta nem tartok itthon nyomtatót. ;)

2 hete érkezett a BambuLab X1C én még nem igen fértem hozzá, a gyerek egyfolytában pörgeti...

Vannak rossz emlékeim mindenféle kompromisszumos nyomtatókkal, manuálisan állítgatott bed-el, ráragadt, nem ragadt, túlmeleg/túlhideg volt a környezet, barkácsolt alkatrészekkel stb...

Ezzel ilyen probléma nincs, szépen nyomtat.

Négy éve van FDM nyomtatóm, jellemzően saját magam által tervezett tárgyakat nyomtatok.

Hasznos eszköznek tartom és jó játék is egyben.

$ grep -c egy$ word.list
100

Még nincs, de egy király technológiának tartom. Annyi dolgot nem tudnék vele nyomtatni, hogy megérje az árát, az ahhoz túl borsos, hogy olcsó játék legyen hülyéknek, de ha eléri azt az árszintet, lehet beruházok egyre. Már úgy is van annyi folyó projektem, hogy azoknak se érek soha a végére, feleslegesnek látok beruházni pénzt, időt egy új technológiába, ha nem használnám ki.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Szerkesztve: 2024. 11. 18., h – 14:34

Valószínűleg sohasem lesz. Teljesen nem zárnám ki.
De most úgy gondolom, hogy nem használnám ki, még akkor sem ha érdekesnek tartom.
Néha felmerült az ötlet, hogy valami konkrét dolgot jó lenne nyomtatni, de mivel ez nem rendszeres, egyszerűbb és többnyire olcsóbb is más megoldást keresni.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Van olyan 3D nyomtató, amelyet nem Windows és nem Mac alól lehet használni? Vagy már teljesen természetes, hogy ezek Linux alatt is használhatóak? Igazából azt se tudom, hogy mivel lehet előállítani azt a formátumot, amit ki lehet nyomtatni velük :)

Én openscad-del csinálom a modellt (szöveg alapú modell leírója van, Linuxon remekül működő FOSS szoftver), slic3r-rel szeletelem (FOSS, Linuxon tökéletesen működik), SD kártyára írom és erről nyomtat a gép (Ender 3 pro).

Ismereteim szerint a gcode nagyjából szabvány, az inicializló kódokban térnek csak el a gépek, tehát a legtöbb géphez elő tudsz állítani slic3r-rel, vagy a számtanal alternatíva valamelyikével is kódot. Nekem csak néhány alap méretet kellett beállítanom, amihez mindhez volt segítség neten, és értelemszerű volt.

Nem vagyok 100%-ig biztos, de szerintem az Ender nyomtató szoftvere is FOSS és talán FOSS eszközökkel előállítható a bináris. Pl itt van egy firmware repó: https://github.com/mriscoc/Ender3V2S1 Én azzal használom amivel gyárilag jött, és mivel tökéletes, nem próbáltam frissíteni, de az SD kártyáról lehet új firmware-t rátölteni.

Ugye a gép néhány szenzort kezel, léptetőmotorokat, fűtést, hűtést ki-bekapcsol, kijelzőt, gombot, SD kártyát. Ez mind működik nyílt eszközökkel ma már, szerintem több gép vezérlése is FOSS.

Nekem csak a munkahelyen van Windowsom, ott is csak 1 munkához veszem elő néha, mégis tudtam 3D nyomtatni!

Próbáltam az Ender3-at simán USB-ről hajtani desktop Linux alól, de nem akkora buli, mert addig nem kapcsolhatod ki a gépet, amíg nyomtat. Szóval ahogy írod: memóriakártya. Esetleg ha van affinitás, akkor Octoprint, ami meg akár 3-as RPi-n is kényelmesen elfut.

Ahogy mondod, a régi Ender3-nál a firmware opensource. Ha nincs binárisod, akkor úgy indul, hogy letöltöd az Arduino IDE-t, majd utána a Marlin firmware forráskódját, majd kb. ugyanúgy feltöltöd a nyomtatóra, mint egy Arduino Uno esetén. Pár éve például így váltottam a gyári 1.x-es Marlin-ról 2.x-re. Mondjuk egy ekkora váltásnál újra meg kellett adni a steps/mm-eket meg még pár egyéb dolgot (PID tune és társai), de ritkán van ekkora verzióváltás. :-)

Ami az újabb Ender-eket illeti és/vagy a Klippert, azt passzolom.

Tervezéshez én is OpenSCAD-et szoktam használni, ha algoritmizálható és egyszerű a geometria. Ha bonyolultabb, akkor Solvespace vagy esetleg FreeCAD. A Blendernek is van valami precíziós modulja, de odáig még nem jutottam el.

Ami az újabb Ender-eket illeti és/vagy a Klippert, azt passzolom.

A Klipper eleve open source, ezt használja az Ender3 V3 KE is.

Emiatt eleve már 'Lan-print enabled' ami azt jelenti, hogy wifin simán elérhető (akár egy böngészőből is), nem kell pendrive-al mászkálni.

+ a Creality Print - ami a 'gyári' slicer Linux-ra is van - bár verzióban kissé lemaradva a windows-hoz képest.

Egyéb slicer-ek közül is jónéhány Open Source ÉS Linux-on is futó szoftver.

A Marlin + OctoPrint kombó is tudja a hálózati nyomtatást. OctoPrint még klipperes nyomtatót is kezel.

.gcode fájl mentés, böngészőben upload és indítás sem kell, mert a szeletelőben a nyomtatóhoz felvehető az OctoPrint is és a Moonraker is hálózati interfésznek, szeletelés után upload vagy upload+print gombok elérhetők.

$ grep -c egy$ word.list
100

ezt neked kell házilag összemókolni

Lehet, de szerintem így nagyobb a sportértéke. :-) Na meg egy régi, de egyébként jól működő hardvert se kell kidobni csak azért, hogy legyen hálózat. Na meg ha valami nem úgy működik, akkor könnyebb a hibakeresés, mert egyszer már összemókoltad.

kell alá külön hardver is, ami önmagában egy ~fél nyomtató ára

Kivéve ha van egy kinőtt Raspberry Pi 3, vagy bármi hasonló kisfogyasztású vas, amiben van legalább 1G memória. Bár az Octoprint elméletileg fél gigabájton is elmegy, de nem ajánlott.

Ezért nagy szám, hogy a 'V3 KE' ezeked mind tudja out of the box.

Egy dolgot valószínűleg nem tud. A fix eszközökhöz szeretek kábelt használni és ha jól látom, akkor a V3 KE csak wifit tud.

Illetve nem szeretek mindenféle 3rd party appokat használni, ha megoldható egy feladat anélkül is. Ha jól látom, akkor ehhez a Creality-hez saját app kell, ha Wifiről használod. Az Octoprinthez elég egy hagyományos webböngésző ami futhat bármilyen eszközön.

+1

A kötelező saját app alatt mit értesz? Az Orca- és a PrusaSlicer is közvetlenül kommunikál Moonrakerrel (Klipper hoston futó hálózatos komponens). Böngészőből, újabban az említett szeletelőkből is használható a Fluidd vagy a Mainsail (Klipper hoston futó webappok). Melyik nincs a KE-ben?

$ grep -c egy$ word.list
100

A saját app alatt nyilván nem a szeletelőt értettem, hanem hogy nagyon sok esetben nem is enged tovább a telepítő, ha nem regisztrálsz mindenféle gyártói felhőbe. Csak egy videót néztem meg a V3 KE-ről és ott valami appal barkácsolt az illető az első nyomtatás előtt. Ha ez a lépés opcionális, akkor egy szavam sincs.

Nekem a régi Enderre a Klipper jobban bevált elsősorban az egyszerűbb konfigurálás, a teljes kontroll, a kényelem és a makrózhatás miatt, a sebesség annyira nem érdekelt.

Csak egy példa a kényelemre: asztalt lehet szintezni a fárasztó és pontatlan papírlapos módszerrel vagy a Klippernek egyszer bekonfigolod a csavarokat és futtatod a SCREWS_TILT_CALCULATE makrót. Ez megméri az asztalt a csavarok felett és kiírja, hogy melyik csavart melyik irányba tekerd HH:MM mértékben.

Részletek: https://www.klipper3d.org/Manual_Level.html#adjusting-bed-leveling-scre…

$ grep -c egy$ word.list
100

Bármelyiket, ami tud kezelni tárhelyet (mindegyik). Úgyis gcode fájl kell neki, azt pedig Linux alatt is előállíthatod a szeletelőprogrammal. Szeletelőprogram pl.: https://github.com/prusa3d/PrusaSlicer/ https://github.com/SoftFever/OrcaSlicer/ https://ultimaker.com/software/ultimaker-cura/

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Szinte a kezdetektől PrusaSlicer-t használok szeletelőnek, nekem ez esik legjobban kézre. FOSS, teljesen jól megy Linuxon, én például Fedorán futtatom.

Eleinte Blenderrel terveztem inkább mérnöki, mint művészi tárgyakat, mert egyedül azt ismertem. Kiderült, hogy a Blender erre a célra nem túl jó. FreeCAD-nél kötöttem ki, ebből az 1.0 egész ütősre sikerült. Mindkettő FOSS, szépen megy Linuxon.

A szeletelő 3D objektumokat fogad. Számomra érthetetlen módon elterjedt az STL fájlok használata, holott a STEP mindenben felette áll. Ezeket vagy te tervezed meg vagy letöltöd netről (printables.com, thingiverse.com stb)

A munkamenet leegyszerűsítve annyi, hogy betöltöd a 3D objektumot a szeletelőbe, az kalkulál egy nyomtató vezérlő GCODE kimenetet, amit a nyomtató ért és végrehajt. A nyomtatótól függően a .gcode fájlt memóriakártyán, USB kábelen vagy hálózaton juttatod el a nyomtatóba.

A szeletelőben először megpróbálod elhelyezni a tárgyat vagy tárgyakat úgy az asztalon, hogy azt ki is lehessen majd nyomtatni. Ijesztően sok paramétert lehet piszkálni, de segítenek a presetek. Kiválasztod a nyomtató típust, a nyomtatási minőséget, a műanyag típusát és ezzel el lehet már indítani a szeletelést. Tapasztaltabb userek egyebeket is állítgatnak például attól függően, hogy a nyomatnak szépnek, könnyűnek kell lennie és nem baj ha gyenge, vagy inkább a mechanikai tulajdonságok a fontosak, mert pl tartani fog valami nehezet.

$ grep -c egy$ word.list
100

A gcode ugye azt mondja meg, hogy a kérdéses gép (CNC, 3D nyomtató, stb.) mit csináljon és hogyan, ezt nagyon szépen lehet lineárisan olvasni és akár egy rövid áramszünet esetén is egyszerű a folytatás.

A step fájl ezzel szemben a 3D objektumot írja le, tehát mondjuk egy kocka csúcsait, illetve hogy ezek a csúcsok hogyan alkotják a lapokat. (Ez akkor probléma, ha kellően sok csúcsod van.)

Az stl fájl kicsit egyszerűbb formátum, mint a step. Az stl-ben háromszögeket tárolsz (standard triangle/tessellation language), nem kell memóriában tartani a csúcsok indexeit. A step-ben még találkozhatsz egyéb érdekes dolgokkal, ami miatt talán az stl jobb választás. Persze nem csak stl/step fájlok vannak.

Az már csak érdekesség, hogy az stl kb. 7 évvel idősebb formátum, mint a step.

A szeletelő mindenképpen mesh-sel számol. Ha STL-t töltesz be, az már eleve az, ha STEP-et, akkor átszámolja háromszögekké. Az nem mindegy, hogy ezt a láncban melyik részvevő teszi meg és milyen részletességgel.

De próbáld ki. Egy CAD-ben hozz létre egy hengert, exportáld STL-be és STEP-be, importáld PrusaSlicerbe, közelíts rá valamint nézd meg, hogy hány face-ből áll az egyik és a másik. Egy 200 mm átmérőjű henger FreeCAD STL exportból 500, STEP-ből 1776 face lett nálam. Szemmel is jól látszik a különbség a képernyőn, nagy rádiusz esetén a nyomat is sokkal szebb és a nyomtatás is halkabb, simább. A STEP fájl jóval kisebb is a diszken. Lehet, hogy FreeCAD-ben lehet állítani valahol az STL export részletességét, de a default az ez.

$ grep -c egy$ word.list
100

Amikor elkezdtem 3D grafika után olvasni, akkor már létezett az STL formátum (90-es évek végén), eredetileg szerintem arra találták ki, hogy 3D modelleket meg lehessen jeleníteni vele képernyőn. Floating point koordinátákkal adhatunk meg háromszögeket benne, mértékegység se tartozik hozzá. Egyezményesen szokás használni, gondolom 1mm vagy 1m az egyezményes mértékegység.

Az OpenSCAD esetén a modellbe bele lehet írni a folyamatos felületek háromszögekre bontásánál, hogy hányat csináljon belőle. Ha túl sokra állítjuk, akkor be tud lassulni, ha meg kevésre, akkor láthatóak lesznek az élek és a lapok a folyamatos felület helyett.

Nekem eddig annyi problémám volt az STL-lel, hogy vannak programok, amik hibásat tudnak exportálni. A Tinkercad például egyszer hibás STL-t adott ki. (A gyerekek Tinkercad-ben próbálkoztak, nekik még magas az OpenSCAD.) Ezt utána egy online javítón átkergettem és az már nyomtatható lett. A formátum tehát alkalmas rá, hogy hibás fájlt csináljunk belőle. De ez lehet, hogy nem a formátum baja, mert maga a domain bonyolult. Lehet, hogy a STEP-ben is létezik hibás fájl.

A Tinkercad például egyszer hibás STL-t adott ki.

Elképzelhető, hogy a normálvektor (háromszög felületére merőleges vektor) számításánál hibázott az export. Ezzel adható meg, hogy egy háromszögnek melyik a "színe" és a "fonákja", azaz külső és belső oldal. Ha volt már dolgod OpenGL-lel, akkor próbáld ki: csinálsz egy háromszöget, amit egy fényforrással megvilágítasz. Próbáld ki, hogy mi történik, hogy az egyik oldalra állítod a vektort, majd utána az ellenkezőre.

Valószínű, hogy a kérdéses stl fájlnál felcserélődött egy vagy több háromszög normálvektora.

A FreeCAD-et annyira gyakran nem használom, de az OpenSCAD-ben és a SolveSpace-ben meg tudod mondani, hogy mennyire legyen aprólékos. Én OpenSCAD esetén méret alapján is szoktam variálni, mert mondjuk egy kisebb átmérőjű hengerhez/gömbhöz/stb. általában felesleges lehet a nagy részletgazdagság.

A nyomtatás azért lehet valószínűleg halkabb, mert kevésbé gyorsul fel, ha több apró szegmenst nyomtat, mint ha egy hosszabbat. Becsült nyomtatási időt néztél mindkettőre? Nem lennék meglepve, ha jelentősebb eltérés lenne a kettő között.

Az viszont tény, hogy STEP fájl kisebb méretű, pláne, ha íves dolgokkal dolgozol.

Megnéztem a szeletelést egy nyomtató profillal és nem találtam lényeges különbséget a STEP és az STL szeletelésében. Sebességben sincs különbség, 100 mm/s körüli érték látszott mindkét esetben. A 2.8-as PrusaSlicer mindkettőből szép folyamtos íveket számol szakaszok helyett. Valószínű, hogy van egy szöghatár, ami alatt ívre vált a számításban. A halkabb és simább nyomtatás így már nem jelentkezik.

$ grep -c egy$ word.list
100

nyaron lett, nehay hasznos dolgokat nyomtattam vele:

Walkie-talkie-hez tok
- a cimkenyomtato szallagjaihoz tarto
- ceruzaelem tarto.
- hazi rackbe, 220-as adaptereket felakaszto cucc
- mobilklima kivezeto adapter plexi lapra
- nehany aprosag amit thingiverse-n talaltam
- utazos power adapternek vedo, mert az elozorol letortek az erintkezok

es meg van nehany, de meg kene tervezni.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!