A Kaspersky ingyenes víruseltávolító eszközt adott ki Linuxra

de ez legalább azt sugallja, hogy 'hazafelé' sem nagyaon akar/fog/tud(?) kommunikálni...

Ezt mondjuk az első teszt egyből meg is döntötte, ugyanis folyamatos netforgalmat generál scannelés közben :D

hogy pontosan mit küld haza, azt még nem tudom, mert HTTPS.

De a hová-ról nemsokára lesz már van adatom:

IP                          Connection Count

 82.202.184.193   38
 82.202.184.190   5422    
 81.19.104.212    222     
 81.19.104.200    7       
 80.239.169.154   7       
 80.231.123.135   15      
 34.107.243.93    3       
 195.27.253.15    387     
 195.122.177.160  11620   
 151.101.193.91   27      
 151.101.129.91   34      
 130.117.190.213  6       

Ha nem adok neki net elérést, akkor ezt nehezményezi is, de azért megcsinálja a scannelést... :)

    <component name="ksn.telemetry.TelemetryClient" service_key="0x9eafd443" flags="0x80000000" tracer_prefix="ksnclnt" timeout="600" clsid="0x9eafd443" module="ksn_facade">
        <interface iid="0xd7216191" name="eka.telemetry.ITelemetryClient" />
    </component>
    <component name="ksn.telemetry.TelemetryReporter" service_key="0xec9dde1a" flags="0x80000000" tracer_prefix="ksnclnt" clsid="0xec9dde1a" module="ksn_facade">
        <interface iid="0x5ad628c0" name="ksn.telemetry.ITelemetryReporter" />
    </component>

 A telemetria jó. Főleg emergency esetén a ruszkik felé. ;)

El hát. És hiába is próbáloztam systemd-mentes disztrókkal, Void, Artix, Gentoo, működtek is, másik initet használtak, de függőségnek akkor is beemelte valami az udevd, elogind nevű sytemd-részimplementációkat és rájöttem, hogy csak hülyítem magam vele, mert nem lehet a systemd-t kikerülni.

Nem véletlen szemezek már egy ideje, hogy átállok FreeBSD-re, szépen készítem elő a váltást, váltom ki a Linux only megoldásokat, a scriptjeim már mind átírtam POSIX kompatibilisre, és a scriptek által használt tooloknál is figyeltem, hogy ne hívjanak GNU-s, vagy Linux only megoldást (lsblk, blkid, free, /sys és /proc megoldások), ha egy mód van rá. Lassan megy, de szépen egyengetem az utat a váltás előtt. Másodlagos gépeken kísérletezek is próbatelepítésekkel, OpenBSD, FreeBSD, mikor hol melyik. Már volt egy kb. 2 hét, hogy tisztán OpenBSD-n voltam, igaz csak kényszerből, mert eltörött a laptopom, és a pótgépen épp OpenBSD volt.

Anno Windowsról is így váltottam, egy évtizeddel ezelőtt, amit lassú, több éves előkészítés előzött meg (kb. évtizedes), hagytam el a warezt, egyre több programnál álltam át multiplatformos FOSS alternatívákra (akkoriban SMPlayer/mplayer, Double Commander, LibreOffice, XeLaTeX, Firefox, szótárakra Goldendict), így mikor eljött a váltás ideje az XP támogatásának megszűnésekor, már szinte minden programomra volt megszokott alternatíva Linuxon, egyedül csak a foobar2000 hiányzott, de annak a hiányát is csökkentettem Clemetine + scriptekkel, a Notepad++ helyett Kate-et használtam, optikai lemezírásra (amit akkor még ritkán használtam) K3b lett az alternatíva, Wine meg csak egy fentmaradó programra kellett (Scriptum GIB, de ezt is kiváltottam mostanra), meg esetleg nagy ritkán játékokra. Azóta már ezeket is kiváltottam több menetben, 99%-ban terminálos programokkal, ma már csak alig pár program GUI-s a gépen (böngésző, Steam, RGB billentyűzet és okoségő színének állításához Gtk3 colorpicker, és a ritkán zenéléshez használt Musescore, Rosegarden, Carla, illetve ha szökőévenként MS-os formátumot kell megnyitni, akkor LibreOffice, de az is már csak Appimage-ként van fent). A többi mind CLI/TUI, vifm, neovim, bvi/xxh, calc/python, mpv, zathura, sxiv, stardict-cli, cmus, sc/R, htop-vim, aerc, transmission-cli, calcurese, ffmpeg, imagemagick convert/display, sox, pulsemixer, qemu, meg egy csomó saját script, amik főleg fzf-en vagy less/watch-on keresztül működnek, és olyanokról gondoskodnak, mint a rendszerkarbantartás, monitorozás, frissítés, SSD-k trimmelése, kézi felcsatolása partícióknak, lemezképeknek, külső meghajtóknak, jelszókezelés, CD grabbelés, audioformátumok konvertálása, tag-elése, billentyűzet LED és okoségő vezérlése, BT eszközök, Wi-Fi és X vágólap kezelése, alkalmazások és dokumentumok gyors megnyitása, fájltársítás, ki/betömörítés, alarm/időzítés-stopper.

Igazából az mpv, zathura, sxiv, imagemagick display, dmenu, polybar nem CLI/TUI, de nem is GUI, mivel nincs hagyományos ablakuk, fejlécük, toolbarjuk, csak nyitnak egy ablakot, amit framebufferként használnak. Illetve a játékokat is épp ezért nem tekintem GUI-snak, mert csak grafikus kimenetesek, és GUI elemek helyett saját menüket, HUD-ot, stb.-t használnak. Sok hagyományos elemet elhagytam a desktopról is, nincsenek ikonok, dokk, menü, nincs automount-szolgáltatás, nincs login manager, saját lock screen van (saját script, ami teljesen transparens alock-ot hív meg valami ASCII screensavert használva, mint az asciiquarium, pipes.sh, cmatrix, bonsai-tree, tty-clock, stb.). Az asztali környezeteket is elengedtem évek óta, tiling WM megy, jelenleg még mindig bspwm. Ezek a megoldások mind futnak BSD-ken.

A CLI/TUI megoldás meg úgy kell érteni, hogy nem kell nekem semmit terminálban gépelgetni, gyorsbillentyűre külön terminálablakban nyílnak, előre felparaméterezve, fzf-felülettel, vagy aliasként (és tab-os kiegészítéssel vagy fzf-history-val is rövidítve) és azonnal elvégzik a feladatukat, nem kell nekem gépelgetnem meg paramétereznem a parancsokat, meg fejben tartanom, meg man-t nyálaznom, hogy mihez milyen kapcsoló való. Nagy részük még X nélkül is fut, tty-ban. Gépelgetni nagyon ritkán kell, amikor valami ritka, egyszer kellő feladat van shellben, de akkor is az idő 90%-ban tab-os kiegészítés megy, ami nem csak a parancsokat, de a mappa/fájlparamétereket, kapcsolókat is kiegészíti (külön Bash vagy zsh bővítménnyekkel), vagy fzf/less TUI-t használ, pl. history-ban parancsot visszahívása. A gépelés 99%-tól megment, csak 1-1 gyorsbillentyűt kell nyomni.

A másik, amit nem tudtam még kiváltani, azok az egyes GUI-s programok által meghívott Gtk-filepicker, mert az sajnos a Gtk toolkitbe van dedrótozva, és nem lehet lecserélni, nagy bánatomra.

A másik tévhit, hogy CLI/TUI alkalmazások rondák, 16 sztenderd VGA színt tudnak, meg pixeles betűtípust. Ez max. tty-ban igaz, rendes, modern terminálban ugye alap a 24 bites truecolor, ha a terminál kezel transzparenciát, akkor 32 bites truecolor, TrueType/OpenTypef fontok és ligatúrák támogatása, fontok simítása, Unicode karakterek (amik ikonoknak is használhatók), valamint kulturált, szép színtémák, szép betűtípus, még ha fix szélességű is. Így ezeknek a programoknak a megjelenése modern, kulturált, nem hat csúnyának, kőkorszakinak. Ligatúrákat nem használok, meg az egyes terminálok alatt elérhető képmegjelenítést se: sixel vagy Kitty-protokoll vagy überzug-os trükkök, azok nem kellenek nekem személy szerint. Szintén nem használom, de sok programhoz elérhető powerbar megoldás, pl. vim/neovim státuszsorának vagy shell promptnak a díszítésére, így az is kvázi GUI-s hatást kelt, ha valaki nem tudja, simán nézheti így a terminálablakokat GUI-s programnak. Még fetch-típusú programokkal is lehet díszíteni a terminált.

Sok modern user azért utálja a terminált, mert alapértelmezésben elcseszettre vannak konfigurálva. Pl. a legtöbb modern DE és WM alatt a billentyűzet érzékenysége, ismétlési sebessége le van véve alacsonyra, lomhára, lassúra, hogy ne gépeljenek félre a kezdők se, meg a terminál és sok program ilyen fosul néz ki, mint ez vagy ez vagy ez. Közben meg nézhet ki egy kis konfigurálással így. Elkezdenek benne gépelni, félregépelnek, kapcsolókra nem emékeznek, nem tudják a könnyítéseket, így azonnal kifakadnak, hogy mi ez a használhatatlan szar, mi ez, a 70-es évek? Nagyon sokat tud a hatékonyságon növelni, ha tud valaki gépírni, meg ismeri vagy a vim vagy az Emacs-billentyűket, tab-os kiegészítést, meg fzf-et mint segédeszközt, esetleg zoxide, bat, exa, stb..

Szerk.: androidos telón is sokat szendvedtem a sok buta GUI appal, nem találtam kellően komplex számológépes és egyszerű szövegszerkesztős appot. Sokáig RealCalc és Old-school text editor appokat használtam, de azok is iszonyat korlátozottak. Így végül megunva a szenvedést, felraktam a Termux-ot, és annak a saját apt csomagkezelőjével felraktam a nekem kellő dolgokat, egyelőre vim, calc, mc, de elmondhatatlan, hogy mennyire megnőtt a használhatósága a telónak, egész más rajta számolni, feljegyzéseket írni, fájlokat-mappákat elérni. Pedig nagyon morbid érintőképernyőn bevinni a vim-billentyűket, de még így is hatékonyabb, mint a GUI. Hihetetlen. Később majd felteszem még rá a tmux-ot, fzf, Vifm triumvirátust. Annyira sose lesz kényelmes, mint egy PC, egy rendes desktop Linuxszal, de a használhatóságot a stock Androidhoz meg a sok buta GUI-hoz képest iszonyat durván feljavítja, egész más dimenzióba tolja át a használhatóságot.

Arra mondjuk kiváncsi vagyok hogy miért is kellene az oroszokban bármennyire is megbízni, pláne egy háborús helyzetben.

Ki is mondta ezt Nagy Imre temetésén?

Hát igen, ennek a padödö nemzedéknek az ifjú titánjai teszik tönkre most is az országot, már pocakosodó öregekként. Lásd, csókolódzós plakát "Tessék választani", a mítosz, hogy Orbán küldte ki a Vörös Hadsereget az országból, s. í. t.

A te vehemenciáddal és hozzáállásoddal nagyon gyorsan egyedül találnád magad a világban.

Kicsit szerintem le kéne higgadni.

Kaspersky mint cég amúgy nem orosz hanem amerikai. 
Ettől függetlenül én a kritikus open source projektekbe is a contributorokhoz bevezetnék valami nagyon komoly rizikóelemzést.
A liblzma-attack eléggé ijesztően szofisztikált volt, nem sok híja volt hogy beszopjuk mind.