Iskolai könyvtár Open Source alapokon

Iroda

Sziasztok!

Egy kis falusi, iskolai könyvtárhoz szeretnék valamilyen nyilvántartást összedobni.
Legrosszabb esetben, akár saját fejlesztést is felvállalnék, bár a könyvtári szakterület
ismeretlen még előttem (hát max. a könyvtárost nyaggatom amíg valami ki nem alakul).

Elkezdtem keresgetni a neten létező megoldások után, de pont a szakterületi homály miatt
nem tudok még irányt és főbb elvárásokat sem felállítani
(webes keresés és/vagy foglalás mindenképp kellene).
Egyelőre már az alábbi kínálatok is előidézik nálam a bőség zavarát:

http://www.oss4lib.org/
http://www.librarysupportstaff.com/4automate.html#opensource

Tud valaki valami biztos tippet? Már az is jó, ha a "mit nem?"-re akad egy-két jelölt.

Előre is köszi!

csg

  • 5359 megtekintés

( Aadaam v | 2010. 12. 28., k – 18:16 )

Nemtom hol talalod meg a Takacs Danit - az ek.klog.hu volt a blogja, de eltunt vhogy - de ha megkeresed, o sz'tem reszletes valaszt fog neked tudni adni.

( derpianist | 2010. 12. 28., k – 21:41 )

Szerintem beszélj elsőnek a könyvtárossal, hogy milyen igényei vannak. Úgy könnyebben tudsz tájékozódni.

Részben meglepinek szántam :-)
Másrészt... gyakran az ügyfél se szokta tudni, hogy mi is akar.
Az biztos, hogy az állományt rögzíteni kell valamilyen rendszerbe és
az is biztos, hogy kell egyfajta nyomon követhetőség (kinél van, mikor hozza vissza stb.).

Persze, fogok majd a könyvtárossal is beszélni, de az már csak jövőre lesz.
Addig meg szeretném látni, hogy milyen lehetőségek vannak.

Azert az ilyen meglepetesek nem mindig sulnek el jol. Egyeztetni kell az anyaintezmeny igazgatojaval stb. En a Koha-t neznem meg (ennek a magyar forditasa is folyamatban van), ha komolyan erdekel a dolog, esetleg tudok adni egy elerhetoseget.

A konyvtaros (ha konyvtaros) valoszinuleg fogja tudni mit akar, ha meg nem, talan nem is erdemes elkezdeni az egeszet. Iskolai konyvtarak eseten, ha van ra keret, a fizetos Szirent is erdemes fontolora venni, mert a Koha-val es tarsaival nem lesz egyszeru menet.

Ha megis lesz ebbol valami, engem azert erdekelne a projekt sorsa, talan orszagosan is egyedulallo akcio lenne.
--
Direp

Szikla21-re nagyonsok plusz, eléggé jól tolerálja a heterogén környezetet is, (win + ubi, kliens és szerver oldalon is, bár kliensként wine-ozni kell, és a katalóguscédula nyomtatással problémák vannak, de az áthidalható).

Országos gyűjtőkörű szakmúzeumban és szakkönyvtárban is használjuk kb. 20 és 40 ezer kötetes állományokra, évek óta elégedetten, készségesek a supportosok, stb.

szerk1: viszont nem open-source
szerk2: http://szikla.net/hun/index.php

( tombenko v | 2010. 12. 29., sze – 01:37 )

Jómúltkorában láttam egy nyilvántartóprogramot, azt hiszem, Alexandria volt a neve. Abban kezdtem el katalogizálni az itthoni könyvtáramat, csak egy idő után elfogyott a lendület. Egy kis iskola könyvtárával szerintem megbírkózik.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Ez csak paradoxon. Ha már adott az oprendszer az még nem zárja ki, hogy a rajta futó alkalmazás open source alapú legyen. Számomra az OS nem az alkalmazás alapja - bár kétségtelenül szükségeltetik hozzá (inkább szükséges rossz). Különben is: a windows elvileg tele van összelopkodott OS kódokkal, nem ;-)

Forradalmat nem feltétlenül kell csinálni, de ha egy amúgy jó megoldás esetén a windows lenne a fő kérdés, akkor nem hiszem, hogy egy kis költségvetésű könyvtárból kinéznek egy Linux/*BSD alapú javaslattal. Az alma-drukkerek nagy elkeseredésére viszont Apple-re valszeg nem lesz keret.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( Lacyc3 v | 2011. 01. 02., v – 23:33 )

Januártól jön hozzánk egy könyvtár nyilvántartó program, ha nem felejtem el szólok hogy micsoda, bár állítólag Windows Server kell hozzá, szóval előre félek.

( bambano | 2011. 01. 03., h – 02:27 )

A könyvtári rendszerekben normál esetben egy HuMarc vagy egy USMarc formátumban illene nyilvántartani az adatokat, amelyhez tartozó beviteli felület leprogramozása elég ijesztő feladat tud lenni. A magyar marcot az oszk-sok rakták össze anno egy-két nagy könyvtárral közösen, talán van a webjükön valami erről.

Másrészt meg hogy haszna is legyen, vagy ccl-ben vagy z39.50-ben kereshetőnek kellene lenni az adatbázisnak.

Ezek önmagukban is elég húzós problémák:)

Azért ez egy kis könyvtár, erősen lokális érdeklődéssel...inkább a kölcsönzés menete legyen jól automatizálva, nem baj, ha nincs Z szerverük, stb. Valószínű, hogy a levéltár nem akar majd náluk keresni, kutatni....ha meg mégis, akkor az az alkalom az, amikor szólni kell, hogy akkor talán elébb tegyenek le oda infrát :) Nem mellesleg a megyei könyvtárhoz illetve a megyéhez lehet fordulni támogatásért. A támogatás nem csak pénzben nyilvánulhat meg, hanem pl. gépekben, szoftverekben, szakértésben, stb.

Nem. Egy könyvtárban jó esetben sok tízezer könyv van, annak a korrekt tartalmi feltárása iszonyatos meló. A könyvtáros ezt sem biztos, hogy szívesen végzi, mert sok, legfeljebb lenyeli annak érdekében, hogy a későbbi élete kényelmesebb legyen. De hogy közben még xmlbizgentyűkkel törődjön, az esélytelen. Ha nem akarod, hogy folyamatosan hívogasson meg a végén a kukában végezze a projektet, akkor ilyenekkel nem szivatod meg.

Egyébként is érdemes elgondolkodni azon, hogy tudtok-e ideiglenes munkaerőt keríteni adatrögzítéshez, mert a kezdeti adatfeltöltés az agyhalál lesz.

1. Vonalkódolvasó?
2. Csak 11 ezer kötet van :-)

Jó, nem teljesen vágtam, hogy mit értett MARCXML rekordok alatt a kolléga.
Gondoltam, hogy elég csak néhány ID-t lerögzíteni könyvenként aztán a többit összeszipkázza a rendszer az említett public helyekről.
Oké, tudom: naiv vagyok :-)

Adatbevitelhez, majd akarok helyi önkénteseket toborozni, de ez legyen egyelőre a holnap baja - egyelőre rémnykedek, hogy megoldható.

amikor indult a nagy magyar könyvtárelektronizálás, kb. 1992-93 környékén, már akkor is meg lehetett volna venni a magyar könyvállomány jó részének bibliográfiai feltárását elektronikusan. szóval a lehetőség megvan, műszakilag is. (az mondjuk egy vicces pont volt, hogy honnan....)
a kérdés az ár.
oké, hogy a szirén tud kapcsolódni meg rekordokat átvenni, elhiszem. ki is tudod fizetni? vagy eljutottak oda 20 év után, hogy már lehet ingyen adatot letölteni? mondjuk ez se lenne egy csoda, annyi adatot vittek fel pályázati pénzből, hogy akár ingyen is adhatnának mindent...

A Sziren eltejedese gondolom a Soros alapitvany kinalta lehetosegnek is koszonheto (programot es gepet is adtak), elso korben valami 3000 iskola palyazta meg (reszleteket nem tudok, csak tanultuk). Mashova meg mas rendszereknek sikerult betorni. Tenyleg eleg nagy osszegek mentek el, meg mennek el most is ilyesmire, meg hat van egyfajta "piaci verseny", mindenki el szeretne adni a sajat szoftveret/adatbazisat a konyvtaraknak. Gondolom ez mas teruleten is elofordul, ahol informatikaval foglalkozo cegek meg kozintezmenyek es kozpenzek vannak.

Az ilyen - cegekhez kotheto - adatbaziskra, mint a Sziren vagy Kello, elo kell fizetni, de sok helyrol/konyvtartol "ingyen" at lehet venni rekordokat (pl. MOKKA, vagy akar kulfoldi konyvtarak, ahonnan Z39.50-nen keresztül lekérdeznek valamit). Olyanrol meg nem hallottam, hogy letoltesenkent kellett fizetni, de a hoskorban lehet, hogy ilyen is elofordult. :) Amugy ha atvesz a konyvtaros egy rekordot azt az esetek nagy reszeben nem tudja valtoztatas nelkul felhasznalni, amugy is le kell ellenorizni, ki kell egesziteni peldanyadatokkal stb. (neha nem egyszerubb, mint egy uj rekordot felvinni).

Az iskolai konyvtarak helyzete sajnos eleg mostoha (nem ritka, hogy jobb iskolak konyvtarai is 2-300 ezer Ft-ot kapnak evente allomanygyarapitasra, ami azert nem sok), pedig fontos lenne, hogy jol ellatottak legyenek, hiszen itt tanulhatnak meg a diakok a konyvtarhasznalat es informacioszerzes regi es uj modjait.
--
Direp

Azert ez sem mindenhato megoldas, egy iskolai konyvtarban sok 1975(?) elotti konyv lehet, amiken nincs isbn, neha elirjak a dokumentumon stb. Miutan kapsz egy mashol keszitett rekordot, azzal meg akkor is van munka, ha ugyanaz a kiadas (a szabvanyok betartasa mellett masok a katalogizalasi szokasok, peldanyadatok kellenek), raadasul a masik oldalon is emberek dolgoznak, neha gyorsan, egy palyazat kereteben tarjak fel a dokumentumokat, elkepeszto milyen sok hianyos/hibas rekord van neves konyvtarak (pl. FSZEK) katalogusaban is.
--
Direp

Azert valaki ertsen mar hozza.

- A konyvtaros nem tudja megtanulni egy egyszeru leiro jelolo nyelv hasznalatat (kacsacsor, miegymas), meg egy alapveto fontossagu konyvtari szabvanyt/ajanlast (?)
- Az informatikus nem tud szerkesztot/feltolto urlapot kesziteni MARC formatumhoz (?)
- Penz meg gondolom nincs, hogy ne kelljen ujra feltalalni a spanyolviaszt (Sziren)

Ilyen feltetelek mellett nagyon meggondolnam, hogy belevagok-e. Amugy meg ha egyaltalan nem ert hozza a konyvtaros, egy urlapos rendszert sem konnyebb megtanulni szerintem, mint a MARC-ban valo bevitelt, foleg, hogy az utobbi az ISBD strukturajara epul, az elobbirol ez nem mindig mondhato el.
--
Direp

- igen. a könyvtáros ne xml-ezzen, nem azért tartják.
- nem volt olyan állítás, hogy a programozó nem tud marc űrlapot készíteni. az volt az állításom, hogy ennél kellemesebb feladatok is léteznek.
- pénz rendszerint nincs kis iskolák könyvtárára.

"Ilyen feltetelek mellett nagyon meggondolnam, hogy belevagok-e.": ebben teljesen igazad van.

Azert vagyok en ennyire az xml mellett, mert van egy olyan elkepzelesem, hogy ha a konyvtarosok ismernek a marc formatumot es tudnanak gyartani marcxml fajlokat (ugyanugy megtanultak annak idejen az isbd kataloguscedula "szintaktikajat", ez sem nehezebb - de egy nagyon egyszeru szerkesztovel ezt el is lehet rejteni, csak a hivojeleket, indikatorokat, almezohivo-jeleket latja, mint pl. a Corvina katalogizalo moduljaban: ezt mar ismernie kell egy olyan konyvtarosnak, aki feldolgozast is vegez), akkor fuggetlenithetnek magukat kicsit a kulonbozo integralt konyvtari rendszerek altal kigondolt urlapos megoldasoktol, ami neha elegge elkanyarodik a konyvtarakban megszokott metaadat-strukturaktol es a zavarosba viheti oket (szerintem). Persze ez ugy tunik inkabb csak egyfajta utopia.
--
Direp

én azt nem értem, hogy miért kell az xmlt ismerni (egyébként jogos!), ha lehet anélkül is gyártani ebben a formában metasdatolást. ott van a librarything: van egy pofonegyszerű, hihetetlen jól használható beviteli felület, és szabvány kimenet.

ezt miért olyan nehéz megcsinálni? én aranyba foglalnám annak a nevét, aki a kohához gyártana egy LT-szerű inputot. verhetetlen lenne.

Dani

Igazabol csak azert, hogy diadalmasan leulhessen egy plain text szovegszerkeszto ele es letrehozhasson egy rekordot (majd "szabad szemmel" visszaolvashassa), mint anno kezzel/irogepen tette. Szerintem ez lehetne a kataloguscedula mai megfeleloje. De ha nem is tud igy letrehozni rekordot, akkor is ismerje, hogy milyen strukturaban taroljak azt. Nem egyszeru manapsag egy konyvtarosnak kikerulni az xml-t, valahol ugyis belebotlik.

Talan santit az analogia, de az SQL alapismeretek sem artanak, pedig a keresomodul ugyis kidobja neki a talalatokat (gondolom tanitjak is mindenhol, ahol konyvtar szak van).

Mondjuk talan ott bukik meg a dolog, hogy gyakran nem feldolgozo konyvtarosok viszik fel a rekordokat, mert nem tudjak megfizetni, vagy nincs a kozelben olyan, esetleg akad egy ismeros, aki viszont nem az.
--
Direp

az ok, hogy létre tud hozni egy rekordot (de ezt marcban is meg tudja tenni), ehhez nem is kell külön oktatni, fogja a szabványt, és kész. dokleírást minden egyetemen tanítanak. xmlt meg vagy tanítanak vagy nem, de inkább nem (btw Bíró Szabolcs kollégánk írt erről egy egészen használható könyvet http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4307&issue_id=469)

sql-t nem tanítanak, keresést igen (elte)

ott bukik a dolog, hogy rohadtul nem érdeke senkinek, hogy validált, jó rekordok szülessenek, ennyi. akár feldolgozó, akár nem. egy jól formázott, helyes rekordot egy retardált hülyegyerek is meg tud írni. előtt kb. 3 órát kell tölteni az alapvető tudnivalók elsajátításával.

de egyébként nem vitázok veled, nagyon is egyetértek, csak próbálom a valóságot közvetíteni :)

Takács Dániel
--
http://ek.klog.hu

En csak azt nem ertem, hogy ha olyan egyszeru lenne ez, akkor miert nem szanjak ra azt a harom orat, meg adnanak egy hunmarc szabvanyt a hallgatok kezebe (ha a dokleirast mar ugyis ismerik), aztan hajra.

A valosag ezzel szemben az, hogy a frissen vegzett konyvtarosok egy jelentos resze valoszinuleg nem tudna egy epkezlab katalogustetelt kiszenvedni magabol (semmilyen formatumban). Szoval lehet, hogy erdekuk sem fuzodik hozza, de azert gyakran a hozzaertes is hianyzik (mint motivalo ero, meg ugy egyaltalan). Azt nem tudom, hogy melyik hianyzott elobb.
--
Direp

marcot mindenki tanul, négy féléves tantárgy, ha jól emlékszem. nem azért nem tudják, mert nem tanulják, hanem mert egyetemen mindenki utálja, és miután levizsgáztunk, két-három évig biztosan nem foglalkoztunk vele. ha pedig bekerül valaki egy könyvtárba, akkor meg tapasztalt kolléga csinálja úgyis, nem engedik oda. mindegy, ezt szerintem ne itt :)

Takács Dániel
--
http://ek.klog.hu

( ppenta | 2011. 01. 03., h – 08:33 )

Szerintem arra is figyelj oda - ha lehetséges -, hogy multimédiás tartalmakat is tudj katalogizálni (képek, hanganyagok, videok) legalább valami metaadat szinten. Nem is gondolnád mennyire fontos lehet idővel.

( daniel.takacs | 2011. 01. 03., h – 08:55 )

Sziasztok, Ádám köszi a pinget meg BUÉK.

Ha kölcsönözni is kell, akkor abszolút a Kohát ajánlom (http://koha.org, új-zélandi FLOSS projekt, nagyon masszív cucc), ha ezt ki lehet hagyni belőle, akkor szélesebb a paletta:
- WordPress (van egy Scriblio nevű projekt, nem tudom hogy viszonyul a 3.0+-hoz, de érdemes egy kört futni vele: http://about.scriblio.net/)
- biblios (http://biblios.net/, viszonylag fájdalommentes a belövése, de aztán van rajta szopóág is)
- LibraryThing (http://www.librarything.com, a könyvtáraknak szóló szolgáltatás egészen kúl, de az apijaik között egyébként is érdemes turkálni)

Amit mindenképpen megfontolni ajánlok a rendszer kialakításakor: a jövő az egységesített, központi katalógusban van, amire érdemes rágyúrni (Z szerver - ezt a Koha tudja), és a közös tudásra való nyitás nagyon-nagyon fontos (Zotero, Facebook, Moly, akár iwiw, Könyvtár.hu stb. kompatibilitás).

Simán el tudom képzelni, hogy a következő pár évben pl. előírják a közös iskolai adatbázist, ami könnyen kukázhatja az addigi munkákat, ha nem vigyáztok a készítésnél.

Hirtelen most ennyi, a blogom újra él, mailben a keresztnévpontvezetéknév címen értek el a gmailnél.

Üdv,
Takács Dani

( zslaszlo v | 2011. 01. 03., h – 09:42 )

Annó én is foglalkoztam vele a sulinak dobtam össze egy jól használható rendszert KOHA volt Debian alapokon. Sajna megbukott a magyarítás miatt. Most dolgozunk az OPAC felületen, illetve van egy koha-homokozó, vagy játszótér (köszi Sanyi!), ahol tesztelhetjük a fordítást. A Z39.50 import a MOKKA adatbázisból egyébként tökéletesen megy. Hibátlan USMARC rekordokat szed le. Csak beírod az ISBN számot és már adja is. Amivel kicsit szívtam az az volt, hogy az ékezetes betűket 2 karakteren tárolta unix formátumban. De lehet, hogy a Debian rendszerbeállításaim voltak hibásak. Mindenesetre egy kicsi és egyáltalán nem teljes telepítési leírást csináltam remélem haszonnal tudod használni:
http://konyvtar.hu/wiki/Koha
Egyébként ez már nem is szükséges, hisz az újabb 3.2-től felfelé verziók már kényeztetik a felhasználót...:
http://wiki.koha-community.org/wiki/Koha_3.2_on_Debian_Squeeze

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2011. 01. 03., h – 10:14 )

Nem vagyok biztos benne, hogy mivel csinálták, de Kemencén linux (is) van a könyvtárban. PÜ-t küldj, s megadom a rendszergazda mail-címét, segítőkész, biztos ad infót.

( csg | 2011. 01. 03., h – 11:54 )

Huh, fiúk! :-)
Köszönöm a sok hasznos hozzászólást!
Elkezdem majd végigrágni őket! :-)
Jól kezdődik az új év.

Közös iskolai DB? Akkor csináljuk meg azt és nem kell kukázni a saját cuccot sem ;-)

OFF: Remélem azt a projektet nem valami dilettáns banda kapja majd.
Le kéne már szokni az eltolt dolgokról ebben az országban.

( LouiSe | 2011. 01. 03., h – 15:37 )

Esetleg érdemes megnézni egy-két GPL-es dokumentum kezelő (ECM) rendszert, azokat viszonylag egyszerű felkonfigurálni a könyvtárhoz szükséges meta-adatokra és tárolási struktúrára. Végül is erre valók. Személy szerint az Alfresco-t és a Nuxeo-t javaslom megsasolni.

Talán az is egy fontos szempont lehet, hogy legyen a kiválasztott alkalmazásnak szabványos dokumentum I/O szerviz felülete, pl. a mostanság feljövő CMIS szerint: http://louise.hu/poet/?p=1068

LouiSe
http://louise.hu

( csardij v | 2011. 01. 03., h – 16:35 )

És olyan egyszerű dolgot tud valaki, amivel az ember házi könyvtárát tudja felleltározni?

Pár száz könyvnél már kezelhetetlen valami adatbázis nélkül, múltkor is sikerült olyan könyvet vennem ami már megvolt.

Ha nem zavar az online (de okos!) megoldás, akkor én is a fentebb már említett librarything-et javaslom. Isbn alapján a magyar könyvekkel is elboldogul a legtöbb esetben! Szakmai könyvek esetében is, ami igen hálás :)
Igaz, csak 200 könyvig ingyenes, de a korlátlan "előfizetés" egyáltalán nem vészes, arról nem is beszélve, hogy olcsón vehetsz egyúttal tőlük macska alakú vonalkódolvasót potom összegért.

azért győzködlek titeket, az LT mint közösségi kezdeményezés is hihetetlen izgalmas, és jól használható cucc.

egyébként ebben az alkalmazásban rólad nem lesznek adatok, csupán összegyűjthetsz bibliográfiai adatokat egy account alá, ennyi :)

a sajátom: http://www.librarything.com/catalog/daniel.takacs
i see dead people books: http://www.librarything.com/groups/iseedeadpeoplesbooks (ez a legfájintosabb)

export: http://www.librarything.com/more/import (CSV, tab, MARC)

ami hasznos lehet a könyvtári katalógusoknak, hogy van egy rakat apija, ami segítségével rengeteg infó húzható ki a rendeszerből a könyvekhez kötve.

Takács Dániel
--
http://ek.klog.hu

( nikin v | 2011. 01. 04., k – 02:23 )

Én -mint mindig- a saját fejlesztésre voksolok.
A kérdés, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre.
Ha van pl vonalkód olvasó, akkor azt érdemes lenne munkára fogni.
Elsőre nem tűnik nagy dolognak, de a könyvtáros emberek majd jól kijavítanak.
A saját (webes) fejlesztés előnye, hogy portolhatósággal nem kell foglalkozni. Mobiltelefonról is elérhető felületet kap az ember.
Kategorizálással kapcsolatban pedig abszolút címke párti vagyok.

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#N210/Xubu

először fejleszt egy saját könyvtári rendszert... majd egy saját import modult egy formátumhoz. majd mégegyhez... majd még sokhoz.. majd export modul kell x darab formátumhoz... majd szeretnének elektronikus könyvtárközi kölcsönzést csinálni.. meg nemártana opac se... meg esetleg jó lenne betagozódni a nagy magyar elektronikus könyvtári keresőbe.. majd számlákat kéne adni a díjakról.. majd jó lenne kártyával fizetni.. meg doksit is kéne írni...

és akkor jön az ötlet, hogy inkább öntökönszúrja magát, de még egyszer nem fog hozzá egyedül egy ilyen projekthez.

hmm... ez így gyors becslésben mennyi ember-hónap? (van a manmonth-nak értelmesebb magyar neve?)
Az import modulok írását viszont nem értem. Ha jól olvastam, akkor jelenleg nincs mit importálni.
A többiben tartok tőle, hogy igazad van. Nem egy (kisebb fajta), saját fejlesztést csináltam már. És egyik sem maradt meg az eredeti tervek között. Van olyan amiből már a harmadik teljes újraírás megy.

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#N210/Xubu

Amikor egy könyvtári rendszer *bevezetésén* dolgoztam, a bevezetés önmagában elvitt vagy 120 emberhónapot. Ismétlem: nem a rendszer kifejlesztése, hanem csak a bevezetés. Minimális programozás volt benne, magyarítások, telepítés, ilyenek.

Egy profi könyvtári rendszer fejlesztése olyan pár ezer emberhónap nagyságrend lehet szerintem. 50-80 fős vállalatnak 8-10 évi munkája. Egy ALEPH-nek csak a telepítése több, mint egy hét.

"Ha jól olvastam, akkor jelenleg nincs mit importálni.": nem jól olvastad. Nagyjából minden magyar könyv tartalmi feltárása megvan, ha más nem, végső esetben az amcsi Kongresszusi Könyvtárban (lol).

Azért is írtam, hogy majd jól ki leszek javítva. :D
Persze az első lépésnek egy teljes körű igényfelmérésnek kellene lennie. Az alapján aztán lehet tervezni, eszközöket válogatni stb.

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#N210/Xubu

Milyen igényfelmérésre van szükség? Lassan 20 éve mennek a könyvtárelektronizálási projektek, mondjuk van, ahol nem 20-40 ezer kötetes projektekről van szó, hanem 18 millió kötetesről, de ez most mindegy. Ott már felmérték az igényeket, egy eddig nem elektronizált könyvtárban meg lehet, hogy nem is tudják, mik az igényeik.

Most értelemszerűen a kevésbé könyvtárspecifikus dolgokra gondoltam.
kártyás fizetés pl. ami már korábban is felmerült. Te azt választanád, hogy minden lehetséges (máshonnan ismert) igényt alapból elégítsen ki a program, aztán majd használják, ha szeretnék. Miközben ezek az extra lehetőségek, növelik a költségeket a bevezetés során és az üzemeltetés közben.
Az elérhető megoldások közül mi alapján kéne akkor kiválasztani az egyiket?

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#N210/Xubu

a programnak alap dolgokat tudnia kell, azon nincs mit felmérni. beszerzés, érkeztetés, tartalmi feltárás, leltározás, kölcsönzés, keresés, könyvtárközi kölcsönzés, esetleg opac, ezek nélkül nemigen van könyvtári rendszer. Ha csak ennyit kell megvalósítani, az egy embernek szerintem jócskán éven túli melója. És itt a jócskán-on van a hangsúly.

Azt mondom, saját fejlesztésbe hiba belefogni. Nem fizeti ki senki, pláne nem kis vidéki könyvtárban.

( csg | 2011. 01. 04., k – 22:15 )

Oké. Úgy tűnik, hogy a történet szoftveres oldala véget ért.
Majd elmesélem a részleteket később. Most nincs hozzá lelkierőm, mert ciki... hülye voltam :-)

Jó kis csődületet csináltam itt (valószínűleg a semmiért)...
Cserébe esetleg belevezetném a fölös energiáimat a Koha magyarításba.

zslaszlo, mit szólsz hozzá, hm?
Vagy nem te vagy ebben a contact?

bocsánat, közbepofázok, elkezdtem szervezni egy fordítócsoportot, de eddig belesültem időhiány miatt, de ha van kedv csatlakozni (kb. 10en vagyunk talán), akkor dobj mailt. meg azok még, akik szintén jönnének :) a feladat nem kicsit egyébként, 10ezres a nagyságrend.

Takács Dániel
--
http://ek.klog.hu

Ja és a történet végére még annyit - amivel adós voltam -, hogy kiderült a kis könyvtárunk egy megyei könyvtár ellátórendszeri tagkönyvtára (aki ért hozzá, az biztos tudja, mit jelent ez). Szóval elvileg van szoftver. Tudtam a neten is nézegetni/keresgetni - egy szocreál designnal rendelkező felületen.
Más kérdés, hogy kölcsönözni és/vagy foglalni nemtom, hogy kell. Talán azt nem lehet így. Meg talán pont ezért az adatok se totál up to date-ek. Szóval nem tudni, hogy bent van-e a könyv v. sem...
De ez mindenképpen több, mint az általam feltételezett semmi :-)

Ezt Dani szervezi, de biztosan örülne neki :)
Tavaly csináltuk meg egy belga barátommal a phpmylibrary vagyis PMB opac-jának magyarfordítást. Kb 97%-osra. Az egy kisebb rendszer volt 3-4 napi meló volt...
Egyébként érdemes megnézni, mert gyakorlatilag platformfüggetlen, open source és csak php és mysql kell hozzá. Semmi perl, ami win alatt azért húzós dolog.
Infó róla itt: http://www.sigb.net/doc/en_UK/html-user/index.html

( battila | 2011. 01. 05., sze – 14:54 )

Hmm, jopar eve irtam egyet linux-hoz (postgresql, Xforms, ...).