Random magazin

Megjelent végre a Random képregénymagazin. A tartalomhoz nem akarok hozzászólni, mert van benne minden ami egy jó magazinhoz kell. A szerzők és a szerkesztők is szép munkát végeztek, és mindezt ingyen teszik le elénk.
És itt jön a dolog ami kicsapja nálam a biztosítékot. Ez pedig a szakértés és az "entellektüell" hozzászólások, "építő jellegű" kritikák a blogokban. Tudom, 10 millió kritikus országa vagyunk, de ez esetben jogosnak éreznék legalább egy hímnemű lipicai szaporítószervét annak a hátsó fertályába, aki úgy mer bármiféle kritikát is leírni, hogy előtte nem tett le az asztalra legalább egy 20 oldalas képregényt. Ugyanis ez pont az a műfaj ami a legegyszerűbbnek látszik, miközben igen komoly munka van egy-egy oldal mögött. Egyrészt min. 4-8-óra rajzolásra fordított óra oldalanként, plusz dramaturgiai, történetvezetési kötöttségek a formátum miatt, arról nem beszélve, hogy még szórakoztatónak is kell lennie. Ebből pont az utolsó, amit kiválóan teljesít a magazin, ráadásul minőségi képanyaggal és ingyen.
Évek óta megy a sírás, hogy nincsenek igazi magyar képregények, meg nálunk nem lehet kiadni, stb. Tessék, mégis lehet igényes magazint előállítani a semmiből.
Szóval, egy nagy +1 és még sok kiadást a Randomnak és egy nagy *#&łŁ$-t a kritikusoknak.