Ki melyik linuxot használja és miért?

Linux-kezdő

Üdv!

A téma adott, kíváncsi lennék rá kinek melyik linux vált be és miért ajánlja másoknak vagy épp miért nem? Milyen előnyei, hátrányai vannak?

  • 7555 megtekintés

Mindig vannak új arcok, akik bizonyára nem szívesen töltenék be 'RAM'-ba a hup teljes tartalmát a kezdetektől.

Arról nem is beszélve, hogy vlsz. az már nem is 100% aktuális.

Ha meg nem ír senki, a topic elsüllyed, az inditó meg max kitörli, és az élet megy tovább.

Na.

________________________________________________________
"I do not fear computers. I fear the lack of them."
/ Isaac Asimov /

( Lory | 2010. 10. 16., szo – 12:08 )

Én Gentoo-t használok mert úgy rakod össze ahogy te akarod. Valamint egy csomagból több verzió is fenn lehet.

Azért van egy diszkrét bája, mikor USE flagekkel kiszedhetsz kb 180MB-nyi csomagot a dependency-ből.
Vagy mondjuk egy pidgin telepítésekor nem kell a fél világot feltenni. A másik fele persze az, hogy apt-get install openoffice és emerge openoffice közt van egy kis időbeli különbség. (o:
(Még mielőtt valaki belekötne, tudom az opeoffice-t is lehet "flagezni", meg talán van bináris csomag is, de eredetileg azért csak fordítani kellett azt is.)

"P4 kategóriánál idősebb gépen fordítanak:......."

Szerintem már a p4 is gyengus egy frissítés napokig mehet rajta. :)

Én letettem róla, mert nem tudok olyan gyakran gépet fejleszteni.
Inkább ilyenre: http://www.greatplanes.com/reviews/gpma1305-rcm-01.jpg költök. :)
Bár még az uccsó 2007-es mentés megvan. :)

Debianra váltottam, azóta upgradelem.

http://encyclopediadramatica.com/Lunix

"I always eagerly wait for the new Lunix kernel. When I think of what compilation commands to use I get a huge boner and I ofter masturbate during the compilation. Some time ago I bought a new computer that compiles the kernel so fast I don't have time to cum. So I compile it twice."

Erről jut eszembe, amikor múltkor X nélküli gépem (Debian Squeeze) finch telepítéskor (ami elvileg egy konzolos chat kliens szeretne lenni, ha minden igaz) magával akarta húzni a teljes X-et és gnomeot.
Sarkított példa, de a lényeg, hogy itt nem csak a tárhelyről van szó, egyszerűen van aki nem akarja teleszemetelni a rendszerét
-------------------------
$ killall npviewer.bin

> Azért van egy diszkrét bája, mikor USE flagekkel kiszedhetsz kb 180MB-nyi csomagot a dependency-ből.

Igen, de mondjuk ez nekem is akkor volt érdekes, mikor a felsőoktatásunkban volt időm erre a USE flagekre illetve emerge -abcdefghijkl-re napokat elbaszni. Nyilván tanulásnak jó volt.
--
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

En gentoozom. Nekem mar nem annyira nagy problema a forditas. Valoban ugy allitod ossze ahogy akarod. Ezert hivjak meta-disztronak. Pl a Sabayon is ebbol keszul.

Nekem bevalt. Amit nagyra tartok, hogy barmit egyszeruen le lehet forditani. Emlekszem amikor Ubuntu alatt akartam egy kulso kernelmodult telepiteni... es a kernelforras csomagbol hianyzott par dolog es hasznalhatatlan volt. Na ilyen meg nem fordult elo gentoo alatt.

Egyszeru cross-compile, a crossdev egy parancsra osszerakja a toolchaint. Nekem ezek nagyon bejonnek.

Legtobb esetben egyszeru megcsinalni egy uj ebuildet, vagy javitani egy hibat.

Sajnos cserebe sok a forditas.

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( Erendis42 | 2010. 10. 16., szo – 12:16 )

Én Debian-t használok, mert nekem az volt az első :)

És betonstabil :)

Imádom.

<3

________________________________________________________
"I do not fear computers. I fear the lack of them."
/ Isaac Asimov /

Na de akkor már írom h miket használok.
Nekem ugyanis működik a Skype, amsn, Starcraft offline módban, és böngészni is tudok. Nagyjából ez az, ami nélkülözhetetlen lenne.

OpenOffice van, GIMP van, Geany van... Kihagytam valamit?

Szerk.: ja igen, a hangerőszabályzó is működik.

Squeeze amúgy.

( Dosika v | 2010. 10. 16., szo – 12:24 )

ubuntu 10.04 mini.iso + openbox
-előnye hogy gyors és az van benne amit én bele akarok rakni
-hátránya hogy kézzel kell összerakosgatni, nem kapsz rögtön mindent kézhez.

( bsh | 2010. 10. 16., szo – 12:25 )

én igazából nem "használok" linuxot (desktopon), csak szerveren fut. ubuntu. igen, a hype miatt :) és mert viszonylag könnyen megoldottam vele minden problémát. a dokumentáció az szar, de legalább sok van belőle. sok mindenre lehet találni megoldásokat is akár, csak keresni kell erősen. úgyhogy ezt használom, mert nekem bevált, a kísérletezésből meg már kinőttem :)

( jantyik | 2010. 10. 16., szo – 12:32 )

Ubuntu.
Mert eléggé elterjedt abban a bizonyos 1-1.5%-ban, és (bárki bármit mond) az egyik leghasználhatóbb disztró. (desktopon!) Stabil és rövid kiadási ciklus, így eléggé naprakész csomagok, sok howto.

Fedorát próbáltam még, az is "tök jó" desktopra, de az Ubuntunál nem jobb. A Debian is jó, csak néha hátrány a sok öregecske csomag, így az annyira talán nem nyerő. (sid, unstable, ilyesmi -> akkor már inkább ubuntu)

+1

Most Ubuntu, mert könnyen használható. Alig akadt vele gondom, pedig upgrade-elgettem rendesen verziók közt is.

Lehet, hogy lenne jobb, de úgy becsülöm, egy másikra átállni várható értékben több időbe kerül, mint megmaradni és a kisebb-nagyobb bajokat valahogy megoldani.

Ubuntu előtt RedHat Linux 5.0-tól, aztán Fedora volt a gépeimen, de Fedora 8-10 környékén (már nem emlékszem pontosan) pártoltam át az Ubuntura, mert akkoriban a csomagkezelés iszonyat lassú volt Fedora-n (yum) és az új verziókra nem ment problémamentesen az upgrade. Akkor sok időt elszúrtam Fedora újratelepítésekkel, azért álltam át Ubuntura (és bejött). (Gondolom, azóta a Fedora is fejlődött, de amíg jó nekem az Ubuntu, maradok.)

RedHat 5.0 előtt meg Slackware-t használtam, mert 1994-ben alig volt még más. Azt még 50 floppyról telepítettem. A redHat 5 sokkal könnyebben kezelhető volt a Slackware-nél. Azóta nyilván a Slackware is fejlődött... Azért még máig is néha hasznos, amit akkoriban tanultam meg a rendszerről.

( zoner | 2010. 10. 16., szo – 12:34 )

Archlinux.

Mert úgy rakod össze, ahogy te akarod és kevesebb szívás van vele, mint Gentoo-val.

Munkahelyen is ezen dolgozhatok, fél nap alatt felhúztam egy teljes fejlesztői környezetet git szerverestől, NetBeans-estől, webszerverrel együtt. Windowson ez nekem jóval több idő lett volna. Igaz, a skype nem megy, valamiért tök néma a hangkártya, hiába állítom a hangerőt alsamixer-el.

--
http://sandor.czettner.hu

+1, előzőleg gentoot használtam, de jött a munkábaállás és a kevés szabadidő. Az arch számomra majdnem gentoo, csak nem cseszek el vele annyi időt :-) Ami kész csomagban nincs meg, az valszeg AUR-ban megvan, ha ott sincs jön a forgatás, ahol számomra könnyebség, hogy nem kell külön dev csomagoknak utánajárni, telepíteni és ezzel plusz köröket futni (ez utóbbit a gentoo előtti debian kapcsán írom, jópár éve volt, mostanában nem tudom hogy csinálják).

(Boldogtalan ATI tulajdonos)

+1
Tényleg hatékony az Arch, csak az ATI driver nem működik, bár ez nem az Arch hibája. Egy nVidiával amit összeraktam nemrég, elég stabil lett, Barátnőm használja, aki nem ért a Linuxhoz semmilyen mértékben, de sose volt még semmi gondja vele. Egyszerűen működik. És a dokumentációért plusz pont jár neki, probléma esetén ritkán kell fórumokra nézni, majdnem minden le van írva az Arch Linux Wikin.

Anno engem is ezzel a gondolattal fogott meg, aztán kiderült, hogy nem igaz.

Nagyobb frissítéseknél tud annyira szivatni, mint egy dist-upgrade, volt hogy elszálltak elég alapvető dolgok (pl hang).

Az sem igaz, hogy akkor -Syu-zok amikor akarok. Ha valamelyik alap library-ből új verzió jelenik meg, akkor addig nem fogok tudni új programot telepíteni, amíg azt nem frissítem. Ha pedig frissítem a lib-et, de nem frissítem a többi programot ami függ tőle, akkor meg azok nem fognak működni. Egyszer sikerült a teljes KDE-t hazavágnom ezzel a jelenséggel. Szóval gyakorlatban minden új program telepítésénél kell a -Syu, különben kellemetlen meglepetések érhetnek. :)

Amúgy egyetértek abban, hogy nagyon jó az Arch, de a fentiek picit szúrják a szemem, meg az is, hogy nem lehet egy lib-ből egyszerre több verzió fenn, mint pl Gentoo alatt. Ellenben a dokumentációjuk rendkívül jó, sokszor van, hogy még Ubuntu alól is, ha valami programot kézzel kell konfigurálni, akkor az Arch Wiki-n nézem meg, hogy mi merre. :)

+1

Csatlakozom az Archlinux-osok táborához. Nekem ez jött be leginkább, ebben ismerem ki magam a legjobban, totál meg vagyok vele elégedve. Az van fent, amit akarok, úgy működik minden, ahogy akarom. JFS fájlrendszerrel használom notebook-on + Gnome.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

( Celtic v | 2010. 10. 16., szo – 13:11 )

Debian. Valamikor Mandrake volt, de nem tudtam frissiteni es minden csomag .deb formaban volt a neten. Aztan 2-3 ujrahuzas utan (mindig valamit elcsesztem benne) Debian ment fel. Volt stable/testing/unstable, most eppen testing. De ugyanaz a 7-8 evvel ezelotti rendszer, bar mar nincs sztem semmilyen binaris sem az eredetibol, az /etc alatt azert lehet regi cucc is :) Vagy az /usr/local, /opt es /home alatt (sot, volt is :)

A hw is cserelodott alatta aprankent, de voltakeppen, ahoyg x eve felhuztam, csak mindig frissitve lett.

Ja, UHU volt, amit anno kiprobaltam, de csak ismerosnek raktam fel.
Szoval Mandrake kb. egy evig, aztan Debian x eve.

--
http://www.micros~1

( agolon | 2010. 10. 16., szo – 13:31 )

Egyiket sem, mert gányolt szar mind. :)
--
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

Az hardver téma. Nekem is volt olyan egyszer egy pécén, hogy a linux meg a windows simán futott rajta, a freebsd meg random kifagyott. Memtest sem jelzett hibát, viszont az oka valóban memória modul hiba volt, nem szerette az alaplap.

A Windows-al, csak a XP-ig volt bajom, igaz annak is meg vannak a nyűgjei. A Mac-et meg nem használtam még annyit, hogy véleményt mondjak.
--
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

( KG | 2010. 10. 16., szo – 14:05 )

Ubuntut (jelenleg Lucid).
Debiannal kezdtem (1998-ban), aztán kíváncsiságból kipróbáltam az Ubuntut is (2008-ban, ha jól emlékszem). Rugalmasabb, kényelmesebb, és tetszetősebb volt a Debiannál.
A hátránya is abból fakad(hat), hogy nagyon új dolgokat is belevesznek, aztán néha keresgélheti az ember a javítási ötleteket...

Én már a Slink-et kaptam egy barátomtól, mint aktuális stabil kiadást. :)

Az Ubuntu alatt jelentkező problémákat hál' Istennek javarészt nekem is sikerült megoldani,
sleep meg hibernálás nem megy (asztali gép, valószínűleg a gépben van a hiba).
A wodoo nekem már külön nem hiányzik (igyekszem a a lehető legkevesebb időt számítógép előtt tölteni),
de nagyon értékelem, hogy Linux-on legalább van merre elindulni, ha mégiscsak buherálni kell. :)

( szentike | 2010. 10. 16., szo – 14:21 )

Debian Squeeze, mert talán már elég stabil, de nem olyan régi, mint a Lenny, és a frissességgel sincsen még nagy baj...;) most próbálgatok egy Sabayont, de én asszem az apt-t nem adom fel semmiért, gyors, kényelmes...
Szinte minden benne van már a repókban!
Ubuntut kezdtem el annó, de abban vmit mindig elrontanak, tudom jót akarnak, de akkor is! Ezért Debian, az nem félévente jön elő egy új verzióval...ha már öreg a stable, ott a testing...

Debian Squeeze

Még fent van, köszi a tippet, asszem kilukadtam én is equo-hoz, még nem győzött meg... Talán túl egyszerű egy sources.listet szerkeszteni...és utánna apt-get instal... ha érted mire gondolok, még kap esélyt, de a KDE már kapott, attól feküdt a gépem, mig Debian Sid + KDE azzal nem... mind1, még ízlelem, mit főztek az olaszok...
Na már csak egyet árulj el kedves Kittus, hogy az alapértelmezett egérmutatómat hogyan változtatom meg?
Köszi:szentike

Debian Squeeze

( pappfer v | 2010. 10. 16., szo – 14:25 )

LMDE (Linux Mint Debian Edition)
Stabil, rolling release, szupergyors, felhasználóbarát.
Eddig ez a disztró tetszik legjobban. :-)

Nem, ez egy Testing Mint tárolóval. :-)
Már aznap feltettem amikor kiadták, nem olyan régen történt, kb. másfél hónapja.

Az alap Mint Ubuntura épül, de a közösség egy jelentős részének már nem tetszett az Ubuntus irány a sok bug és kérték, hogy tegyenek egy próbát az Ubuntu kikerülésével a Debianra építsenek.
Nekem azért tetszik ez a rendszer, mert mindig ilyenre vágytam: egy stabil, gyors disztró, amit nem "kell" félévente újrarakni, ugyanakkor felhasználóbarát és viszonylag friss csomagok vannak benne. A Mint csapat nekem mindig is nagyon szimpi volt, az összes Mint kiadás nagyon közösség-vezérelt: ha javasolsz valamit simán elképzelhető, hogy benne lesz a következő kiadásban.
Az LMDE-be egyből belekerülnek a legújabb Mint csomagok, míg az alap (Ubuntura épülő) verziónál meg kell várni az új kiadást.

Egyébként ugyanúgy néz ki, mint a default Mint, ugyanazok a csomagok is vannak benne. 1-2 kisebb dolog volt, amikor észrevehető volt, hogy nem ugyanarról a kiadásról van szó, éppen ezért kezdőknek az alap Mintet ajánlom.

Érezhetően gyorsabb, mint az Ubuntu én mindenkinek ajánlani tudom, aki már látott valaha Terminált (aki nem, az is elboldogulhat rajta szerintem).

( Polesz v | 2010. 10. 16., szo – 14:38 )

SalixOS (Slackware kicsit grafikusan felturbózva, de 2-3 pont kivételével teljesen kompatibilis), mert Slackware volt az első és a mai napig ezzel tudok a legjobban farigcsálni. Szervereken viszont Debian, Ubuntu, Slackware felváltva, az adott feladathoz a legmegfelelőbbet választva.

--
falura elmegy, városban meg úgy sem nézik...

Szervereken én is debiant használok, de az én céljaimra nem jó. Ami ruby van benne csomagból az valami katasztrófa, nem lehet rá gemeket felrakni, régi és ha 1.9-et akarok, akkor az nincs. Sajátot forgatva jó, most a legtöbb helyen ruby enterprise van. Legszívesebben ezeken is arch lenne, csak sajnos nem én döntök :)

--
http://sandor.czettner.hu

( T_chris | 2010. 10. 16., szo – 14:52 )

Ubuntu.
De ha jobb lenne a csomagtámogatottság, akkor uhu-t használnék.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

Fedora. Sok saját disztró általi fejlesztés, amit mindenki más jó sokára ismerhet meg - és veszi át a többi disztró. Ha RPM alapú komoly rendszer kell nagyon nagy forrás matatás nélkül, de legutolsó csomagokkal, gyors fejlesztésekkel - ez a te disztród. A közösség nyitott, akár a saját ötleteidre is - és olyasmit is építhetsz amit még senki sem készített azelőtt, sőt ebben támogatunk is.

Ennek viszon az az ára, hogy olykor a rendszerben hibákkal érkeznek bizonyos részek, fejlesztések - és hogy mindez kívülről rohanásnak tűnhet, de a cél az hogy fejlesztésekben elsőnek maradni és kizárólag szabad szoftverekkel építsünk közösséget, kreativitást és operációs rendszert. Lehetőséget biztosítunk, hogy különféle programnyelvekhez önálló összeállítással dolgozz, vagy megvalósíthasd önmagad.

Hosszútávra támogatott (LTS) összeállításunk nincs, mivel legalább 2 kiadásig visszafelé is támogatjuk javításokkal és csomagokkal az operációs rendszerünket.

Ezen kívül, ha bármilyen gondod van - van elérhető magyar ambassador, aki a konferenciákon részt vesz és figyel a problémákra a maroknyi magyar közösségre - és közvetít, segít bármilyen fedorás ügyben - ha szügséges. Akár CD-re, vagy tanácsra van szügséged segítünk, segítek.

Zoltanh721
Fedora Ambassador

Nem kértem még csomagot.
UBK-t használom.
Nem csináltam hatalmas lelkiismereti kérdést a dologból, mert általában próbaképpen dualboot-al volt telepítve. Ha valami hiányzott, akkor irány az Ubuntu.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

( n4buk0d0n0z0r | 2010. 10. 16., szo – 15:18 )

Frugalware
Előnye hogy rengeteg csomag van hozzá, nem annyi mint a debianhoz, de amire én használom majdnem elég.
Gyors hibajavítások, a bug reportra, feature requestekre hamar érkezik megoldás a fejleszőktől.
A csomagkezelőjét (pacman-g2) nagyon jól megcsinálták a srácok.
Hátránya:
A lokalizáció nem teljes, néha megjelenítési problémák is vannak emiatt.
Túl rövid kiadási ciklusok, kevés felhasználó, tesztelő.

( flimo | 2010. 10. 16., szo – 15:30 )

Az ubuntuval sok gondom volt, és egy idő után meguntam, hogy pl az új skint apple módra hatalmas fejlesztésként képesek beharangozni, a bugokat meg leszarják. Most Fedorát használok, amit ubiban használtam ezen is megy, és van benne egy-két plusz, a dokumentáció is jó.

( szomi | 2010. 10. 16., szo – 15:49 )

Hogy újat mondjak:

1999-ben kezdtem érdeklődni linux irányába. SuSE jött be nekem, azóta openSuSE. Jelenleg openSuSE 11.3 64 biten, laptopon, Ati grafikával, összes hardware OK.

( gd | 2010. 10. 16., szo – 16:21 )

openSUSE. Kb. mindent be lehet állítani grafikus felületen, ehhez képest jól konfigurálható, sok csomag, friss programok, jó közösségi repók, maximális KDE támogatás.

( apostroph3 | 2010. 10. 16., szo – 16:34 )

Ubuntut használok, mert csak! :)

( dfodor | 2010. 10. 16., szo – 17:28 )

Debian.
Egy darabig Arch volt, de visszavaltottam, miutan rovid idon belul ketszer dobott hatast csomagfrissites utan. Sok tekintetben szimpatikusabb, mint a Debian, majd lehet kap meg egy eselyt, ha tobb idom lesz.
Hosszabb-rovidebb ideig hasznaltam tobb mas terjesztest, de aztan Debian lett/maradt.

--
[citation needed]

( Lacyc3 v | 2010. 10. 16., szo – 17:51 )

Ubuntu 10.10 és Gentoo. Előbbit javaslom ha kezdő vagy, utóbbit ha érdeklődő és _nagyon_ kitartó.

Ha lesz egyszer egy kis energiám kipróbálom az agyondícsért Arch-ot is, de félek hasonlóan nem az én világom mint az OpenSuse.

( wladek1 | 2010. 10. 16., szo – 19:38 )

Debian stable.
Nagy előnye, hogy működik bárhol.
Eddig az UHU volt képes ugyanezt produkálni, csak csomagválaszték problémái vannak...

( pinyo_villany | 2010. 10. 16., szo – 19:39 )

FreeBSD 7 es 8, mert 2010 van, es betonstabil es nem linux
___
info

( kovi | 2010. 10. 16., szo – 19:45 )

-ha live kell, akkor pendrive-os ubuntu / slax (utóbbi egyre ritkábban mivel rendszertelenül és lassan frissül).
-ha telepített rendszer akkor leginkább slackware / ubuntu (itt viszont utóbbi ritkábban mert annyira kezesbáránynak akar tűnni, hogy lassan már azt is a rendszer mondja meg, mikor menjek rosálni).

mindezek azért, mert ezeket szoktam meg. más oka nincs.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

( sj | 2010. 10. 16., szo – 20:50 )

slackware.

Pros: letisztult, stabil, olyanra kalapalhatod, amilyenre akarod, nem tesz fel dependency-vel 50 extra csomagot, ha kell valami
Cons: kevesebb csomag (bar van egy rakas 3rd party unofficial csomag is)

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

Erdekes, en regen (5-6 eve) slackware-eztem, es tavaly ujra feltettem, de sirva menekultem, nem csak fapad, de szalkas is. Nem tudom, ez anno miert nem zavart.

Az alabb is emlitett Frugalware pl szinten nem akar helyetted gondolkodni, ellenben a csomagkezelo teljesen jol mukodik, es jo defaultokkal erkeznek a szoftverek.

Zenwalk helyett javaslom a SalixOS-t, ez áll legközelebb a Slackware-hez és a csomagkezelőben van függőségkezelés is (slapt-get), a SalixOS srácok még a Slackware csomagjaira is futtatnak dep ellenőrzést és ez alapján bármilyen csomag bármilyen függősége meg van.

--
falura elmegy, városban meg úgy sem nézik...

nekem nem a fuggosegkezeles hianyzik, hanem inkabb az zavar, hogy egyaltalan van ennyi fuggoseg. mondjuk ezt korrektul talan csak a gentoo oldja meg az USE opcioival.

peldaul ha fel akarok rakni egy sambat, akkor ne kelljen kotelezoen a cups is hozza. vagy a php-hez ne kelljen mar a fel X-et felrakni egy lib miatt.
anno pont ilyenek miatt gyuloltem meg a debiant (na addig se imadtam) hogy egy apt-get install mc felrakta a fel vilagot X-estul gnomostul...
sajnos a jo oreg salak is kezd ilyenne valni mostanaban :(

A'rpi

Desktopon slackware itt is, mert a Fedorához túl bonyolult lett volna fglrx-et heggeszteni, viszont ezt is kell faragni az elején, de meglepően jó dokumentáció, leírások vannak hozzá, és konzisztens.

Szerveren CentOS, mert sokáig támogatott, viszont elavultak lehetnek csomagok benne.

( wolfwood | 2010. 10. 16., szo – 21:12 )

A kezdetekben volt dolgom Centos és Fedora val, majd hosszabb ideig Ubuntuval. Aztán jött a Debian, egy jó ideje már ezt használom. :)

( NemCoder | 2010. 10. 16., szo – 21:32 )

Jajj, de jó kis distrowar topic, egyetlen hozzászólást se olvastam el, csak má' kapásból nyomtam a hozzászólás gombot, ha baromságot írok, bocsesz.
Slackware, azért használom, mert e-penis, tehát szakértőnek látszok, ha valahol nagy mellénnyel kijelenthetem, hogy "Vazz, Ubuntuzol, én Slack-et nyomok, fasorba' se vagy".
Nem értek hozzá, csak használom. Desktopként, tehát még soha egy apache-ot, ftp-t, ilyesmit be nem állítottam rajta, de ezen netezek, ezen netbankolok, ezen zenekonvertálok, cédéírok.
Ajánlom mindenkinek, aki szeret farigcsálni, konfigurálni, aki nem túl igényes a felhasználói élményre -jelentsen ez bármit is-, aki DOS-on, netán C64--en, Enterprise-on nőtt fel a számtech-hez.
Előnye az, hogy majdnem úgy kell konfigolni, mint anno a DOS-t, (na jó, ez erős csúsztatás), hátránya ugyanez.
Bár, ha meggondolom, hátránya nincs is. Mér, a DOS-nak volt hátránya, amikor nem is ismertem mást? Adott volt egy probléma, DOS alatt (vagy win 3.11) kellett megoldani az adott eszközökkel. Net nem volt. Megoldottuk.
(Bocs sokadszor, mert sör hatása alatti hozzászólás.)

Hogy az elején kezdjem kb 6-8 éve Linuxozom hobbiból, meg szeretetből,
anno még az elején kipróbáltam mindent ami csak "kapható" volt a régi
PCformatos, és egyéb PC-s magazinos melléklet lemezeken.(na most szép kimagyarfejeztem magam)
Próbáltam SUSE-t (akkor még nem opensuse volt)
Red Hat-et
UHU-t
Debiant
Aztán az Ubuntu 5.10 környékén egy haver adott egy live cd-t, akkor arra hangolódtam.
Felváltva használtam Ubuntut, meg Kubuntut. Aztán jött 2 év Mac OS X őrület, és
2 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy visszatérek a Linuxhoz.
Addigra már volt LinuxMint, ami már elsőre jobbnak tűnt, mint az Ubuntu, mert alapból voltak
benne normális kodekek, és a saját kis fejlesztéseik is jók voltak.
Aztán megjelent a Crunchbang 9.04, kib@szottgyors, minimális rendszerigényű (nem őskori a masinám, de nekem fontos, hogy ne egyen meg a 2 giga ramból 600 megát maga az alaprendszer)
és észrevétlenül is elkezd az ember turkálni a rendszerben, mert először még csak a Tint2
konfig, aztán az autostart.sh, aztán azon kapod magad, hogy már kutatod hogy miket lehet még szöveges fájlokban beállítani (de mint azt tudjuk Linuxban szinte mindent)

Szóval nagy a szerelem.. Most is Crunchbang csak most már a Statler Alpha2.
Meg persze van a laptopomon egy XP is a Morrowind miatt, de ha már megunom
a Morrowindet, vagy lesz egy nem intel grafikás laptopom, akkor végleg dobom az XP-t is.
Viszont most, hogy kijött az LMDE, az is érdekel nagyon. A barátnőm gépén
LinuxMint 8 van még, de lehet, hogy ráeresztem az LMDE-t...

http://taklertamas.deviantart.com/ || registered Linux User #518773 || Dell Studio 1537

A 600 megát az akkori LinuxMint 7 alatt a Gnome zabálta meg(jobban mondva a Nautilus), de érdekes módon Debian alapokon ez nem tapasztalható. Egyébként azóta én is XFCE-t, vagy Openboxot használok, de az az érdekes, hogy Openbox alatt a Nautilus-szal semmi bajom, nem zabál, és szeretem a szkriptelhetőségét. Jah, és az újabb LinuxMint-ben már nem eszik annyit,
úgyhogy ez a probléma egy-két kiadáson keresztül volt csak gond. Mindegy, én most örülök a Crunchbangnek, nekem bejött, meg az LMDE is tetszik.

http://taklertamas.deviantart.com/ || registered Linux User #518773 || Dell Studio 1537

( emberk | 2010. 10. 16., szo – 22:17 )

Gentoo. Azért mert annyira jó, mint aki kezeli. Persze ez minden rendszerre igaz, de a Gentoo-ra különösképpen.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( LGee | 2010. 10. 16., szo – 23:01 )

Ha hajlando vagy kicsit vacakolni a kezdeti beallitasokkal, illetve problema eseten angolul bugreportolni, a Frugalware-t is kiprobalhatod.

Nem tudnam megmondani, miert valt be, de nem tudnek olyan disztribuciot mondani, ami osszessegeben megkozeliti. Nagyon sokat szamit, hogy normalisan lehet kommunikalni veluk, altalaban frissek a csomagok es konnyen hasznalhato a csomagkezelo. Az viszont teny, hogy hobby disztro, es a fejlesztoknek sokszor nincs mindenre idejuk (lasd a nyitott bugokat).

http://frugalware.org

ps. Ujabban openSUSE-t is hasznalok, kicsit tulvezerelt cucc, de meg tudom csinalni ugyanolyanra, mint a Frugalware telepitesemet, Na jo, a boot rettenetesen nez ki, a repokkal kell kicsit vacakolni, de amugy tetszik. (minimal X install, openbox)

Igen, ismerem, de sajnos nem megoldás mert pl. amiket írtam innen sem "szoktak" menni. Szóval csomagok háza táján azért lehetne egy kis rendet csapni, úgy veszem észre, jönnek az új csomagok, de aztán a csomag karbantartás már elmarad, legalábbis sok esetben, ezen jó lenne változtatni.

( vOrOn | 2010. 10. 17., v – 00:40 )

... kinek melyik linux vált be és miért ajánlja másoknak vagy épp miért nem? Milyen előnyei, hátrányai vannak?

Semmilyen, idegeneknek, csak saját KÉRÉSÜKRE, és akkor is max SLED-et ajánlanék, mert nem kakálja össze magát saját frissítéseibe.
--
OpenSolaris
Opera

Én gondolkoztam SLED vásárlásán, de a novell honlapján nem igazodtam ki. Ha ti rutinusak vagytok benne 1-2 infót mondjatok légyszives.
Gondolom akkor magán személy is vehet(torrenten töltöttem le egy SLED 11-et kipróbálásra és opensuséval ellentétben minden funkció pöpecül ment rajta hackelés nélkül) mennyiért és mit kapok érte?
Telefonos support nem kellene pl. ha megdobnak egy referencia könyvvel szerintem nem is lesz problémám, ha mégis akad tökéletesen elég lenne emailsupport.

http://www.novell.com/products/desktop/

ezek után buy linkre katt:
http://www.novell.com/hu-hu/products/desktop/howtobuy.html

1 éves support 50 dollártól indul, és ez nem a mennyiségi licenc. kkemenczy majd javítson ki, de gondolom ez az ár nagyobb tételnél jócskán csökken. Őszintén szólva nagyon elgondolkodtató, és megérheti szerintem otthoni, vagy kis vállalkozásoktól felfelé is.

SUSE Linux Desktop
Előfizetés időtartama Desktop rendszerenként: (Alapszintű / Normál / Prioritás)
Egy éves teljes előfizetés: 50 dollár / 120 dollár / 220 dollár
Három éves teljes előfizetés: 135 dollár / 324 dollár / 590 dollár

Köszi az infót a basic akkor nagyjából 11 ezer forint 1 évre. Kapok valami webes supportot segédletet meg frissítéseket. Ez a business day response ez mit takar?
Meg ami még nem egyértelmű, hogy muszály külföldi webshopból megrendelni? Novell Magyarországtól opensusét pl be lehet szerezni, ezt nem lehet itt Bp-n megvenni náluk?

( asch v | 2010. 10. 17., v – 01:36 )

Valamikor régen arra a kérdésre, hogy milyen Linuxot használjak, valahol azt a választ láttam, hogy: "Olyat, amit használ olyan ismerősöd, akit nyaggathatsz a nyűgeiddel".

Szerintem jó válasz, megállja a helyét.

Hogy válaszoljak a kérdésre is: Ubuntut használok, mert mikor visszatértem Linuxra, éppen hájpolták, gondoltam teszek egy próbát. Azóta is hájpolják, én meg nem bántam meg.

( szollosiimre | 2010. 10. 17., v – 10:05 )

Ubuntu-t használok, de használhatnék akár Fedórát is.

Az első aktívan használt linux distrib-em már ubuntu volt, nekem bevált. Különösképp tetszik a jelenlegi felhasználói élmény.

( tomeeSAN | 2010. 10. 17., v – 10:16 )

debian

Néha 1 - 1 csomagot nem találok, vagy öregecske, de tökéletesen elégedett vagyok vele.
Megállja a helyét szerveren is, itthon is ...

( meditor | 2010. 10. 17., v – 11:50 )

Meditor, Slackware, csak.
> Sol omnibus lucet.

( padawan | 2010. 10. 17., v – 14:20 )

Ubuntut, mert se idom (foleg) se kedvem barmi egyebet hegeszteni. Es mert worksforme ;)

( dartagnan | 2010. 10. 17., v – 14:47 )

Arch, Sidux. Hosszú keresgélés után, bennük találtam meg amit elvárok egy rendszertől. Jó bennük dolgozni. A Debian ágat használtam évek óta, az Arch-ot kipróbálásra tettem fel és megszerettem.

( Smokey2k | 2010. 10. 17., v – 14:50 )

Első Suse 7 volt, akkor még nagyon kezdő voltam (most is :D), aztán Mandriva (bugos volt a cd-romom, net nem volt még akkor és szarul rakta fel), aztán RedHat, na ez már jobban tetszett de ez is egy bughalmaz volt. Aztán valaki itt a hup-on írt egy howto-t Debian SID telepítésről (nagy respect neki!). Na itt már legalább nem csak az egérgombot nyomkodtam, meg kaptam valami képet hogy kb. miről is lenne szó. Annak ellenére hogy ez egy SID volt elég sokáig nagyon klasszul működött (az előző distrókhoz képest egy mennyország volt), meg itt legalább tényleg azt kaptam amire vágytam és mellesleg nem kamu dumát mint pl. suse-nál. Aztán idővel átváltottam stable kiadásra. Mai napig ez az alap, néha felteszek egy új ubu-t valamelyik üres partícióra de mindig csalódnom kell (nem kell a flame ez saját szubjektív vélemény sok csalódás után). Szóval Debian.

( poliverzum | 2010. 10. 17., v – 19:59 )

Én GoboLinuxot használok (a weboldala - http://gobolinux.org - elérhető magyarul is), mert nagyon tetszik a módosított fájlrendszer-hierarchiája. Minden program a /Programs nevű könyvtárból nyíló saját könyvtárába van telepítve, minden összetevőjével együtt, nem egyik komponens ide, másik oda, mint a "hagyományos" Linux disztribúcióknál. Ezenkívül a GoboLinux azért is jó magyar embereknek, mert a telepítője tud magyarul (is). Ráadásul ez forrásalapú disztró, a forrásalapúság minden előnyével együtt. A letöltött ISO képmás olyan, hogy ez a CD egyszerre LiveCD is és telepítő CD is, azaz éles telepítés nélkül is kipróbálható. Sokféle disztrót kipróbáltam, de nekem a legjobban a GoboLinux jött be, évek óta ezt használom. Könyvet is írtam róla, ingyen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból, e link alól:
http://mek.oszk.hu/05800/05895/
-------------
Használj GoboLinuxot!
http://mek.oszk.hu/05800/05895/
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Szinte mindegyiknek az oldala tud magyarul (http://salixos.org is), egyben LiveCD és telepítheted is, nincs szanaszét szórva mint a goboban a cucc, ha /Programsra vágyok akkor Windows. A slackware-t ugy faragod ahogy neked tetszik és cserébe még "szabványos" is marad.

--
falura elmegy, városban meg úgy sem nézik...

( csortu v | 2010. 10. 17., v – 20:13 )

Érdekes, hogy Fedorát senki sem említette, pedig az a legjobb. Pl. én is azt használom :-)
Csaba

( lorinczi v | 2010. 10. 17., v – 20:22 )

kedvencem: Zenwalk
(öregecske vason, általános irodai használat) előnyök:
- telepítése csukott szemmel sem gond;
- xfce (gyors, egyszerű, kényelmes);
- jó hardver felismerés;
- minden programból kéznél van az egyszerűbb;
- bármit feltehetsz amire szükséged van, vagy saját repo, slackware repo-ból, vagy forrásból (pl: texlive, texmakerx (Qt), R)
hátrány:
- gyakran nem a legfrissebb a saját csomag (webmin, R)
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Sziasztok!

Kezdtem egy Mandrake verzióval amit egy magazin melléklete volt... tetszett benne a KDE, s már a második napon kernelt kellet fordítanom, hogy működjön a "winmodem"-em. Mikorra öszehoztam megvolt a szükséges sikerélmény.
További élmény volt, hogy az mplayer leírásában olvastam valami ilyesmit: "Ne használj gcc 2.93 (?) -at amit a Mandrake készített mert ..." nekem pedig pont az volt így retteghettem, hogy kihullik a hajam, büdös lesz a lábam és kínok közt pusztulok el. Ez ma már csak egy kellemes emlék...

Aztán egy darabig SuSE szintén mellékletről de nem jött be.
Volt benne egy szép kép kb 150 emberről, hogy ők készítették. Mára csak ez maradt, meg hogy Yast... Yast...

Utána hosszú-hosszú ideig UHU verziók mert nem volt internet hozzáférésem de mindenre volt benne alkalmazás.
Egyszerűen imádtam!

Egy idő után nem tudtam/akartam az új UHU-ra várni így kipróbáltam a PCLinuxOS-t (2009) ekkor láttam először a "kockát". :)

Amióta van netem kipróbáltam pár disztribúciót, s jelenleg Mintet használok.

Azért, mert:
1. az Ubuntu csomagjait használja,
2. ha valamit keresek pontosan helytállóak rá az Ubuntuhoz készült leírások,
3. valahogy mégsem az... de nem tudom megmagyarázni a lényegi különbséget - csak egy érzés,
4. a készítők elképesztően nyitottak a közösség igényeire.

Üdv: Jac
---
Mostly Harmless

Csak annyi, hogy Redhat sajat cucca volt a 2.93-as gcc es erre az mplayer figyelmeztetesre en is emlekszem, mert a Mandrake-ben ez volt az alapertelmezett es vert izzadtam, mire sikerult megoldanom, hoyg a 3.x gcc forditson (amire persze az mplayerben megint a "nem-ajanlott" volt :)

--
http://www.micros~1

( falu v | 2010. 10. 17., v – 21:14 )

Ubuntu, mert én így szeretem. Régebben tetszett a Mandrake meg a SuSe ill a Corel (!) linux

--
Falu.me | Tárhely

( k.attila | 2010. 10. 17., v – 21:21 )

szerver: debian
desktop: debian, xubuntu, ubuntu

debian - mert ez volt az első, és nem csalatkoztam benne, minden szerveremen ezt használom, desktop-on meg szeretem hogy az van rajta amit én szeretnék

ubuntu - wines usereket szépen át lehetett képezni a cégnél
xubuntu - gyors

( aga_et v | 2010. 10. 18., h – 01:34 )

Dreamlinux.
Mert egy olyan disztrót kerestem, ami "barátságos és könnyen kezelhető" ;)
Igazság szerint nem ajánlanám másnak, mert kedves brazil kollégák elfelejtik, hogy létezik olyan mint az újabb verzióra frissítés, sőt a jelenlegi aktuálisan stabil repójuk is megszűnt. Pont emiatt frissítettem 99%-ban Debianra, merthogy eleve kb. 70%-ban Lennyből állt. No meg előtte is Debianom volt (sok más mellett).

Érdekelt még nemrég Arch. De miután rájöttem, hogy elkényelmesedtem és a gépemet használni akarom nem a rendszert hackelni, no meg a már az eleve szimpatikus Mint (Kedvesnek azt raktam fel) Debian alappal is rendelkezik, jelenleg ő a lenne a befutó.
Múltkor szórakozásból kipróbáltam, és live alatt úgy fél másfél óráig tartott ugyanilyen "Dreamesre" alakítani. Ha egyszer ezt a "DreamLennyt" valamiért le fogom cserélni, az tuti Mint lesz. Erre jelenleg kevés az esély, ugyanis elég korrektül működik.

Régebbiekről jót vagy semmit. Már egyik sem az mint akkor. Bár a hetes, vagy hatos Suse (nem emlékszem melyik volt kétezer körül) ami nálam az elsők között volt gépen, akkor még tetszett. Utána nem.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

Régebben én is "ízlelgettem" a Dreamlinuxot, de akkor még nem tetszett, pedig jó lehet.
Akkor (még a 3.5-ös volt asszem) még sz@rakodni kellett volna az xorggal, hogy felismerje normálisan az integrált Intel GMA-mat, és ez elvette a kedvemet tőle. De mivel azóta már
frissültek a dolgok, biztos menne. De most meg annyira tetszik az Openbox, hogy már a Crunchbangen sem nagyon használom az XFCE4-et, pedig direkt feltettem, hogy hátha
majd használom...

http://taklertamas.deviantart.com/ || registered Linux User #518773 || Dell Studio 1537

Ja igen, ez kimaradt. Az xfce-s nem nagyon jött be, ez a Gnome-os változat, no meg 3.5-ként kezdte pályafutását. Igaz ebben több saját dreames hiba, de pont emiatt közelebb áll a Lennyhez, így nem zavart. Könnyebb volt Lennyre frissíteni. Némelyik laptopon tényleg problémázott az intel vga-val, Atis cuccal egyszerűen nem működik, de ez sem nagyon foglalkoztatott.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

( csabezs | 2010. 10. 18., h – 09:47 )

Puppy (lehet röhögni)

Anno ez az egy volt olyan ami különösebb
erőlködés, szivattyúzás nélkül megfelelő
sebességgel ment a Thinkpad 390E-gépemen.
(PII@333, 64MB)

( cappa72 | 2010. 10. 18., h – 09:59 )

Mint örök kezdő, először sok-sok mindent kipróbáltam, majd eléggé leszűkült a kör.

Amit szerettem (a karbantartási ciklus végéi ezt használtam) az a Mandriva 2008.1 volt. Azóta sajnos nem adtak ki nekem használható verziót. (Ez user error is...)

Aztán akkoriban fejeződött be a Lenny fejlesztése. Már testing korában elkezdtem nézgetni, majd miután kiadták hivatalosan is, onnantól az van fent éles rendszerként.

Az Ubuntu 10.4-es még az, amit eddig dicsérni tudok.

Szumma szummárum, nekem Debian Lenny a barátom. (...és most tesztként a Squeeze, régi grub-bal telepítve)

----
Hol van a kígyónak farka? Minek annak az a nagy karkötő?

( csicsa55 | 2010. 10. 18., h – 12:28 )

Nem tudom miért ide rakta, de csortunak válaszoltam

zoltanh | 2010. október 16., szombat - 15:33

( kelytha | 2010. 10. 18., h – 14:58 )

Jelenleg alapvetően Kubuntu. Bár nem vagyok kibékülve sok dologgal az Ubuntu családban, jelenleg desktopon, munkára ez működik a legjobban azok közül amiket próbáltam. (Arch, Zenwalk, Ubuntu, Xubuntu, Debian, Mint, Chakra, stb)

A jövőben tervezem, hogy megpróbálok átállni Gentoo-ra, de ehhez még vennem kell egy mély levegőt :D

Nem szükséges... régebbi vason is élvezhető idő alatt fordult. Most is használom, bár lehet, hogy türelmesebb vagyok az átlagnál :)
Amúgy ha az ember megszokja, nagyon jó rendszert tud összehozni... nem mondom, hogy Gentoo-szakértő vagyok (mert nem vagyok az), de ahogy most a gépemen van, az nekem beválik.
---
WGábor

"A jövőben tervezem, hogy megpróbálok átállni Gentoo-ra, de ehhez még vennem kell egy mély levegőt :D"

Felesleges. Csak első nekiugrásnak tűnik nehéz vállalkozásnak. Elég jól megírt telepítő wiki van hozzá. Ha jól tudom, akkor a live cd-n még grafikus telepítő is található (Bár szerintem, ez elrontja a gentoo építés "élvezetét").
Én személy szerint inkább a Funtoo . Mindenesetre, bármelyiket választod sokat tudsz és fogsz is tanulni belőle.

( mikebela777 | 2010. 10. 18., h – 13:02 )

A fenti téma is csak azt igazolja: mennyire rossz a "linux" (értsd ezalatt a linux-disztrókat) fejlesztési modellje.

Mégpedig a GPL miatt. Emiatt "összebarkácsolt" minden döntően rá épülő rendszer. Egy olyan licensz-re lenne szükség, ami centralizált, összefogott, "etatista" fejlesztést eredményez. Ez:
(1) garantálná a nyílt forráskódott, annak bezárhatatlanságát;
(2) minden egyes projektnek lenne egy abszolút és szuverén tulajdonosa, aki ugye alapból egybeesik a terv megfogalmazójával, a legelső kódok szerzőjével;
(3) szigorúan tiltana minden forkolást(!), valamint minden olyan fejlesztői hozzájárulást, ami nem nyeri el a tulajdonos beleegyezését. A kód ugyanolyan "open" maradna, mint eddig, de a "free" jelleg csökkenne. Ezzel nagymértékben elejét lehetne venni a fejlesztés fragmentálódásának, ami hosszabb távon perspektívátlanságot, állhatatlanságot, egybefoghatatlanságot, kiszámíthatatlanságot, reszelgetést, barkácsolást eredményez.

Gondoljuk csak el, hogy mi lenne, ha egyetlen egy projektbe egyesülne mindaz a fejlesztési-tesztelési erőforrás, ami a Fedora, RedHat, openSUSE, SLES/SLED, Debian, Ubuntu, Gentoo, Mandriva, Arch Linux stb. mögött van. De most mindenki a maga nagy/kis rendszerét reszelgeti.

Ugyanígy ha pl. a GTK és a Qt helyett egy lenne, vagy ha a GNOME, KDE, XFCE, LXDE stb. helyett egyetlen asztali környezet fejlesztésébe fektetne mindenki, mégpedig egy olyan modulárisba, ami tetszőlegesen állítható pehelykönnyű vagy nagy/funkciógazdag környezetté.

Egy ilyen licensz egységes fejlesztést tenne lehetővé, az erőforrások egybefogását. Az egyetlen nagy "disztró" esetében a harvergyártók is sokkal könnyebben és hatékonyabban készíthetnék zárt kódú driver-eiket. (Jelenleg az a helyzet, hogy sokfelé kell figyeljenek, és ami itt működik, ott már nem. A zárt driver-ek hiányának vagy vacak minőségének a legfőbb oka épp a linux-világ fragmentáltsága, hiába tépik a szájukat egyesek. Minek fejlesszen mondjuk az ATI egy jó driver-t, hogyha holnap, a kiadás dátumára úgy ébred, hogy közben ez-meg-ez változott n disztróban, és kezdheti elölről?)

Az egyetlen nagy "disztró" fejlesztési ütemezése úgy nézne ki, hogy (1) az alaprendszert (kernel, alapkönyvtárak, init-rendszer stb.) nagyon lassan, megfontoltan frissítenék, (2) másfelől a köréje épülő programokat (médialejátszók, irodai csomagok stb.) valamint az új hardver-eszközök modulárisan beépülő illesztőprogramjait már sokkal gyorsabban váltanák le új verziókra. Így a kecske és a káposzta is megmaradna: stabil alaprendszer viszonylag friss programokkal. (Ilyen bináris[!] disztrót én még nem láttam. Mindegyik terjesztés mindent egyszerre frissít - vagy nagyon ritkán és lassan, mint pl. a Debian vagy a RedHat, vagy túl gyorsan, mint pl. az Ubuntu vagy Fedora.) És persze lenne egy fejlesztői/"testing" ág is, azoknak, akik mindenből a legfrissebbet akarják (nemcsak a periférikus programokból, hanem az alaprendszeről is.)

Jelenleg az egész desktop-linux-világ egy hobby-rendszereket reszelgető játék-közönség. (Fokozottan érvényes ez pl. az Ubuntura, ahol még ki se javították a tegnap kiadott verzió hibáit, de ma már kezdik az új fejlesztését.)

Ez sajnos soha nem fog megvalósulni, ezért maradnak elterjedtségben a linux alapú os-ek 1% alatt. A közösség felét geek-ek alkotják akik imádnak hegeszteni, másik oldalon meg az olyanok állnak mint a Novell RedHat stb.
Nagyot néznék ha egyik napról a másikra a redhat bejelentené hogy migrálódnak a canonical-al meg novell-el hogy legyen egy közös platform :)

Nem hiszem, hogy nekem megfelelne az az asztali környezet, amit valaki egységesnek kitalált. Minden hardveremre biztosan nem.

Ugyanez igaz az egész rendszerre. Nekem nem lesz jó az a rendszer, ami next next next telepíthetek, az r1-nek meg az nem lesz jó, ami alapból grafikus felület nélkül települ.

--
http://sandor.czettner.hu

"Nem hiszem, hogy nekem megfelelne az az asztali környezet, amit valaki egységesnek kitalált. Minden hardveremre biztosan nem."

Ha egy asztali környezet modulárisan épül, akkor telepíthető kicsi, kevés erőforrást igénylő összetevőkkel vagy a maga egészében, minden extra funkcióval. Tehát mindegyik harvernek megfelelő lenne.

"Ugyanez igaz az egész rendszerre. Nekem nem lesz jó az a rendszer, ami next next next telepíthetek, az r1-nek meg az nem lesz jó, ami alapból grafikus felület nélkül települ."

Jelenleg is léteznek olyan terjesztések, amik többféleképpen telepíthetők. Pl. az Ubuntu is telepíthető konzolos felületről és grafikus "next-next" módszerrel egyaránt. (De még akár az openSUSE esetében is van egyféle kettősség grafikus és konzolos yast-telepítés között.)

Ugyanígy az egységes, (már akinek) "felhasználóbarát" beállítóközpont sem zárja ki a konzolos, "text mode" testreszabást. (Pl. a yast leellenőrzi, hogy belenyúltál-e az adott konfigfájlba, és ha igen, akkor többé nem nyúl hozzá. Ugyanakkor a yast akár teljes egészében kikapcsolható.)

Csak annyit tennék hozzá, hogy erre nagyon jó példa a debian. Mindjárt az elején kiválaszthatod milyen telepítést akarsz attól függetlenül, hogy komplett telepítő dvdről vagy netinstall cd-ről telepíted. Egyszerűt (autómatát) vagy bőbeszédűt. Ezeket is kétféleképpen. Grafikusan vagy nem. Meg léteznek egyéb asztali alternatívák. Így javasolható vérprofinak és a kezdőknél valamivel azért magasabb szinten értő felhasználónak is.

*****************************************
Mielött beletaposnál a lelki világomba a 7 perc 30 másodperctől nézd meg ezt.

Debián forevör

A one-size-fits-all filozófiát köszönöm, de meghagynám a Maceseknek. Bocs, de ez nagyon nem lenne nyerő, tönkretenné az egész lényegét a szabad szoftvereknek. Aki érti, hogy mitől "szabad", annak ezt nem kell magyarázni.

Másrészről gondolj abba bele, hogy a disztrók jelentős része más-más felhasználási területbre alkalmas. Pl kezdőbbeknek tök jó az Ubuntu, szerverre zseniális a Debian... ha mindig a legújabb programokat akarom a gépemen látni és tesztelni, heggeszteni akarok, akkor Arch Linux... ha pedig arra van igényem, hogy teljesen testreszabható, teljesen az én igényeimre szabott legyen a rendszer, akkor pedig valamilyen forrás alapú disztró. Szerintem. (A megnevezett disztrókat példának mondtam, nyílván más is labdába rúghat az adott területen)

Harmadrészt ne felejtsük el, hogy a disztrók dolgoznak azért upstream is. Tehát a jó dolgok, amiket a Kubuntu fejlesztők hozzátesznek a KDE-hez, nem csak a Kubuntuban vannak benne, hanem más KDE-t használó disztróban ugyanúgy megjelennek.

Másrészről gondolj abba bele, hogy a disztrók jelentős része más-más felhasználási területbre alkalmas. Pl kezdőbbeknek tök jó az Ubuntu, szerverre zseniális a Debian... ha mindig a legújabb programokat akarom a gépemen látni és tesztelni, heggeszteni akarok, akkor Arch Linux... ha pedig arra van igényem, hogy teljesen testreszabható, teljesen az én igényeimre szabott legyen a rendszer, akkor pedig valamilyen forrás alapú disztró.

Szépen hangzik csak a valóságban nagyon kevés hogy akár az 1%-ot is meghaladja. Na mindegy ez lesz 10 év múlva is, 1%.

Nem hiszem, hogy ennek ez az elsődleges oka.

Annyit javítanék azért magamon, hogy egyetértek egyébként abban, hogy túl sok különféle disztró van, rengeteg az olyan, amit én se értek, hogy miért kellett.

De 1: attól, hogy én nem értem, még lehet létjogosultsága.
2: erővel megtiltani egy új disztró születését semmiképpen nem szabad.
3: az egyetlen összevont univerzális disztró semmiképpen nem megoldás.

,,mennyire rossz a "linux" (értsd ezalatt a linux-disztrókat) fejlesztési modellje":

Nem rossz, csak más. Az a vízió, amiről írtál, a centralizált, összefogott, ,,etatista" fejlesztés nem kényszeríthető rá senkire (az üzleti világon kívül). Az olyan igazán szabad disztribúciók, mint pl. a Fedora (mondhatnék másikat is, de ezt ismerem alaposabban) lehetőséget biztosítanak a fejlesztőknek a játszadozásra, barkácsolásra. A cél nem a részesedés X%-ról X+1% százalékra emelése. Ez a fejlesztési modell zsákutcákkal, néha elég nagy perpatvarokkal (lásd pl. pulseaudio, systemd, stb) jár, de a természetes kiválasztódáshoz hasonlóan kitermel sikeres projekteket is. A dolog lényege a változatosság, a szabad választhatóság...

,,Ugyanígy ha pl. a GTK és a Qt helyett egy lenne...":

Ha holnap betiltanánk a GTK-t, attól még nem rohanna az összes Gnome fejlesztő a Qt/KDE-hez, vagy fordítva.

,,Jelenleg az egész desktop-linux-világ egy hobby-rendszereket reszelgető játék-közönség":

Na ebből lehetne szép flame-fesztivált csinálni! Ezt elkerülendő név nélkül, de megjegyzem, VANNAK olyan linux desktop alkalmazások (pl. fájlkezelők, médialejátszók, CD/DVD-írók, stb.) amik talán túlmutatnak a hobby-rendszereken, sőt egy részüknél még (sok) pénzért sem lehet (lényegesen) jobbat találni.

Akkor is túlzottan széteső a GNU/Linux. A BSD-k például sokkal összeszedettebbek és következetesebbek. (A legviccesebb az a rengeteg Ubuntura épülő un. "fejlesztés", amelyek pusztán az "artwork" és az alapértelmezett csomagválaszték tekintetében különülnek el.) Való igaz, hogy remek programok vannak Linux alá, de a szétforgácsolt fejlesztés miatt ez egésszé való összeszedés annyi hibát okoz a kiadásokban, olyannyira a bug-fórumokra küldi a felhasználókat, hogy ezek miatt nem fog sohasem eljönni a "Linux desktop éve".

,,A BSD-k például sokkal összeszedettebbek és következetesebbek."

Így van, informatikus (sőt matematikus) szemmel nézve sokkal komolyabbak, letisztultabbak, stb.
Már szinte túl jók... És valahogy mégse nagyon akarnak a Zemberek *BSD-re desktop alkalmazásokat fejleszteni :-)

mint amator buta Linux-only user kerdezem: van olyan BSD/Solaris/egyeb "nemlinuxnemosxdeunix", amit lehet jobban tudnek hasznalni Desktopon mint Linuxot? Ha sokkal jobb benne az IO utemezes, mar majdnem elegendo ok a valtasra (pl. berakok egy karcos DVD-t ne fagyjon mar lassuljon mar le a KDE meg a shutdown)

( PP v | 2010. 10. 18., h – 12:57 )

Funtoo linux-ot használok.
-Indoka annyi, hogy a forrás alapú csomagkezelők híve vagyok.
-Beton stabil és gyors.
-Úgy vettem észre, hogy gyorsabb és stabilabb is a gentoo-nál.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2010. 10. 18., h – 13:13 )

Mire szeretnéd használni? Milyen ablakkezelő tetszik? Mennyire szeretnél belemélyedni?

Nálam pl. vegyes a kép. Desktopon Ubuntu, mert asszony nem akar faragni, ő klikkelni akar a freemail-en. Otthon én sem akarok faragni, hanem használni.
Szerveren Debian (egy bubuntus is van), mert a csomagkészlet jó, aránylag kevés faragással összepakolható.
Kísérletezésre és tanulásra Gentoo-t nyúzok, mert bár nem egy LFS, de aránylag jól megérthetőek az összefüggések, illetve lehet faragni (ha épp rám jön a dili).
Zenélésre Ubuntu Studio.

( DieHappy | 2010. 10. 18., h – 14:02 )

Mi az egyetemen a 10.4-es Ubuntut hasznaljuk desktopra, mert az LTS. Erre jobban odafigyelnek, igy kevesebb user-panasszal talalkozunk. Eleg friss es gyorsabb mint az eddigi Debian 4.0. A hangkartyakat is mukodesre lehet birni (nem mindig egyszeru, de mindig megoldhato volt eddig). De van jonehany csomag aminek alapbol gondokat okoz a halozati filerendszer.
A legnagyobb gond a pulseaudio volt, azt egyszeruen letiltottuk, de a thunderbird,nepomuk,beagle indexeleseit is kezelni kellett, mert nagyon leterhelik a tobbi felhasznalo szamara a home konyvtarat. Az apparmorral csak kisebb problemak voltak, de sok program van ami nem szeret megnyilni egynel tobb gepen az halozati homen osszekuszalodott lockok miatt.
Viszont az ubuntuval vegre megy minden gepen a hardveres videokartya-gyorsitas, igy reszponzivabb a rendszer amikor le van terhelve, es mennek tisztesseges sebesseggel az OpenGL-es programok.
A debian csomagkezeloje nagyon nagy elony. A redhatos yum messze van tole, bar az rpm-nek nemely teruleten vannak elonyei, de ez desktopon nem fog latszani. A gentoo ports van meg ilyen jo, es az nyilvan frissebb csomagokat is ad, csak hat a forditasi idovel fizeti erte az ember.

( dejo v | 2010. 10. 18., h – 14:25 )

Szerveren: CentOS, ha nagyom muszáj, akkor Ubuntu.
Asztali rendszernek: Fedora, CentOS és újabban Ubuntu.
Az úgy kezdődött, hogy talán 1995 másjusban a CHIP-Magazin akkor még alkalmi CD-mellékletén hozzájutottam egy Slackware terjesztéshez. Sikeresen feltelepítettem a 386DX gépemre és örültem, hogy sikerült. Használni nem nagyon tudtam, de felkeltette az érdeklődésemet. Ugyanabban az évben szeptemberben a RedHat aktuális (4.x) kiadásával lepett meg a CHIP-Magazin. No ez már sokkal barátságosabb volt. A GUI magától indult és egy csomó program is volt benne alapból.
Aztán jöttek cikkek is a magazinban és egyre jobban tetszett a dolog.
Mivel a RedHat-tel értem el első sikereimet Linuxon, így azóta is kedves nekem, Igaz ma már a Fedora illetve a CentOS lépett a kereskedelmi RedHat helyébe.
Az UHU megjelenésekor egy rövid ideig oda is kirándultam, neki köszönhető, a dpkg és apt rendszer megismerése. Így amikor jött az Ubuntu már nem volt számomra idegen ez a része.
Nagyon tetszik még a Frugalware, de én inkább a Gnome-hoz szoktam, illetve annyira más mint a RedHat-ek és az Ubuntu, hogy csak néha-néha lelkesedésből telepítem fel, hogy megkuksizzam.
Van még néhány terjesztés, amit kipróbáltam, de azok említésre sem méltóak, mert nem öltem bele sok energiát a megismerésükbe.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

( r0pi v | 2010. 10. 18., h – 14:26 )

ubuntu, mert megszoktam, bar a grub2 miatt most epp nem rozsas a viszonyunk.
redhat, mert enterspajz.
centos, mert a clustereket igy orokoltem.
fedora, mert akkor mar ezt miert ne.
gentoo, mert egyszer kedvem volt kiprobalni.
freebsd, bar nem linux, de ezt is kiprobaltuk egyszer es ugy maradt.
winxp, ez sem linux, de dualbootban van, ha esetleg jatszani tamad kedvem - igaz az utobbi idoben rossz viszonyban van a grub2vel.
win vista - asszony laptopja, bar mar nagyon erik neki, hogy atalakuljon valami massa.
win 7 - remelem hamarosoan lecserelik a ceges xp-t :)

grub2 - Néhány perc alatt lecserélhető az Ubuntu-ban a régi, jól bevált grub-ra vagy lilo-ra. Alternate CD-ről telepítve pedig egyből a régi grub választható. (Én mindig az alternate cd-ről telepítettem az Ubuntut, mert jobban testreszabható.) (Amúgy vicces, hogy még az LTS Ubuntu is a kiforratlan grub2-t erőlteti.)

( stevemester | 2010. 10. 18., h – 20:39 )

Sziasztok!

- Debian squeeze az asztali gépemen.
- Debian squeeze a notebookomon (HP 6710b - minden működik !)
- Debian squeeze az itthoni szerveremen
- Az asszony gépén van egy ubi 10.04 de mostanában, csak parancssori "halt" -ra hajlandó leállni, menüből nem. (szerintem hamarosan squeeze lesz)
- Cégnél van etch, lenny, meg ubuntu is

Megmérgeztek debiannal, még a potato idején, azóta nem tágítok.
Egyszer egy pár hónapra elcsábultam ubuntu irányába, de a digikam lépten-nyomon összeomlott.
Újra debian lett. Aztán persze ez a verzió a debianon is összeomolgatott, de ha "valakit" szeret az ember, azzal toleránsabb. :-)

Hogy milyen előnyei vannak a debiannak, háát, csak jó. :-)

( egeresz | 2010. 10. 19., k – 17:42 )

debiant (beleertve az ubuntut)

azert, mert anno (1997?) ezt javasoltak, megtanultam, es megszoktam. nem tanulok ujat, ha nem muszaj.

(megjegyzem, hogy a debian/stable es az ubuntu/lts kozott nem latok lenyegi kulonbseget)

"(megjegyzem, hogy a debian/stable es az ubuntu/lts kozott nem latok lenyegi kulonbseget)"

Hát azért nagy különbség van.
1) A debian stable sokkal több ideig és gondosabban tesztelt. Ezzel szemben az Ubusntu LTS egy mindössze 6-3 hónapig reszelt debian testing-részlet.
2) A Debian stable sokkal több hivatalosan támogatott csomagot tartalmaz. Az Ubuntu LTS áll: (a) néhány 5 évig támogatott szerver-specifikus alkalmazásból, (b) valamennyi 3 évig támogatott egyébb, desktop-alkalmazásból, (c) egy csomó nem-támogatott csomagból (a Debian testing pillanatképe).

( balazsh v | 2010. 10. 19., k – 19:19 )

Ubuntu 10.04.1 LTS.
Lusta vagyok, gyorsan telepíthető/beállítható stabil* rendszerre volt szükségem.
Ha lesz időm, váltok Arch-ra. Az Ubuntu valahogy nem az én világom... De nyári szünetig teljes mértékben kielégíti az igényeimet.

*Nekem legalábbis kifogástalanul működik. (Dell Latitude E5500)

( uzsolt v | 2010. 10. 20., sze – 00:38 )

PLD Linux. Mert jó, pont olyan, amilyen nekem kell, azt és annyit telepítesz fel, amit akarsz, egy 200 Mb-os csomagot nem kell felraknod csak azért, mert kell belőle 2 Mb. Jó a közösség, friss, ropogós és persze rolling rilíz.

( tetra | 2010. 10. 20., sze – 11:40 )

Ubunutut használok és azért, mert ezt használja mindenki más a környezetemben és fontos a kompatiblitás illetve a megoldások hordozhatósága. Előnye és hátránya fogalmam sincs, mert ahhoz, hogy ezt tudd, többet kellene kipróbálni. Az UHU régen szar volt.
----
Hülye pelikán

( salaud v | 2010. 10. 20., sze – 13:36 )

Arch. Mert működik, és nem kell többet reszelni, mint bármi mást. Viszont naprakészen friss. Ami meg nincs meg csomagban, azt AUR-ból 5 perc alatt felrakom, ha pedig valamibe bele akarok nyúlni, megtehetem.

---------------------------------------------------------------------------------
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!