A Coverity kódellenőrző vizsgálta a FreeBSD forrását

tudod: sírok, röhögök :/

"306*4000=1224000

A 2.2 Linux kernel tobb sorbol allt..;)

1 Sep 1991 10239 0.01

14 Mar 1994 176250 1.0.0

1 Mar 1995 310950 1.2.0

9 Jun 1996 777956 2.0.0

25 Jan 1999 1800847 2.2.0

4 Jan 2001 3377902 2.4.0

18 Dec 2003 5929913 2.6.0

amibol szamomra az jon le, hogy jocskan kell meg drivereket irni a FreeBSD-hez;)

MASRESZT (a 2.6.9-es kernel tobb osrbol all, mint a 2.6.0-as, ezert a valos ertek meg ennel is nagyobb):

5929913/950

6242

na miert is biztonsagosabb/jobban megirt a BSD??????

Ez HIEDELEM. Itt a bizonyitek, hogy nem igaz."

Hehe. Bár megfogatdtam hogy többet nem veszek részt a vallásháborúban, mert

eléggé gyerekes dolog, ráadásul szeretem a Linuxot is, de ezt már nem lehet tovább bírni...

Kedves Álfilozófus magát nagyonokosnak képzelő tarfejű barátom!

Ugyan mutass már rá, hogy miért is van ok-okozati összefüggésben az a sok állatság, baromság, amit írsz?

Már ne is haragudj, de időnként feltűnik valami cikk, és akkor azonnal le kell csapnod rá, hogy naugye natessék! (melldöngetés) énmegmondtam, én tudtam.

Megdőltek a hiedelmek, mostmindekiláthatja...blablalblaaa

És végezetül egy szubjekítv vélemény:

Nem lehet hogy ez valami görcsös önigazolási mód nálad, amit csinálsz?

Mert szerintem eléggé undorító, hogy mindig csak ezzel a "mocskoljuk be a BSD-t mert nekem ez személyes presztizskérdés" viselkedéssel lehet találkozni a hozzászólásaid nagy részében...

Maradtam tisztelttel:

`RaVeN opensource "hívő" :DDD

A newsgw hátránya, elsiklottam felette. :)

Elővettem egy legutolsó FreeBSD src fát, meg egy Linux 2.6.12.2 kernelt. Érdekes ez a sloccount progi. :)

Eredmény:

FreeBSD:

SLOC Directory SLOC-by-Language (Sorted)

702951 dev ansic=700537,yacc=1651,lex=763

157216 contrib ansic=152530,yacc=2571,lex=1156,awk=621,asm=210,

pascal=73,sh=55

84418 kern ansic=83918,sh=500

59802 i386 ansic=56882,asm=2914,sh=6

52413 pci ansic=52378,perl=35

51273 netgraph ansic=51273

42435 boot ansic=35008,asm=7241,awk=179,sh=7

36850 netinet ansic=36850

36412 net ansic=36412

32902 i4b ansic=32902

31410 netatm ansic=31410

30516 fs ansic=30516

30501 alpha ansic=29094,asm=1407

30314 compat ansic=30095,asm=219

30046 netinet6 ansic=30046

29636 cam ansic=29636

25192 amd64 ansic=23797,asm=1395

24861 geom ansic=24861

22361 arm ansic=15650,asm=6711

22155 sys ansic=22155

22116 ia64 ansic=18973,asm=3143

21933 sparc64 ansic=19016,asm=2917

18335 ufs ansic=18335

17567 pc98 ansic=16141,asm=1426

15642 powerpc ansic=14870,asm=772

15181 vm ansic=15181

14386 security ansic=14386

12571 gnu ansic=12571

12524 netipsec ansic=12524

12480 net80211 ansic=12480

9488 nfsclient ansic=9488

7996 crypto ansic=4207,asm=3789

6963 netkey ansic=6963

6664 nfsserver ansic=6664

5585 netsmb ansic=5585

5476 nfs4client ansic=5476

4555 pccard ansic=4555

4497 opencrypto ansic=4497

4395 coda ansic=4395

4340 netncp ansic=4340

4066 netipx ansic=4066

3490 libkern ansic=2475,asm=1015

3432 ddb ansic=3432

2851 isofs ansic=2851

2790 isa ansic=2790

2372 netatalk ansic=2372

1738 rpc ansic=1738

1159 tools awk=1142,sh=17

949 nfs ansic=949

774 netnatm ansic=774

708 posix4 ansic=708

546 gdb ansic=546

105 conf sh=82,awk=19,sed=4

8 bsm ansic=8

0 doc (none)

0 modules (none)

0 top_dir (none)

Totals grouped by language (dominant language first):

ansic: 1739306 (97.64%)

asm: 33159 (1.86%)

yacc: 4222 (0.24%)

awk: 1961 (0.11%)

lex: 1919 (0.11%)

sh: 667 (0.04%)

pascal: 73 (0.00%)

perl: 35 (0.00%)

sed: 4 (0.00%)

Linux:

SLOC Directory SLOC-by-Language (Sorted)

2137764 drivers ansic=2131806,asm=2637,yacc=1651,perl=829,lex=763,

sh=78

771524 arch ansic=580673,asm=190432,sh=204,awk=99,python=45,

pascal=41,perl=30

394436 include ansic=392849,asm=1257,cpp=330

376134 fs ansic=376134

332520 sound ansic=332337,asm=183

245948 net ansic=245948

27413 kernel ansic=27413

18865 mm ansic=18865

17822 scripts ansic=11962,perl=2052,cpp=1429,yacc=952,lex=750,

sh=595,python=82

17092 security ansic=17092

13455 crypto ansic=13455

9293 lib ansic=9293

4566 ipc ansic=4566

2551 Documentation ansic=1183,sh=866,perl=284,lisp=218

2113 init ansic=2113

445 usr ansic=443,asm=2

0 top_dir (none)

ansic: 4166132 (95.29%)

asm: 194511 (4.45%)

perl: 3195 (0.07%)

yacc: 2603 (0.06%)

cpp: 1759 (0.04%)

sh: 1743 (0.04%)

lex: 1513 (0.03%)

lisp: 218 (0.00%)

python: 127 (0.00%)

awk: 99 (0.00%)

pascal: 41 (0.00%)

Szembetűnő, hogy a FreeBSD-ben "alig" van asm, míg a Linuxban elég komoly szerepe van.

Nézzünk egy kicsit lejjebb:

az aic7xxx driver tudtommal ugyanarról a tőről származik mindkét OS-ben. Idézet a linuxos aic7770.c fájl elejéről:

* $Id: //depot/aic7xxx/aic7xxx/aic7770.c#32 $

*

* $FreeBSD$

:)

FreeBSD:

26660 aic7xxx ansic=24246,yacc=1651,lex=763

Linux:

32541 aic7xxx ansic=30127,yacc=1651,lex=763

A FreeBSD-s em driver:

8873 em ansic=8873

Linuxban ugyanez:

10925 e1000 ansic=10925

Miért? Kevesebbet tudnak, vagy a FreeBSD-s hackerek kevésbé "szószátyárak" programozás közben? Vagy csak szimplán semmi értelme két teljesen eltérő kódbázist a programsorok száma alapján összehasonlítani?

Szerintem ez utóbbi :)

Ha ez igaz, az nagyon durva. Az ajánlott programod (sloccount) szerint a FreeBSD 6-CURRENT kernelében 1739306 ansic sor van.

A Linux 2.2 ezzel szemben állításod szerint 1800847 volt.

Letöltöttem, megszámoltattam. 1800847 ansic a 2.2.26-ban van. A 2.2.0-ban még csak 1126022 sornál tartottak.

Nem gyanús neked, hogy a FreeBSD 6-CURRENT fényévekkel korszerűbb kernele kisebb eszerint az "analízis" szerint, mint a hat évvel ezelőtti Linux kernel?

Szerinted tudásban, vagy akár eszköztámogatásban hol van a kettő egymástól? És és föld.

Egy dologra tudok csak gondolni: míg a BSD-sek megpróbáltak keretrendszert építeni (lásd cam, pcm, miibus), addig a Linuxban egészen mostanáig a mindenki megcsinál újra mindent elv ment. Pár éve kezdtek csak rádöbbenni, hogy mekkora baromság ugyanazt 30-szor, 23-féleképpen leprogramozni.

Na ezért akkora a Linux kernel, amekkora. Bloatware :)

Nem bizonygatom, érdekel. A thread posting meg sohasem ment weben. :)

> Tehat nem biztos hogy nagy baj hogy assembly-ben van es nem c-ben. Mert
> gyorsabb es kisebb a merete.

AAAAAAaaaaaaaaAaaaAaAAAAAAAAAaaaaaaaaaaaAAAAAAAAAaaaaaaa

És ráadásul ha jól választod ki azt az assembly -t, akkor tökéletesen hordozható kódot fogsz kapni, ami ugye a C-ről nem mondható el.

Javasolnám a LKML -en, hogy a gépspecifikus, gyorsító kódokat Knuth-féle MIX-be írják át. Esetleg nekiülök, és megcsinálom a peccset.

Ez ugye egy hülyeség.

Mint ahogy szerintem a Te hozzászólásod is - de nem akarok személyeskedni.

On 2005-07-04, nsuperbus <nsuperbus@freemail.hu> wrote:
> kettot!Felhasznalo teren a linuxra epulo disztrok elterjedtebbek!
> Szerintem desktopnak jobb a linux-os disztrok. Es ez a fontos. Az hogy
> szerverre melyik a jobb,azt meg a hozzaertok dontsek el. Szerintem (is)
> bsd jobb szerverre. Engem meg rohadtul hidegen hagy hogy most
> melyiknek van jobb kernele,minden hardvert felismer,es jol mukodik,a
> tobbi meg nem erdekel. De mar elegem van abbol hogy mindig ezen
> flameltek,hogy melyik a jobb! Ez mar nevetseges!

Ha a tobbi nem erdekel, az csak teged minosit.

Hogy egy oprendszer mennyire hasznalhato, kenyelmes -- desktopon vagy a
holdon -- abba nehany mas tenyezo is bejatszik.

Nekem pl. a kedvencem az upgradebility. De szeretem figyelembe venni az
elerheto csomagok szamat is. Meg meg vagy otven dolgot.

Te meg mennyel es minden egyes Mandriva kiadas utan kalozkodd le a friss
iso-t mielott klubtagokon kivul masoknak is elerheto, es telepitsd
cedekrol. Es legy boldog amikor minden hardvered felismeri, sot az LG
cedeirodat meg ki is nyirja.

Cs.

Milyen driver ? Pl. SATA RAID vezerlok tamogatasan lenne mit csinalni. Ket kezemen meg tudom szamolni az igy hasznalhato hardvereket, amik nagyreszt regebbi, elavult kontrollereket takarnak. Az, hogy meg RAID-kent mukodjon donto tobbsegeben vagyalom.

LOL

ki a bánatot érdekli, hogy te mit favorizálsz szervernek és desktopnak... itt a oprendszerekben lévő hibákról van szó és nem arról, hogy te milyen hátterű desktopot használsz meg hogy a linux disztribúciók mennyivel elterjedtebbek.

SATA-t támogatja mindegyik BSD. SATA RAID vezérlőket RAID nélkül legtöbbször szintén támogatja, RAID-el pedig leginkább azért nem, mert azok jórészt szoftveres raid megoldások, amelyek semmivel sem jobbak, mint ha a BSD-kben lévő raidframet használnád... (Ennek ellenére a FreeBSD még ilyen szoftveres SATA RAID-ekből is támogat jónéhányat, bár én sok értelmét nem látom)

Ellenben Linux kernelnél sem látom azt az oltári nagy SATA RAID supportot. Legutóbb pont azt néztük, hogy a FreeBSD gond nélkül kezeli a Promise TX2 SATA RAID-et, Linuxnál meg szívás van vele... De elég rákeresni a fórumban a "sata"-ra.

kisindian wrote:
> Milyen driver ? Pl. SATA RAID vezerlok tamogatasan lenne mit csinalni. Ket
> kezemen meg tudom szamolni az igy hasznalhato hardvereket, amik nagyreszt
> regebbi, elavult kontrollereket takarnak. Az, hogy meg RAID-kent mukodjon
> donto tobbsegeben vagyalom.
Konkrétan? Nekem eddig csak pozitív tapasztalataim voltak a FreeBSD ata
részével, beleértve a SATA támogatást is, bár ez utóbbiból olyan sok
kontrollert azért nem láttam.

nsuperbus wrote:
> az assembly gyorsabb mint a c. Ajanlom figyelmedbe
> Mate Eors:Assembly programozas cimu konyvet,abbol is a 11 fejezetet.
> Tehat nem biztos hogy nagy baj hogy assembly-ben van es nem c-ben. Mert
> gyorsabb es kisebb a merete.
Persze. És így hordozhatóbb és átláthatóbb a kód.

Természetesen ennek megfelelően nem is értem, hogy miért van egyáltalán
C-ben írva a Linux kernel? Amiért nem asm az egész? Sokkal hatékonyabb,
gyorsabb lenne és ha jól megírják, még az MBR-be is beleférne.

Ésszel él az ember. :)

nsuperbus wrote:
> most nem akarok belemenni)De az is biztos,hogy a bsd,linux kozul a linux
> az elterjedtebb,torvenyszeru hogy a linux-ban tobb hibat talalnak.
Itt egy programozási hibákat kereső eszközről volt szó, illetve arról,
hogy az mennyi hibát talált. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy hányan
használják az adott kernelt.

> Szerintem desktopnak jobb a linux-os disztrok. Es ez a fontos. Az hogy
Nekem desktopra jobb a FreeBSD :)

Micskó Gábor wrote:
>>Szerintem (is) bsd jobb szerverre.
> Milyen szerverre?
Sun E25k-ra például. BSD deriváns. :)

hunger wrote:
> BSD-kben lévő raidframet használnád... (Ennek ellenére a FreeBSD még ilyen
> szoftveres SATA RAID-ekből is támogat jónéhányat, bár én sok értelmét nem
> látom)
Ezeket a formátumokat tudja olvasni:
o Adaptec HostRAID
o Highpoint V2 RocketRAID
o Highpoint V3 RocketRAID
o Intel MatrixRAID
o Integrated Technology Express (ITE)
o LSI Logic V2 MegaRAID
o LSI Logic V3 MegaRAID
o NVIDIA MediaShield
o Promise FastTrak
o Silicon Image Medley
o VIA Tech V-RAID
o FreeBSD PseudoRAID

És ezeket írni:
o Highpoint V2 RocketRAID
o Promise FastTrak
o FreeBSD PseudoRAID

> Ellenben Linux kernelnél sem látom azt az oltári nagy SATA RAID supportot.
> Legutóbb pont azt néztük, hogy a FreeBSD gond nélkül kezeli a Promise TX2
> SATA RAID-et, Linuxnál meg szívás van vele... De elég rákeresni a fórumban
> a "sata"-ra.
Én a mai napig abban a hitben vagyok, hogy a FreeBSD jobban áll SATA
téren, RAID-del, vagy anélkül. De ez csak levlistás tapasztalat, nem saját.

Micskó Gábor wrote:
> Nem konkret vasra gondoltam, hanem alkalmazasi teruletre. De konkret vasat
> es alkalmazasi teruletet is tudok, ahol szamitasba sem vennem a BSD-t.
> Szoval ez megintcsak - mint mindig - kornyezetfuggo. Azt kijelenti kereken,
> hogy _szerverre_ jobb a BSD faszsag. Ezert kerdeztem, hogy milyen
> szerverre.
Azt hittem a hardver kompatibilitásra gondoltál. :)

De így is igazad van. Oraclet például nem FreeBSD-re tennék. mysql-t is
inkább majd a 6-osra. A FreeBSD 5-ösben kezdtek előjönni az SMP körüli
munkák eredményei, de igazán használható és jó talán a 6-osban lesz.

1x régen amikor még assemblybe és Modula-2 ben (+persze C ben) is programoztam, csináltam egy kisebb tesztet.

Megirtam ugyan azt a könyvtárat asm-ben és utána Modulában is (JPI Modula). A Modula könyvtár ugyan 2* akkora lett, de 3%-al gyorabb volt.

Persze lehet, hogy azért, mert a z ASM kód "szép" volt, a Modula disassembláltja meg olyan ocsmány, hogy csak na...

(Mint tudjuk a gány kód olvasható a legjobban, és ez a hosszú távú projecteknél elhanyagolandó szemplont.)

Hahahahahahaha..... :-) ;-) ;-) Programozo palantam :-) :-)

Ha igy all a dolog, akkor egy kisse forgatni kene meg a szakkonyveket, persze lehet, hogy (rajtad 8-o) mar az se segit...

Otletem, hogy a compilerek kapcsoloi koze a -speed es a -size melle egy -beauty kapcsolot is rendszeresiteni kene...

Hahahahahahahahaha

Zsiraf

u.i.: mert ha az assemblert szepsegre optimalizaltad, akkor egy ugyanugy optimalizalt modula "konyvtarral" kellett volna osszehasonlitanod....

Konkretan nehany hete volt egy kis problemank, mely soran ideiglenesen egy SATA diszkekbol epitett RAID tombot kellett volna epiteni. Persze fontos volt az aranylag kis koltseg is, hiszen csak rovid idore kellett volna osszehozni. Ellentmondaskent fontos adatokrol volt szo, illetve biztositani kellett a hardwarehoz kepest nagy terheltseg melletti uzembiztos mukodest.

Az aranylag nagy meret, illetve sok IO miatt a software-es megoldast nem mertuk megkockaztatni (most nem a software-es kartyakrol beszelek!), ezert nezegettunk korul a piacon SATA hardware RAID utan.

A vegeredmeny az lett, hogy kemenyen pofara estunk. A cuccok egy reszerol kiderult, hogy kerdeses a FreeBSD kompat. (ugye egy 150eFT-os kartyaval nem zsakba cicazik az ember), vagy tobb het a beszerzese, vagy mar nalunk sem kaphato. A legmeglepobb az volt szamomra, hogy az elmult 1 evben gyartott brand kartyak kozul milyen sokat nem ismer vagy egyeseknek megy, masoknak nem (Adaptec, Intel, HP stb)

Ha vkit erdekel a RAID tema: ugyan ez egy regi lista, es nem is BSD es csak reszinformaciok :

http://linuxmafia.com/faq/Hardware/sata.html

A fentiek kozul (ismereteim szerint) a donto tobbseg azert nem mai darab..

kisindian wrote:
> A fentiek kozul (ismereteim szerint) a donto tobbseg azert nem mai darab..
Kérdés, hogy ki gyárt még olyan softraid vezérlőt, ami a fenti listán
nincs rajta. Másképpen: melyik hiányzik? :)

kisindian wrote:
> Az aranylag nagy meret, illetve sok IO miatt a software-es megoldast nem
> mertuk megkockaztatni (most nem a software-es kartyakrol beszelek!), ezert
> nezegettunk korul a piacon SATA hardware RAID utan.
Pedig működik az jól. Nyilván ha RAID kártyáról beszélsz, akkor
legfeljebb 8-16 diszket kezelnél, hiszen ennél több egy házba nem fér.

> A vegeredmeny az lett, hogy kemenyen pofara estunk. A cuccok egy reszerol
> kiderult, hogy kerdeses a FreeBSD kompat. (ugye egy 150eFT-os kartyaval
> nem zsakba cicazik az ember), vagy tobb het a beszerzese, vagy mar nalunk
> sem kaphato. A legmeglepobb az volt szamomra, hogy az elmult 1 evben
> gyartott brand kartyak kozul milyen sokat nem ismer vagy egyeseknek megy,
> masoknak nem (Adaptec, Intel, HP stb)
Ja, sajnos itt még általában az van, mint régebben a Linuxnál: nem a
gyártók írnak drivert, hanem a fejlesztők, így eszköz, doksi hiányában
ez nem megy.

Intel, HP SATA RAID kártyával nem találkoztam még. :)

SATA RAID kártya témában a 3ware-eket szokták ajánlani, azokat a twa,
twe driver támogatja.

Adi az Arecaba volt teljesen belepistulva, ha jól emlékszem ahhoz is van
valami támogatás, csak még nem a hivatalos fában.

Most jött 10 db HP Proliant DL320G3 szerver hozzánk. Egyik részük SATA-s diszkekkel van, másik SCSI. A SATA-s megoldásokban Adaptec vezérlő van, ami valójában az Intel ICH6R SATA RAID megoldását használja ki és igencsak szoftveres RAID, amiről a BIOS beállítás is tanuskodik, mert úgy teszi fel a kérdést: "SATA Software RAID? Enabled : Disabled". Na ezeknél tökmind1 szerintem, hogy támogatja-e a rendszer, mert nem lesz sokkal gyorsabb, mint ha raidframe drivert vagy hasonlót használnál. A procit terheli így is úgy is, a 3.4Ghz-es CPU meg csak nem esik tőle hasra...

Areca kártyákat én is néztem egyébként, a Tecram is gyárt ilyet és jónak tűnnek. Lehet kapni náluk 3 helyre beszerelhető 5-bay-es racket is, beépített RAID vezérlővel. Nagyon fanya!

hunger wrote:
> Most jött 10 db HP Proliant DL320G3 szerver hozzánk. Egyik részük SATA-s
> diszkekkel van, másik SCSI. A SATA-s megoldásokban Adaptec vezérlő van, ami
> valójában az Intel ICH6R SATA RAID megoldását használja ki és igencsak
> szoftveres RAID, amiről a BIOS beállítás is tanuskodik, mert úgy teszi fel
> a kérdést: "SATA Software RAID? Enabled : Disabled". Na ezeknél tökmind1
> szerintem, hogy támogatja-e a rendszer, mert nem lesz sokkal gyorsabb, mint
> ha raidframe drivert vagy hasonlót használnál. A procit terheli így is úgy
> is, a 3.4Ghz-es CPU meg csak nem esik tőle hasra...
Semmivel sem lesz gyorsabb, hacsak nincs külön RAID kód az ilyen
szoftraides témára, meg a "simára". A FreeBSD-ben van, az ata driver is
tud RAID0,1-et, a geomnak is vannak erre moduljai és ott a vinum is.
Plusz a raidframe, de az már nem támogatott. :)

Ja és a ccd is. Huh :)

306*4000=1224000

A 2.2 Linux kernel tobb sorbol allt..;)

1 Sep 1991 10239 0.01

14 Mar 1994 176250 1.0.0

1 Mar 1995 310950 1.2.0

9 Jun 1996 777956 2.0.0

25 Jan 1999 1800847 2.2.0

4 Jan 2001 3377902 2.4.0

18 Dec 2003 5929913 2.6.0

amibol szamomra az jon le, hogy jocskan kell meg drivereket irni a FreeBSD-hez;)

MASRESZT (a 2.6.9-es kernel tobb osrbol all, mint a 2.6.0-as, ezert a valos ertek meg ennel is nagyobb):

5929913/950

6242

na miert is biztonsagosabb/jobban megirt a BSD??????

Ez HIEDELEM. Itt a bizonyitek, hogy nem igaz.

na akkor most a 306-ot vagy az 5-öt javították ki? :)

FreeBSD forráskódban included az alaprendszer is. :D a Linux kernelnek pedig nem része a userland, ahogy egy kernelnek sem.

A FreeBSD-hez milyen driver kéne, amit mondjuk te hiányolsz és nem nagyvállalati környezethez fontos? Másrészt sok gyártó nem nyit errefele, szal akkor meg nincs mit tenni.

Biztonság: az is hiedelem, hogy a biztonság kizárólag a kernelen és userlanden múlik. Arra gondolok, hogy nem elég egy install és hátradőlni, hogy jajjdesecure vagyok.

"... amely képes bizonyos programozási hibák feltárásáta ..."

"... a kódellenőrző programok nem találnak meg minden bugot, nagyon jók arra, hogy bizonyos típusú hibákat felfedjenek."

Ezeket az eredményeket bizonyítéknak tekinteni azügyben, h most a Linux vagy a BSD-e a biztonságosabb vagy jobban megírt.... hát, szerintem badarság.

egyaltalan nem badarsag.

azonos modszertannal kikeresi mindegyikbol az osszes (program altal) fellelheto hibat.

az osszes hiba ezzel egyenesen aranyos. Hogy mekkora a szorzo az kiderithetetlen.

mindenesetre maximalisan fenntartom, hogy ez bizonyitek, hogy a Linux kernel gondosabban/biztonsagosabban van megirva, mint a FreeBSD.

Nem hiedelem, bizonyitek!

>A FreeBSD-hez milyen driver kéne, amit mondjuk te hiányolsz és nem nagyvállalati környezethez fontos?

nem hianyolok semmit, csak azert irtam, mert a linux kernel sorainak donto resze a drivers konyvtar alatt van.;)

Ja ha valako sorokat akar szamolni akkor

sloccount

az ultimate eszkoz.

Mészáros András wrote:
> mindenesetre maximalisan fenntartom, hogy ez bizonyitek, hogy a Linux
> kernel gondosabban/biztonsagosabban van megirva, mint a FreeBSD.
De ezt miből is vezetted le? A fenti cikkből?

Pontosan melyik számokból is?

>Theo de Raadt szerint annak ellenére, hogy a kódellenőrző programok nem találnak meg minden bugot, nagyon jók arra, hogy bizonyos típusú hibákat felfedjenek.

Mar nagyon varom, hogy az OpenBSD-rol is megtudjuk mennyi a hiedelem, es mi a valosag:)

Ez hulyeseg. Ebbol csak az ezzel a modszertannal felderitheto hibakrol vonhatsz le kovetkeztetest.

On Mon, 04 Jul 2005 16:10:03 +0200, Mészáros András <andrej@initon.hu>
wrote:

>
>> Theo de Raadt szerint annak ellenére, hogy a kódellenőrző programok nem
> találnak meg minden bugot, nagyon jók arra, hogy bizonyos típusú hibákat
> felfedjenek.
>
> Mar nagyon varom, hogy az OpenBSD-rol is megtudjuk mennyi a hiedelem, es
> mi
> a valosag:)

Ha ilyen okos vagy, futtasd már le a win forrásán is ;)

--
Maat

ez a bizonyitek meg akkor sem allna meg a helyet, hogy ha nem lenne false positive...

http://marc.theaimsgroup.com/?l=openbsd-cvs&w=2&r=1&s=coverity&q=b

In article <42.47075@c.hup.hu>, Mészáros András wrote:
> mindenesetre maximalisan fenntartom, hogy ez bizonyitek, hogy a Linux
> kernel gondosabban/biztonsagosabban van megirva, mint a FreeBSD.
> Nem hiedelem, bizonyitek!

Ma kurva humoros ez a hupp.

--
Bérczi Gábor
/Gabu/

thuglife wrote:
> [0] http://marc.theaimsgroup.com/?l=openbsd-cvs&w=2&r=1&s=coverity&q=b
Ne erőltesd magad, a Linux akkor is biztonságosabb!

"az osszes hiba ezzel egyenesen aranyos."

És ezt ugyan mire alapozod?

bumbi. a program egy cege, amit ki sem ad a kezebol. vagy megveszed a szolgaltatast, hogy futtassa le valamire, vagy megcsinalja onszorgalombol, hogy reklamozza onmagat.

egyebkent amikor lefuttattak a linux-ra, azt mosntak, hogy 10x kevesebb hiba van benne, mint amennyi szokott lenni uzleti szoftveekben. azokban 600 soronkent dob ki hibat altalaban.

ezek a javitasok. az a szam az erdekes, hogy osszesen hanyat talalt a program. a talalatok nagy resze nem kihasznalhato hiba, azokat neha felesleges javitani.

a FreeBSD-sek is csak nehanyat javitottak.

On Mon, 04 Jul 2005 17:24:47 +0200, Mészáros András <andrej@initon.hu>
wrote:

>
> bumbi. a program egy cege, amit ki sem ad a kezebol. vagy megveszed a
> szolgaltatast, hogy futtassa le valamire, vagy megcsinalja
> onszorgalombol,
> hogy reklamozza onmagat.

sztem a másik oldal is nehezen megoldható.. vagy várunk az openwindowsra :D
--
Maat

tedu a coveritynél dolgozik már egy ideje. gondolod, hogy nincsen állandóan vizsgálva az openbsd forrása a cég összes bugkereső megoldásával?

Bizonyára egy 20 éves múltú rendszer összecsapott és hulladék, főleg hogy a netrcraft uptime top50-ben is van néhány BSD. Hát néhány, mondjuk az első 25 az csak BSD és jééééé nem látok linuxot sehol itt.

Az az apróság szintén nem tudott a szűk látókörödbe jutni, hogy FreeBSD != FreeBSD kernel, míg a Linux az kernelonly. A BSD-knél az alaprendszer az egységet képez és nem valami mellészórt bináris halmaz van összehekkelve működőre.

Egyébként arról ne is kezdjünk flame-et hogy a 2.6.x-el milyen cirkuszt rendeztek a Linux fejlesztők.

Mészáros András wrote:
> ezek a javitasok. az a szam az erdekes, hogy osszesen hanyat talalt a
> program. a talalatok nagy resze nem kihasznalhato hiba, azokat neha
> felesleges javitani.
De azt mondd már meg, hogy a cikkből hogy hoztad ki, hogy a Linux jobb,
mint a FreeBSD.
Nem az érdekel, hogy mennyi valóságalapja van, hanem az, hogy melyik
szám nagyobb, vagy kisebb itt, vagy ott. :)

nem tudom minek erolteted magad bra. a hulyekkel nem kell foglalkozni. had eljenek a sajat kis dimenziojukban.

thuglife wrote:
> nem tudom minek erolteted magad bra. a hulyekkel nem kell foglalkozni. had
> eljenek a sajat kis dimenziojukban.
:-D
Kíváncsivá tett, na.

Azért Te annak is örülnél már szerintem, ha annyi hajszál lenne a fejeden ahány biztonsági hiba a BSD-kben :)