[megoldva] Hp Proliant ml110 raid gondok

Linux-haladó

Üdv!

A probléma a következő:
Adott egy a címben szereplő gép 3 winyóval, a rendszerwinyó ami 250-es, és két 1TB-os winyó, amiket a hp gyári raid progijával raid 1-be vannak téve. Az érdekessége a dolognak, hogy a feltelepített debian nem veszi figyelembe ezt a tömböt, simán /dev/sdb és sdc maradt a két diszk.. mit ronthattam el? a vas elvileg támogatja a hw raidet :/

  • 2231 megtekintés

( mr shadow v | 2010. 06. 05., szo – 09:34 )

Senkinek semmi ötlete?

--
Imperare sibi maximum imperium est.

RHEL 5-t próbáltál már telepíteni rá? Ha emlékeim nem csalnak, az 5-ös telepítője már rendesen kezeli alapból is az ML110 fakeraidjét. (Az RHEL 4 telepítője még nem töltötte be a szükséges modulokat hozzá automatikusan, úgyhogy még az is különálló merevlemezeket látott csak.)
___________________________________
"Bízzál Istenben és mentsél rendszeresen!"

( l0ud v | 2010. 06. 05., szo – 09:44 )

És a linux támogatja az integrált raid-et? Esetleg leírhatnád, hogy milyen típusú is az a raid chip.

( maszili | 2010. 06. 05., szo – 09:48 )

Ezzel a problémával már én is találkoztam. Én naív még az is kivártam amíg a raid1 szinkronizálás befejeződik hátha azért nem látom a kész raid tömböt. Aztán az ESXi megkérdezte, hogy a két diszk közül melyiket szeretném használni? :)

Én attól tartok, hogy a szokásos marketing lehúzás áldozata az aki ilyet vesz. Azt írják, hogy hw raid de közben meg venned kell milliárdokért egy kiegészítőt amivel majd tényleg tudja. Hasonló átverést érzek bizonyos HP raid vezérlők esetén amikor csak raid0 és raid10-et tud a vezérlő de ha veszel bele memóriát akkor majd megy a raid1 és raid5 is.

--
maszili

Ha mégis a szoftveres raid mellett döntesz rhel5 helyett, ne feletsd el a raid tiltása előtt törölni a merevlemezeken a logikai meghajtót. (Az hogy letiltod a raidet a biosban még nem törli a kötetet, csak a raid biosát kapcsolja ki.) Csak azért szóltam mert én megszívtam már vele. :)

___________________________________
"Bízzál Istenben és mentsél rendszeresen!"

Egyébként - ha mégis ragaszkodnék a vmilyen RHEL megoldásaihoz hasonló rendszerhez, mit ajánlanátok? (jó lenne hosszabb support, és nyilván ingyenes disztró..) Eddig CentOS-t ajánlotta egyik ismerős, de ahogy néztem elég szegényes benn a filerendszer támogatás (installnál csak ext2, ext3, vfat és még talán 2 másik filerendszerből enged választani :( hiányolom a reiser-t, már megszoktam debianból)
Főként fileszerverként üzemelne a vas, nem rontana a gyorsaságon az ext3?

--
Imperare sibi maximum imperium est.

+1 mivel "RHEL klón". Tölts le egyet és nézd meg az 5-s változatának a telepítőjét, hogy jól kezeli-e a raid tömböt (valószínűleg igen).

(ui: a reiserfs támogatást később is hozzá tudod adni)
___________________________________
"Bízzál Istenben és mentsél rendszeresen!"

Én a következőképpen szoktam:

1. Csinálj mindkét disk-re ugyanolyan partíció kiosztást

szokták/érdemes külön-külön partíciókra tenni:

/boot - 512M
swap - legalább 2G, vagy a memória 2x-ese
/ - 2G
/var - >8G
/usr - >4G
/tmp - 2G
/home - a maradék

2. A /boot kivételével mindegyik létrehozásánál kapcsolád át a típust ext3-ról physical volume for RAID-re
Amikor kész, akkor Configure RAID (előtte megkérdezi, hogy a kiosztást kiírja-e. hát jóhogy...)

3. Egyenként raid-eld össze a partíciókat raid1-be
md0: /dev/sdb1 + /dev/sdc1
md1: /dev/sdb2 + /dev/sdc2
stb

4. Az így elkészített raid tömböket (md0, md1, stb) partícionáld ext3-ra és add meg a mount-point-okat
Az első disk elején meghagyott nem raid-es partíció legyen alapból ext3 és az legyen a /boot

Véglegesítéskor vonyítani fog, hogy:
- a második disk-en lévő boot tükrét nem használtad fel --> sebaj
- az fdsik a raid miatt nem tudja, hogy most mi van és csak boot után fog kiderülni, hogy megy-e --> menni fog

5. Innentől standard install folytatódik

Megj:
- meg lehet hekkelni, hogy /boot is raid-en legyen, de ezt asszem a debian alapból nem tudja, így ha boot-ot is egy raid tömbre teszed, akkor nem fog elindulni. De az is lehet, hogy egyszerűbben is lehet, csak én maradtam le. Mintha az ubi ezt alapból tudná. FIXME
- képezheti vita tárgyát, hogy külön érdemes-e partíciónként raid-elni, vagy csinálsz egy nagy raid tömböt és azon külön partíciókat. Ez szvsz a felhasználás függvényében dől el.

Ha több, különböző disk-ed van, akkor úgyis szét kell szedni. (én inkább ilyen rendszereket kezelek)
Pl:
- két atomgyors/drága/kicsi disk a /var-nak, mert mondjuk valami durva adatbázist szolgálsz ki
- két jónagy/olcsó/lassabb disk mondjuk a /home-nak, mert sok tárterület kell

Kicsit komplikált a szitu, van egy 250-es diszk, meg két 1T-s, utóbbiakat kellene raidelni, viszont nem tudom ez esetben a rendszert a raidre érdemes-e tenni vagy a 250-esre? (gyorsaság, biztonság azért elég fontos lenne, mivel fileszerverről lesz szó)

--
Imperare sibi maximum imperium est.

Lehet a boot is raid-en: 


fifi@silent:~$ mount |grep boot
/dev/md0 on /boot type ext3 (rw,noexec,nosuid,nodev)
fifi@silent:~$ cat /etc/debian_version
5.0.4
fifi@silent:~$

Azt, hogy a debian telepítője tudja-e létrehozni, azt meg nem mondom, mert a diskek felismerése után átváltok mindig egy konzolra és kézzel hozom létre a partíciókat és a raid tömbjeim.

Egy dologra kell figyelni, hogy a grubot minden diskre telepíteni kell, mert ha nem, akkor ha kiveszed, azt a disket, amire telepítetted, akkor értelemszerűen a linuxod el nem indul :)

Igen. A lényeg, hogy a kerneled támogassa a RAID-ed (vagy fixen vagy initrd) és telepítés után a másik disk-ekre is telepíteni kell a grubot, mely csak azért kell, hogy túléld azt, ha kiesik az "eredeti" disked.
(Tehát amíg nincs baj észre sem veszed, hogy csak az egyik disk-re telepítetted a grubot.)

Esetleg a grub telepítésénél a 'cat /boot/grub/device.map' helyett én a 'grub> find /grub/stage1', illetve, ha a boot nem külön partíción van a 'grub> find /boot/grub/stage1' parancsot használom.

Nem kell ez sem a használathoz! Telepítéskor az egyik hdd-re települ a grub, tehát a rendszered be tud bootolni. Ez csak azért kell, ha pont ez a hdd száll el, akkor a másikról(másikakról) tudj bootolni.

Mint már írtam, azt nem tudom, hogy ez megy-e a telepítő menüjéből vagy nem.

Szerintem úgy, hogy a bios meg a hp lájvcédé azt hazudik amit akar. A telepítendő rendszernek csak egy eszközt kellene látnia nem a két merevlemezt. És elgondolkodtató, hogy ha a bios-ban összerakod a raid1 tömböt és még egy teljes szinkron is kérsz a tömb létrehozásakor, akkor mi a szart csinál órákon keresztül, ha aztán bármilyen linux (esx) a két merevlemezt látja és nem egy raid1 tömböt?

Vagy miért kell cache memóriát venni egy raid kártyára, hogy tudja a raid5-öt? Nyilván egyébként is tudja csak elköltetnek veled még ötvenezer forintot... :)

Vagy ha nem kell a hulladék raid kártyájuk és az alaplapi vezérlőt használnád + sw raid akkor vegyél kábelt amit legalább harmincezer forintért adnak.

Erről szól az üzletpolitikájuk. Minél több drága szart megvetetnek az ügyféllel.

--
maszili

( mr shadow v | 2010. 06. 10., cs – 12:26 )

####################################################################################################

Probléma megoldva, CentOS felmászott, hw raidet kezeli, innentől már csak a nem túl új csomagokkal van a szívás :D
--
Imperare sibi maximum imperium est.

( mr shadow v | 2010. 06. 21., h – 21:13 )

Újabb probléma: sambával egy user által a raidtömb egyik partíciójára történő másolás közben a loadavg eléri a 14-15 -öt, és lefagy az egész ahogy van.. az I/O teljesen meghülyíti a rendszert, mit tegyek?
Cseréljem le a szokásos mdadminos raidre a mostanit?

--
Imperare sibi maximum imperium est.