Cinecutie - New Video editor and composer for Linux

After lot of time spent to learn the cinelerra code, I want to move an other step on the opensource contribute. I’m started from tangolerra project made by Franco Iacomella and after an hard job with svg I made my personal mochup of Cinelerra called Cutiehd. But when I started to work on the mochup of Cinelerra 2.1cv I tryed to enable again the support of font antialias (xft), write a draft of Utf-8 support, rewrite some parts of titler code and adapt the svg plugin from the Cinelerrasv by “Simeon Völkel”. I know that these features can generate instability, so I decided to make a new package with it’s name and icon called Cinecutie, that can be consider more as “mochup” than a real “fork”. In order to make possible the installation with cinelerra I had to rename not only name but also libraries and settings dir (from ~/.bcast to ~/.ccutie).

Full Story

( prygme | 2010. 02. 15., h – 12:18 )

nem rossz. a default cinelerra ui elég nagy trágya, de ez használhatónak tűnik. mehetne a főoldalra is.

( vizsla | 2010. 02. 24., sze – 15:30 )

wow! hát ez hatalmas!
és mekkora csend van körülötte.
végre nem kapok (annyira) hányingert ha ránézek a gui-ra. :)
stabilitás szempontjából még nem teszteltem, de első ránézésre ez elég jelentős fejlesztés.
A lumiera projekt olyan ütemben halad, hogy hamarabb térek át mac-re mint hogy kihozzanak egy bétát akár.
a régi cinelerra olyan instabil és ronda, hogy normális ember inkább dual bootol szerintem.
mivel a filmesek eddig -jogosan- sírva menekültek a linux elől, itt lenne már az ideje egy áttörésnek.
figyelemre méltó lépés ez szerintem ebbe az irányba. végre valaki csinál is valamit!

na, az ilyen hozzászólások miatt jövök ide egyre kevesebbet.
esetleg valami használható konkrétummal is tudsz szolgálni, vagy csak diadalittasan ki akartál javítani?
Renderfarmokon és cgi-hez használnak linuxot, de ettől még a fenti sommás megállapításod kicsit sem áll meg szerintem.
Mozogsz te filmes körökben egyáltalán?
Avid mond valamit?
Mondj egy versenyképes NLE-t linuxon. Lehet proprietary is.
nagyon fárasztanak ezek a hitviták.

pedig ha többet olvasnád, jobban képben lehetnél. hacsak nem Californiából írogatod a hozzászólásaidat, honnan veszed a "bennfentes" infóidat? Magyarországon ugyanis csak lelkes amatőrök vannak, nekik tökéletes az Avid.
Pixar, Dreamworks Animation, vagy az Industrial Light & Magic és az összes nagy neves digitális studió már legalább egy évtizede linuxot használ. itt láthatsz képetek is a Gnome desktopon szerkesztett Star Wars készítéséről, de a cikket is érdemes elolvasni:)
a profi hollywoodi filmvilág és a linux kapcsolata, olyan régi és közismert, legalábbis errefelé, hogy nem gondoltam ez új lesz itt valakinek:) az sem véletlen, hogy a Debian kiadások a Toy Story szereplőiről vannak elnevezve. a gimpből is hollywood csinált magának egy forkot Cinepaint néven. stb.stb.stb.
ha jó, számodra is elérhető nlet akarsz linuxra, javaslom Autodesktől a Smokeot, illetve a Shake még ma is jól használható program.

ne haragudj meg érte, de sületlenségeket beszélsz.
ha érdekel a film mint műfaj, javaslom ne csak a hup-ról és a linuxjournal-ból tájékozódj. esetleg hollywood-on is megpróbálhatnál túllépni, nem biztos hogy az a filmművészet origója.
miután leszögeztem, hogy vizuális effektekhez és cgi-hez valóban használnak linuxot a tengerentúlon, felsoroltál három céget, ami kizárólag vizuális effektekkel vagy cgi-vel foglalkozik.
hogy magyarországon csak lelkes amatőrök vannak, ez meg akkora nonszensz, hogy először azt hittem viccelsz.
tarr béla, mint lelkes amatőr.
szabó istván, az oscar-díjas lelkes amatőr. :D
mundruczó is biztos lelkes amatőrként lett meghívva cannes-ba.
na mindegy, lényeg hogy linux rulez, a tények meg le vannak szarva.

szabó istván leginkább állampártot kiszolgáló besúgó volt. neki és a hozzá hasonlónknak köszönhető, hogy sok tehetséget elgáncsoltak félúton. a többiek akik pályán maradtak visszafogták magukat a biztonság kedvéért. ezért tart ott magyar filmipar ahol, leginkább sehol. az új fiatal generációban reménykedhetünk még talán.
már ne haragudj, de 2010ben vizuális effekteken és cgin kívül mi más lérezik, amit computerrel csinálnak???!!
ha az utómunkát vagy vágást külön számítod, arra is van megfelelő linuxos program.
Tim Burtont leszámítva az A filmiparban már senki sem szórakozik hagyományos animációkkal. a filmeket sem ollóval vágják már, LOL:)
ma már egy romantikus film is tele van digitális effektekkel. lehet, hogy csak azért vesznek fel egy rövid szerelmes utcai jelenetet zöld háttérrel, hogy 5 perc miatt ne kelljen Párizsba utaztatni az egész stábot. a hiteles párizsi utcahátteret pedig odavarázsolják az ILM vagy valamelyik másik hasonló stúdióban.
sokkal jobban ismerem ezt a "filmművészet kontra filmipar" vitát mint gondolod. hamarosan lekapcsolják szerencsére az állami lélegeztetőgéptől a párszázas nézőszámot vonzó pénznyelő magyar filmművészkedőket.
Hollywood általában sok nézőt vonz. a film értékének pedig egyetlen fokmérője a nézőszám. lehet kisebb de elszántabb rajongótáborral is JÓ egy film. de természetesen a kisebb nem párszáz nézőt jelent, vagy ha mégis, akkor a youtubera kell forgatni a filmet:) lehet Stop Shop féle sikeres filmeket is csinálni, kevesebb nézőnek kevesebb pénzből. azt viszont meg kell érteni, hogy a nézők tartják el a filmeseket, nem az adófizetők!!
Hollywood ma azonos a nyugati filmgyártással. USA mellett a Britek is ott vannak a csúcson. a dánok is jók, kis költségvetésű kísérleti filmjeikkel amolyan hollywoodi filmlaborként működnek. a többi nyugati ország saját filmezése zsákutcának bizonyult. ma már ezekben az országokban is hollywoodi stúdiók csinálnak jó filmeket pl Fox Searchlighnak köszönhetően.
Pixar, Dreamworks Animation, vagy az Industrial Light & Magic... stb stúdióknak hol vannak a pesti irodái? sehol? sorry, sajnos ők képviselik ma a profi ligát a filmiparban, ha bármilyen computeres munkáról van szó.
a FilmGimp aka Cinepaint szerinted mire való? hát nem computeranimált vicces figurák filmbe varázslására, hanem film utómunkára.
a hupról linuxjornálról, és a többi számtechspecifikus lapról annyit, hogy mára mi lettünk a domináns kultúra, ha nem vetted volna észre. tv, mozi, telefon, rádió, filmek, zenék és lassan az újságok is, ma már olyan processzorokon végrehajtott sokmilliárdnyi számításon alapulnak mint az a kis Commodore 64 vagy Sinclair gépecske, ahonnan ez a culture is kinőtt 3 évtizede.

szabó istván besúgó volt - hogy jön ez ide?? aki besúgó, az nem lehet profi filmes, akkor se ha oscart nyer? lol.
a filmeket nem ollóval vágják - nem, de nem is linuxon. ez lenne a vitánk lényege, ha már egy NLE hír alatt beszélgetünk. a többi csak sallang. ha találsz hiteles forrást arra, hogy a profi filmesek többsége linuxon vág, akkor elnézést fogok kérni, és elismerem hogy ebben igazad volt.
állami pénzen művészkedők - nagyon rossz ötlet lenne belecsúszni a politizálásba, maradjunk inkább annyiban hogy pofátlan mennyiségű közpénzből készült már nálunk szar film többféle kormány alatt is. sőt..
a film értékének egyetlen fokmérője a nézőszám - oké, nincs több kérdésem. rotfl.