Zene - Tényleg 96 kHz??

Fun

Ötletem se volt hova írjam ezt le, szóval maradt a Fun.

Birtokomba jutott egy hangfelvétel. 96kHz mintavételezésű flac fájlok. Mellékeltek viszont hozzá egy cd-lemezborítót is. Van-e (a fülön kívül) valami módszer, vagy progi, amivel ki tudom deríteni hogy ténylegesen 96kHz mintavételezésű a felvétel. Rontani a minőségén nem szeretnék, de azt sem akarom hogy feleslegesen dupla annyi helyet foglaljon mint egy CD minőségű anyag.

A dilemmám azért alakult ki mert ha cd-rip akkor nehezen tudom elképzelni a 96kHz-t, mert tudtommal a cd az 44.1 kHz mintavételezésű.

Előre is köszönöm a segítségeteket.

  • 4976 megtekintés

( Byron | 2010. 02. 04., cs – 05:59 )

Nem ismerem olyan mélyen a FLAC-ot, de attól, hogy a forrás nem ilyen, még lehet 96kHz.
SACD nagyobb volt, bár ott meg trükkös az ADC-DAC.
Szerintem lenyomhatod 48-ra, nem fogod észrevenni a különbséget.

( Tomato | 2010. 02. 04., cs – 06:52 )

Kellő rendszer hiányában nem hallható ki a differencia, illetve jó -pontosabban zeneileg tapasztaltabb- hallás kell a különbségek érzékeléséhez. Tény amúgy, hogy a 96Khz jobban szól, a sima 44,1 Khz-nél. A forrás pedig lehet -mint előttem említették- SACD rip, de lehet Vinyl rip is. Amúgy meg az átlag lejátszók szerintem kiírják a médiára jellemző adatokat: bitráta, hossz, mintavételezési frekvencia...stb. Pl. én a foobar-t használom, és az kiírja alulra ezeket. A kategória meg lehet átmegy flame-be is, ha megjelennek a vájtfülűek és a "nem vájtfülűek". :D
-Tomato

Annak ellenére, hogy nem hallod a magasabb frekvenciákat, attól még észre fogod venni, hogy 11,025, vagy 44,1 kHz-es a mintavételezés. A lebegésnek nevezett jelenség miatt két (általad már nem hallott) közeli frekvenciájú jel különbségét viszont hallani fogod. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Lebegés_(hangtan))

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Ez a lebegés dolog érdekes, még sosem gondoltam bele. Most megpróbálom. :)

Javíts ki ha tévedek:
pl egy 25000Hz és egy 30000Hz-s szinuszhullám együttes előfordulásakor te hallasz egy, 2500Hz-s jelet. De valójában ezt nem csak te hallod, hanem a mikrofon is ami felveszi, és a CD-re is rákerül, hiszen belesik a sávszélességébe.

Ami nem kódolódik le a CD-re az az hogy, a 2500Hz-s jel valójában nem tiszta hullám hanem egy 27500Hz-s rezgés burkológörbéje, amit úgy is felfoghatsz mint egy 2500Hz tiszta jel meg valamilyen 27500Hz (nem hallható) "zaj" kombinációját. A nagyfrekvenciás nem hallható zaj marad le a CD-ről, a lebegés hallható tartománya pedig rákerül. Nemde?

Legyen a két jel f1 és f2 frekvenciájú. Ez ábrázolható két koszinuszos jelként. Ha két jel frekvenciája elég közel van egymáshoz, akkor nem a két jelet, hanem azt átlagfrekvenciájuknak megfelelő jelet fogunk hallani, aminek az amplitúdója változik a különbségi frekvenciának megfelelően. Azért nem a különbségi frekvencia felének megfelelően ingadozik a frekvencia, mert mi az ingadozás abszolút értékét halljuk (= 2x-es fr-jú).
Érdemes megnézni ezt az oldalt. Különösen tanulságos a 6. dia, ahol hallható is a jel. Ha a te gondolatmeneted szerint járnánk el, azaz ha az átlagot eltávolítanánk, akkor nem hallanánk semmit, mert 2 Hz-et nem sokan hallanak meg.

Kiegészítés: A valóság ennél sokkal bonyolultabb, mert nem két koszinuszos jelet hallgatunk a CD-ről, hanem nagyon sok időben és frekvenciában változó jelet.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Na jó a lebegést értem. De a kérdés hogy ez hogyan reprodukálódik mintavételezés és visszajátszás után.

Különösen ha a két frekvencia hallótartományon kívül esik. Ekkor:

- halljuk-e a két freki különbségéből adódó lebegést ha a lebegés frekvenciája már beleesik a hallható tartományba?

- Mást hallunk-e egy 44100Hz mintavételezés majd visszajátszás után?

A fentebb linkelt Wiki-s oldalon látható képlet két oldala ugyanazon jelnek két lehetséges ábrázolási módja. Ha a jobb oldalról eltávolítod az átlagfrekvenciájú komponenst, akkor már nem áll fenn az egyenlőség. Amit lebegésnek hallunk, az a jobb oldali ábrázolás szerint az átlagfrekvenciájú jel amplitúdójának ingadozása. Tehát ha a mintavételezésnél eltávolítjuk az átlagfrekvenciás komponenst, akkor nem hallhatjuk a lebegést sem.
Gyakorlatias megközelítés: Az a szűrő, ami a jobb oldali ábrázolás szerinti jelből eltávolítja az átlagfrekvenciás tagot, az bal oldali ábrázolás szerint az f1 és az f2 frekvenciájú jelet is eltávolítja, tehát megszűnik a lebegést kiváltó ok. Magyarázata: Az egyenlőség két oldalán lévő jel megegyezik egymással. Ha a bal oldalon ábrázolt jelet egy kétkapun (= szűrő) átengeded, akkor kapsz valamilyen kimeneti jelet. Ha a jobb oldalon ábrázolt jelet ugyanazon a kétkapun átengeded, akkor ugyanazt a kimeneti jelet kell kapnod.
Ha elvégezzük a Fourier transzformációt mindkét oldalra, akkor megkapjuk a spektrális képet, és az mindkét oldalra az f1 és f2 frekvenciájú komonenst adja, tehát ezt fogjuk mintavételezni:
bal oldal, jobb oldal.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Egy kicsit vájtfülú vagyok, én már a resamplerrel hallom a külömbséget. A flac az valóban 96 kHz, de ebből nem derül ki az hogy a forrás az volt-e. A SACD-t nem is ismerem, mi is ez tul.képpen?
Audigy 4 hangkarin hallani a külömbséget. Egyébként komolyzenéről van szó, és az tény hogy gyönyörűen szól, csak nem tudom hogy 44.1kHz-el is fog-e így szólni.

az SACD egy, a cd-nél jóval magasabb mintavételezésű (asszem' 2.8MHz környéki) és eltérő kódolási eljárású formátum, ami akár multichannel felvételeket is tartalmazhat. hybrid-változata egyszerre tartalmazza a cd és az sacd hordozóréteget, lejátszása mindkét fajta lejátszóban lehetséges.

SACD = Super Audio Compact Disk
A szabvány lényege a 96 kHz mintavételezés. Nagyobb dinamika, nagyobb hangfelbontás. Nem igazán terjedt el, mert mire megjelent a nagyközönség számára, addigra mindenki beruházott a mezei CD-be és senki nem akart újabb összegeket költeni hangtárának lecserélésére.
Hozzáteszem, mivel nem elterjedt, sokszor olcsóbban is be lehet ilyen lemezeket szerezni, mint a hagyományos CD-t.

populáris kiadványok nem is nagyon jelennek meg sacd-n (kvázi kicsi az sacd-t hallgató mainstream célcsoport), viszont rendszeresen vásárolok audiofil cd-kiadványokat, ott nem ritka a 8-10eFt-os ár is, így akár ezt is vehetjük megdöbbentő árkülönbségnek az sacd átlag 5rugós árához viszonyítva.

de az uncsi, így meg másoknak is örömet okoz ;)

de hogy valami véleményt is írjak: nagy a valószínűsége hogy sokan összekeverik a denevéreknek, vagy útófeldolgozásra szánt anyagot azzal amit hallgatni szeretne, lehet ugyan vitatkozni hogy igenis hallja a szuperszónikus vésővel vájt fülű a hifijén a 44 és 4 közt a különbséget de nem hiszek neki :D

( andrej_ v | 2010. 02. 04., cs – 09:25 )

Ahogy már írták SACD lesz az vagy DVD-Audio rip. Az átkódolást azért nem javaslom, mert akkor már mindenképpen veszteséged lesz, akármilyen hiperszuper az algoritmus. A 96kHz-ből effektiv kb. 40kHz -ig (vagy kicsi többig) nyerhető ki hang, bár ezt a denevéreken kívül már kevesen hallják. A trükk az, hogy így valahogy részletesebbnek és levegősebbnek hat a felvétel, persze ha normálisan is készült. Igazság szerint még a sima audio CD-ből is nagyon sok kihozható ha jó volt a hangmérnök, a stúdió és rendes rendszeren hallgatja vissza az ember.

"bár ezt a denevéreken kívül már kevesen hallják."

Ne keverjük össze a hallható tartományt a mintavételezéssel! Bár van összefüggés a kettő között, de nem ugyanaz a jelentésük.
A mintavételezés az adott forrásból vett minták sűrűségét jelöli, azaz, hogy egy másodperc alatt az A/D-konverter pl.: 96ezer mintát vett. Ez egy felbontási érték.
Bármilyen mintavételezéssel is veszel fel anyagot, a hallható tartomány nagyban függ a lejátszórendszer átvitelétől, illetve a hallgató fülétől.

A mintavételezési érték leginkább dinamikában, és hangfelbontásban fog érvényesülni. Egy példa: ha 44.1 CD szabványban felveszünk egy anyagot, de a felvételt végző eszköz EQ-ján a magasakat levágjuk (vagy neadj isten, a lejátszó, amiről capture-ölünk, pocsék átvitelű, pl.: tesla lemezjátszó), akkor ha a fene fenét is eszik, akkor sem lesznek magas hangjaink, azaz az átviteli tartományunk a 44.1-es felbontás ellenére sem lesz 20kHz szélességű.

( antiemes | 2010. 02. 04., cs – 09:30 )

Hali!

Nezd meg a frekvencia-spektrumat, abbol kiderul, hogy hany Hz-ig van benne valami.

By(t)e
TBS::Antiemes

Audacity például. Betöltöd (kapásból támogatja a FLAC formátumot), utána a hangsáv bal oldali fejrészén átváltod a nézetet Spectrum-ra. Érdemes a Preferences alatt állítani, hogy az FFT felbontása milyen legyen, szerintem kb 1024-et érdemes, hogy jó látható legyen.

Ha 22kHz-nél élesen véget ér a spektrum, akkor feltehetően CD-ről lett felmintavételezve (jó minőségű antialias szűrővel), ha csak gyengul a jel, de pont tükörképe a 22kHz alatti spektrumképnek, akkor is felmintavételezett, de rossz minőségű szűrővel. Ha nem ilyen, hanem fokozatos a frekvenciamenete 22kHz-en át, akkor egy jó minőségű igazi 96kHz-es felvétellel van dolgod. Ez utóbbi kettőt viszont ránézésre gyakran elég nehéz megkülönböztetni, főleg ha nincs a zenében olyan hangszer, aminek 20kHz felett is van jelentős spektrumtartalma.

Ha olyan a hanganyag, hogy az analóg felvételi technika miatt (pl a mikrofon érzékenysége) eleve nincs 20kHz felett érdemi spektrumtartalom, akkor viszont gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy erdetileg milyen mintavétellel digitalizálták. Talán a kvantálási zaj szintjében és jellegében lehet egészen minimális eltérés, de ha utólag zajszűrést, vagy ditheringet használtak, akkor ez is elfedhető.
---
Internet Memetikai Tanszék

( ppenta | 2010. 02. 04., cs – 09:30 )

Nekem az erősítőm kiírja, ha 96Khz-es felvételt engedek rá (pc-ról optikán).

Na látod .... pont ezt szeretném kideríteni. Kitudja hogy a jövőben milyen hangrendszereim lesznek. Ha valóban 96 kHz-es mintavételezésű az anyag, akkor nem nyúlok, hozzá, hagyom és majd élvezem ha jó lesz, de ha nem, ha csak feljavított, akkor meggondolom azt is hogy megtartom.

( hajbazer v | 2010. 02. 04., cs – 10:16 )

Ha 16-bites, akkor kvantálási zaj szempontjából oly mindegy - ugyanaz, mint egy CD. A 24 és 32-bites formátumok azok, melyeknél már nem mondja a sok régi bakelitlemezt hallgatott ember, hogy bezzeg a lemez jobb. A kHz-ben mért mintavételezési frekvencia - pontosabban annak a fele - gyakorlatilag csak azt mutatja meg, mekkora lehet benne a legnagyobb frekvenciakomponens.

Igen ez igaz, de a legnagyobb frekvenciakomponens torzítása már gyak 100%-os (ami mondjuk annyira nem fog feltűnni, mert 44-khz-nél a 22 khz még mindíg ultrahang) És a digizésnél pont ez a baj, hogy a frekvencia emelkedésével emelkedik a torzulás. Viszont csökken a fül érzékenysége a torzulásokra :D.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( agolon | 2010. 02. 04., cs – 12:17 )

Szereztem bakelitről digizett anyagot, hasonló paraméterekkel, de nem tudta semmi lejátszani :O

24bit-96khz volt
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

( tomaza | 2010. 02. 04., cs – 12:48 )

nem tud valaki olyan tesztet, kísérletet hogy ami lejátsza a 24/96 és 16/44-et mikrofonnal melyik milyen hibaaránnyal állítható bitre vissza?
(nem arra vagyok kíváncsi hogy az audiofilek beszólnak hogy nem erről szól a téma, hanem kíváncsi vagyok _mások_ méréseire hogy ez tényleg létező valami vagy egy vallás:D )

ps: nem hanglabor-beli játék érdekelne, hanem valami szobabeli hifi, esetleg fejhallgató :)

rátenni és is rátudok gigahertzes gigabites hangot is , sőt még azt is elhiszem készséggel hogy a botfülem miatt nem hallok különbséget, de a kérdés az volt hogy ezen a "dumán" kívül hogy hallható a különbség, valami olyan eredmény érdekelne amit én is a saját szememmel (tehát fülem híján) én is látok, akár csak egy pdfbeli paperben vagy akármiben

Grabbeld be, nézd meg spektrumanalizátorral (mondjuk audition tud ilyet) és látni fogod hogy 22kHz-ig elballag az átviteli görbe. Viszont amit néhány XRCD referencia CD-n hallottam, az több mint nevetséges. Nem szalagzajt szeretnék hallgatni ha mégoly jól mikrofonozott felvételről is van szó.

tényleg jól szól, még egy olyan hangrendszeren is ami haláltuttifruttiziherazaelfnullon egy cd minőségét meg se közelíti ;D

tehát kb mint hogy nézem a sokol* tv-n nézem az plazmareklámot hogy hű de jó képe van.. ekkor az ember elgondolkodik hogy lehet nem a hangminőség a jó, hanem a torzítás olyan hogy tetszen az emberek, tv esetében mondjuk egy fakósárgát használnak fehéregyensúlyként a plazma mellett hogy lehessen látni valójában tényleg jobb képe van, hang esetén pedig.. most nem próbáltam másik fülemen mást hallgatni de hasonló feltételt (mit tudom én dinamikatartományt eltolni.. meg lehet ott is fogalmazni)

(*:nem jutott eszembe más név :)

tehát megint csak ott vagyok hogy valaki azt mondta hogy:
- nehéz a kérdésre válaszolni (vizualizálni)
- isten-bizony hallom a különbséget

ez nem válasz:) legalább is nem a most feltett kérdésemre, azaz máskor úgy általában elfogadom, de most nem ez volt a kérdés:)

"de a kérdés az volt hogy ezen a "dumán" kívül hogy hallható a különbség, valami olyan eredmény érdekelne amit én is a saját szememmel (tehát fülem híján) én is látok, akár csak egy pdfbeli paperben vagy akármiben"
- szerintem erre a "kérdésre" teljesen korrekt választ kaptál :)
a hallható különbséget a saját szemeddel szeretnéd látni, de a hangminőség vizuálisan igen nehezen ábrázolható :)

( emberk | 2010. 02. 04., cs – 14:26 )

A magas hangoknál okoz komolyabb torzulást, az alacsonyabb mintavételezés frekvencia. Egy dücc dücc techno-nál szinte tök mindegy, de pl egy szoprán női éneknél igen.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

:D :D :D :D Jogos. Múltkor hallottam olyan zenét szerintem bárki összerak olyat, a "mesterdj" pedig tette az agyát hogy micsoda alkotás. De tényleg felére húzza a mintavételezési frekvenciát, ezzel magasat vág, ha még betesz sorban egy kondit is akkor kész a sávszűrő. Kész az új album. :D

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Sőt az elektronikus zene is tud, profi, nagyon megszerksztett, és nagyon jó lenni. Egyáltalán nem fikáztam, csak és kizárólag a Dücc-Dücc tecnot, amit pl bárki meg tud csinálni. A modern vonulatból pl nagyon szeretem wumpscut néhány számát, Prodigy-t..... De egy Jean Michael Jear, Vangelis..... Igen csak ott van ám zenei tudásban a szeren.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( meditor | 2010. 02. 04., cs – 14:32 )

szerk: hülyeséget írtam, töröltem.

> Sol omnibus lucet.

( balazsasd | 2010. 02. 04., cs – 16:00 )

Ez tomaza írására akart válasz lenni csak félrenyomtam:

Csak érdekesség képpen :

Egy JÓ tranzisztoros erősítőnek 0.5-1%-os torzítása van.
Egy csöves erősítőnek akár lehet 10-20%-os is.
Mégis a közvélemény szerint a csöves erősítőnek van szebb hangja.

Mert torzítás és torzítás között is van külömbség. Amíg egy tranzisztoros erősítőre főként a ""zaj-típúsú"" torzítás a jellemző, adig a csövesre a kerszetezési (feltéve hogy AB vagy B osztályú), és az allineáris, valamint a csöves a felharmonikusokkal is máshogy viselkedik, mint a tranzisztoros. Nagyon hosszú leírni, guglizok neked ezügyben valamit ha szeretnéd, és linkelem.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Uhh az értékes lehet ám. Egyébként nem szükséges, hogy teljesen csöves legyen, elelgendő bőven, ha az előfokozat az, szigorúan "A" osztályú. A teljesítménykimenet nyugodtan lehet tranzisztoros, így nincs szükség akkora értékű kimeneti trafóra (nagyon nehéz, és drága buli olyat csinálni jóra), és nem kell gigantikus feszültségű tápot sem építeni (400-500 volt sem ritka, sőt egyes csőtípusoknál a 800). Csinálj hibridet.

UI: még jobb ha a kimenet FET.
------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Nem. A fet azért jó, mert nem kel teljesítmény a vezérléséhez, így az előfokozat kisebb teljesítménnyel dolgozhat, ergo hosszabb lehet az élettartama. és a terhelésből származó torítások is csökkenthetőek. Bár pl egy pentóda esetén ez nem dominál.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Olyan weboldalt nem ismerek, ahol a félvezetők, és a csövek hangtechnikai összehasonlításával foglalkoznának, elektronikai szempontból. Marketinges az tömkeleg van, de az meg engem nem érdekel :D. Így csak olyan dolgokra kerestem rá, amit én ismerek, mint külömbséget az elektroncső, és a félvezető kötött. Az igazán komoly eltérés pedig a modulációs, és harmonikus torzításban van, egy cső és egy félvezető között. Kb úgy tudom szemléltetni a külömbséget, (bődületes hülye példa jön de jobb nem jutott eszembe, olyan ami közérthető, és előre elnézést kérek, ha túl idióta magyarázat, nem bántó szándékú) mintha az erősítő olyan hibát követne el, hogy azt mondod neki hogy gyárts zoknit. Akkor 2 hiba lép fel, olyan amikor hébe hóba keletkezik 2*,3*,4* akkora zokni is, mint amit mondtál neki. Ezek aránya adja meg a zoknik harmonikus torzítását. Második típusu hiba, ha azt mondod hogy 2 fajta zoknit gyárts, pl 42-est és 40-est, és a gép kiad még hébe hóba 82-es, és 2-es zoknit is, tehát az összeget és a külömbséget, az így keletkezett jelek aránya (ergo a zoknik darabszáma) adja a modulációs torzítást. Mire ezt leírtam tök jókat röhögtem magamon :D. Na szóval egy elektroncsöves kapcsolást alapvetően ez a 2 hiba kb fele fele arányban jellemezte, addig egy tranzisztoros kapcsolást főként az utóbbi kb 1:5, 1:10 arányban. A többi pedig már szubjektív, mert az emberek többsége kevésbé "fülsértőnek találja", a hangban megjelenő 2-3-4-es frekbenciájú hangokat mint az összegeket és külömbségeket. Nagyon röviden ez a fő külömbség. Egy kis irodalom. De nekem inkább könyveim vannak, hangtanból.

http://www.elektroncso.hu/cikkek/amptitok.php Itt a működésről van szó, milyen típusok vannak, milyen trüköket kell használni, hogy a csővel készült cucc szépen szóljon....

Ez a hangfrekvenciás (és egyéb) erősítőkben fellépő torzításokról leírás:
http://www.soundwizard.hu/book/book-17.html

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

ez rendben is van, tudom hogy az érzésben nem mindegy hogyan torzít valami én csak arra lennék kíváncsi hogy maga a hangszóró+levegő(+szoba bútorzata ha nem fülhallgató) mennyit számít a 96/24 és a 44/16 közt, érzés nélkül mivel a nekem nem megy, hanem tisztán számadatokkal

neten mindenhol csak DA karakterisztikákat találok, mikrofonos méréshez gondolom hangmérnöki netgyakorlat kell :)

nam, azt igazából csak viccből írtam oda, eredetileg a DA -ra és a hangszóróra vagyok kíváncsi

persze a hang sebességét változtatja, ami frekvenciafüggő is, de hallás szempontjából tökmindegy

még nem hallottam olyan vájt fülűt aki felvételről megmondta volna hogy melyik országban melyik évszakban készült :D

Igazából minimálisan befojásolhatja, de az ember által hallható hangok olyan hosszú hanghullámok, hogy a levegő minősége, gyakorlatilag semmit nem számít, ezrelékekben tízezrelékekben mérhető, és ez egy üregrezonátor rezonanciapontját el tudja tolni, ezzel csak a jósági tényezője változik egy adott frekvencián. Ugyanakkor előidézhető drasztikus külömbség, pl ha Héliumot lélegzünk be akkor nagyon magas hangunk lesz ha SF6-ot akkkor pedig rettentően mély. Keress rá a youtuben Helium Mythbusters, jókat fogsz röhögni. Ott van az SF6-is :)

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

hova züllik a magyar oktatás hogy ezt sem fizikaórán látják/próbálják ki a gyerkőcök hanem valami vacak amerikai izéből :/

héliumot ugye bárki kipróbálhatja (lufiból, igazából szerintem nem is ember aki nem próbálja:) ), hatalmas különbség tévében hallani és nemhogy élőben hanem saját magán kipróbálni, még csak nem is drága, persze a nehéz gáz (nem tudom már konkrétan mi volt gondolom sf6 ha már az mondjátok) persze csak a tanárnak jutott :)

Uhh de gáz. Én a diákjaimnak, még a lőport is megcsináltam, volt az egyik legforrób reakció.... Sőt a levegőben lebegő csónak is amikor a sűrűséget tanítottam. Annyira el tudnak halni a gyerekek egyszerű fizika és kémia trükkökön, hogy hihetetlen.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

egy rajongó nem tudhat objektíven nyilatkozni, én nem vagyok se a mb-ellenes klubb tagjának rajongój,a se "amerikagyűlölő", szóval szerintem merhetem az én véleményem mérvadóbbnak nevezni: vacak :P
:D

(kicsit konkrétabban: sok a duma benne hogy "milyen jó lesz", meg "hűha", 40 percből 20 teljesen időpazarlás, még tekeréssel is uncsi, a maradék JÓL megvágva (nem időre értem,) még akár jó is lehetne, de így gáz, ezen kívül már szubjektív hogy a kivitelezés ha 10-16 éveseknek készül is lehetne egy kicsit több "fizika" vagy "tudományoskodás" benne illetve egyszerűen kicsit .. nem tudok jobb szót rá (tehát ez nem igaz, de most ötlettelen vagyok és régen néztem): primitívek

:)

Én szeretem, pedig fizikus vagyok, jókat szoktam rajtuk nevetni. Inkább úgy nézem mint egy vígjátéket. Egyébként figyelemfelkeltő hatása az van. De a gondolatmeneted egy jelentős részével egyetértek. Eléggé tudományatalan.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

szándékosan tettem idézőjelbe, nem oktatófilm, én is mint vígjátékot néztem, de ha már egyszer az a címe ill. célja hogy a három bélyeg közül valamelyiket rányomják, a robbantások meg látvány után legalább röviden felvázolhatnák helyes gondolatmenettel helyesen hogy melyiket ütik rá, ha ezt a részét kihagyák (bár akkor ugye címet is kellene változtatni) akkor a tudománytalanságáról egy szót sem szólnék :)

az tény hogy én is jól szórakoztam rajta (de ettől még vacak :) )

( nehai v | 2010. 02. 04., cs – 16:54 )

Azért azt ne felejtsétek el, hogy a 44,1 Khz mintavételezési frekinél 20Khz a felső határfreki, de az csak sinusos jelre igaz. A zene pedig tele van mindenféle meredekfelfutású ákom-bákom jelalakokkal. Igazából a veszteség mentes digitalizálásról csak 192Khz fölött beszálhetünk, de javasolt inkább a 2Mhz fölött. Nem véletlen, hogy a 192Khz hanganyag szól úgy, mint egy bakelit lemez. Ami ezalatt van drasztikusan hallaható az eredeti honganyaghoz kápest, még a nem vájtfülúeknek is. A 44,1Khz pedig vicc, négyszögjel átvitel felső frekije 1-2Khz.

Egy pici infó, elő zenében előfordulnak a 100Khz-es hangok is:

http://www.cco.caltech.edu/~boyk/spectra/spectra.htm

Igen, de:

- az tény, hogy nem hallod a 20kHz (helyettesítsd be a saját értékeddel ha ismered) feletti tiszta szinuszhullámokat.

- Viszont azt feltételezed, hogy pl. egy torzult négyzetjelet, amiből ezek a 20kHz feletti frekvencia összetevők hiányoznak, azt egyértelműen meg tudod különböztetni a valós, torzítatlan négyzetjeltől

- az nyilvánvaló, hogy az emberi érzékszervek nem lineárisan viselkednek, szóval az előző két pont végül is akár teljesülhet egyszerre az emberi hallásra

Ha igaz a 2. pont az ki lehet mutatni!

És itt nem játszik "márpedig én tisztán hallom a különbséget". Ha a különbség ennyire nyilvánvaló, csomó cikknek kell lennie amik kimutatják vakpróbával.

De én csak olyan cikkeket találok ahol nem tudnak különbséget kimutatni:
http://www.nhk.or.jp/strl/publica/labnote/lab486.html

Miért?

Ok, egy ilyen cikket találtam, érdekes:
http://jn.physiology.org/cgi/content/full/83/6/3548

(szerk)
összefoglalva: http://en.wikipedia.org/wiki/Hypersonic_effect

Érdekes eredmény, hogyha létezik is a jelenség, fülhallgatón keresztül nem hat, mert a fül képtelen 20kHz felett jelet átvinni.

Az a baj, hogy a fül nem úgy működik, ahogyan mi számolunk. A fül nem bont le minden jelalalkot színuszos összetevőkre. Mi csináltunk egy tesztet az öcsémmel(ő a nagy vájtfülű), 17 Khz-es jelet(ezt még mindketten hallottuk) föggvénygenerátorból ráküldtünk egy 60Khz felső határfrekijű szupercsipogóra. Tükéletesen lehett hallani a külömbséget mikor jelformát váltottunk(szinusz, négyszög, fűrész). Nem vak teszt volt, de annyira hallaható volt, hogy nincs szükség vaktesztre. Most jön az érdekesség, a négyszög és a fűrész jelhez mindenképpen szükség van az első felhamonikusra, ami 34Khz. A 34Khz-es tiszta színusz jelet ráküldtük a csipogóra és semmit nem hallottunk.

nagyszerű hogy halljátok a különbséget, de biztos hogy a jelalakok közt és nem a generálás/átalakítás/mittudomén mi után hangerő/alacsonyabb frekvenciák bekerülését?

(ha minden tökéletes, akkor is változik a hangerő vagy teljesítmény vagy mit tudom én a jel generálásakor mit vettetek állandónak, de hogy 20kHz feletti fületek van.. hiszem ha fényképet küldesz, de minimum batman legyél :D )

Nem volt generálás átalakitás mittudomén, sőt semmi nem volt csak egy függvénygenerátor a maga pár wattos vékfokával és egy csipogó. Itt nem az AD/DA átalakítás folyamásn fellépő dolgokat teszteltünk, hanem azt, hogy a fül nincs teljesen összhangban a tudománnyal.

De akkor arra figyeltetek, hogy a 17kHz-s szinuszhoz olyan négyzetjelet társítsatok aminek az első harmonikusa (a 17kHz-s szinusz jel része), azonos amplitúdójú legyen a szinuszjellel. Azaz a "mainline tudomány szerinti hallható" tartományban ne legyen hangerőkülönbség?

szerk.: Ja és persze a vakság akkor sem kihagyható. Mindig mindenki ezt írja: annyira egyértelmű hogy nem kell vakpróba, aztán amikor mégis sor kerül rá akkor meg...

Ez a felvetés is jogos, de nem igazán hangerő változást hallottunk, hanem a szinuszhoz képest a másik kettő torznak hallatszott.

Közben utána néztem, hangerő változás kizárva: A négyszögjel alapharmonikusa, tehát a 17Khz-es része, megegyezik a négyszögjel amplitúdójával.

Egyébként jogos a felvetés, a teszt alatt nem volt igazi kontroll, gondolok itt süketszobára és mérőmikrofonra. Csak szkóppal néztük a jelalakot a csipogó induktív terhelése miatt, de nem volt torzulás. Ha legközelebb az öcsémnál járok, meg fogjuk ismételni a tesztet mikrofonkontrollal. Annyira beleásta magát az audifil dolgokba, hagy azóta már rendelkezik egy 100Khz-es mérőlánccal.

de ennek a kilóhertzszalámihozhez semmi köze nincs, csak az elektronikához, azaz 44kHz +-1 váltakozva bizony egy gyönyörű 22kHz-es hibátlan négyszögjel (és kisebb értékeknél se lesz a törtek miatt nagy torzítás; az már hogy ebből négyszög vagy szinuszjelet generál valaki az más kérdés)

a 44khz nem visz át semmit nem hogy négyszögjelet, az legfeljebb kódol egy jelet, amit valamivel visszakódolsz ugye
az hogy mit akarsz az egész rendszerrel csinálni az más kérdés, az erősítőnek tudnia kell pl hogy denevéreket akarsz-e discoztatni, de legalább azt hogy a bemenő kód micsoda, mert ugye elvileg mondjuk egy 22kHz es jelről nem lehet megmondani hogy az most 44 vagy 22, tehát elvileg, aaz mondjuk a wav file-ban, hiába csinálsz gigaherztes hangmintavételezést, ha nem tudd hogy mire akarod majd használni, ha pl hallgatni akarsz zenét a 44khz alkalmas bármi négyszögjel átvitelére sokak szerint tökéletes, nemhogy 1-2khz

Na, még most sem teljesen tiszta egy két dolog, de részemről tisztázok egy-két dolgot.

Amikor 44 kHz-et emlegettem az minden esetben az AD/DA rendszer mintavételezési frekvenciája, pl: normál hang CD.

Ha Te ezen a rendszeren áttuszkolsz pl. 19khz-es 1%-nál kisebb torzítású négyszög jelet, akkor tudsz valamit amit rajtad kívül senki.
Ebből kifolyólag lehet, hogy sok mindenre alakalmas ez a rendszer de minőségi zenehallgatásra biztosan nem.

Igaz... a minőségi zenehallgatás szubjektív dolog. Viszont ha az elektronikus zenehallgatás eredeti célját megnézzük, ami az élő zenei előadások minél élethűbb reprodukálása a környezetünkben, akkor sajnos meg kell állapítanunk azt, hogy a normál audió CD a béke segge alatt sincs. Volt szerencsém meghallgatni egy egypármikrofonos koncertfelvételt a Mátyás templomból, egy öreg Revox A77 szalagos magnóról. Se dinamika kompresszor, se hangmérnök, se AD/DA csak a zene. Talán itt kezdődik a minőségi zenehallgatás, legalább is nálam. A CD csak vinnyog hozzá képest. Igaz, hogy a dinamika kompresszió hiánya miatt szinte süket szobai környezet kell, ráadásul a hangfalnak is bírni kell a gyűródést, de tényleg szenzációs.

Mint minden érzékszervünk , a fülünk is a különbségeket veszi inkább észre. Nem véletlen , hogy nagyon kevés az abszolút hallású ember. Évente egyszer általában karácsonytájt „leporolom” a régi lemezeimet , ha átváltok audio-CD re szinte azonnal szól valaki a családból hogy csináljak vele valamit mert ez most olyan torz.... pedig az se szól rosszul. Biztos éreztetek már olyat hogy egy koncert , főleg élő zene után , nem volt kedved otthon ugyanazt „konzervből” meghallgatni....na ez az a bizonyos torzítás amit mindenki észrevesz csak kevesekben tudatosul....

"a fülünk is a különbségeket veszi inkább észre"

Ez tökéletesen így van. Ha sokáaig csak CD-t halggatunk elhisszük, hogy ez a tuti, ennál jobb nincs. Aztán véletlenül eltévedünk egy koncertre, vagy elővesszük a jó örek bakelitot akkor kezdjük el kapisgálni, hoogy valami gond van a CD-vel.

A vak tesztek is a különbségen alapulnak és hihetelen, hogy mi mindent meghall a legtöbb ember, csak sokszor maguknak sem ismerik be, főleg ha megmondod nekek, hogy milyen nüansznyi módosítást végeztél a teszt alatt. 10-ból 9 ember vakteszten meghallja az IC kábelek közötti különbségeket, de ha megmondod nekik, hogy csak összekötő kábelt váltottál akkor nem hiszik el.

Azt tudtad, hogy ezzel a kábel dologgal pénzt is kereshetsz?
http://gizmodo.com/305549/james-randi-offers-1-million-if-audiophiles-c…

Könyörgöm, valaki mutasson már egy darab pozitív vakprobát, hogy ezek az "egyértelműen hallható" minőségbeli különbségek léteznek!!!

Már 1001 ember leírta, hogy hallható, ha ennyire hallható a különbség, akkor hol vannak hozzá a vakpróbák?

De addig itt egy másik negatív eredmény a CD-nél nagyobb sampling ratekről:
http://mixonline.com/recording/mixing/audio_emperors_new_sampling/

Ha személyesen akarsz meggyőződni, akkor keress fel olyan boltot/boltokat, ahol High End termékeket árulnak. Ne lepődj meg ha ajánlani fognak olyan kábelt, ami drágább mint a lakásod. A legtöbb bolt biztosít teszt lehetőséget.

Vagy keresd "vájtfülűek" társaságát, gyakran rendeznek teszteket.

Ha olvasni akarsz róla akkor pedig keresd a "régi" Hi-Fi Magazinban közölt cikkeket. Még a nyolcvanas években keletkeztek, emiatt üzleti részrehajlás kizárva. Találsz benne utalásokat külföldi magazinokra, ha esetleg a magyart cikkeket nem találnád hitelesnek.

Erről a témáról szerintem addig kár vitatkoznunk addig amíg nem szánod rá magad teszt meghallgatásra.

bar en felig suket vagyk :-(, de azert nem biztos, hogy ez ugy megy, hogy leulsz, es akkor rogton eszreveszed a kulonbseget (lehet hogy igy van, de nem biztos ...)
Ha nem tudod mit kell figyelni, az akkor olyan mint a vaknak elmagyarazni, hogy milyen szinu a fenyofa ...

Kulonben volt a z'indexnek egy cikke, mikor a szkeptikus kollega elment high-end boltba ...
Persze volt reklamszaga, de en is ilyeneket tapasztaltam a sajat berendezeseimen, pedig hol van az en berendezesem egy high-end-tol ... (pld egyre reszletgazdagabb a zene ... egyre tobbet veszel eszre belole ... fuvos levegot vesz, vonos vonoja megcsuszik, ... stb ...)

Ettol nem lesz mas a zene! Az elvezeti foka novekedik/het ...

k.

Elsőre lehet, hogy nem veszed észre az nüansznyi külömbségeket, ezért nem is szabad kezdeni a tesztet kát hasonló kategóriájú eszközzel. Viszont ha kéred, hogy szeretnél meghallgatni az utcasarki 199 Ft-os összekötőkábelt és a legolcsóbb monokristályos összekötőkábelt (kb 20-30e Ft), ennél azonnal hallani fogod a különbséget, annyira durva az eltérés. Pedig rézdrót ez is az is.

Mi az hogy monokristályos rézkábel, de komolyan, én nagyon sokat fogalkoztam metalurgiával, stb (mondhatni félig a szakmám), de rendkívül komoly összeget adok én annak az embernek, aki egy rézből monokristályt készít úgy, hogy hajtogatható, tekerhető stb. Vagy nem úgy monokristály ahogy a fémtanban használják, hanem amolyan marketinges műszó. Szerintem ezeknek igen jelentős része parasztvakítás. Azt elhiszem, hogy az árnyékolás igen fontos, azt is, hogy egy bemeneti kábel inpednciája nagyon nem mindegy. Az is igaz hogy az erős tranziens változások miatt a skin effektus folyományaként fontos az aranyozás, a magasimpedanciás helyeken, de hogy pl a tápkábel is csak aranyozottan jó ahol farádos kondikkal stabilizálnak, na tudják kinek meséljék be. Kolegám villmérnök, csinált józan paraszti ésszel egy erősítőt PL509-es végfok, mezei ecc83-as bemenet. Van benne egy EQ-is mezei bc182-ből épített szimulált L tag, és hozzá 5 forintos kerámiakondik, na a potik azok minőségiek tény. Utána leültünk, és ládát terveztünk hozzá. Kb 30-perc alatt megtervezve, kb 1/2 nap alatt legyártva. A ragasztónak száradni kellett stb. Én bármilyen "vájtfülüvel" meg merném hallgattatni, az ég egy adta világon semmit nem fog belőle észrevenni külömbséget a 30Miliós highend cuccokkal szemben is. Az egyik haveom felesége operában is szokott énekelni, szerinte is felülmúlhatatlanul szépen szól. Annyi hogy nem távirányítós. Abban egyetértek, hogy a bakelit, és a CD között komoly külömbségek vannak. Ezt aláírom. Ja és kb 150-eft-be került. + 3-4 nap meló.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

valamit nagyon nem értesz, azt sokkal jobban megbecsüli az ember amiért megszenved, ha sokat fizet érte akkor egész biztosan szép hangja lesz, ha milliókat akkor akár a süket is hallhatja hogy gagyi, ő akkor is gyönyörűnek hallja

a másik véglet pedig hogy egyszerűen mindegy milyen szöveget tesz mellé (pl azért fizetett érte ennyit mert jobban szól) az a lényeg hogymegmutassa mekkora tárcája/kocsija/stb-je van

nem kell ezt fizikai magyarázatokkal túlbonyolítani

:D

He he, volt egy 32-éves kocsim. Mivel én javítottam, kvázi az "én gyermekemmé" vált, emiatt a világ lejobb kocsija lett számomra. Utána elkezdtem számolni, hogy azt a mennyi munkát, és pénzt öltem egy ócskavasba (50-eft-ért el is adtam), ahelyett, hogy a családommal lettem volna. De hobby-nak jó volt.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Igazából nem nézetem utána a monokristály kábel gyártás technológiájának, csak most olvastam utána egy kicsit. Amennyit szerény angol tudásommal megértettem, tényleg egy darab kristályból készült. Nézz utána, OCC kábel néven keresd, egy szakembernek biztosan érthetőbb. Aztán, hogy mennyi a valóságtartalma és mennyi a púder majd te eldöntöd. Mindenesetre rohadt jól szólnak, és rohadt drágák.

Abban egyetértünk, hogy józan paraszti ésszel lehet High End minőségű cuccod, akár házilag készítve is. Egyébként a legtöbb vájtfülű nem engedheti meg magának a több milliós cuccot.

Félre ne érts ez nem ellened irányult, hogy mi az hogy ilyet mersz mondani.... Engem a marketingpúder az ami igazán zavar. Azt már elhiszem, hogy egykristályból gyártható. Egykristályt lehet készíteni, és addig az is míg homogén a hőmérséklete, nem változtatod az alakját stb. utána már ugyanolyan réz mint a többi, szerintem itt sokkal inkább a réz igen nagy tisztasága ami döntő, az anyagbeli inhomogenitás sokkal többet számít. Duplán árnyékolt... Egyébként néhány százalék arany meg még többet jelentene, de csak nagy frekvencián csak hát..... Egyébként utánaolvastam, és ahogy nézem tényleg nagyon rágyúrnak fémtisztaságra, a csatlakozó amit láttam, az is igen csak ott van a szeren, aranyozott, vaskos, mélyen csatlakozó..... Szóval tuti hogy szép a frekvenciaátviteli görbéje, de szerintem, egy érpár annyit nem ér. Egyszer egy próbát megér, a hajlékony (de csakis az) nagyfrekis kábel, amit a kábeltvszerelők használnak, de az amin a net is megy. Szerintem kb forma forma lehet.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Majdnem ráéeztél, hogy honnan kell olcsó és jó kábelt beszerezni, de nem a kábeltvs kell, az nem jó, már tesztelve, hanem amit 5G WiFi-hez használnak. Ha ragaszkodsz a hajlékonyhoz, akkor RG174, ha jó a merev akkor RF240, a legjobb pedig a H1000, de ez kezelhetetlenül merev. Ezek pár száz forintos kábelek és 6GHz-ig használhatóak. Az ezekből készült összekötő kábeleket jópár boltban megtalálod, szerelve 5-15E Ft-os áron.

A monokristály-egykristály témához nem igazán tudok hozzászólni, azt sem tudom mi a különbség a kettő között. Ami érdekessget találtam ezügyben, hogy az ilyen kábeleknél megedják, hogymilyen hosszú az a rész ami egykristályból áll/készült. Álltalában 1 méter körül van.

A másik érdekesség (magyar fórumon olvastam), hogy a srác elvitte a KFKI-hoz a drágán vásárolt kábelét elektromikroszkópos vizsgálatra, mert nem úgy szólt ahogy egy egykristályos kábeltől el lehetne várni. Igaza is lett, kiderült hogy egy közönséges rézkábelt adtak el neki horror áron. Végül is ebből azt szűrtem le, hogy utólag megállapítható, hogy milyen gyártástachnológiával és milyen kristályszerkezetű a kábel. Na meg azt, hogy mint mindent már ezt is hamisítják.

szerencsére egy zenei műsor gyak. a legritkább esetben tartalmaz magas frekis négyszögjel-összetevőket, alapvetően inkább szinuszos-jellegű, így ez a fajta torzulás a gyakorlatban a hallgató számára nem feltétlen érzékelhető (asszem' nem is ismerek olyan embert, aki rajongana a kimondottan négyszögjel-hullámformára építő zenei műsorért..)
(a Kraftwerk se nagyon csinált ilyesmit :))

természetesen 20kHz fölötti átvitel is ott van a zenei felvételekben (akár a Kraftwerk lemezein is, bár ennek soha nem néztem utána), de nem is erről volt szó, hanem a négyszögjelről. SACD-n simán lehet 100kHz-es felső határfreki (a mintavételi frekije majd három megahertz!), így ezt meg lehet hallgatni otthon is.

Én úgy tudom, hogy 20khz fölött semmit nem hallunk, de nem is ez a lényeg. Úgy tudom, hogy a mintavételezésnél azért fontos a magasabb frekvencia (a 44khz szerintem is sokszor igencsak kevés), mert a jelalaknál a fourier felbontásnál, a különböző tranziens változások (főként ott ahol nem differenciálható a függvény) gyakorlatilag bármely jelet végtelen tagú, nem nulladrendűvé váló szinuszok (ill praktikusan koszinuszak, páros függvény voltából kifolyólag) összegeként lehet felírni (sima fouries sorfelytés), és viszafejtésnél, nem meghatározható jelformaként lehet csak elfogadni, ebben az esetben matematikailag. Tehát lehet hogy egy olyan jelet vágunk ki a ritka mintavétellel, amelyet magát nem "hallunk", viszont a későbbi jelformára komoly hatással van. Tehát 20khz fölött nem sok semmi értelme van hallható hangtartományról beszélni, viszont zeneiről igen.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( skylooker | 2010. 02. 05., p – 23:47 )

A Shannon-tétel szerint a mintavételezési frekvencia legalább kétszerese legyen az átvinni kívánt legmagasabb frekvenciának, ellenkező esetben mindenféle csúnya dolog történik. A baj az, hogy a CD szabvány túl korán született - üzleti szempontok miat -, a 44100Hz elég kevés, ezért a 20kHz felett meredeken vágni kell, ami nem tesz jót.

Van a neten valahol egy értekezés arról, hogy vaktesztben meg lehet különböztetni két felvételt attól függően, tartalmaz-e ultrahangokat, vagy sem. A felharmonikusok közt előfordulnak 20kHz feletti komponenseket, bár füllel nem hallhatók, de a rezgés nem csak a fülre hat, és hatása van a zenei élményre.

Zene egyébként tartalmaz négyszögjelet, elég megpengetni egy gitárt, a torzító kimenetét megnézni szkóppal, na ott a nyégyszög nem is a legfurcsább figurák közé tartozik.

Ezt a szuper CD formátumot nem ismerem, de ha delta-szigma modulációról van szó, akkor a 2.8MHz mintavételezési freki nem is olyan sok.

"Zene egyébként tartalmaz négyszögjelet, elég megpengetni egy gitárt, a torzító kimenetét megnézni szkóppal, na ott a nyégyszög nem is a legfurcsább figurák közé tartozik."
- Az átlag zenei műsor viszonylag kis (elenyésző) számban tartalmaz csak magas frekvenciás négyszögjel-összetevőket.

"Ezt a szuper CD formátumot nem ismerem, de ha delta-szigma modulációról van szó, akkor a 2.8MHz mintavételezési freki nem is olyan sok."
- Egy kis technikai háttér:
"SACD audio is stored in a format called Direct Stream Digital (DSD), which differs from the conventional Pulse-code modulation (PCM) used by the compact disc or conventional computer audio systems.

DSD is 1-bit, has a sampling rate of 2.8224 MHz, and makes use of noise shaping quantization techniques in order to push 1-bit quantization noise up to inaudible ultrasonic frequencies. This gives the format a greater dynamic range and wider frequency response than the CD. The SACD format is capable of delivering a dynamic range of 120 dB from 20 Hz to 20 kHz and an extended frequency response up to 100 kHz, although most currently available players list an upper limit of 70–90 kHz,[32] and practical limits reduce this to 50 kHz.[1]

Because of the nature of sigma-delta converters, one cannot make a direct technical comparison between DSD and PCM. DSD's frequency response can be as high as 100 kHz, but frequencies that high compete with high levels of ultrasonic quantization noise.[33] With appropriate low-pass filtering, a frequency response of 50 kHz can be achieved along with a dynamic range of 120 dB.[1] This is about the same resolution as PCM audio with a bit depth of 20 bits and a sampling frequency of 96 kHz.[1]"
http://en.wikipedia.org/wiki/Super_Audio_CD

( skylooker | 2010. 02. 06., szo – 16:07 )

Sejtettem. Viszont a lejátszó, ami 50-70kHz-ig bazsevál, kíváncsivá tett:-)

Ami igaz, igaz, a lemezeken már nem a nyers hangok vannak.

Az a 120dB dinamika szépen hangzik, kérdés, mikor lesz ehhez hangfal, ill. ez mennyire elméleti lehetőség, mert eredetileg a CD dinamikája asszem 92dB, na az első élményem nem az volt, hogy hanyatt döntött a dinamika.
Valószínű, hogy azért tényleg jobb hangminőséget produkál, mint a megszokott.
Kérdés, mennyire terjed(het) el, főleg, hogy egy régi eljárásról van szó, mégse ez van a boltban.

nem fog elterjedni, eleve a különálló hifi komponensek halálra vannak ítélve a nagyközönség részéről. nekem van egy ilyenem, gyűjtöm is a jóhangú, zeneileg is értékes és érdekes kiadványokat és élvezettel hallgatom, ha van időm. megadom a módját, rákészülök, nyugodt este, jó bor, sajt :) miegymás...tökéletes.