Új project: Xmedit for Linux

 ( meditor | 2005. január 25., kedd - 20:12 )

A Meditor új projektet indít Xmedit névvel. A project célja a saját fejlesztésű Xmedit for Linux szövegszerkesztő nyílt forrásúvá tétele és ezzel együtt átadása a Linux közösségnek.
A programról bővebben itt olvashattok.

A meditor ftp szerveréről a forráskód, a képernyőtartalmak és
a help letölthető így:

ftp -p meditor.hu vagy 62.77.254.100

login: public

password: [enter] (== nyomj egy entert)

A jelzett anyag az /xmedit könyvtárban van. A hibátlan fordításhoz openmotif-2.2.2 könyvtár kell.

Kérem azokat, akik csatlakoznának a projecthez, hogy
hozzászólásukkal jelezzék, vagy küldjenek mailt a
hup@meditor.hu címre.

Tennivalók:

1. A speciális környezeti igények megszüntetése (betűkészlet, színkódok, könyvtárak)
2. Tesztelés különféle környezetben
3. Néhány funkció még nincs kész
4. Szintax-highlight más nyelvekre (jelenleg csak C-re van)
5. Csomaggá alakítás
6. Angolnyelvű változat
7. Doksi
8 Undo
9. Néhány ismert bug
10. stb.

Nagyon jó gyakorlófeladat olyanoknak, akik a C nyelvet
elég jól ismerik már, de még tanuló szinten vannak. Hasznos azoknak is, akik GUI programozással akarnak foglalkozni, és kiváncsiak arra, hogy a X könyvtári natív függvényeit hogyan kell kezelni (erre bőven van példa a forrásanyagban). Ugyancsak hasznos azoknak, akiket érdekel egy kiforrot, nagyon stabil grafikus környezet:

ez a motif. Végül azoknak ajánlom, akik jó társaságban hasznosan szeretnének eltölteni egy kis szabadidőt.

Minden feltett kérdésre válaszolok.

Köszönöm a figyelmet: Végvári Lajos [meditor]

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

senkit nem akarok megsérteni, de tényleg jó az, ha 2005-ben motifot használunk?

Nem sértődök meg. A motif olyan a grafikus könyvtárak között,
mint a programnyelvek között a C. Dolgoztál már vele? Én mindent
azzal írok. Stabilitási probléma nincs, a doksi szenzációs.
Addig nehéz, amig meg nem csinálod a saját kis
rutingyűjteményedet. Az Xmedit jelen állapotát 6 hét
alatt erte el a 0-ból indulva. (Aki azt hiszi, hogy szövegszerkesztőt írni nagyon egyszerű dolog, az
téved.)

Ha megnézed a képernyőtartalmakat, láthatod, hogy nagyon
rendezett felületet lehet motiffal kialakítani. Az így írt grafika
rendkívül gyors.

kepernyotartalom = screenshot? :)

Hát úgy is lehet mondani. De talán szebb, ahogy
én írtam.

hat ha szebb nem is, viszont magyar. persze nem sok ertelme van magyarul mondani ha senki nem erti.. :) a "kepernyofoto" vagy a "kepernyokep" forditasokat legalabb elsore lehet erteni.

Képernyő szétlövés ;)

Most, hogy tisztáztuk a fogalmakat, lehet érdemi társalgást
is folytatni...

Nos, jó szórakozást mindenkinek, én megyek aludni. Ha
jön be kérdés, akkor reggel megválaszolom.

Jó éjszakát: meditor

En probaltam letolteni, de nem igazan ment... (a letoltes)

Közel száz letöltést regisztráltam a hír kirakása óta.
Az utolsót 7 óra 18 perckor.

Hogyan próbáltad?

üdv: meditor

idézet: "tényleg jó az, ha 2005-ben motifot használunk?"

1) nem futóvadlövés, mint pl. a gtk, ami hetente (na jó, havonta) változik
2) ez a standard grafikus fejlesztői környezet a világ _maradék_ UNIX-os részén (HP, Sun, IBM, stb) - van akinek az is szempont, hogy egy szoftverje ne csak Linuxon működjön
3) ehhez esetleg már megvolt a fejlesztő tudása, míg a qt-t, vagy gtk-t, vagy fox-ot, vagy ... pedig tanulnia kellett volna, és inkább a helyett mást csinált.

Ez majdnem olyan, mint megkérdezni, h miért jó shell-scriptet írni 2005-ben, amikor ott a ruby, a tcl, a python, a perl, a ... Csak.

Adnál némi linket a szenzációs doksikra? Tisztán szakmai érdeklődés, valaha volt valamilyen Programming X and Motif könyvem, de aztán úgy tűnik kölcsönvevődött :-(

Elmondanám, hogy motif még DOS(!) alá is létezik.
Egyébként kössz a hozzászólást. Számomra a legfontosabb
a futóvadlövés pontban foglalható össze. Ez a stabilitás
kulcsa.

Egyébként szerintem a motif szabvány minden grafikus szabvány
atyja, innen ágaztak szét a dolgok. Ami a motifban megvan,
az mindenhol megvan.

Nekem van egy online man gyűjteményem, ami az open-motif
csomag felrakásakor élesedik. Ezenkívül a Motif Reference Manual
című könyvet használom, kb 1000 oldal, de ez csak a 2. kötet.
Az első kötet motif programpéldatár (O'REILLY kiadó) . Most
fogok összeállítani valami online gyűjteményt, mert más is kérte.
Ha adsz egy emailcímet, akkor neked is postázom.

Üdv: meditor

zgabor / gmail / komm

Megneztem a shot-okat. A celokat.

Szerintem jobban jarnal, ha besegitenel a jEdit fejlesztoinek. Igaz nem C, de cserebe oprendszer fuggetlen. Tobb eve hasznalom mar, es mindent tud. Szarra plugin-olhato...

Persze, ha gyakorolni akarsz C fejlesztest, akkor jo is lehet...

Hát én jól járni sem így, sem úgy nem fogok (-::, mindenesetre
kössz a tippet. Ja és gyakorlatozni se nagyon szeretnék,
20 év fejlesztői múlttal(assembly + C) a hátam megett.

Én azért vágtam ebbe bele, mert a többi program nem állt kézre,
és hiába van meg a forrásuk, azok úgy jók, ahogy vannak.
Az enyém, még félkész állapotban van, képlékeny, aki akar
beszáll és alakítja. Nemde az a jó a linuxban, hogy ugyanarra
a problémára több, egyenértékű megoldás is van?

Jó, akkor kérdezek. A Motif mennyi fér össze a többi widgetkészlettel...? Most arra gondolok, amit a Freedesktop kér. Mondjuk egy GTK+/Qt -s progiból tudok adatot másolni ide a vágólapon keresztül...? Hogy a Drag 'n' drop -ot ne is kérdezzem. Mert egy alkalmazást nem csak önmagában használ az ember... :)

nem futóvadlövés, mint pl. a gtk, ami hetente (na jó, havonta) változik
meg a gtk1 is letezik manapsag, es tamogatott is jopar disztribucioban, de ezt azert valoban lehet hatranynak tekinteni, meg elonynek is (fejlodik)

ez a standard grafikus fejlesztői környezet a világ _maradék_ UNIX-os részén (HP, Sun, IBM, stb) - van akinek az is szempont, hogy egy szoftverje ne csak Linuxon működjön
ahogyan van qt es gtk is ezekre a rendszerekre. igaz, mindent kesz elmeny forditani, talan a legjobb elmenyem az aix+xlc es azzal apache+php+expat+sablotron(ez C++ lib)+gd (ahhoz libpng+libjpeg+freefont) forditasa, linkelese. hozza jofajta kommersz adatbaziskezelo, azzal osszeilleszteni. igen nagy elmeny "ujhullamos" (ezt vegyetek jo ertelemben) free software kodot kommersz unixon forditani. azert elokerult a gcc3 is (volt ami mar azt igenyelte). aztan persze egy ilyen hackelt rendszeren az oprendszerre kapott tamogatast a hajadra kenheted, az a jo.

(...) Ez majdnem olyan, mint megkérdezni, h miért jó shell-scriptet írni 2005-ben, amikor ott a ruby, a tcl, a python, a perl, a ... Csak.
ez az erveles kicsit hibazik. shellben nem jellemzo, hogy cgi-t irsz, pedig lehet, peldaul init scriptet meg pont shellben szoknak irni (gentoosok a sarokban maradnak! :)

1. A vágólap használatára tettem említést a leírásban, utalva
arra is, hogy a gedit kivételével kersztbe kasul tudok
vágólapozni: Netscape, Vi, kdevelop, mcedit, nedit,
hogy csak kapásból említsek néhányat.

2. Drag'a' dropp természetesen létezik.

Jól van. Remélem érzed, hogy nem szerettelek volna feleslegesen "tűzbe fogni": Én személy szerint a GTK+ mellé teszem a névjegyem, de egy rendszer azért is szép és jó, mert sokan, sokféle szellemben és megoldásban, sokféle hasznos alkalmazást tudnak készíteni. És mindenki azt használja, ami Neki jobban kézre áll, mindenféle felesleges szitkozódás és becsmérlés nélkül... :)

Bár segíteni nem fogok tudni, de ezúton kívánok sok sikert a fejlesztésedhez, és annak sikeréhez, folytatásához. És bízom benne, hogy akiknek egy ilyen alkalmazásra van szükségük, meg fogják találni ezt a fejlesztést, és elégedetten fogják használni.

Szóval, további sok sikert...! :)

Gyönyörűen levezetted, hogy egy program működésébe
hogy kell esetlegességet vinni.

Szó sincs arról, hogy egy kifejezetten szakmai vita, vagy inkább
tapasztalat csere, sértődést okozna bennem. Pont azért
beszélgetünk, hogy az eltérő nézetek ütközzenek.

Köszönöm a jókívánságokat. Jelzem egyébként, hogy
van más jelentkező, nem egydül folytatom tovább ezt a
nem túl nagyhorderejű a fejlesztést.

Az viszont fontos, hogy egy ilyen kezdeményezés által
hasonlóan gondolkodó emberek megtalálják egymást,
és egymást inspirálva jó megoldásokat dolgozzanak ki.
Azt hiszem ez az egész lényege.

ezt fejtsd ki, kerlek.

ha arra erted, hogy a gtk1-gyel linkelt programok esetlegesen muodnek, akkor mondd el, mi alapjan jutottal erre a kovetkeztetesre. most megneztem egy "apt-cache rdepends libgtk1.2" outputjat, es nem talaltam ugy, hogy ilyen jellegu problemak lennenek az ottani projektekkel: fvwm2, xzgv, xfce, hogy csak az ismertebbeket emlitsem.

felreertes ne essek, semmi bajom a motiffal, de a portolhatosag a gtk1-re is elmondhato, az is van meg vms-re is :) persze szived joga azt az eszkozt valasztani a projektedhez, amit csak szeretnel, csak azt nem ertettem, hogy mi vezet manapsag egy uj projektnel ilyen dontesre, miben jobb a motif technikailag.

Kinek mi áll kézre, ennyi. Tudod, hiába bizonyítanák itt be naphosszat, hogy a Java mennyivel szebb és jobb, én mégis a fejlesztéseimet kézzel írom. Mert ugye, az áll kézre. Így van az ember a widgetkészletekkel is...
Megírhatta volna natív Xlib -bel is, egy zokszó nem lehetett volna...

Egy rendszer minél összetetteb, annál több hibát tartalmaz...
Erre gondoltam, amikor válaszoltam.

Elmondanám, hogy a grafikus elemek KIS része motif csak
(a widgetek felhúzása), a zöme nativ Xlib. Úgyhogy Ön nyert (-::

Akkkor asszem tényleg érdemes lesz a forrást megvizslatnom... ugye kommentek vannak mellé...? :)

Időnként... )-:: , de a kód nagyon olvasmányos és szép,
főleg jól struktúrált: különösen azokon a részeken, ahol egy
egész ciklust egy sorba írok (-::

Komolyra fordítva a szót: Szerintem olvasható. Egyébként ezzel
kapcsolatban várok visszajelzést. Mert én ugyan azt is könnyedén
olvasom, amit 10 évvel ezelőtt írtam assembleyben, de azért
nem biztos hogy ez a fajta logika másnak is bejön!

Na kicsit belenéztem a kódba:

Kb 50 % Xtoolkit
Kb 25 % motif
Kb 25 % Xlib

A motif hívások és makrók nagy számát az indokolta ebben
az esetben, mert maga a szerkesztő ablak egy XmText
típusú widget, és jobbnak láttam Xm hívásokkal operálni benne.

Más programjaimban (Xmea for Linux, Xhrs for Linux, hogy
csak a terjedelmesebbeket említsem), a widgetek felhúzásán
kívül, alig van Xm hívás: mondjuk ilyen statisztika lenne:

kb 50 % Xtoolkit
kb 40 % Xlib
kb 10 % motif.

Az Xtoolkitet főleg az eseménykezeléskor és értékadáskor
használom, az Xlibet, meg a képernyő műveleteknél.

Sokáig gondolkodtam rajta, hogy válaszoljak-e. Végül úgy döntöttem, hogy te elég okos embernek tűnsz ahhoz, hogy ne utasítsd el élből amit mondani akarok. Remélem, hogy nem veszed tiszteletlenségnek az alábbiakat.

Először nézzük a szövegszerkesztő témát. Én sok éve vim-et használok. Nem mondom, hogy a barátságunk szerelem volt első látásra, először nekem is -mint szinte mindenkinek- csak kill-el sikerült kilépnem. :) Először én is mindenféle más izéket használtam, mióta azonban megtanultam használni, semmiképpen nem használnék mást. Ha valaha kacérkodtál a gondolattal, hogy megtanuld használni, akkor tedd minél hamarabb és elmúlik a problémád. Természetesen megértem, ha neked nem szimpatikus a használata, de akkor meg érdemes lenne kicsit tovább keresni a lehetőségek között, mert szerintem kell lennie olyan ígéretes eszköznek, ami a te ízlésednek is megfelel. (Szerintem nézd meg az fte nevűt.)

Most beszéljünk a fejlesztésről. Jelenleg egészen bizonyosan több mint ötven szabadon hozzáférhető szövegszerkesztő alkalmazás létezik. Ha te megnézel négyet, és utána elkezdesz fejleszteni egyet, mert épp nem tudtad beállítani a kedvenc gyorsbillentyűidet, az elég nagy baj. Azért nagy baj, mert egy magadfajta tudású, tapasztalatú ember olyan dologra pazarolja az idejét, amit nagyon kevesen fognak használni. Túl kevesen ahhoz, hogy érdemes legyen belefektetni a gigászi munkát, amikor a program már méltó vetélytársa lesz a többi szövegszerkesztőnek. Vim, Kate, Kdevelop, Anjuta, Emacs, GEdit, JEdit és még sorolhatnám azokat a fejlesztéseket, amelyekben több száz munkanap van már benne. Ezeket utolérni... Nos nem egyszerű. Az emberek legnagyobb részének nem okoz gondot a Gtk és Qt használata (bár itt véleményem teljesen megegyezik a tieddel), ezért ők előszeretettel használják az ezekre épített szép és általában azért elég jól használható szerkesztőket.

Világos, hogy neked épp egy szövegszerkesztő fejlesztéséhez van kedved, hisz ha nem így lenne, akkor bele se vágtál volna. Az lenne a jó, ha minden magadfajta fejlesztő megkeresné azt a fejlesztési problémát, azt a fejlesztői csapatot, amivel nem az alternatívák felesleges burjánzását növeli tovább. Én kizárólag akkor értem meg egy új fejlesztés elindítását, ha valaki végignézte az _összes_ alternatívát, és úgy látja, hogy ő tényleg mást, többet tud fejleszteni, mint az eddigiek. De ekkor is óriási kitartásra van szükség, mert különben a befektetett munka csak kidobott idő. Igen sokat töröm a fejem ilyen problémákon, és általában az a végkövetkeztetés, hogy a kezdők semmiképpen nem téríthetők (sőt talán nem is téritendők) abba az irányba, hogy beszálljanak egy olyan program fejlesztésébe, ami nem az ő gyermekük. De ezzel nincs is baj. A kezdők tanuljanak meg szépen programozni, írják meg a 10001. grafikus IRC klienst, vagy készítsenek saját Linux disztribúciót, ha éppen ettől érzik jól magukat. A kezdőknek amúgy is meg kell tanulni még programozni, így jót is tesz nekik egy-egy ilyen fejlesztés.

A gyakorlott fejlesztőknek azonban inkább azzal kellene az idejüket tölteni, hogy megkeresik az őket érdeklő feladatokat, egy már működő programot, amit érdemes javítani, fejleszteni, és beszállnak a fejlesztésébe. Tudom, hogy ez nem annyira vagány dolog, mint saját projektet vinni, de a szabad szoftverek jobbak lennének általa, és nem csak az elkezdett, de soha befejezett alternatívák ezrei szaporodnának. Hibát keresnek, tökéletesítik, optimalizálják a kódot, vagy új, nekik fontos funkciókat építenek be. Én nagyon hálás lennék, ha valaki végre megtanítaná a Gnome és a KDE fejlesztőket olyan programot írni, ami nem azzal kezdi, hogy lefoglal 20M memóriát. Lehet, hogy túl nagy kérés, de engem kifejezetten zavar, hogy a fejlesztők legnagyobb része egy 5GHz-es processzoron fejleszt, és a legkevésbé sem érdekli őket, hogy nem optimális a kódjuk. Tudom, használjak mást. Így is teszek, mert nem látom be, hogy miért kellene száz megabájt memóriával fizetnem azért, hogy legyen egy desktop váltóm és valami, ami értelmezi a gyosbillentyűimet. Az mindegy, hogy lenne épp száz mega memória erre, ha belátnám, hogy szükséges. De nem látom be.

Természetesen ha valaki kitalál egy olyan érdekes dolgot, ami még senkinek nem jutott az eszébe, az használja a gyakorlatát egy önálló fejlesztés beindítására, egy csapat összeszedésére. De ne még egy szövegszerkesztőt írjon from scatch...

Szerintem.

üdv
atya

Kedves atya!,

Köszönöm az atyai hozzászólást, nagyon sok igazság van benne, sőt azt is mondhatnám: minden szavával egyetértek. A
baj az, hogy a társadalom képtelen 100 %-os hatásfokkal
működni. Nem mindenki és nem azonnal találja meg a helyét a
kisebb-nagyobb közösségekben. Ezért van ennyi félkész, elhalt
kezdeményezés. De nem így van-e az élet más területein is? A
programozónak meg van az a hátránya, hogy - hála az
internetnek - elvetélt ötletei évekig kísértenek zombiként. Hogy
ennek mi értelme: Nos, szerintem az ember legfőbb törekvése,
hogy struktúrálja az időt. Az elvetélt ötletek megkezdett és
félbemaradt játékok, ezekbe a játékokba bekapcsolódnak mások,
majd megunják és otthagyják. Mint az oviban. Ezt pszichológuséknál úgy hívják: funkciógyakorlás. Ez egy
kulcsszó: ezek az elvetélt projectek rengeteg tapasztalatot
jelentenek a kezdőknek, felkészítí őket nagyobb feladatok
elvégzésére. Gondolj bele: hány elvetélt ötlet kellett ahhoz, míg
eljutottunk magához a linuxhoz? Ez az egyik fele a dolgoknak.

Nézzünk most egy másik aspektust, a sajátomét. Ha fönn voltál
a honlapomon, láthattad, olyan fejlesztésekkel foglalkozom,
amelyeknek nemigen volt előzménye a linuxban. Ezek a
projectek sokszorosan fontosabbak az Xmeditnél. Tehát szó
sincs arról, hogy elforgácsolnám az időmet, vagy a 20-25 év
alatt megszerzett tudást. Amit létrehoztam, azt nagy cégek
rengeteg pénzzel, fejlesztőcsapattal szokták megoldani, tehát
bátran kijelentem: nincs tartozásom a társadalom felé. Ez fontos,
különösen annak fényében, amit Te írtál és amit erről az egészről
én is gondolok.

De hát miért is írtam szövegszerkesztőt?

A nyár elején úgy döntöttem, dobom a SuSE-t. Egy ilyen döntés
nem csak engem érint sok más embert is, tehát alaposan meg
kellett fontolni a módját-mikéntjét. A Slackware mellett tettem le
a voksot. Nagyon jó döntés volt. Igenám, de néhány, korábban
kézreálló eszköz áldozatául esett a döntésnek, például az eddi
(tcl/tk-s) szövegszerkesztő, amit nagyon szerettem. Elkezdtem
körbejárni a témát, és az látszott: több hétbe fog telni, amig
megoldást találok (gondold el: programok tömegét kipróbálni,
megbizonyosodni arról, hogy temagad vagy-e béna esetleg
a program). Na, ez egy ilyen méretű kérdésnél nálam határeset:
amig megtalálom a megoldást, addig írok is egyet, ami ráadásul
illeszkedik az általam kedvelt környezetbe, maximálisan kézben
tudom tartani, ízlésemnek mindenben megfelel, stb. Hat hét
alatt írtam meg a semmiből. Rengeteget tanultam közben, például
az insert/overwrite mód detektálása a motif olyan mélységét járatta be velem, hogy már CSAK ezért megérte nekifogni
(felvehettem volna egy flaget, azt figyelhettem volna az insert
gombot, de a kód olvashatóságát erősen rontotta volna).

El kellett gondolkodnom azon, hogy itt egy szövegszerkesztő,
különösebb értéke nincs, de jobb annál, hogy csak és kizárólag
én használjam. Te hogyan döntöttél volna? Annyi mindent
kaptunk a nyílt forráskódú közösségtől: Te is én is és mi
mindannyian, nem kizárólag szakmai kérdésekre gondolok csak.
A Linux a számítástechnika hippimozgalma, és én, mint vén
hippi, a született idealista-utópista, szellemi dzsungelharcos
örömmel csatlakoztam hozzá. Hát ezért hirdettem meg ezt a
projectet, és biztos láttad: külön felhívtam a figyelmet, hogy
kiknek ajánlom. Van már két egyetemistám, ketten együtt
fiatalabbak, mint én. Tegnap egésznap a mesterséges
intelligenciáról leveleztünk. Hát ez az értelme ennek, nem más...

Köszönöm, hogy elmondhettem ezt.

Barátsággal: Végvári Lajos [meditor]

mcedit-be? azt meg igy hogy?
mivel annak sajat belso vagolapja van (cooledit.clip),
es nem kommunikal az X-el.

amugy a motif tenyleg jo, 1 evvel ezelottig en is mwm-et hasznaltam, csak kezdett lemaradni az ujabb WM szabvanyoktol es egyre inkabb maceras kezdett lenni, igy valtottam xfce-re. de widgetnek attol meg jo, bar nem szep, de legalabb qrvagyors.

A'rpi

Így csinálom:

Xmedit-ben kiszelektálom, ctrl_in-sel copy,
mceditben pedig shift_ins-sel paste

Ennyi.

Szövegszerkesztőkről: lehet, hogy ezért fogok MacMini-t venni...



http://www.codingmonkeys.de/subethaedit/ [www.codingmonkeys.de]

On 2005-01-27, meditor <hup@meditor.hu> wrote:
> A nyár elején úgy döntöttem, dobom a SuSE-t. Egy ilyen döntés
> nem csak engem érint sok más embert is, tehát alaposan meg
> kellett fontolni a módját-mikéntjét. A Slackware mellett tettem le
> a voksot. Nagyon jó döntés volt. Igenám, de néhány, korábban
> kézreálló eszköz áldozatául esett a döntésnek, például az eddi
> (tcl/tk-s) szövegszerkeszt?, amit nagyon szerettem. Elkezdtem
> körbejárni a témát, és az látszott: több hétbe fog telni, amig
> megoldást találok (gondold el: programok tömegét kipróbálni,
> megbizonyosodni arról, hogy temagad vagy-e béna esetleg
> a program).

Nagyon erdekes a level, amit irtal, csak egy dolgot nem ertek: miert
kellett a suse-val egyutt az eddi-t is dobnod? A kethetes "keressunk jo
editort" vagy az egyhetes "irjunk uj editort" (bocs, ha a valos ido
lenyegesen elter ettol) projektek helyett fel ora alatt feldobhattad
volna az eddit a slakidra...

Az eddi régi változata nem ment föl rá, illetve nehézkesen,
patkolnom kellett volna a rendszert, ami instabilitást vihetett
volna be (ez mondjuk egy reaktorvezérlésnél nem előny).

Az új változata használhatatlan. Ez utóbbi abból ered, hogy
az eredeti fejlesztő kiszállt a projectből, újak vették át a
fejlesztést. Tehát nem számíthattam arra, hogy a dolog
kedvező irányt vesz, a régitől pedig meg kellett válnom.

Ez van... meg a bárányfelhők.