``A projekt kívánságlistám a következő 12 hónapra''

FreeBSD

Scott Long a FreeBSD Release Engineering csapat tagja egy kívánságlista levelet postázott a freebsd-hackers listára. A levelében leírta, hogy ugyan azt mondta korábban, hogy nem fog a projekt konkrét ígéreteket tenni a következő nagy kiadásokban bemutatkozó új funkciókra, de mégis úgy gondolja, hogy beszélgethetnének arról, hogy mik lennének azok a funkciók, amelyek ha megvalósulnának a jövőben, az szép lenne.

Nézzük mik azok a funkciók, amelyek Scott szerint hasznosak lennének a FreeBSD 6.0 vagy 7.0 kiadásokban:1.) Billentyűzet multiplexer. A KVM switchek támogatása. Az egy billentyűzet több szerverhez / géphez problémakör megoldása.

2.) Új telepítő. Scott szerint lesznek akik szerint ez csak vicc. ``Minek új telepítő, a réginek nincs semmi baja.'' Scott szerint van baja. Nehéz karbantartani, régi (1995), nehéz bele új funkciókat implementálni. Szerinte a DragonFly BSD-sek jó úton járnak az általuk kifejlesztett új telepítővel (és milyen igaza van) a BSD Installer-rel, és hasznos lenne velük együttműködni, hogy a FreeBSD telepítője is megfiatalodhasson.

3.) Natív PCI Express támogatás.

4.) Naplózó filerendszer. A BSD papok által sokat emlegetett UFS2 háttérben futó fsck-ja sem olyan jó, mint a naplózó filerendszerek. Tény, hogy az UFS-nek/UFS2-nek fsck-ra van szüksége a filerendszer rendbetételéhez, és ez a több terabyte-os lemezterületek idején bizony gáz. Scott szerint vagy journaling funkciót kell az UFS-be csiholni, vagy el kell gondolkozni a JFS/ReiserFS/XFS portolásán...

5.) Klaszterezett filerendszer. Scott szerint hasznos lenne ha a Red Hat GFS-ét szemügyre vennék a fejlesztők, mert a SAN-ok (Storage Area Network) itt vannak, és valamit tenni kéne ezen a területen is.

6.) Átalakítani a CAM-ot, implementálni az iSCSI-t.

A kívánságlista megjelenését egy nagyon hosszú thread követte, amelyet el lehet olvasni itt.

Hát igen. Úgy látszik, hogy a FreeBSD hackerek (ellentétben egyes hisztis felhasználókkal) tudnak logikusan gondolkodni, és látják az operációs rendszerük gyenge pontjait. Ezek azok a funkciók, amelyek a FreeBSD vállalati felhasználásához elengedhetetlenül szükségesek, és ezek azok az akadályok amelyet a Linux már régen sikeresen vett. Hajrá!

( Lakosimi | 2004. 12. 04., szo – 10:05 )

Nekem csak az lenne a kívánságom, hogy fel tudjam telepíteni az Asrock alaplappal felszerelt PC-mre amiben SiS748-as chipset van

( jolle | 2004. 12. 04., szo – 18:56 )

A 6-os, 7-es kiadasokban? Na kerem, itt van ugye az 5-os ag. Szerintem azt kene rendbe tenni, mert ami ott tortenik, az minden, csak nem szinvonal. Leginkabb a Microsoftra emlekeztet, ami engem szivbol jovo rohogesre sarkall, az 5.3 meg inkabb sirasra es elkeseredesre. A kiadas ota erosen gondolkodok a 4-es agon vagy egy ujabb OS valtason...

C64 Basic>MS-DOS>Windows>Linux>FreeBSD>???

( crown v | 2004. 12. 06., h – 10:25 )

Hanat, hogy a FreeBSD-ben nincs xfs, reiser de semmi journaling FS? Tulsagosan Linux vilagban eltem eddig, es azt hittem, ilyenek minden O/S-ben vannak :-)

Trey hozzaszolasa ellenere ("A BSD papok által sokat emlegetett UFS2 háttérben futó fsck-ja sem olyan jó, mint a naplózó filerendszerek. Tény, hogy az UFS-nek/UFS2-nek fsck-ra van szüksége a filerendszer rendbetételéhez, és ez a több terabyte-os lemezterületek idején bizony gáz.") a SoftUpdates azert eleg jol muzsikal. Es erdekes modon mindegyik Linux alatt elerheto journaling fs-rol lehet remtorteneteket hallani - ugyanugy, ahogyan a SA-rol is. Szoval?

Amugy nem a bg fsck olyan, mint egy naplozas, hanem a SA (Soft Updates) . Es a fo javitaskent a bg-fsck _memoriaigenyet_ akarjak csokkenteni. Nyugodtan javitsatok ki, de az osszes naplozo fajlrendszer orakig ellenorzendo, ha serul maga a naplo. Ugyanugy vegig kell nyalni a teljes fs-t, mint mondjuk egy UFS2 eseten.

>Amugy nem a bg fsck olyan, mint egy naplozas, hanem a SA (Soft Updates).

Nem allitottam, hogy a naplozas olyan, mint a Soft Update-s. Csak annyit, hogy egy crash utan a naplozo FS-ek eleg gyorsan magukhoz ternek, mig az UFS2 a hatterben elszoszmotol az fsck-val, ami a addig egy teljesitmenyben degradalt rendszert eredmenyez (amig nem vegez).