Felvételizni, de minek? :)

 ( BaT | 2009. január 10., szombat - 16:56 )

Illetve felvételizni, de hova? :)

Lassan el kellene döntenem, hogy hova felvételizzek, ezért fordulok hozzátok.

Elsősorban a programozás érdekel, ezért olyan egyetemre szeretnék jelentkezni, ahol van programtervező informaikus, vagy programozó matematikus szak. (Programozással kapcsolatban milyen szak van még?)

Mivel paksi vagyok, ezért kb. a következő városok jöhetnek szóba: Budapest, Veszprém, Pécs, esetleg Szeged. Az itt található egyetemek közül melyikeket ajánljátok, és melyikeket nem?

Tanulmányi eredményeimről annyit, hogy a jegyeim nem a legjobbak, 3-as 4-es között vagyok, sajnos a humán tantárgyak húzzák lefelé az eredményeimet rendesen. Az érettségin azért jobb eredményre számítok, ismerve az érettségin elvárt szintet...

Ez alapján az is érdekelne, hogy programozással kapcsolatos szakok közül melyik lenne inkább jó nekem? Mivel a programozáshoz sok matek kell, az is érdekelne, hogy ezek közül melyikhez mennyire jó matektudás kell? Tehát melyikhez kell több, és melyikhez kell kevesebb? Illetve szintén ez alapján melyik egyetemre érdemes jelentkeznem? Mert biztos vagyok benne, hogy a legnépszerűbb egyetemekhez ez az eredmény kevés...

Ha nem elég az információ, csak szóljatok...

Köszönöm a segítséget előre is.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Programozó Matematikus - 3 éves képzés, már nem indítják
Programtervező Matematikus - 5 éves képzés, már nem indítják
Programtervező Informatikus BSc - 3 éves + utána ennek az MSc-je (2 év), az előbbivel kb. ekvivalens

Műszaki Informatikus - 5 éves képzés, már nem indítják
Mérnök Informatikus BSc - 3 és fél éves + utána ennek az MSc-je (2 év?), az előbbivel kb. ekvivalens

Közgazdász Programozó Matematikus - 5 éves képzés, már nem indítják
Gazdaság Informatikus BSc - 3 és fél éves + utána ennek az MSc-je (2 év), az előbbivel kb. ekvivalens

De valaki pls javítson ki ha tévedek, mert.

___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Aha, így már világos. Ez esetben a Programtervező Informatikus BSc érdekelne.

Szerk: http://hup.hu/node/65650#comment-697461

Hát a Műszaki/Mérnöki/Informatikai/TTK-s szakokra olyan nagy túljelentkezés sztem nincs, legalábbis anno, mikor én jelentkeztem, még nem volt, szóval viszonylag kevesebb ponttal is be lehet kerülni, ami a gáz, az, hogy bent is maradj.
Harmad éves Mérnök infós vagyok az SZTE-n itt mindhárom bsc-s infó szak van, anno olyan 700-an kezdhettünk a három szakon össz, nos második félévben volt olyan órám, amire az évfolyamról 60-an voltunk. (A tárgy mindhárom szakon van második félévben, egy első féléves tárgy előfeltétele volt, ahol bizony elég sokan elvéreztek.)

Proginfón sok-sok matek, mérnök infón sok-sok matek+fizika+kis közgáz, gazdinfón sok közgáz. :)

___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Ez így majdnem jó, de az "az előbbivel kb. ekvivalens" állítások mindegyike hamis. ProgMaton, ahogy anno hívták három év után a szakosodás közel sem hasonlított a mostani ProgtervInf-es MSc-s szakosodásra és szakirányválasztásra. Akkor lényegében "sávot" választottál, és akkor abból _többet_ tanultál. Most szakot választasz [pl. mesterséges intelligencia], és _csak_ azt tanulod, amire ehhez szükséged van. Előbbire már nincs lehetőség.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

Pont ezért _kb._ ekvivalens. Az ő szempontjából nézve levetítettem a régi rendszert az újra, vagy akkor helyesbítek, ezek váltották fel az előbbieket. Így már jó? :)

___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

így van, de a képzési rendszert (tanrendeket, haladási terveket, tanterveket stb.) mindenhol teljesen átszabták, ugyanis a kétosztatú képzéssel együtt jött be az, hogy az ugyanolyan nevű szakokon pontosan ugyanazt tanítják, így országos szinten szinkronizálták a tanrendeket. egy anno progmatos hallgató teljesen mást tanult, mint most egy proginfós, még akkor is, ha a tárgyak nevét és hierarchiáját nem, vagy csak minimálisan változtatták [látszólag] néhány intézményben. az ELTÉ-n a változás lényegében fatális volt, teljesen átvariáltak mindent, egy-két évfolyamot komolyan érint a fennálló káosz, de a most szeptemberben kezdett hallgatóknak már igen jól összerakott tanrendjük van. ELTÉ-re érdemes jönni, így, összehasonlítás nélkül. ELTE/BME harcban szerintem ELTE győz, ha programozni szeretnél, nem forgalomirányító lámpák assemblerjeit összetákolni goto-kkal meg címkékkel.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

Ha teheted BME, Pécs az elég.. érdekes.
Itt mérnökinfő van, 3.5 alapképzés meg még 2 majsztró

Olyan helyre menjel ahol olcso a sor es keveset kell bejarni az egyetemre, hogy legyen idod tenyleg jo dolgokat is tanulni.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Ez rendben van, de ebből nem lehet megélni. Szerintem ahol van egyetem, ott van megfelelő szórakozóhely is, tehát kb. mindegy hova megyek. :)

Hát nem. Mivel Szegeden az EU-s kutatások szerint Közép-Európában az 1 km2 -re jutó csinos diáklányok aránya a legmagasabb.
Másodsorban tényleg igaz, hogy olyan helyre menjél ahol lesz időd jó dolgokat is tanulni, nem csak azt amit az egyetemen tanítanak.


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Ezzel csak egyet tudok érteni. :-)
Az ok talán az, hogy itt a legmagasabb az évi napsütéses órák száma az egyetemi városok közül.

Szegeden a legjobb a felhozatal :D

Programozni meg tanulj konyvekbol :D
De ha allas is kellene az egyetem melle akkor szeged bukta

Harmad éves vagyok, februárban lesz egy éves a munkaszerződésem. :)
___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Jah, ezért dolgozok már egy lassan egy éve (másodéves vagyok) szakmában.


"Ubuntu" is an African word meaning "I can't figure out how to configure Slackware"

Másodéves korom óta húzom az igát, azaz 4 éve. Temérdek lehetőség van itt is. Mellé pedig nem szabad elhanyagolni a freelancerkedést sem.

az olcsó "sör" csapvízzel felöntött kukoricadara, nem sör

Az örök városi legenda. vizezik a csapolt sört.
Bárki aki csapolt sört tudja, hogy az egy zárt rendszer és tényleg nem éri meg vizezni és szenvedni a technikai megoldással. Magával a habosítással lehet az 50 literből kijövő 100 korsó sörből 110 - 120 korsónyit csinálni. ;)


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

nem csapoltra gondoltam

nem mellékesen, van ahol tényleg vizezik.
A kis sörfőzdéknél általában néhány deákferivel meg esztergomi látképpel el lehet érni, hogy olcsóbban adják a hígabbat.

Pl. Debrecenben a campus kht söre folyamatosan híg, lejárt húgylé, eddig a campusos sörsátrakban kizárólag üveges/dobozos sört lehetett venni, ha nem akartál éjjel fosnihányni (nem a másnaposságtól).
Újabban az dobozos/üveges sörük is olvashatatlan lejárati dátummal érkeznek, vagy ha olvasható, akkor kb a születési évedet látod.

Sokan csodálkoz(t|n)ak rajta, de amikor campusos helyekre mentünk, mi vittünk magunknak a malátaszörpöt.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

De én sem ilyen helyekre nem járok, sem ilyen helyeken nem dolgoztam még csaposként sem.


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Sziget fesztiválon [oda gondolom sokan járnak] tudom, hogy a csapolt sör két rész víz, egy rész sör. És külön csap van hozzájuk.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

1. programozás != programtervezés

2. Az, hogy most milyenek a jegyeid, semmit se jelent. Egy jól sikerült érettségivel a felvételi tárgyakból kidobhatod az eddigi jegyeidet, mert meg tudod kerülni őket (lásd pontduplázás)

3. három fajta képzés van jelenleg tudtommal, ezek a következők:
- programtervező informatikus
- mérnök informatikus
- gazdasági informatikus

A programtervező informatikus képzés eléggé elméleti, az egészet a matematika irányából közelíti meg. Elég jó matektudás kell hozzá, a középiskolai anyag biztos ismerete és persze az emeltszintű érettségi sem árt. Erről a részről majd NagyZ informál ha erre jár:). Ilyen képzést találsz pl a ELTE-n.

A mérnök informatikus nem csak programozást jelent, hanem úgy általában a műszaki dolgokat. Az ilyen képzésen tanulsz fizikát, digitális technikát, matematikát és persze informatikát (többet között programozást). Akkor ajánlom, ha a reál tárgyak közel állnak hozzád (főként a matematika és a fizika). Ilyen képzést találsz pl a BME-n.

A gazdasági informatikusról meg fogalmam nincs:)

Remélem segítettem

Üdv

Tehát ha én programozásból szeretnék megélni, megfelel a mérnök informatikus is? Lehet, hogy jobb választás lenne, mert bár értem a matekot, talán nem vagyok belőle annyira jó, hogy nyugodt szívvel belevághassak egy kemény matekos programtervező informatikus szakba.

Ha programozásból akarsz megélni, akkor végezz el valamilyen infó szakot és tanulj meg programozni úgy, ahogy azt a nagy vállalatok elvárják. Amit az egyetem akar és amit a nagyvállalatok akarnak nem mindig van közel egymáshoz.


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Sőt, néha nagyon-nagyon távol vanak. :D
___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Számból vette ki a szót a kolléga +1.

+1

~ubuntu, os x~

Már csak az a kérdés, hogy az egyetem miért nem azt várja el, amit az életben a munkáltató is elvár tőled..

Mert az egyetem nem szakmát ad, hanem egyetemi diplomát, azért.
----
Hülye pelikán

mint ahogy azt egy ismerosom megfogalmazta: "az egyetemi diploma megmutatja a leendo munkaadodnak, hogy kepes voltal kibirni 5 evet olyasmivel aminek a nagyresze baromsag, es utaltad, tehat rad lehet szar melot bizni" :)

Mérnök infón és proginfón a programozási tárgyak ugyanazok, a matekos tárgyak egy része is, csak némelyikkel kavarnak, pl. proginfón van Formális nyelvek és Autómaták, illetve Bonyolultságelmélet, na ez két tárgy, két külön félév, mérnök infón ezt egybe vonták, így született meg a számítástudomány alapjai tárgy + hozzácsaptak némi kiszámíthatóságelméletet, mondjuk sztem ez a tárgy könnyebben teljesíthető, mint a másik kettő. Aztán van, hogy fordítva, pl. proginfón van Kalkulus II. Ezt mérnök infón Analízis Műszaki alkalmazásokkal néven fut, több órában, több kreditért, és nehezebb is. :D
+ fizikás tárgyak, elektronika digitális technika, mikrovezérlők, robotika, intelligens rendszerek, mechatronika, stb. :)
___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Bőven megfelel, nagyon kevés olyan hely van, ahol szükséged lenne arra a tudásra, amit programtervező informatikusként tanulsz.

Én az ELTE-ről és a BME-ről tudok véleményt mondani.

Mindkettő képzése életképes, de a BME-n sokkal gyakorlatiasabban oktatnak és maga a rendszer is gördülékenyebben működik. Az eltén nem biztos hogy most is kőkemény elméleti képzés van, elvileg idén nagy átalakítások voltak, de kutyából nem lesz szalonna:)

Közösségi élet tekintetében pedig egyértelműen a BME viszi a prímet:) (lásd pl.: Schönherz Qpa)

ELTE-n a matekos tárgyak megmaradtak, csak más lett a nevük, vagy még az sem. És gyakorlatiasabb lett, már első félévben is tanítanak programozást, de nagyon gyengén, és meghosszabbították a tantervet 2 félévvel, ellenben a mai napig nem derült még ki a végleges tanterv.

--
Microsoft gives you only Windows while Linux gives you your own /home!

egyetemen nem fogsz megtanulni programozni (nézz rám). vagy talán fogsz, de azt nem a suli által, hanem valami közben összeszedett céges kapcsolattal pl.

Igen, én pl. villamosmérnökire jártam és most programozásból élek. Tök mindegy mit végzel, csak legyen reálos és tanulj meg mellette programozni. (A PTI mellett is magadnak kell megtanulni programozni). Szóval tényleg oda menj ahol sok a csaj meg a sör, a cégeknek csak a tudásod számít, nem az, hogy mit (nem) tanítottak meg az egyetemen.

Úgy látszik, 2 havonta előjönnek így ezek a témák...

Egyetemen meg lehet tanulni programozni, ha nem elégszik meg az ember a kettes jeggyel, csak ehhez otthon is foglalkozni kell vele.

igen.

"egyetemen nem fogsz megtanulni programozni"

"ehhez otthon is foglalkozni kell vele"

na látod, ehhez nem egyetem kell

Akkor mi?

Általános és középiskolában tanultál az órákra? Azokat otthon kellett megtenni, ez ugyanaz, csak egyetemi vonatkozásban.

Csak gondoltam, nem írom le konkrétan, hogy baromság, hogy ehhez el kell menni dolgozni. Meló nélkül nem lesz tapasztalata céges környezetben, csoportos fejlesztésben, amikor végez az egyetemmel vagy főiskolával, magyarul kezdő lesz...

"Meló nélkül nem lesz tapasztalata céges környezetben, csoportos fejlesztésben"

nem hát. tehát semmivel nem lesz előrébb, mintha magától tanul meg. szerinted heti 1 óra mire elég? mert programozás megtanulására semmiképp nem. kb. kitörölheted vele a segged. jó pénzért.

Hát, azzal van előrébb, hogy ha segítségre van szüksége, meg fogja kapni. Csak hát nem divat kérdezni, még kevésbé divat órára járni. Miért törölhetem ki a seggem? Megtanultam programozni, mert meg akartam tanulni, és segített, hogy szervezett volt. Szoktam mondani, hogy az elte szemléletet ad. Na erre jó ez az egész, hogy ne ilyen-olyan helyről összelapátolt legyen az a programozástudás, hanem kapjon valami használható alapot. Arról meg nem tehetek, ha a tisztelt hallgató nem hajlandó tanulni...

kezdesz közelíteni az igazsághoz :)

az egyetem erre valóban jó. ad egy hozzáállást a dolgokhoz. de a szakmai része az már csak önszorgalom :)

De én eddig is ezt mondtam, akkor miért akartál meghazudtolni? Nagyon jól tudom, mi az igazság, félévente átlag 6-7 programozási nyelvek zh-t (C++ és Ada) látok, tisztában vagyok azzal, hogy mennyire eredményes ez az egész oktatás, meg a hallgatók hozzáállásával is.

:)

nekem a rekord: flash(as), visiquest(c), haskell, occam, prolog, smalltalk, c# & java, xhtml+css+js egy féléven belül :) nyilván mindegyiket sikerült nagyon mélyen megismernem... :)

Szerintem ez nézőpont kérdése. Nem mindegy, hogy mit nevezünk programozási tudásnak. Ha tudok programozni, akkor:

  1. Bármilyen problémát meg tudok oldani és arra a legmegfelelőbb nyelvet használom?
  2. Bármilyen problémát meg tudok oldani és arra 1 nyelvet használok?
  3. Csak bizonyos problémákat tudok megoldani csak bizonyos nyelveken, mert csak azt használom amit megtanultam?

Szerintem a "programozni tudni" nem más, mint:

  1. Jó a problémamegoldó képességem, és megvannak az alapjaim ahhoz, hogy problémákat oldjak meg. (pl: mat.)
  2. Egy, vagy inkább több nyelvet mélyen ismerek.
  3. Ha szükség van rá, önerőből meg tudok tanulni egy új technológiát vagy nyelvet, mert enélkül elveszek 2 éven belül.

Ki mit gondol, érdekelne mindenki véleménye.

Szerintem minden programozó a saját szintjének megfelelően definiálja a "programozni tudást", és általában az emberek magukat jó programozónak tartják, bár időnként ez a vélemény megrendül:)

Vagy megrendítik. :)

Melyik egyetemen? Mert BME-n biztosan nem.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

ELTEn sem, és a jelenlegi újabb tanterv mellett még úgy sem.
--
Microsoft gives you only Windows while Linux gives you your own /home!

Én BME-re járok mérnök infóra. Törzsanyagban van C (ez a tárgy elég jó, szerintem tényleg elég jól megtanítják, amúgy sokaknak nehéznek bizonyul és buknak, de ha érdekel a dolog, akkor simán menni fog, nekem is 5-ös lett), C++ (ez már lazább, főleg OOP szemléletet tanulsz meg, de ha normálisan tanulsz belőle, akkor egy alap C++ tudás elsajátítható), Java (ezt kurva szarul tartják, szóval itt nagyon kell az önálló készülés, számonkérés is érdekes), C# (ez nekem még nem volt, szal nem tudok véleményt mondani). Mérés laboron előkerül egy kis assembly is. Ezen kívül van rengeteg progos választható tárgy, lehet itt tanulni mindenfélét; PHP, Java, .NET, C++ magasabb szinten, mobilprogramozás, beágyazott rendszerek, stb., sőt még olyan érdekességek is, mint Haskell:
https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/162.html

Alapképzésről pedig:
https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/info/52.html

Sot, akar a fizikus, gepeszmernok, gazdinfos, informatikus-konyvtaros, infotanar, etc. is. Nem ettol fugg, hanem hogy tudsz-e programozni.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Háát nemtudom, ha most dönthetnék, akkor szeged :)

Az ELTE ProgInfo Bsc egy vicc:) Legalábbis, amikor Fóthi megismertet a csirke invariáns tulajdonságával, pláne, mert az autóját az állapottérben képezteti le a hosszú útra... ellenben, ha szereted a matekor, akkor jó, vannak jó arcok is, a későbbiekben pedig találkozol értelmes tantárgyakkal is.

Mondjuk az is igaz, hogy a legutóbbi "programozó lettem" pólósat nem vettük fel hozzánk dolgozni, mert nem tudott programozni... de "gondolom" ő csak a kisebb része ( lol, dehogy is :))

Szerintem a Fóthi órái voltak jók. Főleg a bevprog 2.

Gábor

az, hogy te nem ertetted a fothi fele bevprog igazi erejet, az a te hibad :)

elet proginf a legjobb elerheto szakkepzes szerintem, mondom ezt ugy, hogy bme info anyagat ismerem, szegedet meg nagyjabol.

de hogy hasonlithassak: mindegyik a beka segge alatt van az idealishoz kepest.

ha most valasztani kene, szerintem elte :)

ps.: nalam voltak elterol is, bmerol is allasinterjuzni, nem hiszem, hogy egyik jobb, mint a masik, leven a bmes is teljesen hulye volt, meg az eltes is. :) ez alapjan kar megitelni. ellenben en eltes vagyok, es felfele huzom a lecet, es szerintem van itt is olyan bmes, aki penge, o meg ott huzza felfele. szoval..

kabbe :)

btw, valamiert megsem az eltes lett kollegad...

johat, az nagyon gyengen teljesitett, benned meg akkor me'g lattam a fenyt.. :-P

A mostani rendszer 480 pontos, ebből 200 "hozott", 200 "szerzett" és 80 "többlet". Másodikat duplázva lehet kiváltani az elsőt. A második pedig 2×100 pont, a felvételinek bejelölt tárgyak érettségijének százalékos eredménye. Az elsőben benne vannak az érettségik és az év végi jegyek. Ha jók a jegyeid, igen kicsik az esélyeid arra, hogy duplázz. Ahhoz nagyon jól kell érettségizni. [Én az akkori eredményeim alapján most Proginfóra dupláznék, de ez akkor is igen ritka.]

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

Gazdasági informatikus, olyan ember, aki ért a pénzügyi dolgokhoz és az infóhoz is. Bár, véleményem szerint, ez ilyen 2in1 dolog, mert megtanulod a gazdasági dolgokat (könyvelés, közgáz, statisztika, marketing, stb), és az infos dolgokat (hálózatok, adatbázis, általános dolgok, stb), és elvileg ezt úgy kéne csinalni/oktatni, hogy össze legyen kötve a két dolog.
_________________________
Hogyan?

Ahova én járok, ott össze van kötve, de senki sem tudja még pontosan, hogy mit csinál, mi pontosan a feladata egy Gazdaságinformatikusnak... A szak még túl fiatal, és az a kevés diplomás ember aki eddig nálunk végzett, eléggé eltérő területeken helyezkedett el.
Persze maximálisan egyetértek veled, és azzal a nézettel is, hogy a használható tudás nagy részét az ember ugyan az egyetem alatt szerzi meg, de nem feltétlenül az egyetem tanítja meg.

Jep, ahol én tanultam ott külön ment a kettő (volt az infos és a közgázos vonal). Meg nem is érdekelt annyira, ezért szereztem belőle egy felsőfokú papírt, aztán otthagytam.
_________________________
Hogyan?

"A gazdasági informatikusról meg fogalmam nincs:)"

Több ismerősöm is elvégezte, megsúgom, nekik sincs fogalmuk róla, mire jó, miről szól :D
(bár lehet, hogy ők nagyrészint az olcsó söröket keresték :P )

Én is hasonló helyzetben vagyok, mint te és én a BME-s mérnök info mellett döntöttem.
Jó volt a nyílt nap, az egyetemről és a szakról is sok jót hallottam, meg ha nem emelik meg nagyon a ponthatárt a tavalyihoz képest, akkor viszonylag könnyű bejutni.
Nem tudom mennyire nézegetted a pontszámítási módszereket, de lehet úgy is, hogy a két felvételi tárgy érettségi százalékát kétszerezik (plusz a pluszpontok...), szóval mindegy, hogy hanyas vagy töriből, magyarból, ha írsz egy jó matek, meg info/fizika/valami érettségit (ami nem nehéz), akkor jó eséllyel indulsz.
Ja, nyelvekkel nem tudom, hogy állsz, de a TELC-es angol középszintű nyelvvizsga nagyon egyszerű (96% lett...), viszont 35 pluszpont. Ami amúgy is kell majd később, hogy lehessen diplomád.

Az ELTE PTI BSc tanterve kb. 30% matek (aminek egy kisebb része elég könnyű), 25% tiszta programozással kapcsolatos elmélet, a maradék pedig valamilyen konkrét technológiához kapcsolódó/speciális témakört felölelő programozás + elmélet, nagy vonalakban, ha jól számolom.

A tantervek itt vannak, illetve a PTI BSc itt (külön füleken vannak az egyes szakirányok).

UGYAN!

Fothit csak tan nem a programozashoz sorolod?!?
Esetleg egyeb hasznos?!?
Legyunk mar picit realisabbak :)

Mit "ugyan"? Fóthi tárgyai abban a 25%-ban vannak benne, csakúgy mint az Algoritmusok és adatszerkezetek, Formális nyelvek, Logika és számításelmélet, Szoftvertechnológia, illetve Mesterséges intelligencia.

A bevprog programozás volt, csak nem konkrét nyelven, és matematikailag bizonyítottan helyes algoritmusok szerepeltek benne. Meg persze az ehhez kellő elméleti háttér (feladat, program, levezetés fogalma, és így tovább).

igen, de ez egy percig nem segitett teged hozza, hogy programozo legyel, sot hatraltatott, ezt lefogadom

Nem hátráltatott. Csak kellett egy kis idő, hogy azt mondjam, volt értelme.

jo.. hat eltoltok meg egy par evet azzal, hogy ulepedjen az ott megszerzett "tudas"...
aztan 10 ev mulva - az emlekek megszepulnek - es dicserem :)

Azért ehhez nem kell 10 év. De való igaz, hogy bekerülve az egyetemre az ember nem mindig látja elsőre, hogy egy-két tárgyat később miért hasznosít. Vagy Te tudtad, mikor elsősként mondjuk a Diszkrét matekot tanították (azon belül gyűrű és test elméletet), mire fogod azt később használni? Aztán jöttek a formális nyelvek, fordító programok, valamint egy-két további tárgy és minden letisztult.

Én spec. 2003-ban SZEGEDEN végeztem és IMÁDTAM ott lenni. Maga a város szimpi, nem túl nagy hely, de van minden, ami kell, jól megközelíthető mindenhogy. Jó a légkör az egyetemen (akkor még legalább is az volt). Sőt emberszámba veszik az embert az oktatók (ez mondjuk 3-ad év után volt észrevehető, onnantól nem csak egy ember vagy kb. a "zsé" száz emberből, hiszen a férgese kihullott, de építeni tudják az ember önérzetét: Zádori, Dévényi, ha még ott van ez utóbbi).Bár azóta más pályára kerültem, de az más történet.

Egyébként tényleg Szegednek van a legcsinosabb lány/km^2 aránya (főleg tavasz-ősz időszakban a Kárász utcán erősen hatványozódik), ha ez számít:). Jók a bulik is, ha ez is számít a döntésnél.

Nem, dehogy.
De sejtettem, hogy a matekot azert hasznalni fogom ( hat azert annyira megsem :))

nos, nekem a form nyelvek meg a többi már rég megvan, a mevmat2 és gyűrűk csak most
komolyan, mi a kapcsolat? nem sok tárgyra mondom hogy egyáltalán nem lesz rá szükségem, de a bevmet2 szvsz pont az

Én is 2003-ban diplomáztam itt.

A kispajtásoktól az alábbiakat hallom: Zádori/diszkmat már nem szórótárgy, helyette kalkulusra berakták borotvált Szabó Laci helyett Szabó WoW-olok-királycsávó_vagyok Tamást, aki szórótárgyá tette a kalkulust. (Vagy az új kispajtások az egyre selejtesebbek, ezt nem tudom megitélni.)

Ellenben, egyetemi dolgozói focibajnokságon egyszer a matkusok ellen játszottunk, és Zádori meg Viharos (ha jól emlékszem a matstat tanárunk nevére) nekiállt egymással ordítozni, magukból kikelve, mint vmi. kisiskolás taknyosok. Odamentem a kollegához, oldalbaveregettem, majd mondtam: "Te, szerintem mi már csak egy kávét kérünk!" :-D

Egyébként az új emberek szinvonaláról annyit mondanék csak, hogy van az a szint, és egyre többen, akik Bohusnál buknak!

Ezt viszont a közoktatás lezüllesztésének tudom be, hogy középiskolában egyre komolytalanabbak a követelmények, vagy az egyetemre bejutás követelményei a túl alacsonyak. De a lényeg, hogy valami disznóság van.

Jaja, mostanság a Kalkulus a szórótárgy. Az a baj, hogy Szabó WoW Tamás - ahogy én emlékszek - nem igazán kedveli (~=utálja) az informatikus hallgatókat. A másik probléma a Kalkulussal még az hogy a korábbi Kalkulus 2. egy részét betolták a jelenlegi Kalkulus 1-be úgy, hogy a Kalkulus 2 továbbra is megmaradt.
(Lehet, hogy a fennmaradó időben WoW oktatás folyik. :-D)

Aki meg Bohusnál bukik, az már tényleg gáz... a másik tárgy, amivel sokan megküzdenek, az a Dévényi-féle Programozás alapjai. (Pedig az azért elég alap tárgy, lévén első féléves és az oktató is az egyik legkorrektebb.)

Hát a kalkulus nem durván szórótárgy. Nehezebb, mint a logika :(

Bohusnál bukni? Azt meg hogy? Főleg, hogy ahhoz már át kellett menni architektúrán...

"Hát a kalkulus nem durván szórótárgy. Nehezebb, mint a logika :("

na, hát ez igazán vicces megnyilvánulás volt :)

Pedig milyen felemelő volt, amikor Zádorihoz bemenve az ember az indexben nem 1-est látott! Még emlékszem, mikor reklamálni mentek hozzá, és volt, hogy jogosnak ítélte meg, majd átnézte újra a dolgozatot, és máshol meg lehúzott ugyanannyi pontot, hogy ne kelljen átírni, vagy más esetben csak gúnyosan mosolygot.
Az új kispajtások között lehet néhány selejteset látni, akiket felvettek, dehát ezért az oktatás központi nagyokosait kellene okolni.
Viharost is nagyon imádtuk! Mikor Stat-ból a harmad év végén szivatta azokat, akik egyébként akkor államvizsgára mentek volna:)

Nem teljesen a középiskola a ludas, már lentebb kell kezdeni a keresést: alsóban nem lehet buktatni, szövegértés hiánya, érettségi erőltetése stb. hogy csak párat említsek. Mostmár benne vagyok, látom. Szar a helyzet.

Egyébként ÜDVÖZLET Gyu! Mi újság Veled? Szabi ott van még? Jó beszélgetni néha régi évfolyamtárssal!

"kalkulusra berakták borotvált Szabó Laci helyett Szabó WoW-olok-királycsávó_vagyok Tamást, aki szórótárgyá tette a kalkulust"

igazából az a helyzet, hogy nem az a nehéz, hanem a többi könnyű. pl. dimat vizsga, eléggé no comment.

én 6. vizsgán mentem át kalkból 2-essel (legelső alkalommal vizsgázni se mehettem, azért "csak" 6), de nem azért, mert nehéz volt. hanem mert nem vettem komolyan.

amúgy meg szató jó arc, kalk1-en persze megutálja mindenki, aztán kalk2-n / anál-on megszereti (nem mint tanárt, hanem mint embert) :D

Ez egyébként másra is igaz. Elején kemény a vizsgán, majd mikor már a második - harmadik tárgyat tanítja (főleg felsőbb éveseknél), akkor meg egy normális emberként ismered meg és örömmel jársz az óráira is, mert máshogy magyaráz, mint egy taknyos újoncnak. Én pl. automatáknál nem igazán csíptem Fülöpöt, utána viszont imádtam a form. nyelveket, stb.
Nekünk még Szabó Laci tartotta és nem volt rá panasz. Bár akkor mint felsőbb fizika szakos, én nem jártam, mert felmentést kértem.

A TDK dolgozatom és a diplomamunkám is a programhelyességhez kötődött, ha úgyvesszük, a bevprogra alapozódott. De ugyanez a tudás kell akkor, hogyha ipari környezetben kell egy program egyes moduljainak (általában nem a teljes terméknek) a helyességét belátni.

eloszor a compiler helyesseget kene belatni. es lehet, hogy a proci is bugos...
az egesz programhelyesseg bizonyitasnak csak ugy van ertelme, ha mint egy modszert tekintjuk az automatikus helyesseg ellenorzesehez. kezzel csinalni nincs ertelme, mert a bizonyitasban nehezebb megtalalni a hibat mint a programban (es jo esellyel a bizonyitas a hosszabb). viszont egyelore a gepi bizonyitas sem tul bejaratott dolog. szoval mindezt az egyetemen elso programozasi targykent oktatni sulyos butasag.

- Use the Source Luke ! -

szemleletet ad, ezert oktatjak. de elvileg te is tanultad, nem? ;)

tanultam. rossz duma ez a "szemleletet ad", ez valojaban azt jelenti, hogy hasznalhato tudast nem ad ;)

- Use the Source Luke ! -

Ha neked az a használható tudás, hogy ha ide kattintasz a fejlesztőkörnyezeten belül, akkor ez és ez történik, akkor benned van a hiba. Ezek mind-mind elavulnak rövid idő alatt. Hosszabb távon használható tudást így nem kapsz, az biztos. Ha a gondolkodásmódodra hat az egyetem, az sokkal többet ér, mert anélkül legfeljebb csak az első munkahelyed első pár hetében mész valamire az így rád erőszakolt "gyakorlati" tudással. Aztán amint más környezetbe csöppensz, meg vagy lőve. Szemléletet nem kapsz, ezért nem tudsz váltani.

A szemlélet az használható tudás. Majd később esetleg rájössz.

te hany eves vagy, csak a lekezelo stilus miatt kerdezem?

- Use the Source Luke ! -

Ha lekezelőnek érezted amit írtam, akkor elnézést kérek érte, nem volt szándékomban. A lényeg amit többen is írtak, hogy az egyetemi tanulmányok értelme leginkább nem annyira a konkrét tudás, hanem a gondolkodásmód, a szemlélet megszerzése. Állítólag Szentgyörgyi mondta anno, hogy az agyunk nem tárolásra való, hanem kreatív gondolkodásra.

jo, csak szerintem a gondolkodasmod, problemamegoldo keszseg vagy velunk szuletett, vagy a kozepiskola vegeig eleg jol kifejlodik (nem csak az iskola miatt). es az egyetemen nincs olyan targy, hogy "szemleletmod" vagy ilyesmi, hanem foleg targyi tudast oktatnak (ELTE esetben tetelek, bizonyitasok fejbol bemagolasa - es ezt mind el is felejtjuk par het/honap alatt). Persze az oktatott targyi tudas mogott van valami rendezoelv, modszerek, meg alapelvek, de ezt egy jobb kozepiskolaban mar lenyegeben megismeri az ember mert egyaltalan nem bonyolult, marmint az alapelvek (jozan paraszti esszel hamar felfoghato dolgok ezek).

mar talan irtam, de az egesz oktatasi rendszet ugy alakult ki, hogy az embereket eloszor csak irni-olvasni tanitottak az iskolaban. Ez jol ment, ezert gondoltak tanintank mast is. Csak sajnos mig az irast-olvasast nap mint nap gyakorolja az ember es jol megjegyzi a tobbit igen hamar elfelejti (persze ujratanulni utana esetleg hamarabb tudja, de akkor is mindenkeppen ujra kell tanulnia mielott hasznalni tudna).

- Use the Source Luke ! -

Idézet:
foleg targyi tudast oktatnak (ELTE esetben tetelek, bizonyitasok fejbol bemagolasa - es ezt mind el is felejtjuk par het/honap alatt).

akkor jó helyre jöttem (!ELTE)

Lényegében választhattam az ELTE és a BME között. Akkoriban a BME-n még pascal-t oktattak, ami számomra furcsa, mert egyrészt nem nagyon használják, másrészt csak az alapvető programozással kapcsolatos dolgokat lehet benne megtanulni (szekvencia, elágazás, ciklus, alprogramok). A C++-hoz képest nagyon csekély tudású. Pedig állítólag a BME a gyakorlatias, az ELTE az elméleti képzés, mégis a gyakorlatban nem használható tudást ad. Tehát ezek szerint jó helyre jöttem (ELTE).

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy flame-be torkollik innentől a vita. Pedig ez csak azt bizonyítja, hogy valamelyest szubjektív az egész kérdésfelvetés.

Még jó, hogy én mint harmadik szereplő kihagyom magam a vitából.

Te mondtad: az egyetem szemleletet ad. Szemleletet kivaloan lehet adni Pascal-al is.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Téves. :)
___________________________
http://lorem.hu
Az emberi tudás mindenkié!

Ironia. :)

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

de igaz.

- Use the Source Luke ! -

Taníts, ó, mester.

hol hasznaljak ezt az iparban (az eurofighter vagy minek a software-en kivul)?

- Use the Source Luke ! -

Lockhead Martin C130J összes fő funkcióját vezérlő szoftver; francia metró. A német kormány pl. pénzel olyan operációs rendszert, amely C-ben íródik és bizonyítottan helyes. Továbbiaknak nézz utána, mert én sem tudok most többet mondani :)

nem vitatkozom, ne ertsd felre.

de programoztam embedded dolgokat c -ben, es ha _nagyon akartam_ akkor kepes voltam egy adott fuggvenyemet az allapotteren ertelmezni... sikerult is, 1x.. de tobbszor meg sem probaltam, mert hogy meg mindig nem latom hol kapcsolodik az allapotter es a specifikacio tetele a programozashoz.

A mintha kellene a feladat és az őt megoldó program specifikálásához...

Amúgy ezek szerint úgy voltál a programmal, hogy ha működik, akkor működik, ha nem, akkor meg úgyis kiderül, és kijavítod. Na ezt az esetleg talán ha valamikor kiderül dolgot lehet megoldani úgy, hogy matematikai úton - megfelelő eszközökkel - megtörténik az adott programrész ellenőrzése. Persze ilyenre sosincs idő. Aztán meg jönnek a problémák. Sőt, sajnos hosszútávon fontos dolgokra sincsen idő, mert az aktuális változatban esetleg regressziót okoz (a fejlesztői ágakban), meg kell némi idő, mire rendbe lesz téve az adott szoftver. Szerintem ez nagyon nem jó így, de sajnos így működnek a dolgok.

Egy programhoz azert komolyabb helyeken vannak unit testek, meg mindenfele egyebb tesztek is, eleg nagy - es mért - code coverage-dzsel. Ezek helyett a tesztek helyett matematikaliag kezzel levezetni vagy bizonyitan nem lenne feltetlenul jobb mert ha a matematikai levezetes aprolekosabb (marpedig ez volna a lenyeg), bonyolultabb es igy a hibalehetoseg is nagyobb, amellett, hogy dragabb is. A bevprog-ban tanitott/lefektetett formalis rendszer szerintem arra lenne jo - es arra tenyleg jo lenne - , hogy a program irast vagy a program helyesseg ellenorzeset ez alapjan gepesitsek, pl. hogy mindenfele elo es utofeltetelbol megirja (levezeti) a programot a gep (kerdes, hogy az elo es utofeltetelek megadasa tobb munka lenne-e, mint megirni a kodot), vagy ellenorzi, hogy az adott kod megfelel-e a felteteleknek. De erre jelenleg nincs kiforrott (vagy legalabbis szeles korben kiprobalt) szamitogepes eszkoz (sot ennel sokkal egyszerubb problemakat sem tudnak egyelore megoldani, pl. a sima kod optimalizacio a compilerben is tavol all a tokeletestol, pl. sebesseg kritikus esetekben neha csak az assembly az egyetlen jarhato ut) - epp ezert ez egyelore sajnos csak egy tetszetos alom, es ezert nem kene neki akkora sulyt tulajdontani szerintem a tantervben mint azt teszik az ELTE-n.

- Use the Source Luke ! -

Tudtommal kb. 1/3 félévnyi, nem túl alaposan elmondott anyag van csak ebből. Tehát már nem igazán nevezhető rémisztőnek...

most azt mondod faszsag. aki meg ilyet csinal eloben, az felveszi s 20* nagyobb fizujat. ennyi. :)

amugy mikor elsos voltam, en is ezt mondtam. mostmeg hogy milyen szep.

Ha most fejezed be a kozepiskolat szerintem hagyj ki egy evet es menj el kulfoldre (esetleg belfoldre) korulnezni.

Sajnos Magyarorszagon nem szokas az un. gap year, ami pedig szerintem nagyon praktikus lenne majdnem mindenkinek.

Megtanulsz megallni a sajat labadon, nyelvet tanulsz (ha kulfoldre mesz) es rengeteg informaciohos jutsz.

Az iskolak ott lesznek jovore is, nem szaladnak el es sokkal jobb dontest fogsz tudni hozni kesobb.

Ezzel abszolút nem értek egyet! Az ember agya 18 éves kora körül a legjobb, ilyenkor kihagyni egy évet bűn. Ez kb. olyan , mintha egy 18 éves élsportolónak azt javasolnád, hogy egy évig ne járjon edzésre, menjen külföldre világot látni. Sokkal több értelme van egy-két év egyetem után egy(két) év külföldi egyetemi tanulmánynak. Szerintem.

_Ha_ pontosan tudja mit akar, akkor termeszetesen Neked van igazad.

_Ha_ nem tudja, akkor miert jobb egy rossz valasztassal szenvedni, felbehagyni, masoddiplomazni, stb, ahelyett, hogy egy evig korulnezne?
Nyelvtanulas igyis-ugyis kell, rendesen nyelvet tanlni meg ugyis olyan orszagban lehet, ahol beszelik az adott nyelvet, nem konyvekbol.

Mire alapozod egybkent, hogy az ember agya 18 eves kora korul a legjobb? En ezt sajat tapasztalatbol nem tudom megerositeni, most sem tanulok nehezebben mint barmikor, sot.

Santit a peldad is, valoszinuleg sokkal tobbet kell gondolkodnod ha onalloan elsz, egyalatalan nem eltunyulas az az agynak - akar csak a nyelvtanulas miatt sem. Egyebkent a sportolok is tobb honapot pihennek egy-egy nagy verseny utan valamint sok sportban az igazi menok bizony inkabb 30 ev koruliek nem 18 (pl atletikaban ritka a tini vilagbajnok).

En bizony minden 18 evesnek azt javaslom, hogy menjen. Edzeni is, tanulni is lehet mashol is, vilagot latni es tenyleg 'felnoni' viszont nehez otthon a negy fal kozt.

Egyebkent Te elsz/eltel kulfoldon?

Igazad lehet jelen esetben. Én kicsit másról írtam, a magam esetében nem egészen ez volt a helyzet. Anno én fizikus szakra mentem a JATE-ra, de azt meg kellett előzze 1 év katonaság. Én úgy éreztem, hogy az intenzív középiskolás évek után (matek,fizika versenyek, Kömal, szakkörök) az az 1 év a lehető legrosszabb volt számomra. Nyilván 1 év intenzív külföldi nyelvtanulás kicsit értelmesebb lett volna és kevésbé butító hatású :)

Azt, hogy az ember 18 éves kora körül képes agyilag csúcsteljesítményre már nem emlékszem hol olvastam, talán valamelyik Mérő László könyvben, de az biztos, hogy nagyon sok matematikus (végül azt végeztem el) fiatalon alkotott jelentős dolgokat. Egy Gaussról szóló könyvben is volt erről szó, hogy idősen is jól tudott gondolkodni, csak _sokkal_ lassabban :)

Hm, erdekes tema.

Lehet, hogy a zsenik fiatalon produktivak mert addigra tanuljak meg azt amit meglehet tanulni es onnan jonnek ok amig sajat hatarukat el nem erik?
_Szerintem_ 'atlagos' (nem zseni) emberekre ez nem feltetlenul igaz. En konnyebben tanulok ahogy 'oregszem', tobb a kapcsolodasi pont ahova be tudok illeszteni egy uj ismeretet.

Na az eredeti kerdessel kapcsolatban meg az jutott eszembe, hogy ha az ember fia nem akar tanulni egyetem helyett is lehet kocsmazni meg bulizni, tehat egyetemi 'tanulmanyok' alatt is siman kihagy felevet/evet az ember, csak azt talan a szuloknek jobban el lehet adni.
Aki akar tanulni az meg fogja talalni a modjat szerintem.

Kulon koszonom, hogy igazat adtal nekem. Lehet, hogy ez csak az en vesszoparipam, de pl amikor interjuztatok egyetlen fontos dolog van szamomra, megpedig az, hogy a jelentkezo ki tudja mondani azt, hogy tevedett vagy hogy nem tud valamit. Meglepoen jo szuro - sajnos.

-

subscribe

Én progterv info-hoz tudok érdemben hozzászólni, még pedig Pécsen: oda ne jelentkezz. Nekem sikerült az első PTE-n indított évfolyamban részt vennem, de egy vicc ez a suli. Jó és rossz vicc is. Szóval ha jót akarsz magadnak, akkor szerintem kerüld a PTE-n a proterv info-t.

Kire rágtál te be ennyire? :)

Hát vannak egy páran... Most soroljam fel mindet? :)

Tipp: analízis? :D

Luckyboy, valami konkrétabb, hogy mik nem tetszettek PTE progterv info-n? Meg, hogy miért is kéne kerülni? (Én is épp választás előtt állok azért kérdem.)

pécsi egyetemről én is csak rosszat hallottam, ilyen gittegylet kategória kb. :)

+1 hét év tapasztalat után, fizika - számítástechnika szak.
Én akkor rágtam be amikor 2 félév logo tanulás volt, és közbe se normális C, vagy Delphi nem volt, C++, java php, stb felejtős. Meg amikor a 64 bites korszakban 16 bites assembly-ben floppy lemez boot sectort olvasgatunk be...
Röhej...

Kifejtek en is egyet, bar sok vitat szoktam kavarni vele.

(SZE gazdinfot, BME muszaki infot lattam testkozelbol, ELTE, DE progmatot jegyzetekbol, ismerosokbol)

A BME matekja nem igazan csokkentett, nekem a 300 kreditembol kb. 100 kulonbozo neven eladott matek volt. Most itt nem vitaznek azon, hogy az informacioelmelet c. targy pl. mi, en tisztan besoroltam matekhoz.

Ami viszont fontos: 3 evig tengtem-lengtem ugymond az egyetemen, nem igazan ertettem, ez a sok matek a keves programozassal mire jo, meg nem lattam azt, a kulonbozo elmeleteket hogy lehetne alkalmazni barmire is.

Aztan szakiranyon (informacios technikak es eszkozok, beceneven "egypontegy", talan alkalmazott informatika szakiranynak lehetne hivni) oszeallt valahogy a kep. Ma mar relativ biztonsagosan tudom hasznalni az ott szerzett elmeleti tudasomat a gyakorlatban, otvozve persze a gyakorlati tapasztalatommal.

Azt gondolom, hogy az egyetem adhat olyasmit, amit otthon nem tanulsz meg. Egyszeruen azert nem, mert nincsenek korulotted azok az emberek, akiktol ezt a latasmodot elleshetned. Persze ha szerencsed van, es epp olyan melohelyen kotsz ki, kapsz egy iszonyat jo senior engineert vagy team leadet, aki kikupal.

De alapvetoen megiscsak az egyetem valo erre.

Tudod a java szintaxisat? Tokjo. Hallottal mar ASP.NET-rol, JSP-rol? Tok jo. Megnezted a netes manualjaikat? Tokjo. Na akkor most itt ez az ezekhez abszolut nem kapcsolodo hottidegen specifikacio, eztet kene megirni, veges ido alatt, ugy, hogy ne torjek fel, ne legyenek benne kenyelmetlen bugok. Ehhez azert - tul a sokeves gyakorlati tapasztalaton - nem art, ha van nemi elmeleti tudasod a szoftverfejlesztes metodusairol, a tervezesi mintakrol, informacios rendszerekrol, mikor lesz egy rendszer elmeleti szinten biztonsagos, stb...

Szoval az egyetem hasznos joszag, es nagyra becsulom azokat a kollegakat, akik nem csak tulestek rajta, hanem elsajatitottak belole azt, amit tenyleg lehet es kell is. A legtobbje persze nem ez, illetve egy egyetem elotti perspektivabol ez nem latszik. Valamit valamiert.

Nekem nem sok eselyen van egyetem kozelebe kerulni (nem sajnalni erte). Szoval ezert kerdem, hogy elerhetoek ezek a jegyzetek online? Mert amugy erdekelnek...

SPAMtelenul - POP3 spamszuro szolgaltatas

változó... szegeden a
http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/
címen meg lehet találni, hogy melyik tárgyat ki tartja éppen és hogy mi a tárgy kódja. Ezek alapján könnyű ráakadni az oktatók weblapjára, a tágyak tematikájának leírására (google). Sokszor ezeken az oldalakon is van fenn tananyag, akár teljes jegyzet is.

Viszont sok olyan infós tárgy is van, amihez csak az egyetemi szerveren van anyag, s oda csak érvényes azonosítóval lehet belépni és letölteni.

kossz, megnezem majd ezeket.

SPAMtelenul - POP3 spamszuro szolgaltatas

Ha rám hallgatsz, olyan suliba mész, ahol van valami büfés képzés is (csajoknak, mondjuk bölcsész, szoc munkás,ifjúsággsegítő, stb), mert ha melózol nem lesz időd a muffancsokat hajkurászni (tapasztalat). Szóval MINDENKÉPP olyan helyre!!! A papírod ugysem fog sokat érni a azokon a helyeken, ahol pénzt lehet keresni (csak a multi), persze semiben nem gátol meg ha van, de a főiskolás/egyetemista évek alatt kapcsolatokat kell építeni, meg mindenkit megdugni aki mozog és emiatt kell soklányos egyetemet választani. Szeged ebbőm a szempontból jó, tele van tanulós, álszent nimfonám csajokkal (nyamnyamm, a legjobb :D)

Es majd kesobb allasinterjun:

- Latom az XYZ-n vegzett, hogy erzi, milyen erossegei alakultak ki az intezmenyben, miben segitett Onnek, mint friss diplomasnak az eletben?
- Perfekt allokepessegem lett, ot percenkent johet egy gazdasz az ágyamba. Perfekt mod tudok kurni.
- ...

Vegulis rabaszni sikerul megtanulni, leven az ilyen csokott agyuak mondjak azt allasinterjun, h az IPv6 egy elavult sehol sem hasznalt protokoll, es kernek 300 nettot a felvetelit vegzo kollegak legnagyobb mulatsagara. Szakadni szoktunk a rohogestol a hozzad hasonlok miatt egy-egy allasinterjun. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Ez is egy hozzáállás a dolgokhoz. A kapcsolatokon sok múlhat (tudok jó pár ilyen esetről, sokfelé). Azért nem árt egy alap szakmai tudás, amelyet így nem tud megszerezni.

Ha csak egy elcseszett verszivo manager akar lenni es ezen undorito letforman nem is akar tul lepni, akkor valoban elegseges, de ha - plane az en ismeretsegi koromben - a szakmai tudasa nulla, akkor kuka.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Bocs, nem geek nek kell képződni egy főiskolán ,egyetemen. Én pl nem ott tanultam meg a szakmát (villamosmérnök vagyok a már említett helyen végeztem). Attól hogy tanulsz főiskolán mint a güzű, ahelyett, hogy a tanulás mellett végigpartyznád az egészet rosz dolog. Nem lesznek képek, hogy fiam, ezért menj egyetemre :). Munkával többet tudsz tanulni, mint az egyetemista évek alatt, ott az alapokon, meg a nőhajkurászáson kívül sokmindent nem lehet elsajátítani.

Állásinterjún fura módon mégsem volt gondom, holott nem is csak nő interjúztatott (lehet akkor többet kapok, hehe).

Managerekre meg általában az irigy, aki tudja, hogy 3x annyit keresnek, és belőle mégsem lesz olyan, mert nem tudja eladni magát. Ezen múlik az egész, önmarketing.

Azt hiszem rossz embernek magyarazkodsz :-)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Én a BMF re járok mérnök infóra, szerintem semmivel nem gyengébb a képzés mint akármelyik egyetemen, és jó a hangulat is. Minden iskolán kell tanulni, megtanitani semmit nem fognak ha nem vagy partner benne, amit középsuliban tanul az ember az sajnos kevés a főiskolába nekem a matematikával abból is inkább az analízissel gyült meg a bajom mert nem volt előképzettségem hozzá. Ha programozni akarsz megtanulni, mindenhol az alapokat oktatják csak és magadat kell fejleszteni. Én ajánlom a főiskolánkat. :)

Fehérvárra?

Bocs, hogy így elhanyagoltam a témát, de iszonyat sok dolgom van mostanában. (Sok idióta tanár megvárta a 2. félévet a dolgozatokkal és hasonlókkal.)

Szóval. Kezd körvonalazódni a dolog. Az már biztos, hogy inkább mérnök informatikára jelentkezek. (NagyZ mai blogja után meg pláne. :D) Az eddigiek alapján a BME a legszimpatikusabb, erről szeretnék több infót olyanoktól, akik oda járnak. Szeged, Pécs nem annyira szimpatikus a tapasztalatok alapján. Az ELTE pedig túl nehéznek tűnik, nem hiszem, hogy ott esélyem lenne.

Eddig nem láttam infót Veszprémről (vagy nem sokat), esetleg valaki? Bár jobban belegondolva, nincs túl nagy hírneve...

3 helyet jelölhetek be, szóval lehet, hogy végül mégis be lesz jelölve Szeged/Pécs, szóval ne fogjátok vissza magatokat tanácsok adásában. :)

Ja, és köszönöm az eddigi hozzászólásokat!

Veszprémben sem túl könnyű a mérnökinfó, és arra kellett rádöbbennem, hogy a proginfóval azonos mennyiségű (ha nem több) a progos tárgy, matek mindkettőn ugyanolyan kemény, + mérnökinfón ott a villany és még pár nyalánkság..
_______________________________________________________________________________
[isti at varfok.vein.hu]

A programozás nem is gáz, én a matektól félek. Úgy voltam vele, hogy talán mérnök infón kevesebb a matek, több a gyakorlat, így összességében könnyebb. Mondjuk az is igaz, hogy a fizika sem a kedvencem, de sokkal jobban szeretem, mint pl. egy irodalmat. :) Meg apám villamosmérnök, így van egy kis hátszelem ebben a témában. :)

Most nézem, tavaly a BME mérnök infóra 366 pont volt a ponthatár a 480-ból. Ebből nekem eleve lejön 40 pont mert csak infóból teszek emelt szintű érettségit, és nincs nyelvvizsgám. Hát nem tudom, kicsit elbizonytalanodtam.
Akik most járnak egyetemre, és már az új rendszer szerint felvételiztek, milyen pontszámokkal jutottak be? És ez kb. milyen eredménynek számít? (Ok, kiszámolhatnám, csak lusta vagyok. :))

Nekem 480 pontom volt.
100%-os fizika emelt szintű
5-ös matek nem kétszintű rendszerből elismerve 100%-os közép szintűnek
felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű papír

Jesszus. Respect.

kíváncsiságból összeadtam a mostani rendszer szerint mennyim lenne:

régi matek, számetch érettségi - 400 p
osztv helyezés +80 p (határeset, de lehet 2x80 p)
szakirányú okj + 2x30 p

(ha 25 éves kor alatt lennék, akkor előnyben részesítés alapján +50p)

Tehát összesen 480p (mert ez a max), de összeadva 590-670p is kijöhetne akár, ha kicsit fiatalabb lennék.

2003ban 78 /144 ponttal vettek fel (egy évet halasztottam)
2006ban 144 /144 ponttal vettek fel ugyanoda.
2009ben 480 /480 ponttal vennének fel, ha újra kéne felvételizni... de többször nem akarok, annyit nem ér az egész... az értelmesebb tárgyakon túl vagyok már.

Ettől függetlenül hülye vagyok az elvontabb matekos tárgyakhoz... főleg azért mert nem tudok/akarok bemagolni több száz oldalnyi elméletet... ha valamihez kell konkrétabb tudás, akkor utána tudok nézni általában... de nem vagyok lexikon :(

Mostanában inkább referenciaként felmutatható rendszereket csinálok, azt hiszem többet fogok érni ezekkel, mintha gyakorlati ismeretek nélkül, de lexikonnal a fejemben végeznék. Elég érdekes látni, hogy olyanok is kapnak diplomát programtervező/programozó szakon, akik nem tudnak egy kötprogit sem önállóan elkészíteni. És nem egy-egy tárgyból, hanem úgy általában semelyikből sem.

Mi?!

http://vpg.rulez.org/~kistotya/felvi.xls

Számold át újra.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

Tanulmányi pont:
- Középiskolai eredmények átlagából: 72
- Érettségi bizonyítványban szereplő eredmények átlagából: 71

Érettségi pont (két meghatározott tárgy eredményéből):
- 200

Többletpontok:
- 80 osztv és egyebek (80+30+30+25 de maximalizálva van 80ra)

Kétféleképp lehet számítani a végső pontot:
- tanulmányi + érettségi + többlet: (72+71)+200+80= 423
- érettségi *2 + többlet: 200*2 +80 = 480
Ezek közül azt kell alkalmazni, amelyik a felvételiző számára kedvezőbb. Mivel az eredmények nem évülnek el, ezért erre a területre valószínűleg mindig max pontom lesz.

A 144 pontos rendszerben közpotni matek érettségi és egyetemi infó felvétei is volt még nekem.. akkor azt hiszem nem lehetett dupláznom... osztv már a felvétel után volt (halasztottam az egyetemen)

de igen, ez a duplázás a régiben is volt.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Intrepid
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

470: 97% emelt infó + 98% közép matek + angol, német középfokú. BME mérnök informatikus. Egyébként évvégi jegyekből ha jól sejtem, 2*(3*4,5+2*5) pontom lett volna, (5 tárgyból) érettségiátlagom 92,8% (nem emlékszem már a pontos számítási módra).

Az első félévi 3,57-es ösztöndíjindexemhez (nagyjából súlyozott tanulmányi átlag) jóval többet tanultam, mint egész gimi alatt. Egyedül a mikro- és makroökonómiánál gondoltam (eddig) olyanra, hogy ezt én nem akarom tanulni, mert hülyeség (és ide juttatja a világot, ami most folyik), ezt a tárgyat nem is teljesítettem...

A közgazdaságtan nem hülyeség. Ha Magyarországon a vezető közgazdászok legalább egyszer elolvasták volna a tankönyveket, most nem így állnánk.

És mégis, a könyvet meg isteni sugallatra írta egy nemközgazdász?

Nem azok irányítják gazdaságot, akik értenek hozzá.

Hanem ők tanítják műszaki BSc-seknek? Nyilván. (A konkrét előadó fénykorában egyébként politikai gazdaságtudományt tanított…)

Te egy szót sem szólhatsz. Az én közgazdaságtan tanárom a BME-ről egyenesen a sittre ment. Nem tudom miért, de amekkora szemétláda volt, ujjongtam örömömben, amikor hallottam.

4,5? Az meg hogy lehet? Én még nem láttam olyan bizonyítványt amiben "fél" jegy lett volna.

Amúgy meg tudjátok meg, hogy irigyellek benneteket. :D

11.-ben 4-es, 12.-ben 5-ös; illetve irodalom 4, 4 és nyelvtan 5, 5.

Ez esetben 4gyel szorozd be. :)

Ugyanis 5 tantárgy utolsó 2 évének jegye x2. Tehát legjobb esetben 5 tárgyból 5 ötös 2 évben 2-vel szorozva (5*5*2*2). Azaz 100 pont. Erre jön rá az 5 érettségi tárgy átlaga (maximum 100), majd a 2 felvételi tárgy érettségin elért %-a. Ez eddig 400, erre jönnek rá a plusz pontok.

No, akkor nézzük Veszprémet, azon belül is a Műszaki Informatikai Kart. A kar 2003-ban alakult (szóval eléggé fiatal, talán ezért is gondolható, hogy nincs túl nagy hírneve...), azonban informatikai képzés 1991 óta, villamosmérnöki képzés 1988 óta van Veszprémben. Én 2003-ban kezdtem, műszaki informatika szakon. Egyetemi, 5 éves szak, ilyen sajnos már nincsen, viszont elég sokat tudok neked mondani az alapképzéseinkről is, két évig voltam a MIK HÖK elnöke, így eléggé jól ismerem a képzési palettát, valamint képzéseink szerkezetét is.
Nálunk a karon az oktatás a 4 alapszak köré kötődik (mérnökinfó, proginfó, gazdinfó, villamosmérnök). A szakok tanterveit megtalálhatod itt: http://mik.uni-pannon.hu/?func=info&type=2&folder=650&begin=0&zoom=0
A szakokon az alapvető ismeretek oktatása (programozás, alapvető szoftvertechnológiák, matematikai alapismeretek) megegyezik, egy gazdaságinformatikustól is ugyanúgy kérjük számon a programozásban leoktatott anyagokat, mint a mérnök, vagy programtervező informatikusoktól is, hiszen mi mindannyian informatikusok leszünk.

Mit is oktatunk mérnök-infón belül?
Első félévben programozással a programozás alapjai, illetve a Programozás I. tárgy keretein belül találkozol, itt a programozás alapvető ismereteit, illetve a C programozási nyelvet oktatjuk. Második félévben a C++ nyelv a tananyag, 3-ik félévben a C++ STL-jét vesszük alaposan át, valamint Java programozási ismeretekre is szert tehetsz. Emellett alapvető szoftverfejlesztési metodikákkal ismerkedhetsz meg a Szoftvertechnológia tárgy keretein belül. A későbbi félévek során hálózati programozási, C#, J2EE, valamint PHP ismereteket szerezhetsz.
Elméleti alapok nélkül az informatikai tudás sokat nem ér, így információelmélettel, digitális számításelmélettel, algoritmuselmélettel, valamint operációs rendszerek, villamosságtan, elektronikai rendszerek elméletét tanulhatod.
A képzés későbbi féléveiben nagy szerepet kapnak a differenciált szakmai tárgyak, melyeket két nagy csoportra bonthatjuk: a konkrét technológiai tárgyak, valamint az elméleti ismeretek. Mindkét tárgycsoportból kell tárgyakat teljesítened.
A konkrét technológiákon belül megemlítem a Cisco oktatást, kreditpontért CCNA képzésben vehetsz részt, teljesen ingyen. Megismerheted az SAP rendszer üzemeltetési, valamint programozási alapjait is.
Az elméleti tantárgycsoport a Veszprémben folyó professzori kutatólaboratóriumok munkájába nyújt betekintést. Itt többek között kép- és videofeldolgozással, hálózatoptimalizálással, különböző típusú differenciálegyenletek alkalmazásával, nanotechnológia alkalmazásával, egészségügyi informatikával ismerkedhetsz meg. Ezek a tárgyak kitűnően segítik a felkészülést a mesterszak komolyabb elméleti képzésére is.

Hallgatóinknak több lehetőségük is van a képzés ideje alatt különféle projekttevékenységekben részt venni. Akiket a kutatás érdekel, részt vehetnek a tanszékek kutatásfejlesztési tevékenységében is, vagy adott számukra az Erdős Pál Tehetséggondozó Program. A programról bővebb infót az erdosprog.mik.uni-pannon.hu oldalon olvashatsz, ahol főleg a programban részt vevő hallgatók tevékenységéről szóló beszámolók szerepelnek.
A fejlesztések iránt fogékonyabban számára két út áll: kooperativ képzés keretén belül a MIK-kel partnerkapcsolatban lévő magyarországi cégeknél szerezhetnek gyakorlatot a hallgatóink, természetesen tanulmányaik folytatása mellett. Bővebben a kooperatív képzésekről a http://mik.uni-pannon.hu/?func=news&main=184 címen olvashatsz. A kooperatív képzéseken kívül a MIK fejlesztési tevékenységébe a Junior Developers csoporton keresztül is bekapcsolódhatsz. A csoport tagjairól bővebben a http://developers.mik.uni-pannon.hu oldalon olvashatsz.

Röviden a pénzügyi lehetőségekről. Nálunk az adminisztratív költségek viszonylag alacsonyak, viszont ösztöndíjaink magasak, félévente tanulmányi teljesítménytől függően 10 és 60 ezer forint közötti az az összeg, amelyet tanulmányi ösztöndíjként megkaphatsz. Emellett a kutatás-fejlesztésben művelt tevékenységeidért speciális ösztöndíjban részesülhetsz, a Kar tavaly közel 50 millió forint speciális ösztöndíjat oszott azoknak a hallgatóknak, akik ilyen tevékenységben vettek részt (elárulom, nem voltak olyan sokan).

A hallgatói életről: naponta bulik mindenféle stílusban, évente Akó és VEN (Veszprémi Egyetemi Napok), talán többet nem kell mondanom, képeket a www.vekep.hu oldalon találsz.

A kolikról: jelenleg 6 kolink van, itt közel 1600 hallgató kap elhelyezést. A kolidíjak 9 és 15E forint között mozognak, a kollégiumok felszereltségétől függően. Ha nem szeretnél kollégiumban lakni, albérletet 15-30 ezer forint között találhatsz magadnak.

Köszönöm ezt a kimerítő választ. Nem mondom, PR-ban a PE a legjobb. :)

Megnéztem a 2008-as ponthatárokat, az ugye csak elírás, hogy mérnökinfó államilag támogatva 325, míg programtervező államilag 272 pont? Ugyanakkor programtervező költségtérítéses rendszerben 358 pont? Szvsz ez utóbbi kettőt felcserélték.

Azért 325 pont könnyebben teljesíthetőnek tűnik. Egyik osztálytársam is Veszprémbe felvételizik, szóval ez is pozitívum az egyetem mellett.

Nem elírás. A ponthatár tulajdonképpen a legalacsonyabb felvett pontszámú jelentkező pontszámát jelenti. Vannak olyanok, akik a rangsorban előkelőbb helyre teszik a fizetőset, mint az államilag támagatottat. Ezeket általában fel is veszik fizetősre, és időnként magasabb pontjuk van, mint amennyi a nem-fizetős bejutáshoz kell.

Értem. Bár nem logikus, én ha mindenképp egy valahova szeretnék bejutni, akkor előrébb jelölném a támogatott szakot, mint a költségtérítésest.

Vannak olyanok akiknek nem jar a koltsegterites (mert mar ellotte a 10 felevet, vagy nemtudom), ok hiaba jelolnek meg a koltsegteritesest.

Ez nem PR, csak szépen összefüggően leírtam azt, ami itt megy, amit é tapasztaltam itt. Ha van még kérdésed, szólj.

Nem úgy értem, hogy amit leírtál, az valótlan lenne. Hanem hogy eddig amit a PE-ről hallottam, az már-már túlságosan is csábító. Egyedül tőlük jöttek hozzánk bemutatni az egyetemet, most is messze a legrészletesebb bemutatást adtad, szóval valami csak van ott, amit a többiek nem tudnak. :)

Ez talán csak annyi, hogy törődunk azzal, hogy miként mutatkozunk be. Lehet, hogy nem tettem mást, csak értelmesen, kerek mondatokban leírtam azt, amit máshol ennyivel elintéznek: "gyere az xy helyre, mert nem szívás a matek",stb. Szerintem már az, hogy egy-egy intézmény kulturált hangnemben fogalmazza meg azt, hogy náluk mi megy, sokat segít. Talán így egy kicsit ízelítőt kaptál a vállalati kultúránkból :)

Tedd a kezed a szívedre, Peri.. ennek ha a fele olyan szép lenne a valóságban, mint amit leírtál, megszűnne az Elte-n meg a BME-n az informatikai kar jelentkezés híján..

--
Imperare sibi maximum imperium est.

Miért kéne, h megszűnjön? Ha sok ember jár Vpbe, akkor a körülmények is megváltoznak (lásd GTK..)

Programtervező szak

Valahogy rosszul hangzik.

Kb. az jut erről eszembe, hogy vannak, akik nem értenek semennyire a programozáshoz, de megtervezik, hogy egy programnak hogyan kellene futnia.

Tapasztalat:
- megvásároltuk a Telelogic cég egyik programját, ahol grafikus módon lehet protokollokat leírni (sok pénz)
- informatikusok őrjöngenek, de a management elmondja, hogy csak azért, mert nem ismerték meg eléggé a rendszert
- a generált kód olvashatatlan, nyomkövetni nem lehet
- 1 év szívás után szabadidőben valaki megcsinálta a rendszert C-ben Telelogic nélkül
- 3-szoros sebességnövekedés, lehet nyomkövetni, nem kell licensz,...

Ez az, amikor valaki nem ért a programozáshoz, viszont tervez.

ennek a sok okosságnak bizony marha sok köze van a pti szakhoz ;)

szerintem mar egy ideje nincsen felveteli sehol

Ezt hogy érted? Felvételizni kell, csak a felvételi pontszámot az érettségi és az utolsó két év évvégi jegyei adják. Attól még felvételi a felvételi.

BMF-NIK (Székesfehérvári kihelyezett intézmény) mérnök informatikus bsc és SZE-MTK mérnök informatikus bsc-ről tudok nyilatkozni (utóbbit taposom éppen második félévben :).

A BMF-féle mérnökinfó egy tényleg gyakorlatorientált képzés programozásügyileg, már első félévben szét van szedve az anyag: 'OOP' (ez gyak.) és 'AAO' (algoritmusok adatstruktúrák objektumok, ez elmélet), második félévben már 'vizuális és eseményvezérelt programozás' (ez gyak) ill. 'programozási paradigmák és technikák' (ez elmélet). A képzés C# -on alapul az elejétől, szóval a modern OOP felfogást elég erősen a hallgatóba iktatja, plána hogy Java -val megy a folytatás. Természetesen, azt hiszem az assembly is a törzsanyag része (C++ pedig azt hiszem választható), de C nincs. Első félévben 3 féle matektárgy, infóelmélet és közgáz is van még, a második évben ez redukálódik 2 matekra, viszont ezeken nagyon könnyű elvérezni. A székesfehérvári intézetet meleg szívvel tudom javasolni, mert a suli felszereltsége és a tanárok tudása/hozzáállása teljesen jó (van köztük olyan aki nyugdíjas már de szeret tanítani és ingyen visszament órákat tartani), és mivel kicsi a közösség, név szerint ismernek majd a tanárok, a TO-n nem röhögnek a pofádba ha hülyeségeket kérdezel, a koli szintén kicsi és jól felszerelt (nekem volt 2 db 100/100mbit fixips vonalam ;]). Fehérvár pedig megyei jogú város, van minden, amire szükséged lehet.

SZE-MTK -n a programozás kissé egysíkúbb: prog1, prog2, prog3. A prog1-2 Turbo-C (kopirájt 80-as évek vége), elmélet és gyakorlat is van, de elég siralmas a dolog. Gyakorlatilag C referenciaseggelés. Évközben meg a vizsgán változókat csináltunk, 1-2 IGEN egyszerü ciklus, behúztunk pár headert és függvényeket hívogattunk meg. ENNYI. Viszont C-ben ezt rengeteg szabály övezi, C# után elég kényelmetlen volt hogy pl nincs string, meg mindent olyan alacsony szinten kell csinálni. Algoritmusok és adatstruktúrák csak második félévtől van, viszont prog2-n második félév pointer meg filekezelés, gyanítom hogy most se sok izgalmas feladatunk lesz, csak a szabályok megjegyzése és begyakorlása. Prog3 meg ami utána van nem tudom, de úgy hallom C++, Java, szóval talán javul. A szopatós tárgyakból kissé jobban áll, és sok szabadon választható (kredites!) tárgyat vehetsz fel. Sőt, 10 kreditnyi kell is a diplomához (5 db tárgy). A 3 féle matek itt is megvan (analízis, lineáris algebra, diszkrét matematika), de 3 félévre leosztva, nem 1-en belül. Az első félévben gyakorlatikag elég ha megcsinálod az öt tárgyból a prog1-et (de azt kötelezően!), a többiből ha van aláírásod, általában van vizsgakurzus, ha nincs, általában van keresztfélév. 30 kredit kell 2 egymás utáni aktív félév alatt. Az "elég ha megcsinálod" nem azt jelenti hogy diplomáig lehet lábat lógatni itt a SZE-n, csak azt hogyha esetleg nem jön össze ezenkívül a többi, akkor még nem kell rögtön passziváltatnod, nincs is értelme, még bele tudsz férni a kreditkövetelménybe. Persze muszáj bepótolni mindent (lehetőleg rögtön a következő alkalommal), mert itt is vannak kreditkövetelmények, tárgy maximalizált számú felvétele, stb. A város szép, sok szép diáklány van (vannak ápoló, jogi, zenesulis stb csajok ;), sok kocsma.

Összességében mind a BMF-et (azon belül a fehérvári intézetet), mint a SZE-t ajánlani tudom. Istenigazából a mérnök informatikus elég hasonló mindenhol, szóval szerintem inkább város lehetőségei / távolság / koli-albérlet / egyéb szubjektív dolgok alapján hozd meg a sorrendet. Ha mindenképp be akarsz jutni valahova, de azért lehetőleg ne a leggyengébbre, BME-t és BMF-et rakd a lista elejére (és ELTE-t ha programtervezőire mész), esetleg utána SZE, SZTE, Pázmány, Veszprém, DUF, satöbbi. A lista legvégére esetleg a GDF-et, de arról annyiszor felhozzák hogy szar, hogy talán inkább ne.

És ha igazából meg akarsz tanulni programozni, végezd el az egyetemet teljes erőbedobással (mert melónál számít első benyomásként hogy milyen papírod van), de közben autodidakta módon fejleszd a tudásodat (ez a posztegyetemi életben meglehetősen SOKAT fog jelenteni). Van több doksi arról hogy ezt miként érdemes csinálni, pl ESR is írt egy ilyet. :)

********************
http://holo-media.hu
http://holo-media.hu/wordpress

Köszönöm a választ. Egész szimpatikus a BMF is ezek alapján. Bár először úgy voltam vele, hogy inkább egyetemre szeretnék menni, lehet, hogy a BMF is helyet kap a listán. Van valamilyen lényeges különbség egy főiskola és egy egyetem között? Úgy értem, hogy ha elvégzek egy mérnök infót egy főiskolán, vagy ha elvégzek egy mérnök infót egy egyetemen, akkor a diploma értékében van különbség hivatalosan? (Nyilván a munkaadó tudni fogja utána, hogy x egyetem y főiskolához képest többet ér-e, de ez csak a gyakorlat.)

Elméletileg nincs különbség, gyakorlatilag van. Egyetemeken több a rangos oktató, valamint nagyobbak a kutatási lehetőségek. Általában elmondható, hogy a hosszútávon hasznos elméleti ismeretek oktatása egyetemeken színvonalasabb, mint a rövidtávon hasznos gyakorlati ismeretek oktatása.

Milyen pályát képzelsz el magadnak? Mekkora kezdőfizetés? Mekkora továbblépési lehetőségeket? Egyszerű kis/nagycéges programozó, akiknél a technológiai tudás számít, vagy kutatómérnök, szoftvertervező, akinél inkább az elméleti tudás a lényeg? Természetesen az elmélethez többet is kell tanulni, viszont jóval kisebb elméleti oldalon a tudás felezési ideje, mint technológiák esetében (felmérések szerint IT technológiák esetén a tudás felezési ideje kb. másfél-két év).
Az egyetemek az elméleti oldalon adnak jóval többet, mint a gyakorlatorientált főiskolák.

Értem, köszönöm. Megfontolom.

Én a PPKE-ITK nem tenném ilyen hátra... (http://www.itk.ppke.hu/oktatas/mernok_informatikus_bsc/)

Ezt a táblázatot lesd meg: http://www.itk.ppke.hu/felvetelizoknek/

>szabage

PPKE ennyire jó lenne? Ez most komolyan meglepett. "FELVI által készített felmérés"... Más források alapján az informatikai képzést tekintve idén első a BME, második helyet átvette az SZTE az ELTE-től... PPKE nem szerepel a történetben sehol...

Nyílván csak a legjobb sorokat emelték ki az eredetiből (nem tudom mennyi szempont van összesen)
Sztem oktatókban tényleg elég színvonalas...

Közben megtaláltam:
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/rangsor
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=13

Nézegesd meg a részletes értékelést,mert egy egyetemnek egy összesített pontszámot adni sztem hülyeség...
>szabage

nezzunk valami komolyabbat akkor, ne valami kis semmi altal osszeallitott listat, jo?

pl elcsattogsz ide, es megnezed a magyarokat. mondjuk a BME nemtudom miert nincs rajta.

Ha ezt jól értelmezem, akkor ez az egész egyetemről nyújt képet, nem pedig karról/szakról. Lehet pl fos az infó és n1 az orvosképzés....

>szabage

subscribe

én azt javaslom, lehetőleg könnyű helyre menj, közben pedig képezd magad mellette. ha lehet választani a 3+2 és az 5 éves képzés között, válaszd az elsőt. ha arra vársz, hogy az egyetemen kiokosítanak, akkor könnyen lehet, csalódnod kell majd.

Nekem ezentúl is lesz még egy évem érettségiig. 5 évesen vagyok...
Addig még felrúghatják az egész rendszert megint. :)

a bolognait nem valószínű. sokan szídják a 3+2-es rendszert, de ez megtévesztő is lehet, mivel szerintem inkább a gyors és kényszerű átállásból jön. gondolj bele, nekikezdesz valahol egy infó 3 évnek, és ha nem tetszik, ez még mindig nem olyan hosszú idő, ha pedig tetszik, akkor ugyanúgy tudod folytatni, csak elméletileg bárhol máshol is az akkreditáció miatt (pl költözöl, máshol jobb mesterképzést indítanak, rájössz, hogy a szak tetszik, de nem ezen a helyen, vagy akár plusz fél éves képzéssel rokonszakon tudod folytatni)
bár tényleg van egy erős minőségbeli hierarchia az intézmények között, azonban nekem az a tapasztalatom, hogy ez közel sem eredményez a tudásban akkora szakadékot, mint inkább a szívásban. úgyhogy ha valaki tőlem ezzel kapcsolatban tanácsot kér, mindig azt javaslom, hogy ne legyen akkora legény, kezdje egy könnyebb helyen, tanuljon mellé, és ha tényleg úgy véli ez neki nem elég és még elhiszi, hogy máshol többet fog kapni, akkor a mesterképzést megcsinálhatja másik intézményben is.

A BSC/MSC átállás problémáit nem is értem minden esetben. Az eltén a progtervmat 3+2 (BSC + MSC) volt lényegében mindig is, most mégis átalakították a tantervet, és mivel csak 4 évente lehet megváltoztatni, 4 évente új van (és lesz). Szétverték az eddig jól bevált, működő rendszert. A hallgatók szídják, az oktatók is, amint hallottam. Furcsa ez számomra.

szerintem onnan jön az egész, hogy nem volt idejük átállni. jött a rendelet, hogy jövő évtől bsc van és kész , és ismerve az egyetemi bürokráciát, nekik ehhez sokkal több kellett volna, mert alapvetően nem az a lényeg, hogy a volt tantervet 3+2 évre osszák, hanem hogy az alapképzés alapot szolgáljon, egy általános betekintést, a mester pedig szakosodást.
a progmat 3+2 éves volt mindig is, de ez inkább kivétel, mind szabály, ráadásul a bsc-vel ők sem tudtak mit kezdeni, mert csak hegesztették jobbról-balról, mint a régi rendszerben is.
erre rájön az, hogy az alapképzést "muszájból" átpaszírozták az állami bürokrácián, de a mesterképzést már nem, és sok szakosodás ezért nem is kapta meg időben az engedélyt. az egészre pedig rájön az, hogy még mindig nincs egységes alaptanterv egy adott szakon.
pedig a lényeg épp ez lenne. elvégzem mondjuk az alapszakot a kandón (vagy tudom is én hogy hívják), de mondjuk másodévben le kell költöznöm pécsre, és folytatom a polláckon. elvégzem ott az alapképzést, mesterre pedig a bme-re megyek ha felvesznek. ugye az akkreditációnak épp ez lenne a lényege. különben vannak olyan szakok, ahol a "nagy" egyetemek meg tudtak állapodni egy egységes alaptantervben, így legalább egységesen rossz mindenhol :)

A legnagyobb baj ott van, hogy egy alapvetoen 5 evre utemezett mernokkepzest baromi nehez ugy haromevesse alakitani, hogy a harmadik ev vegen ertelmes mernok legyen az emberbol, aki megallja a helyet a munkaeropiacon (mesterszakra nem mehet mindenki). Ha te munkaltato lennel, szivesen foglalkoztatnal olyan szoftverfejlesztot palyakezdokent, aki lehet, hogy csak 3 evvel ezelott latott eleteben eloszor forraskodot?

Szia Bat :)

Szerintem ne erd be a kozeputtal (ertsd: Bsc), mindenkeppen erdemes BME vagy mas nivos egyetem kornyeken korulnezni (ha inkabb a technikai oldala erdekel, itt joval kevesebb matek van) vagy vmelyik programtervezo egyetemen (ha inkabb az elmeletibb oldala erdekel).

A BME-n tobbfele szakirany is van, azaz lehet valogatni melyik terulet tetszik majd jobban: beagyazott rendszerek, robotika, inkabb a kutatasi oldal (pl mesterseges intelligenciak) vagy pl a tavkozles, ahol szinten eleg sok programozas van.

Az egyetem melyebb hatteret ad es tobb lesz a lehetoseged is kesobb. Ez egy olyan befektetes szerintem amit erdemes megprobalni. :)

"a programozáshoz sok matek kell"
Nem, ez egyaltalan nem igaz (persze mehetsz neutrino bomlast szimulalni, de az mas teszta :)

Szerk: oke, most latom csak a datumat a szalnak :DDD

Amiről tudok: ELTE, BME, Szeged, Debrecen. Fontos választási tényező, hogy milyen városban van az adott egyetem. Mert ugye Budapesten _mindig_ vannak lehetőségek, míg máshol esetleg vadászni kell. Szegeden például érdekes a helyzet, mert vannak lehetőségek, és rengeteg sok a kókler hozzá nem értő, így ha meg tudsz ragadni valamit, akkor jól jártál. Budapesten erősebb a konkurrencia. A képzésekről: ha meghajt, ha megtanulsz tőle _tanulni_ akkor mindegy mit tanulsz, programozni úgyis otthon fogsz megtanulni. Van, akinek ehhez kellenek a kötelező leadandók, van, aki magától nekiáll valaminek, döntsd el, te melyik vagy. ELTE-n nincs túl sok értelmes leadandó, legalábbis első években, MSc meg folyamatosan alakul még. A debreceni és a szegedi egyetemről nekem az a benyomásom, hogy nem igazán veszik komolyan magukat, nem ugyanaz a programozni tudás, mint a nagy egyetemeken, persze kivételeket onnan is tudok mondani. A diákélet iránti elvárás meg szintén tőled függ, ha kezdeményező vagy és aktív akkor egy Szeged ideális neked, tele van fiatalokkal, a budapestiek meg elég súlyosak ahhoz, hogy magukkal rántsanak akkor is, ha te magadtól nem mennél.

Viszont a saját tapasztalatom az, hogy a matematika tanulása önmagában nyújt egy (tiszta, logikus, elemző) gondolkodásmódot. Oké, meg kell tanulni a tételeket, de ha figyelsz órán, követed a gondolatmeneteket az egy pótolhatatlan (vagy igen nehezen pótolható) dolgot ad. Ebből a szempontból progterv infó, méghozzá eltés a legjobb, minden információm arra utal, hogy itt a legkeményebb a matek.

kérdés, hogy mi akar lenni, középszintű matematikus vagy jó informatikus.

Nem látom az ellentmondást. A jó programozó attól lesz jó, hogy nagyon sokat csinálja, _és_ megvan az elméleti háttere, gondolkodásmódja. Gyakorolni akármelyik egyetem mellett lehet, elméleti hátteret már kevesebb ad, gondolkodásmódot pedig leghatékonyabban a matematikához hasonló, absztrakt struktúrák tanulmányozásával, megértésével lehet szerezni.

az ellentmondás a magyar felsőoktatásban van, nem a gondolatmenetedben.

nem az iskolatol leszel jo vagy kozepszeru valamiben, hanem sajat magadtol ;)

és ez egy igen nagy baj. 2009-ben csak az az ország viheti valamire, amelyik keményen invesztál (nem csak anyagi értelemben) az oktatásba. az a gond, hogy már simán elmegyünk az olyan mondatok mellett, melyek természetesnek veszik, hogy nem az egyetemen fogja senki megtanulni azt, amivel később foglalkozni fog, hanem magától...

Valaki arra verte nemrég, hogy ő az MIT-n jár programozó matematikusnak. Mondtam neki, hogy kétlem, hogy az MIT magyar szakot indít, és ha tudná, mi folyik itthon a képzés címén, sírva követelné, hogy felejtsük el, hogy valaha is ebbe tartozónak vallotta magát. Szánalom a köbön.

ház igen, a különbség nem csak a képzésben, hanem az eredményekben is látszik :)

Van egyeltalán magyar állampolgár (nem kettős - USA) az MIT szakain?
Tudom, hogy biztosítják az ottartozkodást, nem ez a kérdés.

haen egyszer nagyleszek es a zasszony elenged, akkor akarok kint csinalni valami phdt. sajnos itthon, munka mellett lehetetlen.

Bakker nézzétek már meg, mikor indítottam a topicot. Azóta majdnem lement egy félév a BME-n. :)

Másnak még aktuális lehet a közeljövőben.

Természetesen. Csak ne nekem címezzék, hogy hova jelentkezzek. :)

Nem címeztem semmit sehova, sőt, még csak évhez sem kötődik amit írtam :) De amúgy igazad van.

Lehet érdemes lenne átnevezni: "Felvételiztem... de minek..." :D:D

UP:
És mehet a flame :D