Dillon a BSD -vel (az eredeti CSRG BSD -vel) az utolsó főiskolai évében találkozott. Egy jó barátja segített neki megértani a BSD rendszert, és adott neki egy accountot egy B50-Evans -ra. A Berkeley -n eltöltött évei alatt szert tett némi C tudásra =), de csak kisebb kernel hacking -ra vállalkozott. A Berkeley évek után egy kisebb mérnöki céghez ment dolgozni.
Amikor elindították a BEST Internet szolgáltatót főként BSDi és FreeBSD gépeket használtak. Ekkor jött rá, hogy nekik a FreeBSD az egyetlen út amit követni kell. Az elsődleges cél az volt, hogy a BEST gépei 2000 account -al gépenként minél tovább képesek legyenek üzemelni. Ez azt jelentette, hogy ha egy gép megállt, akkor nekiállt az OS -t bugfixelni, és lehetőleg megpatchelni. Ezek közben a bugkeresések közben talált hibát a VM -ben (virtual memory management), a quota rendszerben, a filerendszer kódban, és sok egyéb másban.
Ez a munka vezettet oda, hogy kódot küldjön egy idő után a FreeBSD CVS -be. Fixálta a VM hibákat (kb. a felét átírta), amit a régi FreeBSD kóderek nem néztek akkoriban jó szemmel. Később Dillon elismert NFS (network file system) GURU lett. A BEST -es időkben rengeteg problémája volt az NFS -el, jobb hijján saját maga javította a hibás kódot. Jelen pillanatban a FreeBSD NFS kódja meglehetősen stabil, és ez főként Dillon -nak köszönhető. Dillon szerint a FreeBSD mostani NFS implementációja a legjobb, összehasonlítva a jelenlegi opensource operációs rendszerek NFS kódjával.
Dillon ezenkívül jelentősebb változtatásokak, fixeket eszközölt a FreeBSD TCP stack -ban. És jelentősebb sebességnövekedést is elkönyvelhet a rendszer a kódjai alapján.
Dillon a fejlesztései során a Dell 2U magas (2 unit) rack szervereit használja. 2450 -es, és egy 2550 -es gépek, mindegyik dual processzoros. A gépek SCSI csatolóval vannak ellátva, 100BaseTX switcheket, és néhány vezetéknélküli hálózatot használ. Az asztali gépe a dolgozószobában kapott helyet, mert a szerverszoba nagyn hangos =). Az internetre egy T1 -es vonalon kapcsolódik. Mostanában néhány barátjának a domain -jét, és mail box -át hostolja, a szolgáltatás során kizárólag FreeBSD boxokat használ. Van windows -os gépe is, de kizárólag játszani =).
A Dell gépeket kizárólag a fejlesztéshez használja, kettőn FreeBSD -stable van, a harmadikon pedig FreeBSD -current verzió fut. A legtöbb időt azzal tölti, hogy megpróbálja a FreeBSD kernelt 'megölni', kerneldump -ot (core dump) generáltatni, és azt debuggerrel vizsgálja. Ezenkívül sok idő tölt azzal, hogy mások által beküldött bugokat próbál reprodukálni a saját tesztkörnyezetében. Ha ez sikerül, akkor nekilát a bugfixnek.
Dillon arra a kérdésre, hogy milyen operációs rendszert használ, elmondja, hogy több rendszert is használ, például a régi Amiga -ját is. De főleg FreeBSD -t.
Dillon elmondja, hogy figyelemmel kíséri a Linux fejlesztését is, néha belekukkant a Linux kernel kódba. Elmondja, hogy a Linux fejlesztésésnek korai szakaszában Ő is közreműködött néhány rész fejlesztésében. Például dolgozott a TCP stack -on, és írt egy cron-like daemont, amit dcron -nak nevezett el. Viszont elmondja, hogy az ő szerelme a BSD, és ennek fejlesztése, stabilitásának növelése a legfőbb célja.
Dillon amikor nem a BSD -t hackeli, akkor kedvenc időtöltésénak hódol, a sínek. Szeret síelni vízen és havon egyaránt. Ezenkívül biciklizik, és szeret vitorlázni is.
Arra kérdésre, hogy mit ajánl azoknak, akik most kezdenek hozzá a BSD kernel hackelésének a következőket mondja: aki ehhez fog, az tanulja meg rendesen konfigurálni, és lefordítani a a kernelt, tanulja meg használni a DDB -t (console debugger), azt hogy hogyan kell kernel core dump -ot generáltatni, és azt hogyan kell gdb -vel (GNU debugger) elemezni, hogyan kell gdb- vel futó kernelt debuggolni. Ezt dokumentációkból megtanulni elég nehéz, bár számos publikáció (pl. a www.daemonnews.org -on) található az interneten.
A teljes interjút itt olvashatod.
Megjegyzés: kérlek szavazz a főoldalon a Matt Dillon cikkre. A szavazatoddal az én munkámat segíted. A szavazás célja, hogy tudjam milyen terjedelmű cikkek szerepeljenek az oldalon, és hogy egyáltalán van-e igény ilyen jellegű cikkekre. thx.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 4312 megtekintés