Google tiltás ... plusz informatikai nyelvújítás?

Offtopic

Erre ma akadtam rá:

Google, wikipédia tiltás

Gondolom már többen olvasták nem is az az érdekes, csak felmerült bennem 2 dolog is!

1. Mi a fene az a "kopipészt"? Ez a copy paste kombináció lenne? De akkor nem "kopipaszt"-nak kellene lennie? Esetleg "kopipászt"-nak?
Komolyan mondom file-fájl okés, hardware-hardver okés na de ez ...

2. Egyébként a cikkben szereplő hölgyel maximálisan egyet értek, sajnos a diákok ma a google-t használják az információ forrásként elsődlegesen és nem a könyvtárban fellelhető rednkívüli mennyiségű szakirodalmat! Bevallom olykor olykor engem is rávisz a rossz vér, hogy az egyszerűbb google-ös megoldást válasszam, nem azért mert az információk annyira pontosak lennének nálam elsődlegesen a Pató Pál féle "Ej ráérünk arra még" mentalitás a probléma.

Ti mit gondoltok? Ki mit használ forrásnak szakdolgozathoz, tanuláshoz?

  • 2503 megtekintés

( krazi | 2008. 01. 21., h – 10:10 )

én a google-vel kerestem meg, hogy milyen forrást használjak. :D

( kiuka | 2008. 01. 21., h – 10:13 )

szerintem ez iskola fuggo, ki mit tanul, egy programozo / informatikus vagy hasonlo egyetemenem / iskolaban szerintem baromira felesleges tiltani.. szerintem sokan nem lennenk olyan boldogak ha nem hasznalhatnank, gyors megoldast ad sokmindenre, masreszrol ahol ilyesmivel foglalkoznak gyorsan kicselezik a tiltast, ergo semmi ertelme:) masfajta iskolakba el tudom kepzelni hogy tiltsak, de valoszinuleg nem az iskolaba irja meg - jobb helyeken - a megirni valot, igy otthon ugyanugy hasznalhatja, es en is inkabb az internet segitseget hivom, mint hogy konyvtarba uljek, ami nem azt jelenti hogy nem olvasok papir formajaba semmit (pl regeny / vers / stb -t inkabb papiron olvasok, valamiert az szimpatikusabb), de pl van egy olvasmany ami nincs meg, konyvtarba menni nincs ido se meg lehetoseg se, neten megkeresem kinyomtatom, oszt usgyi neki elolvasom.. tehat reszben igazuk van, reszben nincs, mert azert szerintem az nem altalanosithato hogy csak "gyorsan laktato" informaciokat kap az ember, csak okosan kell keresni es nyomkodni hozza hogy megkapd amit szeretnel...

( kollatht | 2008. 01. 21., h – 10:23 )

Szerintem ez értelmetlen, nem rólam van szó, de ismerősöm így is sokat ül könyvtárba, és el is megy vele sok ideje szerintem feleslegbe, mert a legtöbb ideje a kereséssel megy el, nem látom értelmét, hogy a felesleges időt miért ne lehessen lefaragni, főleg mikor nem egy tárgyhoz kell keresnie adatokat.

Félre ne értsen senki, én is az eszetlen másolás ellen vagyok, de így sokak idejét meg lehet rövidíteni, viszont ha letiltják mi lesz? elmennek netcafeba, vagy jobb esetben otthon van net, és akkor tyűha nagyon letiltottuk.

( Ballage | 2008. 01. 21., h – 10:34 )

Halihó!

De rég írtam már ide... Most is rámjött a szófosás, úgyhogy nem muszáj végigolvasni... :-)

Szóval:

1. Szerintem fonetikusan nem áll túl messze a valóságtól a szó, az modjuk nincs éles határ, hogy egy ilyen szóhasználat mikortól lehet elfogadottt.

2. Igazából akkor tud az említett módszer dühítő lenni, amikor az ember saját maga (vigyázat, fényezés következik :-)) komolyan veszi az ilyen feladatokat, irodalmat keres, könyvtárba jár, olvas, jegyzetel, stb., és látja, hogy mások meg az összeollózással töredék energiabefektetéssel készítik el ugyanazt. Ez igencsak megkérdőjelezi az elkészült munkák értékét, beleértve azét is, aki becsületesen dolgozott vele. Mondjuk egy jó bíráló, aki otthon van az adott területen, szerintem kiszúrja az ilyet.

Pusztán azzal a nézőponttal, hogy ülj le és olvass, csak azért, mert az papírra van nyomtatva, nem értek egyet. A papír csak egy médium. Arról nem is beszélve, hogy papírról is lehet ollózva dolgozatot írni.

Szerintem rengeteg idő és energia lenne megspórolható, ha a könyvtárak teljes anyaga elektronikusan hozzáférhető és tartalmilag kereshető lenne. Napok mennek el azzal, hogy böngészed a katalógust, amiben pusztán csak szerzők és címek vannak, tartalmi információ pedig gyakorlatilag nulla. Sok kört kell futnod, mire kiderül, hogy voltaképpen melyik mű is az, amelyikre tényleg szükséged van. Persze közben ragad rád valami a könyvekből, de ez az online olvasgatásra is igaz!

Mennyivel csábítóbb leülni a Google elé, és indítani egy keresést. Helyben van, nincs könyvtáros, várakozási idő, lejárat, limitált példányszám, stb.

Azzal viszont teljesen egyeetértek, hogy a netes források tartalma sokszor egyáltalán nem megbízható. Rengeteg az önjelölt "szakértő", akik csak úgy leírogatnak bármit, ami az eszükbe jut. Ráadásul megfelelő háttértudás nélkül nem lehet eldönteni, hogy egy adott oldalon leírtak mennyire valósak.

Megalpozott munkákhoz szerintem alkalmatlanok a webes források, hacsak nem egy hivatalos elektronikus könyvtárról van szó. De azok meg általában fizetősek.

De szerintem a dolognak van egy másik oldala is. A könyvtárakban fellelhető információk egy része kissé elavult. Ha olyan témában kell anyagot szerezni, amely szinte naponta hoz új eredményeket - az informatika például tipikusan ilyen -, akkor megnézem azt az egyszerű diplomaíró diákot, akinek csak egy szimpla beiratkozása van, hogy mit tud kihozni a könyvtári kötetekből.

Bocs a terjengős hozzászólásért. :-)

-------------------------------------------------
" - Amerikanische Infanterie! Angriff! Angriff! "

2. aki gurcol es ugyanazt hozza ossze mint aki googlezik meg is erdemli, mindig az egyszerubb megoldast kell valasztani ha ugyanolyan hatekony (szerintem) :)

a konyvtarakba van szamitogep, amin fenn van egesz minden konyvek lehet keresgelni meg ilyesmi, legalabbis nehol, nekem regen suliban pl fenn volt es "oktattak" is ra hogy hasznaljam, bar ott eroteljesen nyomtak azt is hogy google google ha nem megy, pont a konyvtaros:)

Hát, tudod, attól függ, hogy mi a célod.

Ha a cél csak annyi, hogy átmenj a vizsgán, akkor hatékonyabb. De akkor ne csodálkozz, ha a diplomád nem ér semmit, azon kívül, hogy van. Persze számtalan olyan állás van, ahol nem tudás kell, csak papír. Ide "tökéletes" az ilyen hozzáállás.

Viszont ha a célod, hogy a tudásodat fejleszd, akkor az ollózás egyáltlán nem hatékony. Az összemásolt dolgozatodat lehet, hogy elfogadják, még talán jó jegyez is kapsz rá, de pont azt nem fogod vele elérni, amire az egész ki lett találva, azaz, hogy fejleszd a tudásodat (maximum a Google és a szövegszerkesztő használatára vonatkozó tudásod fog gyarapodni). Ollózással még a hülye is össze tud hozni egy dolgozatot. Szerintem.

Persze lehet erre azt mondani, hogy pl. egy programozói vagy egy rendszergazdai állásban simán el lehet helyezkedni ilyen tudásszinttel, mert szinte mindenre fent van a válasz a neten. De ha egy kicsit komolyabban akarsz foglalkozni valamivel, ahhoz ez édeskevés lesz.

Mellesleg szinte minden könyvtárban van elektronikus katalógus, de - mint már írtam - ezekkel pont az a baj, hogy tartalomra nem lehet bennük keresni (bár van ez alól is kivétel, de pl. a BME könyvtár katalógusa tipikusan nem ilyen).

-------------------------------------------------
" - Amerikanische Infanterie! Angriff! Angriff! "

persze igazad van, ha csak egy fölösleges tárgyhoz kell anyag amit ráderöltetnek, akkor uccu neki, de én alapból arra gondoltam hogy amit tanulok az érdekel is annyira h ne másoljak észnélkül.

és mint írtad, nem hiszem h olyan egyszerü rendszergazdának lenni, alap mindenből kell, és persze ott van az a mondat is hogy "Tudni kell kérdezni." ha azt sem tudod mivan akkor rég rossz:)

az elektronikus katalógus meg bakfitty, én közvetve ugyanezt tudom elmondani az ELTE katalogusárol, mint te a BME-sről.

"persze igazad van, ha csak egy fölösleges tárgyhoz kell anyag amit ráderöltetnek, akkor uccu neki, de én alapból arra gondoltam hogy amit tanulok az érdekel is annyira h ne másoljak észnélkül."

Persze, én is alapvetően arról az ideális esetre gondoltam, amikor azért mész oda, mert érdekel valami, nem azért mert muszáj... :-)

-------------------------------------------------
" - Amerikanische Infanterie! Angriff! Angriff! "

( kisbetu v | 2008. 01. 21., h – 11:32 )

"hölgyel maximálisan egyet értek"

Hamár homárkodunk:

hölggyel, egyetértek

Mert ezek echte magyar szavak. Utána lehet fikázni a fályl, szmályli és kopipészt kifejezéseket.

( apal v | 2008. 01. 21., h – 11:36 )

Pont azert mert google es/vagy wikipedia, konnyen lehet ellenorizni. Egyszeruen a beadott esszebol ki kell masolni egy felmondatot. Ha valahonnan szedte/letoltotte a juzer, akkor megtalalja, ha nem, akkor nem. Nem is kell tulzottan specifikus szokapcsolat, ebbol a forumbol most kimasoltam a "kell futnod, mire kiderül, hogy" szokapcsolatot, oszt 0 talalat :]

( zeller | 2008. 01. 21., h – 11:38 )

Olyan, mint amikor anno géprajzból dipa+pausz+tus volt a kötelező az első évben, nem lehetett CAD-progit használni. Bőcsészmérnökék is tanulják meg használni a hagyományos forrásokat (is)...

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2008. 01. 21., h – 12:22 )

1. Megoszlanak a vélemények a magyarított kifejezésekkel kapcsolatban. Számomra a fonetikus lenne az ésszerű, bár lehet, el kéne gondolkodni azon, hogy tudnánk-e valami értelmes magyar kifejezést találni rá. A végén még úgy járunk, mint a vásárlással (ma már shoppingolni járnak az emberek).

2. Amikor még hangmérnöki tanulmányaimat folytattam, eléggé érdekes volt, hogy a Szabó Ervinben ezer éves mikrofonozási technikákról és csöves keverőkről lehetett csak olvasni, ezzel szemben a gyakorlati stúdióban egy Yamaha digitális pult fityegett.
Nem csoda, hogy az interneten néztem körül ezek után...

lehet szarabbul hangzik, de van a kopipesztre magyar megfelelo: masol-beilleszt :P. itt nem azzal van a baj, hogy idegen szavakat hasznalunk a magyarban fonetikusan irva/ejtve, hanem az, hogy jo magyar emberek nem tudjak kihuzni a fejuket kulfoldi nagyhatalmak unintelligens seggelbol (USA). ha kicsit valtananak az emberek a szemleletukon, akkor nem lennenek ilyen kopipesztes f*szsagok. annyit kellene csak belatni, hogy keves olyan nep van ezen a nedves Fold nevu labdan, mint a magyarok, tobb szempontbol is. jelen esetben a nyelv es hasznalata relevans, 1 mondattal tudom szemleltetni:

There is a book on the table - Az asztalon van egy konyv

lassatok be, hogy a magyar nyelv logikaja sokkal jobb, mint pl a vilagnyelv angole. a magyar mondatnal egybol tudod, hogy merre kell figyelni, utana kell csak megkeresned, hogy mit. (lehet kicsit amator a pelda, de lehetne 1000 hasonlot mondani). ezert nem tudjak megtanulni a magyar nyelvet tul sokan :P

a google meg wikipedia hasznalatarol: jogos, hogy nem szabad felelotlenul hasznalni, DE nem minden teruleten lehet konyvtarbol megelni. en villamosmernoki szakra jarok vp-be, amihez konyvtar kellett volna, az olyan targy volt, ami "szervesen" kapcsolodik a villamosmernoki palyahoz: a fizika kulturtortenete, szociologia, politologia. remelem erzitek az ironiat :) ha erdekel ugy is utanaolvasok, de ha kotelezo a targy, akkor egy muszaki beallitottsagu emberkenek, mint en, hatalmas nagy nyug az egesz --> ergo lesz*rom, hogy egy bolcsesz, akinek hozzatartozik a szakmajahoz lelkiismeretesen csinalja meg a beadandot, amikor en arra vagyok raallva, hogy megertsem ami le van irva, ne pedig beseggeljem. na ebben az esetben az vesse ram az elso kovet a guglizasert, aki nem igy csinalna ;)

huh, ez hosszu lett, sorry :)

-------------------------------------------------------------------------
remember: ha nyakig vagy a szarban, akkor fejre kell allni! maris csak bokaig er ;)

attol fugg milyen ertelemben hasznalod: ha beadandot "vagsz ossze" akkor valoban ollozas, mivel osszeollozod, viszont ha valamit egy az egyben kimasolsz (script) akkor viszont masol. nem sertesnek! copy=masol, cut=vag, kivag, paste=beilleszt

-------------------------------------------------------------------------
remember: ha nyakig vagy a szarban, akkor fejre kell allni! maris csak bokaig er ;)

( lorinczi v | 2008. 01. 21., h – 12:28 )

Szakterülete válogatja: környezetvédelem, kémia: Google-t kell használni, az irodalom mellett. Kémiában a Goggle-on találtat egyből elfogadni: életveszély.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

( igiboy | 2008. 01. 21., h – 12:34 )

Egyszerüen túl jól sikerült az internet.

Igy pista bácsi is lemondhatja gumicsizmában, hogy mit godol az atomfizikáról. Politikai dolgokról ne is beszéljünk... :)
Szerintem azt mindenkinek magának kell megitálnie hogy egy információnak mennyi valóságalapot és értéket ad.

Internet terve: mindenki irhat mindent, milyen jó lesz, lesz sok sok információ
Jelenlegi internet: mindenki irkál mindenféle hülyeséget, meg igazságot is, sokszor az igazság az amit szabályozni akarnak.

Internetet szabályzoni, tartalmat szürni, hehehhehehehehehe :D

Nekem is gyanús, hogy sokaknak az fáj, hogy az internet fölöslegessé teheti őket: Könyvtáros, rádióbemondó, politikus. Akik szeretik maguknak fenntartani a jogot, hogy melyik információ jó vagy rossz, igaz vagy hamis. Ennek jogosságán lehet vitatkozni, de visszatuszkolni a szellemet a palackba már kicsit késő. Inkább meg kéne tanítani a nebulókat jól használni az internetet, gúglit, vikipédiát.
Csaba

( gsimon | 2008. 01. 21., h – 12:50 )

Abóut "kopipészt": áj szink det enivan hú daznt vant tu vrájt in Hángérien, sudnt edit de Hángérien vikipédia, (nat ívn júzing Hángérien fonetik vrájting for Inglis vördz), bat góu tu de blézing hell inszted.

EuroEnglish
The European Commission has just announced an agreement whereby English will be the official language of the EU rather than German, which was the other possibility. As part of the negotiations, Her Majesty's Government conceded that English spelling had some room for improvement and has accepted a 5 year phase-in plan that would be known as "EuroEnglish": --

In the first year, "s" will replace the soft "c".. Sertainly, this will make the sivil sevants jump with joy. The hard "c" will be dropped in favor of the "k". This should klear up konfusion and keyboards kan have one less letter.

There will be growing publik enthusiasm in the sekond year, when the troublesome "ph" will be replaced with the "f". This will make words like "fotograf" 20% shorter.

In the 3rd year, publik akseptanse of the new spelling kan be expekted to reach the stage where more komplikated changes are possible. Governments will enkorage the removal of double letters, which have always ben a deterent to akurate speling. Also, al wil agre that the horible mes of the silent "e"'s in the language is disgraceful, and they should go away.

By the 4th yar, peopl wil be reseptiv to steps such as replasing "th" with "z" and "w" with "v". During ze fifz year, ze unesesary "o" kan be dropd from vords kontaning "ou" and similar changes vud of kors be aplid to ozer kombinations of leters.

After zis fifz yer, ve vil hav a reli sensibl riten styl. Zer vil be no mor trubls or difikultis and evrivun vil find it ezi tu understand ech ozer.

ZE DREM VIL FINALI KUM TRU!!

( Mico v | 2008. 01. 21., h – 12:54 )

Ha az oktató nem tudja eldönteni a beadott anyagról, hogy "dolgoztak" vele, vagy csak összeollózták, akkor mire fel a tiltás? Ha el tudja dönteni, akkor adjon elégtelent, ha nem, maradjon csöndben.

Nem tudom máshol hogy van de az IT-ban rendkívül elavultak a szakkönyvek, még egy amazon megfelelő oldalán is réges-rég elavult könyveket árulnak, mi lehet a könyvtárban. Nem arra kéne a hangsúlyt fektetni, hogy a kedves diák oldja meg a problémát úgy, ahogy majd a munkahelyén is meg fogja? És érdekes módon a cégek hamar ki tudják szűrni azokat, akik a keresőből copy-paste-en kívül másra nem képesek. Mert mindenki használja a keresőt, csak az egyik abból copy paste-el és nem érti amit csinál, a másik ott nézi meg pl. egy tool paraméterezését, de érti, amit csinál. Ha erre a fajta szűrésre az oktatás nem képes, akkor őket kell letiltani, és nem a google-t.

( neuro | 2008. 01. 21., h – 14:23 )

1. Ez csak annyi, hogy beindult végre egy folyamat, hogy legalább írásban a magunk orcájára :) alakítjuk az átvett szavakat; majd az idő eldönti, hogy mivé alakul a dolog. Ennek inkább örülni kéne, nem szörnyülködni.

2. Ez olyan mintha a kombájnra lenne valaki kiakadva, mer' ne má' - lsd. ludditák -, hogy nem sarlóval és kaszával; milyen dolog ezmá'. Haladni kell a korral és kész.
Nem értem, hogy miért kell siránkozni a papír alapú könyvek halálán; nincs ezzel semmi probléma.
Sokkal jobb lenne ha digitalizálnának mindent. Most abba meg ne menjünk bele, hogy egyeseknek csípi a szemét a kijelző. Szerintem a mondanivalónak nem a megjelenése a fontos, hanem önmaga.
Ha meg a minőséggel van a gond; ami tény, akkor meg a szervezett, intézményi digitalizálás és közkézre bocsátást látnám inkább megoldásnak, nem ezt.

( rpsoft v | 2008. 01. 21., h – 16:23 )

Hát igen, a google megnehezíti a beadandók javítását: nem elég emlékezni a tavalyiakra, de még legalább olyan jól is kellene keresni, mint a diákok.

Gondolom az lehet a nőci baja, hogy a diákok bemásolják az első találatot, és nem pedig elolvasnak sokat, és az alapján saját véleményt alakítanak ki. De akkor is hülyeségnek tűnik, amit mond, hogy irány a könyvtár: ha nehéz több forrást találni, akkor méginkább csak addig keres az ember, amíg egy forrást nem talál. (Persze, lehet, hogy az jobban fog tetszeni neki, mert saját egyetemi könyvtárukban az ő írásait könnyű megtalálni (hivatkozásszám rulez).)

Pedig akárhogy is nézzük: az internet is csak egy marhanagy könyvtár, amiben a google a könyvtáros. Szóval én nem látom a dolog értelmét, senki sem attól fog megtanulni önnállóan gondolkodni, hogy elzárjuk egy csomó jó információforrástól.

( eax | 2008. 01. 21., h – 16:32 )

"sajnos a diákok ma a google-t használják az információ forrásként elsődlegesen és nem a könyvtárban fellelhető rednkívüli mennyiségű szakirodalmat!"

Miert baj az, ha az ember nem a kokorszaki technikat hasznalja?

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( uid_14401 | 2008. 01. 21., h – 17:30 )

A cikkel teljesen egyetértek. De egyes szakterületeken a korrekt információk is beszerezhetők a neten, persze nem ingyen:

http://scholar.google.hu/
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez/

ez lehetne a globalizáció valódi haszna...

szerk:
meglep hogy ilyen sokan a "google pártján álltok" a kérdésben. azért abban ne higgyünk már hogy amit a neten találunk az mind használható... A hallgatóról meg azért fogadjuk el nyugodtan azt az alapelképzelést, hogy többsége azért jár egyetemre mert _még_ nem tudja azt amit ott tanítanak. Mondjuk ha valami informatikai témáról van szó akkor oké, de bármilyen humán, vagy más, ami nem infó, ott nagyon sok az állatság.
Én pl az orvosira járok... írj be akármit ami idevág, vakbélgyulladás pl vagy appendicitis, hátha szaknéven jobb cuccok jönnek be... nevetséges az első 100 találat többnyire. És hogy dönti el és ki hogy amit szakszerűen leírnak az nem szakszerűen leírt hülyeség. Egy könyvtárba jó eséllyel valamiféle válogatás alapján kerülnek a könyvek, a szerzőket korrektebbül lehet ellenőrizni stb stb.
A net állandóan változik, ellenőrizhetetlen tehát megbízhatatlan. Szerintem nem erre való.
A papír meg remélem később fog kihalni mint én... nekem kell.

-----------------------------
Debian Etch

Nálatok egy könyv megállja a helytét sokszáz évig is, mig az elektronikai és informatikai könyvek már évesként is elvaultnak mondhatóak (technológiai leirások).
Nem igaz. Képzeld csak el ha bajod lesz, és sokszáz évvel ezelőtti orvosok gyógyítanának... gondoljunk pl az antibiotikumokra. Mint lejjebb írtam, egy tankönyv már kiadásakor elavult, mégpedig azért mert minden fejezetében az van amit a tudomány gondola fejezet megírása kezdetén, de mire nyomdába jut a cucc, eltelhet akár másfél év is, ami alatt elég sok változás lehet mifelénk is. persze a máj marad, de a benne levő fehérjékről alkotott kép már nem biztosan... Ez kb olyan minthogy a qwerz billentyűkiosztás marad, de a kernel nem :-)

A könyveknek két nagy előnye van: ellenőrizhető tehát hiteles
Pedagógiailag jobb.

Az internetről leszedett anyagok nálam általában kevesebb bizalmat kapnak mint papirosodott társaik.
akkor egyet is értünk ha nem tévedek :-)

-----------------------------
Debian Etch

"A konyveket soha sem fogjak helyettesiteni az optikai adathordozok. Pl: egy cd-re nem tudsz raallni, hogy elerd a szekreny tetejen levo dobozt!"

:D

tanulas teren nekem inkabb a gugli meg a wikipedia (leven muszaki beallitottsag + villamosmernoki suli), de kikapcsolodaskent remek a nyomtatott irodalom (most nem csak konyvekre ertem ;)

-------------------------------------------------------------------------
remember: ha nyakig vagy a szarban, akkor fejre kell allni! maris csak bokaig er ;)

( Celtic v | 2008. 01. 21., h – 17:20 )

En sem ertem. Antikvariumban is jobban szeretem a netes antikvariumot. Igaz, hogy nincs az a kellemes illat, ami a regi konyvek sajatja, viszont joval tobb eselyem van megtalalni egy konyvet, ha csak a cimere emlekszem, a szerzore nem. Arrol nem is beszelve, hogy multkor kerestem egy gyerekkoromban olvasott konyvet, orosz iro es csak arra emlekeztem, hogy Sajdik Ferenc illusztralta. Ez alapjan baromi nehez lett volna megtalalni konyvtarban...

Ugyanigy szakmai konyvek eseten: sokkal egyszerubb a neten rakeresni egy leirasra, mint a konyvtarban megkeresni, hogy _melyik_ konyv 354. oldalan van az az egy bekezdes, ami engem erdekel. Net eseten sokkal egyszerubb csak szovegreszletet keresni, mint az egesz konyvet atlapozni .

( turul16 v | 2008. 01. 21., h – 18:32 )

Mivel magyar nyelvű szakirodalom szinte nincs. Csak neten találhatod meg azt a könyvet ,vagy cikket amit megveszel vagy elolvasol, ha valami komoly modern dologról van szó.
A neten sincs meg minden infó, ingyen!
Vanak olyan (egyszrűbb) dolgok amiről neten kevés infó van, magyarul meg főleg nincs, ilyenkor jöhet jól a könyvesbolt. Vagy a nagy könyvtárak.

( turul16 v | 2008. 01. 21., h – 18:40 )

Bődületes baromságok vannak könyvekben is. És kb. ugyan olyan nehéz megkülömböztetni.

Egy rohadt fogalom megtalálásához, nem fogom felturni az egész könyvtárat. Főleg, ha jegyzetemből hiányzik, és tanerő is az első előadáson idegen nyelvű könyveket sorolt fel, mint jó anyag.

Vannak marhaságok könyvben, de azért egy könyvről biztosan tudhatjuk hogy ki írta és ki adta ki, illetve mikor és hol. Ezek alapján (elsőként az író) elég jól be lehet lőni a könyv szakmai színvonalát, és hogy hiszel-e neki.
Ha nem vagy képben, akkor is elég kevés utánajárással ki tudod deríteni hogy ki az akinek kb lehet hinni. Mondjuk első körben pl az akadémikusokat vegyük komolyan.

Egy könyvtárban elvileg nem kell semmit feltúrni. ha kicsit is értesz hozzá, jobb mint a google: bemész, és kb csukott szemmel leveszed azt a könyvet amit keresel, vagy odamész ahhoz a polchoz ahol a téged érdeklő téma sorakozik. Ez a dolog lényege tudtommal.

Idegen nyelvű anyag... Magyarországon ez természetes, a magyarok is minden valamirevaló cikket angolul írnak. A tankönyvek meg elavulnak mire kijönnek a nyomdából, legalábbis mifelénk... magyar anyag nem lesz sose, régebben latin volt, most angol minden. Én se élvezem, de megszoktam már...

-----------------------------
Debian Etch

( takdavid | 2008. 01. 21., h – 21:45 )

1. Aki szereti a könyveket, az úgyis eljár könyvtárba. Aki nem, az úgyis sürgősen elfelejti az egészet, amint végez az iskolában.
2. Ha a kedves hölgy szeretné megszerettetni a könyveket/könyvtározást a diákokkal, nosza, tartson kedvcsináló könyvtári foglalkozásokat!
3. A tiltás mindig ellenállásba ütközik, és végül kudarcba fullad, ezt a történelem számtalanszor megmutatta már (mifelénk legalábbis, pl. Kínában minden máshogy van...).
4. Van előnye a szakértelemmel válogatott könyvtáraknak, de csak akkor fogunk megint könyvtárba menni, ha a könyvek tartalma ugyanúgy kereshetővé válik (előre, a weben keresztül), mint egyébként a webes tartalmak.

( sartek | 2008. 01. 22., k – 02:26 )

ersd: a diak nem fizet a konyvemert
nalunk is .. tanarok kinaljak a portekaikat... ki veszi meg ? aki akar nyalni neki

"Az oktató véleménye szerint a hallgatók nem tudják megkülönböztetni, hogy mikor olvasnak megbízható, alapos, érvényes megállapításokat tartalmazó forrást, s mikor akadnak rá felszínes, megbízhatatlan információkra."

mert mintha a tanar mindent tudna.. es foleg jol

juteszembe: arrol nem is beszelve h a wikipediat n+1 user szereszti igy kicsi a valoszinusege h megbizhatatlan legyen

"mert mintha a tanar mindent tudna.. es foleg jol"

Na, ez mondjuk sokszor tényleg igaz.... :-D

"arrol nem is beszelve h a wikipediat n+1 user szereszti igy kicsi a valoszinusege h megbizhatatlan legyen"

Attól még, hogy - előre is elnézést a kifejezésért az érintettektől - sok hülye sok hülyeséget ír le, a leírt dolgok mág hülyeségek maradnak.... Erre több élő példa van... Sőt, még azt is megkockáztatom, hogy sok okos ember okos dolgokat leírhat, de attól még a leírt dolgok nem lesznek teljes mértékben kimerítőek, alaposak, mindenre kiterjedőek, igazak, stb. Amik viszont egy tudományos cikkről - elvileg! - elmondható. Az persze egy dolog, hogy a gyakorlat persze nem mindig igazolja ezt... :-)

De itt szerintem megfeledkezünk egy fontos dologról: a felelősségről. Ha egy akármilyen weboldalon hülyeség van fent és arra építesz egy megoldást/elméletet/kutatást és kiderül, hogy szar ami fent van, akkor az a te felelősséged. Míg ha egy úgymond hivatalos cikkről/könyvről derül ki ugyanez, a felelősség már a szerzőjéé. Nyilván ennek más a súlya egy lusta diák esetében, aki mondjuk a jegyét bukja el, mint mondjuk egy sokmilliárdos projekt esetében. Ezt a felelősséget a neten irkáló önjelölt szakértők sokszor elfelejtik, csakúgy, mint azok, akik olvassák.

Amúgy tényleg jellemző az online tartalmakba vetett kritikátlan bizalom - de a többi médiával szemben is. Jó példák erre az online angol szótárak. Hát, nem akarok semelyiknek negatív reklámot csinálni, de szerintem egyik szarabb, mint a másik. Ha az ember vesz egy közepes Országh szótárat és felüti egy szócikknél és összeveti azzal ami a neten van, látni fogja, hogy mire gondolok...

-------------------------------------------------
" - Amerikanische Infanterie! Angriff! Angriff! "

( saabi v | 2008. 01. 22., k – 02:33 )

Valahol a kettő között látom a megoldást. Hogy a google találatai milyen minőségűek, nem kell bemutatni. De csak azért könyvtárba szaladni és ott körülményesen keresni, mert "a papírnak jó a szaga" szintén túlzás. Bár egyetemi könyvtárak szakkönyvkészletét bedigitalizálni óriási feladat lehet, erre mégis törekedni kellene. Hiszen keresésben a számítógépek utolérhetetlenek, az ideje meg mindenkinek drága és hasznosabban is el tudja tölteni, mint egy könyvtárban keresgélve. (persze ha valaki a környezet és annak hangulata miatt megy könyvtárba, akkor nem ez a helyzet, most inkább a "kéne információ, de azonnal" helyzetekre gondolok.
Tehát a régi kiadványok digitalizálása nagy feladat, de a már számítógépen íródott szakkönyvekből lehetne csinálni olyan, "természetesen" fizetős adatbázist, amiben az emberek különböző szempontok szerint kereshetnek. (pl. MEK)

Ave, Saabi.

"Bár egyetemi könyvtárak szakkönyvkészletét bedigitalizálni óriási feladat lehet..."

Ez szerintem nem kifejezetten technikai probléma, mert egy jó ideje már minden könyv elektronikusan készül el, tehát a kiadókkal kötött megfelelő megállapodás alapján simán át lehetne adni a könyvtáraknak az elektronikus változatot, nem kellene szkenneléssel bíbelődni.... De hát itt a gond nyilván a megállapodás körül van. Az "okos" kopirájtvédők biztosan beleszólnának a dologba.

-------------------------------------------------
" - Amerikanische Infanterie! Angriff! Angriff! "

Szerintem ez megoldható lenne. Valami jól védett pdf vagy ilyesmi kéne, megtehtnéd hogy csak azt a fejezetet veszed meg ami kell, a könyvtár meg olyasmi jogokat kapna mint a video-kölcsönzők... vagy könyvesboltok vagy valahol a kettő között.

Bemegy a diák. vagy helyben elolvassa mint eddig, vagy kikölcsönzi és visszaviszi mint eddig, vagy lecsenget egy összeget és megkapja emilben.

Csakhogy
A nagy baj az lenne, hogy elkezdenék másolni, jó esetben évfolyamonként egyet lehetne így közreadni. Még annyi erkölcsi gátja se lenne az embereknek mint egy windows másolás kapcsán.
Így aztán nem csoda hogy nem csinálják meg, én se csinálnám, valamiből élni is kell...

"Anatómia Genuine Advantage Books" :-))

-----------------------------
Debian Etch

Talán nem kellene elzárkózni a könyvtártól. A könyvtárról alkotott képünk miatt mondjuk azt hogy hülyeség oda menni elavultak a könyvek. A könyvtárra nem csak mint a könyvek gyűjtőhelyére kellene tekinteni, hanem olyan információs központra ahol segítenek az információ összegyűjtésében. Sajnos magyarországon nem ez az elsődleges céljuk a könyvtáraknak. Jelenleg elvétve lehet ilyen felfogású könyvtárat találni. A könyvtárosok felvannak készítve arra hogy bármilyen témában tudjanak anyagot gyűjteni. A könyvtárban a katalógusok nagyrésze ténylegesen egy adott könyv keresésére szolgál viszont ha ismersz néhány belső titokot :) akkor kinyilik a könyvtár. Olyan ez mintha megtanulnád a google keresőt haszálni. Mert a google sem csak annyiból áll hogy fogom és beütöm a kérdésemet és minden az ölembe hullik. Jelenleg is léteznek fizetős adatbázisok nem csak egy adott témában. A felső oktatásban ha jól emlékszem létezik egy eisz.hu nevezetű weblap. Ott elérhető néhány online cikk adatbázis ingyen. Érdemes utána nézni.

( Marcell | 2008. 01. 23., sze – 17:54 )

1. Ha nem találunk helyes magyar kifejezést erre, akkor szerintem a "kopipészt" alak helyes.

2. Van olyan egyetemi előadóm, akinek a könyve iszonyúbb, mint bármely netes oldal hibái. Túlzottan bő lére van eresztve, fárasztó, unalmas, sok helyen hibás. Sokkal hasznosabb guglizni a megoldásért. Az, hogy a hallgató hogyan használja fel a megtalált infókat, az ő felelőssége. Nem igaz, hogy neten ne lehetne az anyagot rendesen megérteni, csak jó oldalt kell találni. Ennyi erővel a könyvtárban ráakadhatok szakszerűtlen, vagy hibás írásokra, teljesen mindegy. Az egyetemista meg tanuljon meg válogatni, és gondolja végig, hogy ami a kezébe került, az valós adat lehet-e.

Ennyi. És nem kell letiltani, meg háborút indítani ellene, mert ha jó kezekben van, a google meg a wikipedia a legjobb források egyike.