Elérhető: ZFS forrás és binárisok Mac OS X-re

macOS

Az OSNews szerint Noel Dellofano - az Apple ZFS-sel foglalkozó fejlesztőcsapatának egyik hölgytagja - késői karácsonyi ajándékként elérhetővé tette a ZFS for Mac OS X forráskódját és binárisait a Mac OS Forge oldalon. A forrás és a binárisok mellett fordítási, telepítési instrukciókat is találhatunk. Az oldal elérhető itt. További infók itt.

( hory v | 2008. 01. 13., v – 09:13 )

Kiraly, kiraly, lassan mar minden unix klonhoz lesz zfs csak linuxhoz nem :(
(fuse-ralt megfejteseket hagyjunk, normalis implementaciora gondoltam)

Hat sztm pedig dekstopon sem rossz, pl en mar nem bizom annyira a vinyokban, h csak egyre mentsem az adataim,
igy raid-1.
De draga hw raidkartyara nem szandekozom kolteni, igy sw raid.+ plusz dolog amire figyelni kell
Akkor a masik scenario:
Az ember particiokat csinal, mert el szeretne kulonitei a dolgait egymastol.
Aztan az a perverz otlete tamad, hogy vesz meg vinyot! Igen berakod, s szepen felparticionalod,
megformazod, s becsatolhatod egy uj mountpointra, igy szepen lesz data1 data2 amiben ugyanugy
van filmek, mp3 konyvtar, etc.
De hat ez azert nem olyan kellemes, mert szeretned egy helyen latni az osszes mp3-ad.
Masik: rajossz esetleg utolag, h ez a prticio kicsi lett, s mar nem fer ra egyben vmi, de masik ket particion meg osszesen van annyi hely-> hajtepes, mert nem akarod szetvagdalni a cuccot.

Na ZFS-el nincs ilyen problema. Ezt mind megoldja. Vinyo pool, raidel, particiok dinamikusan foglalodnak, etc.

Ja es igen, tudom, mdadm+LVM2+ egy fs ami bovitheto on-the-fly, pl XFS/UFS (ext3-am omlott mar ossze meretezes utan, igy azt nem sorolom ide tiszta szivvel (sem ext2-t), reisert nemtom, h lehet-e).

Szoval en bizony igen hasznosnak latnam a zfs-t a deskop kornyezetben.
Pl: a szimpla felhasznalo betolna egy vinyot, felugrana egy ablak pl, h uj vinyo, formazatlan, hozzaadja a pool-hoz? Valasz: Igen, s aztan par perc mulva latnam, h tobb a tarhelyem.

ZFS-el ez konnyen megoldhato, nem kell lvm particiot csinalni, hozzaadni vol grouphoz, boviteni a logical volume-ot, boviteni a rajta levo fs-t. Ja es mindez nagyobb biztonsaggal (jobb chekcsum), akar tomoritve, teljesen automatikusan a hatterben.

A ZFS "stabilitásáról" és hardverigényeiről szóló elrettentő visszajelzések mellett jobban bízom a meglevő megoldásokban. Esetleg neked javaslom a Solaris-t, abból is a 64 bites hardveren futót, több GB RAM-mal desktop-nak. Állítólag azon _kevesebb_ a probléma a ZFS-sel.

--
trey @ gépház

Sokaknak stabilan fut, ahogy olvastam forumokban. De egy FS mindig is nagyon kritikus, s ido kell,
h kiforrja magat egy szintre. Meg fogjak csinalni.
Mig nem jon ki az oracle csodafilerendszere, addig sztm a zfs a legmodernebb elgondoltsagaban,
s szolgaltatasaiban (hozzatennem, h nem vagyok FS guru, de az alapjan allitom amit lattam ZFS-tol, osszehasonlitva azzal h linuxon mit kell ganyolni, ahhoz h ugyanoda eljussunk).

Egyebkent szivesen veszem ha vki felvilagosit, h mik azok a megoldasok a linuxban, amikkel ugyanez ilyen egyszeruen megvalosithato, a sima vanilla vonalbol (semmi veritas, meg egyeb fizetos cuccok, s patchek).

ne komolytalankodjunk, az emlitett freebsd-current archivot ha megnezed, az ufs2 -rol es a softupdates-rol legalabb akkora thread bontakozik ki, hogy sz@r, mindig is az volt, es mindig is az lesz. akkor az is? szerintem egyebkent az ext3-rol is talalhatunk ilyen thread-eket ha akarunk, meg blog bejegyzeseket ahol valaki elmondja hogy sz@r. vagy barmirol.

a tenyek a kovetkezok:
- a zfs mukodik, nagyon fontos szolgaltatasok futnak rajta nagyon sok helyen
- a zfs egy HA filerendszer sun cluster alatt
- a reportolt problemak egy olyan dolog kore csoportosulnak (arc, memoria hasznalat), ami egyreszt solarison reges-reg javitasra kerult (frissiteni kene), masreszt a fejlesztok hulyesege (freebsd), ami viszont egy egyszeru konfiguracioval athidalhato. egy oracle adatbazis eseten is mindenfele shm parametereket kell allitgatni, ha ennek hianyaban elcrashel az oracle, akkor mi van, az is alkalmatlan sz@r ?
- a felhasznalok _akarjak_ a zfs-t, lehetne emliteni azt az ugyfelet, aki a fel kezet odaadna, hogy a thumper-jein ne mdadm -el kelljen szarakodnia, mert maradna a linux-nal, de a zfs egyreszt 350MB/sec helyett 900MB+ -t tudott, masreszt konnyu kezelni, neki mar hiaba mutatunk barmit, mar tudja, hogy erre a dologra nem az mdadm/lvm/ext3/xfs stb valo. Vagy azt az ugyfelet, aki eppen egy nagy rendelkezesre allasu DB2 adatbazist szeretne ZFS-re tenni, mint HA filerendszer, kifejezetten arra, es nem a hype miatt, mert van ilyenuk, olyanuk meg amolyanuk is, de az olyanhoz kepest az ilyen sokkal jobb.
- biciklirol nem mondjuk, hogy a ferrari konnyebben kigyullad, de trabantbol se, plane ha epp mult heten gyulladt ki a sajatunk.

Mint ahogy az UFS is...

Igazából a Sun Clusternek tökmindegy a filerendszer, mivel amelyik node rezerválja az fs-t ( global devicét) proxy-zik a többi node-nak az interkonnekten keresztül, úgyhogy nem árt a vastag interkonnekt, ha pl load balanced clustert építünk. HA clusternél meg általában úgy van beállítva a service, hogy billenéskor a rezervációt is vigye.

Igen. Ha tévedtem, tudni fogjátok, mert az ügyfeleink felakasztanak, és nem írok többet.
Mielőtt túl sok mindent belemagyaráznál, nem ajánlom mindenre ezt, vannak olyan workload-ok, ahol nem érdemes, pl. bizonyos adatbázisok alá, amikor úgyis SAN-on van a partíció, és mehetne akár raw io-ban is.

Ki az a joyent és mekkora OpenSolaris+ZFS siteja van?

Szerk: megnéztem. Ez a cég drága Sun vasakon használja a ZFS-t. A kritikusok is elismerik, hogy a ZFS működik sok GB RAM-mal és 64 bites Sun vasakon. De itt egyesek mainstream felhasználásról és desktop felhasználásról álmodnak beszélnek.

--
trey @ gépház

Pont ez nem mérvadó. Aki elkölt 100+ millát Sun vasakra, az nem mondja azt a cég vezérkarának: Ki kell engem rúgni, mert hülyeségre költöm a pénzt. Helyette azt mondja, hogy minden prímán működik. Tehát nem tudhatjuk biztosan, hogyan működik a ZFS drága vasakon.

Namost, ha a ZFS-t kicseréled akármilyen más FS-re, ugyanaz a helyzet. Nagyon nagy rendszerek, és nagyon drága vasak közelébe csak kevesen kerülnek, nincs ezekről széleskörű tapasztalat, csak egyedi esetek vannak. Amikor a rendszer nem működik, addig gányolják (átírják), amíg működni kezd (jó esetben), utána meg azt mondják, hogy lám működik.

Eszembe jutott erről egy ismert valszám paradoxon: A valószínűség a relatív gyakoriság absztrakciója. De mit mondjunk egy nem megismételhető kísérlet eredményeinek gyakoriságáról. Pl. mi volt a valószínűsége, hogy a Titanic az első útján elsűlyed. Szinte nulla.

--
CCC3

Egy 200 ezres X2100M2 (4 GB Kingston memória) szerveren megy ZFS-en mindenem Solaris 10 alatt lassan egy éve (glassfish, postgresql alapokon Java EE alkalmazások, postfix levelezés pár domainre). Semmi panasz, pedig amikor telepítettem, akkor még nem is volt supportált a root partíciót ZFS-re tenni...

--
The reason that half of us are in computing at all is that we see computers as things that we can make beautiful things out of..

Tipp: akkora fájlszervert üzemeltet, amihez már jól jön egy ilyen zetabájtokat kezelni képes, kötetkezelővel egybeépített, és raid-szinteket önmagában kezelni képes cucc. Tehát nem egy alaplapi raid-vezérlővel tükörbe fogott 2 db 160G-s diszket használó gép tulaja, hanem mondjuk olyané, ami mögött durvább mennyiségű diszk van.

Ez egy bonyolult tema, mert valassz ki vmi elvontabb fogalmat amirol atlag Linux felhasznalo (foleg aki csak tenyleg user) nem tudja mi az, maris kijon h a userek 100%-anak nincs szuksege ra, holott lehet nelkule nem is mukodne a rendszer, magyaran megis szuksege van ra, csak nem tud rola :) Nade komolyra forditva a szot: a ZFS, vagy barmi olyasmi ami viszonylag fejlett volume manager kepesegekkel rendelkezik es rendesen integralva lenne az atlag user altal hasznalt GUI-ba meg minden, akkor maris sok ember teljesen hozzasszokna, snapshot, miegymas kellemes tud lenni ilyen teren is. Persze h oszinte legyek en imadom a ZFS-t de atlag desktop kornyezetben kicsit tulzasnak tartom megis, hacsak nincs eleg memoriad, stb, ezzel a problemaval mar talalkoztam magam is, amikor anno tesztkeppen jatszottam csak vele meg (azota server kornyezetben Solaris 10-eimen vannak mar amugy pl iscsi felett is).

na mar nem azert, de nem a zfs stabilitasa, hanem a szuksegessege volt a kerdes.
Ha ugyanezeket a dolgokat egy masik tudja, annak csak orulok. En nem a ZFS-t magat dicserem,
hanem a jo otleteket amiket beletoltak.
Amugy meg a stabilitas csak ido kerdese. Hasznaljak, kiismerik, bugreportok, fixek.
Ez sztm a linuxban is igy folyik. Amugy asszem 2.6.18.1 utan a hires bittorrent-altal-okozott- ext2/3 bug is eleg ego volt, holott nem friss cuccok ezek mar. De aki dolgozik az hibazik. Mind a linuxban mind a solarisban, mind a zfs implementaciokban vannak/voltak/lesznek hibak.

De hangsulyozom megint, a _ZFS funkciok_ nagyon jok, otletesek, hasznosak, desktop usernek is,
csak eppen eddig senki nem mutatta meg nekik, h ezt konnyen is lehet csinalni.
En sztm az apple erre erzett ra, s nem lepodnek meg, h zfsre epulo tarhelykezeles mutatkozna be
majd benne.

Néztétek, hogy a Leopard milyen újdonságokat tartalmaz? Az egész úgy merült fel, hogy meg akarták csinálni a Time Machine-t, egy júzerbarát backup és fájlrendszer verziózó rendszert. Jelenleg egyszerű fájlrendszer, de ha meglesz a stabi ZFS, sokkal stabilabb tud lenni. Ez a valódi lényege a desktop userek számára.