Vi, MC editor, Emacs, stb

Flame

Bár a flame szekcióba tettem e topikot, de nem szeretném ha holmi durva vitába torkollna. Azért tettem ide, hogy kötetlen beszélgetés legyen.

Arról van szó, hogy eddig én az MC editorát használtam mindenféle szövegszerkesztésre, ami nem igényelt kifejezetten HTML-szerkesztőt vagy OpenOffice-ot. Gondoltam azonban, talán érdemes megismerkednem valami ennél komolyabbal is. Bevallom, semmi különösebb kényszerítő ok nem űz errefelé, pusztán némi szerény érdeklődés. Sok mindent hallottam a Vi-ről és az Emacs-ról is, főleg hogy bonyolultak és kockáknak valóak. Én viszont szeretek kockásodni... Gondoltam, nyitok egy topikot kifejezetten azért, hogy ide a már "megkockásodottak" leírhassák, mi a hasonlóság és a különbség a Vi, Emacs, és az általam ismert MC editor között! Pld, miért van Emacs, ha van VI is - miben tud többet egyik mint a másik? Melyik a "jobb"?! Mire jobb?

Mert egyszerre mindkettőt, Vi-t is és Emacsot is biztos nem kezdem el megtanulni.

  • 7315 megtekintés

( Baker | 2008. 01. 01., k – 18:45 )

Roviden es tomoren, az emacs szar, az mc edit meg megszarabb. Azt hiszem ezzel a vi/vim hasznalok/ismerok nagy resze egyetert. Igen nyilvan en valamelyiket hasznalom ezek szerint, egesz pontosan a vim-et. Most nem fogom leirni pontosan mivel is jobb, mert nincs kedvem, nyiss meg mc edittel meg vim-mel egy forrast, azt hiszem nyilvanvalo lesz a kulonbseg. Az meg hulyeseg, hogy bonyolult, van kb 10 parancs amik segitsegevel boldogulsz a vi/vim-ben, jo elsonek talan furcsa es neheznek tunhet, de hidd el, hogy nem az. Imadom a vim-et, szinez, mutatja minden fuggveny veget-elejet, stb-stb., rengeteg hasznos feature van benne. Abszolut atlathato a munka benne, legjobb! A vi-ra sem ternek nagyon ki, egy alap editor ami szinte minden unix-szeru os-en ott van, vim az mar egy "emberibb" valtozata a vi-nak, bar sokak szerint a vi sokkal gyorsabb, ezt azert nem irnam ala. Szoval en a vimet preferalom minden esetben.

Én ezt találtam most, és nagyon tetszik:

http://www.vajko.hu/vitutor.html

Azt hiszem ha belőttem magamnak a GoboLinux most kijött 014-es kiadását, elkezdem az ismerkedést a VIM-mel. Hasznosnak tűnik. Igaz így elsőre szörnyen szokatlan, de a Linux is szörnyen szokatlan volt amikor belekezdtem, most meg szinte élni se tudok nélküle! Remélem így lesz a vim-mel is. Köszi fiúk a tanácsokat, de ha netán van még amit közlésre érdemesnek tartotok, ne hallgassátok el!
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Hát nem t'om a hiba nem az én rendszeremben van-e, de az eddig kipróbált parancsok működnek, kivéve a ds -t, aminek ugyi a sor végéig kéne törölnie. Ha lenyomom a d-t minden oké, utána az s-et akkor csak csipog. A dw viszont pld működik.
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Az d$ lesz.

Egyébként ilyen esetekben például következetesen ki lehet találni, hogy egy-egy műveltet hogyan lehet elvégezni, ha már ismered a "lépkedő" billentyűket. Néhány példa:

A j-vel le, k-val fel lehet menni egy sort, a h-val balra, l-lel jobbra lehet lépni egy karaktert. A $-ral a sor végére lehet ugrani, a ^-vel a sor első nem white space karakterére, a 0-val a sor legelejére. A w-vel egy szót előre, a b-vel egy szót hátra lehet lépni stb.

Ezeket a műveleteket egy eléjük beszúrt számmal lehet "szorozni", tehát pl.: 3w az olyan, mintha háromszor leütötted volna w-t.

Sok műveletet pedig ezek felhasználásával tudsz elvégezni, így pl a törlést, másolást, cserét stb. A dolog nyitja, hogy a műveleteknek van egy kódja, karaktere, ami a műveletet elindítja, pl. a törlésnek a d, a cserének a c, másolásnak y. A művelet indító karakter után leütve a a megfelelő "lépkedő" karaktert, annak megfelelően fog a művelet végrehajtódni.
pl.:

Ha egy szót akarsz előre törölni: dw
Ha a sor végéig akarsz másolni: y$
Ha a sor elejéig akarsz másolni: y^ vagy y0 attól függően, hogy kellenek-e a white-space karakterek is

Ugyanígy a számokat is beszúrhatod, persze ezeknél a számoknak már nem minden esetben van értelmük:

d3w - töröl 3 szót
y5l - másol 5 karaktert
stb.

Szóval ilyen szép kombinációkat lehet alkalmazni. Persze nem minden esetben ezek a legrövidebb vagy legegyszerűbb megoldások, viszont könnyen megtanulható, megszokható és hasznos segítségek.

--
HUP Firefox extension

Gondolatok, hibak, bovitesek. (Megjegyzes: en nvi -t hasznalok - marmint amikor ezt irom -, de az mint tudjuk "bug-to-bug-compatible with original vi", szoval nagy esellyel igazak a kereskedelmi UNIX rendszerek vi-jara is - sot szerintem ezek a vim-re is.)

- Ctrl-f es Ctrl-b. Szerintem a logikusabb leiras az lenne, hogy az elobbi a szovegben elore, a masik a szovegben visszafele halad. (En legalabbis a te leirasod alapjan pont forditva kepzeltem el a mozgast, mint ami a gyakorlatban.)

- kilepes (ha kell mentessel) :x

- szerintem a :34 parancs mellett meg lehetne emliteni a 34G -t is, ugyanaz.

- Az undo -ra nem igaz, hogy csak ennyit tud. u utan a . az eggyel ezelotti muveletet vonja vissza, a kovetkezo az az elottit osszesen 9 lepesig, + a normal undo, azaz osszesen 10 visszaleptetesi lehetoseg van. (A semminel azert ez mar tobb.) Es ha mar, erdemes a "redo" - ismetles - parancsot itt is megemliteni: . (azaz a pont parancs)

- az inzert modot emlegeto reszben a join parancs helyesen nagy J (es nem kicsi). (Es az escape-el helyesen magyarul escape-pel.)

- ha az x parancsrol van szo, erdemes a X -et is megemliteni (torles "Backspace" modra - azaz a kurzor elotti karakter torlese.

- torles resz: paraNcsokat kombinalni lehet

- valahol a mozgatas reszben kiterni arra, hogy a szo es a SZO mozgato parancsok (w, W, e, E, b es B) eseten mi a szo definicioja - marhara nem mindegy.

- dw "szó törlése előre (a szó végéig töröl)" nem, a kovetkezo szo elejeig (azaz a kozottuk levo szokozoket is torli). Amire te gondoltal, az a de.

- az Y parancs a teljes sort a vagolapra teszi (azaz yy -nal egyenerteku, nem pedig y$ -ral - ez egyebkent azon keves parancsok egyike, ahol a vi logikaja megbicsaklott, leven kb az osszes ilyen "osszetett" parancsra igaz, hogy PARANCS = parancs $ -ral - no ez az y parancsra nem all)

- yw szó törlése előre (a szó végéig töröl) - ez ugye nem torol, csak vagolapra pakol

- pufferek: "Az 1-es ugyanaz, mint a 0-ás" - nekem speciel a "Buffer 0 is empty" hibauzenetet adja, holott "1p es p is mukodik.

- "3p a-t bemásolja a kurzor után" - ????? itt valami nyilvan kimaradt - vagy "3 helyett "a kell.

- a makrok reszbol a masodik pelda hibas, az a elol hianyzik egy " (idezojel)

- a billentyuzet atdefinialasa reszben azert meg kene emliteni az inzert modban hasznalhato map! parancsot - mert ugye a map az parancsmodban ervenyes csak. Valamint azt, hogy az Fx gombokat szabalyosan ugy lehet atdefinialni, hogy #1, #2 formaban hivatkozunk rajuk. Es a gepfuggo-t sokkal jobban kiemelni, en pl. a legtobb esetben olyan terminalt hasznaltam eddig, amelyikben nem Esc-O-A a kurzor fel, hanem Esc-[-A (es amugy is atallithato eleg sok helyen).

No leallok, vim-be mar nem akarok belepofazni, az nem az en asztalom.

( pinyo_villany | 2008. 01. 01., k – 18:46 )

tedd fel a vimtutor-t és ráérzel a vi/vim érzésre

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Az a vimtutor meg mi, és hol található őfelsége? Mert még nem is hallottam róla.

ja és juteszembe, valami leírás akad-e MAGYÁRSZKI nyelven a vi(m)-ről? (Tudom, most lehet jönni azzal hogy google, de épp az a célom, hogy e fórumtopikban meglegyen egyhelyütt minden szükséges infó. Különben is úgy van ez, hogy megtalálhatom mondjuk félóra gúglizással azt, amit egy ebben ismerős azonnal belinkelhet).
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

( pepo v | 2008. 01. 01., k – 19:19 )

Ha már ilyen topik indul, akkor én viszont arra lennék kíváncsi, hogy a Yudit-ot használja-e valaki?

( Kambus | 2008. 01. 01., k – 19:52 )

Szerintem probald ki mind a kettot es donsd el neked melyik tetszik jobban.
Nekem vi(m) sokkal jobban kezre all es imadom, de lehet hogy te pont emacs-el leszel igy..

( wladek1 | 2008. 01. 01., k – 19:58 )

Miért nem jo az mcedit?
Én nem érzek vonzalmat a többi iránt.
Gyakorlatilag mindent tud, amit kell tudnia, az elkészült/frissített fájlt pedig egy gombnyomásra feltolom FTP-n az mc-be visszatérve.
Ezt nem hiszem, hogy tudja a vim. (Tudom, Ctrl-O), de akkor is...

__

Zopr miafene

A vim és az emacs is rengeteg dolgot tud az egyszerű szövegszerkesztés feladaton túl is (FTP-s, SCP-s távoli szerkesztést is). Az, hogy sok embernek nincs rá szüksége és elvan egyszerűbbel is, nem jelenti azt, hogy az mcedit megfelelő lenne például szoftverfejlesztésre, LaTeX dokumentumszerkesztésre csak azért mert van benne kódszínező (ami egyébként elég béna, még a shellre is rosszul színez).

Tulajdonképpen arra amit én csinálok, nekem is megfelel az MC-edit, csak gondoltam hátha később jó lesz valamire egy fejlettebb szövegszerkesztő tudása is. Továbbá, kedvem támadt kicsit "kockásodni". Harmadrészt meg, a legtöbb terminálemulátorban nem tudom használni sorkijelölésre a Shift+kurzorle/kurzorfel gombokat, s ez rém idegesítő. Ez eddig szinte csak a Gnome terminálon ment, de annak annyi függősége van hogy iszonyat. Gyakorlatilag az egész fucked Gnome-ot igényli. Plusz olyasmit hogy DBUS, stb. Szóval ha meg erről lemondok, akkor már mindegy, lehet akár a VIM is...
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

( bercibaa | 2008. 01. 01., k – 20:33 )

Ne feledkezzünk meg a unix alapú rendszerek két abszolút alap szerkesztőjéről, az ed-ről és a sed-ről sem. Egyszer olvastam valahol, hogy ezek mindig elérhetők a rendszeren, ha minden kötél szakad. A vi-t anno azért találták ki (a forrásom egy nagy kétkötetes Unix manual volt, olyan telefonkönyv formájúak), hogy a titkárnőknek is legyen egy elérhető,könnyen kezelhető, sokoldalú szövegszerkesztőjük. Sőt, aUNNIX egyik ősatyja írt egy unix könyvet, magyarul is megjelent legalább húsz éve, és abban megírták, hogy a könyv teljes egészében a troff/nroff/eq dolgokkal (szűrőkkel) készült. Az egyenletszerkesztő tizenéve olyan dolgokat tudott (sokemeletes törtek, alsó-felső jobb-bal indexek, integrál, szumma stb.) és olyan írásképpel,ami ma is irigylendő - Mindezt SunOS 4.1-en, SunView környezetben. Ismeritek?

Csakhát egyik sem WYSIWYG.

Nekem egyébként a VIM (azaz VI Improved) telepítője három csomagra bontotta ki magát: Vim, Vim Easy és Vim tutorial.

Igazán nem akarom szídni a vimet, hiszen most akarok ismerkedni vele, de azt mondani hogy titkárnőknek találták ki, nos, az nagyon durva! Egy átlag titkárnő ilyesmit egyszerűen nem visel el!

Én annó C-64 -en ismerkedtem első szövegszerkesztőmmel melynek "Easy Scrypt" volt a neve, de azért az is "wysiwyg"-tesebb mint a vim, azt hiszem!

Arról meg szó sincs hogy elfelejteném az MC-t. Amióta nagy nehezen rájöttem hogyan lehet ftp-zni vele, azóta gyakorlatilag elfelejthetem a Gnome Commandert, s ez nekem nagyon tetszik. De ettől még jó, ha van egy komolyabb szövegszerkesztőm is.
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Nem én mondom, hogy titkárnőknek találták, ki, olvastam. Olyan könyvben, ahol unix-történeti adatok is voltak. És ez még vastagon a C-64 és a robotron korszak előtt volt. Ahogy az említett troff is (ld. A UNIX operációs rendszer c könyvet by Kernighan (ha nem tévedek).

Hát lehet, hogy gondoltak a titkárnőkre a vi[m] készítésekor, de nem potenciális felhasználóként, az biztos ;)

http://www.vim.org/about.php :

What Is Vim?

Vim is a highly configurable text editor built to enable efficient text editing. It is an improved version of the vi editor distributed with most UNIX systems.

Vim is often called a "programmer's editor," and so useful for programming that many consider it an entire IDE. It's not just for programmers, though. Vim is perfect for all kinds of text editing, from composing email to editing configuration files.

What Vim Is Not?

Vim isn't an editor designed to hold its users' hands. It is a tool, the use of which must be learned.

Vim isn't a word processor. Although it can display text with various forms of highlighting and formatting, it isn't there to provide WYSIWYG editing of typeset documents. (It is great for editing TeX, though.)

( gd | 2008. 01. 07., h – 21:45 )

Ha nem akarsz sokat tanulni, de az mcedit-nél többet akarsz, és KDE-t használsz, akkor ajánlom a Kate-et.

( xea v | 2008. 01. 07., h – 23:11 )

Tapasztalataim szerint a kettő teljesen más világ. Annak idején én is úgy ismertem meg a vi-t és a vimet, hogy hallottam, hogy milyen jó és kipróbáltam. Aztán rájöttem, hogy tényleg remek. Egyedül a fejleszői közösséggel van kifogásom, de ez teljesen más tészta. Pár évvel később szimpla kíváncsiságból kipróbáltam az Emacsot is, amiről kiderült, hogy szintén remek szerkesztő, csak a vimhez szokott kezeimnek idegen :) Így aztán maximálisan merem ajánlani mindkettőt, azzal a kikötéssel, ha valamelyik mellett leteszed a voksot, akkor mélyedj el benne, különben csak a felszínt fogod kapargatni anélkül, hogy megismernéd az igazi erőt ;) A népszerű mondással élve akkor használj Emacsot, ha szereted a Mortal Kombat kombóit ;)

( takdavid | 2008. 01. 07., h – 23:19 )


"To me, vi is Zen.
To use vi is to practice zen.
Every command is a koan.
Profound to the user,
unintelligible to the uninitiated.
You discover truth every time you use it."

--reddy@lion.austin.com

( takdavid | 2008. 01. 07., h – 23:53 )

Vallásháborúba keverdtél, azt ugye tudod :)

Emacs and Vi
Editors 101 - The vi Menace
"Emacs is a great operating system – it lacks a good editor, though." [Thomer M. Gill]

stb. :)

Egyébként amiket leghasznosabbnak/legérdekesebbnek találtam:

Video: 7 Habits For Effective Text Editing 2.0
Vim Commands Cheat Sheet
Seeking a great Linux text editor. Suggestions? - Computerworld Blogs
Efficient Editing With vim - Jonathan McPherson
Learning the vi editor/Vim - Wikibooks, collection of open-content textbooks
Comfortable PHP editing with VIM -2- - Tobias Schlitt - a passion for php
Vi-IMproved.org
Bram Moolenaar's website - home
Vim (text editor) - Wikipedia, the free encyclopedia
Vi Pages - Quotes

Vicc (vim-like Firefox):
vimperator

( antiemes | 2008. 01. 07., h – 23:37 )

Hi!

A kulonbseget ne ott keresd, hogy syntax highliht, mert azt meg a leggagyibb editor is tudja Linux alatt. Igazabol a filozofia ter csak el.

Az MCedit a DOS alol jott embereknek hasznos, mivel mukodik a legtobb jol megszokott billentyuzet kombinacio, mindig pontosan azt csinalja, ami latszik, menuvezerelt, stb. De ennel nem tud tobbet. Pl. szinte semmi config nincs, normalis modon meg a szinek sem allithatok at.

Az Emacs egy kulon vilag. Agyon lehet makrozni az egeszet, van egy sajat nyelve, amiben lehet programozni, lehet hozza modulokat irni, pl. van hozza levelezo, irc kliens, webbongeszo, sokfele tipusu szoveghez (pl. kulonbozo forraskodok, html, LaTeX) spec. modok, stb. Van X-es verzioja is, ami amugy kicsit elavultnak nez ki. Mindent at lehet benne definialni, tetszoleges modon.

A vi/vim tunhet talan elso ranezesre legidegenebbnek. Tipikus, hogy a 3 alapveto funkciot (gepel, elment, kilep) sem lehet teljesen intuitiv modon megoldani. Viszont par "magikus" karakter begepelesevel nagyon durva dolgokra is kepes ez az amugy defaultban fapadosnak kinezo editor. A vi/vim igazi ereje ezekben rejlik.

Szerintem a lassabb/lustabb kocka egy agyonconfigolt EMACSot hasznal, a vadul gepelo szaguldoan gyors kezjarasu kocka pedig Vimet. :D

By(t)e
TBS::Antiemes

Az is elég érdekes, hogy a nagyágyú editorok látszólag milyen fapadosnak tűnnek. A vi-ben úgy tudom, nincs menü, a emacs-ban is eléggé kezdetleges (régies stílusú) kivitelben van csak.
A kattintgatós, menüs editorokat viszont a legritkább esetben lehet programozni. Azoknál meg gyakorlatilag nincsenek parancsok sem, nemhogy parancsnyelv.
Azért kíváncsi lennék arra, hogy egy csilivili editorral hogyan lehetne pl. sorbarendezni úgy, hogy először mondjuk a sorban lévő karaktreket pozíciójuk szerint a 25-től 30-ig növekvő, valamint a 10-15 tartomány alapján egyidejűleg csökkenő sorrendben rendezze? Amelyik editor ilyet nem tud (pl. a VM/CMS Xedit tudja alapból), ott programozhatóság vagy az editor saját script-nyelve híján ez a feladat gyakorlatilag megoldhatatlan (külső program használata nélkül).

( csortu v | 2008. 01. 08., k – 07:45 )

Én az emacsot szeretem. Amikor elkezdtem linuxozni, megkérdeztem a guru barátomat, hogy mivel érdemes forráskódot szerkeszteni. Akkor megmutatta az emacsot. Megtanultam pár billentyű kombinációt, és rájöttem, hogy nagyon kézre áll. Aztán később arra is rájöttem, hogy ez az emacs tényleg egy kis oprendszer, van benne minden: fájlkezelő, browser, debugger ezer nyelvhez stb. Ráadásul az emacscsal már nagyon régen össze lehetett lőni a festivalt, így gyengén látóknak egy kifejezetten jó platform volt, mert mindent fel tudott olvasni. (Persze ma már a kde-ben lévő hasonló szolgáltatás jobb, de hát ugye ez a fejlődés.)

Ugyanakkor azt is be kellett látnom, hogy kell a vi(m) alapszintű ismerete, mert hibakeresésnél vagy pláne embedded rendszernél (aka openwrt) nincs más szerkesztő kezdetben csak vi. Szóval éppen azzal sem halok meg, ha vi-al kell pár konfig fájlt átírnom. De bevallom, ha tehetem, az emacs az elsők között van, amit felteszek egy alap rendszerre. Amúgy a munkámhoz gyakorlatilag minden kódolási munkát (főleg R, perl, de van egy kis php meg html is) emaccsal végzek. Az is nagyon tetszik, hogy mindenféle nyelvhez van specifikul major mód, sőt néha még kombinálni is lehet ezeket, és ez nagyon megkönnyíti a munkámat.

Nos, ennyi az én szubjektív véleményem. Az mceditet egyébként nem ismerem.

Csaba

( mazursky | 2008. 01. 08., k – 08:07 )

Nem vagyok profi vi használó, néhány alapdolgot tudok, amivel nem túl gyorsan, de megoldom amit akarok. Az mcedit-tel sincs semmi bajom, mert azt is használom. Sőt FreeBSD-s korszakomban beleszerettem az EasyEditor-ban (FreeBSD/Gentoo alatt: ee ,A legtöbb linux alatt: aee ).
Szerintem teljesen jó kis eszköz kis feladatra, xorg.conf szerkesztésre, stb. Érdemes kipróbálni.
Nem az a lényeg, hogy mit használsz, hanem hogy jó használd. Egy ismerősöm teljesen jól elvan vi nélkül, mcedit-tel. És akkor? A linux/bsd az alternatívákról szól, akinek ezek nem tetszenek, még mindig ott a nano, pico, stb.

/mazursky

> Nem az a lényeg, hogy mit használsz, hanem hogy jól használd.

Természetesen ez pontosan így van. Aki mindig csak a legegyszerűbb dolgokra használja, annak felesleges az ágyú verébre.
Valójában a megszokás az, ami miatt előnyben részesítjük valamelyiket. Én pl. csak néhány editort tartok igazán nagy tudásúnak (és ilyen szempontból kb. egyenrangúnak) és ezek közül csak azt használom, ameyiket megszoktam, mivel annál kevesebbet bénázok. Viszont a sokkal gyengébb editort használni adott esetben lehet, hogy kényelmesebb, mert egy bizonyos dologra az is bőven megfelel.

( jsaak | 2008. 01. 08., k – 12:10 )

ha vim ezel azt javallom hogy az escape-et rakd valahova kozelebb
mert eleg sokat kell nyomogatni es ki fog torni a kisujjad
nekem a capslock valt be

( ZsoL | 2008. 01. 08., k – 12:47 )

En az eddigi tapasztalataim alapjan a kovetkezot tanacsolom:
Tanuld meg hasznalni alapszinten (iras, torles, fajl mentese, megnyitasa, sor beszurasa, torlese, kereses, regexp helyettesitesek, szovegresz kijelolese stb) a vimet, emacst, mceditet. Ezutan lesz egy kvazi alaptudasod, es tudsz donteni, hogy melyik tetszik a legjobban. Abban melyedj el jobban. Ezutan meg mindig tudod a tobbit is hasznalni ha muszaj. Es hidd el, mindig lesz olyan, hogy mast kell hasznalnod.

( hege | 2008. 01. 08., k – 23:28 )

Részemről Vim, gVim.

Igen, kell picit tanulni hozzá, igaz. De egy-két hónap után azon kapod magad, hogy 'kikapcsolódásképp' kódolás/konfigolás közben új, mindíg rövidebb parancsokat fedezel fel. Mozgatja a jobb agyféltekét is... néhány jó tipp

Ha vim-et megtanulod használni, iszonyú hatékony. Biztos emacs is ilyen, arról az emacs hívők fognak nyilatkozni. Ctags-szal megfűszerezve elégg komoly ide-t lehet farigcsálni belőle :) Ja, és van marhasok nem triviális plugin is hozzá.

( uixuix | 2008. 01. 09., sze – 22:37 )

Az emacs-ot én sem nagyon használom, igazi "nehézfegyverzet"...

A vi (vim) mellett az szól hogy minden unix-nak része.
Ez a default szerkesztő. Vagyis ezt nem árt ismerni.
A vim többet tud/kényelmesebb mint a klasszikus vi, de az összes gyakrabban használt parancs a vi alap parancskészlet része.

emacs és más editorok nincsenek alapból installálva egyik kereskedelmi unix-ban sem.
Az ok hogy ezek a free OS-ek elkényeztetnek minket mindenféle jóval, de aztán remekül lehet szívni is ha éppen nem találod az adott gépen...

ed és sed-del nyomulni az kicsit keményebb meló (főleg a sed) de a vi "ex" üzemmódja az kvázi ugyanaz mint az ed.
Mindkettőt általában shell script-ből szokás hívogatni.

Ha nagyon élvezkedni akarsz akkor én a következőket javasolnám:

Könyv: Unix power tools
Site : http://www.shelldorado.com

Vannak ott ezeket hardcore szinten nyomó "arcok" :D

Hát most jól letaglózott az influenza, lélegezni alig bírok nemhogy tanulni, de elindítottam a VIM-et a tutor.hu-val, és egyelőre nem olyan vészes, mint ahogy elszörnyesztik vele az embör gyermökét! Mondjuk azt nem értem, minek belé külön 4 kurzormozgató gomb, ha működik a kurzorbillentyűkkel is...
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

a HJKL kurzormozgatás azért, mert a nyílbillentyűket nem tudod 10ujjas gépelésnél használni, messze vannak... pageup/pagedown/home/end/insert/delete billentyűk is ezért vannak elég jól száműzve a default VI-ból (meg azért is mert sok terminál nem vagy nem jól vitte át őket).

persze a VIM-ben már ezeket is lehet használni.

mielőbbi jobbulást!

Köszi szépen a jókívánságot! Sajnos eléggé dögrováson vagyok. Nemhogy a regényeimet nem vagyok képes írni, de még az is túl nagy szellemi erőfeszítés, hogy olvassam a saját régi írásaimat. Furcsamód viszont úgy tűnik eléggé kocka vagyok ahhoz, hogy egyszerűbb rendszer-babrálgatásokat még el tudjak végezni mintegy unaloműzőnek. Azaz, legalább annyi haszna megvan ennek a nyavalyának, hogy most már tényleg olyan a linux-rendszerem, amilyennek az elején megálmodtam, amikor áttértem rá az ablakosból! Relatíve kicsi (memóriafogyasztását illetően), minden elérhető billentyűzetről (kivéve persze ami végképp egeret igényel az alkalmazás miatt), nincs telezsúfolva hülye, sosem használt "kényelmi" szolgáltatásokkal...

Nem is volt szörnyű. Egy nagy dolgot kellett csak elhatároznom: hogy megszabaduljak a "Desktop Environment"-ektől mint KDE, Gnome, Xfce. Amint felraktam a SithWM-et, minden ment mint a karikacsapás! Az alapból nem tartalmaz szinte semmit. Ami nekem _mégis_ kell, azt én voltam kénytelen belehuzalozni, pld Xbindkeys-sel, vagy külön óraprogi telepítésével. Közben pedig megint sokat tanultam a rendszerről. Ajánlom ezt minden mazsolának: hagyják a francba a DE-ket, s indítsanak azonnal WM-el! Eleinte biztos nehezebb lesz, de hosszú távon nagyon megtérül. Végeredményben a Linux eredetileg arról volt híres, hogy kicsi, gyors, tetszőlegesen személyre szabható. A mai DE-k nem igazán...
Egyedül a Berylt sajnálom, mert az azért tetszett, holott nagyon kétlem, hogy működne a SithWM-mel. De hát valamit valamiért!

No és hogy ne legyek teljesen off: ennek a retro-irányzatnak ami felé tartok, logikus következménye, hogy apránként megismerkedem a VIM-mel. Ez egészen biztosan lassú folyamat lesz, mert abszolúte semmi kényszerítő erő nincs rá, ellenben alig van időm (már ha meggyógyultam). De úgy apránként...

Aztán jön a parancssori CD-írás... Ez nehéz menet lesz. Egyszer már nekiveselkedtem, de elhasaltam rajta. Főleg mert a bashburn ugye nevéből fakadólag is basht használt, a Gobóban viszont a default shell a zsh.
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Már megvan a parancssori CD írás:
http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/ISO_k%C3%A9pm%C3%A1s_k%C3…
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Kozom aztan semmi nincs, de a leirasodhoz:

a) az mkisofs -nek add meg a -J (Joliet) formatum *melle* a -R (RockRidge) opciot is - jol fog ez meg kesobb jonni.

b) ha nem veszed zokon, aki regenyt ir (amit en *szep*irodalmi mufajnak tartok), az ne irjon ilyen mondatot *szak*szovegben:
"... elkészíti az /Users/vz/Dokumentumok könyvtárból és ennek összes altartalomjegyzékéből ..."
azok alkonyvtarak es nem altartalomjegyzekek. A szoismetles kerulese szep es fontos irodalmi eszkoz, de a szakszoveg pontossaga, erthetosege ennel szebb, de foleg sokkal fontosabb.

Unix/Linux vilagban meg a "mappa" is kerulendo, mint B.G. magyar kovetoinek ihletett forditasa, de ez vegkepp katasztrofa.

Kihalofelben levo Tru64: telepitocd-rol *lehet* feltenni valami ezer eves emacs-ot, ha en telepitem, nincs rajta.
Sun 2.6-tol 9-ig ugy emlekszem alap telepitesben egyikben sincs.
AIX - en 4.x ota nem lattam kozelrol, de alaptelepitesben nem volt.
HP-UX 9-10-11-hatar a csillagos eg; se alapbol, se maskent nincs.
SGI Irix - ugy remlik abban sincs (jo volt, amikor kb 5 eve utoljara a kozeleben jartam)

Nyilvan mindre *lehet* rakni, de minek ;-)

"az emacs jobb, mint a vim, bár van, aki nem ért ezzel egyet"

En peldaul. Nem jobb, hanem tobbet tud. Nekem peldaul az emacs akkor is rosszabb volt, amikor hasznaltam - kenyelmetlen, logikatlan, stb. (*) De mivel pont ugyanannyira nem standard a UNIX (nem Linux!) vilagban, mint pl. a vim, nekem a kevesebbet tudo vi jobb, mert barmelyik munkamnal tudom hasznalni azt a tudast, amit egyszer megtanultam - raadasul nekem kenyelmesebb is.

(*) (Errol szol a flame, hogy ertelmetlen dolgokrol vitaznak az emberek. Az alma nem jobb gyumolcs, mint a korte. Vagy a Jonatan-alma nem jobb, mint az Idared-alma.)

( pme | 2008. 02. 24., v – 11:27 )

Bónusz:
Ha már hatékonyan használod a vi-t, akkor itt az idő, hogy a 'set -o vi' paranccsal vi-mode ba tedd a bash-t.
Az addig beírt parancsaidat egy láthatatlan file-ként fogd fel, melynek egyszerre csak egy sorát látod a promptnál.
Egy apróság lesz, hogy a 'tab-complete', nem fog működni. Ez valahogy bash-ban átállítható esc-complete-ra, tán valaki elmeséli. A pdksh használata bash azonban 'teljes vi mode-ot' biztosít.

Az sok-sok mindent kiír, a végefelé azt is, hogy

vi off

No most nem egészen értem a dolgot, ha ezt valahogy (hogyan?) on-ra állítom, akkor egy tetszőleges parancs épp szerkesztés alatt álló sorát ugyanolyan parancsokkal szerkeszthetem, mintha egy vim-mel megnyitott doksi egyik sora lenne? Mert ez végülis nem lenne rossz, így amikor csak a parancssort használom, állandóan gyakorolnám a vim legalapvetőbb funkcióit!
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Mondjad neki: 'set -o vi' és 'set -o'.
Ekkor

vi on

lesz. És már próbálhatod is. Egy dolog azonban zavaros lehet: gondolom a zsh-ban is van 'tab-complete' file-nevekre. Ez a vi lelkéből adódóan nem fog müködni. Helyette vszeg van 'esc-complete', amiről a 'set -o'
szintén kiír vmit. Ezt is állitsd 'on'-ra. De ez innen már a Te dolgod, mert a zsh csak hírből ismerem...

Működik pedig a zsh alatt a vi-módban is a tab-complete!

Egy kérdés: hogyan lehet visszaállítani vi-módból normál módba a shellemet, ha valamiért épp azt akarom (anélkül, hogy kilépnék belőle)?
-------------
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Szia!

zsh alatt 

bindkey -v

-vel lehet vi-os parancssorszerkesztést előcsalogatni. Amúgy ha az EDITOR vagy VISUAL környezeti változók tartalmazzák a vi szöveget akkor a zshzle(1) szerint (meg saját tapasztalat alapján is) alapértelmezetten vi insert módban indul a zsh.
Ha nincs beállítva az (EDITOR|VISUAL) akkor a ~/.zshrc -be nyugodtan berakható a 

bindkey -v

és máris rá vagy kényszerülve, hogy hozzászokj a vi-os szerkesztéshez :)

<flame>
jsaak-ra meg ne hallgass (bocs, nem személyes), ha már fut a zsh, teljesen felesleges bash-t indítani :)
</flame>

Meg vmi eszembe jutott a teljesseg kedveert.

Extra bonusz:
Parancs modban v gomb lenyomasaval egy vi indul, mely az aktualis parancssort tartalmazza. Igy a sorbol kiindulva ropteben lehet tobbsoros script-et szerkeszteni, mely kilepeskor vegrehajtodik.

( predator29 | 2008. 02. 25., h – 22:07 )

subscribe
--
Peace, Love, Unity, Respect

( szenttornyai | 2008. 03. 09., v – 22:13 )

a vimrc-be helyeztem el ezt a kis mankot, es nagyon ra lehet gyogyulni:

imap <TAB> <C-N>

ezzel a tab completion megy insert modban
a valtozo nevek typo-ja jelentosen csokken ezzel

amugy en is vim-re szavaznek, de kalandvagybol nem erdemes belekezdeni
az emacs lispben sokkal jobb tower of hanoi macro-t lehet irni
vagy ha egyszer mar hasznaltal wordstar-t (ami persze jo reg lehetett) akkor a ctrl key reflex ujra eledhet

Az én vimrc-mben valami "function"-okba vannak ezek az imap-os dolgok beágyazva, ami elbizonytalanít. Nem másolnád be ide az egész vimrc-det, hogy meglássam, pontosan hová írtad be?
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó