Disztrók

Offtopic

Megszámlálhatatlan sok linux disztró van már és a legtöbb ismertebb disztrókon alapszik.

sztem lehetne egy-egy disztrót kiválasztani és azt fejlesztené mindenki.
Mondjuk lehetne őket 3 csoportba sorolni:

a - Szakértőknek - Részletesen lehet konfigurálni, linux guruknak

b - Felhasználóknak - Olyan winfosos-alig értek a géphez jellegü felhasználóknak; Ubuntu féle oprendszer

c - egyéb célterületekre fejlesztett disztrók.

szal igazán csak az első kettő csoportra kellene koncentrálni. Mindkét csoportot egy-egy db disztró képviselné és mindenki ez a kettőt fejlesztené, és akkor nem lenne probléma, hogy most melyiket szedjem le, mindegyikből 500 változat meg stb.

Sztetek?
MysteryKe.

  • 1714 megtekintés

( kelemengabor | 2007. 12. 12., sze – 19:11 )

Remek ötlet, támogatom.

(vicceltem)
... és mégis, hogyan valósítanád meg?

( MysteryKe | 2007. 12. 12., sze – 19:13 )

én? sehogy.
Ez csak egy vélemény és kíváncsi vagyok másokéra is.

cak egy ötlet, hogy hogyan kéne működnie ennek.

én így ismertem :)
szerk: az adott szituációhoz viszont így mindenképp jobban passzol :P
szerk2: a linkelt fórumban megleltem a másik kedvencemet is:

Mr. Churchill also said:

"The best argument against democracy is a five-minute conversation with the average voter."

a wikiquote szerint viszont ő (meg páran mások se) nem mondott ilyet.

( BaT | 2007. 12. 12., sze – 19:18 )

Ez most sem probléma. Kezdőknek kb. ezeket szokták javasolni: Ubuntu, Fedora, SuSE. Ebből már tényleg nem nehéz választani, elég hozzá egy screenshot-tour. :)
Viszont a halado usereknek igenis legyen sok választási lehetőségük, mert ezeknek a usereknek nagyon eltérőek az igényeik. Elég megnézni az alábbi disztrók felhasználói táborát: Gentoo, Slackware, Debian (ehem, őt szokták javasolni kezdőknek is :)). Jó esélyjel ezen disztrók felhasználói véletlenül sem váltanának a másikra, mert csak kedvencük képes azt nyújtani, amire nekik szüksége van.

( greyow | 2007. 12. 12., sze – 19:21 )

kulonbozoek az erdekcsoportok igy esely nincs ra hogy 1 distrib alakuljon.
nameg csak addig egysegeseg a linux kozosseg mig mas oprendszert kell szidni. Belul azert komoly harcok dulnak.

az a es b pont folosleges kettevalasztani. a caudiumban pl vannak alap beallitasok es ha ez nem eleg akkor egy kattintassal tovabbi beallitasokhoz lehet hozzaferni. igazabol csak a konfig feluletet kell jol megirni.

a c pont, itt viszont eleg nehez lenne egysegesiteni, pl. valakinek a memoria foglaltasag masnak meg a sebesseg a fontos.

udv.
greyow

( bitumen | 2007. 12. 12., sze – 19:26 )

1.) Javítsd ki a címet, mert nem "Linuxokról", azaz különbözö kernel verziókról beszélsz, hanem terjesztésekről.

2.) Váltsd meg ezzel az ötleteddel a világot! Sikerülni fog! ;-))))))))))))))

( MysteryKe | 2007. 12. 12., sze – 19:32 )

Téma címe módosítva.
No, Tibi bácsi ezt is elintézte... :D

( pinyo_villany | 2007. 12. 12., sze – 19:50 )

hülyeség, mert soha nem lesz egységes, ez az FOSS lényege, hogy mindeki amit és ahogy akarja, ugy alakítja
sum: felejtős

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.14-pancs1-wifi3

( gUHU | 2007. 12. 12., sze – 20:47 )

Szerintem felesleges.

Egy egyszerű kés (mondjuk amit vajkenésre használsz) lehet egy profi kezében egy gyilkos fegyver.

Ebben a csoportosításban annak lenne értelme ha az ember felől néznéd. Az ő szakértelme fontos. A disztrók kis túlzással ugyanazt tudják. Valamelyik így valamelyik úgy de a postgres mindegyiken elindul.

( turul16 v | 2007. 12. 12., sze – 21:04 )

Szerintem pont, hogy "végtelen" disztort kéne létrehozni.
Mindegyik disztrónak úgy kell felépülnie, hogy egyetlen paranccsal (make BRANCH=mydisztro disztro ) előáll az install médiumja és a main repoba való aktualis csomagok.
Egy olyan csomag formát kell létrehozni amely csomagjairól bármelyik branch el tudja dönteni, hogy illeszkedik -e hozzá.

Ami meg viccesebb, hogy ilyen rendszer hatására pont az egységesség születhetne meg :)

...és minden ilyen disztró legyen elérhető dvd és cd-image formátumban az összes nagyobb mirror-siteon legalább 10 architektúrára!

Valamint mindenféle csomagkombinációra legyen külön iso, mint az ubuntunál az ablakkezelőkkel: Nekem pl. az "xfce, centericq, opera"-iso kell. Pistinek meg jó lesz a "kde, gaim, amarok, oowriter"-es iso. De legyen ám "kde, gaim, mplayer, oowriter"-es iso is!!

Nagyon f@sza cuccokat fogunk ezzel összetákolni! :D

Tulajdonképpen csak a csomagkezelőket kellene kicsit javítani:
legyen apt, rpm, tgz, és ports minden disztróhoz!

Már részben megvan ez:
alien+dpkg mandriva/pclos alatt -> deb-ek telepítése egy RPM-es rendszerre(*)
alien debian alatt -> rpm-ek telepítése egy DEB alapú rendszerre(*)
rpm2tgz slacky alatt -> rpm-ek slackware alatt(*)
Az ilyen irányok már jók. De a többi disztrót se kéne kihagyni.
(Jó, ne legyen Gentoo alatt Yast, és hasonló rémálmok...)

Plusz lehetne még egy a BSD-khez hasonló ports-rendszer (Gentoo, Slacky, Crux, KateOS már ilyen, de FIX_ME), ahonnan forrásból is és csomagból is húzhatnád a disztródat az official repo-k helyett/mellett. Akkro eldöntheted igazán, hogy forgatsz, vagy csomagozol.

* = nálam ezek mind működnek, mert így tudom beüzemelni a Canon IP 1000 PIXMA printer csodát.

/mazursky

Mondjuk nálam ilyen van fedora alatt. Ugye az alapértelmezett a yum, ami az rpm rendszerre épül, de van apt rendszer is (és egyszer már használtam is :-)). A tgz nem lehet probléma, szóval már csak a ports rendszert kéne beizzítani.

Amúgy nekem szimpatikusak a forrásból fordító rendszerek is, egyszer felhűztam egy LFS-t otthonra, csak aztán rájöttem, hogy nincs annyi időm, hogy karbantartsam. Talán majd ha nagyobbak lesznek a gyerekek, és töméntelen sok időm lesz....(?)

Csaba

Még mielőtt valaki félreértené, megjegyezném, hogy a yum is és az apt is rpm csomagokat használ Fedoran. A különbség csak a kétfajta repository-ban van.
Sőt van hozzá synaptic frontend is, természetesen ez is az apt repositorykban lévő rpm csomagokat használja és nem deb-et!

A "felhasználó barát" és a "desktop" disztróknak a Yast lenne a járható út ahol az user csakk kattingat és jönnek a progik, csak ugyebár jól kellene megadni a repókat, meg a repókban azoknak a fájloknak kellen lennie amelyek a lista-fájlok tartalmaznak ...
és mily szép lennne az élet ...

( aperger | 2007. 12. 13., cs – 09:11 )

Az üzlet és a pénz miatt van sok disztro, mindenki ki akarja sajátítani a saját kis üzleti részét, mindezt "Linux közösség" címszó alatt.
Sok diszto van, de egy adott kiadás hosszútávú támogatása csak most kezd elterjedni. A Debian, RedHat, Novell és Ubuntu 3-5 éves támogatási rendszere még mindig kevés szerintem.
Ma az üzlet, a gazdaság, közszféra csak olyan rendszerekre (operációs rendszer, programok) mer támaszkodni, ami hosszútávon ki tudja elégíteni igényeit kis karbantartással, ráfordítással.
A Vista valószínű bukás (lesz), de az XP-t a Microsoft még jó ideig támogatni fogja, hisz tömérdek rendszer csücsül rajta. És nem teszik, mert nem tehetik meg, hogy holnaptól egy lib miatt mindent, mindenkinek újra kelljen telepíteni, fordítgatni stb., stb., stb.
Tehát olyan linux diszro kell ami alatt a kernel, glibc, Xorg, stb. (a biztonsági frissítések telepítésével együtt is) olyan alapot adnak, hogy akár 10 évig is fusson rajta egy elkészült program (módosítás, telepítés, fordítás nélkül). Ez a követelmény az üzleti életben.

Ha ez nem változik, HOOOOBBBBBBYYYYY desktop rendszer marad a linux.

"holnaptól egy lib miatt mindent(?), mindenkinek újra kelljen telepíteni, fordítgatni stb., stb., stb."
Melyik disztróban van ilyen? Erre kíváncsi lennék.
Minden rendszeren megoldható a distupgrade, ha szükség van rá, mert éppen a futtatni kívánt új progi nem fut a régi rendszeren. De a Slackwarenél például 8.1 ig visszamenőleg jön ki security patch, ha valaki éppen azt használ és még továbbra is szeretné.
Windowsnál is van service pack, és a service pack 2 előtti XP-re már nincs support. Azaz 2004 augusztus 25-e előtti Windows rendszerre nincs support. Ehhez képest a Slackware 8.1 az 2002 június 19-ei.
Linuxon látod, hogy mit cserél le az update, és ha valami gáz van update után, akkor meg tudod javítani anélkül, hogy újratedd az egész rendszert, nem úgy mint Windowsnál, ahol ha nem egy integrált sp2es xpt raksz fel, hanem lehúzod az update-tel, akkor a rendszered kb 2 gigával hízik, belassul, mert sok szemét marad rajta, és ha valami bibi van, rohadt nehéz megtalálni, hogy mi okozta. És csak egy betondarab van előtted, ehhez képes opensouce világban lehetnek különböző verziójú rendszerből összeszedve a programjaid.
"...akár 10 évig is fusson rajta egy elkészült program..."
Még többig is futhat, de tíz évig semilyen rendszert nem fogsz tudni biztonságosan futtatni (főleg nem Windowst) frissítés és karbantartás (ráfordított munka) nélkül, egy olyan szférában ahol a technológia minden más területnél gyorsabban fejlődik. Ez abszurd megközelítés. Persze ha rendszergazda vagy, akkor értem miért vannak ilyen vágyaid... :P
Másrészt, ha egy olyan lib-ben, amire több progi épül, kritikus hibát javítottak, akkor a te érdeked, hogy cseréld a régi progjamjaidat újjabbakra, ha kritikus a rendszered, akkor is idővel el kell végezni az update-et, még Windowson is.
Szóval ha a 3-5 éves támogatási rendszer Linux-berkekben kevés szerinted, akkor miért egy olyan rendszerhez hasonlítod, ahol a támogatás viszamenőleg 3 év, igaz, hogy 2012-ig hosszabbítva, de ez illúzió, hiszen már itt az újabb service pack, ami maga után vonja, hogy 1-2 éven belül megszűnik az sp2-re is a support. Ehhez képest az egyes GNU/Linux disztribúciók verziói között szabad az átjárás, úgy kevered a csomagokat, ahogy akarod, de felfoghatók az egyes verziók service packnek is, így az üzlet, a gazdaság, közszféra érvelésed alapján éppen, hogy rossz rendszerre épít...

Üdv!
____________________________________________________________
Slackware 12/current - linux-2.6.23.9-olorin - KDE 3.5.8

Nem rendszergazda vagyok, hanem programozó. A linux túl gyorsan változik, túlságosan sokfajta. Egyszerűen megoldhatatlan a support. Példa: írsz egy kereskedelmi funkciókat ellátó, vagy ipari programot (abból élsz, lehet nyílt forrású, de nem ingyenes), használsz libeket. Lefordítod, eladod. És a vevő 1 év múlva közli, hogy nem indul, mert ilyen-olyan libek nincsenek a rendszerben (pl. váltott CentOS 4-ről CentOS 5-re ). Lehet hogy csak egy szimbólikus link szűnik meg, de lehet hogy a visszafelé kompatibilitás is. Mit tehetsz: újraírod, újrafordítod, újra feltelepíted. Persze ezért már pénzt nem kérhetsz, de az idő megy vele.
XP alatt a 2000-2002 (Visual Studio 6, Delphi 5-6-7) körüli fejlesztő eszközökkel még mai is lehet dolgozni és a megírt, lefordított programok ritka kivétellel Win 2000-től XP-n át Vista-n is futnak gond nélkül. Ez teljesen hiányzik a Linuxból. Sőt egy Visual Studio-2005-tel írt program elindul Win2000-en is.

... és még egy apróság: nem hiszem hogy tömegesen jellemző lenne, hogy XP SP1-en futó program nem menne XP SP2-őn. Az lehet hogy új fícsörök miatt követelméyn az SP2, de a régi programok futnak!

Erre két megoldás van:
1. Tedd bele a program könyvtárába az összes általad haszált lib-et, és csak onnan használd.
2. Mivel az új rendszerre le kell fordítanod a programot, ezért az fejlesztésnek minősül, és kérj ezért is pénzt.

;~))

szerk: kitaláltam egy még jobb variációt: éves licenceket adj el! tuti lesz.

/mazursky

Így már értem, akkor előzőleg részben félre is értettelek.

Viszont egy szoftvernek (főleg iparinak) a fejlesztési ciklusa ma már nem úgy néz ki, hogy megtervezem-lekódolom-kipróbálják-javítom-kész-kifizetik, hanem ciklikus. Értem én, hogy régen jól lehetett keresni a dobozos progikkal (Commercial off-the-shelf (COTS) ) (lást Microsoft temékek: megcsinálják a szoftvert és kész, gyakorlatilag vége a fejlesztési életciklusának, már csak bináris security patchek jöhetnek). De a nyílt forráskód és a mai technológia nem így működik, sőt a felgyorsult fejlődés szinte elavulttá tette a COTS-ot, pontosabban a karbantartáshoz hozzá tartozik, hogy rá kell szabni az új libekre a szoftvert (ahogy az esetleg felmezülö új elvárásokat is meg kell valósítani), így már nem beszélhetünk COTS-ról, hanem áttértünk az evolucionáris szoftverfejlődésre, ami sajátosan jellemzi a nyílt forráskódú technológiát. A zárt rendszereknél is jobban elterjedt ma a spirális vagy a komponens alapú modell az egyedi szoftverpiacon, vagy az erre és a nyílt forráskódra támaszkodó hibrid technológa (pl.: Apple). Tehát minden szoftvert egy idő után tovább kell fejleszteni, neadjisten portolni kell egy másik technológiára, mert az előző elavult, ősrendszerré vált (pl.: banki szektor + COBOL), így egy szoftver soha sincsen kész: vagy halott, vagy fejlesztik.

Tény, hogy hátránya a GNU/Linux "platformnak", hogy gyakorlatilag nem lehet tényleges platformnak tekinteni, mert sok specifikus disztró-függő tulajdosággal is foglalkozni kell, és tény, hogy gyors ütemben követi a technológiai fejlődést. Hozzátenném viszont, hogy egy nagyobb (átfogó), ténylegesen kritikus "ipari" program(csomag), mely Win2000-re íródott, ha XPn fut is, nagy valószínűséggel nem fut teljes funkcionalitással Vista-n, karbantartási átalakítások és/vagy korszerűsítés ( refactoring, rosszabb esetben reengineering ) nélkül, ezért ezzel az álláspontoddal nem értek egyet.

"Persze ezért már pénzt nem kérhetsz, de az idő megy vele."
Az, hogy pénzt nem kérhetsz, az nincs megszabva sehol, ha csak nem olyan szerződést kötöttél, az viszont nem a Linux hibája...
A nyílt forráskódon alapuló gazdasági világban kialakult (Ret Hat, Novell ... Economics of OSS) hogy létrehoznak önmaguknak egy egységesen kezelhető platformot, aminek a karbantartásáért együttesen vállalnak garanciát. Ez a support kritikus rendszereknél megvalósulhat átalánydíjas konstrukcióval, egyéb, 99,99%-os rendelkezésreállást nem igénylő rendszereknél pedig lehet eseti díjas konstrukcióval dolgozni. Az egyetlen megoldás mindig az, hogy több lábon kell állni...

Tény viszont, hogy két gyökeresen ellentétes filozófiai, gazdasági és technológiai platformot állítottunk egymással szembe, mert a túlzott prioritású visszafelé kompatibilitás nagy mértékben lassítja a technológiai fejlődést (lásd: Intel architektúra, A.S. Tannenbaum: Számítógép Architektúrák), a túlzottan gyors, a technológiai fejlődést követő (API) változás, a kompatibilitás fontosságának háttérbe szorítása viszont gátolja az általános használhatóságot. És ez az amiben egyetértek veled.

Tehát konklúzióként (mint annyi más dolognál itt is) levonható az a következtetés, hogy a szélőségek, a túlzottan egyoldalú döntések és gondolkodásmód sosem eredményezhet általánosan elfogadható, jó megoldást, ezért keresni kell a kompromisszumos megoldásokat, az "arany középutat". Ezért köszönöm, hogy árnyaltad a véleményemet.

Azt azért még hozzá tenném, hogy úgy érzem, kicsit ellentmondtál a "vállalati filozófiádnak", miszerint: "Az a szoftver, amelyiket nem fejlesztik, az halott!":)

További szép napot!

(updated)
____________________________________________________________
Slackware 12/current - linux-2.6.23.9-olorin - KDE 3.5.8

Van igazság a mondandódban, de:
- ha írsz egy szoftvert, és a supportált platform a CentOS4, akkor a CentOS4 a supportált platform, és *nem* a CentOS5 vagy bármi más. Tehát a szoftverednek a CentOS4 alatti alverzióváltásokat kell túlélnie (4.4->4.5) az meg nem tűnik különösebb kihívásnak.
- ha ennek ellenére a fehasználó olyan hülye, hogy a megkérdezésed nélkül frissít 5-re, akkor magára vessen/fizesse meg a munkádat, ami ezzel jár.
- Egy WinSP1->WinSP2 váltás CentOS4.4->CentOS4.5 váltással hozható egy szintre. És ne feledd, hogy Win esetén is komolyan tesztelni kell egy ilyen átállás előtt, ha fontos a rajta futó alkalmazások stabilitása.

Sok sok igazság van abban ami írtatok, de az kicsit luxus lenne ha csak 1 Linux disztró alatt megy egy program. Illetve a ciklikussággal is egyetértek... pénzt hoz. És ezt is csináljuk, csak nem mindegy, hogy eg-egy ciklusban mennyi időt kell tölteni a "portolással", javítással.

Szervusz!

Mondandóddal teljesen egyetértek.
Nem először olvasok olyant a HUP.HU-n, hogy frissítés után a linux bizonyos elemei/funkciói nem működnek, és ilyenkor mindig fáj a szívem, mert az én kedvenc linuxom...
Az utóbbi időben tényleg sok disztrót próbálgattam (a fenti beszólásomban lévőket szinte mindet, kivétel Gentoo, Crux) és némelyik inkább az újdonságra helyezi a hangsúlyt, némelyik a stabilitásra. Én az utóbbira szavazok. Két gépemen otthon négyféle disztrib van (Debian, Slackware, PCLinuxOS, Mandriva). Feltelepítettem, viszi a hardvereimet, frissítettem egy-két alkalommal, és nagyon sokáig akarom tolni a gépen.
Egy évig nem volt internetem otthon, így az akkori Sarge és Mandrake 10.0 nagyon régóta nem frissült már, de engem bőven kiszolgált. Nyáron újrahúztam a gépeket, és tetemes energiát öltem abba, hogy kb ugyanazokat a dolgokat egy teljesen megváltozott rendszerben beállítsam. Túl változékony az egész, bár tetszik a pörgés.

/mazursky

Hobby? Ismerek nem egy céget, ahol Linuxon futtatnak SAP + Oracle kiszolgálókat...
Olyat is ismerek, ahol kereskedelmi Unixon futnak ugyanezek. A kereskedelmi Unixokhoz is jönnek ki rendszeresen frissítések, új verziók. Előfordul, hogy az új verzió nem mindenben kompatibilis az előzővel. És egy-két lib miatt reszelni kell... Hobby-nak nem rossz.

( toros | 2007. 12. 13., cs – 09:44 )

Megszámlálhatatlan sokféle cipő létezik már és a legtöbb a már ismert fazonokon alapszik.

sztem lehetne háromféle cipőt kiválasztani, és azt gyártaná mindenki.
Mondjuk lehetne őket 3 csoportba sorolni:

a - nőknek - pirosban, 37-es méretben, tűsarokkal

b - férfiaknak - feketében, 42-es méretben, bőrből; Bata féle cipő

c - gyerekeknek - dinoszauruszos, 26-os méretben.

szal igazán csak az első kettőre kellene koncentrálni, úgyse születik sok gyerek. Mindkét csoportot egy-egy cipőgyár képviselné, és minden üzem ezeket gyártaná, és akkor nem lenne probléma, hogy most melyiket válasszam a boltban, mindegyikből 500 fazon-méret-szín van meg stb.

Sztetek?

Ez nagyon Microsoft feeling. 26, 37, 42
Ezt azért mondom: mert ott mi is volt? 95, 98, 2k, ME, XP, Vista
Volt néhány rendszer, amit sokan használtak, és még többen szidtak. És most mindenki ilyen "cipőkben" van, de nem azért mert jó, hanem mert jó alternatíva nincs rá.
Alternatíva van: többezer linux disztró, de nem akarok distwar-t: melyik a jobb? ez egyébként is egy hülye kérdés. Az a jó kérdés: melyik a jobb az én gépemre, nekem? és az egész szubjektív...

Koncentrálhatunk egy-egy disztróra, de akkor is lesznek olyanok, akik innovatívak, és nem fognak a saját jó ötleteikkel beállni a sorba, hanem megcsinálják a saját disztrójukat, mert elégedetlenek. Épphogy a nagy disztrók okozzák saját "halálukat", mert a fejlődésük belassul, és ezt a benne lévő kreatív elmék is nehezen tűrik.

/mazursky

Többre mentünk volna egy olyan kérdéssel, (da talán már volt hasonó), hogy ki miért használja azt a terjesztést amit éppen használ? Ebből a most induló érdeklődő, talán kaphatna annyi támpontot, ami alapján tud választani.
De itt is tudok igaz és mégis nem túl sokat mondó választ adni:
Én azért használom a Fedorat (asztali) és a CentOS-t (kiszolgáló), mert a RedHat 4.xx volt az elő olyan Linuxom amit értelmesen tudtam használni. Azóta hiába próbálok ki mást, mindig visszahúz az a tény, hogy ezt már ismerem és a másik sem tud lényegesen többet.
Persze újoncoknak (laikus újoncoknak) mostanában Ubuntut telepítek a nagy csomag választék miatt. (Nem kell nekem egyénileg telepíteni a programokat.)

Alapok:
számozás ...,26,...,37,...,42,...
szín piros,fekete,dinoszauruszos,...
talp lapos, emelt sarok, tűsarok,...
anyag bőr, műbőr,...
stb

A legjobb az lenne, ha az alapok permutálva lennének és abból lehetne választani. Aki pedig fejleszteni akar, az az alapokat bővítené úgy, hogy a permutációs lehetőség fennmaradjon.

( MysteryKe | 2007. 12. 13., cs – 12:02 )

"Megszámlálhatatlan sokféle cipő létezik már és a legtöbb a már ismert fazonokon alapszik.

sztem lehetne háromféle cipőt kiválasztani, és azt gyártaná mindenki.
Mondjuk lehetne őket 3 csoportba sorolni:

a - nőknek - pirosban, 37-es méretben, tűsarokkal

b - férfiaknak - feketében, 42-es méretben, bőrből; Bata féle cipő

c - gyerekeknek - dinoszauruszos, 26-os méretben.

szal igazán csak az első kettőre kellene koncentrálni, úgyse születik sok gyerek. Mindkét csoportot egy-egy cipőgyár képviselné, és minden üzem ezeket gyártaná, és akkor nem lenne probléma, hogy most melyiket válasszam a boltban, mindegyikből 500 fazon-méret-szín van meg stb.

Sztetek?"

tetszik a hozzászólásod, toros ! :D

( emberk | 2007. 12. 13., cs – 17:50 )

Szerintem nem baj a sokszínűség. Sőt jó. A kevésbé sikeresek, és a félválról vett munkák úgy is kihalnak. Ha úgy vesszük nincs 30-domináló disztró, mert az első 10-15 "helyezett" (de szerintem itt semmi értelme a helyezésről beszélni), kitölti a linuxfelhasználók 90%-át. Azon felül, szerintem a sokszínüség a biztonságot is jelenti. Szerintem az nagyon jó hogy, jópár biztonsági foltot 100-féle képpen megpatkolnak, mert gyakorlatilag támadhatatlanná teszi a globális rendszert, mert a támadás a nagy terjedési siebességen alapul többnyire az informatikában, és a nagy választék ennek kapásból gátat vet, mert nincs két teljesen egyforma dolog, teljesen egyforma hiba. Pont olyan mint a keverék kutya + a fajtatiszta kutya esete. Jó ez így.

( MysteryKe | 2007. 12. 13., cs – 19:40 )

csak győzd kiválasztani, hogy melyik lenne jó neked.
a sokszínüség is hátrány egy bizonyos mérték felett.
az inkompatibilitás meg efajta érdekességek....

( viktor.bruder | 2007. 12. 14., p – 09:53 )

Lehet, hogy hülye dolog, de sztem ez ellenkezne a Linux filozófiájával. Vagy tévednék?

(Javítva.)

( MysteryKe | 2007. 12. 20., cs – 14:02 )

káosz....
én kiszolgálónak csakis linuxot használok.
van nagyon sokféle disztróm van otthon, de igazából egyiket sem használom sűrűn, pont emiatt, hogy egyik program megy az egyiken, meg a másikon, de a többin nem.
meg tudok ettől őrülni.
Laptopon UHU-t használok amin fut APAche+MySQL, és kiszolgálónak meg openSuSE 10.0-t. a suse biztonságosabbnak tűnik, de nem annyira barátságos és gépigényes mint az uhu. (persze tudom, hogy csak kernel és konfig kérdése) de pont ez, ami miatt indítottam a topicot.
De az UHUnak nincs akkor támogatása mint mondjuk az Ubuntunak vagy a SuSE-nak.
Előszőr a SuSE 6.4 EV -val kezdtem KDE 1.0-val 2000-ben.
Az annyira azért nem volt barátságos rendszer, de kicsi volt a gépigénye és stabil volt, P1-es gépen döngicsélt és elég sok gépet ki tudott szolgálni fennakadás nélkül.
De például a beépített wlan kártyámat egy gomb segítségével lehet bekapcsolni, ami szoftveres megszakításu. elég sok időbe telett, amíg talltam hozzá kernelmodult, hogy a rádiót bekapcsoljam. UHU alatt nem mindíg tudok csatlakozni a wlan hálóhoz, de suse alatt igen. De viszont suse alatt meg nem megy a laptop ventillátora, sem ubuntu alatt, úgyhogy azokat azért nem tom használni....
szal ezért mondtam, hogy az lenne jó ha mindenki egy-két disztróra koncentrálna, hogynem legyen káosz...

A Linux filozófiájáról meg annyit, hogy nyílt forráskódu szoftvereket támogatja leginkább, és mindenki fejlessze ahogy tudja, de arról egy szó sem esik benne, hogy nem szabad egységes disztrót létrehozni és mindenki szívjon mint állat...

szal ennyi.

( MysteryKe | 2007. 12. 20., cs – 14:41 )

használnék én egy disztrót, ha menne alatta minden, amire szükségem van.

a melőhelyemen (egyik TV-nél) írtam egy php alapú programot, amiben adminisztrálnak mindent( mit mikor forgattak, k forgatta, hol, mire rögzítették, mikor vágták meg meg ilyenek...)
aztán csak egy uhu dvd volt nálam, így feltettem azt, mert sürgős volt a dolog.
legközelebbi újtatelepítésnél (mert a forrásból működő mysql-t lecseréltem csomagosra)aztán ettől nem akart mükszeni az adatbázis szerver, meg nem akart menni alatta rendesen az openssh.
aztán akkor mondom, újrahúzom.
kijelöltem telepítésnél a root particiót és hogy melyiket formázza. erre átrendezte a particióstáblát és elveszett 3 hónapnyi anyag. aztán a hétvégém rá is ment, hogy kinyomtatott munkalapokból újra felvigyem őket.

a suse-val sosem volt ezzel gond. mindíg be tudtam jelentkezni ssh-n is. Csomagból feltettem a vsftp-t, de az meg nem akart működni,forrsából feltettem egy proftp-t, így az az egy, ami forrsából lett fordítva.

RedHat 5.2-öt látta életemben először, aztán RedHat 7.1-es kiadása óta mindig van a gépemen Linux (dolgozok is vele, nemcsak van), most CenOS 5 és Fedora Core 4 (ennek megvan az oka :-( ...) van a gépeimen.
Soha a büdös életben nem kellett feltennem forrásból apache, mysql, php, openssl, ssh és hasonló "alap" (= minden disztróban benne vélő, karbantartott") szoftvert csak teszt, játék kedvéért, de később ott is inkább csomagot csináltam.
Szerintem vállasz ki egy NAGY disztribúciót, ami hosszú távon támogatnak, és KÜZDJ.

----------------------PergerSoft----------------------
"Az a szoftver, amelyiket nem fejlesztik, az halott!"