Semmi köze az linuxhoz de nagyot röhögtem

Fun

Csak egy sztori, hallottam fogalmam sincs, hogy igaz e, de .... jó:

Egy "dr" XY, alkalmi villanyszerelő szerzett egy olyan csengőt ami igényli a leválkasztótranszformátort ( elektonikához nem értőknekaz egy olyan eszköz, amivel megszünik a fázis közötti közvetlen kapcsolat ergó egy kézzel megfogva nem vág kupán az áram, tehát rendkívül fontos védelmi eszköz), na XY, gondolva az pénzbe kerül 220 megy be meg 220 is jön ki akkor minek. (logikus :D) Ezzel a megoldással levezette a csengöt a kapuig, és remekül működött.
Csak egyszer esett az eső és jött a postás.
Postás csenget. Igen ám de ugye a (nem tiszta)víz vezeti az áramot(pláne mivel fémmel érintkezett amiben vannak jól vezető fémionok). A csöngetését egy hagos üvöltéssel kísérte, mert ugyen 0 védelem, áramütés. (Kétlem hogy belehalt volna bárki is mert az esővíz, még ha kicsit szennyezett is nem a legjobb vezető, de azért fájhatott)
Erre a tulaj:
Hallom én a csengőt is mit üvöltözik.
Na erre a postásnak kicsit bedurrant a feje.
A többit nem meséli a torténet. :D

  • 7522 megtekintés

( dejo v | 2007. 09. 21., p – 11:40 )

Kétlem hogy belehalt volna bárki is mert az esővíz, még ha kicsit szennyezett is nem a legjobb vezető, de azért fájhatott
Ebben pedig ne kételkedj, igenis bele lehet halni! Hajszárító a fürdőkádban halálos baleset még ma is előfordul, pedig rengetegszer mondták már, hogy nem szabad.

Nem kotekedni akarok, csak kivancsi vagyok :}

Tehat az ilyen aramutes/villamcsapas kimenete nem attol fugg, hogy az aram athalad-e a sziven, es hogy mennyire eros a delikvens szive? Persze az is szamit, hogy mekkora az aramerosseg. Szinten csak remlik mintha igy hallottam volna, hogy nem a "volt" ol, hanem az "amper". Nem tudom igaz-e.

Igy van de szamit az is hogy mikor kapja el a szivet meg hogy milyen frekiben.
Szal pl egeszen apro dolgokkal is meg leeht allitani a szivet, pl egy enyhe utes a melkasra a megfelelo pillanatban.
Vmi szinusz ritmus visszatero helyzeteben vagy mi a franc, erre mar nem emlekszem.

------------------
- The Question is: What is mahna mahna?!

- No! The question is: Who Cares!

Az aramutesnel az szamit, hogy van-e olyan nagy a potencialkulonbseg, ami eleg ahhoz, hogy a testeden keresztul zarodjon az aramkor. Igy peldaul meg lehet nyugodtan fogdosni normal kurolmenyek kozott (nem borig azva) a tobbezer amper aramot folytato vezeteket, ha csak torpefeszultsegen uzemel a rendszer. De a 230V AC mar sokkal konyebben megbasz, azonban a szivleallashoz az is kell, hogy az aramkor a sziveden keresztul zarodjon (pl. a jobb kezed kis es huvelykujjan keresztul zarod az aramkort, akkor csak a kezed kap egy olyan rugast, hogy csak nezel, de valoszinu nem halsz bele (Kerem senki ne probalja ki otthon, de meg vendegsegben se, jo?)).
Mindenestre azzal ke befejeznem mondanivalomat, hogy az aram nem jatek!

"No wait, we need a more permanent solution to our problem."

Hat, en mar 1-2 alkalommal kiprobaltam...A legrosszabb az volt, mikor a pinceben fel akartam kapcsolni a villanyt de egy jotet lelek leszedte a kapcsolo muanyag boritasat...Lett is villany egy masodpercre meg egy lorugas.
Az viszont a sajat hulyesegem volt, amikor zuhogo esoben akartam kicserelni a biztositekot az ipari (380-as) tablaban. Valahogy felrenyulhattam, mert akkor is ugy ereztem, mint akit megrugtak.

szerintem nem kell, hogy keresztul menjen a sziveden. par evvel ezelott egy szamitogep haza megrazott (egy HP ML150, ha valakit erdekel), az "aramatfolyas" csak az egyik kezemet erintette, megis kb meg akartam halni, a szivem egy napig fajt, de nagyon, fejem szintugy. valami ilyesmi lehet az infarktus... elotte is razott mar meg a 220 jo nehanyszor, de ilyen meg nem volt. szerintem sok embernek eleg lehet az ijedtseg, hogy megalljon a szive, meg mit tudom en

Nem feltetlen. A sziv is "arammal" mukodik, illetve potencial kulonbsegekkel kapja a jelet, hogy mikor kell osszerandulnia. Anyatermeszet okos volt, es a szivet "elmeletileg" nem lehet folyamatosan ingerelni, ergo nem huzodhat ossze folyamatosan, mint pl. a vazizmok, de a kello idoben leadott eros aramutes (ergo potencial valtozas) szivmegallashoz, vagy aritmiahoz vezethet. Defibrillator valaki? ;) Nem csak elinditani tudja a fibrillalo (nem megallt, csak teljesen ritmustalanul vergodo sziv) szivet, de megallitani is.
de majd bastya_elvtars jobban elmagyarazza, en meg csak most vergodok az elettannal :)
-------------------------------------

|^^^^^^^^^^^^^^^| ||
|...BEER TRUCK..........| ||'|";, ___.
|_..._..._______===|=||_|__|......, ] -
"(@)'(@)"""**|(@)(@)*** **''(@)

Azt nem tudom, de gondolom az mindegy is, mert a hálózatból másodpercenként 50-szer kap egy impulzust, és sanszos hogy valamelyik épp "jókor jön" ahoz, hogy leállítsa.

Egyébként elég laikus vagyok ebben a témában, de érdekelne, melyik a veszélyesebb (melyik állítja meg könnyebben a szivet), az egyenáram vagy a váltóáram?

A szív percenként dobban ~60-100-at, azaz kb. 1-1.6 Hz-en megy. A váltóáram azért veszélyes, mert 50 Hz-es kényszerfrekvenciára kényszeríti a szívet, amit az természetesen nem bír és leáll. Az egyenáramnak nincs ilyen hatása, ott a gondot az okozza, hogy ha zárod az áramkört akkor te leszel a fogyasztó és szépen megsülsz, de ehhez már komolyabb teljesítmény kell. :)
__________________________________________
Sex the unix way: unzip; strip; touch; finger; mount; fsck; more; yes; umount; sleep; exit 0

A "megsülsz", azaz a hőhatás mindkét esetben megvan, hiszen van feszültség, van áram, akkor szorzatuk is van :) Az egyenáram esetén, mivel az emberi test jelentős részben vízből (pontosabban elektrolitból) áll, az elektrolízis az, ami durva dolgokat tesz.

Így igaz, a megfelelő nagyságú egyenáram csúnya és alattomos dolgokra képes.
A váltóáram az izmokra gyakorolt hatása miatt veszélyes, az egyenáram pedig a vegyi hatása miatt az.

"...A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún. érzetküszöb) alatt nem is érzékeljük.
Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 mA. 15-25 mA áram hatására az izmok már összerándulnak, a testen áthaladó 25-100 mA már veszélyes, a 100 mA feletti áram halált okozhat. A megadott áramértékek hozzávetőlegesek, és erősen függenek az áram útjától és az emberi szervezet pillanatnyi állapotától..."

A Hz a _másodpercenkénti_ ciklusszámot adja meg. Akinek másodpercenként ver 60-at a szíve, annak percenként 360-at üt - az már fibrilláció. A percenkénti 72-80 ütés a "normál alapjárat" - amitől kor és terhelés függvényében el lehet térni. A gyerkőcök szíve kisebb, az többet ver percenként. Aki épp sportol, azé is...

Nem tudom nézitek-e a 'Myth Busters' nevezetű amerikai show-t (a Discovery Channel-en látható mostanában). Két jó fej fickó próbál megcáfolni vagy igazolni igaznak hitt vagy mondott történeteket. (kedvencem ;) )

Az egyik részben teljesen kitárgyalták és bebizonyították egy rakás kísérlettel meg műszerekkel, hogy a hajszárító beleejtése a kádba egyenlő a törölköző beadásával is egyidejűleg ;)

Egyik kedvenc sorozatom... :)
Évtizedekig a filmtrükk iparban dolgoztak, baromi jó kísérleti cuccokat tákolnak össze...
Egyik kedvenc kísérletem a "menetelő katonák és a híd" c. legenda modellezése.... percekig röhögtem a rohamsisakokra szerelt "automata" bakancsokon...

Szegény Buster... jó pár halála volt már ...:)

Nekem csak egy-két "kísérlethez" volt szerencsétlenségem és szerintem szánalmasak, ahogy abszolút rossz módon modellezik a folyamatokat és mindenféle logikai féregjáratokon keresztül jutnak el a konklúzióig.

Pl. kacsa hápogásának nincs visszhangja, erre kimentek a sivatagba és szuperérzékeny mikrofonnal meg vmi spektrográffal(?) megállapították, hogy a pisztolylövésnek látszik a visszhangja, de bizony a kacsa hangja nem, WHOA!!! Aztán minden ketyere nélkül megállapították egy visszhangos folyosón, hogy hamis a mítosz. No shit, Jack!
__________________________________________
Sex the unix way: unzip; strip; touch; finger; mount; fsck; more; yes; umount; sleep; exit 0

Vannak kevésbé jók, de általában rendben vannak. Nem tudományos szemmel kell nézni, nem mérnököknek, hanem a nagyközönségnek készült. :)
A poén legtöbbször inkább a modellek megvalósításán van.
Másik kedvencem a "csirkeágyú" volt, amikor azt vizsgálták, hogy a repülőgép szélvédőjét be tudják -e szakítani az ütköző madarak... :)
Egész jól összeraktak egy nagynyomású, sűrített levegővel működő ágyút, amiből bontott csirkéket lőttek ki (fagyasztott, és kiolvasztott állapotban) egy leselejtezett Cessna szélvédőjére.
(És még azt a hasznos infot is megtudtam a kisérletből, hogy a kiolvasztott csirke, képes áttörni egy repülő szélvédőjét, még egy fagyott nem, mert az szétrobban rajta...)

A fürdővízzel az a baj, hogy a beletett sok fürdőizémizé vagy 2000*-ére növeli a vezetőképességet + a vízkeménységet okozó anyagok is vezetnek tehát egy fürdőviz vagy 2-3 nagyságrenddel jobban vezet mint az esővíz. Éy itt az izomgörccsel megszűnik a kpacsolat az áramforrással ott pedig fokozódik. mert beleránt a görcs a vízbe.

A relével az a baj hogy ha a víz elenállása >10-20ohm-tól ez nem csap le egy 20-amperes relét. Már vagy 18-éve foglalkozok elektronikával, ezt mértem is, a kínai bóvli hajszárítóban nincs is, és a relé sem életbiztosítás. Ha meg valaki olyan ......... hogy a fürdőkádban szárít hajat akkor az meg előbb utóbb meg fog sülni, ha nincs szerencséje. Az új típusu nem bóvli (nem feltétlenül márkás) hajszárítókban pedig már van terheléslrelé ami érzékeli ha vízbe esik a hajszárító és tényleg 1-2 tizedmásodperc alatt leold. De akkor is hülye aki fürdőkádban (feltéve ha víz is van benne) szárit hajat.

Az érintésvédelmi, vagy pongyola nevén Fi-relé helye nem a hajszárítóban, hanem a kapcsolótáblán, a hidegpadlós helyiségek hálózatába beépítve van. A működése röviden annyi, hogy átmegy rajta az áramkör mindkét ága, és a kettőn folyó áram különbségét érzékelve szakítja meg az áramkört -- ez a "hibaáram" folyik át például a delikvensen, ha hozzáér a fázisvezetőhöz. Épp ezért a Fi-relék 15-20mA-es áramkülönbség esetén és oldanak le.

Bocs, ez emberk-nek szólt.

+1

Otthon a szülői házban már 1987 óta használunk Fi-relét, mégpedig az az egész házat védi, nem csak a hidegpadlós helyiségek áramköreit.
És valóban, eddig a legkisebb gyanús "hibaáramra" pillanatok alatt lekapcsol.
Ettől függetlenül azért a konnektor biztonságos távolságra van a fürdőkádtól (elég nagy a fürdőszoba), EPH is meg van csinálva (EPH : Egy Potenciálra Hozás, érintésvédelmi módszer, amivel a ház összes fémes vezetője - víz, gáz, központifűtés vezetékei, fürdőkád, mosogató, etc.- össze van kötve a földeléssel a lehető legkisebb ohomos ellenállással), valamint Hál'Istennek eddig mindenkinek volt annyi esze, hogy vízzel teli fürdőkádban nem szárít hajat (hosszabbítóval sem). :O)))

SpaceSynth 4Ever!

ÉV relék leoldása:
0.3A 0.1A és 0.03A
ez utóbbit kell a hidegpadlos helységek védelmére a 100mA a ház védelmére szokták és a 0.3 pedig a munkagépekhez.
És igen, meg van határozva mennyi idő alatt kell leoldaniuk, ha megjelenik a hibaáram.

pch

u.i.: attol, hogy hozzáérsz a fázisvezetőhöz még nem old ki a fi-rele.
Ahoz áramnak is kell folynia. Ha gumi taplu cipőbe CSAK a fázishoz érsz akkor semmi bajod nem lehet(ne), mivel igy fázis potenciálra kerülsz csak. Lásd a madarak vs felsővezeték.

( log69 | 2007. 09. 21., p – 11:50 )

A postásnak csendben meg kellett volna kérnie az embert, hogy ugyan próbálja már megnyoni ő is a csengőt, mert így kintről nem lehet nagyon hallani, csak ezért kiabált...

( uid_14357 | 2007. 09. 22., szo – 00:02 )

Nemtudom mekkora feszültségek/áramerősségek keletkeznek, de pl. melóhelyen hülyét kapok abból, hogy a laminált padlón gumitalpú csukával mászkálva bármi vezetőhöz hozzáérve (70% laptop, 20% kilincs... nem röhög... 10% munkatárs) megb@sz az áram. A fenti 3 dolog közül - bocs munkatársak - a laptopot féltem egyedül. Azonkívül bosszantó. Valakinek hasonló tapasztalat? Megoldási javaslat? :)

Az a laptop magától nem földelt, ergo valaminek kell lenni mellette, ami - a laptopon kersztül - elvezeti a töltésedet.
Ezt megkeresed.

Amikor "rázós" helyen járok, akkor fogok a kezemben egy fémkulcsot, nagyobb felületű fémpénzt, és azzal érek először a csattanós tárgyhoz.

A laptop folyamatosan aksira van dugva, azon keresztül pedig a hálózatra. De már az aksi is "vágott" meg melóhelyen. Érdekesmód otthon ilyen nem fordult még elő. Lehet, hogy melóban a konnektorok nincsenek földelve?

Ez a fémkulcsos/pénzes példa miért jó? Hiszen csak közbeiktatok egy vezetőt. (Kicsit rég volt fizikaórám :) )
By the way, kösz a tippet, kiprószálom.

Saxus!

Két dolgot felejtettél ki a gondolatmenetből. A kilincsben és a korlátban áram van (lásd Pokoli operátor). A padló meg azért csúszós, hogy elcsúszás esetén, biztos belekapaszkodj a korlátba ;)

Ez van, ha túl sok ember van a felsőoktatásban.

Apropó felsőoktatás. A mostani elsősöknek reghéten matekfeladatot kellett megoldani, aki nem tudja x%-ra, az nem kap analízisből aláírást. Asszem 1x lehet próbálkozni még a félév során.

Erre varrjatok gombot :D

Korrekt :) Az analízis előadás a legjobb sztem, de sokan alszanak közben :) Habár az AAOval sokan meg fogják szívni, ja meg az IEA azt hiszik első két órán minden megy nekik aztán majd akkor koppannak amikor jön a huffman meg egyebek :) (Amúgy Kutor is elég izgalmas előadásokat csinál :))

"There is an old saying that if a million monkeys typed on a million keyboards for a million years, eventually all the works of Shakespeare would be produced. Now, thanks to Usenet, we know this is not true."

Jah, igaz :) Bár szerintem a padló nem csúszós, csak szivatós. Elég gyorsan tudok közlekedni lépcsőn lefelé, ha sietek (nem, nem borulok :)), és olyankor mindig be tudnak zavarni azok a hosszú lépcsőfokok a közepén :)

A felmérésről meg hallottam, egyik évfolyamtársam mesélte, hogy állítólag 7 embernek lett meg, és hogy az egyik tanár azt mondta, hogy akinek 30% se lett meg, az jobb lenne, ha minél előbb eltünne.

De erről az aláírás dologról még nem hallottam.

Én erre azt csináltam, hogy a kisujjam kézhát felőli oldalára szigszalaggal felragasztottam egy 4k7-es ellenállást úgy, hogy az egyik lába az ujjamhoz szoruljon, a másik meg túllógjon az ujjamon, és amikor kilincshez/fémszerkezethez kellett nyúlnom, először az ellenállással pöccintettem meg. Gépelésben, szerelésben nem zavaró, a töltést kényelmes lassan vezeti le, és legalább a kollégákban sem hagy kétséget, hogy tényleg hülye vagyok :).

Feszítsetek ki a plafonon egy dróthálót, ezt kössétek a földre.
Vegyetek magatokhoz egy fémrudat, aminek meg van hajlítva a
vége, mint a sétaboté. Jó hosszú legyen, hogy
könnyedén elérjétek a dróthálót. Ezután nyugodtan lehet
sétafikálni a helyiségben. Ez egy afféle negatív-dodzsem rendszer.

> Sol omnibus lucet.

Ugyanez van nálunk is, de az extra: csak akkor, ha megy a távfűtés. Már mindenkit kérdeztünk a környezetünkben, senki nem tud biztosat mondani. Arra jutottunk az egyik villanyszerelővel, hogy talán a csövekben keringő víz még inkább rásegít az elektrosztatikus feltöltésre, mert mindkét helység, viszonylag keskeny, és szinte körbe van csövezve.

Nálunk haza is vágott egy laptopot, ami alaplapcserés volt, pedig próbáltunk ügyelni, hogy géphez nyúlás előtt kisüssük magunkat. Ha fel vagyunk töltödve, nem csak egymást, a fémkilincset, de még a nagy szobanövényt is megrázzuk...

( -Atis- | 2007. 09. 22., szo – 11:48 )

> fémmel érintkezett amiben vannak jól vezető fémionok

ezen én is jót nevettem :)

Jó akkor kioldódó fémionok, és a korrózió együttes hatása, és így vezet.Sőt ha teszik:
2CuO + H2O + 2CO2 --> 2Cu(HCO3)2 ez az anyag vízben tud oldódi (nem tulzottan de tud, pont elég ahoz hogy 200-300-ohmnos vezetőképessége legyen a víznek), ez a foylamat működik vasra rézre cinkre.... sok más jó anyagra amely a vezetékeé anyaga. Azon felül az esővíz tartalmaz még H2SO3-ot ami szintén ionos állapotban van. És még lehet mazsolászni. Pl Beton cemet vízkeménység témakörben.....

Így van ezt nagyon jól tudom, a fémek rácszsrkezete úgy alakul ki, hogy a rácspontokban vannak a fématomtorzseg, a mag delokalizáltan vannak közte az elektronok. A legjobban a tércentrált köbös fénem vezetnek, mert itt van eggységnyi térfogatban a legkevesebb atomtörzs (Ag,Au,Cu...) utána jönnek a lapcentráltak (Fe,Mg..), és a legrosszabbak a hexagonálisak (W....).Fizika-Kémiatanár mivoltomból ezek azért mennek csak egy kcsit nem a szakami oldalról közelítettem meg a sztorit.

( penztar v | 2007. 09. 22., szo – 13:55 )

Hello !

Adok én is egy kis adalékot.Annak idején munkavédelemből tanultam ,hogy az ember kipihentségi állapota is jelentősen befolyásolja az áramütés súllyosságát. Ha az ember fáradt akkor kisebb az ellenállása ,de ha elötte sokat aludt akkor nagyobb az ellenállása és evvel arányos a szervezetén keresztül folyó áram is.
Elsőre ez biztos hülyeségnek hangzik ,de halálosan komoly a dolog ,mint egy áramütés.
Azon kívül az áramütést szintén befolyásoló tényező a frekvencia. Minnél nagyobb annál kisebb kárt okoz ,mert a magyas frekvenciával járó feszültség már nem az ember szervezetében hanem a testének felületén halad át. Elektronikusoknak biztos mond valamit a skin hatás. Laikusoknak meg a Tesla kísérlet ,mint példa.

Üdv.

ja, de az főleg nagyobb frekvenciákra érvényes, szóval a 60hz hálózat nem fog kevésbé b***ni, mint az 50hz-es, talán magasabb hangfrekvenciáknál (n*10khz) már számít, legalábbis az audio technikában építenek rá, kérdés mondjuk emberre mennyire alkalmazható (sokféle dolog van ott benned, csont, különböző dolgok stb) meg hány helyen vagy kitéve áramütés veszélyének ahol ilyen frek. és elég erős áramok szaladgálnak :)

A skin effektus tényleg működik néhány 100 hz már elég tudtommal (azért ne próbáld ki), de min néhány 10khz az már tuti biztonságos, feltéve ha nem extrém áramerősségek, mert ha az ív hőlye szénné éget akkor nincs mit tenni Pl a villámcsapás is ezért élhető át mert olyan gyors a kisülés, hogy megfeletethető x10000 hz-nek emiatt működik a skin effektus, de ott már hatalmas áramerősség miatt az égés is bőven halálos lehet.

( meditor | 2007. 09. 24., h – 13:28 )

Engem egyszer a villanypásztor csapott meg. Kabáton keresztül
(a kabát vizes volt). Csak lestem, hogy hol a nap. (A
villanypásztorban egyenáramú inpulzusok kóborolnak.)

> Sol omnibus lucet.

( zoli78 | 2009. 06. 03., sze – 23:36 )

régi fórum, de idetévedtem. Csak egy részéig olvastam el, de fogtam a fejem a sok hibás információtól.
1. nem váltóáram (mit is vált???), hanem váltakozó (mert váltakozik).
2. nem impulzusokat ad a váltakozóáram, hanem egy 50Hz-es szinuszgörbe szerint váltakozik a feszültsége.
3. a szíven átfolyó áram számít a közvetlen életveszély szempontjából. Az csak az egyik lehetőség, hogy leáll a szív és ezzel azonnali halált okoz, de egy másik súlyos lehetőség, hogy szívritmuszavar lép fel és később is leállhat a szív (amikor már azt hitted, hogy semmi gond, nem haltál bele). Ha bemész áramütéssel a kórházba (vagy visznek), azonnal szívritmust ellenőriznek és rákötnek 24 órára a phisiocontrolra, ami jelez, ha gond van a szíveddel. gyanú esetén további 1-3 napra benttartják az embert.
4. a váltakozóáram valóban az izmokra hat inkább (összerántja őket, nagyon rossz érzés, ahogy az ellentétes oldali izmok is egyszerre összehúzodnak). Az egyenáram viszont elektrolizist indít el a testnedvekben, köztük a vérben is (egy túrós valami lesz belőle). Az elektrolizis egyébként vérrögöt is létrehozhat, amiből megint csak komoly gondok lehetnek órákkal az áramütés után.
5. Áramütés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni (engem soron kívül behívott az orvos és azonnal vittek ekg-ra. Nem hiányzik nekik, hogy sorbanállás közben dobjam fel a talpam).

Vannak helyzetek, amikor jó tudni, hogy nem szinuszgörbe az AC áram, csak az alapharmonikus az, aztán vannak még mindenféle felharmonikusok is, szóval leginkább ismételten váltakozó ideges rángatozásnak nevezhetném... Ezért is van az, hogy bizonyos műszerek beállításánál érdemes kerülni az 50el osztható frekvenciákat, és valami egészen idióta frekvenciákat keresni helyette.

1. szerintem az a láz... amúgy valóban váltakozó (a periodicitás miatt), ill. amúgy változóáram :)
2. Igaz, bár szélsőséges esetben (lényegét tekintve) szerintem felfogható impulzusokként is
3. +1
4. +1
5. Igaz, bár áramütés és áramütés között is óriási különbségek lehetnek. pl. kilépési/belépési pontok helye, vezetőképessége, ezáltal az áramerősség nagysága ill. annak időtartama, frekvenciája alapján, egészségügyi helyzet, életkor, nem, felkészültség (mennyire ér váratlanul ill. mennyire ijed meg az ember), stb.

Mindenesetre jobb az óvatosság és tényleg nem játék.
Ráadásul az ilyen fabrikálásoknak nagyon súlyos következménye lehet...

( azbest | 2009. 06. 04., cs – 00:44 )

koliban egyik szinten volt szopacs, ha a radiátoron könyökölve megérintettem a CRT képcsövének közepét (szemből :P )

Igen erőteljes áramütést produkált. (Philips 107B1)

Másik szinten nem tapasztalok ilyet. A radiárotok elvileg fémes összeköttetésben vannak, szal gondolom a földelés lehet bibis. Vagy valaki épphogy a radiátorra földelt a közelben és a képcsövön át jobb vezető voltam.. vagy mi :D