Ki hova jutott be? (nekem megvaaan! :-))

Offtopic

Sziasztok!

Gyanítom, hogy nem csak engem tart ma lázban az SMS-re való várakozás... :-)

Ha megtudjátok, nektek hogy sikerült, írjatok :-)

BME-VIK villanymérnök szak van nekem első helyen, oda kell bejutni :-)

(Utána: BMF-KVK, SZE-MTK, PTE-PMMK, ugyanúgy villanyra)

Drukkolok mindenkinek! :-)

  • 7596 megtekintés

( uid_6846 | 2007. 07. 25., sze – 17:36 )

Van, aki börtönbe? ;-)
__________
U-Bantu©

( ricsip v | 2007. 07. 25., sze – 18:13 )

Hát egy kalappal az 1. helyen megjelölthöz, mióta BSC/MSC van, úgy átkutyulták a tantervet h. öröm volt látni :)

Nekem anno 110 pont kellett VIK-re és nekem 111 pontom volt. Ez 4 éve volt most 1 tárgyat kivéve nincs csúszásom és valószínűleg jövőre lesz diplomám. Szerintem tökre nem szamít kinek hány pontja volt, az számít ott mit teljesítesz. Engem marha nem érdekelt töri meg magyar ezért lett ennyi pontom..

Ne bántsátok már Orosz tanár urat :)
2 félévig hallgattam nála fizikát tavaly, és azt kell mondjam, rendes ember (legalábbis velünk az volt :). Igaz, hogy szigorú, de nem igazságtalan. Az előadásai kurva jók, és a fizikán túl is sok mindent lehet tőle tanulni (filozófia, tudomány-áltudomány, vallás)
__________
0x2A

Én nem bántottam :-)

Csak az idézetek és a hallgató elé térdelős videó alapján különös figurának tartom. Ez alapján lehet még amolyan "őrült zseni", tehát furcsa, de nagyon jó tanár; avagy egyszerűen bolond is. Szóval a kettő közül szeptemberben választom ki a véleményemnek megfelelőbbet :-D

Apropó, a középiskolai fizikatanárnőm után már semmi nem fog meglepni :DDD (bár ez inkább :S)

Oké, elfelejtve. Azért optimista leszek minden tanárral. Eddig majdnem minddel jól kijöttem, de persze ez nagyon más lesz.

Mondom, fizikatanárnőm hirhedt elmebeteg. Ő is üvöltött-káromkodott egész órán, és pofára osztályozott. Ha lett volna ehhez erőm, nagy háborút csináltam volna az idei évvégi eredményemből, mert ez nagyon aljas dolog volt, amit művelt. De az érettségi sokkal fontosabb volt nekem.

Na mindegy, csak eszembejutott. Egyetlen érdeme volt, hogy tanárt ennyiszer kiröhögni még nem volt módunk :-DDD

("Méh nevettek? Nem eze-háomszáz-haszázötven? Nem eze-háomszáz-haszázötvenet számoltatok?")

Ilyet egy tanár sem csinálhat, nem, itt csak arról van szó, hogy sokkal nehezebb feladatot ad, természetesen a tananyag alapján meg lehet oldani, de rájössz...
Pl. ilyeneket mond: "Vegyünk egy egyenletesen töltött gömböt - a ZH-ban természetesen nem egyenletesen töltött lesz."
Be is tartotta :) Bár az volt az egyik legkönnyebb feladat szerintem, de akkor is.
Bár nem tudom, hogy az infósokat hogy tanítja, talán ott máshogy egy picit.

megerősíteni tudom. más az hogy mit tehet meg, és mit tesz meg.

ez pedig már nem a postra írom válaszként:
az egyetemen felejtsd el a fair, igazságos, "azt kérik számon amit le is adtak" dolgokat.
ezzel együtt senkit nem akarok elrettenteni, gondoljatok arra hogy többezer embernek sikerül,
és azért akad a másik végletből is, van pár kifejezetten jóindulatú tanár.
pl. analízist MINDENKÉPPEN Kónya Ilona tanárnőnél (BME) vedd fel, Ő egy ajándék, majd meg fogod érteni miért :)

Meg csak nem is korrelacio, hanem egyszeru hulyeseg.

Teljesen mas kell kozepsuliban es egyetemen. Egyreszt, kizarolag olyan targyakat tanulsz, ami az erdeklodesi korodet legalabbis erinti, de tipikusan benne is van. Masreszt, egyetemen nem rugdal senki felev kozben - ha nem tanulsz magadtol, majd megbuksz vizsgan (vagy megtanulod vizsga elott 2-3 nap alatt - kinek mi jon be). Harmadreszt, van par targy, ahol a feleves anyag nagyobb, mint a kozepsuliban egy negyeves. Negyedreszt meg egy idiota kocsog tanar nem ronthatja el a diplomadat, mint sajnos sok kozepsuliban megesik...

Annyira mas kepessegekre van szukseg, annyira mas az egesz, hogy teljesen felesleges meg korrelaciokat is keresni. Tenyleg nem fog szamitani.

Ket dolog kell az egyetemhez: esz (ha bekerultel, ez mar valszeg megvan, szoval ne ragodj ezen) es szorgalom. Ez utobbibol viszont kurvasok, es 3-5 even at. Ha vegigtoltal egy egyetemet, akkor utana mar nagy meglepi nem erhet az eletben sem. Nagy csalodas annal tobb ;)

Hat ezt nem vagom, max a B.Sc.-t lehetne osszevetni a foiskolaval tudtommal....
Amugy meg sok mindentol fugg, h mi tetszik jobban, nekunk az egyetem nem arrol szolt, h erdekes es hasznos
dolgokat tanitson. Mi legalabbis a munka szempontjabol sok hasztalant tanultunk.
Viszont munkabirast, kitartast es dorzsoltseget tanultunk:) Ja, BME VIK:)

( hud | 2007. 07. 25., sze – 19:41 )

Én már ötödéves leszek a BME matek szakán, csak szeretnék sok sikert kívánni mindenkinek!!!

Nomeg kitartást az első félévre, meg jó májat....

( eskimo | 2007. 07. 25., sze – 19:48 )

Ja, egyébként én SZTE-TTK - programtervező informatikus.

Nos, ez nekem nem jó hír. Mivel én sosem szoktam sokat inni. Maximum egy pohárka ez vagy az... de komolyabban sosem, és nem is szándékozom. Nem antialkoholizmus, vagy ilyesmi, de nem látom értelmét, hogy négykézláb mászkáljak, és mások meséljék a tetteimet reggel.

Most akkor ciki vagyok / ne menjek koleszba/gólyatáborba?

Attól még elmehetsz. Senki nem fog szerintem lenézni miatta, max kicsit hülyének fognak tünni a részegek :)) Egyébként abszolút nem kötelező annyit inni, hogy a földön négykézláb csússzál. Nem arról kellene szólnia egy GT-nek, hanem arról, hogy jól érezd magad (ahhoz nem kell pia).

Ugyan, BMF-NIK-re mentem, de a GT az jó buli volt (ELTE-Bárczi, BMF-Kandó + NIK @ Tiszaliget.Szolnok).

szerk. Hmm, idén bejutottam volna BME-VIK-re a tavalyi pontjaimmal. Egyébként nem úgy volt, hogy 500 lesz most a max pont (nem követtem, szóval valószínűleg le vagyok maradva)?

szerm.2: na amit akartam mondani. Nálunk a GT-ben az volt még jó, hogy gyk. semmit nem kényszerítettek senkire, kb. azt csinálsz, amit akarsz. Ebből kifolyólag ált. saját akaratodból vettél részt mindenféle hülyeségben :))

_____
Legyél egyéniség! Ne köve$d a divatot! Használj te is Ubuntut! -- Nem vagyok egyéniség. :)

"szerk. Hmm, idén bejutottam volna BME-VIK-re a tavalyi pontjaimmal. Egyébként nem úgy volt, hogy 500 lesz most a max pont (nem követtem, szóval valószínűleg le vagyok maradva)?" - Az jövőre lesz. És úgy tudom 480. Engem szrencsére már nem érint, legfeljebb az msc előtt, de addig úgyis változik megint.

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

Én nem voltam gólyatáborban, de kicsit bánom hogy nem mentem...
Egyébként az volt az érzésem, hogy a bulizós arcok kikoptak az első pár év során, a koleszból pláne, mivel oda átlag alapján lehet bekerülni. Gólyaként nem nehéz bekerülni az első félévben, de a másodikban is bent maradni már igen.
(modom én aki nem voltam sem gólyatáborban sem koleszos :)

( bastya_elvtars | 2007. 07. 25., sze – 20:33 )

SZTE-ÁOK Pathologiai Intézet
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

( Jitt | 2007. 07. 25., sze – 20:54 )

ELTE-TTK foldrajz, vegre :)

Amugy grat mindenkinek!

Milyen négy pontot vettek el tőled? Tudod, hogy még fellebbezhetsz? Holnap megjelenik valami felvételis különszám ponthatárokkal, jogorvoslat módjaival. Vedd meg, hátha mégis összejön.

Ha pedig mégsem, akkor még mindig ott a pótfelvételi is, addig nyelvvizsga, OKJ-s valami például megoldható, ami pluszpontot jelent.

Ne add fel!

( Tyra3l | 2007. 07. 25., sze – 23:11 )

BMF-NIK mernok info estin.
120 pontom van, 115 kellett allamilag finanszirozottra.

Tyrael

( akion | 2007. 07. 25., sze – 23:14 )

A budiba. Meg epp idoben. :F

-------------------------------------

|^^^^^^^^^^^^^^^| ||
|...BEER TRUCK..........| ||'|";, ___.
|_..._..._______===|=||_|__|......, ] -
"(@)'(@)"""**|(@)(@)*** **''(@)

( kl223 | 2007. 07. 26., cs – 00:07 )

Hm. Ilyen kevés ELTE-IKs van, vagy csak a fórumot kerülik el?
Amúgy nekem is sikerült, cirka 143 pontommal becsusszantam az IK-ra. ^^

( xero | 2007. 07. 26., cs – 00:25 )

Valaki jön Miskolc Infora? Ha bármi kérdése van nyugodtan irjon! :)
szerk: Miskolcon nem egészen gólyatábor van, ez picit más. Gólyatábor és ráadásként jopar hagyomány. Nem érdemes kihagyni mert örök életre szóló élmény és itt lehet megszerezni az alapvető kapcsolatokat, amik a későbbiekben többet érnek mint a tanulás. :D

jelen: PowerBook G4 15" 1.5 OSX 10.5, iMac G3 500MHz OSX 10.4
mult: MacBook C2D 2 OSX 10.4, iBook G4 12" 1.33GHz OSX 10.4
jovo: MacBook Pro 2.2 OSX 10.5

( tocs | 2007. 07. 26., cs – 01:29 )

Grat mindenkinek akit felvettek!

Most jön majd csak a feketeleves... ;) mert bentmaradni sokkal nehezebb mint bekerülni! És ez nem csak a BME-re vonatkozik... Én az első félévben túl sokat buliztam. :) Sajnos 1év csúszás lett az eredménye. Szerintem a középsulihoz képest sokkal nagyobb a szabadság, és ezt eleinte nagyon "nehéz" megszokni. Sokan ezért futnak fejjel a falnak...mint ahogy én is tettem anno. Az első vizsgaidőszak örök "élmény" lesz az biztos!

Azert ez nem teljesen igy van :)
Ide (AVF) konnyu volt bekerulni, tavaly 129 volt a hatar allamira, most 124 (tobb a hulye :P), de elso 2 felevben 330 emberbol 250et tuti huztak vagy Analizis+Algebrabol, vagy Optimum es Valszam.-bol :)
Van akit ketszer is. Szinten durva a szamtech es statisztika bukasi arany.

Nem mintha sajnalnam oket, sot....

Igaz nem vagyok közgaszdász, de elég sok ismerősöm jár/járt oda ahhoz, hogy kijelenthessem: nem nehéz elvégezni. Ez nem kötekedés, de analízisből is mennyi sírást hallottam, aztán megnéztem, hogy mit is követelnek a "szerencsétlen" hallgatóktól... Nameg az is jól mutatja a szintet, hogy számtechből ennyien buknak (amit írtál feljebb). Gondolom ennek az az oka, hogy felveszik a sok "beseggeltem az anyagot középiskolában és kurvaokos vagyok" kislányt, akik gondolkodni már nem tudnak mert arra nem vették a fáradtságot.

---------------
"I do not know with what weapons World War III will be fought, but World War IV will be fought with sticks and stones." - A. Einstein

( bcsilla | 2007. 07. 26., cs – 02:10 )

Udv!

Bocs, hogy itt teszem fel a kerdesem, csak megorultem, hogy talaltam, BME-s "illetekeseket"...
Legyszi kuldejetek mar egy linket, hogy a BME-VIK-es golyataborrol hol talalok infokat, egyenlore csak a datumot tudom. Thx.
Egyebken tavaly vettek fel mernok infora, egy ponttal volt tobb nekem, mint a ponthatar... :P
Volt ket passziv felevem, es most kezdek.

( Madman | 2007. 07. 26., cs – 10:15 )

nekem sikerult bejutnom dolgozni, es csak 10 percet kestem annak ellenere hogy 2x annyit utaztam a rohadt metroval mint maskor

( Yorirou | 2007. 07. 26., cs – 10:21 )

SZTE-TTK programtervező informatikus megvan (első helyen jelöltem) :)

---------
WARNING: Linux requires you to type! After rebooted to Windows, you can safely unplug your keyboard.
szerény blogom -- új címen!

( eax | 2007. 07. 26., cs – 11:24 )

Szolgalati kozlemeny: a BME-VIK-es golyak keressek fel IRCNet-en az #info2007 channelt, mert akkor jo lesz nekik! :)

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( bunya | 2007. 07. 26., cs – 15:49 )

SZIE - GEK (godollo)

Egyebkent en mar februarban tudtam, hogy fel fognak venni.

( crypton | 2007. 07. 26., cs – 17:52 )

Csak hogy egy kicsit elvegyem a kedveteket, tanacsok BME-VIK (INFO) szakosoknak:

1. A BME-n a felvettek ~50%-a ki fog bukni a vegere. Ez statisztikai teny (mashol nem tudom mi az arany). Kozlik is majd veletek golyataborban/egyetemi lapban stb. Ez osztonzoleg hat ezert erdemes __szorgalmasnak__ lenni.

2. Mar most el lehet gondolkozni azon, hogy egyetem mellett hol fogtok dolgozni. Ez nagyon fontos ha nem akartok nagyokat szivni egyetem utan. En a masodik evtol javaslom hogy melozzatok, kis cegeknel, zsebbe, vagy nagyobbaknal osztondijjal. Ez a __legfontosabb__, mert ha nem igy csinaljatok semmi elkepzelesetek nem lesz arrol hogy mennek a dolgok az eletben. Melot lehetoleg szakman belul vallaljatok, akar mennyire is favago munka, ra kell erezni az izere, utana meglepodtok majd hogy mennyire megbecsulik az egyetem alatt szakmaban akar mit is de szakmaban dolgozo vegzett diplomast.

3. Kapcsolatok epitese, csapattevekenyseg fontos.

4. Akarmennyire is utaljatok (vagy nem), tanuljatok meg jol fejleszteni C, C++, Java nyelveken. Ez az alapja a kesobbi jovotoknek. Fejlesztokre mindig szukseg van, es ha diplomad is van melle az kulon jo :)
En a mai napig banom, hogy nem jartam be sok, fontos eloadasra, csak megtanultam vizsgara amit kell. Ha szakmaban akarsz dolgozni akkor bizony nagyon sok hasznos dolgot fejbe kell vesni, mert utolag fognak ezek elojonni, sot biztosan, majd a valo eletben. Nem hulyeseget tanitanak, megvan mindennek a helye.

És végül ha tehetitek válasszatok sok tárgyat ettől az Úrtól: Galántai Zoltán. Keressétek a nevét, nem fogtok csalódni :) :)

cryp

Aha. Ez ironikus hozzaszolas lenne?

Lehet h ezt szajkozza mindenki, de tapasztalataim szerint sokan nem veszik komolyan es a mostani cegemnel is, mint mashol sem egyszeruen nem talalunk megfelelo embereket, mert "jo egyetemista" modon vegig bulizza, lazulja az 5+x evet, lemasolja a hazikat, atbukdacsol a vizsgakon es a vegen ha neagyisten megis eljut a diplomaig hatalmasat esik pofara egy interjun, egy felveteli teszten vagy a probaidon.

cryp

Én még bővíteném ezt a listát...(igaz ez nem feltétlenül csak a BME-VIK-re vonatkozik)

5. Tanulj idegennyelveket! Elsősorban angolt, de ha sok szabadidőd van akkor nem árt elkezdeni megtanulni németül sem. Ha már középsuliból van valamilyen nyelvvizsgád, akkor tartsd szinten! Ha nincs, akkor minél hamarabb kezdj el tanulni.
Ja és sztem nem hülyeség egy ERASMUS-t sem megpályázni nyelvtanuláshoz. Ha jó átlagod van, és legalább "kommunikatív" szinten beszélsz angolul vagy németül akkor ez lehet életed nagy lehetősége!!!

Eredetileg tervben volt egy finn egyetemen tanulni. Vicces volt, mert oda-vissza replőúttal és drágább mindennapokkal olcsóbbra jön ki, mint egy magyar egyetem. A megoldás: tandíj.

Az utolsó pillanatban derlt ki, hogy az informatika angolul lenne, de a villanytanosok finnül/svédül tanulnának.

Angol középfok kipipálva, de két éve nem beszélek angolul, vissza kell hozni majd. Németet meg elkezdtem autodidakta módon. Alap dolgok mennek németül is.

De persze, sokat kell még tanulnom, de ettől annyira nem félek. A matek, meg a fizika aggaszt kissé, de meglátjuk.

Az előzőre reagálva:

1. Nehéz pontosan meghatározni, de az arány most, de a pénteki diplomaosztó adatai szerint kb. 440-ből 330 végez infón, tehát 75% körül van az arány. Ez annyira nem rossz.

3. De nem feltétlenül a koleszos haverokkal.

4. Az informatikának számos más területe van a kódoláson kívül. Lehet programot vagy infrastruktúrát tervezni, lehet üzemeltetni, döntéstámogatni, tanácsadni, szervezni... Vannak más lehetőségek.

Az előadások látogatásáról annyit, hogy első félévben érdemes bejárni kivétel nélkül mindenre. Nem azért, mert annyira jók vagy annyira hasznosak az előadások, hanem azért, mert kell egy félév legalább arra, hogy megtanuld mérlegelni, hogy konkrétan nekem melyik előadásra van szükséged és melyikre nincs. Galántai órái pedig viccesek és jók, de szerintem annyira azért nem.

És némi kiegészítés az eddigiekhez:

"Legyszi kuldejetek mar egy linket, hogy a BME-VIK-es golyataborrol hol talalok infokat, egyenlore csak a datumot tudom. Thx."

Nem fogsz találni infókat a táborról, mivel a tábor szervezőinek egyik határozott célja, hogy előre ne legyenek publikus információk az ottani történésekről. Ez ugyanis része az ott folytatott, tanító/nevelő célzatú tevékenységnek, amely elméletileg az egyetemnak arra a "tulajdonságára" készít fel, hogy minimális információk alapján, önállóan kell helytállnod. Bizonyára az is ezt erősíti, hogy amit most leírtam, azt sem mondja el senki.

A gólyatábor egyébként nagyjából úgy néz ki, ahogy a seniorok egy (jó esetben) régen távozott nemzedéke kitalálta. Ők valószínűleg még értettek hozzá, hogy melyik történés miért fontos, mostanra azonban csak a "formagyakorlatok" maradtak meg, magyarázat és néha tartalom nélkül. Ez szerintem igen szomorú és többet árt, mint segít.

Néhány konkrétum:

- A táborban többször elhangzik, hogy az egyetem nehéz. Ez általában igaz, de megfelelő hozzáállással a közepesnél gyengébb tudással is elvégezhető.

- A táborban sok tárgyról elhangzik az az ítélet, hogy az illető tárgy nehéz. Ez általában nem igaz, azt pedig a tábor szervezői nem tudják megítélni, hogy számodra mi lesz nehéz, illetve mi lesz könnyű. Szerintem nem érdemes hinni nekik, magadnak kell megtapasztalni a dolgokat.

- A táborban néhány oktatóról is elhangzik ítélet. Ez sok esetben teljesen személyes tapasztalaton alapul, és semmi köze a valósághoz. Ha egy szervezőt egyszer meghúztak valamiből, akkor nem fogja az adott tárgy oktatóját jóindulatúnak nevezni, akkor sem, ha történetesen valójában az. Ezt érdemes figyelembe venni az ilyen kijelentések értékelésekor.

- A táborban sajnos elég sok esetben elhangzik olyan jellegű kijelentés is, hogy nem baj, ha egy adott tárgyat nem csinálsz meg időben, úgysem reális az, hogy valaki átmenjen elsőre pl. számelm szigorlaton. Véleményem szerint ez a legrosszabb, amit egy gólyának mondani lehet - így nincs motiváció arra, hogy teljesítsen, nem is fog teljesíteni. Pedig pl. a számelm szigorlat minden további nélkül megcsinálható elsőre (nekem Csákány-Naszódi (akiket majd megismertek) páros jutott, előtte két nap tanulással 4-est kaptam úgy, hogy még ugyanazon a napon digitből is szigorlatoztam - sikeresen. pedig nem is vagyok egy atyaúristen, pláne nem a matekos tárgyakból)

- Ha pl. a fentebbieket felveted a táborban a szervezőknek, esetleg a kijelentéseikhez szeretnél valamilyen objektív alátámasztást, pl. egy statisztikát a bukásokról, akkor valószínűleg nem fogsz kapni azonnal. Véleményem szerint ez azért van, mert ilyesmit nem vizsgált meg senki.

Ezek alapján a golyatábor "oktató" részével kapcsolatban mindenkit legalábbis óvatosságra intek. Semmiképpen ne vegyétek szentírásnak ami ott elhangzik, inkább építsetek a saját tapasztalataitokra.

Viszont megfelelő lelkivilággal a gólyatábor szórakoztató része elég jó tud lenni, úgyhogy mindenkinek javaslom, hogy menjen el és érezze jól magát - még akkor is, amikor a szervezők ezt nem akarják.

( portage | 2007. 07. 26., cs – 17:58 )

elte-ttk fiz aná 134 ponttal
szerk.: ide esetleg jön még valaki közületek?:)

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

Attól, hogy kutatónak készülsz, még jelentkezhettél volna a BME-re.
A szakirányok alapján érdemes dönteni, de azért az sem utolsó szempont szerintem, hogy évek óta a BME mérnök-fizikus szakára a legmagasabb a bejutási ponthatár a fizikus szakok közül.

Fele akkora a keret kb. mint az elte fizikán, évek óta, így nyilván magasabb a ponthatár. Nem jelent semmit a ponthatár sztem, oda is simán bejutottam volna, és ezzel nem csak én vagyok így. Volt a bme-n 134 fölött is a fizika ponthatára, de valóban jobb a szemlélete annak, aki matek, fizika helyett nyelvet tanult, és így lett nyelvvizsgája, hogy bejusson? Ha meg már egyébként is volt nyelvvizsgája, akkor meg mit számít?
Esetleg fontos alapdolgokkal csak később szembesül, aki odamegy, amiket már évekkel korábban ismert volna, ha nem a bejutással foglalkozott volna (persze ha érdekli a fizika). Pl. Euler-egyenletek, Hamilton elvei stb., amiket sztem nem 20-21 évesen kell látni először, nem tudom, egyátalán bme-n tanítanak-e ilyeneket.

Egy furcsaság: elte fizikást/oda jelentkezőt még nem láttam kérdezni bmere jelentkezőt, hogy mért nem az eltére megy, fordítva elég sokszor viszont. Bme oldalán ilyeneket olvasok, hogy elmélet és gyakorlat harmóniája stb., valamiért biztos az a tuti, de én még érvet nem láttam mellette.

Szóval továbbra is az a véleményem, hogy teljesen mind1 melyiken tanul az ember, egyetemen fizikából annyit lehet megtudni, hogy kb. mik vannak, adott irányba úgyis rengeteget kell még tanulni később.

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

Én spec. 3 emelttel (Matek+Infó+Fizika) és 1 angol középfokú C-vel vágtam neki.
Egy kis ízelítőnek, hogy a BME-n mit tanítanak:
http://kvantum.wigner.bme.hu/kvantumV2/main.php?m=6&p=f_322
Ez a mechanika tételsor

A képzésről annyit, hogy a fizika mellett elég jól nyomják a mérnöki tárgyakat is. Ezek ismertetőjele, hogy ötödannyi tanulással is simán 5-öst lehet belőlük szerezni.
Ilyenek voltak:
Számítástechnika alapjai (mindenből egy kicsi, én infótagról mentem, semmit nem tanultam rá ;) )
Programozás (C - nagyon helyes)
Elektronika I (alap áramkörök, helyettesítőképek, Bode-cuccok, ideális művelti erősítő, kétpólusok, négypólusok)
Elektronika II (nem lineáris áramköri elemeket is tartalmazó hálózatok (tranzisztor, dióda, nem ideális műveleti erősítő))
Méréstechnika (ezt imádtam, a tanár is király volt, végig modern méréstechnika, a tananyag nem sok, főleg nekem, de teljesen up-to date)
Áramlástan (ez is elég jó volt)

Ezeken kívül második félévtől kezdve a diplomáig labor. Meg volt még egy kis kémiánk is, ami nem matek meg fizika.

De persze a képzés nem ennyire gyakorlatorientált, természetesen a matek meg a fizika is megvan mellette keményen:
1 félév:
Lineáris algebra + Matematika B1 (terek, sorozatok, határérték, folytonosság, differenciálszámítás, integrálás, differenciálegyenletekből csak nagyon alap)
Kísérleti fizika I (klasszikus mechanika + elektromágnesesség)
2. félév:
Matematika B2 (többváltozós függvények analízise, amit csak el lehet róluk képzelni)
Kísérleti fizika II (rezgések, hullámok, meg egy kis relativitás meg atomfizika, végén Schrödinger-egyenlet)
3.félév:
Matematika B3 (differenciál-egyenletek + komplex függvénytan)
Matematika B4 (valszám, NEM statisztika, mint az elte-n!)
Kísérleti fizika III (Termodinamika + deformálható közegek mechanikája)
Mechanika (ehhez küldtem a tételsort)
4. félév:
Kísérleti magfizika
Elektrodinamika és relativitás-elmélet

Tovább nem megyek mert most itt tartok :) Jövőre jön kvantummechanika, meg matekból még numerikus módszerek, meg statisztikus fizika, utána elméleti fizika szigorlat.... jujj :(
Meg persze jönnek a pre-modul tárgyak is, optika, szilárdtestfizika, atom és molekulafizika, mag és részecskefizika, stb.

Programozás (c mellett java is lesz), elektronika (gyakorlat is) nálunk is lesz, de most nem tudom milyen szinten, egyébként van külön áramlástan labor.

A bmen is jól nyomják akkor az elvi mechanikát úgy tűnik. Kémia, biosz nálunk is lesz, de a fizikus szakirányban csak első évben.

A tételsorban nem láttam olyat, amit ne tanulnék meg a későbbiekben (akár tanítják az eltén, akár nem), ezek 80%-a egyébként benne van a mérnöki tankönyvekben (konkrétan a bme-s sorozatra gondolok), relatos meg elektros tételeket kivéve. Nem tudom ugyan, milyen szinten kérik. Az elte mechanika-I és II tételekből 2005-öset láttam, azokban nem volt relat meg elektro (ezeket asszem külön tanuljuk majd), szimmetriák sem (amit viszont úgyis meg fogok tanulni eléggé mélyen, mert nagyon érdekel a téma, főleg a csoportelméletes része), hidrodinamikából viszont több van.

Majd meglátom milyen lesz :) Ha nagyon nem jó, max átmegyek bmere az mscre, de biztos vagyok benne, hogy ez nem fog bekövetkezni.

Én továbbra sem fogok senki győzködni, hogy hova menjen fizikát tanulni. :) Úgyse rágják a szánkba sehol. Ami az elméleti részét illeti: ezek eléggé alapdolgok sztem, csak be kell szerezni a szakkönyveket (ezt már 3 éve el is kezdtem, a főbb témakörökből meg is vannak), és teljesen mind1 ki hova jár, megtanulhatók.

Nekem infoból nincs emeltem (nem is tanultam két évig, úgy tudom ilyenkor nem is érettségizhetek belőle, de teljesen mind1, mert nem akartam belőle tenni), de a másik kettőből igen. Hát az angol jól jött volna :( Eredetileg németet tanultam, aztán rájöttem, hogy szart sem ér, mert a jó doksik, könyvek 99%-a angolul van, sok német kiadó is a jó könyveket angolul adja ki. Most csak annyira tudok angolul, hogy megértsem a doksikat meg könyveket, de ezen igyekszem gyorsan változtatni.

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

Java fúj. Nem jó semmire. Egy fizikusnak főleg nem.
Csak hát ugye az elte "le van fizetve", legalábbis az ottani proginfós ismerőseim azt mondják, és azért tanítanak nekik java-t meg c#-t.

Nálunk csak kémia van, biológia nincs, az elte-n gondolom azért kell, mert ott mintha lenne valami biofizika szakirány is. Kémia nálunk is csak elsőben van.
A mechanika tételsorban holl láttál te elektronikát? Abban nincs.

Nem tudom, miért gondolod, hogy simán könyvből meg lehet tanulni az anyagot. Lehet, hogy arra jó, hogy valaki átmenjen vizsgán, de érteni nem fogja előadás nélkül. Én egyébként egyetlen könyvet sem vettem ez alatt a két év alatt. (kivétel A fizika kultúrtörténete, de az sem tankönyv).

Ha adhatok javaslatot, akkor majd menj szerintem mag és részecskefizika szakirányra :) Abban van a vitamin :)
Emiatt gondolkozok én is azon, hogy modulra átmegyek elte-re, bár ez nem valószínű, jó lesz nekem itt a nukleáris technika :)

Egyébként két fontos tárgyat kifelejtettem, matek a 4. félévben: lineáris analízis és matematikai módszerek a fizikában ez utóbbi tartalma tenzoranalízis, disztribúcióelmélet és csoportelmélet, ha ezt hiányoltad :)

"""Csak hát ugye az elte "le van fizetve", legalábbis az ottani proginfós ismerőseim azt mondják, és azért tanítanak nekik java-t meg c#-t."""

A Java nem kötelező, speciként vagy programozási nyelvek sávon felvehető kötelezően választható tárgyként - legalábbis progtervmaton. A proginfós tantervi hálót meg lusta vagyok megnézni :D

A C# meg olyan nyelv, ami mellet nem lehet elmenni, egyszerűen muszáj ismerni. Persze ha valaki megismeri, utána megteheti, hogy után a köszöni szépen, többet nem...

Szemétgyűjtés a gyengéknek való, akik nem tudják mikor kell free()-t használni.
Mi az értelme a struktúrált programozásnak, ha össze vissza foglalunk memóriaterületeket?
A programozási nyelv feladata lenne kiküszöbülni a programozó bénaságát?

A programozási nyelv feladata minél több hibát fordítási időben jelezni, hogy ne futási időben jöjjön elő. Az Ada nyelv pont ezt teszi: típusbiztosság mindenek előtt. Mégis könnyen olvasható, viszonylag könnyen programozható nyelv maradt. Ja és van benne "free" is, (Ada.Unchecked_Deallocation), mivel tipikusan láncolt listáknál elég gyakori a pointerek piszkálása: új objektum létrehozása, illetve valamely régire vonatkozó összes hivatkozás megszüntetése. A gond ott van, hogy a gc csak időnként fut le, és jó lenne, hogyha egyből lefutna, ezért explicite fel kell szabadítani az objektumot (lezárni stb.)

A hatékony programozás feltétele, hogy minél nehezebben lehessen hibát véteni az adott nyelven. Erre megint csak az Ada a jó példa, szemben a C++ nyelvvel, vagy különösen a C-vel szemben. A C egyáltalán nem típusbiztos. Ráadásul irtó könnyen össze lehet keverni az == és =, || és | stb. operátorokat. További hibaforrás a precedenciák elvétése, vagyis véletlenül épp működik a kód, csak pont nem úgy, ahogy kellene. Na ezt megtalálni kész élmény.

Összefoglalva: egy programozási nyelven való programozás ne legyen "experimental", hanem hatékonyan lehessen kódot írni. Az megint más történet, hogy az így kapott kód mennyire hatékony.

Most komolyan mondod, hogy a C szintaktikájával van bajod?
Nekem egyedül a kezdeti időszakban okozott ez gondot, egyszer kevertem össze a &&-t a &-el, meg néhányszor nem figyeltem a /-nél, hogy egészek voltak az operandusok.
Pedig előtte én is pascal-ban programoztam, de azért kicsit kamu, hogy ezeket hozod fel érvnek.
És mint leendő fizikus, a számítási teljesítmény mindig kevés lesz, mert egyre nagyobb, részletesebb szimulációkat akarunk futtatni, maximális hatékonyságra van szükség, még átlátható kód mellett, és ezt a C biztosítja.
Proginfós ismerősem is mondtak egy-két dolgot az Ada-ról, hát nem éppen dícsérő szavakat.

Pedig az Ada viszonylag könnyű, csak tanulni kell rá, proginfón meg nem szokás. Ennyi a történet.

A C-vel nincsen bajom, csak azzal, hogy hülyeséget beszélsz: "mi az hogy nincs pointer????" Ha ott lenne a smiley, azt mondanám, ok, de így...

"A programozási nyelv feladata lenne kiküszöbülni a programozó bénaságát?" A másik 5 pontos beszólásod. Ha sok kódot írtál már, akkor tudod, hogy a fentebb említett hibákba könnyű belefutni, és nem feltétlenül segít a fordító.

Az én szemléletemben a programkód hordozhatósága és hatékonysága a két legfontosabb szempont.
A C megadja mindkettőt, viszont semmilyen más nyelv nem.
Én nem tudom, hogy mi az hogy referencia, C++-t nem tanultam soha, szintén a proginfósok mondták, hogy kész szenvedés volt, mikor láncolt listát kellett megcsinálni pointer nélkül (java).
Elég sok kódot írtam már, mint írtam, csak a legelején okozott gondokat, később már ha valami nem működik, egyből ki lehet szúrni az ilyeneket.
De mint mondtam, elég hülyeség azzal érvelni, hogy nehezen átlátható a szintaktika.
Akkor írd át a cpp-t, vagy írj még egy preprocesszort és jelezd máshogyan őket.
Nyugodtan használhatod pl. a Pascal-os := jelölést, és bele kell írni, hogy az önmagában álló egyenlőségjel ==-nek számít.
A bitenkénti műveleteket meg meghagyhatod, és a logikaiaknak megcsinálhatod az AND, OR, XOR foglalat szavakat.
Ami még hibaforrás szokott lenni, az a for ciklus (nem jó változót növelünk), ezt is át lehet írni akár Pascal-osra, vagy olyanra, amilyen tetszik.
És szintén be lehet iktatni, hogy ha /-t lát, akkor typecast-olja az egyik operandust double-é vagy long double-é.

De a programozó bénasága alatt én azt értettem, hogy elhagyják a memóriafelszabadítást, fájl lezárást, meg ilyenek.
Erre írtam, hogy akkor mi értelme a struktúrált programozásnak. Nyugodtan goto-zhatnánk akkor, meg lépkedhetnénk ki be a ciklusokból.
Nem véletlenül találták ki, hogy ez ne így legyen.

"De mint mondtam, elég hülyeség azzal érvelni, hogy nehezen átlátható a szintaktika."

Ezt egy szóval nem mondtam. Sőt, a C++ és az Ada a két kedvenc nyelvem, eléggé ismerem már őket. Amúgy C++-ban pl. már nem szokás (nem illik) a preprocesszort használni, kivéve persze a fejlécek esetén.

"szintén a proginfósok mondták, hogy kész szenvedés volt, mikor láncolt listát kellett megcsinálni pointer nélkül (java)."

Hát, aki nem tud rendesen programozni, annak nyilván gondot okoz egy újabb nyelv megtanulása. Itt is ez történhetett.

"Én nem tudom, hogy mi az hogy referencia, C++-t nem tanultam soha"

Ennek ellenére kijelented, hogy baromság (Java-ban csak referencia van). Úgy bírom, amikor agyba-főbe elkezd valaki vitakozni azon, amihez nem is ért, ráadásul pont olyannal, aki meg azért valamennyire mégis ért hozzá... Eléggé furcsa következtetéseket vontál le velem kapcsolatban, pedig csak arra gondoltam, hogy más is tanul ilyen nyelveket - sőt, nem egy embernek nekem kell ezeket megtanítanom, és nekik pont ezekkel a problémákkal (jellegzetes elírásokkal) kell szembenézniük.

"""De a programozó bénasága alatt én azt értettem, hogy elhagyják a memóriafelszabadítást, fájl lezárást, meg ilyenek."""

És persze ilyenkor azzal kell vacakolni, hogy melyik vezérlési útvonal (if ágak, while, stb.) esetén kell lezárni, melyiknél nem, stb. stb. Ahelyt, hogy lényegesebb dolgokkal törődne a programozó. Az ilyet olyan szépen osztályba lehet zárni, és amíg él az osztály példánya, addig él a változó is, utána meg automatikusan felszabadul. Az író-olvasó problémát kényelmesen el lehet intézni egy-két osztály segítségével, aminek élettartama jelenti a kritikus szakaszt... De ilyen sajnos nincsen meg pl. a C nyelvben...

Egy szót nem szóltam a referenciákról, én a pointereket hiányoltam, ha nem használaható arra, hogy egy másik memóriában lévő objektumra mutassanak, akkor nem helyettesíthetik a pointert.

A C kezdetén lehet, hogy elírják, ha belejönnek, akkor nem fogják. Csak gyakorlat kérdése.

A preprocesszor pedig egy isten dolog, lehet a C++-ban nem divat, de makrókat akárhova betehetek, amikkel egy csomó függvényhívást meg lehet spórolni, mert nincs is rá szükség, de így a kód áttekinthető marad és gyors is.

Szerintem a makrók nagy veszélyeket hordoznak magukban:
egy makró tényezői (argumentumai) többször értékelődhetnek ki.
C++-ban azért nem használnak makrókat, mert inline kulcsszóval a makrók hátrányait kiküszöbölve lehet olyan "függvényt" késziteni ami nem függvény.

class nincs C-ben, ez igaz.
De azt, hogy egy file nyitva van-e, meg hogy egy pointer fel lett-e szabadítva nagyon könnyen tudod ellenőrizni.
Én azt szoktam ezért csinálni, hogy minden pointernek NULL kezdőértéket adok, és ha felszabadítottam, szintén átállítom NULL-ra.
A dupla free az tényleg csúnya hiba, de ezzel kiküszöbölhető.

Szerintem C-ben _elgépeléssel_ könnyen lehet olyan, hogy szintaktikailag helyes a program, de szemantikailag nagyon nem.
pl.: ha elgépelsz egy változó nevet és kihagysz egy karaktert akkor szól a fordító, de ha a ==-ből hagysz ki egy karaktert akkor nem.
De van még pár olyan hely ahol figyelmetlenség gondot okozhat:
- switch-case ágaban lehagyod a break-et
- tömbindexelésnél a korlátok
- nem szól a fordító ha nincs minden vezérlési ág végén return
- kiértékelési sorrend (nem csak a precedencia pl.: y[i++]=x[i])
- ha elfelejted a headert include-olni, de meghívod a könyvtári függvényt, akkor csak warningot ad
- linkelésnél névütközések, külső típusok ellenőrzése
- makrók agyon zárójelezése, nehéz úgy megírni (ha egyáltalán lehet) hogy minden argumentum pontosan egyszer értékelődjön ki
... biztos van még
Egyébként könnyű elgépelni az == jelet ha pl. a kifejezést bővítgeted, nem hiába olvastam már több helyen, hogy javasolt a konstans értéket a jobb bal oldalra írni.

(Egyébként szeretek C-ben programozni)

igen, ezek között tényleg van ami problémás a programozók számára... a legtöbb gondot azt hiszem a túlindexelés, és a nullpointerre való hivatkozás okozza, de ez a legtöbb nyelvben ugyanúgy problémát okoz...
továbbra se hiszem, hogy az egy és két jelből álló elhatárolók felcserélése egy könnyen téveszthető hiba lenne... az egy dolog hogy a fordító nem dob hibát, de ha legtöbbször szintaktikailag helytálló, csak éppen teljesen mást jelent... ne a fordító progamozzon az ember helyett:) Vagy minden && jelnél dobjon warningot, hogy ha bitenkénti &-t akartál akkor elírtad? :)
az == csak akkor okoz problémát, ha épp más nyelvben kell fejlesztenem, és ott = van, de csak úgy "véletlen" még sose vétettem el... ettől nem vagyok különleges, csak egyszerűen nincs semmi bonyolult két teljesen eltárő dolog megkülönböztetésében... ez olyan mintha a könyvet és a könyvespolcot keverném mert ugyanúgy kezdődik, legalábbis én így látom

"A Java nem kötelező, speciként vagy programozási nyelvek sávon felvehető kötelezően választható tárgyként - legalábbis progtervmaton. A proginfós tantervi hálót meg lusta vagyok megnézni :D" - Itt most fizika szakról volt szó, de végülis nem számít.

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

"Én egyébként egyetlen könyvet sem vettem ez alatt a két év alatt." - Szerezz be egy könyvet, amiben valami érthetően le van írva, és akkor rájössz: megtanulható az elmélet könyvből is. Ajánlom eletrodinamikára pl. a "Jacksont" (majdnem minden fizikus/annak készülő ismeri).
Van sajnos jónéhány "szakkönyv", ami áttekinthetetlen, és nehéz belőle tanulni, ha ilyeneket láttál, akkor nem csodálom, hogy nem tetszenek. Egyébként nem csak könyvre gondoltam, hanem bármilyen írott forásra, amit akkor nézel meg, amikor csak akarsz. Nekem semmi gondom nem volt a könyvekkel, amit meg akartam nézni, megtaláltam, megtanultam. Nem értem, előadás alatt mitől lenne érthetőbb bármi is. Az tény, hogy több időt vesz igénybe. A fizika kultúrtörténete nekem is megvan. :)

Ha majd találsz vmilyen témában egy publikációt vagy bármilyen írást, akkor megkérsz valakit, hogy adja elő, mert nem érted? Ez nem működik hosszútávon. Előadásokban sincs benne minden, ami kellhet majd később, vagy ha igen, akkor biztos senki sem tanul egyetem után, mert már úgyis mindent megtanult. :)

Részfizen már gondolkozdtam egyébként, de egyelőre úgy ált. akarok ismerni mindent valamilyen szinten, aztán majd döntök.

Tenzoranal az jó lehet, remélem eltén is lesz ilyen. :)

Egyébként fizikusnak sztem egy deklaratív nyelv, ami használható, nem hinném, hogy bármikor a ct, javat vagy bármi hasonlót vennék elő, egyszerűen nem kényelmes nekem. A haskellt szeretem, abban mindig a lényegre tudok koncentrálni.

-------------------
2.6.21-gentoo-r4

Kicsit azt hiszem félreértettél.
Nem azért nem vettem könyvet, mert nem tudok belőle tanulni. Nagyon jól tudok könyvből tanulni.
De:
1) a vizsgán a tanár azt kérdezi, amit ő elmondott, olyan súlyozással, ahogy ő mondta el, nem ahogy a könyvben van
2) minek, mikor úgyis ott az előadásjegyzetem, abban benne van minden, több vizsgára is 1-2 nap alatt fel tudtam most készülni, pedig kegyetlenek voltak, olyan is volt, aki háromszor próbálkozott egyből, mindegyik alkalommal 1 hetet tanult rá, és nem lett meg neki.
El.din.-ből Jacksont ismerem, "biblia", de semmi szükség rá, mert a tananyag nem a könyv, meg annak a könyvnek harmada kb. számolgatásokkal megy el.

Ha érdekel a tenzoranalízis, szíves megdoblak a tanárom által gépelt jegyzettel, de kérlek ne terjeszd tovább, mert azt nem szeretné.

( vik1984 | 2007. 07. 26., cs – 18:15 )

Akit erdekel egy hatodeves muinfos veszpremi egyetemista leirasa, az msg me. :)

"i pensieri stretti & il viso sciolto." -- Sir Henry Wootton

( Byron | 2007. 07. 26., cs – 19:58 )

Akkor mostmár biztosan megkapod a Gólyaimpulzust:)
Nagyon sokat szenvedtünk vele, uh olvasd végig becsületesen minden betűjét.
Ha kérdésed van, megtalálsz...

( hofipeti | 2007. 07. 26., cs – 22:03 )

Gratulálok mindenkinek aki bejutott. Én is bekerültem SZTE-TTK-ra mérnök infó szakra. Ki lesz osztálytársam?

( utolso v | 2007. 07. 27., p – 08:44 )

Nyithatnánk egy olyan topikot is, hogy ki mit végzett el! ;o)

Egyébként gratula a bejutottaknak, akinek nem sikerült, ne adja fel!

( padawan | 2007. 07. 27., p – 09:02 )

ÁVF-re senki nem jelentkezett? Mindenki csak kocka? :)

( budacsik | 2007. 07. 27., p – 09:26 )

Hali!
Bocsi, hogy offolok, de egy picit más kérdeznék. Hogyan kell kiszámolni a pontokat? Minden suli máshogy teszi? Nekem csak egy felsőfokú OKJ rendszerinfo végzettségem van és nagyon szeretnék munka mellett estin fősulit végezni. Sajnos a középsuliban még nem szerettem tanulni, így nem valami jók a jegyeim, lehet újra kell érettségiznem pár dologból. Viszont jó lenne ha ki tudnám számolni jelenlegi pontjaimat. + egy angol középfokút tervezek előtte, hogy emelje ez is a pontszámot.

A felvi.hu-n van teljes leírás. Úgy szokták számolni a pontokat, hogy neked a lehető legtöbb jöjjön ki. Az iskola oldalán pontosan le van írva, hogy melyik eredményeket számolják (félévi v. évvégi). Egy újra érettségizés nem árt, de az pénzes is és asszem, csak emelt szinten mehetsz már.

Szia!

Jövőre már valószínűleg 500 pontos rendszer lesz. Egyébként a mostani számítás:

A:
Sokéves átlagos megoldással:
* 5 kötelező tárgy (az ötödiknek nem kell egyeznie az érettségissel, nekem 1 pontért inkább a rajz lett megadva) utolsó két tanult évi eredménye : max 50 pont.
* érettségi összátlag 2-szerese : max. 10 pont
* egy vagy két érettségi kiemelt tárgy (itt jellemzően matek és inf. fiz. biol. közül egy), egyenként 30-30 pont max.

B:
érettségit számolva (általában ez a jobb):
* Két kiemelt érettségi tárgy (mint fentebb írtam, de azt duplázzák): max. 120 pont

Na, és ehhez jönnek hozzá a pluszpontok: nyelvvizsga középfokon +7, felsőfokú +10, emelt érettségit csak akkor pontozzák, ha a kiemelt tárgyak között van, ekkor valami minimális százalék elérésére +7 pont. OKJ-s képzés azt hiszem, szintén +7, ennek nézz utána.

Egy tipp: ha bármilyen fogyatékossággal élsz (ez lehet diszlexia, diszgráfia, stb. is), az is pluszpontokat ér, valamint ha kapsz rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az +4.

Mindent egybevetve azonban max. +24 pontot szabad elfogadni.

Érettségi -> %, és egyéb infókat felvi.hu-n, vagy a hivatalos "nagy kék könyv"-ben találsz (könyvtárban meg szokott lenni).

A-hoz egy kérdés:
"utolsó két tanult évi eredménye : max 50 pont."
Ez a renszerinfó-s suli (2 év volt). Itt már jól tanultam :)
Azt gondoltam csak a középsulis eredmények számítanak.
Csak pontokkal lehet bejutni? Írásbeli felvételi vagy ilyesmivel nem lehet fősulira bejutni?

felvi.hu -n ott a kalkulator, szamold ki.
technikusi felevi, evvegi jegyek nem szamitanak.
amugy en ugyan abban a cipoben jartam mint te (kozepsuli felevi evvegi nem tul jo jegyek, aztan technikum)
en azt csinaltam, hogy meg a technikusi kozben elmentem leerettsegizni infobol meg emelt angolbol(a nyelvvizsga miatt csinaltam az emeltet).
Igy a regi matek 4-es, meg az info 4 es erettsegivel + technikusi 7 pont, + angol kozepfoku C 7ponttal lett 120 ponttom, amivel iden BME-re is bejuthattam volna, szal boven eleg volt.
jah, es mivel akkor meg volt tanuloi jogviszonyom (technikum), ezert ingyen volt az erettsegim, meg a nyelvvizsgam OKEV-on keresztul.

Tyrael

Utána is nézhetnék, bizonyára fogok is, de kb mit kell tennem az újraérettségizéshez? remélem sűrűbben van lehetőség, nem csak évente egyszer?! Bp-en lakom egyébként itt kellene valamit keresnem. Persze előtte tanulnom.
Én németből érettségiztem, de szeretnék inkább angolból érettségizni most. Azt lehet? Mellette matek lenne még jó újra :(

Bocsánat, utolsó két középsulis évről van szó. Ha nagyon rosszak a pontjaid, tényleg csinálj két jó érettségit, meg egy nyelvvizsgát, és minden rendben lesz! :-)

Felvételi dolgozat tudomásom szerint Magyarországon már nincs. (Ha jól tudom, ezért lett ez a pontozgatós őrület, hogy az érettségi mellett ne legyen még felvételi is.)

( maniac | 2007. 07. 27., p – 22:27 )

BMF-NIK mernok informatikus alap esti koltsegteritos, egyelore nem tudom, hogy hogyan fogom kifizetni. Elozo fosulimnak hala, nem tudtam, hogy jelentkezhetek-e meg allamira, igy nem jelentkeztem inkabb. Nem tudjatok, lehet pl 2 havi reszletben fizetni, vagy egyaltalan mikor kell befizetni a tandijat? Augusztusban, vagy szeptemberben?

( kisg v | 2007. 07. 28., szo – 20:53 )

Sziasztok!

Mindenkinek szeretnék gratulálni, aki bejutott akárhova is. Ha sikerült olyan szakra bejutnod (bármelyik egyetemre / főiskolára), ami érdekel, akkor már nyert ügyed van. Ugyanis: az egyetem / főiskola egy hosszan elnyújtott IQ teszt. Azt ellenőrzi, hogy képes vagy-e bármit rövid idő alatt megtanulni. Ez lesz a belépőtök az interjúhoz, az első dolog, amit kipipálnak. DE: Innentől csak az számít, hogy mit tudtok.

Tehát:
1. Nem ellazulni az egyetemet, ahogy a kolléga is írta: nem véletlenül oktatnak dolgokat.
2. Az egyetem alatti meló jó dolog, de csínyán kell vele bánni, mert simán mehet az egyetem kárára, és bukdácsolás lehet a vége. Így előfordulhat, hogy az egyetemen megtanulható dolgokat nem tanulod meg.
3. Érdemes TDKzni, szimpatikus tanszékeken kutatni, bedolgozni.

És most BME Infósoknak:
1. Ha van még német képzés (nem tudom, hogy EU belépésünk után mi a helyzet), és tudsz németül (vagy gyorsan tanulsz :) ), akkor érdemes azt választani. Gyakorlatilag 2 félévet kint lehet tölteni Karlsruhéban, (az 5.-et + a diplomatervezést), ami nagyon hasznos. Karlsruhe meg jó hely. Aki nem koleszos itthon, annak meg különösen jó, hogy megtudja milyen koleszben lakni. (Aki a Willy-Andreas Allee-n levő koleszba kerül, az meg köszönje meg szépen, hogy behúztuk a netet... :) )
2. Aki megbukik programozás 1-ből (nyilván az itteni emberek kivételek), az gondolkozzon el azon, hogy tényleg az infó neki való-e. Ezt azért hozom fel, mert fentebb parázs vita alakult ki a programozási nyelvekről, illetve a HK kilobbizta, hogy infósok C-t tanuljanak elsőként, míg a villanyosok Pascalt. (Lehet, hogy most már a villanyosok is C-vel kezdenek, nem néztem a mostani tantervet.) A személyes tapasztalatom az volt, hogy mindegy mit oktattunk a T. hallgatóknak, 50%-uk elhasalt...na szerintem ez a ciki.
3. Becsüljétek meg a HK-t. A HK jó, értem? (Azután fogjátok nagyon értékelni, hogy láttatok más egyetemet / főiskolát.) (Ha vannak itt HK-sok: azért lenne még mit tenni a HK környékén, ahogy hallottam...)

Sok sikert Nektek.

Üdv,
kisg

2. pont: "aki megbukik prog1-bol..." Ez biztos? Csak a BME? Vagy barmely info kar?
Engem most rantottak meg AAO (Adatstrukturak, algoritmusok, objektumok) targybol. Igaz, egy eve is, de akkor ktsg-teriteses voltam, aztan elolrol kezdtem. Ettol fuggetlenul nem vagyok biztos benne, hogy az info abszolut nem nekem valo. Ritka hulyeseg algoritmusokat magolni, mikor a T. user esetleg megtanulta, de lovese sincs a mukodesrol. En szivesen elmagyarazom, hogyan mukodik, de esetleg felcserelek ket, egymasba agyazott for ciklust es maris bukta. Jol van ez igy?

( tmarlok | 2007. 07. 28., szo – 20:59 )

szintén bme vik (mérnök info) 137 ponttal mondjuk nem igazán izgultam...

( tocs | 2007. 07. 28., szo – 21:48 )

/off/
egy kérdésem lenne ezzel az oktatással kapcsolatban... :)
ugye a legtöbb egyetemen a villamosm. és a mérnök-infó szakokon nagyon sok közös tárgy van. pl: jelek, fizika, a sok matek stb. ha valaki végez villamosm. szakon és újra felvételizik mérnök-infóra :) akkor ezeket a tárgyakat újra meg kell csinálni, esetleg van lehetőség beszámításra? elvetemülten hangzik az ötletem tudom... :D de érdekelne mi van ha...ha mégis megpróbálnám egyszer

nos ne vedd 100%nak amit mondok, de én úgytudom hogy a tárgyak bár ugyanaz avagy hasonló
néven futnak, a pontos tematika a döntő. illetve az, hogy két kiragadott példával élve,
a Digitális technika nevű tárgy van villanyon és infón is, de azért eléggé más. Villanyon sokkal
keményebb és összetettebb mint infón, tehát azt tippelném, a villanyost infón elfogadnák de fordítva nemhinném.
fordított a helyzet a prog. alapjai tárgyaknál, itt infónál keményebb ill rázósabb a számonkérés.
tehát infóról menve villanyra sztem szónélkül elfogadnák. de szvsz ezt csak én gondolom
egy hivatalos ember tudna neked ebben pontosan segíteni.
de maga az egyik után elvégzem a másikat gyorsabban dolog egészen biztos hogy működik, ha
valaki van ennyira fanatikus :)
kérdés érdemes-e, avagy többet érne egyet az abszolút tökélyre fejleszteni.