A hét képe

Egyéb

"Mellékeltem egy főiskolai tankönyv egy oldalának fényképét. Gondoltam a HUP-on közzé lehetne tenni mint hét képe vagy valami hasonló, szerintem nagyon mélyenszántó gondolatokat próbál átadni."

( Csigaa | 2006. 09. 21., cs – 18:38 )

LOL nem rossz cikk :D
Hol tanítják?

"olyan számítógép nem létezik amin UNIX operációs rendszer fut"
Kb érthető mit akar ezzel mondani, de csak némi előképzettséggel...

( somogyi_andras | 2006. 09. 21., cs – 19:06 )

címet, szerzőt mondanál? csak hogy meg ne vegyem véletlen...
tulajdonképp, elég a szerző is. ;]

( nightw | 2006. 09. 21., cs – 19:41 )

Szerintem simán csak flamebait. :) Csak azt a sort kell elovasni, hogy "... a legerterjedtebb a már régóta létező Linux, de nem elhanyagolható a professzionálisabb fejlesztésű FreeBSD sem". Nekem főleg ez tetszik. Nem kell ide több hitvita kérem szépen. Ez mostantól már eldöntött kérdes. Köszönjük. :)

( zoli78 | 2006. 09. 21., cs – 19:43 )

valaki mesélt neki a unixokról, ő meg leírta... ;-)
a redhat teljes referenciakönyvben a postgresql-ről szóló fél oldal is olyan, hogy a szerző csak 5 percig látott psql-t (amíg valaki megmutogatta neki az sql parancssort) és még magáról az egész sql-ről sem volt lővése az írónak. Utána következő bekezdésben a mysql-ről ír, ott mást mutattak meg neki (azt, hogy itt nem csak olyat lehet, hogy select ez meg az, meg create table, meg... hanem ez egy stabil dolog, amit webkiszolgálók használnak ;-) na attól is majd lefordultam a székről. A két szakasz együtt igaz mindkét rendszerre... Amúgy valahol a 360-adik oldal környékén van.

( Celtic v | 2006. 09. 21., cs – 20:13 )

Hihihi :)
"Altalaban profi felhasznalok voltak" persze, minthogy akkoriban az otthoni gep, mint olyan nem letezett :) 120 eve a sofor is profi volt, ha vkinek autoja volt, jart hozza a sofor is :)
"Mostanaban jelent meg a Solaris is [...] a fent felsoroltak mind ingyenesek"
Helyesebbn: a Solaris mostanabn lett ingyenes (vagy olyasmi, nem vagyok jegyzetiro :)

( th v | 2006. 09. 21., cs – 20:21 )

Na igen, batrake a szerencse ... Batornak kell lenni, hogy nekialljon egy ember - kb atlagos (vagy kisebb) unix alapismeretekkel - konyvet irni arrol, amirol igazabol o se tud tul sokat. Lehet, hogy ez igy nem igaz, mert a tobbi reszet nem lattam a konyvnek, de ebbol az egy oldalbol nekem ez jott le.
--
TH

( aludanyi | 2006. 09. 21., cs – 20:43 )

Ha az alapismeretek ilyen jók, akkor elképzelni sem merem a felsőbbfokú anyagot. Különben tényleg manapság elképesztő mennyiségű nagyon rossz könyv jelenik meg. És ami iszonyatos, hogy mindez referencia nélkül, általában amikor egy könyvet a kezembe veszek előbb megnézem a referencia listát, ha nincs, vagy gyenge akkor azonnal le is teszem. Persze az újdonságokról szóló könyvekre ahol még nincs referencia lehetőség ez nem vonatkozik.

( zwei | 2006. 09. 21., cs – 20:56 )

Nemtom, legalább egy tankönyvben ne a PC szót használják, ha x86/x64 arch.-ra gondolnak. PC == Personal Computer. Személyi számítógép meg lehet bármilyen arch.... vagy csak engem bosszant?
Egyébként viccesnek tűnik ez a könyv. Hol lehet beszerezni? :)

Sajnos az utóbbi időben ilyen szintre süllyedt az LSI...
Emlékszem pár éve egy ismerősöm segítséget kért Gábor Déneses tanulmányainak a "bevezetés az informatikába" című tárgyához. A PC (bocs, x86 arch.) bootolási folyamatához. Ott tisztán látszott, hogy minimum három könyvből lett összeollózva, némileg átírva, hogy ne látsszon ollózásnak és ráadásul az író azt se tudta, hogy miről is ír, mert abszolút képtelenségeket írt (ilyen szinten: előbb elindult az ms dos kernel része (már emlékszem a nevére), majd a bios egy bizonyos címre betöltötte a boot szektort...). Persze mindenhol konkrét címek meg assembly részletek (szegény még azt se tudta, hogy mi az az assembly, lévén ez egy alapozó tárgy)
De a legnagyobb poén az egészben a vizsga volt. Egyszerűen fejezetenként volt 20-30 tesztkérdés, ami szépen végment mindenen, ilyen szinten: milyen címre tölti be a bios a nemtudoménmicsodát...
Ezek után úgy vagyok a diplomával: papírforma az állásinterjúig való eljutásig, aztán kuka.

most csinálom a BMF-et másoddiplomán. Csak a papírról és a tandíjról szól. Persze vannak kivételek, akadt néhány jó előadó, meg olyan tárgy, amit az se tudott elrontani, hogy 3-5 hét alatt ledarálták és egyből egy vizsga, de sajnos többségében csak pénzkidobás volt.

Majd en irom. Nekem tokeletesen megfelel. SzvSz tul sok a programozas. Legalabbis sulyos volt tavaly, amikor elso felevben matrixok lancszorzasa volt algoritmus oran, holott a masodik felevben volt Diszkret matekbol a matrixok fogalma.
Nem olyan rossz suli az. Csak baromi faraszto. Mondjuk, a pecsi PTE-PMMK sem volt olyan rossz. Csak baromi faraszto. De egyiktol sem hittem azt, hogy en ettol leszek jo infos szakember, az viszont teny, hogy sok olyat tanul az ember, ami igazan nem art :)

Itt-ott mindíg feltünik valaki, aki szerint csomó álláshirdetésben szerepel a szöveg, ha de linkelni vagy scannelni kell egy ilyet, nem tudnak felmutatni semmit. Évek óta rendszeresen nézem az infós álláshirdetéseket a kölünböző portálokon és az offline médiában, de nem találkoztam még ilyennel.
megjegyzés: nem a GDF-en végeztem

Én egészen biztosan a saját két szememmel láttam többször is a HVG-ben 3-4 évvel ezelőtt.
Ne kérdezd miért pont a HVG-ben voltak informatikai álláshirdetések, és azt se, hogy még most is vannak-e. Voltak, és a fent idézett szöveggel. HVG archívumban biztos megvannak.

Az lehet, hogy most már nem írják ki explicit, de az tény (több felmérés is készült nemrégiben), hogy ha nem a megfelelő egyetem neve van a papírodon, teljesen mindegy mennyire király vagy, nem foglalkoznak veled komolyan.
Informatikában a megfelelő egyetem a BME, ELTE. Ahogy emlékszem ha valaki pl Szegeden végzett máris komoly handicappel indul, függetlenül attól, hogy szinvonalban nincs akkora különbség (ha van egyáltalán).

A GDF meg vitán felül más kategória.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Én a GDF-re járok és szerintem nagyon korrekt iskola. Az iskola indulását követő első 5 évben valóban a minőség rovására ment az, hogy minél több hallgatót gyűjtsenek be, de ha valaki most elmegy a suliba, szerintem kellemesen fog csalódni.
Amennyire tudom valóban volt olyan hirdetés, ahol ilyen kitételt támasztottak, de akik ezt idézgetik azok kicsinyesek és saját felsőbbrendűségüket próbálják bizonygatni. Ettől viszont nem lesznek jobb szakemberek.
A fent idézett könyv egyébként nem tankönyvünk műszaki informatika szakon.

Én ugyan nem idézgetek ilyet, de unokatesómnak már csak az államvizsga hiányzik a GDF-es műsz. infó diplomájához és tisztában vagyok vele, hogy milyen "remek" szakember lenne belőle, ha nem "csak a papírért" csinálná - szerencsére csak azért csinálja :). Bár az is igaz, hogy valamikor az iskola első öt évében kezdhette.

Nekem is csak diplomazas van, hatra:). Es en is csak a papirert csinalom:).
Azt hozza kell tenni, hogy nem sok ujdonsagot tudtak mutatni GDF-en.
A mi csoportunkbol tobb jo infos szaki is kikerult, de ez sem a GDF erdeme:).
Legtobben csak a papirert es a katonasag elkerulese vegett jartak ide, ha seggelni tudtal akkor elobb utobb lett papirod is:).
Es hogy valami pozitivat is mondjak, szerintem a JAVA konyv az egyik legjobb kezdoknek szolo programozas konyv amit lattam.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

AHAHAH

ezt te sem gondolod komolyan ugye?
gdf meg a kellemes csalodas.. mostanaban voltam ott,
megneztem mit tanitanak ott programozas neven
(tetsziktudni delphi meg java), haaat...
nem mondok semmit inkabb.

bezzeg Fothi atyank az ELTE -n... ;))

haha! sok egyetemista nem képes megérteni C-ben a pointereket, hogy hogy működik, meg most akkor mit kell elérakni, csillagot, vagy ilyen izét(&)?.

pozitív példa, hogy nálunk a suliban(pécsi gimi) c# szakkört indított az egyik tanár elsősöknek(talán nem is lesz másodikos, csak egy), és amikor rákérdeztem, hogy most akkor Visual Studio, meg minden, erre aztmondta, hogy nem #Develop, mert a VS nem győzte meg. Persze ez csak az IDE, de legalább az IDE-ben el tudtak szakadni a M$-tól.

Ez tény, a baj csak az, hogy ennek nem így kéne lennie.
Egy normális világban azért menne az ember egyetemre mert tanulni akar.

De abban eggyet kell értenem, hogy aki semmit nem tanult programozni, és nincs sok tehetsége/kitartása hozzá, az pl az ELTE-n nem fog megtanulni.
De ha már tudja az alapokat, és tényleg nem csak átpuskázza a vizsgákat, meg elkéri más beadandó feladatait, hanem érdeklődik a szakmája iránt, akkor rengeteget tanulhat.

A rendszer tehát nem teljesen szar, de messze nem ideális.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

( nagy_peter v | 2006. 09. 21., cs – 22:05 )

Lehet, hogy nekem is könyvet kellene írom a Linuxról.
Vagy mindjárt az MS Office-ról. Az még csak fent sem volt sosem a gépemen. Biztos hasonló tananyag keletkezne belőle.

Komolyra fordítva a szót ez szánalmas, hogy ezeket senki sem nézi át, mielőtt tanítanának belőle.

( tr3w v | 2006. 09. 21., cs – 22:56 )

"...megpróbáljuk a különböző Unix verzióknak azokat a részeit kiemelni amelyek közösek...
...ahol nem tudjuk elkerülni, hogy valamely feladatot ne konkrét operációs rendszerhez kössük, ott a Linux lesz az a Unix klón, melyet ismertetünk."

Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy:
Bemutatunk különböző feladatok megoldását Linuxon, lesz amelyik mindenhol így működik, és lesz ami nem...:)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

( anr | 2006. 09. 21., cs – 23:39 )

aki tudja csinalja, aki nem tudja tanitja ...

bizony ez így is marad, amíg a jó szakember, egy valag pénzt kereshet ahelyett, hogy a lenyomott felvételi szint miatt többségében nem odavaló diákkal (vagy csak egyszerűen az a tárgy pont nem érdekli annyira, meg különben is van mellette még 5 másik, amiből véresre izzad mire levizsgázik és ha érdekli sincs ereje már.) szenvedjen.

( whitehawk v | 2006. 09. 22., p – 06:55 )

"Eredetileg az Unix operációs rendszereket profiknak szánták, akik fél szavakból is értik egyást (a Unix parancsok ezért oly rövidek)."

Én mindig azt hittem, hogy azért rövidek, hogy lehessen gyorsan dolgozni, használható legyen, mert milyen az, hogy nem cp, hanem copyafileformheretothere?

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c)

Na meg azért mert pici volt a memória és takarékoskodni kellett. Meg persze azért is mert hackerek írták hackereknek és nem pedig profiknak (Richie és Ken gondolom leütnének még ma is ha "profinak" neveznéd őket, mert a hackerek azok ki nem állják a kihangsúlyozott "profikat").

Ami pedig az oktatás szinvonalát illeti, szerintem kár a szavakért, mert az ami történik az szinte nevetséges. Amikor én egyetemre jártam ('90 évek elején) akkor még a Pascal volt a menő - na de nem erről van szó mert én soha nem kedveltem (C/C++, LISP/Scheme, Python és asm az én kedvencem), és pl. Pascal decompilert kellett írni, meg még több hasonló igazi programozási dolgot (pl. math. formula parszert stb.), persze akkor is alig 3-4 en tudtuk megírni, de a többi átmásolta, néhány közüllük legalább megértette, hogy hogy is működik de megírni már nem tudták, a többség meg sem tudta érteni, persze nagyjából előbb vagy utóbb mindenki levizsgázott. Akkor tanultam meg, hogy az egyetemet mindenki befejezheti ha nem futamodik meg, ugyanis, előbb vagy utobb átmászik a vizsgákon, csak folyamatossan próbálkoznia kell.

Manapság ez még ettől a szinttől is gyengébb, ma a legjobb esetben http kiszolgálót íratnak veled, (amit kb. részegen is megírhat a jó programozó), és ezt is alig néhányan képessek. Meg OOP-vel kezdik, Java a jégtörő (a Java OK, de nem első nyelvnek, még véletlenül sem egyetlennek). Az egyetemeket nem érdekli, hogy mit termelnek, fő, hogy a programot teljesítik, az meg, hogy a program szart sem ér, azzal rágodjanak egy páran a HUP-on meg stb.

Na de, hogy legyek konstruktív, azoknak a fiatal programozóknak akiket a tudás érdekel és nem csupán a papír, javasolom, hogy azonkívül, hogy sok jó könyvből tanulhatnak, látogassanak el az http://ocw.mit.edu honlapjára (MIT Open CourseWare - ingyenessen letölthető) és keressék meg a 6.001 es tanfolyamot, ott kb. 1000x olyan fontos dolgokat tanulhatnak meg mint akármelyik közeli egyetemen. És persze ez közelről sem elég, mert ha jó programozó akar valaki lenni, a fő dolog, hogy nagyon sokat programozzon, olvasson egy csomó forráskódot és egy idő elteltével próbálja módósítani, javítani, optimizálni másnak a kódját. Ma az open source erre sok lehetőséget ad.

Szerintem nem mindegy, hogy programozokat kepzunk, vagy informatikusokat. Nyilvan, egy informatikus alapfoku programozasi tudas nelkul nem er semmit, de ne keverjuk a ket fogalmat. Mas az informatikus es mas a programozo ma mar. Regebben nyilvan osszemosodott a fogalom, de sajnos/halistennek az informatika ma mar olya szerteagazo tudomany lett, ahol pl szukseg van olyan emberekre, akk ertenek a kbozo kommunikacios protokollokhoz, meg ha lekodolni nem is tudjak.

Az en felfogasom szerint az informatikus informaciok gepi feldolgozasaval, tovabbitasaval, es ertelmezesevel, felhasznalasaval foglalkozik. Ezek egy resze programozo. Akik ahhoz ertenek profin, ami a szakteruletuk, a szoftverek megvalositasa, nem feltetlenul megtervezese. Azok a szoftvermernokok.

Ez az en velemenyem.

"akk ertenek a kbozo kommunikacios protokollokhoz, meg ha lekodolni nem is tudjak."

Nem tudok egyetérteni, ugyanis ha valiaki ért egy protokollhoz akkor az szinte 100% le is tudja kódolni.

Na de OK, az igaz, hogy nem minden IT-s programozó, sőt teljessen magától is érthetődik, de én itt az egyetemi-főiskolai képzésről beszéltem amelynek az alapértelme szerintem, hogy megtanítson a mély alapokra, a csapatmunkára és a felelőségteljes kitartó problématámadó mentalitásra.

Itt az mély alapokat és a csapatmunkát tartom a legfontossabnak.

A professzionális képzés, amely a megadott sokszor rövidéletű technológiákra összpontosít az szerintem egésszen más, persze maga az egyetemi képzésnek is meghatározott dolgok a részei kellenek, hogy legyenek mint pl. TCP/IP, vagy XML, de ez másodlagos dolog kell, hogy legyen. Igy ugyanis elkerülhető, hogy MS Office, Windows vagy WebSphere embereket nyomtassanak az egyetemek és mindenki arra specializálná magát amit jónak lát és amire a piacon jelenleg igény van. Mindez inkább külön Professional Course képzés kellene, hogy legyen, nem pedig egyetemi-főiskolai 101.

Szóval szerintem az alapképzésnek és méghozzá a mély alapképzésnek OS, nyelv, xyz mentesnek kell lennie amennyire csak lehet. És erre vannak peldák (MIT, Stanford, CMU, stb.)

Aki akadémiai karriert választ az pedig könnyen eligazodik az egyetemen a kutatásban, de aki kimegy a versenyszférába annak univerzálisabb tudásra van szüksége, mert ha érti, hogy mi hogyan működik akkor napor kérdése, hogy egy adott technológiát elfogadható szinten kezeljen, ha nem érti az alapokat akkor az lehet, hogy elkezel ma egy technológiát amit bemagóltattak vele annélkül, hogy értené is miről van szó, de holnap amikor megjeleni valami új, és az IT olyan terület amelyben mindennap megjelenik valami új, akkor vagy képtelen lesz tovább dolgozni, vagy nagyon rossz munkát tud csak felmutatni. Különben az "Egyetem" szó is már mond valamit. A specializáció a szakmában kell, hogy történnyen nem az egyetemeken, csak ezt sajnos nem fogják ma fel.

Sajnos ma mar egyetem es foiskola kozott az oktatok kepessegei tesznek kulonbseget. A Bologna-rendszer miatt az egyetemeken is BSc szinten kepeznek embereket, 7 felev van arra, hogy olya tudast adjon at az intezmeny, amivel egyreszt atadja az alapokat, masreszt olyan embert kepez, akit a munkaeropiac erdemben foel tud venni (egy cegnek olcsobb, ha tamogat egy egyetemet/foiskolat, cserebe oktatnak neki kedvezo tananyagot, mintha Professional Course-okre iratna be a frissen felvett alkalmazottait).

A mai vilag afele tendal, hogy a felsooktatas is szolgaltato szferaba kerul, mint a munkaeropiac bemenetet kepezo intezmenyrendszer.

En meg 5eves kepzesre jarok (6 evig :D), es mar itt sem olyan mely az elmeleti alapozas, mint amilyennek kene lennie. Tudomasul kell venni, hogy legtobben, akik ide jonnek, nem szaktudasra vagynak, hanem minel jobb munkahelyen szeretnenek elhelyezkedni. Lehet azzal ervelni, hogy egy ceg szivesen vesz fel olyan alkalmazottat, aki komoly elmeleti ismeretekkel rendelkezik, de ehhez en hozzatennem: akkor, ha tudja ezt az alkalmazottat belathato idon belul arra hasznalni, hogy vele profitot termeljen. Ha ez csak gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezo, technologia-orientalt emberekkel teheti meg a ceg (mert mondjuk specializalt pl webdesignban, stb), akkor oda a technologiai tudassal (ami akar jovore elavul) rendelkezoket fogja felvenni. Foleg, mivel tipikusan magyar mentalitas az, hogy "gazdagodjunk meg masfel ev alatt, a leheto legkevesebb befekektetessel a legnagyobb haszonnal". Sokan nem hisznek a hosszutavu befektetesekben (elmeleti tudassal rendelkezo alkamazott, akit tobb Prof. Course-re kell befizetni), vagy nincs eroforrasuk a megvalositasara (foleg olyan kis cegekre gondolok, amelyeket par haver alapitott, de nem birjak idovel mar, fel kell venni egy-ket alkalmazottat).

"csak ezt sajnos nem fogják ma fel."
Lehet, hogy ezt egyértelműen meg kéne fogalmazni és elmondani mondjuk az egyetemre készülő/oda bekerült embereknek. Nem bonyolult dolog ez, csak a képébe kéne mondani azoknak, akik azt hiszik az egyetemről, hogy a piacképes tudáshoz a lediplomázáson keresztül vezet az út, hogy ez nem így van, és mellette csináljanak valami életszagút is, ha nem akarnak diplomás munkanélküliek lenni. Plusz amit az utolsó bekezdésben írtál.

( bra | 2006. 09. 22., p – 07:21 )

Tekintettel arra, hogy a beküldő bescannelte és megosztotta a képet, arra gondolok, hogy a könyv valamilyen szabad licensz alatt jelent meg. Ez rögtön megmagyarázza a dolgokat, hiszen a "release early, release often" elv alapján készült és ez még csak a 3.2-es verzió...

( bra | 2006. 09. 22., p – 07:31 )

"Eredetileg a Unix operációs rendszert profiknak szánták, akik fél szavakból is értik egymást. H ez e tud olv, ön ni szük er a köny." :)

Annyira egyébként nem rossz, csak látszik, hogy kinek írták. Azt, hogy a nagygépest idézőjelek közé tette külön díjazom, hiszen a Unix sosem volt igazán nagygépes, legfeljebb annak a szemszögéből, akinek még a kisgépnél is kisebb gépe volt (lásd 90-es évek, amikor sokszor polemizáltunk azon, hogy miért SCSI a SCSI, amikor a mi kis gépünkben MFM, vagy IDE/ATA van csak :).
Mondjuk ezt a munkaállomás témát már annyira nem vágom, egy unixos IBM, vagy Sun gépet azért ritkán hívunk munkaállomásnak.

Nekem tetszik, bár a Linux szó kissé szokszor szerepel benne, túl részrehajlónak találom, de ezt azért ellensúlyozza a FreeBSD-s megjegyzés. :)

"Mondjuk ezt a munkaállomás témát már annyira nem vágom, egy unixos IBM, vagy Sun gépet azért ritkán hívunk munkaállomásnak."

Ha úgy fogalmaztál volna, hogy "...Magyarországon ritkán használunk munkaállomásnak", akkor még igazat is adnék neked. :)

Pl:
Nagyon régen volt a Sparc Classic, régen volt a Sun ultra 5, ultra 10, nem olyan régen a blade 1500, most éppen Ultra 25 és ultra 45 ami sparc workstation-ként van árulva a sun.com-on . E mellett árulnak még egy rakat opteron alapú munkaállomást is, előre telepített Solarissal... Bár ez utóbbiakban "PC processzor" van, és lehetne rakni rá akár "modernebb, windóz típusú" operációs rendszert is, és akkor windózos munkaállomások lennének.

( Glanthor Reviol | 2006. 09. 22., p – 09:43 )

Mbaron fent jó linkeket adott meg, arról a könyvről van szó. Nem tudom a könyvből hol tanítanak (ha egyáltalán), én úgy találtam, hogy rendszeresen szoktam mazsolázni kíváncsiságból a győri megyei könyvtár szakkönyv állományában. Van most épp nálam egy másik könyv is UNIX témában, amiben az inode-ot következetesen „i-bög”-nek hívják… Ja, és tudtommal ezen oldal beküldése idézésnek minősül, tehát nem jogsértő :)

"Van most épp nálam egy másik könyv is UNIX témában, amiben az inode-ot következetesen „i-bög”-nek hívják"

Ezt a szót , ha jól emlékszem a régi, (magyar) Unixos könyvekben lehet megtalálni. (már nem emlékszem, hogy a kék-fehérben, vagy a pirosban. )
Szerintem jópofa fordítása az inode-nak. :) :)

A kek-feher konyv az a Bartok-Nagy Janos - Laufer Judit -fele "UNIX Felhasznaloi ismeretek", (UFI) (kiado az OpenInfo, gy.k. SZTAKI) ; a piros az a Kernighan - Pike -fele "A UNIX Operacios Rendszer", es ez utobbiban szerepelt igy magyaritva eloszor; az mar mas kerdes, hogy a piros konyv az igazabol ezustszurke, mert a piros az mar egy sokadik kiadas szine, az elso az valamikor 80 - 85 korul jelent meg a Muszaki Kiado gondozasaban.

( Ice | 2006. 09. 22., p – 10:49 )

Érdekes mese ... Bár azt nem értem miért nem így kezdődik : "Once upon a time ..." :)

( rpsoft v | 2006. 09. 22., p – 23:16 )

Most nem azért, de biztos, hogy egy számtech témájú könyv színvonalát egy történelmi bevezető alapján kell megítélni?
_Szvsz_ a Unix történetének az ismerete nélkül még lehet valaki kitűnő informatikus.
Elég, ha a rendszer működését érti, használja. A beszkennelt oldal ebből semmit nem mond el, a unixok történetéről mesél el valamit, folklór szinten. Mi is kb. ennyit tudtunk róla gimnazista korunkban, és szerintem hasznosabb volt, hogy pl. kereső- és rendezőalgoritmusokat, gráfok tárolására alkalmas adatszerkezeteket tanultunk számtech szakkörön, mintha a unix történetét tanultuk volna.(Egyetemen én spec. nem sok programozást tanultam, inkább csak numerikus módszereket, nem programozóként végeztem.)
Legalább nyugtasson meg valaki, ha már ilyen jól lefikáztuk ezt a könyvet, hogy a szakmai része sem jobb. Vagy addig nem jutott az olvasásban a beküldő?

Szerintem az még rendben van, hogy egy gimnazista vagy egyetemista nem tud sokat a UNIX-ok történelmiről, vagy hasonló inkább szakirányú technikai alapműveltséghez tartozó dolgokról és feltételezem, hogy ettől még esetleg jó munkát végezhet, viszont az aki már oktatni akar és méghozzá főiskolai tankönyvet ír, az ilyen dolgokról is pontossan kell, hogy írjon, ellenkező esetben szerintem a szerző, a könyv és a könyvet alkalmazó főiskola-egyetem is hitelességét veszíti. A tudomány és a technika tényeken van alapozva, nem pedig "urban legends", szerzői szubjektív álláspont vagy még roszabb esetben téves állítások hadán.

Szóval ha valaki nem tudja az ilyen dolgokat az ne írjon könyvet, még ha technikai oldalról rendben is van, de szerintem olyan ember aki ilyen dolgokat hord össze a gyerekmese szintű bevezetőben, az a technikai részben csak ettől roszabb teljesítményre képes. Persze a könyvben sokminden valószínűleg stimmel, de az nem a szerző tudománya miatt (ezt szinte biztosra veszem), hanem azért mert valami másik könyvből merített jó nagyokat.

Mivel az ilyen rossz minőségű könyvek ellen nem tehetünk semmit, általában azt szoktam javasonli, hogy a legjobb dolog a forrásból tanulni, vagyis az eredeti könyvekből, eredeti (általában angol) nyelven, mert ezekben a könyvekben biztos minden OK, tehát ha C akkor R&K, ha UNIX akkor eredeti reference manual stb. és később amikor már ezt megeszi az ember akkor jöhetnek a többiek amelyek már mondjuk az adott technológia, OS, nyelv stb. speciális területéről, alkalmazásáról stb. szólnak, de alapképzésre az alapkönyvek a forrásból a legjobb megoldás.

Attól, hogy nem szakzsargonban van írva, hanem kezdőknek egyszerűbb nyelven, még lehet pontos és szakszerű egy könyv.

Arról meg, hogy ne a bevezető alapján ítéljünk meg valamit, nekem csak az egyetemi vizsga előtti "beugró" kérdések jutnak eszembe... itt elég volt egy orbitális hülyeséget mondani, és már köszönték szépen, a mélyebb szakmai részre nem voltak kíváncsiak.

( shooby | 2006. 09. 23., szo – 22:20 )

Ennél már csak akkor lett volna pongyolább a szerző, ha közli, hogy az "operációs rendszereknek két változatát ismerjük..." azt hiszem sejtitek a folytatást...

Linux és ingyenesség. A szabad szoftver mozgalom, licencek, terjesztések az smafu... de azon csámcsogni, hogy miért rövidek a Unix parancsok...

Áh... ismerek nem egy embert aki tankönyv írásból tartja el magát, a színvonal nem javul :)