Tandij az oktatasban vs Ausztral-modell , azaz utofinanszirozas

Manapsag elegge sok embert felizgatott az OM azon kijelentese, miszerint gondolkodnak a tandij bevezetesen valamilyen modon, az SzDSz az utofinanszirozast, az MSzP pedig a tandijat tartja elfogadhatonak.

Felmerul a kerdes, hogy mennyire jogos a tandij, menyire van szukseg ingyenes felsooktatasra, stb.
Nagyon-nagyon sokat lehetne errol vitazni, hadd osszak meg mindenkivel par gondolatot, ami eszembe jut.

Ingyenes felsooktatasra szukseg van. Azonban korlatozott mertekben. Ugyanis, akarmennyire nem ertunk vele egyet, pl informatikusbol sem kene felvenni evente 800-1000 embert allamilag finanszirozott kepzesre, amikor kb. az emberek 90%-a csak es kizarolag azert valasztja ezt a szakmat, mert azt hiszi, hogy jol tudja tologatni az egeret es felig ismeri a Windows Vezerlopult par elemet, mar informatikus lesz. Nem, ehhez sajna egy specialis szellemi beallitottsag kell, ugyanugy mint orvosnak, katonanak, szinesznek lenni. Ezert fordul elo az, hogy az elsoevesek ~80%-a nem tud programozni, sot, ami a nagyobb baj, nem tud megtanulni programozni. Nem all ra az agya.

Visszaterve az eredeti gondolathoz: szukseg van arra, hogy az OM felmerje, hogy a piac mennyi hasznalhato informatikai,stb. tudassal rendelkezo emberre tart igenyt, es mi az a tudas, amit szamukra at kell adni. Es akkor nekik kell megadni az allamilag finanszirozott kepzest. Aki ezen a keretszamon felul van, tanulhat, de fizessen.

Az utofinanszirozas kerdeset nem tartom jonak. Mi van akkor, ha a tanulo onhibajan kivul a megszerzett tudasa ertektelen, amirol az egyetem, illetve a tantervet keszitok tehetnek? Hogy nem aktualizaljak a tudast, es az elavul? Ami foleg mernoki szakmakban elegge hamar megtortenik. Ekkor miert fizettessuk ki a hallgatoval a kepzes koltseget, hiszen nagyon nagy a valoszinusege, hogy a szakmajaban nem tud elhelyezkedni a hibas oktatas miatt.

Osszegezve: en ugy gondolom, az ingyenes felsooktatasra szukseg van, de tenyleg csak az igenyeknek megfeleloen. Es itt nem a kozepiskolasok, azaza a bemenet, hanem a cegek, azaz a kimenet igenyeihez kell igazodni. Igy ujra felertekelodne a diploma, vagyis pontosabban a diploma altal jelzett tudas erteke, es vegre nem kellene diplomas munkanelkuleik hadatol rettegni, eltunne a tulkepzes.

Lehet, hogy tulzottan utopista es idealista vagyok, de ezek az en gondolataim.

( dikki | 2006. 05. 23., k – 09:20 )

én is hasonlóan gondolom, főleg a sok büfészak meg viccképzés miatt. sok neves iskolát szétbarmolnak, miközben gagyi iskolák évente tonnányi lámát engednek a munkaerőpiacra.

ugyanakkor az utólagos tandíj, főleg annak a mértéke hatalmas baromság. másfél milla egy főiskoláért? Meg 2-3 millák?

Az a nagyon nagy baj ezzel, hogy most a 20-25 millió forintért képzett orvosok valami rohadt nagy része elmegy rögtön külföldre. ha itthon nyakukba akasztanak többmillió adósságot, akkor vajon csökkenni fog ez az arány?

ha pont a sokat kereső emberek, tehát valszeg idegen nyelvet jól beszélő, értékes tudással rendelkező fiataloknak kell fizetniük, szerintem mindenki menni fog ahogy tud. nem is vádolom őket, igy tényleg nincs maradás.

szóval az állami normatívát kéne csökkenteni, a büfészakokat megnyirbálni, visszaszorítani a diplomások számát, hogy megint legyen értéke a papírnak, és ezáltal spórolni.

Nagyon nagy f*szság az utólagos tandíj, de örülnék ha megvalósulna. Lássa mindenki, kire szavazott, haha.

Szia!

Nem olyan nagy baromság ám az. Az állam ennél jóval többet fizet egy hallgató után a teljes képzési időre. Gondolj csak bele:

  • képzési normatíva: infó szakon kb 300E ft/félév
  • hallgatói juttatási keretösszeg, amiből ösztöndíj, szoctám, laktám, stb lesz, ez ~100E ft/ félév

10 félévre ez 4 millió Ft/hallgató. Ebból kb. 3 millió, amit nem lát a hallgató, azaz juttatásként meg se kaphat.

Szal nem olyan elvetemült összeg ám ez. Tényleg ennyit kapnak a felsőoktatási intézmények egy hallgató után. Ennyibe kerül a képzés.

Abban teljesen igazad van, hogy a diplomások számát, azaz a felduzzasztott flsőoktatást le kell építeni, máskülönben nem lezs még ennyi értéke se a diplomának, ami most van. És értéket kapna ezután az érettségi bizonyítvány és a szakma is. Gondoljunk bele, szakképzett emberből (asztalos, lakatos, stb.) egyre kevesebb van, pedig az igények nem csökkentek ilyen mértékben. Emiatt pl nem lehet kirúgni az "öreg szakikat", hogy helyükre friss tudású szakembereket vegyenek fel az ilyen cégek, akik esetleg ismerik az új technológiákat, használni tudnak új eszközöket, stb.
Végre tényleg fel kéne ismerni, mire való egy diploma, egy szakközépiskola és egy érettségi. Sajnos az utóbbi 15-20 évben az addig jól működő értékítélet megromlott, ez vezetett ide.

( blanc | 2006. 05. 23., k – 11:02 )

Az utofinanszirozas kerdeset nem tartom jonak. Mi van akkor, ha a tanulo onhibajan kivul a megszerzett tudasa ertektelen, amirol az egyetem, illetve a tantervet keszitok tehetnek? Hogy nem aktualizaljak a tudast, es az elavul? Ami foleg mernoki szakmakban elegge hamar megtortenik. Ekkor miert fizettessuk ki a hallgatoval a kepzes koltseget, hiszen nagyon nagy a valoszinusege, hogy a szakmajaban nem tud elhelyezkedni a hibas oktatas miatt.

Én ezt máshogy látom, s mint kiderült, nem vagyok ezzel egyedül. Viszont a "többiek" (értsd: gyárigazgatók, cégvezetők, stb.) meg is tudják indokolni álláspontjukat eléggé egyszerűen, közérthetően, számokkal.

1992-1993 környékén a felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának 1/3-a volt műszaki végzettségű. Műszaki, tehát nem csak és kizárólag informatikus, hanem gépész, építész, vegyész, villamosmérnök. Most, a 2005-os beiratkozáskor ha jól emlékszem 1/6-a, 1/7-e.
A többiek? Jelenleg leginkább a közgazdászok, ezen belül is a marketinggel foglalkozó szakok tarolnak, de nagyon sokan mennek pl. tanárnak is. De ők még találnak maguknak munkahelyet.

Mi a vicces? Meg kell nézni a kb. 1 évvel ezelőtti balhét, amikor a pontszámok miatt sírtak emberek, hogy gyermekük nem jut be a jogra, vagy éppen valamelyik bölcsész karra. Azokra a karokra/szakokra, amelyek biztos nagyon jól keresnek, ha jön 1-1 megrendelés. De egyébként 10 bölcsészből talán ha 1 tud megélni a "képzettségéből". A többiekkel pl. az állásközvetítő/fejvadász cégeknél lehet összefutni, amint perfekt beszélnek angol/német/francia/spanyol/miegyéb nyelven, de konkrétan még két A4-es lapot nem fektettek keresztbe egymáson.

Szerintem nem a képzés naprakészségével van gond, hiszen az egyetemi/főiskolai oktatók nagy részének van "privát praxisa", ahol folyamatos visszajelzést kap a napi aktualitásokról és tudja képezni magát. A gond az, hogy amit a környezetemben sokan pedzegettek, s egyre többen beszélnek róla olyanok, akiknek fel kellene venniük a végzett felsőoktatási hallgatókat (lásd fentebb): "Minek képzünk egy halom olyan embert, akinek már a beiratkozásakor tudjuk, hogy nem lesz munkahelye 3/5 év múlva?"
(apropó, a GDF-en tanulok távban, most éppen hetedévesként :-))

A tandíjról...
Anno 1997-ben be kellett fizetnem 1 félévre 10.000 (azaz tízezer) forintot. Csak viszonyításképpen, akkor diákmunkában AutoCAD-del rajzoltam villamosmérnököknek, méghozzá úgy, hogy töksüket voltam az erősáramhoz. Havonta kerestem 40.000 (azaz negyvenezer) forintot.
Igen, mázlim volt, mert a technikusképző ötödik évben megtanultam az AutoCAD-et. Csak mondom, 1997 őszén 500Ft/óra díjat kapott az az ember, aki szórólapozott. Most mennyi lehet? 700Ft?

Igen, ez így van. Mindenki hangsúlyozza, hogy kevés a mérnök, többet kell képezni. Csakhogy ezzel egy a baj: a mérnökképzés nagyon drága. Jóval olcsóbb képezni n+k közgazdászt és bölcsészt/jogászt, azaz olyanokat, akiknél a képzés állandó költsége mellett az arányos költség viszonylag kicsi. Az, hogy ez hibás oktatáspolitika, azt mindenki látja.

( E-Medve v | 2006. 05. 23., k – 16:13 )

Sokaig az egyik videki egyetemen dolgoztam rendszergazdakent, es napi kontakban voltam a hallgatok jelentos reszevel. Nos az evi 3-600 ujoncbol jo, ha 50-60 sajatitotta el rendesen az alapokat a tapasztalatok szerint. A masik, hogy prog.mat.-ra sok olyan egyen is jelentkezik, akik azt hiszik, hogy az iskola mindent megtanit. De ez persze nem igy van. Egy kotelezo beadando program is rengeteg otthoni munkat, utanajarast igenyel, es keves hozza az oran megszerzett??? gyakrolat.

A fizetos suli realis lenne, DE azert arra figyeljunk oda, hogy megfizetheto legyen. Ja es a bufe-ruhatar szakok megnyirbalasa nem lenne hatrany, illetve a muszaki vonalon is jol jonne nehol frissites (vagy tanari tudas update).

( GerzSonka | 2006. 08. 24., cs – 16:05 )

Erdemes megjegyezni, amit valahogy sokan - foleg azok, akik nem tajekozodnak, illetve partok, es nem dontesek ellen szolnak - elfelejtenek: A tandij a lejobban tanulo 15%-nak nehogy nem lesz, de ok meg osztondijat is kapnak! Ilyen formaban egyertelmuen a tanulast osztonzi. Az meg, aki CS miatt jar egyetemre, fizessen is! En igy gondolom! Es igen, foiskolas vagyok! Bar engem ez mar nem fog erinteni, legfeljebb az ocsemet.

Azonban szamolhatunk is. Egy alapkepzes 105K HUF/ev lesz, azaz 52500 HUF/szemeszter. Ezt le lehet dolgozni egyreszt a melodiaknal is, masfelol legalabb ketszer ennyit iszik el egy atlagos egyetemista 3 honap alatt! Tegye szivere a kezet barmelyik egyetemista! Nem igaz? De! Az esetek tobbsegeben igen. Aki meg nem iszik annyit, az meg altalaban ugyis olyan jo tanulo, hogy beleesik a 15%-ba, es nem kell fizetnie.