Az OpenBSD anyagi helyzete

OpenBSD

Nem áll túl jól anyagilag az OpenBSD projekt mostanában. Marco Peereboom fejlesztő tegnapi cikkében arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy elindult az OpenBSD 3.9 előrendelése. Ezt azért érezte fontosnak kihangsúlyozni, mert az OpenBSD az elmúlt két évben 40 ezer dollár vesztséget könyvelhetett el magának.

Sajnos a rossz anyagi helyzet kihat a munkára, és komolyan kezdi akadályozni az OpenBSD és az OpenSSH fejlesztését. A hackathon-ok, de főleg a legnagyobb, kanadai hackathon alkalmával komoly munkák kerülnek az OpenBSD-be. Viszont a hackathon-ok megrendezéséhez pénz kell. Pénzbe kerül a meghívottak repülőjegye, a szállásolása, stb.

Sajnos a felhasználók inkább az FTP-ről töltik az OpenBSD kiadásokat, ahelyett, hogy megrendelnék a CD-s kiadásokat, pedig a projektnek ebből származna a bevételének nagy része.

Ahhoz, hogy az OpenBSD teljesíteni tudja a kitűzött fejlesztési céljait, ahhoz kb. 100 ezer dollárt kellene összegyűjtenie. Ebből kijönne egy nagy, és négy kisebb hackathon egy évben, ki tudnák fizetni a számlákat, stb.

Marco átvállalta a támogatások koordinálását, és azt kéri, hogy ha valaki komolyan gondolja a támogatást, az vegye fel vele a kapcsolatot. A komolyabb ajánlatokat továbbítja Theo-hoz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az OpenSSH fejlesztése is abból a pénzből folyik, amelyből az OpenBSD-jé is. Az OpenSSH-t milliók használják a világban, és mégis problémákkal küzdenek.

A teljes cikk itt.

( anr | 2006. 03. 21., k – 11:18 )

Ha GPL lenne, akkor azt mondanam, hogy a double licens megoldana a problemat, mint a mysql-nel. de igy barki hasznalhatja a zart cuccaihohz is _ingyen_
pedig a zart cuccosok imadnak fizetni:)

Anr - http://andrej.initon.hu

Igen, ilyenkor üt vissza a BSD licensz. Nem mondom, hogy a GPL az isten, nehogy valaki rögtön erre asszociáljon.

Lehet, hogy a BSD Licenszet is kicsit át kellene szabni, hogy jobban megfeleljen a mai kor követelményeinek.

--
Az élet harc. Délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal.

Node visszamenőleg nem tudsz változtatni. Csak az újjonnan megjelenő dolgok licenszén lenne hatása. Ez pedig években mérhető, amíg realizálódik. Másrészt pedig, szerintem mindíg lesz egy "keménymag" aki ragaszkodik az eredeti BSD licenszhez és az addigi munkát folytatja.

Mindezzel együtt valahol reális igénynek látom a készítők részéről, hogy akik nagyon használják (pl. switch-eket openSSH-val felszerelik) támogassák ezeket a projekteket. Az is világos azért, hogy a Linux mögé felsarakozott nagyok talán nemnagyon akarnak mást is eröltetni.

Szerintem igen, mondhatni nyilvánvalóan. Személy szerint énis sokat áldoznék ilyenre, de nem engedik a lehetőségeim. Amit engednek, az egy-egy ilyen témájú oldal free hostolása. Persze a CD-t (CD-ket, DVD-ket) megtudnám venni, de eléggé körülményesen beszerezhető és nem érzem, hogy azzal valóban támogatom. :(

Szerintem részben igazad van, részben nem.... mivel akkor ott van az átállás lehetősége... pl linux-ra, ami nem olyan nagyon nehéz...
mivel hogy linux alatt fut mindaz, ami *bsd-k alatt is. (sokszor viszont fordítva már nem száz százalék... vagy csak nagyon bsd gurunak kell lenned akkor)

Nem mintha ez a most wanted feature, és lehet azt mondani, hogy nem működésbeni dolog, meg meg lehet oldani máshogy is, de pl: ott az mc. Ott van a ports tree-ben de nem fordul, egy bsd-s guru barátom, meghergelte elindul, de nem nagyon működik... így tényleg inkább ne legyen-> vegyék ki vagy csinálják meg, de már vagy 6 -8 verzió óta ugyan abban az állapotban van, és őszinte leszek hiányzik... ugyan úgy mint annó a dos világában a vc/nc/dn/cn stb jó volt és sokszor kényelmesebb könnyített a használaton. És van még jópár ilyen karbantartást könnyítő dolog, mint pl a debian-okban meg fedorában stb, egységes init szkript -restart, stop, start-, lehet azt mondani, hogy ps aux, és pidet kill -HUP, vagy /var/run -ból kiolvasom, de ha csak egy egyszerű script... apróság, mégis kényelmesebb, letisztultabb. Az mc-re pedig mielőtt azt mondaná valaki hogy de gyorsabb parancssorban tab-completition-al, stb... az a válaszom hogy igen sokkal, és azt _is_ használom, általában felválta... pl mc -ben is használok cd parancsot, mert gyorsabb...
No mindegy, kinek mi tetszik. Minden esetre más téren le a kalappal a openbsd csapata előtt (biztonság, stabilitás stb -mínusz naplózo filerendszer, de majd lesz-)

Amúgy nem vagyok elvakult egyik vagy másik ellen, mert mindegyiknek vannak jó tulajdonságai, illetve ismerni kell, sztem mindent amit csak lehet, vagy érdekel pl macosx-t... különböző linux distrot, különböző windows verziókat, openbsd-t, amiket úgy többet használtam mint egy alkalom. Nekem mindegy milyen rendszer alatt mit csinálok, csakhát... a kényelemhez könnyű hozzászokni, desktop/server oldalon egyaránt...

> Nem mintha ez a most wanted feature, és lehet azt mondani, hogy nem > > működésbeni dolog, meg meg lehet oldani máshogy is, de pl: ott az mc.
> Ott van a ports tree-ben de nem fordul, egy bsd-s guru barátom,
> meghergelte elindul, de nem nagyon működik... így tényleg inkább ne
> legyen-> vegyék ki vagy csinálják meg, de már vagy 6 -8 verzió óta
> ugyan abban az állapotban van, és őszinte leszek hiányzik...

Ne fudolj... *Melyik* ports tree-rol beszelsz? Most direkt ujrahuztam az mc-t FreeBSD 6 alatt, nem volt vele semmi baj. A FreeBSD hagyomanyosan nagy hangsulyt helyez az app szupportra, szoval ilyen sztorikat legalabbis ne altalanos *BSD kontextusban meselgess.

> Es van még jópár ilyen karbantartást könnyítő dolog, mint pl a
> debian-okban meg fedorában stb, egységes init szkript -restart,
> stop, start-, lehet azt mondani, hogy ps aux, és pidet kill -HUP,
> vagy /var/run -ból kiolvasom, de ha csak egy egyszerű script...
> apróság, mégis kényelmesebb, letisztultabb.

Ha szerinted ezen dolgok kezelese BSD alatt fapados, akkor ezzel csak
csak a magad BSD ismereteirol adtal informaciot.

> ...de pl: ott az mc. Ott van a ports tree-ben de nem fordul, egy bsd-s guru barátom, meghergelte elindul, de nem nagyon működik... így tényleg inkább ne legyen...

En sem tudom, itt mirol van szo, FreeBSD 5.2.1, OpenBSD 3.6 es NetBSD 3.0 alatt is hasznaltam mc-t, de soha nem volt vele gondom...

Igen, ilyenkor üt vissza a BSD licensz. Nem mondom, hogy a GPL az isten, nehogy valaki rögtön erre asszociáljon.

Lehet, hogy a BSD Licenszet is kicsit át kellene szabni, hogy jobban megfeleljen a mai kor követelményeinek.

Mégis miért lenne megoldás a "modern" GPL? Annak köszönhetően miért is jutna pénzhez az OpenBSD csapat? Semmi köze a GPL-nek már megint az egészhez. Anr legalább dual licenseről beszél, csak épp az ő felvetése esetén sem garantálja semmi sem annak az anyagi szempontú sikerét... Mint ahogy már számos esetben volt rá példa, egy esetleges license szigorítás után azonnal forkolnák az utolsó szabad verziót és szépen attérne mindenki arra. Na nem mint ha az OpenBSD meglépne valaha is ilyet.

A boritekolhato andrej valasz :P

Szerintem nemileg kevered a szezont a fazonnal. Olyan projektek mint Wikipedia meg Firefox egesz jo kis fundraising kampanyokat csinaltak maguknak, es ez inkabb a marketingjukon mulott mintsem a licenszen (azon tul persze, hogy a licensz free). Azert adtak nekik penzt, mert az embereket sikerult meggyozni, hogy nekik jo eletbentartani ezeket a projekteket, es nem mert "zart cuccosok" tejeltek.

Vagy vegyuk az mplayert. Bar az GPL, es voltak is kiserletek a stuff zart kodban valo felhasznalasara, ez csak flemet es hate lettereket szult (persze ott epp dual licensz mellett penz is lehetett volna ezekbol az afferokbol, de ez mas kerdes). Viszont amikor kiraktak a kalapot a szerverbajaik miatt, tele lett, mert sokan gondoltak, hogy nekik jo az mplayer.

A GPL/kommersz licenszparositas libekre mukodik, mert az az, amikor kodolni akarnak a nepek az adott kodbazisra epitve, es ezert fizetnenek is. FLOSS OS szupportolasbol, testreszabasbol, meg "szeretunk titeket, penzt adunk nektek" tipusu dolgokbol lathat penzt.

Jo marketing kell nekik. Csak asszem mindegyikuk ruhellne csinalni ezt... de talan majd osszeszedik magukat.

>A boritekolhato andrej valasz :P
orulok;)

>Szerintem nemileg kevered a szezont a fazonnal.
szerintem nem, csak ezek szerint nem voltam eleg reszletes. most megprobalok.

>Olyan projektek mint Wikipedia meg Firefox egesz jo kis fundraising kampanyokat csinaltak maguknak
mindket projekt felhasznaloinak szamo 50 000 000 felett van. mindket projekt fejleszto/kozremukodoinekszama (tippelnem, hogy az adakozok nagy resze kozulok kerul ki) szezezres nagysagrendu. (wikipedianal boven millio felett). Az OpenBSD-nek a kozeljovoben nem varhato ilyen tamogatottsaga. Sot a mozilla alapitvany penzenek nagyobb resze a google default keresosegebol szarmazik (50 mill$/ev!)

>s ez inkabb a marketingjukon mulott mintsem a licenszen
ezt _hiedelem_ mutass eloszor _egyetlen_ BSD licenszu projektet, ami wikipedia/firefox-hoz hasonloan jol el a fundraising kampanyokbol.

az openBSD felhasznaloi sokkal inkabb hasonlithatok a mysql felhasznalokhoz. (inkabb szakertok, mint 1.0 atlagfelhasznalok). a wikipedia/firefox 1.0-asok tomegei.

>Vagy vegyuk az mplayert. Bar az GPL, es voltak is kiserletek a stuff zart kodban valo felhasznalasara
hat igen. az ilyen dolgot nem lehet csak ugy kitalalni. a mysql/jboss/SugarCRM/... duallicenszes projektet _indulastol_ figyeltek ra, hogy ne legyen gond. eleg csak megnezned a forrasukat. ki birtokolja a (C)-ket? azota gondolom tulajdonostarsak.

>A GPL/kommersz licenszparositas libekre mukodik
libekre _is_ mukodik. hidd el, sok szuperhiper biztonsagos helyen akarnak/hasznalnak modositott OpenBSD-t. _anelkul_, hogy barmi lenyeges haszna lenne belole a projektnek.

Abban igazad van, hogy nem az _egyetlen_ opensource penzkereseti lehetoseg a dual licensz.
google a te baratod
ez peldaul egy nagyon jol oszeszedett anyag, volt a HUP-on is hirkent (en kudltem be;-).
Seven open source business strategies for competitive advantage

Anr - http://andrej.initon.hu

> >s ez inkabb a marketingjukon mulott mintsem a licenszen
> ezt _hiedelem_ mutass eloszor _egyetlen_ BSD licenszu projektet, ami > wikipedia/firefox-hoz hasonloan jol el a fundraising kampanyokbol.

Inkabb azt fejtsd ki, mi szerepe a licensznek a fundraising szempontjabol? De tenyleg, ez nem koltoi kerdes, nemlatom, hogy az adakozok zomenek szempontjabol miert lenne szexisebb egy GPL/foobar dual licensz, mint barmi mas FLOS licensz.

Azt ne mondd nekem, hogy az altalad emlegetett 50 millabol mind, aki vegul is adakozasra adja a fejet, tudatos libre software fighter, aki torodik azzal, hogy mi a licensz azon belul, hogy szabadon felhasznalhato a stuff. Amugy meg: Mozilla csalad elerheto a nem strong copyleft Moz licensz alatt (is), ami kozelebb van a BSDL-hez, mint a GPL-hez sztem. Vagy vegyuk azt, amikor felreadminisztralta magat a FreeBSD projekt, es nagyon keson, nem sokkal a hatarido elott ebredtek ra, hogy egy derekas osszeg hianyzik ahhoz, hogy az alapitvanynak nem-adozo statuszt kerhessenek. Mire eljott a hatarido, meglett a zse. Vagy vegyuk PHK foallasu FBSD fejlesztoi idoszakat, Andre Opperman FBSD TCP stack optimalizalo fundraisingjet... mind akadt penz ezekre.

Ami pedig a felhasznaloi bazis nagysagat/milyenseget illeti: az mplayere durvan osszevetheto az openssh-eval (inkabb a valamennyire techie emberek hasznaljak, nem az Aunt Tillie [aki ellenben akar tudhatja is, mi a wikipedia/ffox], ill. aki Unixon el, vszeg hasznalja is ezeket gyakorta), es tudott penzt szerezni. Szoval sztem az OBSD is eselyes. (Es hol jon itt kepbe, hogy mplaja GPL, OBSD/ssh meg BSDL?)

> sok szuperhiper biztonsagos helyen akarnak/hasznalnak modositott
> OpenBSD-t. _anelkul_, hogy barmi lenyeges haszna lenne belole a
> projektnek.

Mer' Linuxot nem? Most _hasznalatrol_ beszelsz, nem raepulo termekrol.
Ami a hasznalatot illeti, azt csinal x ceg a Linux-szal amit akar. Akarcsak az xBSD-vel. Megintcsak olyat mondtal, ahol nem latom, hogy barmilyen szerepet jatszana a licensz (azon tul, h. free).

( ishida | 2006. 03. 21., k – 12:32 )

En magam reszerol megvennem a CD-ket, de egyenileg itthon egy ujabb kiadast beszerezni lehetetlen. Annyit viszont nem er nekem (illetve nem tudok ra beruhazni), hogy kiutazzam erte valamelyik "felvilagosultabb" orszagba es ott vegyem meg. Valahogy ossze kellene gyujteni azokat az embereket, akik szivesen megvennek - plusz polo, bogre, kutyafule - es ugy mar esetleg lenne ertelme. Tudom, hogy nem ez huzna ki oket a sz@rbol, de megis valami...

Belgiumból tudsz rendelni. 45 € a CD + 4-9 € a szállítás. Kb. ~17 000 forint, de ez az egész a támogatásról szól, úgyhogy az a plusz néhány euró a postaköltségre szerintem nem oszt, nem szoroz ha már eldöntötted, hogy támogatsz. Persze elsősorban azoknak lenne "feladata" a támogatás, akik céges szinten használják a stuffot, neadj' isten több vagy több tíz gépen.

--
trey @ gépház

( LGee | 2006. 03. 21., k – 15:19 )

Valaki igazan kezbevehetne a magyarorszagi elorendeleseket.

( n0b0dy | 2006. 03. 21., k – 15:35 )

De miért kell ehhez rendelni, miért nem lehet simán pénzt átutalni? Vagy lehet?