"Különutas" distrok, avagy ki mit ismer?

Közösségi kerekasztal

Mivel brutál nagy a Linux distrok/forkok száma, ezért multkor szétnéztem, mik azok, amik valami "egyedit" probalnak nyujtani es nem a 10+ adik Debian/Ubuntu/Fedora/Arch klónok.

 

Elsősorban asztali rendszereket néztem, serverben azért viszonylag nagyobb a felhozatal sztm.

 

Pár amit találtam:

 

Deepin: bár Debian fork, de az asztali környezete illetve az eltávolodása a Debiantol (főleg a V23-as verzióval) szerintem eléggé egyedivé teszi.

Pop!_OS COSMIC: Igaz még nem jelent meg, de itt is az asztali környezet egyedisége az, ami kiemeli szerintem az átlagból

Vanilla OS 2 Orchid: Még csak béta, de a felépítése, az elég sok saját fejlesztésű modul szintén egyedivé teszi. (az asztalkezelo itt standard GNOME, de nyilvan nem csak ez számít)

 

Elsőre ennyit találtam hirtelen.

 

Ki miket ismer még?

  • 1574 megtekintés

( ggallo | 2024. 07. 16., k – 16:53 )

Qubes OS - eléggé érdekes koncepcióval egy Xen hypervisor az alapja, egy Admin VM menedzseli, és mindent VM-ekben futtat, így érve el magas fokú szeparációt és így biztonságot. Desktopra szánják elsősorban.

( guszti | 2024. 07. 16., k – 18:02 )

Q4OS a TDE (Trinity)asztallal . Van egyedi megoldásuk is könnyű szoftver kezelésre. Debian alap. Én Plasma-val használom.

A deepin egyedi asztal azert sztm elegge erdekes, illetve "hivatalosan" V23 tol nem fork, hanem "Independent upstream"

https://medium.com/@deepinlinux/deepin-v23-preview-independent-upstream…

 

PoPOS: Nala a COSMIC mindenkepp erdekes, hiszen teljesen sajat fejlesztesu asztali kornyezet. Valamint ez is jelentos sztm es nagy rugalmassagot ad: 

https://news.itsfoss.com/pop-os-ppa-repo-move/

 

Vanilla OS 2 is tartalmaz sok sajat fejlesztest/egyedi otletet: https://vanillaos.org/blog/article/2024-01-30/vanilla-os-2-orchid-beta-…

A Q4OS a Trinity DE miatt tényleg egyedi, mindenképp megérdemli a külön utas jelzős, nem egy átlag fork, hiába Debian az alapja. Viszont inkább annak ajánlom, aki szereti a retrós kinézetű dolgokat.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ez vagy simán debian/ubuntu + TDE mennyire használható?

Régen használtam, amikor a KDE3.x megszűnt a fő vonalas disztrókban és csak KDE 4 -et lehetett választani.
Na TDE-ben voltak érdekes bugok. Gondolom a modern dolgok régi környezetbe való portolása hozhatott meglepetéseket.

Pl. https://prociweb.hu/node/110 vagy https://prociweb.hu/node/101

Aztán ami válóok lett nálam, az a hálózat kezelő programja. VPN, WIFI kapcsolgatás menet közben nem volt zökkenő mentes. OpenVPN configot úgy tudom nem is tudtam beletákolni, csak parancssorosan tudtam vpn-re kapcsolódni.

Azóta Linux Mintezek, de a KDE 3.x nekem első szerelem. Simán elég lenne most is mindenre, ha jól menne. Jó kis Amarok és társai.

Az is járható út, ha Trinity-t szeretnél használni, felmegy Arch-ra, Debian-ra, Fedorára is. A Q4OS akkor jó választás, ha nem akarsz érte dolgozni, vagy mert lusta vagy hozzá, vagy a tudásod/időd nincs meg rá, akkor készen kapod.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Bugok elvileg nem nagyon vannak benne, mert régi projekt, már feature complete. Ennek ellenére nem tudom garantálni, hogy neked tetszeni fog, meg megfelel. Kell hozzá egyfajta retrós beállítottság, személyes preferencia, megszokás. Próbáld meg, sok veszteni valód nincs, vagy VM-ben, vagy egy másodlagos gépen.

Én szoktam ajánlani a TDE-t, ha valaki gyenge gépre keres használható, de fullosabb DE-t, és követelmény, hogy ne csak egy standalone WM legyen. Pedig WM-ekben is van DE-szerű, IceWM, meg a még soványabb WindowMaker, ezek mindennel együtt jönnek, és könnyű őket beállítani, akár egy normi is elnyomkodja őket. A JWM is sovány, mindennel jön, de azt irtó nehéz konfigolni. A WindowMaker talán ilyen szempontból a legtakarékosabb WM, teljes GUI-s beállítással, dokkal, mindennel, beállítani is nagyon kezdőbarát, persze ez se való mindenkinek, mert van egyfajta érdekes, ős-mac-es workflow, filozófia mögötte, ami ma már lehet nem fekszik az átlag usernek. Van nála minimalistább, de azoknak a tudása is vissza van erősen metszve, meg azok inkább terminálos-billentyűzetes workflow-ra gyúrnak (pl. tiling WM-ek).

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ajánlani ezeket nem ajánlanám, de annyiban egyetértek, hogy ezek is mindenképp külön utasok. Esetleg még, ami különleges, de trógerség: Wubuntu, ez nem átlag Ubuntu fork, hanem Win10-et utánzó brazil disztró, telerakva MS-os ökoszisztémával: VSCode, Teams, Skype, PowerShell, OnlyOffice (a jó MS Office kompatibiitása miatt), Gambas (Visual Basic helyett). Komoly használatra nem ajánlanám, csak morbid szórakozásra.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( fezo | 2024. 07. 16., k – 19:02 )

Elementary-t használtam jó ideig. Egyedüli hátránya, hogy nincs dist upgrade, hanem mint a Windows újra kell telepíteni. Mivel LTS Ubuntura épül nem is annyira hátrány, különben egy nagyon klassz, kevés erőforrást igénylő, egyedi DE-je van. Emiatt is szerettem, az asszony laptopján még mindig ez van, asztali gépen áttértem Arch-ra, itt a rolling release jobban megfelel nekem.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

( lcsaszar v | 2024. 07. 16., k – 19:32 )

AntiX - kicsi az erőforrás-igénye. Kipróbáltam, használható.

( kleinie | 2024. 07. 16., k – 20:16 )

Szerkesztve: 2024. 07. 16., k – 20:20

Linux Mint. Habár Ubuntu az alapaja (vagy Debian, nekem az van az asztali gépemen), szerintem az egyik legjobban összecsiszolt disztró. Saját csomagtárolókat is használnak, de egy csomó saját eszközt is fejlesztettek. Ezért nem mondanám simán Ubuntu/Debian forknak.

Viszont ha ettől radikálisabb kell: Nix, vagy GuixSD - ami nem csak egy disztró, hanem egy csomagkezelő is.

( uzsolt v | 2024. 07. 16., k – 20:44 )

PLD Linux - több évig használtam, még be is segítettem nekik (commit-jogom volt, lengyel-magyar barátság rulez :) ). Más csomagkezelő (RPM-alapú, poldek a neve), sok pici csomag, tehát tényleg csak a legszükségesebbeket teheted fel (sokszor zavaró/bosszantó is volt).

Paldo - szemeztem vele, forrás- és bináris alapot lehet benne keverni

CRUX - KISS-elvek, és az ArchLinux is inspirálódott (https://wiki.archlinux.org/title/Arch_Linux - ahogy nézem, a PLD-ből is, nem is gondoltam volna)

NixOS - olvasgasd meg, ha fiatalabb lennék és lenne időm próbálgatni, biztosan adnék neki esélyt, elég különlegesnek tűnik

Hirtelen ezek jutottak eszembe régről (már régóta nem követem a disztrókat).

Paldo -valamikor nagyon régen (vagy 10-15 éve) használtam is vagy félévig. Tetszett, de sokszor volt baj a frissítésekkel. Eléggé onemanshow volt. Ennek minden nehézségével.

Most teljesen meg vagyok elégedve a laptopomon a Void-dal.  Az asztalin meg az Alpine-nal.

Szerintem ezeket is lehetne különutasnak hívni.

( zslaszlo v | 2024. 07. 16., k – 21:25 )

LFS

Az disztró egyáltalán?

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

( Vamp | 2024. 07. 16., k – 21:40 )

Amugy erdekes, hogy ennek ellenere a vilag legnagyobb Forkjat/Osszeollozasat hasznalom a gepemen, a Zorin-t :D (Akiket ugye  a legtobbszor savaznak azzal, hogy igazabol az egeszet par nap alatt ossze lehet ollozni ...) De mit csinaljak, ha azt a legfajdalommentesebb hasznalni :D

( hajbazer v | 2024. 07. 17., sze – 18:16 )

Szerintem a különutasság definíciója a Red Hat-tól (és úgy általában az invazív fejlesztéseket a Linux világra erőltető tech-multiktól) való függetlenség, tekintettel arra, hogy sajnálatos módon a fősodor ez lett.

Valódi különutas disztrónak tehát azt tekintem, ami mentes a systemd-től, pulseaudio-tól, pipewire-től és az összes olyan a Linux-világon belül megosztó vitákat generáló, a KISS-alapelveket lábbal tipró szutyoktól, amit senki nem kért vagy akart igazán látni és valójában a Linux elWindows-osítását valósítja meg.

Valódi különutas disztrónak tehát azt tekintem, ami mentes a systemd-től, pulseaudio-tól, pipewire-től és az összes olyan a Linux-világon belül megosztó vitákat generáló, a KISS-alapelveket lábbal tipró szutyoktól, amit senki nem kért vagy akart igazán látni és valójában a Linux elWindows-osítását valósítja meg.

+1

Ami mentes azoktól a dolgoktól, amik nem a user problémáját oldják meg.

( Raynes v | 2024. 07. 17., sze – 19:01 )

Szerkesztve: 2024. 07. 17., sze – 19:04

Amiket írtak már (Alpine, VanillaOS, Quebes, Elementary, Q4OS, Deepin, PopOS), azokon felül:
GNU Guix
NixOS

Nem annyira egyedi, de némileg a saját útját járja:
Void
Solus

Amikkel a te saját utad tudod járni, saját magadra szabott WM-ekkel:
Arch/Void
Debian minimal netinstall
Gentoo
Linux from Scatch

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

De, azokkal is lehet, de a többi disztró általában fullos DE flavor-ökkel jön, és ez csábítja a felhasználókat, hogy azt használják, és ne reszeljenek sajátot. Persze, Ubuntun, Minten, Fedorán is akármilyen WM-et fel tudsz magadnak telepíteni, de az a felhasználói réteg, aki ezeket használja, általában nem szokta.

Míg a minimalista disztrók alap telepítés után max. csak egy tty-jal indítanak, és csak egy üres vásznat adnak a rendszeredhez, amit neked kell összelegózni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Persze. De még egyszer: a fullos disztrók arra szolgálnak, hogy azzal a fullos kiszereléssel használod, amivel szállítják. Ha úgyis saját magadra szabott rendszert, meg WM-et akarsz, akkor nincs annak értelme, hogy felteszel egy fullos, Ubuntu, Mint, Debian, Fedora, Solus akármit, felteszed rá a WM-ed, meg a saját cuccaid, mert akkor lesz a rendszeresen egy felesleges 1000-2000 csomag, amit nem használsz ki. Azért szokták az Arch, Void, Debian minimal netinstall, Gentoo, stb. alapon szokták felépíteni azok a userek, akik ilyenekre vágynak, mert sallangmentes lesz a rendszerük.

Persze, Ubuntu, Mint. stb. alatt is le tudod szedni a neked nem kellő csomagokat, de az ugyanakkora munka, mint inkább minimál alapon csak azt feltenni, ami tényleg kell.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”