-

Flame

-

  • 2188 megtekintés

( klixnetwork | 2023. 12. 18., h – 21:12 )

Ezt fogyatékos fogalmazta vagy AI?

444-be elmegy. Az olvasóiknak elég a kielégüléshez sugallni hogy "Orosz" meg "rossz", ha meg azt is belecsempészik, hogy o1g az már nekik Pulitzer* díjat ér. 

 

* valójában Pulitzer emlékdíjat osztogatnak egymásnak a bolsi firkászok, ami természetesen egész más. 

Transzparenciának a stakeholderek felé kell lennie. Oroszországon kívül néhány üzemeltető van.

A szovjet/orosz atomenergia-iparral kapcsolatban 1986-ban kiderült, hogy mindannyian stakeholderek vagyunk, mert ha baromságot művelnek, a fallout a mi fejünkre is hullik. Ennek megfelelően megegyeztek a világ országai, hogy ha atomenergiával kapcsolatban van valami szokatlan, akkor azt jelentik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, az eseményeket az INES (International Nuclear Event Scale = Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint osztályozva, a részleteket is megosztva.

Egyrészt 86-ban ugyebár egy túlvezérelt ember kisérlete miatt, illetve az RBMK típusú reaktorok nemdokumentált (katonai célú gyors átalakíthatóság, bár akkor már valszin mind1) feature-je miatt volt a megszaladás. Azóta, illetve már nyugaton korábban, ezért van a "containment" vasbeton védelem (sokméter) a reaktor blokk felett. E mellett az üzemeltetési hozzáállás az volt, hogy kizárólag csak a megadott szerint, se többel, se kevesebbel, nem lehet üzemeleni, amolyan katonásan. Aztán a korabeli vezetési és szovjet rendszerből adódó vertikális besz***rás miatt is késett egy csomó minden.

Picit olyan ez, mint a Fukusimai cunami problémakör miatt pánikszerűen német atomerőművek dolgai, és az 1990-ben a 6GW-os greichenwaldi (keletnémet, hiszen látták, hogy a barnaszén nem csodaszer) erőművet kb. kidobták. Ez ugyanolyan VVER-440-es blokkokból állt, mint Paks, vagy a csehek erőművei. Aztán most a bajorok azért erősen pislognak, hogy ejj ejj, de jó lett volna, ha az utsó kettőt azért nem bezárjuk.

Az kevéssé ismert érdekesség, hogy a paksi blokkot tuning blokkok, mert a gyári 440MW helyett 500MW a névleges elektromos teljesítmény. Ez mindenféle turbina trükkel elért, és persze megfelelően alapos.

Egyrészt 86-ban ugyebár egy túlvezérelt ember kisérlete miatt, illetve az RBMK típusú reaktorok nemdokumentált (katonai célú gyors átalakíthatóság, bár akkor már valszin mind1) feature-je miatt volt a megszaladás.

Nem kell a szovjet propagandát bekajálni. Nem volt szó túlvezérelt ember kísérletéről. Az RBMK-k közül azért a csernobili pukkant ki, mert ott az igazgató és a helyettes főmérnök (Brjukhanov és Gyatlov) elég lelkiismeretes volt ahhoz, hogy megcsinálja a tesztet, amit a tervező előír. Hogy a teszthez volt-e köze a balesetnek, az sem világos, mert az eredeti szovjet jelentéssel ellentétben nem a scram aktiválása előtt nőtt meg a teljesítmény, hanem utána, a neutronfluxus függőleges irányú inhomogenitása miatt: ahogy a leállításkor beléptek a szabályozórudak az aktív zóna tetejébe, az aljukon lévő grafit belépett oda, ahol nagyobb a fluxus (a reaktor aktív zónájának az aljába), ott javította a moderálást, tehát növelte a teljesítményt, nem csökkentette. Ehhez hozzájárult a reaktor túlmoderáltsága (ezt valószínűleg a tervezés során nem tudták pontosan kiszámítani, mert nem rendelkeztek elegendő számítógép-teljesítménnyel), ami miatt a reaktor üreg-eggyüthatója pozitív volt (a hűtővíz moderáló hatására nincs szükség, viszont a víz neutronokat is nyel el, kevesebb víz nagyobb teljesítményt okoz), amit persze megmértek (pl. Leningrádban, mert az az erőmű ahhoz a minisztériumhoz tartozott, amihez a tervező intézet), majd azt mondták, hogy nagyobb vízveszteség esetén majd a nemlineáris viselkedés megfogja, és a többi erőmű üzemeltetőinek már azt mondták, hogy minden okés. Nem fogta meg a nemlineáris viselkedés, az üregegyüttható ráadásul annyira nagy pozitív volt, hogy a hűtővíz hirtelen elvesztésével prompt kritikussá tudott válni a reaktor. És ezen tulajdonságairól az üzemeltetők mind nem tudtak. Volt valami szabályozás, hogy a reaktivitás-tartalék ne legyen túl alacsony, de nem tudták miért, és a számítógép sem tudta a reaktivitástartalékot valós időben kiszámolni, ráadásul a szabály szerint el szabadott térni ettől a főmérnök engedélyével. Az összes többi "megszegett" szabályt a baleset után hozták, csak ezt nem kötötték a nyugat orrára. (Ezért van a NAÜ INSAG (=International Nuclear Safety Advisory Group) 1-es (eredeti csernobili) reportja helyett egy javított, 7-es, amikor a ruszkik bevallották, hogy az 1-eshez küldött anyagaik tele voltak hazugsággal, és újra kellett kiértékelni, hogy mi is történt, pl. kiderült, hogy nem a személyzet a felelős.)

Az a Greichenwald pedig Greifswald lesz, és nem pont olyan volt, mint Paks, hanem kicsit régebbi, és pl. nem volt valódi containment. Attól még persze kár volt érte, de tény, hogy nem felelt meg a nyugat-európai előírásoknak (containment hiánya, nem elegendő redundancia a hűtőkörben, reaktortartály anyagának öregedése). Ahogy persze Fukushima sem, ellentétben az ok nélkül bezárt nyugatnémet reaktorokkal. De az nem is szakmai döntés volt, hanem politikai (és hülye is). A VVER szerintem sem képes ekkora gebaszt okozni, de tönkretenni tönkre lehet, nagy anyagi kárral. Egy tisztességes zónaolvadás esetén pedig azért produkálna is némi radioaktív nemesgázt ki a környezetbe. Annyit nem, hogy bárkinek baja legyen vagy evakuálni kelljen valakit, de annyit igen, hogy mérni lehessen, és ne legyen jó a dolog sajtója. Szóval most sem véletlenül van jelentési kötelezettség.

A test procedure had been written, but the authors were not aware of the unusual RBMK-1000 reactor behaviour under the planned operating conditions.[21]: 52  It was regarded as purely an electrical test of the generator, not a complex unit test, even though it involved critical unit systems. According to the regulations in place at the time, such a test did not require approval by either the chief design authority for the reactor (NIKIET) or the Soviet nuclear safety regulator.[21]: 51–52  The test program called for disabling the emergency core cooling system, a passive/active system of core cooling intended to provide water to the core in a loss-of-coolant accident, and approval from the Chernobyl site chief engineer had been obtained according to regulations.[

https://en.wikipedia.org/wiki/Chernobyl_disaster

Gondolom a wikipédia is propagandista.

Nem, amit írsz, az éppen azt támasztja alá, amit írtam, hogy az üzemeltetők nem voltak szabálytalanok, és nem is tájékoztatta őket sem a tervező sem a felügyelet a reaktor hiányosságairól. Az utóbbiak egy részét pedig a tervező, és a tervezésért felelős minisztérium (Minszredmas = "Középgépipari minisztérium", a Roszatom elődje, amikor még a névben is hazudtak) tudta, kiderültek más reaktorok, elsősorban a Leningrád automerőmű reaktorainak indításakor, illetve balesetekor. Vagy a "túlvezérelt emberen" nem a szovjet kirakatper bűnbakját, Gyatlov helyettes főmérnököt értetted?

Annyit tennék hozzá, hogy annyira nem "a kísérlet" és Gyatlov személyes hozzáállása volt a baleset kiváltó oka, hogy ugyanez a fajta baleset (SCRAM aktiválás hatására megszalad a teljesítmény) 3-szor is megtörtént.

Először a Leningrád-1-es blokkban 1975-ben, aztán a Csernobil-1-es blokkban 1982-ben és végül a Csernobil-4-esben 1986-ban. Csak az első kettő nem szólt akkorát, "csak" részleges zónaolvadást történt, ezért titokban tudták tartani. Ettől függetlenül az anyagi kár jelentős volt, 8 hónapig állt a reaktor a javítás miatt és a hűtővíz-csatornákat sosem sikerült teljesen helyreállítani. A Leningrád-1 esete - ahogy olvastam - elég jól dokumentált volt, az erőmű igazgatója részletesen megírta a részleteket (a pontos root cause-t ők sem tudták), viszont a területért felelős Közepes-Méretű Gépgyártás Minisztérium úgy döntött, hogy inkább eltitkolják.

A kísérletnek ahhoz lehetett köze, hogy a Csernobil-4 lényegesen nagyobb megszaladást produkált, mint az előző kettő. Valószínűleg előzetesen hosszú ideig részterhelésen járatás majd a tápvízszivattyúk abnormális beállítása rásegített a megszaladásra.

"a reaktor túlmoderáltsága (ezt valószínűleg a tervezés során nem tudták pontosan kiszámítani, mert nem rendelkeztek elegendő számítógép-teljesítménnyel)"

Nekem ezzel kapcsolatban más a gyanúm. Az RBMK tervezési hibáinak nagyon nagy része logikusan visszavezethető egy korai elhibázott célkitűzésre: hogy dúsítatlan (0,7%-os) uránnal menjen a reaktor. Viszonylag hamar rájöttek, hogy ez nem fog menni, de megmaradt a tervezési alapelv, hogy amilyen alacsony dúsítással csak lehet. Rengeteg mindent alárendeltek annak, hogy neutront sehol ne veszítsenek. Emiatt van grafit moderátor, emiatt van a víznek az RBMK-ban reaktorméreg-hatása és pozitív üregegyütthatója (míg más erőművekben a víz megfelel moderátornak). Emiatt kellett a szabályozórudak kihúzott állapotában a helyükre grafitrudat behúzni. Ezért volt eredetileg engedélyezve a szabályozórudak veszélyesen nagymértékű kihúzása is. Emiatt lett az egész reaktortartály olyan borzasztóan nagy méretű, hogy hajlamossá vált partíciókra szétesésre. Ezért kellett majdnem 200t üzemanyag a reaktorba.

A Leningrád erőműnél eredetileg megpróbálkoztak 1,7%-os üzemanyaggal, de kb azonnal rájöttek, hogy szabályozástechnikailag annyira instabil, hogy üzemeltethetetlen. Felemelték 2%-ra, ezzel mentek az 1986-os baleset idején is. A baleset után elrendelték, hogy min. 2,5%-os üzemanyaggal menjenek. Nyilván az alacsony-dúsítású üzemanyag támogatására az RBMK-ba már beletervezett hibákat nem oldotta meg, de legalább kevésbé provokálta azokat. (Összehasonlításként a VVER440-ek min 3,5%-os üzemanyaggal mennek, amennyire tudom Pakson mostanában 4,5%-ost használnak a hosszabb kiégési idő miatt).

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A kis mértékű dúsításnak volt szerepe a dologban (azért választották a grafit moderátort, hasonlóan a Magnox-hoz), és más spórolásnak is (a dúsítással is az a baj, hogy drága, és az RBMK további előnye, hogy a helyszínen építhető, nem kell hozzá nehezen gyártható reaktortartály, a containment meg nem is igazán jött szóba a mérete miatt). De szerintem a számítási pontatlanságok is szerepet játszhattak, láttam hivatkozást olyan cikkre, ami szerint ha kicsit kevesebb lett volna benne a grafit az uránhoz képest, akkor nem lett volna (vagy nem olyan nagy)  pozitív üregeggyütható. A szerzők ezt a zóna méretének és a csatornák közötti távolságnak a megváltoztatásával érték el, és persze szimulálták, akkori (és nem 196x-es) számítógépen. A nagy méret, gyenge csatolás, inhomogenitások problémája megmaradt volna úgy is, tehát az eredmény továbbra is egy nehezen szabályozható és kellemetlenül nagy reaktor lett volna, de legalább nem lett volna képes a víz elforralásával prompt kritikussá válni.

A kísérleten kívül az is szerepet játszhatott, hogy a reaktor alsó részéből eltávolítottak neutronelnyelőket, a nagyobb kiégés érdekében. A későbbi szabályozás szerint ezeket bent kell hagyni, elkerülendő, hogy a neutronfluxus a zóna aljában legyen nagyobb a tetejéhez képest (ahol a szabályozórudak vannak), és így a szabályozórudak alján lévő grafitnak a reaktivitásnövelő hatását is.

(A grafit moderátor megtartása mellett a másik megoldás a gázhűtés lett volna, az technikailag sokkal nehezebb, de nem lép fel az üregeggyüttható problémája. Ezt csinálták az angolok a Magnox, a franciák pedig az UNGG reaktorokban.)

Nagy mértékben egyetértek, nyilván nem is vitatom, hogy a korai elnagyolt számítások is hozzájárultak és ki lehetett volna hozni jobbat is belőle. De ettől függetlenül az üzemanyag-választás már az elején elvitte rossz irányba az egész design-t.

Annyit tennék hozzá, hogy nekem mindig is "érdekes" volt a spórolásos érvelésben, hogy a szocialista gazdaságban igazából nem voltak valós, piaci értelemben vett árak. Így az soha nem derült ki, hogy valójában melyik megoldással spórolnak volna a másikhoz képest. Ez inkább csak ilyen feltételezett spórolás volt. Az elképesztő nagy méreteik miatt nem lehettek az RBMK-k sem olcsó erőművek. De az tény, hogy a VVER-ekhez eredetileg a Skoda gyárnak kellett Csehszlovákiában a tartályt legyártania, majd onnan szállítani; érthető, hogy ilyen logisztikai problémákat el akartak kerülni.

"az is szerepet játszhatott, hogy a reaktor alsó részéből eltávolítottak neutronelnyelőket"

Igen, ez az a particionálódási probléma, hogy a tartály alsó harmadában akár névleges teljesítményt meghaladó izzó hotspotok vannak, miközben a felső kétharmad hidegen áll. A műszerezettség is rossz volt, mert csak vízszintes eloszlásban mérték a zónában a neutronfluxust, függőleges bontásban nem. Így a kezelőszemélyzet semmit nem tudott róla, hogy valójában mi történik odabenn. És persze arról sem, hogy ilyen állapotban a SCRAM nem biztonságos.

tldr: nem lehet ezt a konkrét üzemeltető személyzet nyakába varrni

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Pont úgy, ahogy a nyugati™ energiamultik is eltitkolják, nehogy kiderüljön, hogy a Szovjetunióban ilyen előfordulhat essen a részvényárfolyam, meg kiderüljön, hány politikust fizettek le, hogy elspúrkodják a kockázat-minimalizálás költségeit.

Pont úgy, ahogy a rendszerváltással demokratikussá™ avanzsált Magyarországon is bekövetkezhetett egy vörösiszap-katasztrófa úgy, hogy évekig szivárgott már előtte az egyébként is túltöltött tározó, ami körül minden lehetséges módon megszegték a jogszabályokat, csakhogy a Bakonyi-klánnak ne kerüljön túl™ sokba™ a hulladékgazdálkodás.

Pont úgy, ahogy az 1945-ben két atombombával Japánba exportált demokrácia™ is lehetővé tette a Tepco-nak, hogy ne készítse fel a létesítményét egy földrengés és egy cunami együttes hatására, ami Japánban azért legyünk őszinték, jóval gyakoribb, mint bárhol a fejlett világban. Ahogy azt is lehetővé tette, hogy a 2011 óta gyűlő radioaktív vizet egész egyszerűen beleeresszék a Csendes-óceánba.

Ahogy azt is lehetővé tette, hogy a 2011 óta gyűlő radioaktív vizet egész egyszerűen beleeresszék a Csendes-óceánba.

Most őszintén, hova tegyék? Te megiszod? (Most arról nem beszélve, hogy az óceán olyan 10 év alatt teljesen átkeveredik, szóval az egész tényleg, szó szerint, csepp a tengerben.)

Ja értem, tehát most éppen azzal mosdatsz egy katasztrófáért felelős céget, hogy hajbazer nem issza meg a radioaktív vizüket, ígyhát sajnos muszáj™ az óceánba ereszteni.

Véletlenül sem kéne mondjuk előtte ártalmatlani. Véletlenül se kéne figyelembe venni, mit okoz ezzel a környezetnek, a halászatnak stb. azelőtt a 10 év előtt, hogy teljesen™ átkeveredne™.

Vicces látni, hogy mennyire ott van néhány hétköznapi ember reflexeiben is az, ami Csernobilhoz, Fukusimához és más ipari katasztrófákhoz vezetett. Gratulálok a szegénységi bizonyítványodhoz.

A kérdés az, hogy van-e valami jó ötleted a hatástalanítására, mert másoknak sajnos nincs. Nyilván jó lenne, ha lenne, de ha nincs, akkor nincs. A víz mennyisége olyan kicsi, hogy nem várható, hogy emiatt valaki is radioaktív halat fog fogni. A környezetnek nem fog kárt okozni, a halászatnak is csak a bizalmatlanság, nem a víz. (A tengerben ennél sokkal több természetes radioaktív anyag van eleve, a kozmikus sugárzás miatt, az esővíz általa a kőzetekből kioldva, és sokkal több fallout pl. a légköri atombomba-kísérletek miatt.)

Az ipari katasztrófához pedig nem az vezet, ha az a hozzáállásom, hogy kimondom, ha hülyeséget beszélsz, hanem az, ha rossz módszerrel méretezik a cunami elleni gátat és ha nem építenek be elegendő redundanciát. Nem védem meg a felelős céget (mitől? már becsődölt, beállamosították, most védeni kicsit értelmetlen lenne), de azt elfogadom, hogy Japánnak előbb-utóbb vissza kell nyernie azt a területet, meg kell szabadulnia ettől a nyomorult víztől, és valószínűleg az óceánban a legkevésbé káros.

( nagyjoco | 2023. 12. 19., k – 00:01 )

Mindmeghalunk. 

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.

( Sanya v | 2023. 12. 19., k – 01:44 )

0 bizonyíték, légből kapott , zagyva info, tipikus 444.

Nem mondom, hogy hamis, de a 444 cikke pocsék

Elég gyanús, hogy fel van fújva, mert tényleg csak a 444.hu ír róla, meg a Bloomberg, amire forrásként hivatkozik. Az utóbbi linken sem lehet elolvasni, mert regisztrációhoz van kötve a cikk olvasása, arra meg nem vagyok hajlandó. Szerintem felesleg aggódni, ha valami nagy baj lenen az erőművel, akkor tele lenne vele minden híroldal.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Na persze! Ez olyan egyértelmű, hogy ha egy orosz atomerőműben baj van, akkor a hivatalos csatornán beküldött TASZSZ hír alapján gyorsan megírja a Pravda, onnan meg átveszik a többiek.

Ja, nem.

Egész biztosan akkor hallanánk róla először, ha már elhárították, vagy kiderülne, hogy nem tudják elhárítani (és ezt nem sikerül titokban tartani). Oroszország pont úgy működik ma is, mint a '86-os csernobili eset idején.

Ezzel persze sem alátámasztani, sem megcáfolni nem szeretném a hírt vagy annak hitelességét.

Ha jól értem a Bloomberg-cikket, akkor a hibával azért a két fő probléma az, hogy a) nem jelentették (pedig Csernobil után megígérték, hogy minden hibát jelenteni fognak) és b) nagyon sokba kerül (ki kell tisztítani valahogy a reaktorból ezt a piszkot, és addig késik a projekt, nincs energiatermelés). Ebből én az a)-t tartom elsősorban aggályosnak [ahol a ki hibákat nem jelentik, ott előbb-utóbb lesz nagy, az RBMK-val is volt sok - a 86-os robbanáshoz képest - kis hiba, azokból lehetett volna tanulni, a reaktorokat módosítani, ahogy a baleset után tették (jók úgysem lettek, de legalább akkor már tényleg nem voltak tragikusak sem)], a b) inkább arról szól, hogy mennyire kockázatos befektetés egy VVER-1200 (de az atomenergia amúgy is eléggé az, elsősorban azért, mert lehet, hogy megépíted és addigra atomellenes a közhangulat, és megszavazzák, hogy nem használhatod). Egy VVER-1200 mondjuk egy elég modern reaktor, nem valószínű, hogy olyat csinálna, ami kijön az épületből. Ha csak tönkremegy, de az épületen belül marad, azt az oroszok és valaki oroszbarát pénze bánja, szóval nem nagy baj.

Ezt keresed?

https://444.hu/2023/12/18/sulyos-reaktorhibat-titkolt-el-a-roszatom-egy…

„A második blokk állítólagos, 2023. február 25-i, nem tervezett leállításáról szóló információ tényszerűen nem helytálló, és nem egyezik a hivatalos feljegyzésekkel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hivatalos adatbázisa szerint, amelynek pontosságát megerősítjük, atomerőművünk második blokkja csak 2023. március 25-én érte el első kritikalitását, majd 2023. május 13-án csatlakozott a hálózatra. Ezért lehetetlen, hogy a blokkot 2023. február 25-én karbantartás vagy bármilyen más ok miatt lekapcsolták volna” – írták válaszukban.

Úgy fest, megint hazudoznak.

trey @ gépház

Azt kerestem, hogy itt miért 444-ezik mindenki, amikor a hsz-ben Bloomberg van. Lentebb már valaki válaszolt értelmesen. Az alapján lehet, hogy a 444 félrefordított valamit. Az is lehet, hogy a Bloomberg is téved. Mindenesetre ennél mind sokkal aggasztóbb, hogy ha akár egy INES 0-s eseményt is eltitkoltak, mert az eltitkolásokból lesznek a ki nem javított hiányosságok, abból meg a súlyosabb események. Oroszország és Fehéroroszország ezt egyszer már felfogta, amikor belépett a NAÜ-be. A Szovjetunió  is részt vett abban, amikor kidolgozták, hogy mit hogyan kell jelenteni, elfogadta, és az utódállamok is alkalmazták eddig rendszeresen. A megállapodás előzménye a csernobili súlyos baleset volt, aminek volt előzménye, egy-két kisebb üzemzavar, aztán legalább egy baleset (részleges zónaolvadással, szóval nem apróság). Ha még az üzemzavar idején ismertté válik a dolog, akkor kénytelenek lettek volna akkor megcsinálni azokat a módosításokat, amikkel a többi RBMK-reaktort a baleset után (néhány évvel) nagyjából elfogadható biztonsági szintre hozták.

( uid_17626 | 2023. 12. 19., k – 11:22 )

A pánikkeltés mindenhol bűncselekmény.

Tudom többféleképpen is értelmezni.

1. Cinikusan: persze, hogy nem jelentik, minden rendes diktatúra, Fehéroroszországot beleértve, rendesen cenzúrázza, hogy milyen hír mehet ki. Valószínűleg a SzU-ban is pánikkeltésnek számított volna, ha Pripjaty-ban szólsz a szomszédnak, hogy ne menjen ki focizni.

2. Célzásnak, hogy a hsz pánikkeltés. Erre még akartam írni, hogy amellett, hogy Bloomberg-cikkre hivatkozik, az a Bloomberg-cikk eléggé hihető. Egyrészt, amikor arról volt szó, hogy mi van ezzel az erőművel, Lukasenko is mondta, hogy voltak műszaki nehézségek. Szakértőket is megkérdeztek, akik szerint lehetséges ilyen probléma. A Roszatomot is, akik azt válaszolták, hogy egyrészt nem tudnak semmit, ők az építők, nem az üzemeltetők, másrészt ott nem volt semmiféle baleset. Ami teljesen kompatibilis a hírrel, hiszen ez nem baleset, az az INES skálán 4-es és attól fölfele besorolt esemény, az alatt súlyos üzemzavar, üzemzavar, rendellenesség, és normális működéstől való eltérés van. Még a paksi pihentetőmedencés eset is csak súlyos üzemzavar volt, és csak azért súlyos, mert fűtőelempálcák sérültek. INES 0-3 nem igazán alkalmas pánikkeltésre, hacsak nem a reaktort üzemeltető cég részvényeseiről van szó (sokba fog kerülni, de nem lesz embereknek baja).

3. Fenyegetésnek, hogy majd jól följelented valahol.

( jevgenyij | 2023. 12. 19., k – 13:33 )

„aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul”

“Az ellenség keze betette a lábát”

( mbael | 2023. 12. 19., k – 14:42 )

Szerkesztve: 2023. 12. 19., k – 14:44

444-nek az URL barjat se hiszem el nem hogy a cikket amit irnak

1-2 kiveteltol eltekintve tartotiszt altal lediktalt blogposztok

Hát kövezzenek meg de én ebből kb. azt olvasom le, hogy a random cikkekből merítve hibahatárosan 1.9-2.0 megbízhatóság között 4x 444, 8x telex, 7x index, 4x 24.hu szerepel ami számottevő. Nincs valami hatalmas különbség index és telex között, a 444 meg feleannyiszor hozta ezt a megbízhatóságot. Ezek közül a 444 az egyetlen ráadásul aminél 0.2 az ad hominem támadások értéke, többieknél 0.

Tereles.

Raadasul a valosag az, hogy Orban gyozelme a te problemad, nem az enyem. :) Ahogy a Stockholm-szindromad is a te problemad. :)

De persze ez nem valtoztat azon, hogy melyik medium megbizhato es melyik nem. Az tovabbra is itt erheto el: https://21kutatokozpont.hu/mediairanytu.html

Tereles.

Jah, Orbán kiterelte a birkákat Svájcba.

 

Raadasul a valosag az, hogy Orban gyozelme a te problemad

Nekem a többi szereplő silánysága a problémám.

 

Ahogy a Stockholm-szindromad is a te problemad.

Még nincs ilyenem, de jövőre megnézem, hol lehet hozzájutni. Talán valamelyik "progresszív" kurzuson?

 

De persze ez nem valtoztat azon, hogy melyik medium megbizhato es melyik nem.

Azon semmi nem változtat, legfeljebb a médiumok maguk.

 

Az tovabbra is itt erheto el

Micsoda?

:)

- Le van irva, hogy mi alapjan keszult.

- Nem rugtak ki/valtottak le statisztika elkeszitok vezetojet, mikor nem tetszettek a szamok.

 

De ha hazudnak a szamok, akkor jelentsd be oket es akkor lennie kell helyreigazitasnak. Bar gondolom mar mas megtette volna, ha igy lenne. Szolj, ha kesz. Majd megkovetlek.

( nagyjoco | 2023. 12. 20., sze – 07:38 )

Napi turha az Agymosó Művekből. 

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.