Dell R430 SSD milyet?

Szerverek

Van otthon homelab céljára egy R430-am. 4 disk-slot van benne, tele is van (2xSSD, 2xHDD).
Az SSD-k 750-es Intel SSDSC2BB80-k (szerintem) SATA-k. Kicsik és "nem gyorsak". Nem egy erőgép de ha nem muszáj nem cserélném le.

Vennék bele nvme ssd-t: intel dc p3600/3700-at illetve samsung pm1725 (a? b?) amit néztem. 1.6TB már jó, vagy afölött.
pcie x16 csatoló van ebben a gépben ha jól néztem, ezt használnám.
bootolni nem kell róla.

Kérdéseim: 
- vegyek ilyen fenti (használt, régi) ssd-t?
- vagy inkább vegyek m.2 csatolót és abba "kommersz ssd-t"? - igazából meg tudom oldani hogy a folyamatosabb terhelések maradnak az enterprise ssd-ken és ami "developer jelleggel" nekem gyorsan kell csak azt tenném az újra.
- vagy inkább tényleg cseréljem le valami újabbra?

Köszi!

  • 1677 megtekintés

( ggallo | 2023. 11. 02., cs – 08:45 )

Ha nem kell az NVMe boot, akkor teljesen jó megoldás a PCIe kártyára tett M.2 meghajtó. Én használok ilyen megoldást R630-ban (2x SATA M.2 boot meghajtó alaplapra kötve, 2x NVMe meghajtó más célra), jól működik, és szabadon maradt a 10x SFF hot-swap hely tárkapacitásnak.
Az R430 azért elég jó gép, és két, aránylag modern CPU-val jó erősre felhúzható kis pénzért manapság.

Az Axagon-nak van pár ezerért 1x M.2 to PCIe kártyája, ami mindenféle méretű PCIe slot-tal kompatibilis (nem csak x16-ba tehető). Olcsón 2 férőhelyes M.2 kártyát én eddig nem találtam. Ami van két férőhelyes, az vagy olcsón 1x NVMe és 1x SATA (külön SATA porttal), vagy drágán RAID képességű (ami meg általában nem kell). 

Bele NVMe SSD-t én csak enterprise kategóriát vennék. A Samsung PM sorozat teljesen jó. Mind tud legalább 1 DWPD-t 5 év gari mellett és van bennük Power Loss Protection (ez elsősorban azért jó, hogy az írás is gyors lehessen). Az mondjuk tény, hogy M.2 foglalattal nem könnyű nem-konzumer SSD-t venni, mert azok jellemzően U.2 és U.3 (újabban E1-E3) kivitelben léteznek inkább, nem a beépíthető M.2 formátumban.

Bevallom, nem mértem meg. Ceph HDD alapú OSD-hez van használva Bluestore metadata tárolásra. Két HDD tartozik egy ilyen SSD-hez (a másik üresen árválkodik). Ráadásul nem valami csúcs terhelésű szerver, így a használati adatokból sem tudok értelmes adatot mondani. Ja, meg csak 256 GB-os méretűek, amik egyébként sem gyorsan (NVMe mércével).

De műszakilag annyi a kártya, hogy az M.2 meghajtó 4 db PCIe vonalát az alaplaphoz köti, szóval annyit tud, amennyit az a meghajtó egy alaplapi M.2 slot-ban tudna.

A különbség az asztali és az enterprise ssd-knél a szinkron írásnál van (virtuális gépek, sql adatbázisok). 
Aszinkron irásnál mind a kettő elöször RAM-ba ír és csak utána a cellákba, nincs különbség. Szinkron írásnál az asztali kénytelen rögön a cellákba írni, az enterprise viszont továbbra is RAM-ba ír, 
a PoverLossProtection technika miatt. A különbségek itt már nagyok: asztali 4K szinkron random irás (SATA , Nvme is - az nvme egy platform,  nem sebesség) : 2-3 MB/sec , PLP-s ssd: 80-100 MB/sec.
Mivel asztali gépnél nincs ilyen igény, oda felesleges DC ssd. Ha  nincs különösebb  i/o igény szerverekben is elmegy az asztali, ha árban , garanciában az asztali jobban tetszik.
De nincs olyan, hogy egy felsőkategóriás asztali ssd (samsung pro, stb) , az már majdnem olyan mint egy DC ssd.

https://blog.claryel.hu

Itthon a legkönnyebben a Samsung meghajtói érhetőek el. A neten, YT-on található neves gyártók (Intel, Micron, Kioxia, stb.) termékei vagy nincsenek, vagy horror drágán.

2.5" SATA-ból a PM893 bevált (250 GB - 8 TB között érhető el), PLP, 1.0 DWPD, 5 év gari

M.2 NVMe datacenter vagy enterprise kivitelben gyakorlatilag nincs, mert abban a környezetben nem releváns az M.2 csatoló. Konzumer modellekben meg nincs PLP. De ha találnál PLP-s M.2-t, érdekelne! :-)

elvileg igen, de meg nincs ilyenem, nem teszteltem le, igy biztosat nem allithatok.

annyit talaltam meg az asus kartyarol, hogy a biosban ugy kell beallitani az x16-os pcie slotot, hogy 4x4-eskent mukodjon. ezt elotte mindenkeppen megneznem, hogy be lehet-e allitani az adott gepen.

amit eddig teszteltem, az satas datacenter ssd volt, az szepen muzsikal.

neked aztan fura humorod van...

Na jó, de 4k blokkméret és kötelező sync írás esetén az IOPS a nézendő érték, nem az átvitt adatmennyiség.

Ráadásul ez a terhelés (pláne a kötelező sync írás) eléggé ritka a valóságban. Plusz, ebben rosszak a PLP nélküli meghajtók, mert a sync kérés miatt ki kell írniuk NAND-ba az adatot, nem elég lenyelni DRAM-ba. Ezen felül a legtöbb (nagy) SSD (pláne az NVMe meghajtók) belül 8k blokkmérettel dolgoznak, így a 4k megszivatja őket erősen akkor is, ha PLP-s.

512-es a blokkméret ahogy néztem.
A sync-re szerintem azért van szükség hogy pl. a zfs ne tudjon felette okoskodni és tényleg hardvert a hardverrel tudjál hasonlítani. És ennyit "bármilyen körülmények között" tudni fog azaz real-life ennél csak jobb lehet.
Az egyik fenti dd-s tesztnek is pont ez volt a hibája.

Érdekességképpen a Mac M1-ben (posixaio-val) megnéztem: 40MB/sec azaz 10k IOPS megvolt.

zászló, zászló, szív

A logikai szektorméret az OS felé lehet 512 byte, de a meghajtó terhelésénél mindig azt kell figyelni, valójában milyen blokkméretet mozgat a meghajtó, és ahhoz érdemes igazodni. Egyébként a teljesíménye távol lesz a maximálistól/gyáritól. Azért írtam a 8k-t mert ez már általános SSD-k esetén. De én még nem láttam semmilyen SSD-t, ami 4k-nál kisebb blokkméretet használ natívan.

Értem, hogy a teszt miért így van paraméterezve, csak nem látom értelmét ezt mérni. Sohasem natív hardverre végzünk műveleteket, azt az OS meg az FS meg a többi közteg réteg csinálja.

Az, hogy sok teszt arról szól, hogy kizárja a meglévő gyorsító és optimalizáló funkciókat, meg butaság, mert ilyent értelmes ember nem csinál a valóságban. Az ilyen tesztnek "rossz" eredményei miatt pedig el lehet költeni sokkal több pénzt a szükségesnél, sokkal jobb hardverre, ami sose lesz kihasználva.

"sok teszt arról szól, hogy kizárja a meglévő gyorsító és optimalizáló funkciókat, meg butaság, mert ilyent értelmes ember nem csinál a valóságban".

Az attól függ pontosan mi a teszt alanya és mi a teszt célja.
Ez méréselmélet, igazából nincs köze az iT-hoz.

Minél több rétege van egy rendszernek annál nehezebb jól letesztelni és annál nehezebb helyesen megmondani hogy pontosan hogyan is fog viselkedni bizonyos helyzetekben.
Ha két azonos funkciójú hardver elemet vizsgálsz (például ssd-t) akkor jó módszer minden más optimalizálást kizárni. És persze érteni is kell hogy valójában mit kapsz eredményt.
Nem a rendszer várható (össz)teljesítményét fogod kapni hanem kapsz egy(néhány) viszonyszámot a két eszköz között. 
Ebben az esetben tök felesleges a cache-eket meg tömörítéseket belemérni mert nem arra vagy kíváncsi. 

Volt itt fentebb az a dd-s teszt. Megmértem az ssd-men is meg a hdd-men is. Az egyikre mért 500MB/s-t, a másikra 600MB/s-t. Azaz kb megmérte hogy a zfs milyen gyorsan tudja összetömöríteni a nullákat és kiírni azt a nagyjából két szektort amit ki kell. Van köze a valósághoz? Nem sok. Annyiban igen, hogy ha kiírsz egy-egy 4kb-s file-t akkor lényegében tökmindegy a zfs szempontjából hogy mire írod ki. Ez a valós use-case? Nyilván még homelab esetében sem.

Egy rendes fio teszttel meg kijön szépen hogy a régi ssd nagyjából 3x gyorsabb mint a 15k sas diszk. Mivel csak 4k-val mértem ezért a 3-as szorzó iops-sel is meg mb/s-el is nyilván egyforma, az iops a limitáció. 

Hogy igazából mit is várok ettől az NVME SSD-től? Szerintem nagyjából félgőzzel ki fogja koppantani a szerver belső sávszélességét (egy szálon is meg akárhány szálon is) kb. 1-1.3GB/sec környékén - azaz messze az SSD határain belül. A mostani olyan 450-550MB/sec-et tud azaz annál gyorsabb lesz. Latency-je is nyilván jobb lesz a mostaninál sokkal.
Ezektől (meg attól hogy ext4-et is teszek rá és nem csak zfs-t) azt várom hogy a docker build-jeim gyorsabbak lesznek.

Valszeg be fogom alkalmazni ZIL-nek is, attól meg azt várom hogy a többi storage-ra írásom fog jelentősen gyorsulni. 
Tehát lesz olyan performance teszt is ahol direkt nem fogom kihagyni egyik réteget sem, hanem end-to-end tesztelek. 

Meglátjuk. Beszámolok itt is.

zászló, zászló, szív

Én ezt mind értem, de akkor sem látom, hol lenne hasznos egy-egy elem ilyen módú, szóló vizsgálata IT területen, ahol végül is valamilyen rendszert szeretnék kialakítani, nem szólóban használni.

Én inkább látom értelmét különböző módon szervezett kötetek, különböző "gyorsítókkal" ellátásának (értem ez alatt mondjuk ZFS esetén az L2ARC és SLOG special-okat, vagy Ceph-nél Bluestore metadata), és azt mérni. Az, hogy egy SSD vagy HDD mit tud nyers teljesítményben, megadja a gyártó, nem igazán kell megmérni. Hacsak azért nem, hogy az adott hardver nem túl kevés-e a gyári értékek eléréséhez...

Egyébként én a helyedben azt a vonalat is megvizsgálnám, hogy bentre tenni PCIe M.2 SATA kombó kártyákat (pl. Axagon PCEM2-D), abba valami olcsó SATA M.2 boot/rendszer meghajtók (tükörben), amiket rá tudsz kötni az alaplapi SATA portokra (kábellel ofkorz), és a hot-swap helyekre meg 2-4 TB-os 2.5" enterprise SSD (pl. Samsung PM883-PM893), amit ZFS RAID10 szervezésben elég szép IOPS-t tudna, meg szekvenciálisan is 1 GB/s körül, ha az kell. És még redundáns is, meg aránylag olcsón beszerezhető Enterprise meghajtó ilyen kivitelben. Az M.2 meghajtók (nem-konzumer) nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem elérhetők. Sajna az R430-ba még nem tehető U.2-es meghajtó (R630-hoz már van olyan kártya, amivel 4 db U.2 betehető), így marad az entetprise SATA SSD, mint elérhető és megfizethető eszköz..

További gyorsításra a kártyákra még lehet tenni 1-1 NVMe meghajtót, és abból az egyik lehet L2ARC (bár én inkább a sok RAM-ban hiszek), a másik meg SLOG. Az L2ARC lehet konzumer is, az SLOG viszont PLP-s kell legyen (magas random write IOPS), csak úgy lesz értelme (egyébként lassabb lesz random írás során, mint a SATA RAID10 tömb...).

CPU terén meg Te látod, hogy a mostani hardver max-on megy-e build közben, ergo érdemes-e frekvenciában vagy magszámban felfelé menni.

"Az, hogy egy SSD vagy HDD mit tud nyers teljesítményben, megadja a gyártó, nem igazán kell megmérni. Hacsak azért nem, hogy az adott hardver nem túl kevés-e a gyári értékek eléréséhez..."

ugy remlik consumer ssd-knel volt egy nagy ugras gyari ertek iopsban mikor elkezdtek hasznalni cache-kent a szamitogep memoriajat, akar a datacenter ssd-ket is joval megelozve.

ha van szunetmentes a desktop gepen, akkor el tudom fogadni, hogy hasonloan a datacenter ssd-khez amik eloszor memoriaba teszik az adatot, ezt az iops erteket vegyem alapul, de szunetmentes nelkul ezt a cache-t kikapcsolja? celszeru lenne. es erre kellene egy masik iops ertek, ami mar nem mutat ennyire jol.

neked aztan fura humorod van...

Intel/Micron-nak volt egy terméke 3DXpoint cellák, ezekben nem volt RAM cache, ennyit tudtak a cellák, optane néven futott, enterprise árban , ebből volt permanans memória is, (fajlagosan olcsóbb volt mint a RAM , csak a legkisebb is  128  gigabájtnál kezdődött) .
Ugy tudom megszünt, legalábbis kereskedelmi forgalomban nincs, használtan itt ott (gykorlatilag nem lehet elkoptatni, napi 100 teleírással hírdették:

https://www.ebay.com/itm/305155480537?epid=22051659728&hash=item470caf1bd9:g:1EgAAOSwpmJlNDd5&amdata=enc%3AAQAIAAAA8Jeqt0SpWJKPch4hcqFVR83PHlcVIJC0wzIK7jTgBDF%2BrZTT1H%2BdfK6SultuBX7GE3FVoVIFPO2tzKhqME3B7xUa3xgiaQfwEsdAfY%2FYrsaBTWPeGyZiSfd2R4pUIXKU4S83kxVPKD%2BKv3imyTQT9l14GgWLJTg6%2F2yT%2BoRtkgNr1Ng6qKy9fVXY2WV%2FnK3MwE6WL2XwvvSLqBBc4uDVfUIgjCEGLzxPIYkuE1VYsfef0CxMHpo9uWZwWNxAwLzfcG1mgKjuQ5SdLr3Os3m2P9vtE%2FvrtjifaGdcGBc9gf6EUVlRyPHqJZIqfgrP4AD%2FnA%3D%3D%7Ctkp%3ABFBMgJys7PVi

https://www.ebay.com/p/10011992813?iid=364403658822

https://blog.claryel.hu

hasznalni cache-kent a szamitogep memoriajat, 

 

Iráskényszerem van :-)

A cache vonalra gondoltam volna, optainek nem PLP-sek, nincs  rá szükségük, mert nincs bennük RAM , cache, akármi, csak NAND. Ezek a cellák ennyit  tudnak. Nm volt rá igény, a permanens RAM -okhoz egész más programok  kellenének,  piacnak nem kellenek (még). 
Az én véleméyem az , hogy nincs olyan hogy elég gyors CPU -minek több, elég gyors a  lemez, elég gyors a memoria, elég nagy lemez, elég gyors internet, minek a 10 Gb ethernet. 

https://blog.claryel.hu

Nah, jó nagy kavar van a webshopokban is, nvme m.2 a terméknév aztán képen ott az u.2 form factor és fordítva.
Samsung oldalán az m.2 form factor fent sincs, csak az u.2.
Közben rájöttem h valszeg azért mert csak oem-nek adják az m.2 form factort.

Remélem amit rendeltem az m.2 lesz :)

zászló, zászló, szív

Tettem a kontrollerre egy rpi-re való bordát :)
Meg a hővezető pasztát. És emeltem a ventilátorok minimumát 30%-ra.

Most így vagyunk: 

Temperature Sensor 1           : 42 C
Temperature Sensor 2           : 59 C

110-es bordát nem találtam de kaptam ragyogó ötletet: veszek két 80-as bordát és elvágom :)

zászló, zászló, szív

Vagy befőttes gumi rögzíti.
Pl. az alábbi Axagon CLR-M2L3 bordához a képen szereplőtől (postázó gumihoz hasonló) eltérően csak 1mm átmérőjű gumiból készűlt rögzítő gyűrűket adtak. (Egy Dell OptiPlex 3070 Micro PC-be került, ahol más nem fért volna be a 2,5" meghajtó alá. Az nvme ssd + thermal pad + borda + rögzitő gumi pont felvette a rendelkezésre álló 7 mm magasságot).
https://www.axagon.eu/en/produkty/clr-m2l3
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Az NVMe boot nem attól függ, hogy az SSD alaplapi vagy PCIe kártyára toldott M.2 foglalatban megy. Az UEFI BIOS-on múlik, de ahogy nézem, ez a szóban forgó 430-as Dell már 4. genes Intel, azoknak a BIOS-a már tud NVMe bootot. Ha véletlenül nem isi támogatná, az ilyen gépekhez szokott a közösség csinálni hekkelt BIOS-t, ami meg támogatja.

Illetve, ha szerver, vészesetben megoldható, a boot korai szakasza pendrive-ot vagy SATA/SAS meghajtót használ, és onnan, ha pl. Linux, akkor az initramfs-t használó kernel meg tudja oldani saját hatáskörben, hogy tovább folytatódjon a boot NVMe meghajtóról.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A T430 BIOS nem tud NVMe SSD bootot.  A T430 alaplaján nincs M.2 slot, PCIe kártyával működik benne az SSD, de a BIOS nem támogatja az NVMe SSD-ről való közvetlen bootolást. Viszont van egy belső USB portja, amibe lehet tenni pendrive-ot  a /boot-nak, azzal tökéletesen megy.

https://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

( freeoli v | 2023. 11. 03., p – 21:17 )

Samsung enterprise jellegű de viszonag kommersz SSD-k tökéletesek és gondolom van benne perc is.

Simán vehetsz bele 4Tb-s sata samsungot, tökéletes lesz. Nekünk nagyon sok megy belőle évek óta komoly terheléssel. A perc pedig bármit lekezel amit beleteszel. 

Samsung enterprise jellegű

Szerintem meg nincs átmenet,éles a határ magas i/o terhelésnél az aszatli és a DC-plp ssd-k között. Egy nagyságrend vagy még több, proxmox mérése:
https://www.proxmox.com/images/download/pve/docs/Proxmox-VE_ZFS-Benchmark-202011.pdf

Asztali 1-2 MB/sec , DC: 50 mb/sec-től kezdődik,  300 ig. 3 éves mérés, de ez most is így van .  

https://blog.claryel.hu

A Samsung a datacenter és enterprise vonalat tolja. A datacenter vonalon a PM széri 1 DPWD, az SM széria 3+ DPWD-vel megy. E felett van az enterprise széria, de árban is enterprice..., és ott talán 3,6-os DWPD-k közlekednek. A PM és SM Samsung SATA szériával sokéves kiváló tapasztalatunk van, már van néhány U.2-es P9A3-as NVMe, eddig azok is hasítanak.

M.2 NVMe fronton létezett egy SM951-es széria, az elvileg PLP-s, de hasonló folytatása lehet neki. Érdemes a Samsung weboldalon ránézni, guglival a Samsung datacenter ssd-re keresve jön hamar.

Ez nagyon szép csak az esetemre nézve sajnos nem releváns - homelab, limited budget és limited space. Gyakorlatilag az az 1 (esetleg up to 4) helyem van amit a fenti asus kártya biztosít. Ahogy mértem a gépet valszeg egy darab NVME SSD is szaturálni fogja az elérhető sávszélességét, többet már csak ezért sem lesz érdemes belerakni. 
A redundancia itt (még) nem fontos, bár megoldhatónak látszik.

zászló, zászló, szív

Pedig ez az SSD-k átka, a legtöbb gépbe csak 1-2 megy, főleg ha nem szerverről vagy valami komoly workstation-ről van szó, így a régit ki kell venni ahhoz, hogy az újjal upgrade-elni tudd. Persze a régit sem kell a kukába dobni, beteszed valami régi gépbe, vagy USB3-SATA adapterrel használod pendrive-nak, külső meghajtónak, pl. nagyon jól jön az ilyen, ha OS-t telepítesz, gyorsabban írod ki az iso-ját, gyorsabban települ fel (SSD-ről SSD-re). Lehet annak hasznos funkciót találni, nem kell sajnálni a cseréjét. Nem véletlen van tele a használt piac is filléres, de még teljesen jó, kisebb SSD-kel (60-256 giga), mert ezek kicsik, mindenki lecserélte őket, nem tudta a gépben hagyni, nem akarja fiókba rakni, és szabadulnának tőle.

A másik az a sebesség. Ilyen régi, 1-4. genes gépekbe nem sok értelme van az NVMe-nek, hacsak nem szekvenciálisan hajtod ki. Random I/O-ban, és latency-ben maguk ezek a régi procik nem elég erősek, hogy kihajtsák maximum sebességre, amit az SSD tudna. Ahhoz kell egy 8-10. genes intel, vagy 2-3. genes Ryzen legalább, de inkább még újabb, 5 GHz körüli, meg elég és gyors RAM, hogy ki tudd hajtani. Régi gépbe hiába is teszel ilyet, bottleneck hatás miatt valami be fogja lassítani, nem fogja magát kifutni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Hát, ha egy R430-ba beteszek 1-2 db SAS3-as (12 Gbps portonként), 4-8-16 portos HBA-t vagy RAID vezérlőt, meg pár 10 GbE hálózati portot, akkor vígan ki tudja hajtani a kártyák teljes szávszélességét a gép (ha van raktuk elég meghajtó, ami adja az adatot). Nem lesz ott gond egy PCIe 3.0 csatolós NVMe elhasználásával sem...

Nem, én nem a csatlakozó sávszélességére írtam. Random I/O-nál már procierő is kell, mert ugye fel kell dolgozni a kapott adatokat. Ilyenkor a proci fog korlátozni, nem a PCIe 3 vs 4. Ez nem csak NVMe-nél van így, hanem SATA-n is, régi C2D-ós gépek pl. ugyanarról az SSD-ről lassabban bootolnak, töltenek, mert nem bírják kihajtani. Nem a SATA2 vs. 3 miatt, az csak szekvenciálisan fontos.

Nem azt mondom, hogy nem lehet NVMe-t betenni, de egy régi gépnél fel kell készülni, hogy bottleneck lesz, nem fogja kifutni magát, nem szabad túl szenzációs teljesítményre számítani, mert könnyen csalódás lesz a vége. Pedig én teljesen NVMe párti vagyok, sokkal modernebb interface, nem kell külön TRIM-ezéssel meg AHCI/RAID móddal vergődni, ki lehet hagyni egy köztes (SATA) vezérlőt a folyamatból (emiatt olcsóbb is, mert így a drive vezérlője közvetlenül tud a processzorba integrált, azzal ingyen jövő PCIe vezérlővel beszélgetni), meg pl. NVMe 3.0-ás protokolltól kezdve egy SSD tudja a rendszer RAM-ot is DRAM cache-nek használni. Szóval jó cucc az NVMe, ha lehet én is azt preferálom, de a SATA-nak sem vagyok ellene, ha van úgyis hozzá vezérlő, szabad port, olcsóbban kijön, sebességben az is elég, vagy úgyis régi gépbe lesz.

Más részről a SATA-nak is megvan az előnye. Régebbi lapok, legacy OS-t tudnak róla bootolni, amik meg pl. NVMe-ről bootolhatatlanok (pl. XP), meg a SATA SSD-knek az ATA password-özése kulturáltabb, mint az NVMe-k sedutil-os meg TPM-es gányolós megoldása. Plusz a SATA még mindig olcsóbb drive szintjén, illetve könnyebben, olcsóbb adapterekkel használható USB-ről is. Illetve a SATA nem igényel annyi PCI sávot, ami szintén szűkös lehet egyes esetekben, ha másnak meg kell hagyni a PCI sávokat. Nem fekete-fehér téma, egyéni preferencia függvénye.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Én annyit mondtam, hogy az eredeti kérdésben lévő R430 - hiába 10 éves lassan a modellsorozat, - simán kaphat olyan CPU(ka)t, amiknek nem lesz gond ezt a teljesítményt leadni (E5-2600 v3 sorozat, ami 18 magig vagy 3.5 GHz alap órajelig skálázódik, és ilyenből kettő)... Ráadásul ezek a CPU mára filléresek (az újkori árukhoz pláne).

Ez erősen a terhelés jellegétől függ. Egymagos teljesítményben túl sokat nem tudsz felfelé menni, az R430-ba való v3-as procikból 3.5 GHz-es volt a legmagasabb base órajel (3.7 GHz turbo). Érdemben magszámot tudsz növelni, ha nem single-core feladatot futtatsz.

Mi storage jellegű gépekbe magas órajelű (így kevés magos) CPU-t teszünk, mert ott főleg az egymagos teljesímény számít, virtualizáció alá meg sokmagos, de nem túl alacsony órajelűt. Az L-es procikat már mellőzzük, mert bár nagyon csábító az ultra alacsony fogyasztás, nagyon alacsony a magonkénti teljesíményük, pár VM-mel is képesek 50% feletti CPU terhelést mutatni olyankor, amikor valójában nem komoly a terhelés..

( gabrielakos v | 2023. 11. 13., h – 20:30 )

Megjöttek az alkatrészek, az ASUS kártya enyhén szólva óriási, nem fér bele a serverbe.
Most rendeltem egy pici axagon kártyát, folyt. köv. (talán holnap).

zászló, zászló, szív

( gabrielakos v | 2023. 11. 15., sze – 00:15 )

Beszereltem az SSD-t, nagyjából 3x gyorsabbnak mérem mint a régit.

zászló, zászló, szív