China BANS Solar Panel Export

Erdekes lepes. 5 panelnek 4 kinai eredoje van.

Europa ismet jol elkurta ezt az ultra kinai termelesre fonodast.

Masik erdekes, hogy ez is Europat erinti leginkabb, hiszen nagyjabol 98% import kinai panel.

Ez is itt fog erdekes dolgokat eredmenyezni. Talan felhivja megegyszer az egy labra tamaszkodo ellatasnak SPOF hibajara.

Helyi eloallitas meg oke, hogy van, de keves es majdnem 2x bekerules vagyis nem versenykepes.

( uid_16591 | 2023. 08. 26., szo – 13:49 )

Csak februári hireket találok arról, hogy licenszeltek bizonyos technológiákat és korlátoztak néhány alapanyagot. Hol van bármi hir arról, hogy paneleket nem exportálnának?

( uid_17626 | 2023. 08. 26., szo – 14:41 )

Sajnos mire saját ipart építünk rá (van rá szándék itthon is), addigra csőddel egyenlő lesz napelemet gyártani. Ennek fő oka, hogy az eladási árat, az áram ára és az alternatív hozamok határozzák meg.

( st3v3 v | 2023. 08. 26., szo – 15:25 )

Jaku-nál a bölcsek köve, szinte megy minden kínai import nélkül is :)

( Hiena v | 2023. 08. 26., szo – 21:33 )

Annó, elég jó elvitatkoztam ezen egyik ismerőssel. Akkor azt javasoltam, hogy az államnak erősen támogatnia kell a szilícium technológiai cégeket. Szilícium előállítás, napelem, tranzisztor, egyszerű félvezetők. Ugyanis homokunk van, kellő energia bevitelével lehet rossz minőségű szilíciumot előállítani, amiből lehet rossz minőségű napelemet és félvezetőket gyártani.  Kb. ennél a pontnál le lettem, hurrogva, hogy ez, így piacképtelen lenne.  Valóban, a szabadpiacon igen, de ha az így készült rossz minőségű napelemek, nagyon nyomott áron lennének tömegesen kiadva  akár állami segélyként, akkor azok energiája visszajönne a hálózatba, ami a gyártási költségeket csökkentené. Az eltelt időben lehetne finomítani, fejleszteni a technológiát egészen addig a pontig amíg versenyképessé válna. (A versenyképességi pont jóval hamarabb elérkezne mielőtt a mostani csúcstechnológiát elérnénk, mert a nagyberuházásoknál az ár sokkal kritikusabb.) Ettől a ponttól kezdve a technológia önfenntartó lenne és mehetne exportra.
Az a baj, hogy sokan nem értik ezt. Megújuló energiánál, az számít, hogy termel-e, nem a hatásfok Egy 2%-os hatásfokú, fillérekből megépített, működő szélerőmű sokkal nyereségesebb, mint egy papíron létező 40%-os.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerintem meg ugyanaz van nagyban mint kicsiben: jelenleg nem nagyon tudsz napelemes beruházást pluszosra kihozni mert eltörölték a támogatásokat (AFAIK). Akkor miért gondolod, hogy országos szinten pluszos lenne telepumpálni minden felületet napelemmel? Sokkal ésszerűbb volna azokat az ágazatokat erősíteni, amik nyereségessé tehetőek a meglévő technológiai szintünkön is.

Megújuló energia témában pedig a kutatásokra kellene koncentrálni, mert jelenleg semmi sem térül meg piaci alapon, tehát az összes beleöntött támogatás kidobot pénz volt. Ezt a rengeteg pénzt abba kellett volna fektetni, hogy valami kémiai eljárást dolgozzunk ki, amivel egyszerűen tárolhatóvá válik az energia. Nem is lehetetlen és nem is légüres térben kell dolgozni, tehát van remény eredményre. Ráadásul mindig úgy lehet nagyot nyerni, ha te más irányba indulsz el mint mindenki más, pláne igaz ez egy olyan helyzetben amikor mindenki egy olyan divat után megy vakon, amiről ismert tény hogy zsákutca. De ha nincs is eredménye a kutatásnak, akkor is csak ugyanott tartunk mintha napelemekre szórtuk volna el a pénzt: sehol.

Könyörgöm. Minden ágazat valamilyen energiaforrásra épül. Optimalizálhatod a nyereséges üzletágakat, de a legnagyobb nyereség az, ha mindenkinél olcsóbban jutsz energiához.  Ehhez egy kapacitás kell, ahhoz meg egy igény, hogy megtérülő legyen a kapacitás kiépítése. A szilícium technológia zabálja az energiát (finomításnál heteket mennek a kemencék 800 fok felett), csak akkor lehet gazdaságos ha van olcsó energia, ha meg van igény az olcsó energiára, akkor bejönnek a megújulók is a képbe. Ehhez kell egy lökés.
A megújuló Magyarországon nem divat, hanem létkérdés. Nincs más természeti erőforrásunk amiből energiát tudunk előállítani. A fosszilisek nem lesznek olcsóbbak. A tárolás kérdésével akkor érdemes foglalkozni, mikor annyi a termelésünk, hogy sem felhasználni, sem eladni nem tudjuk. Addig még van min 20 év. Lehet menni a többiek után, mert nem biztos, hogy rossz irányba mennek, csak nem biztos, hogy ugyanazon az úton kell mennünk. Épülhetnének szolártermikus erőművek és kisgenerátorok is, de az nem fejlesztené a szilícium ipart, pedig a jövő abban van. Száz éven belül egy erős fing is több számítási kapacitást fog sodorni a levegőben, mint amennyi most az egész háztartásban fellelhető, de ebből csak akkor tudunk profitálni, ha azokat a chipeket mi gyártjuk.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Irigylem ezt az optimizmust, de éppen most tárgyaltuk ki párezer poszton keresztül, hogy sehogy nem jön ki rentábilisra a napelem befektetés. Vagy a szilíciumfinomítás folyamattal meg lehet csinálni, hogy csak akkor melegíted a cuccot, amikor éppen süt a nap? Télre meg leállsz és hazaküldöd a robotokat pihenni?

Ha van olyan megoldásod, ami működik, akkor írd le, mindenki inni fogja a szavaidat!

Kinek? Milyen léptékben? Milyen időablakban? Mucinéninek a tetőn, kínában, fosszilis erőforrásokbó előállított napelemtáblával, fosszilis erőforrásokkal elhozva, fosszilis erőforrások felhasználásával telepítve, 5 év megtérüléssel számolva?
A kristálynövekedés sebessége állandó, a jelenlegi technológiák arra vannak optimalizálva, hogy a legnagyobb kristályt hozzák ki egy lépésben. Azért, mert így lehet a legtisztább, legnagyobb hatásfokú napelem alapanyagot előállítani. Ahogy csökken a lapkaméret és a megengedjük, hogy polykristályos legyen a napelem, akkor máris csökken a fűtésidő. Ha kellően nagy számú és kellően kicsi kemence van, akkor ugyanazon kihozatal elérhető és télen mehetnek a robotork alukálni.

Sajnos a teljes szilícium technológiához nem értek, eddig csak szilícium-oxidból előállított szilícium+szilíciumkarbid morzsalékos keverékéig jutottam, amiben nem sikerült szennyezett zónát találnom...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ne értsd félre, nem vagyok a szilícium technológia hazai megonosítása ellen, sőt szerintem is stratégiai kérdés volna, hogy a high-tech dolgokból mennél több jelen legyen. (Bár az is lehet, hogy az mentene meg a harmadik világháborútól, ha szó szerint csak kecskék és marhák volnának itt...) Amivel nem értek egyet, az egyedül az, hogy a napelemek olyan óriási hasznot termelnének, mert hiszen most éppen azért lettek elkaszálva, mert ami most van, már az is határon billegteti az elektromos hálózatot. Helyileg felhasználva, vagy helyileg tárolva volna csak értelme növelni a napelem teljesítményt.

Az a problémám a dologgal, hogy egyszerűbb azt mondani "hagyjuk a picsába". (kb. ez meg most), mint beletolni kicsi erőforrást, hogy a jövőben jó legyen. A napenergia jó, de nem a mostani léptékben finanszirozási formában. Azok helyett a milliárdok helyett amiket a lakossági napelembe toltak, tolták volna lokális vízbontókba, tárolókba és hidrogén kiserőművekbe. Máris nem lenne gond sem a visszatermelés, sem a tárolás. Lakossági telepítésnél ne minden legyen támogatott, hanem csak azok a telepítések, ahol a tető 100%-a fedve van napelemmel.
Legyenek napelemparkok párhuzamosan az autópályák védőövezetébe telepítve. Ez megoldaná a településeket összekötő gerincek fejlesztésének és a környezeti károkozások kordában tartását a telepítési logisztikától kezdve a rendszer elosztottságáig. És ha már telepítenek, akkor rögtön mehet a felsővezeték a külső sáv fölé.
És még lenne féltucat megoldás, amivel lehetne tovább pörgetni a dolgot, de ehhez rendszerszintű gondolkodás kellene 50 évre előre.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( uid_17626 | 2023. 08. 28., h – 19:34 )

Szerkesztve: 2023. 08. 28., h – 19:34

Szerintem a jövőben  egyetlen módja van rentábilissé tenni, ha napelem egy komplett tetőpanel ami egyszerűsíti az építkezést és olcsóbbá teszi. Innentől mindegy mennyit termel.

Tesla Solar Roof. Komplett rendszer, de hosszútávon nem ez a megoldás.
Ha 20-30 éves távlatot néz az ember, akkor sokkal kifizetőbb a napkollektor, szerves hűtőközegű gözgenerátor, só/parrafin alapú hőtároló alkalmazása. Részint, mert a mi égövünkön az energia jelentős része fűtésre megy el télen, ráadásul ez az energiamennyiség periodikusan, kiszámíthatatlanul érkezik. A napkollektorok hatásfoka jóval magasabb és a betárolt hőenergia éjszaka is visszanyerhető. A napkollektorok előállítási költsége jóval alacsonyabb és nem igényel szilíciumtechnológiát. Törésük esetén könnyebben, gyorsabban, olcsóbba pótolhatóak.
A veszteségi energia felhasználható lehetne lokális geoengineeringre. 100-200 ingatlan 50-70kW eldobott hővel pl. jelentős mennyiségű vizet tud párologtatni ami 5-10 km-en lecsapódva áldást jelentene a mezőgazdaságnak. Adott esetben ez a víz lehetne a háztartás szürkevize is, ami a csatornarendszert tehermentesítené. 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "