Anno 2000-ben, amikor a házunk épült, nem volt vezetékes szennyvíz az utcában, ezért az építő egy házi szennyvíztisztító művet épített be. Ez áll összesen 4 db, egymás után kötött monoblokk vasbeton tartályból, amit egyben emeltek be a helyére, földbe süllyesztve, daruval.
Ennek használata már 10+ éve megszűnt, amióta van sima vezetékes szennyvíz. Most ott áll a kertben üresen.
Egy vad ötletként merült fel bennem, miközben hőszivattyús fűtést nézegetem, hogy esetleg lehetne víz-víz hőszivattyúhoz használni. Végülis a 4 tartály összesen kb. 8 köbméter térfogatú, teljes felülete (oldal + alja) kb. 24 m^2.
Arra vagyok kíváncsi, hogy ez így működhet-e, van-e értelme egyáltalán belevágni, illetve csinált-e már valaki ilyet, hogy meglevő föld alatti tartályt hőcserélőként hasznosít?
- 1362 megtekintés
Hozzászólások
8m3 lófasz-esti fény.
Nekem 50m3-re mondta azt a gépésztervező, hogy felejtsem el.
2. kérdésedre viszont. Ugyan még nem csináltam, de erősen gondolkodom, hogy nyárra előhűtőt csinálok belőle. Mármint a ciszternából. Esetemben nehezítő tényező, hogy akár 0m3-re is redukálhatom a vízmennyiséget.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A víz fajhője 4.2kJ/kg*C, 8000 kg vízből ha 1 fokkal lehűtöd, 33,600 kJ, azaz szűken 34MJ energiát tudsz kivenni. Ez 1 m3 gáz égéshője. Értelmetlen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egészen addig, amíg van gáz. :)
Na és nem 1 fokkal hűtöd...
"Sose a gép a hülye."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Legyen átlagban 5m3 gázfogyasztás/nap télen. Tegyük fel, hogy megfagyni nem fog. Szerinted télen minden nap 5 fokot visszamelegszik?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem látom, mitől fog visszamelegedni, nagyon kevésnek érzem a 3m2 / m3-t, nem hiába csőben szokták az ilyet keringetni.
Inkább esővizet gyűjtsél benne öntözéshez, ha nem nagy a kert, talán valamire elég.
De Franko majd megmondja a frankót :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én anno számoltam, hasonló okokból, a föld ~ 1 méter távolságra már érdemben nem "vezet" hőt 15 °C deltával (lásd fagyhatár), szóval lesz:
1, ~ 8 köbméter vized ~ 33 MJ/K hőkapacitású
2, ~ 2,5 köbméter betonod, ami ~ 5 MJ/K hőkapacitású
3, ~ 25 köbméter földed, ami 37 MJ/K hőkapacitású
Ha az ott lévő pincehideg (~15 °C hőmérsékletről) lehűtöd a vizet és minden mást 0 °C körülre, akkor abból ki tudsz venni ~1,1 GJ ~ 300 kWh hőenergiát és többet nem. Ha a házad egy fűtési idényben ennél lényegesen több hőenergiát igényel, akkor kevés lesz.
Én még annyival próbáltam számolni, hogy alacsony hőmérsékletű napkollektorral megéri-e felmelegíteni, azzal már jobban jött ki a dolog, de végül arra jutottam, hogy levegő-víz hőszivattyú lett (illetve fatüzelésű kazán).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Napkollektorral közvetlenül a használati melegvízre érdemesebb rásegíteni. Az ilyen közvetett, több lépcsős megoldások hatásfoka általában jóval gyengébb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha csak 15-20 fokos víz jön a napkollektorból, azzal nem tudsz érdemben segíteni a HMV melegítésen, viszont a földben tárolt 0 °C körüli vizet érdemben fel tudod melegíteni, hogy ki tudd nyerni belőle a hőt. Ilyen hőmérsékleten jobb is a napkollektor hatásfoka télen (jóval kevesebb a hőveszteség, mintha 30+ °C víz jönne ki belőle), csak így se lehet értelmes hőenergiát nyerni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igazad van, en a viz hokapacitasaval nem is szamoltam mar eleve sem, mert lenyegtelen. A viz nyilvan felmelegszik/lehul, ha egy 10-20-30 kW-os futotest nekiall huteni/futeni. A kerdes inkabb az, kepes-e leadni ezt a hot? Illetve, milyen homersekletre melegszik/hul ekozben?
Gondolom, ez mar millio dologtol fugg (talaj nedvesseg, osszetetel, stb...), de igazabol ami donto volt abban, hogy elvessem, az az, hogy telen a talaj 5-10 fok koruli homersekletu, es ugye fagyott vizbol nem lehet hocserelni (azt ugy hivjak, fagyi, es a muszaki eletben visszanyal :D ), ergo telen, vagyis pont, amikor iszonyat futesre van szukseg, nincs elegendo tartalek a rendszerben.
Marad a viz-levego hoszivattyu, bar az teny, hogy telen igy nagyon, NAGYON hideg lesz a kulteri egyseg kornyeken. :(
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha megcsinálod a matekot, akkor rájösz, h kb akkora tartály kellene tele vízzel, ahágy köbméteres a házad. Csináld meg ciszternának.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha megcsinálod a matekot, akkor rájösz, h kb akkora tartály kellene tele vízzel, ahágy köbméteres a házad. Csináld meg ciszternának.
Mi köze a ház köbméterének ahhoz, hogy mennyi hővesztesége? Egy ugyanakkora 100 négyzetméteres ~250 légköbméteres II és AA++ ház hőigénye között minimum tízszeres különbség van. El kellene végre már felejteni azt a hülységes, hogy légköbméter a hőigény alapja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
sot, tovabb megyek. mivel az egyik ember 25 fokot akar, a masiknak jo a 15, en inkabb okolszabalykent a radiatorok feluletet es atlagos homersekletet tekintenem mervadonak. az mondja el igazan (komolyabb meres nelkul), hogy mekkora a haz hoigenye.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Koszonom a hozzaszolasokat. A viz fajhojet ismerem, ami szamomra ismeretlen terep, az az, hogy egy vasbeton tartalyban levo viz mennyire tud hocserelni a folddel. Ebben IMHO a legtobb embernek 0 tapasztalata van. :)
Mindenesetre a hozzaszolasokbol vilagossa valt, hogy ilyen meretben ez nem jarhato ut. Akkor marad a masik jotanacs: esoviztartaly! Ha furok ra par pici lyukat, meg az ontozes is megoldva rogton! :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Figyelj arra, hogy beeresztés előtt szűrd meg a vizet. Levél, madárxar, rovar, egyéb szilárd szennyeződés lehet az esőcsatornában. A 2m3-es tartályokat marha macerás lesz tisztítani.
Illetve legyen túlfolyója is, mert 8m2 meg tud telni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mondjuk ez most meg z prioritasu projekt, mert spec. az esoviz mar kapasbol egy ulepito-kutszeru izeba folyik (aki tudja, mi a neve, ne tartsa magaban), nem az utcara/stb..., szoval az esoviz oda jut, ahova kell neki mar most is; a tartallyal csak az idobeli elosztasan tudnek javitani.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
egy vasbeton tartalyban levo viz mennyire tud hocserelni a folddel.
Azért nincsen tapasztalat, mert értelmetlen. Térfogathoz mérten kicsi a felület (mérettel arányosan a térfogat sokkal jobban nő, mint a felület, azaz minél kisebb térfogat kell arányaiban nagyobb felülethez). Ha megnézel egy hőcserélőt, abban is sok vékony "csatorna" van.
Ha hőcserélni akarsz, akkor kicsinyíteni kell, ha hőtárolni, akkor növelni (ez esetben előny az arányaiban kisebb felület).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
abbol indultam ki, hogy amikor megnezek egy viz-viz, rezbol keszult, spiral-tekercses hocserelot, annak egy sacc/kb. 1 m^2 -es felulete van, es rairnak ilyen 80-150kW-os teljesitmenyt. Tehat ha a vasbeton+fold csak huszadannyira vezeti a hot, akkor igazabol eleg kene, hogy legyen 20-30kW -os kulteri egysegnek.
Hol hibadzik ez a gondolatmenet?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hol hibadzik ez a gondolatmenet?
A delta T és az áramlási sebesség az, amit tudni kell egy hőcserélő teljesítményénél. A 80-150 kW teljesítmények ~20-30 fokos delta T mellett érvényesek viszonylag nagy térfogatáram mellett. Namost egy föld alatt tartályban egyik sincs: maximum 15 °C körüli delta T az, amit el tudsz érni és az a térfogatáram, amit pár °C különbség okoz a folyadékban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Errefelé mostanában olyat játszanak, hogy homokot raknak föld alatti tartályokba. Nyáron belerakják a meleget, télen meg kiveszik.
Csaba
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
azannyát.... Up to 600–1000 °C
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A homok és a kő bírja... arra kell figyelni, hogy ne jusson be víz, mert akkor kaboom van. A másik probléma az, hogy ezt nagyban érdemes csinálni (lásd térfogat-felület arány), viszont még úgy is kevés a hőkapacitása: ugyanakkora térfogatban fázisváltással általában százszor vagy adott esetben ezerszer több hőenergiát lehet tárolni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg lehet olvasztani azt a homokot :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Meg lehet, csak nehéz tárolni olvadt állapotban...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez mit jelent: "fázisváltással"?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Fázisátalakulás. Pl. Nátrium-acetát. Vagy akár víz-jég.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lásd "fázisdiagram" kulcsszó alatt, például https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADz_(adatlap)#F%C3%A1zisdiagram
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én ilyet sótoronyból olvastam...
( •̀ᴗ•́)╭∩╮
"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"
"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"
Az élet ott kezdődik, amikor rájössz, hogy szart sem kell bizonyítanod senkinek
Ha meg akarod nevettetni Istent, készíts tervet!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem jó megoldás, a felületnek kell nagynak lennie. A tartály nem jó ilyen szempontból. Ez biztosít egy nagy puffert, de mire jó? Ha egyszer lehűl, hogyan melegszik vissza?
Egyébként lehet vele trükközni, csak nem érdemes.
Pl. használatkor fagyasztás, amikor kicsit melegebb van, akkor kinti levegővel visszaolvasztás... sok pénzért biztos lehet valami gagyit kihozni belőle :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha már ezek ott vannak, esőviz tároláson (*) kívül valami értelmes dologra nem lehet használni őket? Olajat szőkiteni, kannás bort gyártani. :)
* Itt az olaszoknál a hegyen levő házak mellé lebasztak hatalmas (az átlag talán 30 m3 lehet) nyitott beton hordókat, esővizet gyűjtenének benne, de porszáraz az összes - gondolom akkor esik amikor egyébként nincs szükség öntözésre. Rengeteg van belőlük és baromi rondává változtatják a hegyoldalakat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni