Mi folyik a boltokban?

Ma élesedett a kormányzati árfigyelő, ahol listázásra kerülnek a nagy áruházak egyes termékeinek az árai. Így, egy-egy termékcsoportról pár kattintással tudhatjuk meg, hogy, hogy melyik üzletben a legolcsóbb. Mikor híre ment a rendszernek, pár ismerős azonnal elkezdett fújni, hogy ez  "alattomos kormányzati beavatkozás a piacba", "a boltok maguk döntsék el, mi nekik a gazdaságos ár", "ez versenykényszert fog okozni, amit, mi vevők szívunk meg", stb. Hogy milyen hatással is van egy ilyen beavatkozás?

Ezt ma a SPARban tudtam letesztelni. Első meglepetés, az eddig 360 forintos sajt, 200 forintos lett, de hirtelenjében 3-4 másik mindennapi terméknél is 20-30% áresést láttam. Túl nagy illúzióim nincsenek, mert a nagy áruházak egymáshoz áraznak és a nagy akciózás csak addig fog tartani, amíg az oldanak az újszerűsége tart.
Az igazat megvallva, szívesen látnék, kötelező jelleggel, minden másra is ilyen rendszert, mert pl. a műszaki területen (szaniter, villanyszerelési, építőipar, autóalkatrész) is irgalmatlan lehúzások mennek és amikor az ember azonos termékek között  30%-nál nagyobb eltéréseket lát akkor kinyílik a bicska a zsebében. Példának okáért, a nagyforgalmú,  épületvillamossági üzleteknél valahogy megfordul a "minél nagyobb az üzlet annál olcsóbb" alapigazság. Aztán ott vannak az autóalkatrész kereskedők, autószerelőknek nyújtott 50%-os(!) kedvezménye. Vagy épp a gépészeti termékeket forgalmazó cégek, "ki sem írjuk az árakat, pofára képezzük az árakat" mentalitása. mondjuk, ez utóbbinál jártam úgy, hogy adott alkatrészt a kínai beszállítói árnál olcsóbban adták.
Mindenesetre ráférne a magyar kereskedelemre, hogy a kis volumenű, nagy árrésű kereskedésről átálljanak a nagy volumenű, kis árrésű kereskedésre. És akkor talán megszűnne az, hogy hegesztéstechnikai termékeket, féláron rendelek Lengyelországból...
 

( Nyizsa v | 2023. 07. 01., szo – 21:25 )

> ez versenykényszert fog okozni, amit, mi vevők szívunk meg

Sose voltam jó közgazdaságtanból, de erről azért tudom, hogy baromság. A legjobb, hogy a "szakértők" egymás alá adják a lovat.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( n.balazs v | 2023. 07. 01., szo – 21:52 )

Személyeskedés nélkül: Foglalkoztál te valaha kiskereskedelemmel?

A leírás alapján ő dolgozott KKV-nál boltban, de nem volt vállalkozó. Olyan dolgokról írt, ami tipikusan a munkavállalóktól szokott jönni. Jobb esetben értelmes formában, rosszabb esetben csak fröcsögésként. Ez most az értelmesebb forma szerintem.

Amúgy meg tessék, lehet vállalkozni, meg lehet mutatni, hogy hogyan kell JÓL csinálni. Hogy hogyan kell rosszul, azt már sokan megmutatták eddig.

Dehogy a munkavállalótól, hanem a vásárlótól.

Ha van legalább 2 db online áruház, akkor miért én vállalkozzak? Vásárlóként is fel lehet mérni a dolgokat és a hozzáállást. Ez a tanulópénz, aztán előbb-utóbb belejön az ember. Kedvencem az "akciós - nincs raktáron", vagy raktáron az adott üzletben, de 8 munknap alatt a fülük botját sem mozdítják. Persze a megrendelés lemondása után legfeljebb fél óra múlva hívnak, hogy itt a termék. :-D Vagy amikor tizenötödször járok a boltban D fejű csavarért - amit nem tartunk mert nem keresik. :-D Persze ekkor tömegközlekedek, nem csak a D fejű csavart veszem meg, de harmad-negyed áron. Ennél a boltnál csak egy-két nagyobb forgalmú kínai az ügyesebb. A piac mellett már két üzletük is nyílt. Nézz oda, ez is van, az is van, nem kell bemenni a spárba! Csak 10-20%-kal drágábban. ;)

Villanyszerelési anyag -> Praktiker: Akciós konnektor 2500 Ft, ahol én veszem ott 700 Ft. Persze nem kötelező a nagyobb helyre az olcsóbb ár. :-D

Van olyan olcsó bolt is, ahonnan a megrendelés után 10..30 perc múlva jön a telefon vagy az email. Pedig ezek is nagyvállalkozókat szolgálnak ki, de úgy látszik tudatosabban kezelik az én piti megrendelésemet is, mert ebből élnek. Ilyen helyekre visszajárok nagyobb vásárlás esetén is, tehát bejött nekik!

Igen. Dolgoztam több becsődölt kiskereskedelmi cégben/nek. Álltam kasszában, de voltam beszállító is.
Az alábbi a legtöbb magyar kisker cégnek a problémája:
a, Nincs tőkéje.
b, Nincs motivációja, kockázatvállalási képessége a nagyra növéshez.
c, Rendkívül rossz a visszaforgatási arány.
d, Nem akarnak dolgozni.

Kicsit részletesebben:
Igen gyakori, hogy megfelelő háttér nélkül indulnak és fordítva ülnek a lovon. Pl. a túlméretezett, drága üzlethelyiség erőltetése. emiatt már az indulásnál belekényszerítik magukat egy vesztett helyzetbe.
Lokálisan gondolkodnak, és a legtöbbször beszállítói lánc kevés tagból áll és abból is a legkényelmesebbeket választják. Pl. a filléres kínai termékeket áruló üzletek 3-4 impex látja el, Sokszor a cél csak annyi, hogy a tulaj megéljen belőle.
A bevétel jelentős hányada szükségtelen dolgokra megy el. Pl. facebook és seo kampányokra csak ne kelljen felállni a székből, felesleges alkalmazottra, a legkényelmesebb beszállítókra.
Az utolsó pont a legsúlyosabb. Majd minden kiskereskedelmi cégnél találkoztam, minimálbéres alkalmazottal aki 12 órában ül és viszi a boltot, szükségtelenül alkalmazott rokonnal, főnökkel aki kocsira, lakásra költi a bevételt és a napi munkavégzése nem haladja meg a 2 órát.

Ezek mind egy olyan mátrixot eredményeznek, aminek a közepén az van, hogy az egész tevékenység mindenkinek csak nyűg, ezért a legkisebb erőfeszítéssel akarnak a legtöbbet kaszálni. Egyik esetben, ott adtam fel a dolgot, mikor netkávézóban melóztam. A tulaj rendszeresen hozott 4-5 doboz csokit a Metroból, mikor ő ült benn a pultban. Mondtam neki, hogy adjuk olcsóbban a csokit mint a boltban. Bementünk a környékbeli árak alá, fogyott is mint a rossznyavaja, majd 3 hét után közölte, hogy nem fog kijárkálni állandóan csokiért és visszaemelte az árat. Csak azt felejtette el, hogy addig a kölykök az utolsó fillérjüket is nálunk hagyták, így meg hazavitték a megmaradt pénzt.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Részben igazad van. Mindemellett a nyitó bejegyzésed súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaz. Csak néhány példa:
- "hogy a kis volumenű, nagy árrésű kereskedésről átálljanak a nagy volumenű, kis árrésű kereskedésre"
Itt kevered a nagykert a kiskerrel.

- "irgalmatlan lehúzások mennek"
Amíg ott tartunk, hogy a vásárló lusta megnézni máshol is adott terméket/szolgáltatást, addig nincs miről beszélni. Lehúzni csak azt lehet, aki hagyja magát.

- "minél nagyobb az üzlet annál olcsóbb"
Ez a tévhit honnan ered? Nincs olyan szabály, ami ezt garantálná. Ha a méretgazdaságosságra gondoltál (adott nm-re eső bevétel/eredmény/nyereség), akkor már igazad lenne. Nem véletlenül hatékonyabb a Lidl/Aldi/Auchan stb., mint Juci néni vegyesboltja.

- "autószerelőknek nyújtott 50%-os(!) kedvezménye"
A forgalom alapú kedvezmény nem tiltott. Mivel egy autószerelő 1 nap alatt költ annyit a boltban, mint te 1 év alatt, így nyilván joggal kapja a kedvezményt.
Itt az igazi gond az, hogy az autószerelő lenyeli ezt a kedvezményt, majd bekamuzik marha olcsó munkadíjat és így előadja az ügyfélnek, hogy ő mennyire olcsó, meg mennyire jófej. Persze erről általában számlát se ad, járulékokat se fizeti be rendesen. Magyarul hazudik, átver mindenkit. Ez az undorító benne. Szerintem.

Az általad írt problémákon kívül én az alábbiakat látom még:
- Mindig mindenki tartja a markát, várja a zsét. Az üzlethelyiség tulajdonosa, az alkalmazott (ha van), a tulaj, az állam, az önkormányzat. Persze előre, holott még nem is történt termék/szolgáltatás értékesítés. Rosszabb esetben csak az árbevétel nem realizálódott még.
- Mindenki imád késve fizetni. Aztán lehet a kintlévőségekkel, faktorálással bajlódni.
- Vannak kis tőkeigényű kiskerek, meg vannak nagyok. 1-2-3 misit a tulajok még könnyen betolnak raktárkészletbe induláskor, viszont 50-100 misit már senki se szeret "parkoltatni". Azt ki is kell tudni árulni. Nyilván más a helyzet egy zöldségesnél, ahol magas a gyorsan romló áruk mennyisége és más mondjuk egy hegesztő boltnál.
- A kiskerek vezetői képzetlenek. Gazdaságilag, jogilag, technikailag.
- A kereskedői léthez kereskedői véna kell. Ez vagy megvan valakiben vagy nincs. Nem lehet megtanulni, bármit is állítson bárki.
- Mindenki rövid távra tervez - "Csak ezt a napot éljük túl!" mentalitás. 3-5-10 évre szinte senki - a nagy multikat leszámítva. Nincs stratégia.
- A tulajdonosi és üzletvezetői érdek nem mindig esik egybe. KKV-nál (kisboltok jelentős része ilyen) képtelenek felfogni, hogy a 2 érdek sérti időnként egymást, ezért nem is tudják kezelni ezeket a helyzeteket.

A netkávézós, Metro sztorihoz: A főnököd egy igazi idióta lehetett. Nem hiszem, hogy akkora gond lett volna neki hozni 4-5 helyett 10-15 dobozzal, ha azt kiárulja 1-4 hét alatt. Így havonta egyszer kellett volna csak elmennie beszerző körútra. Az meg nem olyan sok.
Persze előtte azért egy költség/haszon elemzést végezni nem árt, illetve mérlegelni, hogy minek is tekinti a csokit: csak vevőcsalogatónak vagy profittermelő árucikknek.

unix és a bárdi uralja az autóalkatrész piacot. Valószínűleg azért él meg mindkettő, mert felosztották a piacot, kartelleznek, és kívülről úgy tűnik mivel 2 "versengő" player van nem basztatja egyik monopolt se a gvh. Árlistát meg ezeknél nem kapsz publikusat. Olyat legalábnis biztos nem, ami közel áll a valósághoz. Ehelyett jön a pofára beárazás, meg az abnormális kamu listaárqkból parasztvakító 50%-os "engedményes" bűvészkedés. Van olyan hülye a világon, aki tényleg elhiszi, hogy egy termék valódi árából csak úgy csettintésre kapsz 50% "kedvezményt"?

Nem, nem keverem. Nézd meg a kínai kisboltokat. Mindegyik a forgalom maximalizálására törekszik amit kiscsillió termék, alacsony árréssel történő forgalmazásával ér el. Nekik az a mentalitása, hogy ha bejön egy vevő az vásároljon. Mindegy mit és mennyit, csak csendüljön a kassza.

Annó, elég sokat jártam Sárkánycenter jellegű helyekre. Volt olyan pólóárus akitől vettem Gildan koppintású, nyomtatás nélküli pólót 5-10 darabos tételben. A póló, jó minőségű volt és kb 3/4-e a magyar Gildan forgalmazó árának. Jött egy nagyobb rendelés (érts. 20-as nagyságrendű tétel) és mondtam  kereskedőnek, hogy fasza lenne ugyanez a póló olcsóbban, de akár cimke nélkül is. A figura kicsit vigyorgott, mondta telefonál egyet, aztán mondott egy 20%-al alacsonyabb árat egy héttel későbbi szállítással. Értsd, itt egy kiskereskedő vette a fáradtságot, hogy egy nem tétel volumennél intézkedjen csak azért, hogy happy legyen a vevő. Mert nem azt nézte, hogy mennyi pénzt bukik a kedvezménnyel, hanem azt, hogyha én happy vevő vagyok, akkor neki pénze lesz a kasszában.

Amiket felsoroltál alap dolgok, csak épp mindegyik ellen lehet védekezni megfelelő vállalatvezetéssel.
Csak az elsőre reflektálva: Mindenki bérleményben/üzletben gondolkodik már az indulástól fogva és utána sír a kiadások miatt. Azt kevesen tudják, hogy pl. az iponnak hosszú ideig egy bérház első emeleti lakásában volt az üzlete úgy, hogy még polcuk sem volt  Hasonlóképp, igen sokszor felesleges alkalmazottat tartani és csak azért van alkalmazott mert a tulaj/főnök nem akar beállni a pultba.
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( persicsb | 2023. 07. 01., szo – 22:02 )

Szerkesztve: 2023. 07. 01., szo – 22:03

Az igazat megvallva, szívesen látnék, kötelező jelleggel, minden másra is ilyen rendszert

Sokkal egyszerűbb lenne az Országos Ár- és Tervhivatal bevezetése, központilag meghatározott árakkal. Minden olcsó lenne, igaz mindenből hiány lenne. Sebaj, legalább nem kerül sokba.

 

És akkor talán megszűnne az, hogy hegesztéstechnikai termékeket, féláron rendelek Lengyelországból...

 

Ezzel mi a baj? Ha a magyar kereskedő nem versenyképes, akkor nem versenyképes.

Nem. Ez egy rendkívül hülye elképzelés. (Érdekes, mindenki mindig, hirtelen tervgazdálkodást kezd el vízionálni.) Ha rendes árverseny van, akkor lesz egy pont aminél megállnak az árak, de lesz ösztönző, hogy hatékonyabb megoldásokat keressenek a kereskedők. Ennek lehet része az is, hogy az üzletkötői Audikat mondjuk suzukira cserélik.

"Ezzel mi a baj? Ha a magyar kereskedő nem versenyképes, akkor nem versenyképes."
Hogy ezzel az egész ország versenyképessége romlik. Mert nem csak én veszek hegesztéstechnikai termékeket, hanem az is aki ezekkel a termékekkel gyárt és adott esetben kénytelen (nincs ideje kivárni a lengyel fuvart, nincs ideje megkeresni a legolcsóbb lengyel kereskedőt) a magyar beszállítótól vásárolni. És ezek az emberek a kereskedői felárat beépítik az áraikba, és ezért itt minden szar drágább lesz a végén mindenkinek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hogy ezzel az egész ország versenyképessége romlik. 

Magyarország versenyképessége főként a magyar adórendszeren (extraprofitadók és minden más finomság), a magyar bürokrácián (a NAV nem segít szabálykövetőnek lenni, ő büntetni akar), és még sok minden máson múlik, nem azon, hogy kötelező jellegű akciózás van.

Minél több állami beavatkozás nem versenyképességet javít, hanem ront. És te a mégtöbb állami beavatkozás mellett érvelsz, miközben azt gondolod, ez versenyképességet javít. Dehogy javít, strukturálisan sokkal rosszabb lesz minden, hibákat más hibákkal próbál befoltozni az államigazgatás.

Erős tévedés, ha azt hiszed, hogy minden rossznak az adórendszer és bürokrácia az oka.
Az, hogy a NAV nem segít a szabálykövetőknek már 20 évvel korábban is bullshit volt. Akkoriban számoltam fel zűrös céget és simán, mindent el lehetett intézni büntetés nélkül, csak annyi volt a feltétele, hogy partnerként kezeld őket és minimálisan adjál a becsületesség látszatára.
Van sokféle állami beavatkozás, az amelyik felkeveri egy szektorban az állóvizet az mindig jó, mert kiszelektálja az életképteleneket és a lehúzásra menőket.
Megnézzük, hogy 3 hónap múlva m  lesz a boltokban. marad-e a sajt ára 300 alatt vagy sem?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Megnézzük, hogy 3 hónap múlva m  lesz a boltokban. marad-e a sajt ára 300 alatt vagy sem?

Attól, hogy a sajt ára 300 alatt marad, még nem oldódnak meg strukturális problémák, csak nőnek.

Illetve egy vicc jut erről eszembe, talán megérted:

- Kati néni, magánál mennyibe kerül a tojás?
- 200 forint.
- Felháborító, a Józsinál csak 100 forint.
- Na de van a Józsinál tojás?
- Az ugyan nincsen.
- Na, ha nálam se lesz, nálam is 100 forintba fog kerülni.

Remek vicc, mit szerettél volna vele mondani? Mert ez egy valós kereslet kínálati szituációt ír le. Kérdés, Kati néni akkor is ugyanennyiért adja a tojást ha Marcsi akinek kétszer annyi tyúkja és tojása van kiül árusítani? Vagy akkor is 200 ért adja a tojását, ha körbe van plakátolva a falu, hogy az alvégi Évi mamánál csak 120 a tojás és sok van neki?
Bónusz, hogy a vicced még arra is rávilágít, hogy Kati néninek a tojás darabjának az előállítási költsége nem éri el a 100 forintot, vagy valamit nagyon szarul csinál.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Magyarország versenyképessége főként a magyar adórendszeren (extraprofitadók és minden más finomság), a magyar bürokrácián (a NAV nem segít szabálykövetőnek lenni, ő büntetni akar), és még sok minden máson múlik, nem azon, hogy kötelező jellegű akciózás van.

En ezzel most kicsit vitatkoznek. 

Nem tudom peldaul, hogy a magyar adorendszer barmivel rosszabb lenne-e az atlagnal. Tudom, tudom, Delaware-ben sokkal faszabb az adorendszer. Az a jo hir, hogy barmikor alapithatsz delaware-i ceget, akar innen, Magyarorszagrol is. Erre van agent, aki 500 dollar one-time fizetsegert megcsinalja neked a ceged adohivatali ugyintezestol a bankszamlanyitasig, es evi 100 dollarert vallalja a kesobbi ugyintezest.

Megsem latom a tomeget, aki egymas sarkara taposva tolakodna a delaware-i cegbirosagon, hogy o a magas hozzaadott erteku tevekenyseget el akarja inditani cegkent. Akkor lehet, hogy megsem az adorendszer a gond?

Vagy itt volt peldaul a KATA. Ha az az elmelet, hogy a magas adok miatt nem eri meg vallalkozni, akkor a KATA-val itt mindenkinek kogazdag vallalkozonak kellene lennie az orszagban. De nem lett az. Sot, egy valodi KATA-s freelancerre jutott tiz kenyszervallalkozo, akit gyakorlatilag kibasztak a melojabol es visszavettek negyedannyi kozteherviselessel, es sokkal gyengebb erdekervenyesito-kepesseggel dolgozni.

De a NAV sem buntetni akar, sot. Ha proaktiv vagy, es johiszemu, akkor full segitokeszek. De legyen, tegyuk fel, hogy a buntetes a cel, akkor goto 10, miert nem allnak sorba az IRS-fennhatosagu delaware-i cegalapitashoz a leendo magyar vallalkozok?

magyar adorendszer barmivel rosszabb lenne-e az atlagnal

Mondj még egy országot, ahol év közben változtattak a vállalkozókat érintő adó mértékén. Mindezt a megkötött szerződésekre is. Eljátszotta ezt a Gyurcsány kormány is és ugyanezt az Orbán kormány is.
Konkrétan október 1  és szeptember 1 határidővel és mindkettő csak 2..3 hónappal előre jelezte az év közbeni adómódosítást.
De beszélhetünk a hirtelen ötletből bevezetett külön illetékekre, különadókra és egyéb vállalkozásokat sújtó korlátozások év közbeni random bevezetéséről is. Ebben főleg jeleskedünk az elmúlt években.
Egyébként tudod már a 2024. január 1-től érvényes adókulcsokat? Lehet belőle bármi, újabb különadók is.

Ez az "átlagos" szokás mennyire jellemző az EU tagállamaira?

De év közben van a változás, és ez volt a kérés :D

Egyébként épp ezen gondolkodtam el: miért annyira fontos, hogy adóév elejétől legyenek érvényesek az adómértékek? Miben más, ha októberben meghozzák, hogy januártól változik valami, mint az, hogy áprilisban meghozzák, hogy júliustól? (Ezt hg2ecz-től is kérdem, vagy inkább főleg tőle)

A lényeg abban van, hogy évekre előre tudd az adó és járulék terveket és ne a megkötött szerződéseidnek, beruházási tervednek vágjon alá ez a hazánkban jelentős kockázati tényező. Ha az adó és egyéb járulékok kulcsai, mértékei nem jentenek jelentős mértékű random kockázatot, akkor az kimutathatóan serkenti a vállalkozási kedvet, a hosszútávú stratégiát és fejlesztést.

Mondjuk nem egyik napról a másikra. Tehát ha ma eldöntené az államunk, hogy így tesz, akkor sok idő kell ennek a bizalomnak a kialakulásához. Fordítva nézve ahol eddig kiszámítható volt minden és alávágnak kétszer is, ott gyorsan vége a sok évtizedes kialakult bizalomnak. Ennyi ennek az elmélete.

Tehát akkor a lényeg nem is az adóéven belüli változás, hanem az, hogy évekre előre tudd. Akkor ezügyben próbálok keresgélni (az angolom azóta nem javult): pl. innen: "Income Tax Additional Rate Threshold from 6 April 2023... This measure was announced at Autumn Statement 2022."

Vagy innen: "Following news in October 2022 that the corporation tax rate will increase to 25% from 1 April 2023".

Tehát itt se évekre tudod előre a terveket. De esetleg mutass egy országot, ahol a változást mondjuk 4 évvel a változás hatályba lépése előtt bejelentették.

Szerintem az "evekre elore" az irrealis, de az nem mindegy, hogy negyedevente kell kozlonyt olvasnod, vagy minden nap, ejfel elott ot perccel.

Ilyen ertelemben tenyleg nem az adoev a lenyeg (plane mert kulfoldi leanyvallalatoknak a penzugyi eve nem is feltetlenul jan-dec), hanem az, hogy ne talaljanak ki hetente valami faszsagot a kormanyzatban. Ezt a reszet viszont maximalisan megertem, nem dol ossze tole a vilag, de a befektetok bearazzak az orszagkockazatot is, ergo a vegen valakinek ennek a koltseget is ki kell fizetnie.

Írtad, hogy jó lenne, ha évekre előre lehetne látni a közterheket és azok mértékét. Hoztam egy országot, ahol kb. fél évvel előtte jelentik be a változást. Kértem, mutass egy országot, ahol tényleg látszik, hogy X. évben hozzák meg a törvényt, amely X+3. évben lép csak életbe ("évekre előre").

Ha nincs ilyen ország, nem gond, csak akkor az "évekre előre" kitételhez érdemes lenne hozzáírni, hogy egy idealizált világban így működik, de a valóság nem ezt mutatja. Azaz "ez a hazánkban jelentős kockázati tényező" részmondatot úgy érdemes írni (és így nem lesz félrevezető), hogy "hazánkban és az összes többi országban...".

Remélem, így érthető, mit akarok kihozni.

Ezt értem. A 2. ponttal kapcsolatosan kérdeztem, hogy praktikusan mi okoz nehézséget, de sajnos csak egy goto járt :(

Amelyik hozzászólásomra válaszoltál, az (pontosabban annak a szülője) egy harmadik pont lehetett volna ("évekre előre"), amire te is írtad, hogy irreális elvárás.

miért annyira fontos, hogy adóév elejétől legyenek érvényesek az adómértékek?

Mert egy csomo munkafolyamatban valamilyen idoszakossaghoz vannak kotve a szamitasok. Ez lehet jan-dec, de akar a UK fele, apr-apr, mindegy, csak celszeru, ha minden idoszak ugyanolyan hosszu.

A Tao tv. persze azt mondja, hogy az eves eredmeny az adoalap, ez egy konnyen emesztheto valami. Van peldaul olyan, hogy az elmult 5 ev veszteseget elhatarolhatod es csokkentheted vele a tao-t, ez megint egy egzakt valami, elmult 5 ev alatt mindenki kb. ugyanazt erti. Na, ha ezt elkezded osszekeverni ilyen 14 honapos ideiglenes adonemekkel, meg megkezdett ev soran felborogatod a szabalyokat, azzal csak munkahelyeket teremtesz a konyveloknek, ami alapvetoen szep dolog, csak nem a cegek penzen kellene jotekonykodni. :)

csomo munkafolyamatban valamilyen idoszakossaghoz vannak kotve a szamitasok

Nem teljesen értem, mire gondolsz. Mármint abban az értelemben, hogy ez miért fontos, hogy legfeljebb az adóév elején változzon az adómérték, mint ahogy itt írtad is ("Ilyen ertelemben tenyleg nem az adoev a lenyeg").

Szerintem nem értetted

Szerintem sem, de tovabbmegyek, meg most sem! :)

Tegyuk fel, hogy ebedet fozol. Felig kesz van a paprikaskrumpli, amikor szol a gyerek, hogy o inkabb makostesztat enne. Racionalisan hogy kezelned ezt a helyzetet? Nem ugy, hogy befejezed a paprikaskrumplit, es majd kovetkezo fozesnel csinalsz makostesztat? Pedig en is kerdezhetnem, hogy praktikusan mi a gond azzal, hogy receptet kerestel, bevasaroltal, elokszultel, stb. az egyik etelhez, az kuka, es kezded elolrol valami tok mas logika szerint.

Viszont en ebbol a kerdeskorbol inkabb kiszallok, ugyanis ha nem keverlek ossze valakivel, neked van szamviteli vegzettseged, igy meglehetosen az az erzesem, hogy most szandekosan vagyok turaztatva ezekkel a kerdesekkel.

Értem a példádat, de szerintem túlzó. Értem azt is, hogy mire gondolsz, de releváns példát nem tudok elképzelni (végzettségem van, jól rémlett neked, de gyakorlatom nincs benne). Az, hogy egy új adónem megjelenik vagy az egyik egy kicsit megnövekszik év közben, ami igen alacsony részét jelenti a költségvetésnek/profitnak, nem látom, miért borítana bármit is. Ugyanúgy, ha az egyik beszállító azt mondja, hogy csak drágábban tudja hozni a hoznivalót, ugyanúgy nem borít bármit is. Könyvelésügyben se látok akkora problémát, hogy ehhez egy új könyvelő kelljen (akármekkora is a cég), hiszen max. egy új tétel (számlaszám) jelenik meg a sorokban.
Gyökeres változás volt a KATA változtatása (cégnek nem számlázhat), de azért ez sem volt megugorhatatlan, hogy adózási formát változtassanak az érintettek (igen, lényegesen több lett a befizetendő, de gondolom, az áraikba beépítették) - persze ha arra gondolok, hogy május 20-a körül a NAV oldala lefagy, mert a fél ország akkor akarja megnyomni a gombot, kezdem érteni a tömeg problémájának okát :D

Tehát csak azt akarom mondani, hogy nem látom, hogy ezek a változások hogy borítanának akkorát, mint a paprikáskrumpliból a mákostészta (azzal persze teljesen egyetértek, hogy nagy horderejű változásokat hirtelen egy nap alatt érvényessé tenni a semmiből nem feltétlen jó jel).

Oke, ebbe tulajdonkeppen nem is tudok belekotni, de akkor meg inkabb nem ertem, hogy nem a tizmillio delaware-i cegtulajdonos orszaga vagyunk. 

Szerintem azert, mert a szedett-vedett adorendszet hasznaljuk kifogasnak arra, hogy elfedjuk a vallalkozoi kepesseg hianyat. Hallod, online nyithatsz ceget Esztorszagban, talan csak a konzulatusra kell bemenned egyszer itt, Budapesten. Ez a nagy ertekteremtes, amit vizionalunk, es aminek a kiteljesedesenek csak a magyar kormany az akadalya, ez hol van?

Vagy amikor egy rakas informatikus "vallalkozo" zarta be a boltot, vagy kezdett sirni akar itt a hupon is, amikor megszunt nekik a KATA? A tanar rokonom tobb adot fizetett be, mint ezek a vallalkozok millios fizetessel. Ez hogy van? 

En azt latom a (nem reprezentativ) ismerosi koromben, hogy vannak emberek, akik itthon is sikeres vallalkozast tudnak felepiteni (vagy barhol, mert nem az szamit nekik), meg olyanok, akiknek kulfoldon sem megy. 

Mert offshore kent van nyilvantartva szinte mindenhol a vilagon es ezert mindenhol a feneked lukan fog logni az adohatosag.

Most mas helyek vannak, de ne gondold, hogy a mafiak aka. kormanyok nem mennek majd mindnek utana.

Minden kormany vegulis egy rablobanda akik finomabb ? modon utonallnak es vesznek le mindenkit.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Magyarorszagon es Esztorszagon kivul van 25 masik EU tagallam, barmelyikben indithatsz vallalkozast. Barmelyikben. Pont errol a kifogascunamirol beszelek, amikor azt mondom, hogy a vallalkozosdi nem valo mindenkinek. Egyebkent nekem sem, ne ertsd felre. Jaj, szar az adorendszer, O1G, nem segit a NAV, Delaware/Esztorszag nem jo mert offshore, ugyis ellopja a kormany, a UK brexitelt, nemetul nem beszelek, a franciakat nem szeretem, az USA messze van, stb., hat ezert nem lehet vallalkozast csinalni. 

De akkor akiknek sikerult, azokkal mi van? :)

Érdekes, mindenki mindig, hirtelen tervgazdálkodást kezd el vízionálni.

Nyilván tényekkel érvelés helyett könnyebb szélsőségekkel példálózni, és megpróbálni nevetségessé tenni a másik álláspontját. (Lásd lentebb az okfejtést, miszerint kevesen mennek Delaware-be céget nyitni, tehát nem rossz a magyar adórendszer. De említhetnénk a szokásost is: - Nem szeretem, ha a munkahelyen ki kell öltözni. - Tehát azt mondod, szakadt, koszos, lehányt ruhában és ápolatlanul menjünk dolgozni?)

Lásd lentebb az okfejtést, miszerint kevesen mennek Delaware-be céget nyitni, tehát nem rossz a magyar adórendszer

Ha ez ment at a mondandombol, akkor sorry, rosszul fogalmaztam. Az adorendszer mindenhol rossz, mert csokkenti a tulajdonosi erteket, amit a vegen kocsikra es kokora lehet kolteni. Nekem az nem tetszik, amikor azt mondja a user, hogy o azert nem vallalkozik, mert rossz a magyar adorendszer, ennek ellenere ugyanugy nem indit vallalkozast kulfoldon, ahol "jo" az adorendszer, mint itthon.

Delaware helyett Szlovakiat is mondhattam volna, rohadtul mindegy. De a valosagban ezek az emberek sem szlovak, sem osztrak, sem eszt, sem delaware-i, sem panamai, sem semmilyen ceget nem nyitnak, gondolom az is a magyar adorendszer miatt van, nem pedig azert, mert amugy eszuk agaban sincs vallalkozni.

( uid_6201 v | 2023. 07. 01., szo – 22:51 )

Szerkesztve: 2023. 07. 01., szo – 22:58

Jó ez az árfigyelő. Bissssztosan több pénzük lesz a kisembereknek is, lekörözve a nyugati országokat.
Itt van például ez: https://online.auchan.hu/shop/familie-wein-szeletelt-fekete-erdei-sonka…

Tavasszal Németországban járva 2 EUR 49 cent volt a 200 grammos ugyanebből.  Azaz mai árfolyamon átszámolva 4640 Ft/kg. A fenti hazai ár pedig 9927 Ft/kg és akkor versenyeztessük meg, hogy hol lesz esetleg 9500 Ft.
És hogy miért van ennyiért a polcon és miért veszik mégis meg? Mert ebben a gazdag országban ennyiért is eladható, hiszen más értelmes hazai szalámi is hasonlóan magas árban van.

A friss tej mondjuk 1 EUR 5 cent volt, azaz mai árfolyamon 391 Ft Németországban. Itthon 549 Ft a Magyar Tej.
Vajon ez a trükk tényleg átformálja a hazai árakat például a tőlünk nyugatabbra levő árszintre?

 

Akkor jönne el a pusztító igazság pillanata, ha az árfigyelő referenciaként osztrák és német árakat is feltüntetne. Pedig ott több fizetést kell kigazdálkodni a termelőnek, fuvarosnak, boltosnak.

Svájc drága, fizetésben is és árakban is. Na meg telefon adatroaming emlékszem horror volt (most is drága, Yettel 100 000 Ft/GByte). Nem EU, így vám is van mindenre.
Németországban a CAP Markt nevű boltban és pár nap múlva egy REWE-ben is vásároltam ebből. Mindkét helyen 2.49 EUR volt a 200g-os.
Egyébként a többi felvágott is értelmes árban volt. Kenyerük nem volt, az itthon is kapható sütnivaló zsemlét vettem. Ebből 6 darab volt 0,69 EUR (257 Ft). Itthon hasonló termék 599 Ft.

"Pedig ott több fizetést kell kigazdálkodni a termelőnek, fuvarosnak, boltosnak."
Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy vajon, miképp tudják akkor mégis olcsóbban adni a termékeiket? És ilyenkor lehet azzal jönni, hogy a csúnya multi minket lehúzva tartja az árakat nyugaton alacsonyan, de könyörgöm, egy 2-es árszorzónál egy Mo.-i vállalkozónak már simán megérné, hogy olcsóbban importálja és terítse ezen termékeket itthon.
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Azért tudja, mert mondjuk Németországban alacsonyabb az ÁFA, nincs extraprofitadó, nincs sok felesleges bürokrácia, és persze egy 9x nagyobb piacról beszélünk az országhatáron belül.

Az állam nem fogja egyik napról a másikra átalakítani egy adott piac életét ott, nálunk meg igen. Ez utóbbi igazi bizalomromboló, az előbbi meg nem, így ki tudnak alakulni olyan viselkedésmódok, hogy a vállalkozó nem 5 év, hanem 50 év alatt akar meggazdagodni. Ezért tudnak ott kialakulni generációkon átívelő vállalkozások - mert nem alkot az állam egyik napról a másikra piacokat felborító törvényeket. Ilyen apróságok miatt működik a nyugati kereskedelem. És a jól működő gazdaság alapja nem más, mint a bizalom. Viszont amíg nem bízhatsz az államban, a jogbiztonságban, akkor mit fogsz csinálni? Átállsz lehúzó üzemmódra. Ilyen egyszerű ez.

Amíg mi keleti/balkáni/ázsiai (neked tetsző jelző kiválasztandó) kezeljük a vállalkozásokat és a gazdaságot, addig nálunk minden szarabb lesz sajnos.

Kötelesek vagyunk csakis extraprofitadó alá eső cégektől vásárolni? Elő van ez írva valahol? Hol vanak a kis cégek akik megpróbálnák letörni a multikat? Német piacra, magyar cégnek tilos szállítania? Vagy multi csak nyugatról jöhet keletre? 
Nézd, lehet nyavalyogni, seggfájóskodni, de ha alapból úgy indulsz neki, hogy lehúzod és átbaszod a vevőidet akkor alapból el van az üzletedben valami cseszve és az nem az állam hibája.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

ha nem tudsz még akár 1 évre sem előre tervezni, mert bármikor megváltozhatnak adójogszabályok, piaci szabályok, akkor nem tudsz úgy hitelt sem felvenni, hogy be tudj törni más piacra, a többi hosszú távú tervezést igénylő piaci műveletről nem is beszélve.

Most sem tilos exportálni nyugatra, csak éppen sokkal több előrelátást igényel, mint amit a jelenlegi szabályozó környezet megenged.

Na meg hazánkban a vállalkozói hitelkamatok is jelentősen megugorhatnak bármikor és mint láttuk, sokkal radikálisabban meg is ugrottak az eurozónához képest.
Ilyen körülmények között vegyél fel hosszú távú vállalkozói hitelt és merj nagyot álmodni, például egy új traktort, kombájnt hitelre megvenni. Hazánkban a csúnya bukta kockázata ebben benne van, amikor már az sem lesz a tied, ami eredetileg a tied volt.

Ezért sem célszerű (meg a bármikor átírt állami szabályozás miatt) hazánkban hosszútávú vállalkozás korszerűsítésbe belevágni, inkább drágán több élőerővel dolgozol holnap is.
Illetve rövidtávon próbálod kihozni a profitot. Ezekhez viszont magasabb ár tartozik. A másik vállalkozó szintén ugyanígy cselekszik, így nem lesz árcsökkentő hatása.
Így lesz drága a hazánkban előállított termék. Az importált termék pedig ugyanezen árért bátran kitehető a polcra. És a kör bezárult, a kinti ár duplájáért is fogy itthon a Schwarzwälder Schinken (lásd fentebb).

És mindeközben forintban kötöd az eladandó terményre a szerződést.

Nem erdekes, erre vannak a hataridos ugyletek.

Elfelejtettük már a 2008-as devizahitel válságot, ahol sok ember veszítette el a házát és teljes vagyonát csak mert jelentősen megcsúszott a deviza árfolyama, amiben a hitele volt?

Gondolom a 2008-as atlag user nem tudott annyit a penzugyekrol, mint egy ceg penzugyi vezetoje. Maganszemelykent is lehet CHFHUF futures-t kotni, csak kozben az emberek a kamatos kamatot sem mindig ertik, nemhogy a FX derivativakat.

Az egyik kulcsszó: méretgazdaságosság, jövedelem termelő képesség.
Ha 100 pezeta helyett 50 pezetáért adod az árut, akkor vajon el tudsz-e adni 2x többet ugyanannyi idő alatt? Az emberek nem biztos, hogy fognak 2x annyit - például hegesztő huzal - venni, mivel egyszerűen nincs rá szükségük. Mondjuk zsemléből se biztos, hogy 2x annyit fognak venni.
Persze lehet ügyeskedni pl. portfolió bővítéssel - holnaptól a hegesztő huzal és zsemle mellett mosóport is elkezdünk árulni, de ennek is van üzleti kockázata. Egyéb feltételekről nem is beszélve.

A másik kulcs a versenytársak monitorozása / árfigyelés. Erre általában külön személy / csapat van nagyobb cégeknél. KKV-nél nincs erre se ember, se szaktudás, se igény vezetői oldalról. Internet korában sokan azt se tudják, hogy kik lehetnek a versenytársaik.

Arról a vicces helyzetről már nem is mesélek, amikor XY autóalkatrész kereskedelmi cég védi a weboldalát, hogy ne "lopja le" a versenytárs a listaárakat. És külön emberek vannak foglalkoztatva erre, akik a "védelmen" dolgoznak és akik "megkerülik" ezt. Ha nem a saját szememmel láttam volna, akkor nem hiszem el. Nyugi, mindegyik nagy csinálja ezt itthon.

Régen még a nagy élelmiszer multiknál is lehetett hallani, nem szeretik, ha fényképeznek. Most a kamerás mobilok idején meg gondolom nem nagyon tudnak/akarnak ezzel bajlódni.

Az a legnagyobb baj, hogy a szocikat sikerült elűzni, de a néplélekben és így a legtöbb honpolgárban élő szocit nem (nekünk Kádár kell, legyen az népnemzeti, liberális, vagy Vácról kilovagló szabadságharcos, ebben nincs egyetértés, de mindenesetre kell a jóságos vezető bácsi). Mert ha sikerült volna, akkor ennek a kormánynak se néznék el a "botlásait" és a feketeerdő sonka is olcsóbb lenne : D

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Az import élelmiszerek ára, ahogy írtam, szépen igazodik a hazai gyártású élelmiszer árához. Amíg itthon drága a szalámi, addig a külföldi szalámi is eladható ehhez igazodó áron.
Egyébként nem ritkán látom Lidl, Aldi polcain a cseh húsárút, szerb gyártású másik árut. Egyszerűen olcsóbb behozni, mint itthoni gyártásból megvenni.

Egy érdekes színfolt ez is, de legalább ez a cég bevallja, a többi fel sem tünteti pedig sokan csinálják: szalámi itthon készül (vagy csomagolódik **), de a hús az EU-ból származik. Jelentsen ez bármit is.
Régen a származási helye EU szó még Kínát is benne foglalta, mert a kereskedő akitől vették, az valamely EU kikötőben tette rá a bélyeget. Tehát az EU kikötője volt, ahol levő cégtől megvették.
Mondjuk van egy Pest megyei kistelepülésen bejegyzett sokféle magokkal és aszalt termékekkel foglalkozó cég, amely gyártóként van feltüntetve még az iráni mazsola esetén is. Legalábbis nem valószínű, hogy a faluban aszalják nagykereskedelmi méretben.

Közben szép csendben eltűnt ez a logóhalmaz is, legalábbis egyre kevesebb terméken tüntetik már fel:
    https://api.hvg.hu/Img/2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411/02e811f6-a5…

Egyébként nem ritkán látom Lidl, Aldi polcain a cseh húsárút, szerb gyártású másik árut. Egyszerűen olcsóbb behozni, mint itthoni gyártásból megvenni.

És van magyar gyártású termék is (pl. Pick, Mizo, egy szentesi zöldségekkel foglalkozó cég, nem jut eszembe a nevük). Akkor csak olcsóbb a magyar, mint a cseh meg a szerb? :)

Szerintem egyébként nem feltétlen erről van szó, inkább arról, hogy a hasonló cégek nem országban gondolkodnak, hanem kontinens-szinten. Gondolom, a legtöbb országban, ahol jelen vannak, vannak beszállítóik (cseh, szerb, magyar, német, spanyol, stb.), amelyekkel szerződésben vannak, és a termékeiket kontinens-szerte terítik, nem feltétlen csak abban az országban.

( hendrick v | 2023. 07. 02., v – 16:12 )

Szerkesztve: 2023. 07. 02., v – 16:18

Én csak azt nem értem, hogy miért nem lehet a listázott tételeket egységár vagy bármi alapján sorba rakni rengeteg webshopban. Arra is kellene szerintem egy fogyasztóvádelmi előírás, hogy webshopokban egységár szerint tudni kelljen rendezni a találatokat... mint itt is...

Ez azért van így, mert a második termék 51 grammos. Az egységár feltüntetésének határa pedig 50 gramm/50 milliliter/5 centiméter.

Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900004.nfg

 

(2) Nem kell feltüntetni az egységárat

a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,

b) az automatából értékesített,

c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,

d) a különleges díszcsomagolású,

e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított

terméken.

 

Semmi trükközés nincs itt, a második esetben jogszabály írja elő a kötelezően feltüntetendő egységárat, akkor is, ha amúgy nem lédig a termék (nem lehet kilóra venni).

Nem kell...

ha akarnak akkor feltuntethetnek a kicsinel is hogy az hany Ft/kg, csak epp nem erdekuk.

igy tok jo az egesz, csak epp az osszehasonlithatosag lenyege veszett igy el...

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( uid_6201 v | 2023. 07. 04., k – 07:59 )

Szerkesztve: 2023. 07. 04., k – 08:13

Egyébként a csiribí-csiribá hátterében véresen komoly dolgok húzódnak: a kiskereskedelmi forgalom visszazuhant (grafikon). Hiányzik az ÁFA bevétel a költségvetésnek.