Xubuntu - nem a rendszerhez tartozó alkalmazások

Ubuntu Linux

Bevezetésként annyit, hogy az ubunturól, mint asztali rendszerről semmi fogalmam sincs :) Adott egy Xfce-Ubuntu 18.04 kiegészítve egy valag applikációval. Ez egy kész rendszer, valaki (vagy valakik?) egyszer összerakta és bár működik egy friss install az iso-ból, néhány dolog felett elhaladt az idő, azóta nincsen belőle újabb. Sajnos nem lehet frissíteni, illetve lehet, de eltörik. Szeretném a nem a rendszerhez tartozó alkalmazásokat kilistázni anélkül, hogy telepítenem kellene egy tiszta xubuntu rendszert. Ezek után kiválogatnám, hogy mi az ami elavult (még python2.7 appok is vannak). Talán sikerülne egy aktuálisabb rendszert összeállítani és esetlegesen az elavultak alternatíváit megtalálnom.

Van valahol egy tiszta lista vagy van valami módja, hogy egy listát kapjak a futó rendszerről amiben meghatározható, hogy mi a rendszer sajátja és mi nem?

  • 198 megtekintés

( uid_17626 | 2023. 05. 20., szo – 07:33 )

A törés feloldható. Lásd dpkg kapcsolói. Kicsit melós, de minden megoldható.

( Mik v | 2023. 05. 20., szo – 07:43 )

Itt:

https://askubuntu.com/questions/2389/how-to-list-manually-installed-pac…

Több lehetséges megoldást tárgyalnak a kézzel telepített csomagokkal kapcsolatban. 

Azonban azt hozzátenném, hogy pl. Ubuntu alatt lehet több repository-d ahonnan a csomagok jöttek. Ezek lehetnek hivatalos, akár egy céghez tartozó PPA repok, de lehetnek egy személyhez tartozó repó(k) ami(k) azóta mondjuk elhagyot(tak) lett(ek), vagy valami egyéb van velük. /etc/apt alatt érdemes nézelődni:

https://help.ubuntu.com/community/Repositories/CommandLine 

apt tapasztalat nélkül nem egyszerű visszahozni a rendszert, de nem is lehetetlen. 

A csomaglistázásnál szeretném úgy lementeni, hogy látom azt is, hogy mi honnan települt. Keresgélem már egy ideje és találtam pár jó szálat a redditen és az askubuntun is, de még nem találtam megoldást egy táblázatos txt mentésre a csomagnév/ppa-val. A kézzel telepített csomagokra azt listázza amit már én telepítettem. 

Nem akarom visszahozni, inkább szabadulni akarok az ubuntutól! Az ok néhány sorban:

„rg” parancs nem található, de telepíthető így:

snap install ripgrep

majd ezután:

curl -LO https://github.com/BurntSushi/ripgrep/releases/download/13.0.0/ripgrep_13.0.0_amd64.deb
dpkg -i ripgrep_13.0.0_amd64.deb
A korábban ki nem választott ripgrep csomag kiválasztása.
(Adatbázis olvasása ... 248109 fájl és könyvtár van jelenleg telepítve.)
Kibontás előkészítése: ripgrep_13.0.0_amd64.deb ...
Kibontás: ripgrep (13.0.0) ...
Beállítás: ripgrep (13.0.0) ...
Aktiválók feldolgozása: man-db (2.8.3-2ubuntu0.1) ...

Igaz, ez kér egy kis munkát mielőtt megtalálod, de egy (1,6M deb-be csomagolva) parancssori applikáció miatt snap-ért kiáltani az már átlépi az ingerküszöbömet. Az egészet szeretném debianra költöztetni, lehetőleg minden olyan programmal ami még futtatható és nem nagyon elavult. 

Nem köpködöm az ubuntut, mindenki azt használ amit akar, de ez és a hasonló dolgai nekem nem hiányoznak. Inkább dolgozok kicsit többet és akár még gentoo-n is megpróbálom megoldani, de nekem ez a snap már nagyon elrugaszkodott megoldás.

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Épp ezeket a szkripteket próbálgatom és próbálom a kimenetet formázni. A legjobb az lenne, ha lenne egy listám az xubuntu alap csomagjairól, hogy egyszerűen kivonhassam. Na majd, addig is egy csomagnév/tároló lisázás:

dpkg --get-selections | grep --extended-regexp $'\tinstall' \
| cut --fields 1 | xargs --max-args 100 apt-cache policy \
| rg --multiline --replace $'$1\t$2\n' -- '^(\S+?):(?:.*\n)+?^ \*+.*\n +\d+ (\S+)(?: .*\n)+' \
| grep --invert-match "$(apt-cache policy linux-base | rg --only-matching --replace '$1' -- ' {8}\d+ (\S+)' \
| head --lines 1)\$" | sort --key 2 | column -t

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Te szebb megoldást találtál :) Az enyém kb. az első találat volt a github-on és csak végigfutottam a leírást az install résznél.

Legyen snap, flatpak, AppImage (egyébként akkor már inkább AppImage) meg amit akarnak, de ez már lassan olyan, mint a windows áruháza. Van SteamDeck-em, ott a teljes Arch arzenál de az asztali alkalmazásokból csak ezeket a csomagokat telepíthetik az R1 felhasználók. Valamelyest ott értem, hogy nehogy véletlenül egy játékos szérqrja a rendszert aztán menjen a fórumra sírni, de egy rendszernél ami teljesen saját kézből menedzselhető azonnal snap megoldást javasolni... Akkor már inkább írja ki, hogy a csomag nem található. Remélhetőleg a root jogokat szerzők nem teljesen R1-ek (tudom, hogy ez nem mindig igaz).

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

( renard | 2023. 05. 20., szo – 09:47 )

Ennek a rendszernek lejárt a támogatása idén áprilisban, ideje lenne összerakni helyette egy újat. Ha Ubuntu kell, akkor alapnak jó a 22.04, az még 2027. áprilisáig támogatott. Ugyancsak eddig kap támogatást a Linux Mint 21.1 (mivel Ubuntu 22.04-en alapul), és abból van hivatalos változat XFCE-vel. Egy másik lehetőség az MX Linux, érdemes kipróbálni, bár nem Ubuntu, hanem Debian változat, de nekem pl. jobban bejött azoknál. XFCE az elsődleges asztali környezete, de van KDE-vel épített változata is, ami szerintem még jobb is.

Ez egy speciális rendszer (mondhatni célgép), épp, hogy megélte a v1-et és azóta sem látok komolyabb fejlesztést körülötte. Bár a fórum láblécében szerepel a 2023, az utolsó hozzászólás 2018-as és az iso (nem érhető el nyíltan csak némi támogatás után) is 2021-re datálódik.

A legtöbb alkalmazás használható ami telepítve van (már amiket próbáltam), tehát akár maradhatna is így ahogy van, hálózatra ritkán és korlátozottan csatlakozik az elhelyezése miatt viszont olyan kommunikációs megoldások vannak szépen összegyűjtve (HAM és Navigáció), amit más még nem csinált meg ennyire összefogva. A sok (a legtöbb) gui alkalmazás támaszkodik még python2.7-re, ezeket vagy kikeresem, hogy van-e neki modernebb változata vagy kukázom. Az egész mehetne akár DE nélkül is, itt a méret, a sebesség és a stabilitás fontosabb, mint a csicsa. Jelen esetben ez a Debian alap csak előny, bár desktopként nem használom csak szerver szerű megoldásokra alapnak, ennek ellenére jobban kiismerem magam debianon, mint ubuntun.

Köszi a tippet!

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Én a helyedben nem nyűglődnék rendszerhez tartozó alaklmazásokkal. Ez az egész egy elavult, 2018-as rendszer, ősi, rég nem támogatott Python 2.x-es alkalmazásokkal, az ilyet le kell húzni a klotyón. Írd össze kézzel, hogy neked milyen appok kellenek, és felteszel egy Debiant kézi netinstallal, minimal iso-val, és felteszed, ami kell, ha arra van szükség, utánaolvasol a telepítésének. Ha nem kell DE, elég lehet egy Openbox, IceWM, JWM is, akár még login manager sem kell, elég a startx tty-ban, vagy a shelled rc-jében beletéve automatikus indulásra, vagy esetleg csak X.org és kézi startx binárisfájlnév módszerrel indítod, ha kell GUI-s program, ha meg úgyis szerverként használod, marad headless.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”