T1/T2 túlfeszültség védő bekötése

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok,

Felújítottam a társasházi önálló garázsom elektromos kábelezését, és mivel plugin hibridet szeretnék tölteni vásároltam egy T1/T2 túlfeszültség védőt is, ilyet:

https://www.phoenixcontact.com/hu-hu/termekek/levezeto-kombinacio-val-m…

Sajnos a bekötését nem tudom értelmezni (ennyire nem vagyok szakmabeli), ehhez kérnék segítséget, illetve az is megzavart hogy a papírján rettenetes vezetékátmérők vannak követelményként (10 és 16mm2).

Nemtudom hogy mihez kezdjek ezekkel a vezetékátmérőkkel, nekem csak sima 2.5mm2 jön be a garázsba 1 fázison a társasházból (a társasházban 20A-es kismegszakító van, nálam 16A), a föld is köztük van, földelőszondám sincs és nem is megoldható.

Az is zavar hogy a fázisnak és a nullának csak 1-1 csatlakozója van rajta, simán csak kössem be a wago-ba ami kijön a kombinált kismegszakítóból? Arra számítottam hogy ez is átmenő lesz mint a villanyóra vagy a kombinált kismegszakító (ezeknél a nullának is meg a fázisnak is van in meg out).

Előre is köszi a válaszokat.

UPDATE: így néz ki a rajza:
https://pasteboard.co/5R9Kv0GLMzmk.png

  • 3761 megtekintés

( locsemege v | 2022. 09. 02., p – 16:10 )

Emelkedik a feszültség, begyújt a benne lévő szikraköz, rövidre zárja a tápot, nem engedi tovább emelkedni a feszültséget, ezzel megvédte a fogyasztóidat. A villám borzalmasan nagy árama ezen a csodán folyik majd át. Tehát elég csak simán rákötni a betápra, de nem 20 m vezetéken át, mert az 50000 A áram cseppet nagy feszültséget ejt akkor az ellenállásán és induktivitásán. :) Úgy kell kialakítani, hogy bejön a vezeték, s ennek csatlakozójából megy tovább, azaz mintha valóban átmenő lenne. Egyúttal ez a válasz a nagy keresztmetszetre is. Nem muszáj extrém nagy keresztmetszet, csak ennek az izének a csatlakozó hüvelyébe jöjjön be a táp, meg onnan is menjen tovább.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Köszönöm, akkor a fázisra és a nullára átmenővel szépen rákötöm, bár viszketek attól hogy csavaros szorítós kötésbe két kábelt tegyek egyszerre, de ezek szerint nincs más. Legalább tömör vezetékeim vannak.

Viszont akkor most meg a földeléssel vagyok bajban, mert ahhoz viszont 2 csatlakozó van rajta, itt vajon mit hova? Egy szál 2.5mm2-es föld kábelem van bejövőként.

Így néz ki a rajza:

https://pasteboard.co/5R9Kv0GLMzmk.png

A mutatott rajz 2-es ábráját felejtsd el! Ha raknál elé F2 biztosítékot, az elvillana a nagy zárlati áram miatt, így a szerkezet nem védené meg a fogyasztóidat. Szóval eszedbe ne jusson a 2-es ábrát megvalósítani, mert az olyan, mintha nem is lenne ez a túlfeszültség védelem. Az 1-es ábra fázisvezetőjén mutatott módon kösd be a nullát és a védőföldet is. Az elágazás ennek a védelemnek a sarujában legyen, ha korábban lenne, az elágaztatás és a védelem közötti hozzávezetési impedancia miatt a védelmed nem fog sokat érni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

F2-re akkor van szukseg ha F1 nagyobb aramra van meretezve mint amit az SPD-t elbir, es nem eg szet hanem kieg elotte az olvado biztositek.
1 csavar ala pedig csak 1 kabelt teszunk vagy iker erveg. Szerintem semmi gond nincs azzal, ha a fovezeteki sorkapocsbol agazol le az SPD es a tobbi fogyaszto fele, lasd OBO video.
https://www.youtube.com/watch?v=uTb73CqWIdY

Ugyan megnéztem a videót, de nekem ez a bekötés akkor sem tetszik. Úgy számoltam, hogy a vezeték ellenállásán 100 V körüli feszültség esne, ez még nem olyan nagy dráma, de az induktivitásán 10 kV, ami annyiban probléma, hogy semmit sem ér a védelem. Az iker érvég rendben van, a szép megoldások ellen semmi kifogásom. :) Egyébként a 100 V is több, mert az érvéghüvely és a csavaros szorító átmeneti ellenállásai sem elhanyagolhatóak 50 kA esetében.

F2 az mindenképp valami tévedés. Nem a szikraközt kell megvédeni a villámtól, hanem a fogyasztóidat. Ha F2 elvillan, lehet, hogy megússza a történetet a védelmem, de a fogyasztóim elpusztulnak. Ha a védelmet becsomagolom szépen díszdobozba, masnit kötök rá, vitrinbe teszem, akkor sem fog tönkremenni, de a fogyasztóimat sem fogja megvédeni.

Az induktivitás feszültsége u(t) = L * di(t) / dt, miközben a villám 1.2 µs alatt szalad fel az áram csúcsára, 50 µs alatt csökken a félértékre az áram. Szóval csak ez a probléma azzal, ha külön vezetéken visszük oda a fázist, nullát, védőföldet. Tegyük hozzá, a védelem gyártójától korrektebb lenne, ha átmenő lenne ez a csoda, s minden csatlakozópont duplikálva lenne.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Olyan cégnél dolgozom, ahol vannak regisztrált szerelők.

Ők kapják az oktatást, mi kapunk infót, elkészül a mérőhely/lakossági elosztó, mindenki örül.

De volt olyan év, amikor ki lett jelentve, hogy a videón látott sorkapocsba csak a betápvezetékkel szemben lehet elhelyezni a túlfesz vezetékét, az épület betáplálása másodlagos. :)

És volt olyan, hogy amikor mérőszekrényt kellet összehuzalozni, akkor az volt az első kérdés, hogy ezen a héten mi az EON álláspontja erről. :D

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ez érdekes felvetés, mert jellemzően van elétervezve biztosíték. Tippre az lehet az oka, hogy ha elvégzi a dolgát, és emiatt leold a bizti, akkor amíg nem cserélik ki, addig le van választva a hálózatról, és nem csinál bajt.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Na jó, de 50 kA-ről beszélünk, és 41.7e9 A/s tehát 41.7 GA/s di/dt-ről! Az F1 értelmes, mert ha zárlatot csinál ez a csoda, akkor valami oldjon le. De a táp menjen el, ne a védelem, mert annak semmi értelme. Legyen otthon tartalék a védelemből is. Ha nincs, akkor építse ki emberünk a szikraközt átmenetileg. Én biztosan nem tenném be F2-t, mert itt nagyon kis impedanciával kell megoldani mindent, ideértve az óriási áram meredekség miatt az alacsony induktivitást is, és ennek a kis impedanciának nem kellene megszakadnia, elpárolognia. Eleve nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem fog a vezeték felpárologni a mennyezetre, de, ha véletlenül nem, akkor meg hagyjuk működni azt a védelmet. Ha én lennék a biztosító szakembere, s meglátnám az F2-t a védelemmel sorba kötve, biztosan nem fizetnék villámkárra, ha arra hivatkozik az ügyfél, hogy de hát volt túlfesz védelem. Mert nem volt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Értem, V50 OBO-t már láttam úgy elszállni, hogy az aljzat is kormos, szenesedett, és deformált lett... Azt igazából nem hagynám úgy, hogy a kapcsain ott a hálózati feszültség. Ilyenkor jó, ha leválasztható valamilyen formában a rendszerről. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ha szakadássá alakul, azért nem érdekes, ha rövidzárrá, akkor F1 megoldja a kérdést. Nyilván a csapást követően ki kell cserélni a szikraközt, ha akkora volt a terhelés, hogy nem élte túl, de erre van valami indikátor rajta.

Arra utalok, vannak olyan helyzetek, ahol nincs mód hagyományos védelemre, vagy jelen példában a védelem megvédése elrontaná a védelem működését.

Vegyünk példának egy 220 MW-os, 259 MVA-es Ganz szinkron generátort, amelynek emlékeim szerint 15.75 kV a vonali feszültsége, s úgy kb. 9.5 kA a fázisárama. Kijön belőle három darab sín, ezek hidrogénnel vannak hűtve, körülöttük csövek. Ez bemegy a transzformátorba, amely csinál ebből talán 400 kV-ot. A generátor oldalán nincs védelem ismereteim szerint. Egyrészt nem tudnád megcsinálni, másrészt minek. Nincs módod rövidre zárni, de ha lenne, az úgyis azonnal elpárologna. :) Az erőmű generátor felőli oldaláról beszéltem, bár gondolom, a számokból ez tudható volt. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Zárlattá alakul mindig. Mondok egy példát. Bejőn 4x240 alu. Azon van egy főbizti általában NH2 majd megy a főkapcsolóba (legyen nzm2) ezután szokták a túlfeszt berakni és mivel egy v50-nek a max árama kisebb mint ami eddig bejött kell elé egy bizti. A katalógus lap leírja ha jól rémlik NH00 160A a max. Szóval így hivatalos.

De gondolom az OBO-nál okosabbak ülnek. Vagy a kiwa/weidmüller/phoenix contact/schneider/eaton/stb stb.

Mert, hogy mindenütt ez az elrendezés.

De am. a nyitó poszt szerint nincs lehetőség szonda leütésére így nem sok értelme van az egésznek.

pch
SB-soft online ügyviteli rendszer

Biztos, hogy szonda nélkül értelmetlen? Ha megemelkedik L és N potenciálja egyszerre, az még nem nagy dráma. Úgy értem, lehet, hogy meghal egy-két ember, de nem megy tönkre például a számítógép. :) Viccet félretéve, igazából a fogyasztók tönkremenetelének megakadályozása az elsődleges cél, illetve értem, hogy ha van egy koax is a TV-be dugva, ami viszont marad föld potenciálon, akkor ugyanúgy baj van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Itt mire gondol a költő? A villámtól begyújt a szikraköz, majd az ioncsatornán tovább folyik az áram, mert a hálózat táplálja azt? Az általad javasolt irodalomban 500 A-es betétet hoznak példaképpen, de 250 A-esnél semmiképp sem kisebbet, éppen azért, amit én is mondtam. Az én aggodalmam, hogy minden ilyen beépített valami növeli a hurok öninduktivitását, ami a nagy jelmeredekség miatt nagyon nemkívánatos.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Itt mire gondol a költő? A villámtól begyújt a szikraköz, majd az ioncsatornán tovább folyik az áram, mert a hálózat táplálja azt?

Igen, pontosan.

Az én aggodalmam, hogy minden ilyen beépített valami növeli a hurok öninduktivitását, ami a nagy jelmeredekség miatt nagyon nemkívánatos.

Az öninduktivitás valóban probléma, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az áramutakban lévő többi elemnek is van öninduktivitása, ami akár többszöröse is lehet egy előtét biztosításként beépített olvadóbiztosítónál.

( VincentV | 2022. 09. 02., p – 16:27 )

Szerkesztve: 2022. 09. 02., p – 16:37

+1 a fentire, illetve annyi tanács még, hogy a T3-at se feledd, sok EVSE döglik meg, mert nincs T3 védelem előtte. Valamint ne légy rest ránézni a visszajelzőjükre, ha kimegy benne a betét, nem fog semmi történni, azt leszámítva hogy a következő túlfeszt már az EVSE fogja kapni. Szóval ezeket felügyelni/cserélni kell. Én egy olyan OBO-t vettem, amin van távjelzés (szerk: most látom, hogy a tiéden is van). Be fogom majd drótozni pl. egy Wemos-al Home Assistantba ha végre lesz rá időm.

Az OBO után nekem egy ilyen van T3-ra, kifejezetten az EVSE-khez: https://elektrikstore.hu/Tracon-ESPD3-10-2P-T3-AC-tipusu-tulfeszultseg-…

Részlet az OBO doksiból:

"A túlfeszültség-védelmi eszközök állapotát (működőképességét) a betétek előlapján található jelzőablak mutatja, amely a betét meghibásodása esetén vörös színűre vált (ld. 1. ábra). Ebben az esetben a betétet ki kell cserélni. A betétek sok, akár több száz túlfeszült- ség-impulzus levezetésére alkalmasak, meghibásodásuk csak túlterhelés esetén valószínű, ezért várható élettartamuk a 10-15 évet is meghaladja. Zivataros időjárást követően javasolt a betétek szemrevételezéssel történő ellenőrzése."

( locsemege v | 2022. 09. 03., szo – 10:46 )

A szubjektív véleményem az, hogy nem a fázis és védőföld, valamint a nulla és védőföld közé kötném őket, hanem úgy, ahogyan az online bolt oldalán látható a rajzon, a differenciális módú túlfeszültség ellen fázis és nulla, a közösmódú túlfeszültség ellen pedig nulla és védőföld közé kötném ezeket.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( vl v | 2022. 09. 03., szo – 19:16 )

a) A T1-es funkcionalitás teljesen felesleges neked amúgy, ha 2.5-es rézdróton jön a delej: közvetlen villámcsapás esetén a 2.5-es rézdrótod amolyan olvadóbiztosítóként fémgőzzé fog válni a rajta áthaladni kívánó villámáram hatására; a rémisztő keresztmetszetek (10 meg 16 mm2) pont ehhez lennének méretezve.

b) Bekötés: ikerérvéghüvely, "átmenő" jelleggel szerelve. Azaz a bejövő és a továbbmenő vezetékek a túlfeszlevezetőnél találkozzanak, a wagot erre a célra pedig bátran felejtsd el. Nem véletlenül szokták úgy ábrázolni ezeket az eszközöket a rajzos ábrákon, hogy belemegy majd továbbmegy a vezeték. A levezető és a vezetékek csatlakozáspontja közötti távolsággal arányosan romlik a hatásfoka a készüléknek (ohm törvény, feszültségesés - azon a vezetékszakaszon ami feszültség esik, annyival magasabb túlfeszültséget fog a készülék átengedni magán).

+1

Egyszerűen a 2.5mm vezetéken nem fér át a T1 által levezetni kívánt energiatöbblet...

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( klixnetwork | 2022. 09. 06., k – 09:58 )

Szerkesztve: 2022. 09. 06., k – 09:59

Üdv! Ilyen jellegű munkát miért akarsz megcsinálni, amikor nem vagy szakember, nem értesz hozzá és igazából semmi értelme sincs oda ezt beépíteni ilyen feltételek mellett. Nincs PEN, nincs földelő szonda, minimális vezeték keresztmetszet ...

Egyébként szerszám kell az érvéghüvely préseléséhez, ide iker kellene, ha olyan vezetéked lenne, de Neked merev vezetéked van, abból - amennyiben a gyártó a leírásban külön jelzi - lehet kettőt egy csavaros kötés alá helyezni, amennyiben a keresztmetszetük egyforma.

Beépítheted, de inkább ide maximum egy túlfeszültség védelmet érdemes beépíteni maximum, amennyiben nem lenne a töltőnek valami saját.. A villámáram védelem az felejtős.

( vlezlee | 2022. 09. 06., k – 14:29 )

Nem akarlak elkeseríteni, de ha nem tudod értelmezni a Phoenix Contact oldalon a bekötési ábrát, akkor inkább ne állj neki, a 230V-os hálózat nem játék!