Könyvszerkesztés Scribus-szal?

[quote:b4e9d08e72="zoki"]Várom a segítségetek, tapasztalatokat!

Én próba kedvéért kisebb (4 oldalas) pdf doksit csináltam vele. Kellően stabilnak tűnt, igazából nyomdai feladatokhoz a vágó- és igazítójelek hiánya tűnt fel. A doksi tele volt nagy képekkel, rajtuk szöveg, igazi "rabvallató", összetett anyag. Kimondottan tetszett a Scribus.

Ha a könyv jellemzően szöveget, és esetleg némi illusztrációt tartalmaz, akkor én is a LaTeX-et javaslom (book osztály), ha viszont valami "vallatós" dezájnos tördelésre van szükség, akkor Scribus.
Az LME konferenciakiadványai is LaTeX-ben készültek, és elviselhető mértékű melóval meg lehetett csinálni, ábrástól-cifritásostól együtt.

[quote:f174c68208="zoki"]A vágójellel nekem is volt porblémám, de megoldotta a nyomda (rárakták ők, valami adobe-os izével a PDF-re fél perc alatt amíg ott voltam).
Esetleg a LATEX-hez milyen szerkesztőt ajánlanátok?

kile -t

[quote:da3d0c7c68="zoki"]A vágójellel nekem is volt porblémám, de megoldotta a nyomda (rárakták ők, valami adobe-os izével a PDF-re fél perc alatt amíg ott voltam).
Esetleg a LATEX-hez milyen szerkesztőt ajánlanátok?

Emacsot.

[quote:6a6ebdc089="zoki"]Egy kb. 200 oldalas könyvet kéne összeraknom. Mivel nem valószínű, hogy Márait letaszítjuk majd a toplistákról (sőt még a Havast sem), ezért nem sok pénz lesz belőle. Inkább engem is csak kihívásként érdekel. Scribus-t már használtam, csak nem ennyi oldalra.

A Scribus-szal az egyik nagy probléma, hogy a sorkizárást túl nagy tűréssel hajtja végre; ha jól megnézel egy hosszabb szöveget, akkor lehet találni könnyen két olyan elválasztást, amelyeknél az elválasztójelek nem pontosan egymás alatt vannak.

Ha magyar disztrót (UHU, Frugalware) használsz, akkor ugyanazt az elválasztómodul van hozzá, mint a TeX-hez, tehát ez a része rendben van, viszont TeX-hel sokkal jobb szedésminőséget tudsz elérni, mint Scribus-szal.

[quote:ea86df97fc="zoki"]Esetleg a LATEX-hez milyen szerkesztőt ajánlanátok?

Vimet.

De van egy lyx nevű program is, ami állítólag elég jó.

[quote:beec31f6bd="zoki"]
2005-ben nincs kedvem olyan szerkesztőt használni, ami nem wyswyg?
Meg igazából azért inkább talán Scribus, mert nem programozni akarok, hanem grafikus felületen tili-tolizni az egérrel, és látni mindjárt az eredményt.

Mindig a feladathoz kell választani az alkalmazást. Én csináltam már úgy könyvet, hogy a kész anyag leadásakor jött rá a megrendelő, hogy mégiscsak más méretűre szeretné. Elég jól jött, hogy a TeX programozhatósága révén 5 perc volt az új méretre áttervezni, és nem kellett a 400-valahány esetben áttili-tolizni a minden oldalon különböző élőfej szövegeit. Szóval 2005-ben is használok nem wysiwyg-programot, ha nem akarok napokat eltölteni egerészéssel...

[code:1:c8f78fa932]\begin{flame}[/code:1:c8f78fa932]
[quote:c8f78fa932="zoki"]Háát megnéztem a latex-es lehetőségeket :cry: ...eléggé ledöbbentem.
Ez komoly?
Valaki ezekkel kiadványt szerkeszt?
Tudom, hogy a sok hozzáértő mindjárt lehurrog:D !
De had mondjam el a véleményem:
2005-ben nincs kedvem olyan szerkesztőt használni, ami nem wyswyg?
Meg igazából azért inkább talán Scribus, mert nem programozni akarok, hanem grafikus felületen tili-tolizni az egérrel, és látni mindjárt az eredményt.
Egyszerübb nekem graf. felületen megszerkeszteni a dolgokat, mint belemenni a latex rejtelmeibe!
Várom továbbra is a véleményetek!

Igen... Hát egyrészt grafikus felületen tili-tolizz össze egy rendes képletet (olyan két-három sorosat, integrálokkal, alsó-felső indexekkel, ha tudsz..), merthogy a TeX-et erre találták ki. Csináltam ilyet equation editorral, megrendelésre. Nem véletlen, hogy saját irománynál, ahol én döntöm el, miben írom, fel nem merül más, mint a LaTeX.
Meg aztán a grafikus felületen tili-tolizásnak úgyis csak kétféle kimenete lehet: az egyik, hogy template-eket csinálsz, és úgyis csak annyit fogsz tilitolizni, hogy ez itt most kérem egy fejezetcím, a másik pedig, hogy produkálsz egy szedett-vedett kiadványt, amiben minden lap egy kicsit máshogy néz ki, és a tartalomjegyzék, meg az index fele rossz helyre mutat.
[code:1:c8f78fa932]\end{flame}[/code:1:c8f78fa932]
(Persze, ha sok a kép, kevés a szöveg, akkor lehet, hogy nem a LaTeX a nyerő, azt ui. elsősorban matematikai tárgyú szövegek szedésére találták ki, és arra szerintem valóban nagyon jól használható.)

[quote:30f71ca02b="E-Medve"][quote:30f71ca02b="zoki"]Háát megnéztem a latex-es lehetőségeket :cry: ...eléggé ledöbbentem.
Ez komoly?
Valaki ezekkel kiadványt szerkeszt?
...

Nalunk az oktatok TeX-ben irjak a jegyzeteket/konyveket. :-)
Nekem is meg kene lassan tanulni...

Túróst. Az infotanszéken tolják ezerrel a ppt-ket meg a doc-okat. Egyedül a matekosok tex-eznek, mert az 54 emeletes kongruenciákat nem lehet wordben.

[quote:004417be68="pete"][quote:004417be68="E-Medve"]Nalunk az oktatok TeX-ben irjak a jegyzeteket/konyveket. :-)
Nekem is meg kene lassan tanulni...

Túróst. Az infotanszéken tolják ezerrel a ppt-ket meg a doc-okat. Egyedül a matekosok tex-eznek, mert az 54 emeletes kongruenciákat nem lehet wordben.

Hat hidd el, van jonehany oktato az infotanszeken, aki TeX-ben nyomja. Najo, vannak olyanok is, akik M$ termekkel, de akinek konyve jelenik meg, az altalaban TeX-ben nyomja.

Nekem elhiheted, en mar csak tudom... komolyan. Ugyanis nemegyszer Windows ala is TeX-et kernek ezek az emberek...

[quote:b375b202e1="zoki"]Háát megnéztem a latex-es lehetőségeket :cry: ...eléggé ledöbbentem.
Ez komoly?
Valaki ezekkel kiadványt szerkeszt?
...

Nalunk az oktatok TeX-ben irjak a jegyzeteket/konyveket. :-)
Nekem is meg kene lassan tanulni...

Ha ragaszkodik valaki a grfikus programokhoz, de kellene a Latex "ereje", megoldás lehet openoffice-hoz a következő exportszűrő:
http://www.hj-gym.dk/~hj/writer2latex/
Kipróbáltam, dvi-t kifogástalanul tudok fordítani a kimenetéből, ám ha képek is vannak beillesztve, lesz vele gond, mert a Latex eps-t vár, ha nem ilyen van beágyazva, nekem eldobta magát. Plusz probléma, hogy a magyar babel + hyperref együtt még mindig nem az igazi, pdflatex pl nem hajlandó lefordítani a cuccot :-( Tényleg, valaki nem tud tippet adni, hogy az említett két dolgot hogy lehet ügyesen és működőképesen együtt használni? Megkerülhető persze a pslatex -> dvipdf úton, és az így kapott eredmény sztem magáért beszél ;-) de ez így nem az igazi...
A szűrőt aktívan fejlesztik, szerintem érdemes odafigyelni rá.
Üdv!

Batyu'

[quote:1983f29d1a="zoki"]Háát megnéztem a latex-es lehetőségeket :cry: ...eléggé ledöbbentem.
Ez komoly?
Valaki ezekkel kiadványt szerkeszt?
Tudom, hogy a sok hozzáértő mindjárt lehurrog:D !
De had mondjam el a véleményem:
2005-ben nincs kedvem olyan szerkesztőt használni, ami nem wyswyg?
Meg igazából azért inkább talán Scribus, mert nem programozni akarok, hanem grafikus felületen tili-tolizni az egérrel, és látni mindjárt az eredményt.
Egyszerübb nekem graf. felületen megszerkeszteni a dolgokat, mint belemenni a latex rejtelmeibe!
Várom továbbra is a véleményetek!

Bizony, ebben valakik kiadványt szerkesztenek. Múltkor pl. találtam könyvkiadót, aki latexben várja a kéziratot. Ugyanis, ha sok szöveg (viszonylag) kevés kép van, nem posztert kell csinálni, ráadásul még képletek is vannak benne, akkor semmi szükség nincs arra, hogy wysiwyg legyen, mert az csak lassít. Leginkább semmi kedvem mindenhol azzal pöcsölni, hogy hogy néz ki az adott betű, meg idetolom, meg ott tab, meg anyámkínja, hanem azt szeretem, hogy ha az elején megmondom, hogy ennek így kell kinézni, aztán utána már csak gépelem a szöveget, meg néha beleteszek egy \section{}, \subsection{}, \emph{}, \footnote{}, parancsot, és különben a végén egyszer megnézem, hogy ne legyen benne véletelen baromság (de nem szokott).

Egyébként pedig gyorsan tanulható a dolog, én spec ha tehetem, semmi mást nem használok, ha a cél több mint 5 oldal.

Pl szakdogát is ebben írtam, és igen jót röhögtem azom, hogy mindenki szenvedett, meg szétesett, meg mostakkor ez mégse jó így, kattogtassunk, én meg ha nemtetszett, teljes sectionokat dobáltam benne össze vissza, másodpercek alatt, és röhögtem rajtuk. Ellenpélda ex asszonyom szakdogája, összeszenvedte wordben a maga kis ~100 oldalát, aztán kiderült hogy kicsit szétesik, meg szétcsúszik, meg másik wordbe nem olyan, és teljes 2 napom ment rá, hogy rendbeszedjem.

Egyébként, ha valaki tudja használni a wordot/ooo/egyéb wysiwyg szerkesztőt, az stílusokat használ, és igencsak kerül bármit, ami közvetlen "most ide teszem," vagy "most ez legyen bold", vagy "jöjjön egy pagebreak", mert nem önmaga ellensége, vagyis ponthogy szakad el a wysiwyg funkcióktól....

Tovább előny pl, hogy könnyen scriptelhető, lévén sima text kimenetet kell generálni, így könnyű mindenféle ürlapok meg ilyenek gyártására használni. Én pl anyámnak írtam feladatlap generátort.

Igazából nekem egy bajom van vele, hogy nem találtam rendes változáskövetés, meg doksiösszeolvasztásra kész cuccot, bár előbb utóbb építek valamit a diff köré, és elfelejtjük az ooo-t :)

Szal, mindent arra kell használni, amire való. A latex hosszabb irományok szedésére kiváló.

[quote:3a83d5f5de="zoki"]
Azért, ha tutok valami LATEX for dummies doksit, az jöhet :)

Ez elég alapos kezdetnek:
http://www.math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf
Nem kell tőle megijedni, sztem általános használatra a latex előbb/gyorsabban megtanulható, mint mondjuk egy word.

[quote:b4c6adcffd="zoki"]Erre számítottam! :lol:
A LATEX-es szerkesztőkkel az volt döbbenet(nekem), hogy elsőre azt sem tudtam, mi hol van benne, hogy működik. Ellenben a Scribus-nál pillanatok alatt rá lehetett jönni, mi, hol van, egysterű használni.
Azért gondoltam a Scribus-ra elsőre, mert azt már ismerem, és lusta vagyok doksikat végignyálazni, ahhoz, hogy egy A betűt ki tudjak rakni, egy lapra. Nem valószínű, hogy havonta kapnák majd hasonló melókat, ezért, mérlegelnem kell a rá szánt időt, mivel töltöm.
Azért, ha tutok valami LATEX for dummies doksit, az jöhet :)

Ja, ez a nem értem elsőre, nincs kedvem tanulni, ergo szar a latex ez azért szép :D

Ilyen alapon akkor szar a html is, mondjuk a quanta, mert aki nem ismeri az azt se tudja, mi hol :D. De most komolyan, érdemes kicsit nekiállni, nem vészes, ha nem akarsz nagyon nagy varázslást. latex78 meg tényleg jó.

LaTeX kézikönyv (Wettl, Mayer, Szabó) meg a polcra való, ahol kézre esik.

szerintem a scribus az még nem production stable. pláne nem magyarul.
én nembiztos, hogy nekiállnék egy könyvet megcsinálni vele.

szerintem a te barátod az a tex/latex

A scribus tud olyat, hogy kilövés? És olyat hogy meghatározok két betű milyen messze legyen egymástól? mondjuk az AV kapcsolat közelebbi legyen, mint a EF? Vagy egy egy sort jobbra, balra tolni?
Nem nagyon találtam ezeket a funkciókat, de lhet, hogy nem vettem észre.
Va

En ha kiadvanyt kell szerkeszteni a PageStream-al teszem.
Anno amigára megvettem, és jó a kulcs a linuxoshoz is.

http://www.grasshopperllc.com/

pch

Jól jönne egy kis segítség.

Húzok egy szövegkeretet, beemelem a txt fájlt.
Ha nagyobb a keret, akkor a szöveg alapból a felső részén helyezkedik el. Pl.: (A szerkesztőben enterekkel küldhetem lejjebb).

Ha azt szeretném hogy a keret alján jelenjen meg alapból és ha írok hozzá a szövegszerkesztőben akkor automatikusan tolódjon feljebb a szöveg a keret tetejéig, és csak aztán jelezze a jobb alsó részen hogy túlcsordult az írás

Vagy miként lehet megoldani, hogy a kijelölt területen mindíg középre igazodjon amit írtam vagy is, (alul felül egyformán fogyjon a hely.) a szöveg ketetben.

Persze Több módon is el tudok jutni a végeredményhez, csak hát erre biztosan van valami frappáns megoldás, hasonló képen ahogy a kép beillesztésénél is.

Mindenem romlik, csak az erkölcsöm javul. :)

Csatlakozom a LaTeX-esek táborához.

Az első oldalt egyszerűbb WYSIWYG-es rendszerrel összehozni, de már az első 200 oldalas doksinál bejöhet időben, idegeskedésben, a kinézet egységességében (amit mások előttem már leírtak) a LaTeX haszna. Egész pontosan az, hogy rákényszerít annak végiggondolására, minek mi a feladata a szövegben és a "vizuális tervezés" helyett a "logikai tervezés"-t erőlteti rád.

Ahogy mások is írták: szép kiadványt WYSIWYG rendszerrel is csak a logikai szerkezet átgondolásával lehet kapni, nem érdemes ad-hoc formázásokkal próbálkozni, mert a 150. oldalnál már nem fogsz emlékezni, hogyan is csináltad a 25.-nél a fejezetcímet vagy a verssorok igazítását és máshogy fog kinézni. Vagy 10x annyi időd elmegy az ellenőrizgetésre vagy a sablonok megírására. Egy esetleges margó-átrendezésről ne is beszéljünk.

Ha bele akarsz fogni a LaTeX-be, keress a közeledben egy barátságos humanoidot, aki ért a LaTeX-hez, 1 órát rád szán (ezzel kezdetben legalább 4-5 óra doksiolvasást spórolsz meg) és néha hajlandó segíteni.

A vizuális tervezés csak kifejezetten látványelemekre épülő esetekben (plakát, képes újság, ...) éri meg.