Közösségi helyesírás ellenőrzés

Iroda

Régóta jó tulajdonságom, hogy ránézésre észre veszek elgépeléseket, betű felcserélést, kimaradást. (Gyerekkoromban szavak betűit számoltam úgy hogy láttam magam előtt a szót). Több marketinges kollégám megköszönte, amikor átfutottam a szövegeket, amiket csináltak vagy összevágtak. Szóval nekem ez az igényesség jele.

Azt gondolom az újságirásban is ennek kellene lennie. Tudom, hogy kapkodnak az emberek, gyorsan kell egy cikk. Van cikk hozzászólási lehetőség, ahol leírják, hogy a "költő" nem ért a témához, miért ír cikket róla. Engem csak az elgépelések zavarnak. (Bár náha én is köveTTek el iJet).

Szerintetek gondolkodjak egy olyanban (vagy valaki találkozott már ilyen megoldással), hogy közösségi helyesírás ellenőrzés:

- Webes felületen (pl. hwsw.hu) a cikkekben lehetne JS-sel korrektúrát beküldeni.

- Ha elfogadja azt a cikk szerzője, akkor kicseréli az alatta lévő szerkesztőségi rendszer, de elsőre egy wordpress pluginnel könnyen népszerűvé tehető.

- Regisztrált korrektoroknál központilag tárolnánk, hogy ki mennyit javított és mennyit fogadtak el belőle: fel-le pontozás.

- A módosítást valamilyen diff rendszer végezné, mint github esetén: előtte/mögötte sorok, szavak, hogy egyértelmű legyen hol van a hiba.

Kicsit olyan, mintha egy wikipedia helyesírás ellenőrzést csinálnánk, de ez könnyen beépíthető lenne a digitális újságokba. Nonprofit alapon gondolkodtam, azaz saját szórakoztatásomra csinálnám. Van már ilyen?

  • 727 megtekintés

Ezt kb. minden magyar helyesírás-ellenőrzést tudó szoftver használja, LibreOffice, böngészők, stb.. Legutóbb viszont nálam elromlott, Firefoxban és terminálban is, nem ismer meg olyan szavakat, amelyek jól vannak írva, látszólag a toldalékolással is vannak bajai.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( blr v | 2022. 01. 09., v – 01:21 )

Ez egy jó gondolat. Sub. (A következő másfél hetem erősen foglalt, de igyekszem majd kifejteni a gondolataimat, mert engem is régóta foglalkoztat.)

( Aadaam v | 2022. 01. 09., v – 02:53 )

Az a bajom ezzel, hogy egy cikkhez alapvetően NDA kell: azért kell gyorsan cikk, mert aki először publikálja, az addig, amíg más nem publikál róla, egész sok figyelmet tud beszedni (ld még: attention economics), sőt, mindenféle szabályok miatt a későbbieknek már hivatkozni kell rá.

Nos, ha a draftot elérhetővé teszed embereknek, akkor elképzelhető, hogy előbb írja meg a konkurencia, minthogy nálad élesbe kerüljön.
 

Tulajdonképpen a hivatásos korrektornál két dolgot fizetsz meg: egyfelől nyilván a munkáját, másfelől azt, hogy tartsa a száját amíg élesbe nem megy a cikk. Ez az utóbbi a drága.

( Raynes v | 2022. 01. 09., v – 03:14 )

Szerkesztve: 2022. 01. 11., k – 05:03

Maga az ötlet lehet nem lenne rossz, de implementálni elég nehéz lenne ilyet. Ez inkább a cikkírónak lenne a feladata, meg a publikációs médiumnak, ahol igényességből kéne korrektorokat is alkalmazni, de ezen spórolnak először. A korrektor eleve egy tágabb feladatkör, hiszen nem csak az elgépelést, helyesírási hibákat szűri ki, de a nyelvtani, fogalmazási, szóhasználati, érthetőségi hibákat is. A fordítási hibák már lektorálási feladat, tipográfiai hibák (pl. rendes nyomdai idézőjelek és kötőjelek az írógépes megoldás helyett) meg attól függ, hogy hol publikálják.

A magam részéről ezek a helyesírási hibák nem annyira zavarnak, vagy csak kivételes esetben, mikor vagy súlyos hiba, vagy a szerzője egy szövegen belül 25-ször írja rosszul következetesen, vagy látszik, hogy csupán rettenetes igénytelenség van mögötte. Főleg nem javítgatom nagyon másét, mióta hangtannal foglalkozok, mert olyan szemszögből a hibák inkább érdekes kiejtési felmérési adalékok. Azért sem érdemes rugózni rajta, mert mindenki követ el ilyet, saját írásban nehezebb észrevenni, pl. a topiknyitóban neked is becsúszott pár, újságírás, helyesírás-ellenőrzés, Wikipedia, Wordpress, stb., de szerintem az én hozzászólásaimban is van ilyen. Ami zavarni szokott, az a chat-stílusú írás, központozás teljes hiánya, vagy következetesen rossz használata, estleg szóközözés hiánya vagy túlzott használata, ilyenkor a szöveg egybefolyik, nehezebb értelmezni, tagolni.

A másik, hogy ezt a fajta, ingyen nyelvi ellenőrzést nem sokan vállalnák ingyen. Jó, te írtad, hogy élvezed, de a legtöbb embernek ez monoton, unalmas munka, nem biztos, hogy ráveszi magát, hogy ingyen ellenőrizzen másoknak.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( bolond | 2022. 01. 09., v – 14:31 )

Pár kérdés:

  • Ettől hogyan lenne jobb a világ?
  • Miért érné meg a hírportáloknak?
  • Ki fejlesztené le és hosztolná a szolgáltatás alapját adó rendszert?
  • Ki találná ki a minden portálba könnyen integrálható szabványos felületet?
  • Ki lenne a rendszer "főnöke", ki felügyelné, adott esetben ki vállalna felelősséget?
  • Ki fizetné a költségeket?

:)

Regen en is mindenhol az (ellen)kerdest lattam. Jelenleg ez meg nem üzleti terv csak egy agymenes hogy vajon van-e ilyen. Egy shopify sem indult volna el, meelrt volt mar webaruhaz es sok a melo vele. Mar tozsden vannak. De ha csak egy opensource projectet csinalok belole, mar jol erzem magam. Nem vilagmegvalto otlet, de vizet nem tudok afrikaban fakasztani, ehhez ertek.

Én azt tanultam TakácsZ-tól (ex-telenor, huawei, rtl, stb), meg Kovách Antontól (ShiwaForce), hogy a startupnak az a trükkje, hogy csinálni kell, nem pedig beszélni róla.

Akarsz tehát egy szerkesztőségi rendszert, amiben van olyan funkció, hogy suggested edit, mint most gDocs-ban (ossz meg publicra valamit egy gmailes címről és egy másikról nézd meg incognito-ban pl., bele tudsz szerkeszteni); az editorokat valahogy pontozod, oké. Kéne valami protó, MVP, Proof of Concept, valami, ami legalább vizuálisan megmutatja, hogy ez így nézne ki, meg kéne pár újság, de legalábbis ember, aki belelát az újságírásba.

Ha gondolod, írj rá Szedlák Ádám Zoltánra (Kelt, Keltoman), ő pl. már tudom, hogy fejlesztett szerkesztőségi rendszert, és szerkesztő-újságíró. Esetleg Pohly Ferire (ő volt az origo informatika rovatának szerkesztője a Gyurcsány-érában; együtt csinálják a Meti Heteort). Beszélgess velük. Ők újságot nem biztos hogy fognak tudni mondani. Fejlesztőből a Telexet Nehéz-Pozsonyi Ferenc csinálja, de főleg a backendet, a szerkrendszer kié azt passzolom. A telex szerkrendszer elég fiatal… még könnyen bele lehetne talán rakni egy ilyet… hogy ki csinálja most a mantis-t (az index szerkrendszere) azt nem tudom, kinn van az index oldalán. 
 

Telexnél olvasószerkesztő Rácz Attila, talán még emlékszik a nevemre 15 évvel ezelőttről, évekig volt közvetlen ügyfelem. 
 

esetleg még meg lehet nézni, milyen lenne ez wordpress pluginként - meglepően sok újság indul úgy, hogy egy wordpress cloudflare mögé rejtve. Egy blogon pl. jól lehet tesztelni. 
 

szerintem ez már segít: beszélj szerkesztőkkel, szerkesztőségi rendszer fejlesztőkkel, a beszélgetések alapján rakj össze valami protót, ezt vidd vissza, csinálj belőle egy wordpress plugint, hívj meg pár havert tesztelni, és győzz meg egy bloggert akit háromnál többen olvasnak (tőlem akár trey-t is, bár az ugye drupal lesz), hogy próbálja ki.

apropó; itt a komplett HWSW a HUP-on, PestiSrac account alatt nem tudom, ki van (tippre maga Gyuri, de lehet valaki más), nekik is van szerkrendszerük.

 

sounds like a plan.

A világ nem lenne jobb, de a hírportáloknak megérné, ingyen kapnának segítséget. Mert mégis csak komolyabban veszi ki magát egy netes írás, cikk, ha nem csak oda van fosva, hanem rendesen van megírva, ad egyfajta hitelessége, igényessége olyankor. Mert ugyebár milyen hitelt adsz annak a publikációnak, ahol a szerző azt az alap fáradtságot se vette, hogy a szöveget rendesen átfussa, ellenőrizze, akkor olybá tűnik, hogy nem is volt neki az egész annyira fontos.

A költségekben viszont igazad van, az kérdéses, hogy ki állná jelen esetben, hosztolás, munkadíj, stb..

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( BlinTux v | 2022. 01. 09., v – 17:30 )

Szerkesztve: 2022. 01. 09., v – 17:33

Ingyen a franc se javítgatná random újságírók cikkeit. 
Ha érdekel elolvasom és ha van benne hiba, túlteszem magam rajta. Emberek vagyunk nem gépek, hogy fatal errort dobjunk egy-két hibától. 

Egyébként is, lehet úgy olvasni, hogy csak a szavak eleje és vége van jól írva, a többit az agy észrevéltenül is tujda korirgálni :)

( PDA_FAN | 2022. 01. 09., v – 17:45 )

Ezzel az a bajom, hogy egyetlen ellenőrző szoftver sem képes a szövegösszefüggés szerinti ellenőrzésre. A cikkből kiindulva: a "követek" és a "követtek" is helyes lesz szerinte, mert a szótárfájlban benne van mindkettő. Az ordas elgépelésre többnyire alkalmas lesz ugyan, de épp az előbb a "bajom" helyett "majom" sikeredett, és az ellen nem véd :-(

Továbbá problémám, hogy ezek a szoftverek sokszor hibásan működnek, és helytelennek ítélnek helyesen leírt szavakat. Az összetett szavak esetében gyakori, hogy különírást javasol, holott egybeírva lenne helyes.

Aztán a vesszőhasználat: többnyire a hiányzó vesszőkre nem figyelmeztet, viszont gyakran reklamálja a helyesen kitett vesszőket. Példa:

Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban

Itt az "és" elé nem kell vessző, de ha kiteszem, nem reklamál. Ellenben a versidézet feletti egyik mondat, amely összetett mondat, van az "és" előtt vessző - szintén helyesen, ami szerinte felesleges.

Fentiek alapján megértem, ha sokan figyelmen kívül hagyják a nyelvi ellenőrzés hibajelzéseit, és írnak, ahogy bírnak :-)

( kassaiviktor | 2022. 01. 09., v – 18:46 )

fölösleges. egy szint alatt az emberek észre sem veszik a hibákat, egy szint fölött pedig akkora a tűrésküszöb, hogy megértenek kb mindent. a kettő közötti réteg az, aki állandóan nyavajog.

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

fölösleges. egy szint alatt az emberek észre sem veszik a hibákat, egy szint fölött pedig akkora a tűrésküszöb, hogy megértenek kb mindent. a kettő közötti réteg az, aki állandóan nyavajog.

Tudod, létezik olyan, hogy igényesség. Newm feltétlenül csak magunkkal szemben. Na meg, létezik olyan, hogy helyesírás. Ez teszi lehetővé, hogy meg is értsük egymást.

Ha valaki valamit gyakran olvas hibás alakban, akkor előbb-utóbb az a hibás alak fog rögzülni nála. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a mai kor gyermekei, már képtelenek hiba nélkül leírni négy-hat mondatot. Jellemző, sőt, már az egész netet uraló, ordas, gusztustalan hiba, hogy sokan az igekötőt külön írják az igétől akkor is, ha az történetesen az ige előtt áll.

Nem kenyerem a múltba révedés, de el kell mondanom, egy időben gyűjtöttem múlt század eleji irodalmi relikviákat, főleg régi levelezéseket. Azokból is kitűnt, hogy száz éve még a legsuttyóbb emberkéket is megtanították helyesen, olvashatóan írni. Ha másért nem, azért, hogy legalább az írását ki lehessen olvasni, ha levelet ír, beadványt fogalmaz valahova. Most meg, amikor a külalak már osztályozásra sem érdemes, az fogja kapni orbántól a következő Kossuth díjat, aki helyesírási hiba nélkül le tudja írni a saját nevét?

Én inkább úgy gondolom, hogy a nyelvünkön kellene egyszerűsíteni. 
Minél egyszerűbb, annál kevesebb hiba véthető. Sőt! Egy külföldinek is egyszerűbb megtanulni. 
Kezdetnek pl. el lehetne törölni a "ly"-t. Ma már semmi értelme, csak egy halom bonyodalmat okoz az is. Mehetne helyette a sima j.

de a sajátunkét meg úgy kezeljük mintha az valami kőbevésett és megmásíthatatlan dolog lenne és jóvanazúgy. 

Ez tévedés.

A nyelv folyamatosan változik. Átalakul. Ennek a folyamatnak nem is lehet gátat szabni, hiszen új szavak képződnek és foglalnak helyet a nyelvben, a szakmai nyelvek is honosítanak meg kifejezéseket, pl. pendrájv, vincseszter, processzor, stb.
Módosulhat is egy-egy kifejezés jelentéstartalma, pl. konzol.
A tájnyelv is él, változik. Régen ugorka volt, ma uborka, József Attila még lapdával játszott, mi már labdáztunk. Az uccából utcza lett, ma pedig már csak utca.  

Más dolog a nyelv folyamatos megújulása és megint más, a nyelvet használók - esetleges - igénytelensége. Pl. megmondom az őszintét.

 

Az út és utca szavunk az etimológiai szótár szerint nem ugyanonnan származik, az előbbi finnugor, az utóbbi szláv eredetű jövevényszó. Az utcát ulca, úca, ucca formában is írták mielőtt utcza majd utca lett volna belőle.

Az évszám pedig, amire hivatkozol, nem 1903 hanem 1922.

Lesz belőle egy kétértelmű szó, és?
Van néhány: nő, fűz, hordó, csap, ég, ...

Ha mondatban használod, akkor már tudod miről van szó, hiszen a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg.

"Ádáméknak elfogyott a zoknilyuk" - Senki nem arra fog gondolni, hogy elfogytak a zoknijaikról a lyukak :D
"Kellemetlen probléma a zoknijuk" - Szintén nem érthető félre.

Ha mondatban használod, akkor már tudod miről van szó, hiszen a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg.

Vagy nem. Lásd a klasszikus példát:

Megharapta menyét a menyét.

Itt jön a nagy tautológia: ha olyan mondatban használod a ,,kétértelmű szavakat˝, aminek tudod az értelmét, akkor tudni fogod az értelmét.

De ha nem?!

A gépi fordításban, automatikus helyesírás-ellenőrzésben, mesterséges intelligencia alkalmazásokban pont ez a probléma.

Elkanyarodtunk az eredeti problémáról. 
Nem az a baj, hogy van itt-ott ly, hanem hogy rengeteg szó esetében nincs értelme.
Ha a szavakban csak j lenne, akkor egy problémával kevesebb lenne a nyelvben. 
Ha a nevekben maradna a ly az mégsem jelentene akkora gondot mint a többi szónál, hiszen írás közben nem kell gondolkodni, hogy ez milyen j is. 

"Jukas a gója fészke, mejet jégeső sújtott." - Hát mennyivel egyszerűbb így! 
 

én ezt értem. én is ügyelek a helyesírásomra és a nyelvhelyességemre, de nem zavar, ha mások nem teszik.

rengeteg igénytelen ember van. van, aki a testsúlyára az, van, aki karóra nélkül járkál, van, aki kopott kabátban, van, aki aprót tárol a nadrágzsebében, megint más pedig nem mossa a fogát. és ezek csak a legsúlyosabbak. olyanokat, mint hogy nem a saját illatának megfelelő parfümöt használ, nem is említek. szerintem mindenkinek joga van igénytelennek lennie.

ha valaki nem tud túllépni más valamilyen hiányosságán, akkor magában kéne keresnie a hibát. legyél a saját mércéd szerint igényes!

egyébként a múlt század elején se volt jobb a helyzet, sőt!

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

( uid_21476 | 2022. 01. 10., h – 12:20 )

Szerkesztve: 2022. 01. 10., h – 12:22

szerintem mindenkinek joga van igénytelennek lennie.

ha valaki nem tud túllépni más valamilyen hiányosságán, akkor magában kéne keresnie a hibát.

Féleértesz.

Mindenki úgy igénytelenkedik, ahogy csak akar. Engem nem érdekel.
A gond ott kezdődik, amikor másnak okoz keservet, amikor a mások által felállított normákhoz a saját lustasága, igénytelensége okán nem idomul és ezzel kárt okoz.
Én elég szabad szellemű ember vagyok, bármikor kiállok mások jogaiért, feltéve, ha az a jog tényleg megilleti őket és nem csak visszaélnek ezekkel a jogaikkal, mások kárára, bosszantására. 

A büntetőjog azért van, hogy bennünket szolgáljon. Hogy ne legyen anarchia, káosz, terror, hogy biztonságban érezhessük magunkat. A helyesírás, a nyelvtan pedig azért, hogy a kommunikációt elősegítse. Hogy ezen a területen ne legyen káosz. 

Aki otthon büdös, kivált, ha egyedül él, az nem árt a joggyakorlatával senkinek, de ha a négyes villamoson büdös, akkor azzal nem a jogait éli meg, hanem mások életébe rondít bele.