NFT támadási lehetőség

Pörög az új crypto őrület, mindenki NFT-t akar gyártani vagy legalábbis NFT-n keresztül sajátként legalizálni a mástól lopott képeit és így meggazdagodni. Ez utóbbi odáig terjedt, hogy pl. a DeviantArt-on már művészek kezdték törölni a galériáikat, mert nem egy esetben több száz képnél egyesével kellene bizonyítaniuk, hogy ők rendelkeznek a kép feletti tulajdonjoggal. Ráadásul, az NFT tulajdonságából adódóan minden egyes token, más és más jogokat biztosít a tulajdonosnak a bizonyos vagyontárgy felett. Ezek lehetnek olyan kizárólagos jogok, amik megtiltják annak a reprodukcióját, másolatát bármilyen formában.  Ezen tokenek alapján jogi eljárás indítható, amin keresztül a token tulajdonosa megakadályozhatja az érdekeinek további sérülését.
 

Mivel sok NFT generált és semmiféle kontroll és szűrés nincs, hogy mégis mire lesz a token generálva, felmerül az ötlet, hogy ezzel bárkit támadhatóvá lehet tenni. Annyit kell csak tenni, hogy az adott személy arcképét bizonyos szűrők (carcoal, dotting, cubism, whatever) segítségével egyedi képpé átalakítani, majd egy kizárólagos tulajdonjogokat (nem publikálható, nem reprodukálható, nem módosítható, nem felhasználható) biztosító NFT token generálása után fel lehet tölteni valamelyik bróker oldalra.
Hol van ebben a haszon? Várható, hogy hamarosan minden közösségi oldal és a fél net tele lesz NFT crawlerekkel, melyek automatizálva szűrik folyamatosan  a tartalmakat, jelzéseket küldve a tulajdonosoknak vagy azok jogi képviselőinek. Elég csak várni míg az átlagos user képet tölt fel magáról, vagy képet töltenek fel róla és máris pokollá lehet tenni az életét. A GDPR és az egyéb személyiségi jogok elég jól védik az arcképmáshoz tartozü jogokat, csakhogy, jelen esetben az illető az arcképével sérti az az arcképéből generált digitális termékhez kapcsolódó jogokat. Az illetőnek nem sérülnek a jogai, hiszen az NFT tulajonosa nem publikálja az eredeti művet. Viszont, minden egyes róla készült kép az NFT által védett mű feldolgozásaként értelmezhető. Természetesen, ha az illető saját maga ennek a képnek a jogtulajdonosa akkor nem kell ezt a végigküzdenie és miért ne lehetnének olyan kegyesek az NFT épp aktuális tulajdonosai, hogy egy kisebb összegért ezt átadják?
Ezzel, a közösségi hálókra feltöltött pózolós, csücsörítős képek, hirtelen egytől-egyik aranytojást tojó tyúkokká változnak. Mivel NFT szinte bármire generálható, influenszereket, komplett egyetemi előadássorozatokat lehetne eltüntetni vagy épp pénzé tenni. 
Jup, lesz még itt szép, új, világ....

( tigrincs | 2021. 12. 26., v – 21:34 )

Eltunnek a sullyesztoben a csucsorito pavak? Szomoru vagyok. Hjam megsem…

( zeller | 2021. 12. 26., v – 23:33 )

"Az illetőnek nem sérülnek a jogai, hiszen az NFT tulajonosa nem publikálja az eredeti művet." - De. Ugyanis a képmáshoz fűződő joga akkor is fennáll, ha mondjuk festményen örökítik meg(!), azaz nem csak az eredeti fényképét védi a jog. Úgyhogy az NFT tulajdonosa már azzal megsértette a képen lévő személy jogait, hogy a fotóját (arcképét) engedély nélkül felhasználta. Innentől kezdve jogszerűtlenül készült tartalomról van szó.

Figyu, amikor ott tartunk, hogy a Twitch automatikusan levágja a zenekar saját koncertje alól a hangot és valami prüntyit játszik be, nehogy DMCA-ra hivatkozva a szart is kipereljék belőlük, akkor mit vársz?

Aztán hány esetben is sikerült valakinek a Facebookal vagy a Googleal valami tiltás kapcsán élő humanoid emberrel beszélni, választ kapni, hogy miért lett letiltva a profil, csoport, stb., anélkül, hogy bármi konkrétumot kifejtenének, hogy mi volt a kifogásolt tartalom? (Egyébként valahol kötelezném ezeket a cégeket, hogy kötelező legyen ezt pubikálni és legyen érdemi reklamációra lehetőség.)

Nem. Pl. a magánterületeken üzemeltetett biztonsági kamerák, vagy a magáncélra készített felvételek esetében is érvényes, hogy a képmáshoz való jog nem tiltja a kép készítését, annak tárolását, módosítását. Ugyanígy te letölthetsz, tárolhatsz bármilyen szabadon elérhető arcképet a netről, ha ez nem működne a net sem működne. Jelen esetben a kép nem kerül publikálásra, továbbá nem az eredeti képből, hannak az abbol alkotott műből készül NFT. Az ilyen nem új dolog, pl. nem véletlenül van kinn az amerikai filmek végén, hogy "a mű a képzelet szüleménye, személyekkel való azonosság csaka  véletlen műve." A csavar, hogy az alhoritmusok ebbe beleszarnak. Amint fepörög az NFT üzlet, úgy szántják majd fel a netet különféle képkereső crawlerek egy finom takedown notice kedvéért. És amikor egy héten belül harmadszor szedi a le az összes képedet a közösségi háló, úgy, hogy te ebből élsz, akkor már nyitottabb leszel a fizetésre.
További probléma, hogy a képmáshoz fűződő jogok világszerte eltérőek. Elég csak egy megengedőbb országot keresni, hogy az ilyen aggályok megkerülhetőek legyenek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Miért, magáncélra nem alkothatsz szerzői joggal védett művet? A szezői jog minden szellemi terméket véd. Sőt még annak az értékét sem veszi figyelembe.
Ugyanígy az NFT sem az eladásról szól, hanem egy hitelesítési token, mely adott digitális tartalom eredetiségének, annak jogállásának a tiztázására szolgál.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

" annak jogállásának a tiztázására szolgál." - Az adott tartalom, amihez mondjuk kizárólagos jogot vindikálna magának az illető egy személyhez kötött arcmásnak a felhasználásával készült - ehhez viszont az adott személy kifejezett hozzájárulása kell, amit az NFT "felmutatójának" bizonyítania kell. Ha nem tudja bizonyítani, hogy x.y. hozzájárult az arcmásának a felhasználásához, akkor bukta. Ráadásul az arcmáshoz kapcsolódó személyiségi jogokat _nem_ írja felül a szerzői jog. Tehát ha pl. Gipsz Jakab fotója alapján készül egy rajz, amiből óriásplakát lesz, de Gipsz Jakab ehhez nem járult hozzá, akkor szerzői jog ide, vagy oda, a plakátot le köll szedni, mert bár szerzői jog van, de a tartalmazott grafikai elem (G.J. -ről készült rajz) nem jogszerűen került oda. Szerintem...
 

Ez mind szép. Csak ehhez, az kell, hogy eljusson az ügy a bírósági szakaszba. Csakhogy a világ nem így működik. Lehetsz egy amatőr zenekar, de ha két hangjegyed egyezik egy DMCA által védett tartalommal, már nem kerül fel a közösségi médiákra, vagy épp kapni fogod a take-down noticet. Lehet ellen keresetet indítani, de az idő és pénz. Ha a közösségi médiából élsz és nem töltheted fel a képedet, mire egy tárgyalás elindul éhendöglesz.
Ha csak átlagos GJ vagy, akkor sem vágsz neki egy pereskedésnek csak azért, hogy facebookozhassál, különösen ha az egészet megúszod 10 dollárból.
Ha az ügy eljut a bírósági szakaszba, hogyan GJ-ként, tudod bizonyítani, hogy az adott NFT mögötti kép a te képedből készült? Az NFT forrását soha, senki nem látta, lévén magánfelhasználásra készült, a crawler meg, jó esetben, csak egy feldolgozott adattömeget kapott. Ha le is zárul az eset, te GJként bukod a perköltségeket és adott esetben, még lesz 99 másik peres eljárásod, amit ugyanígy el kell intézned. Te bevállalnád ezt?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

No mégegyszer. A bíróság be fogja kérni az NFT mögött álló képet, és ha az alperes képmására hasonlít, akkor azt kell mérlegelnie, hogy a biológiai személy orcája vagy az NFT mögötti kép volt előbb, és hogy melyikből származtatták melyiket.

"ha két hangjegyed egyezik egy DMCA által védett tartalommal, már nem kerül fel a közösségi médiákra," Nem. Jóval komolyabb egyezés/hasonlóság kell hozzá.

( uid_19334 | 2021. 12. 27., h – 07:35 )

Te mindent elhiszel, amit az internetre írsz?

( T_chris | 2021. 12. 27., h – 07:51 )

Ez érdekel.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( KoGa v | 2021. 12. 27., h – 10:45 )

Több súlyos lényegi tévedés is van az írásodban, szerintem olvasgass ennek utána.

Nem vagyok jogász, de néhány common sense dolog:

- Honnan szerzed meg az adott személy arcképét legálisan, amit aztán később felhasználsz? Az hogy fenn van szociális médián, nem játszik, attól még hogy le tudod tölteni és meg tudod nézni még nem használhatod fel.
- Az NFT nem jogi hanem technikai dolog, attól még hogy te azon bármit beállítasz, az nem lesz jogilag kötelező érvényű, maximum ha ezt a jog elismeri. Ugyanúgy, ahogy a szoftver licenceben is lehet bármi, azt a törvény felülbírálja. Ennyit a reprodukálhatóságról.
- Azt írod, "minden egyes róla készült kép az NFT által védett mű feldolgozásaként értelmezhető" Nem értelmezhető úgy, miért lenne? Ahhoz hogy feldolgozásként értelmezd, bizonyítanod kell hogy a mű alapján készült a feldolgozás, gyakorlatilag hogy az NFT alapján készült az ember arca?!

Minden szociális médiának a felhasználói szerződésében ott áll, hogy hacsak nem tiltod meg kizárólagosan akkor alapértelmezésben hozzájárulsz a rólad készült képek megjelenítéséhez, megosztásához. Te, mint a közösségi hálózat megtekintője a képet letöltheted, magáncélra felhasználhatod. Innen kezdve azt csinálsz a képpel amit akarsz, mindaddig míg azt te meg nem osztod mással.

Az NFT egy technikai dolog, mely alapján jogi lépéseket foganatosítanak. Az NFT egy olyan technológia, ami jogalapot biztosít a jogi lépéseknek. A valós életben, ugyanilyen a ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezés.

Az algoritmusoknak nincs józan paraszti esze. Az NFT crawler csak azt látja, hogy van egy tartalom, ami megegyezik egy általa ismert, védett tartalommal és ennek megfelelően tesz lépéseket. Lásd, a tartalommegosztókon futó DMCA ellenőrző algoritmusokat. Ez esetben az áldozatnak kell bizonyítania, hogy "az arca a prior-art", és természetesen végig lehet játszani, mind a 2-300 vagy épp ezer alkalommal, kérdés van-e erre az áldozatnak erőforrása és ideje? És itt jön be a kisebb ellenállás felé történő elmozdulás törvényszerűsége.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Egy bíró szemszögéből miben tér el az alábbi két eset?

1. NFT

2. Jóskával, a haverommal létrehozunk egy online aukciósház kreáló szoftvert, és kreálunk vele 352000db aukciósházat. Majd ezekbe random elkezdenek userek regisztrálni, és eladnak egymásnak mindenféle digitális idiótaságot amikhez vagy rendelkeznek tulajdonjoggal, vagy nem (kamuznak). Ezután a vevők a kamuzó eladótol vett jogokkal felvértezve rommá perelik a világ azon részét, akik még csak nem is hallottak ezekről az online aukciósházakról.

Ha az 1-es megoldásnak (NFT) van bármilyen kiváltsága jogilag (és nem technikailag!!), akkor tényleg cudar világ elé nézünk, de azért az bebaszna ha ez így lenne.

Az NFT technológia előnyét nem vitatom, de azt nem látom benne, hogy ez jogilag hogyan és miért "értékel fel" teljesen kamu adásvételeket. Máshogy nézve: most is megtehetném, hogy az ügyvédemmel bekopogtatok a Youtube-hoz, hogy 3000db celeb videóját szedjék le, mert nekem valaki eladta az arcképeinek a jogait, majd amikor ez megtörténne, akkor mennék a celebekhez, hogy figy, úgyis megnyernétek, de ha adtok nekem 500 dolcsit fejenként, akkor a kisujjatokat se kell mozdítani. Nyilván kiröhögne már a Youtube is. Ezen az sem változtat sokat, ha ezt botok csinálják nagy mennyiségben 7/24-ben.

NFT csak egy token ami az adott digitális termék tulajdonjogát volt igazolni.
Ilyen létezett korábban is, csak az adott digitális terméknek létre kellett hozni egy fizikai kópiáját és azt közjegyzői letétbe helyezni. Volt programozó ismerős, aki a forráskódjainak a nyomtatott(!) változatát helyezte így letétbe, mert a megrendelőjének az volt a szokása, hogy a termékfejlesztés végén mindig elfelejtett mondvacsinált okkal fizetni, utána meg a bíróságon megtámadni, hogy a forráskód bizonyos részei nem az ismerőstől származtak. Hasonlóképp, fotós ismerős tett le így stock fotó portfóliót CDn, mert előszeretettel kértek tőle képeket átnyálazásra, amit aztán fizetés és szemrebbenés nélkül próbáltak felhasználni később. Hogy ezek miért álltak meg a bíróságon, annak szimplán az-az oka, hogy a közjegyzői letét hitelesítette azoknak a keletkezési idejét és tulajdonjogát. Az NFT esetében a token kibocsájtója és "elméletben" maga token végzi el ugyanezt. Hogy a bíróság elfogadja-e az attól függ, hogy milyen jogi garanciákat tud a token kibocsájtó felmutatni.

Ami most megy, az arra próbál építeni, hogy minél több művet bevonni NFT alá, hogy amikor ez elfogadottá válik, akkor zsírosan meg lehessen fejni az eredetiek tulajdonosait a tulajdonjog visszaadásával. Itt is, ahogy az OPban felvázolt ötlet is arra épít, hogy olcsóbb legyen a tulajnak fizetni, mint az egész jogi herce-hurcát végigcsinálni.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"az adott digitális termék tulajdonjogát volt igazolni." - tulajdonjog vagy szerzői jog? Nagyon-nagyon nem mindegy. Az, hogy az NFT kibocsátója _önmaga_ állítja azt, hogy az adott adathalmaz az ő tulajdona, az nagyjából annyit jelent, mintha te vagy én állítanám azt, hogy az xyz szoftver forráskódja valójában az enyém.
A token kibocsátójának tehát van (és nem kicsi!) felelőssége abban, hogy valóban azt és csak azt a tulajdonlást (jog, illetve tartalom) hitelesítse, amiről kétséget kizáró módon meggyőződött, hogy valid. Mint egy közjegyző, vagy egy CA.

A közjegyzői letét esetén ilyen vizsgálat nincs, ott csak a letétet elhelyező hitelesített nyilatkozata az, ami alapján egy vitás esetben bizonyítható, hogy az adott mondjuk forráskód x időpontban már létezett, és azt X.Y. helyezte el letétbe, nyilatkozva arról, hogy az az ő szellemi terméke/tulajdona. (Ez tehát csak akkor működik igazán, ha az adott kódból egy bitet sem adott előtte ki ügyfélnek, csak a letétbe helyezést követően. )

 

Ugyanazt mondjuk szerintem, csak én próbálom a kapcsolódási pontokat és az analógiákat elemezni.

Pl: Mitől lesz egy random ember által létrehozott token, és NFT kereskedőplatformon történő adásvétel egyenértékű egy közjegyző előttivel? Ilyet bárki csinálhat, te is, én is, akár holnapra meglehet (fontos kiemelni: itt nem a technológiára gondolok, mert az a működéséből adódóan megbízhatóbb mint egy közjegyező, nem ez a vita tágya, hanem a technológia segítségével értékesített termék/digitális mű/stb.. valódisága és az értékesítés jogszerűsége!). Közjegyzőséget nem tud kapni egyikünk sem holnapra. És ugye a közjegyező felel is azért, amit ellenjegyez, itt senki nem felel semmiért, ha én eladom neked a Mona Lisat 100m USD-ért, akkor a platform leveszi a feet, és szarik az egészre, más szerepe nincs. Na próbáld meg ugyanezt előadni egy közjegyző előtt, akinek hitelesítenie/ellenjegyeznie kell ezt az adásvételt.

Ami most megy, az arra próbál építeni, hogy minél több művet bevonni NFT alá, hogy amikor ez elfogadottá válik

De miért válna elfogadottá? Az elmélet arra épít, hogy a kamu NFT birtokosok kérésére tiltanának profilokat, tartalmakat a nagyok (FB, Google, stb..). De ez miért is ekkora evidencia? Ők sem teljesen hülyék ám, főleg hogy közvetetten az ő bőrükre is menne ez a játék, aminek a gyökere ráadásul csalás. Ne keverjük össze azokkal az élősködökkel a dolgot, akik jogosan kérnek, és kapnak is tiltást/eltávolítást szerzői jogokra hivatkozva.

Ha tud valaki nekem olyan példát mondani, hogy valamelyik mamut tiltott tonnaszámra tartalmat, fake szerzői jogi megkeresés esetén, akkor majd elhiszem hogy ezt megcsinálja NFT-vel is. De amúgy is: a nap végén mitől is számítana nekik bármit, hogy a csalás mögött NFT van e vagy sem? Miért kell ehhez NFT? Persze tudom: azért, hogy HA majd így lesz, akkor LEHETNE az NFT technológia miatt jobban automatizálni. Ez kicsit olyan, mintha elkezdenék most pakolgatni a lakásban, hogy mit vigyek a Marsra :)

Áhh, akkor jól sejtettem :) Nézd, én is itt élek ebben az országban, de azért ne legyen már ennyire default gondolat az, hogy közjegyzői titulust vagy a hozzá szükséges diplomákat vásárolni kell (aztán még ki is javítani a szóhasználat miatt valakit :D) Tudod van az a módszer is, hogy valaki tanul, vizsgázik, megkapja. Lehet hogy nehezen hihető, de ez a hivatalos út.

Egyébként tartok tőle, hogy van az a pénz amiért vásárolhatnál is holnapra, de én nem erre gondoltam :)

Te, mint a közösségi hálózat megtekintője a képet letöltheted, magáncélra felhasználhatod

A kulcsszó: magáncélú. Ebbe nem tartozik bele a feldolgozás, végképp nem a kereskedelmi forgalomba bocsátás.

ahogy az OPban felvázolt ötlet is arra épít, hogy olcsóbb legyen a tulajnak fizetni, mint az egész jogi herce-hurcát végigcsinálni.

Aztán ha pár NFT-kibocsátót hintőporral seggbeabuzált a bíróság, mert valaki mégis vette a fáradságot, másnak már nem fog eszébe jutni ezzel próbálkozni.

( hendrick v | 2021. 12. 27., h – 11:02 )

Szerkesztve: 2021. 12. 27., h – 11:17

Forrás? DeviantArt fórum?

ArtisJusnak lesz munkája végre, nem csak számolhatják a matricák utáni bevételeket :)

Látom a Deviantart oldalán a fórumokat (1 2 3). Szóval lelopják a szerző képeit valahonnan, eladják olyan portálon, ahol NFT-ért kriptót kapnak, azaz nem lehet elérni/refundolni. Gyakorlatilag a szerzőnek kell a csalók után tisztáznia magát, aki meg megvette bottal ütheti a kriptóját, amit az NFT-ért adott, ha az eredeti szerző megfinanszírozza az eljárást/észleli a csalást.

Természetesen ha egy random ember eladja a DA képemet egy másik random embernek NFT formájában, az pont ugyanúgy nem érint, mintha akárhogy máshogy adná el.

Az egyetlen ami technológiailag lényeges, hogy lesz egy papírja az illetőnek dátummal a képemmel (de ilyet én is tudok, vannak bélyegző weboldalak vagy elküldöm magamnak postán, vagy akármi. tineyen meg amúgy is fent lesz, le se lehet szedetni).

Az, hogy sorra törlik a deviánsok a művményeiket mert félnek, vagy hogy akárki már meg is ütötte volna a bokáját, szimpla hazugság.

Ha jól értem a devianton az a probléma, hogy sok helyen már automatikusan ellenőrzik az eladott alkotásokat az NFT-khez, és a kiindulási alap, hogy az NFT a biztos, mert azért fizettek, a másik félnek kell az újabb tranzakciónál ellen-igazolnia a saját státuszát, mert adatbázisban náluk a másik van meg előbb.

Értem azt is amit te mondasz, de a problémáról is van egy sejtésem, bár a digitális képkereskedelembe csak mostanában kezdek belemászni. Kellemetlen ilyesmibe belefutni. Szerencsére nekem a portfolió még full analóg, de el kell gondolkodnom mielőtt bármit felteszek bárhova, hogy hogyan működtesse az ember úgy ezt költséghatékonyan, hogy egy ilyen ne tegyen be neki.

( Charybdis | 2021. 12. 28., k – 20:48 )

Szerkesztve: 2021. 12. 28., k – 20:58

Tudtommal az NFT-t nem ismeri el az EU-s jog.

Az EU-s jog a minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel ellátott fájlokat tekinti teljes bizonyító erejű aláírással rendelkező fájloknak, azaz az ellenkező bizonyításáig vélelmeznie kell a bíróságnak, hogy valóban az adott elektronikus aláírás tulajdonosa írta alá a fájlt.

Szóval szerintem egy NFT-t kinevetne a bíróság. Ha valaki nagyon akarja bizonyítani, hogy adott fájl az övé, akkor alá kell írni minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel. Pl. Netlock-nál vagy Microsec-nél lehet ilyet venni, de magánszemély esetében elég lehet akár az AVDH is.

2016. évi CXXX. törvény - a polgári perrendtartásról

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

[...]

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti

[...]

(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

(4) A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

Most feltételezem, hogy adott fájl tényleg a te szellemi tulajdonod. Ha aláírod minősített elektronikus aláírással és teszel rá minősített időbélyeget, akkor ezzel tudod bizonyítani, hogy te vagy a tulajdonos, és mikor készült a fájl. Az jó kérdés, hogy mi van akkor, ha más is azt állítja, hogy márpedig ő rendelkezik a szerzői jogokkal, hogy ilyenkor hogyan lehet eldönteni, hogy kinek van igaza. Mindenesetre ha elektronikusan aláírtad és időbélyegezted, az már egy erősebb állítás, mint bemondásra állítani valamit.

Nézz utána ennek: teljes bizonyító erejű magánokirat. Ezt tudsz gyártani akkor, ha valamit minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel látsz el.

Ha egy ilyen teljes bizonyító erejű magánokiratban valótlanságot állítasz, annak büntető jogi következményei vannak.

Ha egy ilyen teljes bizonyító erejű magánokiratban valótlanságot állítasz, annak büntető jogi következményei vannak.

Pontosan úgy, mintha okirat nélkül egy bíróságon hazudsz. Ahhoz előtte nem kell okiratba foglalni.

Tehát pontosan ugyanott tartasz vele, mint az NFT-vel. Lófüttyöt nem bizonyít, maximum azt, hogy „azt állítod, hogy”.

Semmiképpen nem úgy, hogy megfogom a fájlt, és aláírom. Ha így lenne, bármilyen digitális alkotást simán el lehetne lopni. Mint a nyitóban kifejtett NFT-s próbálkozás. Ami pont ezért nem állná meg bíróságon a helyét.

Mondjuk, én a saját cuccaimat verziózva tárolom évekre visszamenőleg, szóval ha nekem lenne ilyen problémám, simán bemutatom az előzményeit, a munkaanyagokat stb. Nincs igazán más megoldás.

Pont ezt csinálja az én javasolt megoldásom is... Csak nem bemondásra működik, hanem teljes bizonyító erejű magánokirattal állítod, hogy te vagy az adott fájl tulajdonosa (elektronikus aláírás), és hogy az mikor készült (időbélyeg). Az időbélyeg fontos, mert az bizonyítja, hogy mikor írták alá a fájlt, és azt is bizonyítja, hogy azóta nem változott meg a tartalma. Időbélyeg nélkül nem tudod bizonyítani, hogy adott fájl mikor készült, és hogy azóta nem változott meg a tartalma.

ami teljes bizonyító erővel bír,

Csak nem a tartalmára, hanem az aláíró általi iratismeretre:

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

(2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról, 325. § [3])

Az, hogy a saját állításom saját magamnak aláírom, nem jelent semmit, csak azt, hogy azt annyira komolyan gondolom, hogy magamra nézve kötelezőnek tekintem.

Tehát, ha sem ő, sem én nem tudunk más módon bizonyítékot szolgáltatni, akkor bizony a kérdés eldönthetetlen, az utólag „rászerkesztett” aláírás nem bizonyítja az alkotó személyét.

Az alairt, idobelyegzett fajl arra is jo, hogy tudod vele bizonyitani, hogy az idobelyegzo altal mutatott idopontban neked volt a tartalomhoz hozzaferesed. Igy ha valaki ellopja, es kesobb kozzeteszi, akkor te tudsz ra mutogatni, hogy de hat kerem, nekem mar korabban a birtokomban volt. Ilyenkor a masik fel meg mindig vitathatja, hogy neki meg korabban megvolt, de bizonyitani nem igazan tudja.

Miert lenne? Nem mondtam, hogy lesz. Eleg kockazatos taktika ezzel probalkozni, mert ha birosagi huzavona kerekedik belole, akkor elobb-utobb valaki meg fogja kerdezni, hogy mikor es milyen korulmenyek kozott jott letre a mu, es ha ezt az eredeti tulaj tudja igazolni, akkor megszivtad. Az alairos, idobelyegzos moka egy lehetseges bizonyitek, ami igazolja, hogy neked az alairas pillanataban mar a birtokodban volt a mu. Ennel vagy lesz mas erosebb, vagy nem.

aze a tulajdon aki bizonyitani tudja. ha nem tudja bizonyitani (*) hogy o csinalta elobb, akkor igen, a tied.

* = ez ugye barmi lehet, vagy egy masik idobelyeg, vagy tanuk, vagy akarmi.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Semmiképpen nem úgy, hogy megfogom a fájlt, és aláírom.

Az a kérdés, hogy hogyan bizonyítod. Úgy, hogy megfogod, és aláírod (esetleg aláíratod). Ez a pontos feltétele és menete a bizonyításnak. Nincs ebben semmi csapda, te tudod bizonyítani, más nem tudja bizonyítani, nem tudják ellopni, nem tudnak megrágalmazni, stb stb stb.

ha nincsen, akkor bizonyítod, hogy a file a tied.

Miért? Ha én lenyúlom egy munkádat, aláírom digitálisan, aztán bíróság előtt kell eldönteni, kié valójában, tényleg az aláírás ideje lesz a döntő? Ha igen, akkor valami kurva nagy baj van a világban…

Jogi oldalról nem az adott fájlt kell aláírnod, hanem azt a nyilatkozatot, amiben kijelented, hogy a mellékelt fájl tartalma a te szellemi tulajdonod, azt te készítetted, estébé. Dátum, aláírás (időbélyegzés, minősített elektronikus aláírás).

Ha és amennyiben az NFT a fenti nyilatkozatot jogilag érvényesen, teljes bizonyító erővel tartalmazza (nem), akkor van gond.

( lcsaszar v | 2021. 12. 28., k – 21:27 )

Nem kellene az NFT-nek átmennie az SzTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) validálásán? Vagy hülyeséget kérdezek?

( carlcolt | 2022. 01. 05., sze – 13:48 )

Hiena, jol szoktad latni a dolgokat, de most erosen felreertetted a vilag egy jelenseget.

Tortent az elmult evtizedekben, hogy nagybefektetokhoz kerultek olyan szerzoi jogok, amikrol a szerzok lemondtak. Kaptak erte mindent egybeveve altalaban nem rossz penzt. De ha a Disney vagy a Netflix vagy az HBO azt mondja, hogy amit te kitalaltal, azt o megmutatja rozsaszin bugyiban es ove az egesz profit, akkor megcsinalhatja, es ove az egesz profit, mert mar alairtad.

Az NFT meg kb. online gaming teruleten mukodik hatekonyan egyedul, meg persze penzmosasra egy konnyen implementalhato koztes lepes. De ezek 5%. 95%-a az NFT ugyleteknek netto piramisjatek-szeru beszervezos fraud. Ez utobbi resz odaig fajult, hogy valaki elhitette celebekkel, hogy NFT-n keresztul igazolhatjak a birosagon, hogy ami mar reg a Disney-e es hasonloke, az valojaban az oveke, es ezt majd NFT-vel igazolhatjak.

Amint az elso nehany birosag megteremti a precedenst, hogy egy 2021-ben "alairt" es "blockchainnel igazolt" NFT egy 1980-as szerzodes tekinteteben lofaszt sem bizonyit, minden szepen vissza fog kerulni a helyere.

Az egyik leggyakoribb beszervezos alaphazugsag az, hogy "tulajdonjogot lehet NFT-vel igazolni". A jogrendszerek errol nemhogy nem tudnak es nem ismerik el, de meg ezzel utkozo evtizedek ota bejegyzett rekordjaik is vannak, amit hitelesnek fognak tekinteni. Az NFT, mint technologia kepes lenne igazolni tulajdonjogot es eredetiseget. De ha mar eleve mas tulajdonara keszitenek NFT-t, akkor jogi ertelemben ez egy hazugsagra epitett kereskedelmi tevekenyseg volt.