-

-

 

( gelei v | 2021. 09. 07., k – 14:32 )

A korábbiakban elkerülhetetlen papír alapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába

Ez legitim érvnek tűnik így 2021 vége felé, de persze lehet, hogy hazudtak. No sarcasm intended.

 legitim érvnek tűnik így 2021 vége felé

Abban a hosszú időszkban (2014-2021 között) nem lehetett előre látni a technológiai trendet.

 

persze lehet, hogy hazudtak

A cikk alapján mindenképpen, mert archíválnak a hagyományos módon... Meg hát mi az akadálya annak, hogy elektronikus és hagyományos dokumontomentumokat azonos rendszerben tároljanak?

( trey | 2021. 09. 07., k – 14:36 )

Ártatlan kérdés:

Ez csak a szoftver ára volt? Vagy a hardver is ment a szemétbe? Ha utóbbi, akkor hol lehet kukázni? Ha nem dobták ki a hardvert, hanem elkezdték másra felhasználni, az miért kidobás? Stb. stb.

trey @ gépház

Az en kocsim volt 5 millio 2018-ban. 
Tankolok mondjuk evi fel miskat mai aron.
Kot. szervizek atlag 100e per eset.
Vettem hozza negy felnit gumival, osszesen 150e.

A kocsi 3+ eve van nalam. Gorgessuk tovabb evekre az osszegeket, szamoljunk hozza mindent is. Amikor eladom innentol 5 ev mulva, hany forintos autot fogok eladni?

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Te az autót tényleg használtad és jó volt. 

Ha olyan autód lett volna, mint ez a rendszer, akkor kibasztál az ablakon majd' 7milliót, mert még csak utazni sem utaztál vele. Akkor téged is így ki lehetne röhögni, mint most őket.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Nem vagyok számviteli szakember, de pl. a fenntartási és egyéb költségeket nemigen lehet hozzászámolni egy termék aktuál-értékéhez. Sőt, azoknál esetenként még csak a termék elértéktelenedését sem lassítja. Értem én, csak amikor azt mondod 3 év után, hogy ez egy "7 milliós kocsi", majd rá még 5 évre, hogy "10 milliós", akkor az nem igaz. Ha szar, ha nem. Ha jártam vele, ha nem - de amúgy a kötelező szervizek java része valós futásteljesítmény alapján van meghatározva.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Nem vagyok számviteli szakember, de pl. a fenntartási és egyéb költségeket nemigen lehet hozzászámolni egy termék aktuál-értékéhez.

Ez nem termék, henem egy projekt. A projektekbe minden költséget bele kell kalkulálni. Az bisztos, hogy ezidáig erre a projektre 7 milliárdot költöttek el, és végül nem vették használatba a rendszert. Olyan ez mintha elkezdenéd önteni a pénzt egy autógyárba, amit a végén egyetlen autót legyártása nélkül bezárnak. Addig is fizeted a munkabéreket, a bónuszokat minden évben...

Kérdés mi volt beleírva a projektervbe, és elérte e célját? Mert ha az volt a projektcél, hogy elköltsenek 7 milliárd forintot a semmire, akkor igen sikeresen zárult a projekt.

( gemnon v | 2021. 09. 07., k – 15:50 )

#worksfortrey ? 

Jól időzítettek a hivatalos irat postázási díjának majd 100%-os emelésével. :D

( end | 2021. 09. 07., k – 16:07 )

Szerkesztve: 2021. 09. 07., k – 16:09

"az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést."

- Ha ebbe az is benne van, hogy Micike, ha papír alapú dokumentummal találkozik, kinyitja a kb. Micikékként max. 100-ezer ft-ért beszerzett A/4-es lapolvasót, belehelyezi a papírt és elindítja a szkennelést, majd a mentésre kattint, és a digitalizált PDF-et a helyi RAID vagy felhős tárhely megfelelő könyvtárába irányítja. Ha EPSON vagy Canon a szkenner, 5-6 kattintás, meg a nyitogatással egy kis 3D tornázás. (Ami utóbbi jót is tesz, annyi ücsörgés mellett.)

Mit itt 14 milliárd? Olyan sok Micikének kell szkennelni? - (Nálunk ez simán zajlik kb. 10 év óta, - ahol kell, ott a lapolvasó..)

Ugye a "megoldásszállítók" , meg vissza is kell valamit osztani. Ha Prüsszel is beszállt szinte tuti , hogy projekt keretében beszerzett vasakat se lehet X évig másra használni. Amúgy amikor a miniszterelnökségről is képesek más nevére szóló lejárt tanúsítványal aláírva kiküldeni hiteles másolatot addig tényleg nem feltételen kellene erőltetni. (Pedig ugye ott nem kis pénz a kis foci)

Ha viszont csak az archiváló-szoftver licenc maga lenne, és felhasználószámra vetítve... Biztosan dolgoznak pár tízezren a hivatalokban akiknek az elérésről gondoskodni kell. (Hát ez már a fejlesztők kalkulációja. Náluk szokott fogni a ceruza, bármilyen kormányzat is legyen a megrendelő.) - Gondolom a dolgozóknak a legnagyobb problémát a Web-es lekérdezések jelenthették.

Ebben az Azure, vagy más hasonló felhős tároló rendszer költség szempontjából verhetetlen lesz. (Viszont az egész államgépezet működése ott hever majd a "birodalom" lábánál. - Igaz az a Win-neken keresztül úgy is "csípázza", de legalább adott esetben ugyanúgy "tengelyt is akaszthat".)

( gelei v | 2021. 09. 07., k – 16:32 )

Szerkesztve: 2021. 09. 07., k – 16:32

14 mrd volt az összes kiadás. Hét év alatt gyűlt össze, az ugye 2 mrd per év. "2018-ban 424 ezer embert foglalkoztatott az állam", hasamra ütök, ennek mondjuk a negyede használta ezt a szolgáltatást. 2 mrd / 106k = 18.867 per fő per év.

(Valszeg a versenyszférában ennél jóval kevesebből is megoldják, nem ez volt a kérdés, eleve nem hatékony az egész államigazgatás úgy, ahogy van.)

( uid_6201 v | 2021. 09. 07., k – 20:33 )

Vajon mennyire alkalmas a hardver arra, hogy magyar nyelvű könyvtárak anyagát digitalizálják?
Fontos lenne, ha digitálisan megőriznénk, az egész világon minél szélesebb körben elérhetővé tennénk az elmúlt több száz év magyar nyelvű könyveit.