Kis színes II

Időnként történnek dolgok, amik külön-külön nem túl izgalmasak, de együtt sem.

A rendes napi porszívózás a héten nem várt eredménnyel kezdődött. A bekapcsolás után pár másodperccel a macskaszar szaga olyan átható volt, mint a szögbelövő a hungarocellnek. Elsőre nem volt teljesen világos, hogy mi okozhatja, de hamar rájöttünk. Wey-Wey ugyanis nem teljesen úri macska módján kotorja az almot. Sőt, inkább hasonlít egy felszabadult óvodásra, ergo a peremes alomtálca sem akadályozza meg abban, hogy a zúzalék egy része ne kerüljön ki belőle. Ezt Gergő, mint gazda, gondosan fel szokta porszívózni. Hát most a cicus nem csak a zeolitot távolította el...

Mondjuk a két jószág kapcsolata egyébként is elég szoros. Ugyan Wey-Wey általában bármelyikünkhöz hajlandó egy kis kényeztetésért odamenni, viszont csak Gergőhöz megy akkor is, ha másról van szó. Például amikor Gergő beverte a lábát, és fennhangon jajongott, a cicus rohant hozzá, és a mellső lábával tapogatta a fiamat.

Robi viszont inkább Botiért van oda. Ebben szerintem közre játszik az is, hogy felágaskodva pont akkora, mint Botika, továbbá mindkettő tele van energiával. Egészen jókat szoktak kergetőzni, inkább csak akkor van gond, ha Botinka dolga van, ilyenkor Robi vagy őt zaklatja, vagy Zitát.

Bő egy évtizede, hogy utoljára kerti munkát végeztem. Most itt az ideje újra beleszoknom, mivel van teljes saját kertünk. Igaz, elég dzsindzsás volt, úgyhogy az első nyáron főleg a növényzetet igyekeztünk kordában tartani. Idén végre nekiállhattunk metszeni, volt is annyi melő vele, hogy édesapám is beszállt, Robi legnagyobb boldogságára. Viszont végre áttekinthető a kert.Ennek örömére be próbáltam indítani a rotációs kapát, hogy valamennyire megművelt legyen a kertnek tervezett terület. Benzin nem volt benne, úgyhogy elindultam a benzines kannáért.

Robika még kölyökkutya, úgyhogy a fészert két szekrényhátlappal a két oldala felől el kellett szeparáljam, ugyanis egyszerűen minden kihordott és szétrágott. Eleinte a meglévő ládákkal és deszkákkal operáltam, de Robespierre ezt holmi kihívásnak vélte, mert reggelente boldogan mutatta, hogy megint be tudott jutni. A hátlapokkal már nem bírt.

Kanna a fészer alatt, a hátlapok stabilan rögzítve, úgyhogy az egyetlen megoldás a bemászás volt. Az egyetlen gond a magasság volt. Jobb lábbal beléptem, majd a balt is igyekeztem behúzni. A cipőm orra viszont beakadt, én meg már éppen készültem továbblépni, így csodálatos hasraesést produkáltam. Szerencsére a mozgási energiám nagyrészét az oldalam és a hasam elnyelte, a többit pedig arccal adtam át egy kósza kaspónak, így aránylag könnyen megúsztam.

Miután azonban egy hét után is komoly gondot jelentett egy tüsszentés vagy egy köhögés, elmentünk az ambulanciára. A doki szerint megzúztam a lengőbordámat, így hosszabb pihi lett előírva. A kapát meg elfelejthettem. Mindegy, mára már helyrejött, úgyhogy végre az indián is munkába állhatott. A fiúkkal el is ültettem a sárgarépát, a kukoricát meg a sütőtököt.

A javával egyelőre szüneteltetem a kacsolataimat. Túl soknak éreztem a számomra kevéssé érdekes problémákkal való foglalkozást. Most éppen Pythonban kísérletezek, egyelőre minden egészen jól megy. Gyanús.

Miután a helyi lelkész Zoomon tart biobliaórát és istentiszteletet, keresztanyám megkért, hogy telepítsem. Első körben rendszerfrissítés. Kisebb fennakadásokkal járt, de aztán szépen lefutott. Hiba nélkül. Telepítettem a Zoomot, aztán a kernel okán egy restart. "vmlinuz not found. /boot/linux-vmlinuz not exists". Apád faszát.

Hazajöttem, kerestem egy pendrive-ot, kiírtam rá egy arch installt, aztán kocogás vissza. Install média korrekt módon bootol, felcsatolom a partíciókat. Arch-chroot után: /boot az EFI fájlokat leszámítva tök üres. No, akkor telepítsük a kernelt. Nincs hálózat. Chrootból ki, próbáljunk csatlakozni. Nincs elérhető hálózat - ami hazugság, mert van. Jó, akkor telefonon fórumozás. Javaslat, hogy kapcsoljam ki a Secure Bootot. Ok, reboot, BIOS, SecB offon van. Boot, wifi nincs. Blokkolva nincs. Szóval már egy vidám háromnegyed órát elkúrtam. Ekkor valami idea formájában belenéztem a pacman cache-be. És ott ragyogott egy friss, ropogós kernelcsomag. Nosza, telepítsük. Csomag települ, /boot benépesül, restart. Sikeres indulás, minden ok. De vajon hová lettek a kernelfájlok előtte?

Iron Maiden - Wasted Years
Skid Row - Wasted Time
Blind Guardian - Nightfall
Manowar - Secret of Steel
BATHORY - Man of Iron
DIO - This is your Life

Hozzászólások

Manjaro frissítésnél is eljátszotta ezt egyszer. Itthon minden oké volt a teszt szerveren. Elmegyek az ügyfélhez frissítés lefut restart és nincs miről induljon. Azóta se tudom mi volt a baja (nem a város).

Egyre tudok vetni: Itthon minden pénteken frissítek. Ha valami elkúródik, akkor van egy boldog hétvégém még mindig a produktivitás visszaállítására. Az említett gépen viszont kb. két hónapja volt utoljára frissítés. Ennyi a differencia.

--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel