Tervezett avulás az operációs rendszerekben

Fejlesztés

Sziasztok.

A fogyasztói társadalomban a ,,tervezett avulás'' szándékos beépítése a technológiai folyamatokba közismert.

Arra lennék kíváncsi, szerintetek az operációs rendszerek (Unixok, Linux-distribek, windowsok stb.) és egyéb szoftverek piacán kinek mi a véleménye erről.

Úgy érzem, a terep sikamlós.

  • 1953 megtekintés

( sz332 v | 2020. 12. 08., k – 12:48 )

A szoftver a fizikai termékkel ellentétben nem "kopik", tehát ez a fajta tervezett elavulás szerintem igazán értelmezhető, de nyitott vagyok példákra.

Elavulás természetesen van, viszont ez szerintem kicsit más egy SW esetében, mint egy HW esetében. A tapasztalatom alapján inkább arról van szó, hogy egyik oldalról jönnek olyan igények, amik a régi szoftverrel már nem megoldhatóak (tipikus volt a webre való átállás), illetve ahogy az ember halad, egyre jobban rájön arra, hogy mit nem úgy kellett volna csinálni, ahogy csinált, illetve van egy olyan irány is, hogy maga a piaci igény is változik, aminek lehet egy olyan eredménye, hogy az adott termékre már nem lesz szükség.

 

 

sw eroforras igenye no, mivel a hw kapacitasa allando, egy ido utan mar nem tudja ugy futtatni a sw-t, annak ellenere hogy a hw fizikailag meg jo allapotban van. itt a tervezett elavulas nem feltetlenul szandekos, de pl esznelkul dobalgatni be a js cuccokat ehhez vezet

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

No igen, de ez az elavulás kategóriája? Vesz az ember egy gépet, amin futtat egy adott szoftvert. Az a szoftver fog futni valahogy. A legritkább esetben fordul elő, hogy ha kijön a szoftverből egy minor verzió frissítés, akkor lassabb lenne, ha pedig egy major verziót ugrunk, az gyakran már egy teljesen új szoftver, aminek van egy újabb követelménye, aminek lehet, hogy a régi gép már nem felel meg. De ez egy új szoftver, nem a régi lett lassabb.

De kopik alatta a flash, nyírja a boot szektort és egyszer csak nem tud elindulni.
Elfogy hely mert nem törli a naplót, tempet, nincs hozzá firmware és bootloop.
Egymásra rakott chippek melengetik magukat, elválnak a forrasztások, sárga lesz a kijelző, mindent lehet siettetni szoftverrel.
 

Ne keverjük a tervezett elavulást a tervezett tönkremenetellel. Az OS nem megy tönkre, de tervezett elavulás mindig is része volt a MS operációs rendszereinek.

Az összes DOS és Windows a kezelhető disk méretében, a kezelhető memória méretében mindig is felülről korlátos volt, és nagyon ritkán használta ki a hardver adta maximális lehetőségeket. Azt hiszem a win 98 megfekszik bizonyos órajel felett, de az  -valószínűleg- nem volt annyira szándékos.

Úgy értem, hogy sok korlát bár abban a pillanatban még nem volt jelentős, de látszódott, hogy előbb-utóbb ki fogják nőni.

A HIMEM.SYS max. 64 MB memóriát kezel pl. De a DOS-nak sokkal komolyabb korlátja a disk mérete. Az első verziók csak 32 MB-ig működtek, az azért már akkor sem tűnt végtelennek. Aztán lett 500 körül (LBA támogatás nélkül, de hol volt akkor még az). LBA-val azt hiszem max. 8 GB-ot tud kezelni a DOS, de LBA csak a 90-es évek elejétől van.

A FAT16 szintén elég hamar kifutott (és előtte volt FAT12 is). A FAT32 mondjuk már elég jó volt, de ott meg a 4 GB max. fájlméret okoz problémákat.

Mondok egy konkrét szoftver-fejlesztési példát..., Windows 10 operációs rendszert szerintem(!) szándékosan, úgy fejlesztik, - és erre akár a nyakamat teszem, - hogy amennyiben nem kapcsolódhat a gép internetre, azaz nem jelentkezhet be az MS-hez, akkor elkezd lassulni. Ahogyan távolodunk az utolsó bejelentkezés időpontjától egyre drasztikusabb mértékben. Az indulás egyre hosszabb időt vesz igénybe, valamint az ikonok is a "desktop"-on egyre lassabban, "slide-show"-szerűen jelennek meg. Akinél nincs "tízezer" ikon kitéve, viszonylag erős géppel rendelkezik, az ezt esetleg észre sem veszi. Sőt aki nem szokta netről a "távol tartani" a rendszerét az sem. (Nálam egyes gépeknél akár 2-3 hónap is lehet az "offline" üzemmód. Ez a tulajdonság nem érinti még a Win 7-est, sem az ezt megelőző MS rendszereknél sem volt szándékos belassítás ilyenképpen. Aki hetente "újratelepít", az sem érintett! :) )

A "tervezett" elnevezés itt megállna, - ha az operációs rendszert, kötelező jelleggel interneten kell használni, és a W10 esetében a telepítéskor írtunk alá valamilyen erre vonatkozó klauzulát?!? - Persze ennek függvényében a hozzájárulásunk nélkül..!)

Ez azert eros volt, meg ugy is, hogy benne van, hogy szerinted. 
Nagyon sok helyen futnak win10-ek, ugy hogy nem erik el az "internetet", csak itranetet. 
 

De a kedveert kiprobalom, vagy egy olyan win 10 telepitesem amit masfel eve nem inditottam el, es hogy tetozzem, meg insider kiadas is. De biztos vagyok benne, hogy nem fog lassabban indulni. 

Windows 10 operációs rendszer nem egy program - home, professional, enterprise, LTS - és az se mindegy hogy local fiók vagy MS fiók és telepítéskor mit hagysz jóvá pl. Cortana, Adat megosztás, hogy "jó reklámokat" kapj stb..

-- nagyon másként viselkedik. Nekem van olyan telepített gép ami sose látott netet és teljesen el van - gyors és pár éve megy.. NEM home :-) azt elárulom..

windows 10 home = microsoft tesztelő otthon, csak nem tud róla..

1920. augusztus 01. a Magyarországi Tanácsköztársaság vége.

1918. március 21. – 1920. augusztus 01. Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság.

Nagyon nagy történelmi bűn, hogy létrejöhetett Magyarországon, 1918-ban a tanácsköztársaság.

tervezett elavulás mindig is része volt a MS operációs rendszereinek

he?

Az összes DOS és Windows a kezelhető disk méretében, a kezelhető memória méretében mindig is felülről korlátos volt

csak ezek?

Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

Már hogy ne lenne avulás egy szoftver esetén.

Pl.:

- update-elik az oprendszert alatta (pl biztonsági okból update-elni kell, és tudod, hogy valami nem lesz kompatibilis emiatt)

- elavult lesz egy titkosítási algoritmus

- az interfészen kapcsolódó szoftvereket update-elik, vagy bármilyen hálozati dolgot alatta (pl áttérnek a tiszta ipv6-ra)

Egy csomó dolog lehet, és elő is szokott fordulni. 

Emiatt a programodat utána kell húzni. De ahhoz már csak az újabb lib-eket tudod használni, ami már csak az újabb futtatókörnyezeten fut, ami miatt le kell cserélnek az összes régi, ami az újon nem fut, stb...

Szóval "kopik" a szoftver.

A szoftver is ugyanúgy elavul, mint bármi más, csak ezt általában nem érti, akinek az "utánahúzást" fizetnie kell.

Szerk: és azon sem csodálkozok, ha úgy van valami kitalálva, hogy 2-5-10 év múlva újra meg kelljen venni, az új verzióját.

Jaja, naná hogy a szoftverek is elavulnak! Aki LFS-t használ, erről sokat regélhetne...

Például közismert, hogy bizonyos szoftverek egyszerűen nem működnek együtt az újabb glibc-vel. Sokszor le se lehet fordítani őket azzal, még forrásból se. Sőt, ez már a GCC újabb verziójára is igaz lehet. Az LFS építés idejének oroszlánrésze tulajdonképpen azzal megy el, hogy miként túkoljuk össze a szoftvereket úgy, hogy azok méltóztassanak egymással működni, és néha ez igen nehéz mert az egyik szoftver együttműködne ezzel de a másikkal nem, a másik viszont más szoftverekkel műödne együtt alapból de emezzel nem, stb. Olyan is de gyakran van hogy telepítek egy szoftvert, de valami feature-ját nem, mert tudom, az nekem nem kell, a rendszer kész, jól működik, oké, később az egyik programot frissíteni akarom, de kiderül az új verzió kizárólag akkor működne ha az a régi program igenis azzal a feature-val lett volna fordítva amit kihagytam...

Vagy amikor új programok csak a legújabb Python esetén fordulnak le, a régivel nem. Meg még számtalan efféle akad.

Hogy arról ne is beszéljünk, a Google szándékosan bünteti a régebbi verziójú firefoxokat használóakat. És még mindig nincs vége a listának, csak meguntam sorolni.

( uzsolt v | 2020. 12. 08., k – 12:56 )

Régebbi okostelefonokra, tabletekre nincs egy idő után rendszerfrissítés, ezáltal sok applikáció nem telepíthető. A véleményemet kitalálhatod :)

Határeset, de talán belefér a topikba.

"ezáltal sok applikáció nem telepíthető" - Merthogy azok a rendszerszintű szolgáltatások, amikre építenek, nincsenek benne csak az x.y vagy frissebb Androidban. (Pl. manapság érdemben használható TLS-verzió valamikor talán 4.4-gyel lett elérhető az alkalmazások számára - az az app, ami normálisan biztonságosra konfigurált webes szolgáltatást/oldalt/rest api-t/akármit használ, az természetes, hogy olyan kompatibilitási beállítással kerül be a store-ba, hogy a megfelelő Android verziónál régebbire ne legyen kiajánlva.)

Ezt én értem, és meg is értem, csak azt nem, hogy mondjuk egy néhány éves eszközre (okostelefon, tablet) miért nincs Android-frissítés. Gondolom, az újabb eszközökben nem jelenik meg olyan új hardverelem, ami nélkülözhetetlen lenne a "rendszerszintű szolgáltatások" biztosításához.

Így ez olyan, mintha pl. a Linux dobná az öt évesnél régebbi hardverek támogatását az újabb verziókban.

Sokszor a SoC nem alkalmas az újabb Android futtatására - nekem volt olyan telefonom, igaz nem túl sokáig (ahogy kiderült, eladtam...), amire ígért a gyártó frissebb Android verziót, aztán közölték, hogy bocs, mégsem, mert azon a SoC-on, amit az adott telefonokhoz használtak/nak, az nem kompatibilis az újabb Androiddal.

Itt alapvetően sokszor nem a SoC HW nem tudja, hanem a SoC gyártónak nem éri meg megcsinálni a támogatást. Persze volt olyan is, amikor olyat ugrott az Android minimum követelménye (pl. OpenGL ES verziószám), hogy tényleg a low-end HW-k nem tudták már támogatni, de ez a ritkább.

( nullptr | 2020. 12. 08., k – 12:57 )

Szerkesztve: 2020. 12. 08., k – 13:00

Szerintem tervezett elavulás (direkt lassú, hogy vedd meg az új gépet) általában nincs, csak egyrészt a marketing osztály számára kellenek új csillogó-villogó funkciók, valamint ezeket költséghatékonyabb a régi hardwerekkel és teljesítménnyel nem törődve megvalósítani.

Az más kérdés, hogy ha ugyanaz a cég gyártja a hardwert és adja a (gyakran lecserélhetetlen) OS-t, akkor néha nem hardweres, hanem szoftweres úton oldják meg, hogy tönkremenjen.

Psszt, elárulom az IP-címemet: 192.168.0.14

( _Franko_ v | 2020. 12. 08., k – 13:22 )

A fogyasztói társadalomban a ,,tervezett avulás'' szándékos beépítése a technológiai folyamatokba közismert.

Kevered az okot az okozattal, nem tervezett elavulás van, hanem fogyasztói fillérbaszás.

https://iotguru.cloud

Vannak, de alapvetően kevés cég van olyan helyzetben, hogy átbaszhatja a vevőit.

A legtöbb cég olyan helyzetben van, hogy megalkotják a tökéletes terméket, aztán azt látják, hogy a versenytársak fele annyiból kihozzák, a vevők meg az olcsóbbat veszik. Két dolgot tehetnek: vagy megpróbálják megmagyarázni a vásárlóknak, hogy miért érdemes mégis megvenni a kétszer annyiba kerülő terméket vagy leülnek és megnézik, hogy hol lehet húzni a költségeken. És mivel sok-sok millió vásárló edukációja általában nagyon sokba kerül és kétséges kimenetelű, ezért bizony húzni fognak a költségeken. Gonosz és aljas módon tervezett elavulást tesznek a termékbe? Lófaszt, egyszerűen nem akarnak csődbe menni, azt gyártják majd, amire tömeges igény van.

Ha ez ellen tenni akarsz, akkor ne a legolcsóbb helyen vedd meg a legolcsóbb terméket, mert alapvetően ez hajtja a "tervezett elavulást". 

https://iotguru.cloud

a cikk utolsó 5 szavát érdemes megnézni.

Nem rossz, ez az összeg tényleg elégge a baszdmeg kategória, de a cucc listaáron $549, ami arrafelé nem egy nagy összeg.

Ez még a fos USDHUF árfolyam mellett is "csak" ~160 kiló, megcsapjuk 27% áfával, már 200. De nem középárfolyamon váltunk, úgyhogy még több, sőt az USDHUF váltásba beteszünk még egy USD->EUR->HUF kitérőt is, mert nem úr, aki nem pazar. Ha jól számolom, a 235 ezer forintos fejhallgatóból 75 ezerbe kerül az, hogy Magyarországon veszed meg. :)

Nem csak az számít, hogy ki tudod-e fizetni, hanem a  lehúzás. Azért a 3000 dodós átlagkeresetnél is a fizetés több, mint 1/6-a. Szóval 50 ezerért is sok lenne egy fejhallgató (arányosítva) . Ha valami speckó cucc lenne, szűk rétegnek, még azt mondom, de ez egy tömegcikk akar lenni. Nem sokára lesz külön megvehető töltő is almáéknál 40 ezerért??? :) Tuti lenne hülye aki kifizetné....

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Node, akkor ilyen alapon elsore se lett volna szabad USB mini-B csatlakozot helyezni az androidok aljara, hiszen mindenkinek DC jackdugos toltoje volt otthon... Tehat jajj mi lesz, ha tonkremegy az az 1 szem USB-s tolto, akkor nincs hova bedugni a dc jacket a telefonon mert nincs ra lyuk. Aztan utazhatunk ujabb par evet, majd jajj, nem szabad a mini B-t micro B-re cserelni, hiszen mi lesz ha tonkremegy az egy szem tolto... 

Lovon fordítva ülés esetel. Az USB-s töltő pont azért lett kötelezővé téve, hogy ne legyen szükség gyártónként meg akár tipusonként külön egyedi töltőre. És az USB-s töltés bizony úgy lett kitaláva, hogy USB-s csatlakozó a töltőn is és a készüléken is, és köztük egy szintén szabványos kábel. Azaz ha a telefonon változik a csatlakozó, akkor csak kábelt kell cserélni, a régi 5V/2A töltő teljesen jól használható marad. ha meg tönkre megy, akkor USB-ről tápot máshonnan is lehet szipákolni. Na ezért is jó, ha van kábeles töltési lehetőség, mert akár egy pécé usb-portjáról is (megfelelő teljesítménykorláttal) megoldható a töltés. Ha van csatlakozó a telefonon, és van hozzá mindkét végén szabványos csatlakozóval rendelkező kábel.

O ertem. En csak azt tudom, hogy amikor elkezdett jonni a Mini B a keszulekeken, akkor en is sok olyan toltot kaptam, aminel az adapter a regi jo szokas szerint egybe volt epitve a kabellel (pont ugy, ahogyan elotte random masik gyarto barmilyen adapterenel ez megfigyelheto volt), igy amikor jott a Micro B, akkor ahhoz a korabbi tolto nem volt jo. Meg olyan Micro B toltom is van itthon, ahol szinten egyben van a kabel es az adapter. Valamikor 2007-2008 kornyeken lett meg az elso olyan keszulekhez kapott adapterem, amelyen USB-A aljzat volt es nem Apple gyartmanyu volt. Szoval eleg sok ev eltelt, amig kialakult az a szokas, hogy van egy adaptered, azon valamilyen aljzat es e melle van egy kabeled, amely illeszkedik az aljzatba es a keszulek toltonyilasaba csere eseten pedig eleg cserelned a kabeled. Az EU-ban pedig ezutan, valamikor 2009-2010 korul szuletett meg az a szabalyozas, amely kotelezove tette azt, hogy ha az adapter es a kabel kulonvalaszthato, akkor az adapteren USB-A aljzatot kell elhelyezni, a kabel egyik vegenel pedig USB-A csatlakozonak kell lennie.

Amúgy én ezzel egyet tudnék érteni, ha választható lenne, hogy csak az eszközt akarom, kérek hozzá kábelt vagy kérek hozzá töltőt is, mert egy egész fiókom van töltőkkel, kábelekkel tele.

Az, hogy egy bruttó 612 ezer forintos de szinte javíthatatlan cuccnál is a környezetvédelemre hivatkoznak, mert nem csomagolnak hozzá egy kilencezer forintos töltőt és egy kétezer forintos kábelt, az kurva nagy álszentség.

https://iotguru.cloud

Választhatsz: van a telefon félmilkáért, és vehetsz hozzá külön kábelt, külön töltőt, külön fülbedugóst, külön tokot, külön üvegfóliát... természetesen mindet külön termékként csomagolva-logisztikázva... A környezetvédelem jegyében sokszoros mennyiségű csomagolóanyagot felhasználva...

Az a helyzet, hogy egy félmillió forintos terméknél nem az a 20 gramm kartonpapírtöbblet okozza majd a környezet többletterhelését... nekem semmi bajom nincs azzal, hogy alapból nem adnak hozzá kiegészítőket, a bajom azzal van, amivel ezt álszent módon indokolják.

https://iotguru.cloud

Szóval 50 ezerért is sok lenne egy fejhallgató (arányosítva)

Háááát... Nekem éppenséggel egy 60+ ezres BT/kábel kombó cucc van, max alsó-középkategóriásnak mondanám. Önmagában az árcédula nem sokat mond, persze kilóra nézve az 500+ dollár valóban sok.

de ez egy tömegcikk akar lenni

Passz, erről semmi infóm nincs. Lehet. Arra tippelnék, hogy ugyanaz van mint a többi Apple-cuccnál: az átlagnál jelentősen drágább, a peerjeinél picit drágább vagy ugyanannyi, és van benne egy-két feature, ami máshol nincs, viszont nem is biztos, hogy mindenkinek kell. Lásd pl. a csak az ökoszisztémán belül értelmezhető feature-ök.

Na ne már. Eleinte én is ebben hittem amit írtál, s így amióta az USA-ban élve nem kell minden fillért a fogamhoz verni, igyekeztem az igazán márkás, és ezáltal nyilván jó drága cuccokat venni mindenből, remélve hogy úgy nem lesznek minőségi problémák, s tovább is tart, így végeredményben nem járok rosszabbul anyagilag, vcagy legfeljebb egy picit, de ennyit nekem megér az, hogy kevesebb bosszúságom legyen...

Az eredmény? Majdnem mindig az derült ki, hogy egy hülye balek vagyok mert a kurvadrága cuccok is ugyanolyan gagyi szar minőségűek mint a „kici óccó” kínai dzsunkatermékek. Jó hosszú listát tudnék felsorolni olyan termékekből amikkel így jártam, most csak néhányat említek:

—ethernet kábel

—Philips villanyborotva

—harántfuvola

—laptopba való akkupak

—mp3 lejátszó

—ogg player

—pillanatragasztó

—sportcipő

—fürdőszobapolc

Még folytathatnám a listát, de minek.,.. ennyit is csak azért írtam hogy lássátok, ez nem is korlátozódik egyedül csak az elektronikus dolgokra.

Amúgy talán nem is véletlen. Egyenesen következik abból, hogy már a márkás és drága cuccokat is ugyanúgy Kínában gyártják, mint az olcsó szarokat, s gyakran ugyanazon cég ugyanazon műhelyében. Jóesetben az USA-ban átdobozolják, átcímkézik a terméket, rossz esetben az se történik meg.

 igyekeztem az igazán márkás, és ezáltal nyilván jó drága cuccokat venni mindenből, remélve hogy úgy nem lesznek minőségi problémák

Ezt a fajta mentalitást sose értettem. Én elsősorban a minőséget nézem nem azt hogy legyen minél drágább, mert az garancia arra, hogy jobb, megbízhatóbb, tartósabb. Majd ezt követi az a mérlegelés, hogy tényleg szükségem van-e olyan minőségi szintre, vagy a feladatra tökéletesen alkalmas egy kevésbé minőségibb termék is. Mondjuk általában nem is úgy vásárlok, hogy bemegyek egy boltba vagy fellépek egy webshopra és rá bökök egy ad hoc termékre. Szeretem körül járni a témát. Persze más eset amikor hirtelen van valamire szükség vagy teljesen mindegy esetleg elenyésző a lehetséges minőségbeli különbség.

Egy ideális világban az ár korrelál minőséggel, és így akár jó iránymutató is lehetett. (A 70-es évek közepétől, amikor a japán és keleti, szórakoztató-elektronikai termékek naponta alázták a német, a "művelt" nyugati civilizációban előállítottakét. (Pl. Revox--TEAC!) Válaszul kénytelenek voltak azok is jobb minőséget előállítani. A verseny a minőség meghaladásáról szólt kb. a 80-as évek közepéig, esetleg végéig, - és persze ez által arról is, hogy kinek mi fér bele a verseny-árakba. Így visszatekintve szabályosan álomszerű műszaki világ, a hardver-mérnöki munka, az analóg technológiák paradicsoma volt.)

Vannak, de alapvetően kevés cég van olyan helyzetben, hogy átbaszhatja a vevőit.

egyre tobb ceg van, aki a kinai piac mukodeset atvette: ha visszahozza, akkor visszaadjuk vagy kicsereljuk, mert sok a szar, de a vevok csak kis resze hozza vissza, mert annyit mar nem er meg nekik (marmint hogy visszavigye, es meg reklamaljon is). Ez mar letezo uzleti modell.

Ha ez ellen tenni akarsz, akkor ne a legolcsóbb helyen vedd meg a legolcsóbb terméket, mert alapvetően ez hajtja a "tervezett elavulást".

reszben egyetertek. Volt mar, hogy olcsobban vettem jobbat, de most mar a fo problema, hogy minden olcso, es lassan mar valogatni sem lehet.

Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

( pehsa | 2020. 12. 08., k – 13:24 )

Az Apple-t pont ilyen miatt b*szták meg az iOS és régebbi eszközök lassulása miatt.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

( answ | 2020. 12. 08., k – 13:51 )

Szerkesztve: 2020. 12. 08., k – 13:52

1. Frissítések megszüntetése
2. Meghajtóprogramokat nem írnak újabb hardverekhez az adott rendszerre
3. Csilli-villi, kismillió réteg egymásra húzása ->
 3a) hogy egyre több memóriát egyen és CPU erőforrást zabáljon és
 3b) hogy egyre képzetlenebb munkaerő is tudja programozni -> kevesebb munkabért kelljen fizetni
 Win-Win!

hogy egyre képzetlenebb munkaerő is tudja programozni -> kevesebb munkabért kelljen fizetni

Persze. De ennek végső soron az az oka, hogy amikor megveszel valamit, 98%-ban az ár alapján fogsz dönteni. Mára gyakorlatilag lehetetlen lett minőségi munkából megélni, mert nem fizetik meg. Legfeljebb egy szűk réteg, így a piac nagyrészét bukod.

( uid_17626 | 2020. 12. 08., k – 14:35 )

Szerkesztve: 2020. 12. 08., k – 14:35

Amikor egy driver már nem megy az egyértelműen tervezett a Linuxnál. 

( kubi | 2020. 12. 08., k – 15:14 )

Mar miert lenne sikamlos? ...abb, mint barmely mas tema. Flame war a hozzaszolokat jobban minositi, mint a temat.

Az ugye teljesen termeszetes, es nyilvanvalo, hogy orokke semmi se tart?

A legtobb B2B SW eseteben a szoftver es hardver eletciklusa (kulonbozo feature add, maintenance, support, visszafele kompatibilitas stb. szintekkel) pontosan definialjak ezt. Sot, valoszinuleg reszet kepzi a szerzodesnek a felek kozott.

B2C eseten se pelda nelkui, hogy rendesen definialjak ezeket a dolgokat. Ez nem mindig sikerul a legjobban, raadasul a felek kepessegei es erdekervenyesitesi ereje is erosen kulonboznek.

Jog, szerzodes velt vagy valos megsertesenek eldontesere pedig leteznek jol bevalt forumok.

( wlaszi | 2020. 12. 08., k – 20:27 )

A világ változik, a környezet változik (új formátumok, új technológiák, új szabványok, új igények, stb). Ha ezt változást nem követi a sw akkor avul.

A tervezettség szintje az üzleti modelltől függ szerintem. Az előre kihírdetett életciklustól kezdve az "amíg még úgy látjuk, hogy megéri" skálán bármi lehet.

Az biztos, hogy a fix kiadásokat valamiből elő kell teremteni, az örökéletgaranciából ez még senkinek nem sikerült. Sw cégeknél (is)  kell egyszer húzni egy vonalat, hogy mikor fizessen újra az ügyfél.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

( sigellef | 2020. 12. 08., k – 23:13 )

egyre hülyébb programozók -> egyre szarabb programkód -> egyre nagyobb erőforrásigény ugyanarra a feladatra.

... jó esetben csak az erőforrásigény növekszik, de már találkoztam olyannal is, hogy egy új verzió nagyobb erőforrásigény mellett kevesebb funkcióval rendelkezett mint az elődje (pl. gnome2 -> gnome3, audacity-2.0.x -> audacity-2.1.x,  ).

Vagy akár ha rendszerszinten nézzük, a systemd is visszafejlődés volt a sysvinit után, vagy a pulseaudio is sokkal gagyibb mint pl. az alsa volt.

Legtöbb rendszer/program mintha csak és kizárólag arra lenne hivatott, hogy a használót mindig új gép vásárlására ösztökélje.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( pirate | 2020. 12. 08., k – 23:23 )

Szerkesztve: 2020. 12. 08., k – 23:52

A szoftver gyakorlatilag egyseget kepez a hardverrel. Vehetsz "dobozos Windowst", de a hajadra kenheted ha nincs otthon hardver amin hasznald. Igy nehez ertelmezni az avulast csak a szoftver eseten. Ha a hardvert is nezzuk, akkor amikor az avul akkor a szoftver is.

Talan ugy lehetne ertelmezni, hogy ha a hardver elromlik akkor a tervezett avulas annyit jelent, hogy nem lehet hozza alkatreszt kapni (vagy draga). Ha lehetne akkor elmukodne az orokkevalosagig.

Ha a szoftver "elavul" akkor ahhoz sem lehet mar "alkatreszt" kapni, pl. patch-et, frissitest. De a regi hardveren szinten hasznalhato az idok vegezeteig.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

( Raynes v | 2020. 12. 10., cs – 05:21 )

Szerkesztve: 2020. 12. 10., cs – 05:22

Szerintem az OS-eknél sose volt tervezett elavulás. Támogatják őket egy ideig, de nem a végtelenségig. Egy idő után új OS írásába kezdenek, és nem foltozzák a végtelenségig az előző verziót. Ez „profitmulti”-éknál az is indokolja, hogy az új főverzióval több pénzt lehet keresni, még egyszer meg lehet vetetni mindenkivel, free/open source esetében ez nem játszik.

Egyéb szoftverben azért előfordul, hogy tervezett elavulást építenek bele. Nem túl gyakori, de látni rá példát, nem csak produktív meg céges/irodai szoftvernél, hanem még játékoknál is.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

"egy ideig"

Ennek az eldöntése nem egy tervezés? Holnaptól újat kezdünk írni, amit fejezzünk be x év alatt, mert már unjuk toldozgatni azt amit nem is erre találtunk ki?...

Ez a pont mindig eljön, csak az a kérdés hogy ezt az ívet mennyire tudják/akarják pontosan meghatározni előre.

Persze bugfix meg patch címszóval is újra lehet írni mindent nulláról, de attól még az ugyanígy a fenti folyamat.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Nem mindig tervezés. Lehet egyes helyeken az, pl. a májkrémszaft el szokta dönteni, hogy az adott Windows-verzió 10 évig támogatott, meg céges felhasználásra szánt Linux disztrók is. De legtöbbször nem tervezés, hanem fejlesztői oldalon, ha van egy nagy bonyolult kódbázisod, azt sokszor nem éri meg a végtelenségig tákolni, néha jót tesz neki egy teljes újraírás, kódletisztítás, stb.. Meg néha az is jó, ha az API-t újra kezdik, újat terveznek, ez ugyan a visszafelé kompatibilitást eltöri, de új lehetőségeket nyithat modernebb, hatékonyabb protokollok felé, és nem kell legacy támogatás miatti korlátokkal küzdeni, azokat hekkeléssel toldozgatni.

Azt is látni kell, hogy nem mindig a fejlesztő kedve hozza. A világ meg az IT egyre bonyolultabb lesz. A UNIX v0, v1 anno csak valami 4-6 ezer kódsor volt. De az egy egyfeladatos, egyfelhasználós, egy processzoros, 16 bites rendszer volt, messze nem volt benne mindenféle SMP, biztonsági rést foltozó, absztrakciós réteges, event driven system service jeligés bonyolítás, meg mindenféle API hegyek, még interprocess kommunikáció sem volt (a pipe-ok már későbbi verziókban jelentek meg, amik többszörösen meghaladták a 4-6 ezer kódsort), nem volt netre kötve, amit támadhatott boldog-boldogtalan, meg nem volt cél, hogy az NSA által is feltörhetetlen legyen. Nem volt benne 3D hardverek kezelése, mindenféle médiakódek, USB, Ethernet, Wi-Fi, DLNA, isten tudja milyen csatolószabvány támogatása, nem volt lényeg a latency, nem támogatott még ennyi architektúrát, nem volt még OOP meg mindenféle módszertan. Ez van, a szoftverek egyre bonyolultabbak, ez másmilyen fejlesztési stratégiát kíván. Ma már egy böngésző kódbázisa sokkal nagyobb, mint egy 10-20 évvel ezelőtti OS-é.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Pont ezt írtam: az hogy mikortól dobod a meglévő kódot, mert nem akarod már tákolni és inkább kezdenéd elölről, mert kisebb szívásfaktorral lehetne az új feature-t bevezetni. Valamint a karbantartás is kisebb erőforrást kérne (egy ideig)......ez egy döntés.

A döntés meg ilyen-olyan mértékű pro-kontra érvek mentén születik. Voltaképpen ezt nevezzük tervezésnek. Van aki előre megsaccolja mikor ér a pro-kontra egyensúlyi pontjára, van aki kivárja amit az élet összehoz, de ezt frankón méri közben, van aki pedig simán azt veszi csak észre, hogy ráborult a bili és húz egy cezúrát....meg van aki nem veszi észre és örökidőkre habosítja a cuccot....

Szerintem.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

( fastlemon | 2020. 12. 17., cs – 18:59 )

Mi is elavulunk, ugyanis mind megdöglünk, akár akarjuk, akár nem.

( uid_16313 | 2020. 12. 17., cs – 19:44 )

Szerkesztve: 2020. 12. 17., cs – 19:45

Szerintem inkább a hardverbe van beépítve. Direkt alul méretezett vasakat árul mindenki, hogy sűrűbben kelljen cserélgetni. Legutóbb egy 2 éves Sony Android Tv-re csodálkoztam rá, hogy a 8-as után már nem kapja meg a 9-est, mert gyenge a vas. A gyártó konkrétan leírja, hogy fost gyárt, és még meg is magyarázza.

Na de hát tudjuk, folyamatos fogyasztás és termelés nélkül összedől ez a fos világrend.l

( Addam2 | 2020. 12. 17., cs – 22:03 )

Vannak akik szerint nem létezik tervezett avulás, annyi történik, hogy a nagyobb profit érdekében faragni kell a gyártási és tervezési költségeken, ami miatt gyengébb alkatrészek kerülnek a termékekbe (emiatt előfordul olyan is, hogy egy olcsóbb termék butítva, de ugyanaz mint a drágább). Ha eltekintünk a megnevezéstől, költségcsökkentés és profitmaximalizálás miatt sűrűbben frissítendő op rendszer létezik, szerintem az összes ami elterjedt ilyen. Sajnos az is szempont, hogy egyszerűbb hangzatos vagy látványos funkciókkal bővíteni és marketinggel megtámogatni egy új verziót, mint valódi fejlesztést tenni bele, emiatt érezhetjük, hogy az amúgy megbízhatóan működőt le kell cserélnünk az újra.

( nyekhere | 2020. 12. 18., p – 09:52 )

Én nem tervezett, hanem kierőszakolt "avulásról" beszélnék inkább... Ennek meg legszebb példája az, amikor a vas, az oprendszer és a célszoftver is köszöni szépen, tökéletesen meg voltak egymással, de van egy közbenső - kötelező - szoftverkomponens is, amit sikerült olyanra "tökéletesíteni", hogy megakadályozza az eredeti hármas működését.

Ne kattints ide!

( uid_395 v | 2020. 12. 18., p – 17:11 )

Tervezett elavulás / elévülés / börtönbüntetés -e az, hogy egy adott sw-t szerettünk volna átközlöztetni virtuális gépben létező linux szerverre, samba megosztással.

Mert hogy az eredeti SW egy Windows7-en fut perpill és egy Share-t ad ki a 3 kliens gépnek.. 

Tettünk egy próbát, átmásoltunk mindent is ( nem, a Windows7-en nem fut semmi vezérlés, csak megosztott mappa)) a linuxos samba megosztáson,

az istennek se ment.. Erre közli a gyártó kedves L_CTRA***KHm_valami_a_torkomon_akadt .. hogy jaaaa háááát az a kliens nem is fog soha menni linuxos samba megosztással...

Szóval itt mi van elévülve? :) A gyártó? Az OS amit frissíteni akartunk? A megosztás, amit "lecseréltünk volna?"

Ilyennel hogy ja az nem megy sambával legutoljára még valami Novelles lófasz programmal kapcsolatban találkoztam, ami tényleg nem ment azzal és mars-nwe-vel kellett neki Novell környezetet "emulálni".. de na.. ez  nem az. Locking is lehet gond meg minden is.. de na :) vicc az egész.

Linuxos szamba vs. natív Windows-os megosztás sok évvel ezelőtt: Linuxos szambával esett-kelt az alkalmazás, a mentése (pár MB összesen!) nem volt képes lefutni - ha a fájlokat egy XP osztota meg, akkor tökéletesen működött... valami győri okostojás fejlesztők csinálták valami francia fejlesztőeszközzel, aminek az újabb verziója már képes lett volna mysql-t is használni, nem csak saját fájlokba lapátolt adatbázist, de az nem, mert a mysql az sz@r - szerintük. Igaz, hogy így a binárisba beleforgatva volt az összes cégnek,akik használták a motyújukat a címe, számlázási és egyéb céges adatai, azaz potnosan lehetett tudni, hogy a konkurenciánál ki használja még azt a fost...

( davebacsi | 2020. 12. 18., p – 21:18 )

Hát a unix epoch time számláló el fog szállni  2038 január 19-én 03:14:07 UTC-kor , mert az 1970 január 1 00:00 UTC óta eltelt másodperceket számolja 32 biten.

Hát ahogy a Y2k hisztéria sem küldte a padlóra a szoftverek millióit, úgy ettől sem fog eljönni az Armageddon...

Oké, hogy a programozó a lajhár utáni második leglustább állatfaj, de 17 év alatt talán ezt is sikerül majd megoldani, hogy egy számláló ne 32 biten számoljon, hanem mondjuk 64 vagy 128 biten, és akkor a Nap kihűlését is lehet majd timestamppal logolni :-)

Ami nem is baj, mert akinek fontos a 2038 utáni dátumkezelés, az már most se 32 bites OS-t használ, hanem 64 biteset, ahol az új unixos túlcsordulás a 64 bites előjeles int miatt majd csak 292,2 milliárd év múlva történne meg, de akkor már emberiség sem lesz, meg még sokkal előtte túl fog lépni a technológia a 128 bit felé.

Ez egyébként nem tervezett elavulás, csak szűklátókörűség. Mint anno az IPv4 a 32 bites címmel, amiből egy csomó belső meg érvénytelen, lefoglalt tartomány, aztán ahogy felfutott a technológia meg a net, hirtelen nagyon kevés. Valahogy mindig úgy vannak ezzel, hogy á, az sokáig elég lesz. Aztán mégse olyan sokáig. Ezért kell ilyen tartományoknál, szabványoknál olyan overkillre menni, hogy évmilliókig elég legyen, meg annyi trilliárd eszközig, mint égen a csillag, aztán az már tényleg elég lesz egy darabig.

De ugyanez van az MBR 2 terás mérethatárával, meg a régi BIOS-ok lemezméret limitációjával, FAT12, FAT32 méretkorlátaival. Ez ilyen, nem tervezett elavulás, csak nem kellően előrelátó döntés eredménye. Anno a 640 KB-nak is elégnek kellett volna lennie, aztán elég gyorsan nem lett az. Védelmükre legyen mondva, hogy mikor ezeket kitalálják, akkor úgy gondolkodnak, hogy az adott technológiát csak pár évig fogják használni, és arra nem számítanak, hogy évtizedekig jelen marad. Az is igaz, hogy ehhez sok felelőtlen konzervatív user is hozzájárul, aki a régi technológiáról nem hajlandó váltani, mert neki elég az XP, meg a 4 giga, meg az SD felbontás, meg a DivX, ő nem hajlandó UEFI bootolni, meg vele nem vetetnek meg semmit, meg semmi újat nem hajlandó megtanulni, meg a jajj ne dobjuk ki. Ezért vannak vele úgy a Linux kernel fejlesztők, hogy nem érdekli őket a visszafelé kompatibilitás, ha valami eltörik, akkor eltörik, fejlesztik előre a technológiát, és nem igazodnak senkihez. Persze ezt a valós technológiai fejlődésre értem, és nem arra, mikor teljesen releváns hardverekhez nem írnak új OS verzióra drivert, meg andoridos teló már 1 év után nem kap update-et, mert ez utóbbiak tényleg szándékos tervezett elavulás kategória, gazdasági gátlástalanság, vetessünk a konzumidiótákkal újat című nóta.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Jajj, ne tessék ráharapni erre gumicsontra, mert én is kénytelen leszek ismét elővenni a megszokott kérdésemet: lehet-e bízni abban, hogy az összes derék gyártó helyesen implementálja az alábbi 2236-oldalas doksit?
https://www.uefi.org/sites/default/files/resources/2_4_Errata_A.pdf

Szerk: bocsánat, gonosz rágalom volt, az aktuális változat 2481 oldal:
https://uefi.org/sites/default/files/resources/UEFI_Spec_2_8_A_Feb14.pdf

A szabványokat, rfc-ket a legtöbb esetben "nagyjából jól" implementálják a fejlesztők, ezekből a "nagyjából"-okból vannak aztán olyan komaptibilitási, működési meg biztonsági anomáliák, amik elvileg nem is létezhetnének. Nem egy és nem két esetben látott már a világ olyat, hogy mondjuk dns, smtp, http protokollt beszélő eszköz ugyan működik, de ha egy a szabványhoz, pontosabban rfc-hez szigorúan ragaszkodó eszközzel kerül szembe, akkor mégsem működik jól...

Igen, nem csak bízni lehet benne, hanem ez várható el. Egy cégnek meg kell legyen a tőkéje, hogy egész csapat szakembert alkalmazzon, akiknek megfelelő a tudása, és helyesen tudnak szabványokat implementálni. Ha az adott szabvány 2481 oldalas, akkor azt, ha 52 349 oldalas, akkor azt, felvesznek annyi ember, amennyi kell rá. Ha nem megy, húzzák le a rolót, és menjenek hot-dogot árulni, vagy takarítani, vagy foglalkozzanak azzal, amire alkalmasak, és azt az szabványimplementációs stafétát adják át olyannak, aki hajlandó érteni hozzá, mert biztosan vannak ilyen emberek és cégek is.

Egyébként ha már az UEFI-t felhoztad, azzal nem a szabvány terjedelme szokott gond lenni, hanem sok gyártó szándékosan egy OS-re rádrótozva (tipikusan MS Windows) implementálja, de nem hanyagságból, hanem szándékosan, egyfajta bujtatott, szerződött termékkapcsolásként, ha más nem azért, hogy azzal tudja csak a user rendesen bootoltatni a gépet, amivel adták, amire gyártói támogatás is van. Magyarán színtiszta görénységből, nem azért, mert túl sok oldalas a szabvány és ne bírnák elolvasni, implementálni. Ahogy a MS meg a Mac is azért nem tart be sok szabványt, mert nem akarják, helyette a saját dolgaikat (formátum, csatoló, stb.) próbálják terjeszteni, hogy a usert vendor lock-in-be kényszerítsék.

Ugyanezért vannak lezárva a gyártói UEFI BIOS-ok is, meg szándékosan úgy intézve, hogy a nem gyártói hw-ek feketelistán legyenek, és ne lehessen a gépre Libre/Core/bootot se felhekkelni. Mert akkor a usernek eszébe jutna valami szabványkövetőbb megoldást (meg pl új funkciók támogtását, pl. NVMe) feltenni, azt meg már nehogy engedjük, mert nem a brand szarokat fogja hozzá megvenni, mit képzel, nincs neki ingyenebéd. Sokszor csak elég lenen engedni a nyílt UEFI BIOS-t, az opensorce fejlesztői közösség implementálná a dolgokat szabványosa, de ami főbb: ingyen, tehát pénzükbe se kerülne.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

> Ezért vannak vele úgy a Linux kernel fejlesztők, hogy nem érdekli őket a visszafelé kompatibilitás, ha valami eltörik, akkor eltörik, fejlesztik előre a technológiát, és nem igazodnak senkihez.

https://lkml.org/lkml/2012/12/23/75

Mauro, SHUT THE FUCK UP!

It's a bug alright - in the kernel. How long have you been a
maintainer? And you *still* haven't learnt the first rule of kernel
maintenance?

If a change results in user programs breaking, it's a bug in the
kernel. We never EVER blame the user programs. How hard can this be to
understand?