Milyen KDE-s disztrót?

Fórumok

Sziasztok,

Milyen kiforrott, támogatott disztrót tudtok javasolni, amiben alapból KDE a felület és vagy Debian alapú vagy hasonlóan jó és széleskörű a csomagkezelője? Lehetőleg olyan kellene, ami nem erőlteti a Snap-et.

Korábban Linux Mint-et használtam, de ugye dobták a KDE-t. Azzal nem akarok vesződni, hogy egy alapból nem KDE alapú disztróra ráhúzzam a KDE-t.

Most a Kubuntu 20.4 van fent, de valami szörnyű. Van 3 HDD a gépben, a partíciókat manuálisan kell montolnom, mert ha a KDE automount-ot beállítom, akkor a login screen után megfagy az egész rendszer. A Skype nem ismer fel se webcamot, se audio eszközt. A Pulesaudio-t minden indítás után át kell állítanom, mert hiába a belső audio van defaultra állítva, folyton a HDMI audio-ra áll rá, de a monitoromban nincs hangszóró. Aztán van valami őrületes memory leak is, mert ha huzamosabb ideig használom, akkor a kwin_11 szépen felzabálja mind a 8GB RAM-ot és amikor a Swap is betelik, megfagy az egész rendszer. Érdekes módon, ha ilyenkor bármilyen ablakot leteszek a tálcára majd visszanyitom, azonnal lecsökken a memória foglalás.

Röviden: egy stabil KDE disztró kellene, főként webfejlesztésre. Manjaro-n gondolkodtam, de nincs tapasztalatom az Arch alapú disztrókkal és nem tudom, hogy minden szükséges szoftver meglenne-e hozzá.

Vagy próbálkozzak Debian-al?

Köszi előre is.

Hozzászólások

Szerintem teljesen rendben van a Manjaro, én vanilia Arch-ról tértem át pár hónapja, nem ütköztem problémába. Munkahelyi gépen meg openSUSE, azzal kevesebb a reszelnivaló, a yast miatt tényleg mindet lehet kattintgatni.

Szóval részemről openSUSE Tumbleweed vagy Manjaro.

(a munkahelyi suse a Fedora-t váltotta, az is jó volt, csak akartam egy ilyen btrfs-snapshotos-visszaállítós rendszert kipróbálni, és akkor még nem volt ilyen Fedoran, csak ha én tákoltam össze, arra meg időm nem volt)

Manjaro-t már próbálgattam Virtualbox-ban, de megnézem az OpenSuse-t is. A rolling release szimpatikus, mert a disztró upgrade-ek eddig nekem majdnem mindig katasztrofális eredménnyel zárultak. A Suse ugye RPM-et használ, amibe újból bele kellene tanulnom, mert utoljára valamikor 2000 környékén használtam a Mandrake idején.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Igen, rpm-es, de kb. mindegy mi van mögötte, annyi hogy nem "apt search pamparam", hanem "zypper search pamparam", nem "apt install pamparam", hanem "zypper install pamparam", stb...

https://wiki.archlinux.org/index.php/Pacman/Rosetta

https://www.claudiokuenzler.com/blog/354/zypper-apt-rpm-dpkg-command-co…

Illetve a yast nagyon kényelmes, ilyen synaptic érzés teljesen.

Teszek vele egy próbát. Van pár kritikus szoftver, ami nem tudom, hogy felmegy-e rá, pl. a cloud szolgáltató, amit használok. Illetve ha a Snap helyett natívban van pl Atom, az már jó pont, mert a Snap szerintem zsákutca a sandbox miatt.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

SUSE esetén nem szokott gond lenne a distro upgrade-el, ha stabil rendszert akarsz érdemes inkább a Leap-et használni. De az eléggé rendesen tesztelt (sokkal jobban, mint pl. egy ubi), a sima frissítések biztosan nem fogják összedönteni a rendszer. Kivéve az nvidia drivert mert az egy fos (de ha nem használsz nv-t akkor nincs ilyen gond).

Packman repot mindenképpen add hozzá (non-free repo), mega software.opensuse.org-on tudsz keresni csomagokat.

Az a helyzet, hogy egy nVidia GT 730 kártyám van. Igen, ismerem róla a véleményeket, de hirtelen vettem, mert a korábbi VGA megdöglött. Habár, elvileg a mostani prociba integrált HD 630 erősebb, szóval akár kukázhatom is az nVidia kártyát.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Az openSUSE-t én is támogatom. Remek kis disztró mind a Tumbleweed, mind a Leap. Viszont a TW esetében számolni kell azzal, hogy időnként törik, így érdemes review-n átesett konkrét snapshotokra frissíteni, nem a legújabbra. A Leap viszont elég hosszú tesztidőszakon esik át kiadás előtt, így annál nem hiszem, hogy gond lenne a verzió váltással.

Szerkesztve: 2020. 10. 14., sze - 09:33

Én nyomattam pár hónapot a KDE neon-nal, frankó volt, bár azt kicsit parának tartottam, hogy pár hete elkezdett cseszegetni, hogy frissítsek az Ubuntu 20.04 alapú 5.19-re, különben nem jön több frissítés. Mivel Ubuntu LTS alapú volt mindig is, azt hittem, hogy jobban ráérek nagyverziót váltani. Backup után mondtam neki, hogy oké, de viszonylag hamar elhasalt a frissítés, hadovált valamit arról, hogy nem tud elvégezni valami módosítást az EFI partíción (dual boot Windows 10 felállás), na mondom fasza.

Mivel időközben a másodlagos laptopomon (Pinebook Pro) meghaverkodtam a KDE-s Manjaro-val, úgy döntöttem, hogy váltok rá az elsődlegesen is. Ebben pacman/pamac van, ami opcionálisan tud AUR-t, Flatpak-et és Snap-et is, szóval opció van ilyen csomagok telepítésére is, de rengeteg dolog elérhető klasszikus csomag formában is és elég friss is minden (itt jön jól az Arch alap). Szerintem tegyél vele egy próbát, én egyelőre nem bántam meg.

Egy hónapja próbáltam ki a Neont és nagyon kellemes tapasztalataim vannak vele, maradt elsődlegesnek. Dual bootot nem próbáltam vele, és mivel ez már 20.04 alapú, a frissítéssel sem volt gond. Nem saját repóból telepítettem Chrome-ot, Vibert, Insyncet, [szerk.: + Softmaker Office-t] egyikkel sem kellett küszködni. Ja igen: apró igazítás, a hunspell-hu csomagot kézzel kellett telepíteni, hogy megjelenjen a rendszerbeállításokban a globális magyar helyesírás ellenőrzésnél.

Kb. 1 éve használok Neont. Én nem dicsérem az egekbe a KDE-t, mert vannak dolgok amiket 10+ év Gnome után nem tudok megszokni, de nem bántam meg a váltást. A testing editiont használom. Egyszer kellett pár hétre visszaállnom az user ágra, mert valami kde csomag megtört egy frissítés folyamán. Nekem azért tetszik, mert nem rakja fel az egész KDE-t. Viszont hallottam olyan hangokat, hogy épp ezért nem való arra, hogy ezen keresztül ismerkedjen meg az ember a KDE-vel, mert nincs meg benne egy csomó plusz kényelmi szolgáltatás. Erről én nem tudok nyilatkozni nekem így is megfelel.

Szerintem aki nem akar hplip-et futtatni, annak remek választás :-)  

Épp a napokban próbálgattam, és alapvetően jónak tűnt. Csak azért álltam vissza Mint Cinnamonra, mert a HP ezt a disztrót nem támogatja, nem tudom a megfelelő plugin-okat bevarázsolni alá. Biztos van rá megoldás, de amiket találtam leírásokat, azokkal nem működött...

Igen, köszi, tudom. Nyilván ezzel kezdtem... A repóból feltett hplip a plugin letöltéskor jelzi, hogy ehhez nem kap tanúsítványt. A plugin manuális letöltése után ugyan látszólag sikeres a telepítés, de utána jön egy hibaüzenet, hogy függőségek miatt nem sikerült a telepítés. A manuális csomaglista telepítés sem ment, mert az MX repóból néhány csomag hiányzik. A HP oldaláról letöltött manuális hplip telepítőkkel megint csak az a probléma, hogy nem ismeri fel, milyen disztró, és el is száll utána a telepítő. Még a 3.20.9-es sem ismeri. Hplip fórumon írták a fejlesztők, hogy valamelyik későbbi verzióba be fogják tenni a MX 19.2 támogatást.

Nem nagyon volt időm tovább egerészni, így visszaálltam Mint-re.

Hasonló gondom volt Manjaro alatt, ezért váltottam vissza Mintre. Tudok nyomtatni ugyan a Manjaro alól is a HP nyomtatóval, de hiányzik egy csomó opció, halvány a nyomat, nincs kétoldalas nyomtatás, stb... Mint alatt gond nélkül nyomtatok bármit bárhogyan.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Masszívan tudom ajánlani a Manjaro -t, van belőle KDE-vel előtelepített (hivatalos) médium: https://manjaro.org/downloads/official/kde/

"de nincs tapasztalatom az Arch alapú disztrókkal és nem tudom, hogy minden szükséges szoftver meglenne-e hozzá."

Ha arra gondolsz hogy lesz-e elég csomagod, igen, lesz. Egyrészt a hivatalos tárolókban is sokminden van, de van hozzá az AUR nevű, userek által contributált gyűjtemény is. Én is elég sok mindent telepítgetek, még nem volt olyan, ami ne lett volna. (na jó, 1-2 nagyon marginális python-os alkalmazás, de azokat felraktam pip -el, aztán kész).

Desktopon nagyon sokat segít a használhatóságon a sok kis lépésből álló updatelés (rolling), ezzel ugye megúszod az évi-félévi hidegzuhanyt. Másrészt tényleg sok csomag van.

Csomagkezelésre a yay -t szokták ajánlani, ez egységesen kezeli a hivatalos és az AUR-os forrásokat, azaz a "yay bármi" paranccsal szépen egységesen tudsz a kétfajta forrásból telepíteni.

Szerintem nézz bele, érdemes. Én "production" (azaz napi 8 óra munkára) használt gépeken használtam vagy 7 évig Arch -ot, aztán átálltam erre kényelemből, egyiket sem bántam meg.

Én Debian-t használok. Debian alapú :-)
KDE is van, elég rég óta.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azt hittem ezeken az "aprobb hibakon" amit felsoroltal mar reg tul van a Linux...

Pont ezaz. Anno Ubuntuval kezdtem, mikor még a Gnome 2 volt rajta. Azzal nem volt gond. Később kipróbáltam a Kubuntut, de sok hülyesége volt (anno ha jól emlékszem, pl random crashelt az egész KDE), viszont a KDE tetszett, így átálltam MInt-re, amivel sosem volt baj, feleségem gépén most is az van és gond nélkül megy. Csak nemrég új SSD-t vettem a gépbe, hát akartam egy friss rendszert (már azért is, mert a régin sikerült úgy megtörnöm a MySQL-t, hogy se nem ment, se frissíteni, se régi verziót visszatenni nem lehetett, még szerencse, hogy ott a Docker a fejlesztéshez. :D) és adtam egy új esélyt a Kubuntunak, de úgy látom, nem érte meg.
Eleve a dual monitor setuppal is vannak gondjai.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Ez szerintem hardverfüggő. Anno úgy választottam mindig laptopot, hogy megnéztem a kompatibilitási mátrixot, bár legutóbb az i7 kapcsán beszoptam eleinte, de végül megoldották.

Szerintem az van, hogy ha elterjedt hardvert veszel, amihez akár csak egy kernel fejlesztő hozzájutott és a saját gépén tudja reprodukálni a hibát, reszelni a driver-t, javítani a hibákat, akkor hamar javulni fognak a hibák és menni fog minden. Ha olyan hardvert választasz, amit még nem használt Linux hardcore fejlesztő, akkor szopni fogsz, mert nem lesz, aki kijavítsa a hibákat, hacsak nem valami common vagy trivial hiba, mert nem tudja reprodukálni és úgy nehéz fejleszteni. A cégek meg szarnak rá nagyrészt, hogy legyen Linux driver és/vagy jó legyen a Linux driver.

Szomorú, de ez van.

Semmiből nem veszek nevenincs vackot. Gigabyte alaplap, Kaby Lake Pentium CPU, Gigabyte Nvida VGA, Samsung SSD. Egyedül a webkamerám noname, mert csak ritkán használom és nem akartam 60 ezret adni egy Logitech-ért. Külön utána szoktam nézni, hogy az adott hardver megy-e Linuxon. Mivel 5-6 évente újítok gépet, nem gond ha 2-3 hét mire mindent összeállítok.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Slackware ;-)

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

Egyébként első kipróbált distro-m volt, nagyon fapad volt akkor. Aztán pár év múlva megint megnéztem és még mindig... :) Majd jött egy időszak, amikor szeretett a sok diszto közül semmi sem működni és összeakadni mindennel, a nagy gányolás időszaka volt valamikor 2000. körül. Akkor próbáltam még egyszer és minden ment rajta a sokkal hosszabb beállítások után (igaz sokkal gyorsabban is).... Akkor kicsit örökre megszerettem az egyszerűségét és a működőképességét... :)

Csak úgy megkérdezem miért fontos az, hogy valami deb alapú legyen? (persze azt ismered...) Én rpm alapú disztrót használok, és alapértelmezetten KDE-vel szállítják.

A telepítési parancsok meg rövidebbek, és átláthatóbbak mint az apt-get. Nincs sudo apt-get install akármi, hanem csak su majd root-ként urpmi akármi. Alternatívaként lehet használni a dnf-et is. Mageia-nak hívják, és nekem nincs vele gondom már vagy 20 éve. Még Mandrake néven kezdtem el használni. 

Nálam a Mandriva után veszett el a dolog, ha nem találtam valamit a repoban, Mandrivára fölmentek a Fedora csomagok, Mageián már elúszott a függőségeken:(
Bár kipróbálhatnám az Openmandrivát, de a KDE nem jött be.
Chakrán kipróbáltam, jól volt összerakva, nem győzött meg, a gtk jobban kézreáll, bár a gtk3 már húzogatja a bajszomat..

Mandrake az még nekem is megvolt, dolgoztam urpmi-vel. Akkor egy kis házi szerveren futott, ami router+fileshare+printer share+torrent célokra volt használva. Nem gond az RPM-es rendszer, csak akkor át kell szoknom.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Én messziről kerülném a debiant és a debian alapú disztrókat pláne kdevel. Ha kde szempont, akkor nagyon jó választás a SuSE. Talán azon a legkiforrottabb a kde. Esetleg még Mageiát próbálnám.

Azt meg nem értem miért baj az rpm. Mivel tud kevesebbet a debnél? Az apt alapos ismerete és más csomagkezelő ismeretének hiánya elég gyenge indok. Gyorsan meg lehet tanulni.

Egy disztribúció két főverziója között is lehet annyi változás, hogy egy csomagkezelőnél többet kell újra tanulni.

Persze mindenki más, én úgy vettem észre, hogy miután a Debianhoz hozzászoktam, más disztribúciókat használva a csomagkezelés volt a legkisebb gond. Ennél sokkal nagyobb kihívás volt, hogy amit a Debian valahogy csinál valamilyen saját toollal, azt a másik disztró máshogy egy másik saját toollal. Olyan alap dolgok, mint a hálózat beállítása meg szolgáltatások elindítása/leállítása nem ment a megszokott módon, mindenhez folyton olvasni kellett. Nekem ez a fő érv.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Olyan alap dolgok, mint a hálózat beállítása meg szolgáltatások elindítása/leállítása nem ment a megszokott módon

Na ez pont a debiant meg ubuntut érintette. Fő verziószámot hadd ne mondjak. Most vagy a debian 10 vagy a 9-ben vették ki pl az ifconfigot. Ubuntu 18.04-ben meg egy fix ip címet hagyni volt kihívás a 16.04 megszokott módszere után. Valami rettenet yaml fájlt kellett szerkeszteni, mi tök máshol van. A joomlánál találkoztam ezzel a megoldással. De ott még az sem volt minden mivel ütsz szóközt és mennyit, mert nem tudta értelmezni.

OK, hát nem tudom pontosan, hogy te mit csináltál, nálam az alap telepítés feltette az ifupdown csomagot, beállítottam a /etc/network/interfaces fájlban amit akartam, és aztán ifup és ifdown parancs ment. (dialup ppp-vel, isdn-nel, ethernettel és wifivel használtam).

Debianon ifupdown-t használtam nem is tudom, kb. 1998(+-2 év)-tól kezdve egészen pár évvel ezelőttig, amikor gyakorlatilag átálltam arra, hogy mindent a KDE beállításai között állítok át, így a hálózatot is a grafikus network manager beállításaival piszkálom.

Ha te Debianon ifconfigot használtál, akkor bizonyára kézzel hoztál össze valami hálózat felépítő és bekonfiguráló scriptet, vagyis nem a disztribúció által szállított megoldást használtad. Ezzel nincs is semmi baj, de akkor teljesen másról beszélünk. Természetesen az ifconfig kivétele az ifupdown csomagot nem törte el, az ifup és ifdown parancsok továbbra is futottak, és a konfigurációs text fájl sem költözött máshová és a formátuma nem változott jelentősen.

Ubuntut nem használtam pár napnál többet, nem emlékszem, hogyan volt, de feltételezem, hogy vagy megörökölte ezt, vagy a grafikus felületen adott valami más beállítási megoldást.

Számomra a problémát pont az okozta, hogy amikor leültem valami nem Debian származék elé, akkor természetesen nem volt ifupdown, és ugyan kézzel be tudtam állítani egy interfészt, mondjuk az ifconfig paranccsal, de a disztribúció által támogatott megoldást, konfigurációs helyet, up és down parancsot nem ismertem, tehát olvasni kellett.

Debiant használok 1996 óta, egyszer volt olyan, hogy frissítés eltörte a hálózatomat, akkor, amikor az interfészek nevei megváltoztak (és ugyan bizonyára le volt ez írva valami release notes dokumentumban, de nem szoktam elolvasni upgrade előtt, nyugodtan szóljatok le!). De ekkor is annyi volt a javítás, hogy a /etc/network/interfaces fájlban átírtam eth0-ról enp0s42-re, aztán /etc/init.d/networking restart, és ment minden, mint a karikacsapás.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

my 2 cents: én fedorán használok kdet, különösebb csesz nélkül. Nem agyaltam dnf install kde kb.

Ha nagyon rá lennék gyógyulva a desktop experiencere akkor lehet, hogy adnék egy lehetőséget a susenak is. Persze igény függő, én már öreg vagyok ahhoz, hogy mindenféle "akármi alapú" lényegében rebrandelt distróval bohóckodjak, vagy gentoo/archal küzdjek. Néha még az a fél év is túl sűrű, pedig eseménytelenül szoktak telni a upgradek.

Azért javasoltam suset, mert azt alapból kdevel adják és tudomásom szerint komoly kde-s csapata van. Fedora alapból gnome-os.

én már öreg vagyok ahhoz, hogy mindenféle "akármi alapú" lényegében rebrandelt distróval bohóckodjak

Szerintem Süsü 100 ezerszer felhasználóbarátabb, mint egy fedora és könnyebb is konfigurálni a yast miatt. Fedorán meg lehet mindenféle beállításhoz terminálozni, meg konfig fájlokat taknyolni.

Nézd csak meg egy mai susen a yastot. Beszarsz, hogy pillanatok alatt pár kattintással milyen szervereket lehet vele felhúzni.

> Azért javasoltam suset, mert azt alapból kdevel adják és tudomásom szerint komoly kde-s csapata van. Fedora alapból gnome-os.

Ez így van (mármint fogalmam sincs a csapat méretről). Azért mondtam, hogy a) semmi baj a kdevel fedorán (legalábbis olyan katasztrófák mint az OPban bizos nem történnek) b) lehet, hogy a suse jobb.

> Szerintem Süsü 100 ezerszer felhasználóbarátabb, mint egy fedora és könnyebb is konfigurálni a yast miatt. Fedorán meg lehet mindenféle beállításhoz terminálozni, meg konfig fájlokat taknyolni.

Nem bántanám én a yastot, szerintem teljesen jó, már 15 éve is az volt. Csak egyrészt az nem volt kérdés, hogy felhasználóbarátabb legyen, másrészt meg engem körkörösen nem érdekel, hogy ki kell nyitni a terminált, pár kattintással ott is összerakok magamnak bármilyen szervert amit kell, nem érzem, hogy ennek bármi köze lenne a kdehez. Ilyesmihez guis config eszközt max RHCE vizsgán használok, ahol mindegy, hogy pontosan mi lesz az eredmény konfig, cserébe van pár dolog, amit gyorsabb onnan működésre bírni.

Azért fedorázok, mert amikor épp megint elkezdtem primary gépen desktop linuxozni, akkor épp az RH/Centos volt a csuklómban, itt találok meg mindent a leggyorsabban. Az ubi meg szerintem ezekhez képest fos.

Szerkesztve: 2020. 10. 15., cs - 09:47

Pedig a jó út említése többször is megtörtént... :)

1. Arch, ha van egy fél napod az install-ra és a beállításokra (https://wiki.archlinux.org/index.php/installation_guide)

2. Manjaro, ha nincs

Az ArchWiki kifejezetten részletes és naprakész. Szinte minden normális felhasználási területet végigjár. Még valószínűleg szükséged lesz az AUR-ra is, melynek a használatához a yay-t javaslom.

 

 

Többen írják itt a yay-t. Miben tud többet mint a pamac ? Az is  tud aur-t, snapet, flatpac-et, és az a default a Manjaro-ban. A GUI Gnome, de cli is van.

Hááát.. Miben jobb a pamac? Gui-t nem használok csomagkezeléshez, gnome-t pláne, cli-t sem, így nem tudom tud-e ilyet a yay (egyébként gondolom nem). Én amikor a yaourt (és a pacaur) fejlesztése leállt keresetem valamit helyette. Több helyen is magasan a yay-t ajánlották legjobb kiváltónak. Felraktam és működik, nem piszkálom, ami megy.

Van egy aliasom: "alias y='yay -Suy --noconfirm'". Ezt hetente futtatom, eddig működik. 

:) A pamac abban jobb hogy nem kell telepíteni, az az alapértelmezett, a másikat pedig fel kell rakni, egyáltalán, hallani kell róla. Ha én felteszek egy disztrót, akkor azt a csomagkezelőt használom, amit adtak vele, ha másra nem, arra hogy feltelepítsem a nekem tetsző csomagkezelőt. (lásd windowson ie) Különben én a yay-t nem ismerem, amíg volt addig yaourt, mikor váltottam Manjarora meg pamac jött vele, tudott aur-t, úgyhogy nem is kerestem mást.

De ez meddő vita, mivel a pamac is pacman frontend, meg nekem is a "pacman -Suy" áll kézre, de próbálok átszokni.

Fedora. ;)

Fedora16 óta használom a Fedora +KDE kombinációt.

Ami hiba esetleg, az a többi KDE-s disztróban is hiba.

A tapasztalat, hogy kicsivel később frissülnek a KDE verziók a többi disztróhoz képest, de azok stabilak... már amennyire stabil az adott KDE verzió :)

Karesz ideje visszatérned süsüre. Nagyon sokat fejlődött és változott a 12-es széria óta. Azóta sincs myfedora, legyen ismét myopensuse.hu! :)

Ohh kösz, hogy emlékeztetsz rá. Azóta valóban nagyon sok minden változott többek között én is. Örülök, hogy sokat tanultam és a tapasztalataimat, amit anno a saját telepített rendszeremen felhasználtam azt megosztottam, de én mégiscsak egy fotós vagyok :D . Akkoriban még ezt fontosnak éreztem. Mostanság nagyon sok leírás és nálam sokkal többet tudó igazi szakember tapasztalata érhető el az interneten. Az évek során inkább 100%-os használója vagyok a Linuxnak mintsem egy Linuxot  "hájpolni" akaró felhasználó. Megfelelő elégtétel számomra, hogy akik az én példámon szintén Linuxra váltottak, azóta is Linux felhasználók. Továbbiakban az is nagy örömmel tölt el, hogy a W10 fanok, kör-e-mailekben próbálják megfejteni a legújabb w10 update rejtelmeit, furcsaságait ami kívülállóként elég szórakoztató. :DDDD

:)

Teljesen igazad van. Nem akarom szapulni fedorát, de ha  csak felhasználója akarsz lenni egy disztrónak, szerintem nem a fedora a legjobb választás. Rengeted update félévente upgrade melós.

Ha pedig a redhat vonalat preferálod ott a centos és nem lesz olyan gondod, hogy jaj megint nem működik az aftershot a legújabb fedorán. A fedora egy homokozó. Produktív munkavégzéshez hosszútávon nem jó szerintem. Kivéve persze, akik fejlesztők és indokolt a legfrissebb fejlesztői környezet. De majd mindjárt idejön locsemege és rákontráz.

Rengeteg update félévente upgrade melós.

Azért annyira nem ;-) A frissités nem kötelező, ha mégis kell:

# dnf update

A disztro upgrade naprakész rendszeren, előtelepített dnf-plugin-system-upgrade plugin esetében legutóbb ennyi volt:

#dnf system-upgrade download --refresh --releasever=32
#dnf system-upgrade reboot

Tapasztalatom szerint az OpenSUSE esetén van a legjobb KDE integráció, de meggyőzhető vagyok, ha tudtok jobbat. Világéletemben KDE-t használtam, többnyire OpenSUSE-t, néha kis kitérőkkel, de valahogy nem volt olyan jó a KDE máshol... :)

Fedora :)

Fedora 16-tól használom. Azt, hogy jobb esetleg a jelenlegi openSUSE összeállításnál azt nem tudom, de amikor váltottam openSUSE 11.4-ről akkor nagy örömömre szolgált a tökéletes működés. Azóta sem tudok mást nyilatkozni. Azt nem számolom ami  általában egy új rendszerverzió első hibáit hozza és rövid idővel update keretein belül javításra kerülnek.

A leírt hibának szerintem semmi köze nincs a KDE-hez. HW-hez már inkább.

Egy troll sem írhatott volna tartalmasabb nyitót.

:)

Egy troll sem írhatott volna tartalmasabb nyitót.

Ez után a kijlentésed után alaposabban átolvastam a nyitóbeszédet, és rájöttem felületesen értelmeztem. De mindenek előtt ezt kiikérem maganak a trollközösség nevében!

Az alábbi hozzáfűzni valóm lenne:

Noha moha7 nem troll, de nem is linux guru. Attól hogy valaki nem mestere a linuxnak miért kellene egy trollhoz hasonlítani? Attól meg hogy valaki troll, nem biztos, hogy nem ért jobban a linuxho egy átlagos ubuntu/mintonly felhasználóhóz képest.

Ez volt a kommentedhez fűzott mondani valóm.

Most pedig moha úrhoz szólok.

Az automountos problémát nem a kde grafiks vackaival próbálnám orvosolni, hanem elsősorban az fstab szakszerű szerkesztésével és a logok értelmezésével. Arch wiki a barátod.

kiikérem maganak a trollközösség nevében!

Köszönöm. A helyén kezelem a trollközösség helyettes WC pucolója helyettesének véleményét.

Attól hogy valaki nem mestere a linuxnak miért kellene egy trollhoz hasonlítani?

Szerintem bizonyos keretek közt bárkit bármihez lehet hasonlítani. Azzal meg ne is foglalkozzunk, hogy nem a társunkat hasonlítottam valamihez, hanem az általa írtakat.

Attól meg hogy valaki troll, nem biztos, hogy nem ért jobban a linuxho egy átlagos ubuntu/mintonly felhasználóhóz képest.

Egyetértek vele, csak az nem világos, hogyan jött ide, vagy miért volt fontos leírni.

Ez volt a kommentedhez fűzott mondani valóm.

Túlzás, hogy hozzá fűzted. Inkább eszedbe jutott róla valami, ami nem reagál rá.

:)

Köszönöm. A helyén kezelem a trollközösség helyettes WC pucolója helyettesének véleményét.

Szóval nem vagyok troll. Te minek neveznéd az olyan embert, mint én, aki a múlt héten cseszte le egyik fiatal kolléganőjét, mert feltűnően sokat tüsszentett és elég gyatrán, hogy menjen haza, mert úgy tüsszent, mint egy nyugdíjas nénike, aki kimúlóban van. Ez a hölcs rá három nap múlva meghalt. Biztos nagyon jól esett neki.

Te minek neveznéd az olyan embert, aki egy bálban egy ronda kis dagi babaarcú srác nővérét megtáncoltatja, utána meg közli a sráccal, mivel senki nem táncolt vele, hogy megtáncoltatnálak, ha lány lennél, mert így félreérthető és kínos számomra. Aztán másnap megtudtam, hogy ő is csaj volt.

Na. A véremben van a bántás. Milyen érdekes, ha valakibe bele akarok gázolni nem sikerül, ha meg nem is foglalkozok vele micsoda lelki kárt teszek másokban.

Vanilla Arch. Nem KDE-s disztró, de felteheted rá a fullos KDE-t, igaz a rendszerbe integrálni, feltémázni neked kell, de jó anyag van hozzá az Arch Wiki-n. Plusz így kiírhatod a netre, hogy I use Arch btw, ami két pontot ér, két legyet egy csapásra. De ha rám hallgatsz, dobod ezeket a DE-s bloat környezeteket, és megszokod a billentyűzetes, gépírós, vim-es, terminálos workflow-t minimalista WM-mel, meg fogja hálálni magát, csak úgy hasítani fog a rendszer, sok mindent hatékonyabban csinálsz meg rajta.

Igaz ha KDE, és fullosan húzod be az egészet, akkor akár a Gentoo is jó alap lehet, ha a gép nem túl gyenge a sok fordítgatáshoz, akkor relatíve egyszerűen feltehető, hiszen a fullos systemd + fullos KDE behúz egy csomó függőséget, USE flag-et, stb., onnantól meg minden kipördül magától, nem kell neked USE flageket testre szabni, függőségekkel törődni. Kernelfordítás sem nehéz, ha fullos konfiggal tolod. Igaz mondjuk így a Gentoo előnye veszik oda, mert annak az lenne a lényege, hogy minimalista rendszert építs belőle, kihagyj egy csomó neked nem kellő sallangot, amit eleve már bele sem fordítasz a binárisokba sem, meg ki tudod hagyni a systemd-t, pulseaudio-t, stb..

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Valaha engem is lenyűgözött a KDE/Plasma, de aztán rátaláltam az Openboxra, meg az i3-ra, no meg olyan leírásokat olvasok/videókat nézek, ahol bspwm-et, dwm-et konfigol be valaki nulláról fullosra és mégsem eszi le a vasat(bár az is igaz, hogy manapság a lexarabb gépbe is minimum 4GB RAMot tesznek, meg legalább egy négymagos procit, meg SSD-t, szvsz egy KDE sem jelenthet gondot egy modern vasnak)...
+ hozadéka a minimalista ablakkezelőknek: megtanulsz jóval több dolgot a rendszer felépítéséről, mint amit eddig sejtettél, meg esetleg tanulgatsz bash vagy shell scriptelést is, ahogy kialakítod a saját kis környezetedet..

Azt elhiszem, hogy ezek a minimal wm-ek alig esznek erőforrást, de az egy nagy marhaság, hogy a kde meg felzabálja. Jelen állás szerint login után a gépemben levő 8G RAM ~18%-át foglalja le úgy, hogy autostartol egy rakat saját szolgáltatása is (nincs kikapcsolgatva semmi), mellette startol syncthing, keepassxc, insync, telegram pl meg 2-3 systemd user unit. Ez sok? Egy böngésző egy random portál oldallal többet eszik. Hát még 30 tabbal...

Az meg ízlés dolga ki mit érez fullosnak. Én is reszeltem n+1 DM/WM-et (enlightenment most is fenn van mert kedvenc :) ), most is megnézem, kipróbálom ha valami újdonság van. De valahogy nekem ez a fullos, amazokból mindig gyorsan elkezd hiányozni valami. És akkor ez még csak a DM, a hozzá adott és hozzá integrált sok appról még nem is beszéltem - azokat nyilván ki lehet váltani, de minek? :)

"marhaság, hogy a kde meg felzabálja" <- itt valójában arra gondoltam, hogy akárhányszor Plasma desktopot akartam használni, a Kontact (kMail, kOrganizer, KAddressBook, Akregator) folyton egy idegesítő nehézkes valami lett, kMail cseszett rendesen szinkronizálni, lefagyott, satöbbi.. Ha ezeket az utóbbi pár évben "kikalapálták", akkor elnézést! A friss 5.20-as Plasma/KDE állítólag eddig a legjobb az 5.xx szériából, egyes youtube tartalomgyártók szerint...

Viszont, hogy ne csak ekézzek: a KDEconnect egy zseniális cucc! Használom és szeretem! Van egy régi laptop rákötve a TV-re, az a "TVbox", telefonnal távirányítom kényelmesen a kanapéról.. :-D

Azt leszögezném, hogy nálam ez archon van így, másról nem merek véleményt mondani, korábban láttam olyat, hogy ugyanazon a vason a kubuntu csak cammogott, míg archon meg gond nélkül ment. Nem jártam utána, hogy miért, mert csak teszt erejéig mentek fel, de durva volt a különbség.

Kdeconnect meg nélkülözhetetlen! :)

KDE-t meg az alkalmazásait (kMail, kOrganizer, KAddressBook, Akregator) opensusen meg esetleg fedorán próbáld ki - ebben a sorrendben. Rohadtul nem mindegy melyik disztro van alatta.

A csomagkészítőn sok minden múlik. de pont susenál van egy nagyobb csapat a kde környezetre. Erre külön hangsúlyt fektetnek.

Könnyen előfordulha, hogy susenál a cuccok komolyabb minőségi ellenőrzésen esnek át, mint mondjuk debiannál.

Van olyan disztró aki egy csomagot szét szed több csomagra.

Igen. Így tesz pl debian is.

Van aki beágyaz olyat ami  lehet opcionális is.

Ilyen meg gentoonál van.

Ez nem minőségi kérdés.

Mi rá a garancia, hogy egy disztribótor nem patchel meg egy csomagot? Mint ahogy a vannilla kernellel is teszik, suse tehet saját patchet a kdes alkalmazásokra.

>  De ha rám hallgatsz, dobod ezeket a DE-s bloat környezeteket, és megszokod a billentyűzetes, gépírós, vim-es, terminálos workflow-t minimalista WM-mel, meg fogja hálálni magát, csak úgy hasítani fog a rendszer, sok mindent hatékonyabban csinálsz meg rajta.

Yep, valaki, aki kdet használna, pont erre fog menni :)

Ez ilyen. Volt idő, mikor én is KDE-s voltam, akkoriban én sem erre menten. Aztán rájön az ember, hogy vannak hatékonyabb dolgok, a Linuxnak meg unixlike rendszereknek pont az adja az egyik szépségét, hogy nem kell őket klasszikus, windows-like desktop módban használni, full bloat DE-kkel.

Mára már annyira megszoktam a terminálos, billentyűzetes, minimalista workflow-t, hogy nem bírnék már ilyen full bloat kattintgatós DE-kre visszaállni, kb. olyan érzés lenne, mintha Windowsra kéne visszaváltanom.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az történik, hogy ráklikkesz, a táncoló ikon ezt visszajelzi és aztán a program valamiért nem indul el.

Mi ebben a KDE hiba? Az, hogy feltételezi, hogy a program majd elindul, ha megpróbáljuk futtatni?

Egyébként nem tudom, hogy megvan-e még ez a "hiba", kb. KDE4 óta nem használok asztali ikonokat (most a KDE5-ös desktopomon van ugyan home és wastebin mellett 7 ikon, 1 program és 6 dokumentum, de nem hiszem, hogy valaha is ezekre klikkeltem volna. Talán a home-ra igen, bár jellemzően a Dolphint billentyűzetkombinációval indítom). Akár megvan, akár nincs, nagyon régóta nem találkoztam vele. Igazából táncoló/ugráló egérkurzort se láttam évek óta, nem is tudom, hogy van-e még. Most kipróbáltam, az asztalon lévő programra kattintva nem volt táncoló kurzor, csak a splash screen jelent meg azonnal, aztán a program elindult pár másodperc múlva. Szóval default beállításban nincs táncoló kurzor, testreszabásnál meg nem fogom most megpróbálni megtalálni, annyira nem érdekel a dolog :-)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha friss csomagokat akarsz, akkor egy Arch-közeli EndeavourOS jó választás lehet Ez az Antergos utód. Ha a megbízhatóságra szavazol,. akkor lehet egy Debian Sid is. Persze az OpenSuse sem rossz választás. Ne feledkezzünk meg a KDE Neonról sem.

Én is használtam Sid-et egy időben, de előfordult olyan helyzet, hogy bizonyos csomagok frissültek, mások még nem, a dependency nem zárta ki az újak frissítését, és egy törött rendszer lett az eredmény, amit órákon át kellett pátyolgatni, mire hajlandó volt újra működni.

Biztos lehet több gondozással használni, pl. lehetne egy virtuális gépen először tesztelni minden egyes frissítést, hogy törik-e valami, de aki kényelmet és megbízhatóságot akar, az szerintem nem szeretne ilyen extra köröket futni.

Én pl. átálltam testing használatára évekkel ezelőtt. Ez se annyira stabil, mint az istálló, de lényegesen kevesebb szopás van vele, mint siddel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.