"Kiábrándult a nyílt forrásból a Linux egyik fő fejlesz

offtopikz:

Marad mindössze 13 évünk, hogy kihozzuk a maximumot magunkból, hogy felhalmozzunk. (Ha csak nem valamilyen megrögzötten tekintélyelvű szakmánk van, ennél tovább nem maradhatunk a csúcson.) Ezeknek az éveknek a gyümölcse az, amiből a közösség és te is valóban profitálhat. Ez alatt - a teljes életedhez képest relatív rövid - idő alatt kell összetenned egzisztenciát, vagyont, mindent, amire vágysz.

Minden respekt ÉK-nak; de a sikeres emberek inkább negyven után tudnak igazán keresni; pontosabban rohamosan kevesebbet kell dolgozniuk mindazért, amelyért addig a belük is kilógott; tehát a produktív és a nyereséges időszak nem feltétlenül fedi egymást.

És persze ekkor jön az az időszak, amikor támogathatják az ifjú titánok OSS fejlesztéseit ;)

[quote:5c6d463a40="Aewyn"]de a sikeres emberek inkább negyven után tudnak igazán keresni; pontosabban rohamosan kevesebbet kell dolgozniuk mindazért, amelyért addig a belük is kilógott; tehát a produktív és a nyereséges időszak nem feltétlenül fedi egymást.

Ez a jeghegy csucsa, es maximum az emberek 1%-ra igaz. Nem mondom, hogy nem kell torekedni, hogy ide bekeruljon az ember, de ehhez azert eleg sokminden kell:)

[quote:b5d7732376="Panther"][quote:b5d7732376="mpathy"]Tán a legjobb az lenne, ha kimondanák, hogy a már nem innovatív szoftvertermékeket nyílt forrásúvá kell tenni. Pölö dos.

Ezekkel szerintem legalábbis sokra nem menne az ember. Egyébként is: volt egy rakat dos, melyikről is van szó? :?:

Ne temess el egy régi szoftvert se, sose tudhatod mikor lesz szükség rá újra. Pölö kollégáimnak nagy szüksége lett volna az utóbbi pár hétben eredeti MSdosra, speckó pénztárgép driverek miatt, amik nem mennek OpenDos-on. Csakhát MS már nem forgalmaz dos-t, szabadon nem felhasználható, forráskódja tán már ledarálva, ha meg lemásolod...

[quote:165b94ff4b="mpathy"]Ne temess el egy régi szoftvert se, sose tudhatod mikor lesz szükség rá újra.

Nálam az egy éves szoftver már régi (általában), szóval temetném én nagyon mélyre a Win Fos XP-t, de nem lehet :evil: Sajna még programozni sem árt tudni

Mortella: Fáj, annyra igaz, amit írsz. Főleg az utolsó bekezdés. 101%-ban egyetértek.

[quote:a41ea7a873="_Joel"][quote:a41ea7a873="Aewyn"]de a sikeres emberek inkább negyven után tudnak igazán keresni; pontosabban rohamosan kevesebbet kell dolgozniuk mindazért, amelyért addig a belük is kilógott; tehát a produktív és a nyereséges időszak nem feltétlenül fedi egymást.

Ez a jeghegy csucsa, es maximum az emberek 1%-ra igaz. Nem mondom, hogy nem kell torekedni, hogy ide bekeruljon az ember, de ehhez azert eleg sokminden kell:)

jahogyigen ;)

Sziasztok,

Elolvastam azt a bizonyos cikket Mr. McVoy-ról...
Mint programozó én is gondolkodtam sokat már ezen.

Ha nyílt forráskódú eszközökkel, nyílt forrású programokat fejlesztek (egy cégben vagy egy cégnek), akkor hogy lehet ebből pénzt csinálni? Nem szolgáltatásban (WWW, MAIL, FTP, stb...) gondolkodom.

Úgye a liszensz azt kéri pl. GPL2 esetén, hogy biztosítsuk a program forráskódját és a programban (forrásban és binárisban) szerepeljen a liszensz. Ez védi az én szerzői jogaimat. Rendben.

Ha jól értelmeztem a liszensz mellet élhetek a program értékesítésével, de bárki más is (hoppáááá....?????) ha ezt más liszensz (a használt fejlesztőeszköz és lib-ek) nem tiltja. Itt például QT eszközök + KDevelop kizárva, pedig ez egy jó kis fejlesztőeszköz. De például Anjuta + GNOME-os libek jöhetnek, van sok Más is ez most ne legyen vita. De ezekkel az eszközökkel úgy érzem nehezebb dolgozni, kevésbé integráltak és kevésbé professzionálisak. Tehát itt már úgy érzem, hogy egy massziv adatbáziskapcsolat és report generálás például kemény dió.

De legyen kész a program. Reklámozzuk és csináljuk belőle pénzt (tegyük ezt Net-en keresztül). Ki fogja megvenni ha a forrását is látja, csak le kell fordítani. Inkább megkér valakit minthogy megvegye. Ha valóban jól megírt program, akkor le is fordul egy egyszerű make paranccsal, make install még telepíti is. Interpreteres nyelvek esetén még ez sem kell.

A programok többsége, amiket írok nem szabadalmaztathatók, hiszen meglévő dolgokból építkezem... munka amit elvégeztem, mint a pék teszem a dolgom, ő kenyeret süt, csak azt nem lehet lemásolni... És senki sem kérdezi meg mit tett bele ha finom... ha meg nem jó, többet nem vesznek tőle!!!!

Szeretem a linux-ot, mert utat nyitott a Unix felé számomra, de megélni soha nem fogok belőle, OpenSource-szal biztos nem. HOBBY. Sajnos.

Attila

[quote:725c453227="aperger"]Sziasztok,

Elolvastam azt a bizonyos cikket Mr. McVoy-ról...
Mint programozó én is gondolkodtam sokat már ezen.

Ha nyílt forráskódú eszközökkel, nyílt forrású programokat fejlesztek (egy cégben vagy egy cégnek), akkor hogy lehet ebből pénzt csinálni? Nem szolgáltatásban (WWW, MAIL, FTP, stb...) gondolkodom.

Úgye a liszensz azt kéri pl. GPL2 esetén, hogy biztosítsuk a program forráskódját és a programban (forrásban és binárisban) szerepeljen a liszensz. Ez védi az én szerzői jogaimat. Rendben.

Ha jól értelmeztem a liszensz mellet élhetek a program értékesítésével, de bárki más is (hoppáááá....?????) ha ezt más liszensz (a használt fejlesztőeszköz és lib-ek) nem tiltja. Itt például QT eszközök + KDevelop kizárva, pedig ez egy jó kis fejlesztőeszköz. De például Anjuta + GNOME-os libek jöhetnek, van sok ás is ez most ne legyen vita. De ezekkel az eszközökkel úgy érzem nehezebb dolgozni, kevésbé integráltak és kevésbé professzinálisak. Tehát itt már úgy érzem, hogy egy massziv adatbáziskapcsolat és report generálás például kemény dió.

De legyen kész a program. Reklámozzuk és csináljuk belőle pénzt (tegyük ezt Net-en keresztül). Ki fogja megvenni ha a forrását is látja, csak le kell fordítani. Inkább megkér valakit minthogy megvegye. Ha valóban jól megírt program, akkor le is fordul egy egyszerű make paranccsal, make install még telepíti is. Interpreteres nyelvek esetén még ez sem kell.

A programok többsége, amiket írok nem szabadalmaztathatók, hiszen meglévő dolgokból építkezem... munka amit elvégeztem, mint a pék teszem a dolgom, ő kenyeret süt, csak azt nem lehet lemásolni... És senki sem kérdezi meg mitt tett bele ha finom... ha meg nem jó többet nem vesznektőle!!!!

Szeretem a linux-ot, mert utat nyitott a Unix felé számomra, de megélni soha nem fogok belőle. HOBBY. Sajnos.

Attila

Bármilyen hihetetlen, de a programozók kb 85%-a nem szoftverek eladásából élő cégnél dolgozik, vagy ha szoftverek eladásából élő cégnél dolgozik, akkor nem azt fejleszti amit eladnak. A statisztika az USA-ból származik. Szvsz elég érdekes konzekvenciákat lehet ebből levonni. Ha innen indulunk ki már nem is olyan rossz ötlet az a nyílt forráskód...

[quote:7ff66e3b09="Testa"]nem lehetne a cikkk íróját szeliden fejbe rugdosni ??? Csak acél betétes bakancsal hogy nehogy agyréászkodása legyen ...

Minek? Lesz helyette két másik ilyen.

[quote:c2aa6b90e5="comet"][quote:c2aa6b90e5="aperger"]Sziasztok,

Elolvastam azt a bizonyos cikket Mr. McVoy-ról...
Mint programozó én is gondolkodtam sokat már ezen.

Ha nyílt forráskódú eszközökkel, nyílt forrású programokat fejlesztek (egy cégben vagy egy cégnek), akkor hogy lehet ebből pénzt csinálni? Nem szolgáltatásban (WWW, MAIL, FTP, stb...) gondolkodom.

Úgye a liszensz azt kéri pl. GPL2 esetén, hogy biztosítsuk a program forráskódját és a programban (forrásban és binárisban) szerepeljen a liszensz. Ez védi az én szerzői jogaimat. Rendben.

Ha jól értelmeztem a liszensz mellet élhetek a program értékesítésével, de bárki más is (hoppáááá....?????) ha ezt más liszensz (a használt fejlesztőeszköz és lib-ek) nem tiltja. Itt például QT eszközök + KDevelop kizárva, pedig ez egy jó kis fejlesztőeszköz. De például Anjuta + GNOME-os libek jöhetnek, van sok ás is ez most ne legyen vita. De ezekkel az eszközökkel úgy érzem nehezebb dolgozni, kevésbé integráltak és kevésbé professzinálisak. Tehát itt már úgy érzem, hogy egy massziv adatbáziskapcsolat és report generálás például kemény dió.

De legyen kész a program. Reklámozzuk és csináljuk belőle pénzt (tegyük ezt Net-en keresztül). Ki fogja megvenni ha a forrását is látja, csak le kell fordítani. Inkább megkér valakit minthogy megvegye. Ha valóban jól megírt program, akkor le is fordul egy egyszerű make paranccsal, make install még telepíti is. Interpreteres nyelvek esetén még ez sem kell.

A programok többsége, amiket írok nem szabadalmaztathatók, hiszen meglévő dolgokból építkezem... munka amit elvégeztem, mint a pék teszem a dolgom, ő kenyeret süt, csak azt nem lehet lemásolni... És senki sem kérdezi meg mitt tett bele ha finom... ha meg nem jó többet nem vesznektőle!!!!

Szeretem a linux-ot, mert utat nyitott a Unix felé számomra, de megélni soha nem fogok belőle. HOBBY. Sajnos.

Attila

Bármilyen hihetetlen, de a programozók kb 85%-a nem szoftverek eladásából élő cégnél dolgozik, vagy ha szoftverek eladásából élő cégnél dolgozik, akkor nem azt fejleszti amit eladnak. A statisztika az USA-ból származik. Szvsz elég érdekes konzekvenciákat lehet ebből levonni. Ha innen indulunk ki már nem is olyan rossz ötlet az a nyílt forráskód...

Igaz lehet, hoooooóóóó, már el is felejtettem volna, hogy hol dolgoztam évekig (IBM) mielőtt vállalkozó lettem. Igen talán ott, de hogy tartanánk be a liszenszben előírtakat. De ez nem a programozó baja, hanem a cégé. De ki írja meg azt amit eladnak!!! És mit adnak el, kinek SZOFTVERÉT?

[quote:1227ea62aa="aperger"]Sziasztok,

Úgye a liszensz azt kéri pl. GPL2 esetén, hogy biztosítsuk a program forráskódját és a programban (forrásban és binárisban) szerepeljen a liszensz. Ez védi az én szerzői jogaimat. Rendben.

De legyen kész a program. Reklámozzuk és csináljuk belőle pénzt (tegyük ezt Net-en keresztül). Ki fogja megvenni ha a forrását is látja, csak le kell fordítani. Inkább megkér valakit minthogy megvegye. Ha valóban jól megírt program, akkor le is fordul egy egyszerű make paranccsal, make install még telepíti is. Interpreteres nyelvek esetén még ez sem kell.

Csak azok számára vagy köteles kiadni a forráskódot, akik hozzájutottak a szoftverhez. Ha tehát te pénzért árulod a szoftvert, akkor csak azoknak kell odaadnod a forrást, akik megvették a szoftvert. (Persze semmi sem gátolja meg őket abban, hogy odaadják a haveroknak, vagy kitegyék egy varezoldalra)

Az innovációról:
1, A GPL-s szoftverek abban segítik az innovációt, hogy nem kell minden programozónak feltalálni a spanyolviaszt, hiszen ha egy problémára már van GPL megoldás, akkor az felhasználhatja átnézheti és így nem pocsékolja felesleges dologra az idejét.
2, Olyan eszközökhöz juthat hozzá, amit egyéb kereskedelmi licensz esetén csak nagyon súlyos pénzek mellett tehetne meg (pl webdesinhoz: PhotoShop, Win Server, MS-SQL stb 1.500e?). És igen ezekért a munkájával fizet. Ő ingyen hozzájutott valamihez a közösség által, ezért ha tud ő is adhat hozzá valamit (új plugint, javítást, fordítást stb.)
3, És az előzőben fontos, hogy adhat. Ha nem akarja nem kell. Ha ugyanis magad számára versenyelőnyt biztosítasz azáltal, hogy magadnak továbbfejlesztesz egy GPL progit, akkor te az természetesen nem vagy köteles megosztani másokkal. (Ha azonban meg teszed, akkor adnod kell forrást is hozzá)
4, Vajon nagyobb verseny terem-e a GPL és azon keresztül innovációra kényszerít-e? A válasz szerintem egyértelműen igen.

+mellesleg:
-vajon te mint programozó (ha alkalmazott vagy) miben vennél szívesebben részt? Egy GPL projektben, vagy egy zártban? Ha el kell jönnöd a cégtől melyik tudást kamatoztathatod jobban?
-ha cég vagy milyen progit vennél inkább? GPL-t vagy zártat? Akarsz függni a szoftver készítőjétől vagy nem?

[quote:ca50ff5483="Darkfish"]-ha cég vagy milyen progit vennél inkább? GPL-t vagy zártat? Akarsz függni a szoftver készítőjétől vagy nem?

Azt ne mondd, hogy GPL program eseten nem fuggsz a gyartotol/terjesztotol. Elmeletben nagyon szep, hogy "felveszel valakit, aki majd tovabbfejleszti". A gyakorlatban ez azert nem egeszen igy mukodik...

Masreszt amit GPL es spanyol viasz kapcsolatarol irsz az ugyanugy igaz az osszes tobbi open source licenszu szoftverre (legjobban talan a BSD-re, hiszen ott tenyleg nem kell spanyolviaszt feltalalni).

[quote:176d435084="norbert79"]4,5 hónap reakcióidő egy mondatra, új rekord ;-)

Nagyon ráértem turkálni az archívumban ;)

Az semmi. Tobb, mint egy ev reakcioido egy hibabejelentesre :) Na, ez mar valami :D

Idezet a cikkből:
"McVoy wants to be on the side that innovates and makes money."

Asszem ez mindent elmond! Mindenki döntse el maga, hogy mit szeretne. Az open-source nem csak a pénz, hanem a jószándék, a nagylelkűség illetve kreativitás idealista fogalmak hajtják. És ez benne az igazán jó! Nem a pénz, mert az tényleg nem hemzseg az Open-source környékén.

Mennyire innovatív? Szerintem kernel szinten nagyon innovatív. Alkalmazás szinten is viszonylag innovatív. Sokszor a pénzes szoftvert másolják le funkcionalitásban. Zárt forráskódban van pénz, és muszály innovatívnak lenniük, mert versenyeznek. Sokszor elég erőltetetten innovatívak pontosan e miatt. De az innováció nem csak pénz kérdése, hanem ötlet kérdése; bárhol megjelenhetnek jó ötletek.

A kutatáshoz persze mindenképp a pénz kell, úgyhogy ezen a területen azt hiszem mindenképp lehetne szerveződni. Alapítványokat létrehozni a technológiai kutatások támogatására. Ez szerintem jó tanúlság a cikkel kapcsolatban. Nem?

[quote:7bbb5e97ac="jolle"]Az semmi. Tobb, mint egy ev reakcioido egy hibabejelentesre :) Na, ez mar valami :D

Úgy látszik, csak akkor értek rá végre turkálni az archívumban :)

Nem volt időm elolvasni az összes hozzászólást és bocs ha már valaki rávilágított, de miből élne a csávó ha a Linux kernel mint referencia nem lenne az enélkül valószínűleg noname BitKeeper-éhez ???
Ő is ott kódolhatna az XY multi cégnél a 123. sorban balról a 13-ik boxban, mert messze nem elég jó szoftvert írni ahhoz, hogy el is lehessen adni...

Linus-ék is jól jártak, de a csávó zsebébe is betettek pár milló dollár promóciós értéket ez 100 %....

[quote:d65918c946="aperger"]De legyen kész a program. Reklámozzuk és csináljuk belőle pénzt (tegyük ezt Net-en keresztül). Ki fogja megvenni ha a forrását is látja, csak le kell fordítani. Inkább megkér valakit minthogy megvegye. Ha valóban jól megírt program, akkor le is fordul egy egyszerű make paranccsal, make install még telepíti is. Interpreteres nyelvek esetén még ez sem kell.

Ilyen nyilt forraskodu uzleti modellre epul pl. a Cedega fejlesztese is. Hogy ki veszi meg a programot? Aki nem akar varni amig kiadjak a forraskodjat (mert turelmetlen es rogton hasznalni akarja), nem ert ahhoz hogy leforditgassa (a felhasznalok tobbsege ilyen), vagy szuksege van hozza supportra. Mukodo uzleti modell, de nyilvan csak bizonyos jellegu programoknal alkalmazhato.

[quote:3e9b5893f1="mortella"]Nem volt időm elolvasni az összes hozzászólást és bocs ha már valaki rávilágított, de miből élne a csávó ha a Linux kernel mint referencia nem lenne az enélkül valószínűleg noname BitKeeper-éhez ???
Ő is ott kódolhatna az XY multi cégnél a 123. sorban balról a 13-ik boxban, mert messze nem elég jó szoftvert írni ahhoz, hogy el is lehessen adni...

Linus-ék is jól jártak, de a csávó zsebébe is betettek pár milló dollár promóciós értéket ez 100 %....

A bitkeeper linux kernel elott is teljesen piackepes szoftver volt.

[quote:ac75048d87="nug"]
A bitkeeper linux kernel elott is teljesen piackepes szoftver volt.

Kétségtelen. De te például hallottál róla?

[quote:c69948f7a6="_Joel"]
Azt ne mondd, hogy GPL program eseten nem fuggsz a gyartotol/terjesztotol. Elmeletben nagyon szep, hogy "felveszel valakit, aki majd tovabbfejleszti". A gyakorlatban ez azert nem egeszen igy mukodik...

Tudom. Inkább olyasmire gondoltam, hogy a linuxnál legalább disztribet válthatsz. Winnél meg szívhatod a fogad.

[quote:c69948f7a6="_Joel"]
Masreszt amit GPL es spanyol viasz kapcsolatarol irsz az ugyanugy igaz az osszes tobbi open source licenszu szoftverre (legjobban talan a BSD-re, hiszen ott tenyleg nem kell spanyolviaszt feltalalni).

Így van. Itt nem GPL-t hanem opsorcot kellett volna írnom.

[quote:d2f52afafa="Panther"][quote:d2f52afafa="mpathy"]Ne temess el egy régi szoftvert se, sose tudhatod mikor lesz szükség rá újra.

Nálam az egy éves szoftver már régi (általában), szóval temetném én nagyon mélyre a Win Fos XP-t, de nem lehet :evil: Sajna még programozni sem árt tudni

Te most itt engem hülyézel?

[quote:3d84555bfa="mpathy"]Te most itt engem hülyézel?

Hülyéz a fene, csak elmondtam a véleményem a dolgokról. Ez a flame kategória, szal szabad a vásár :P

jo ismerjuk, nem vagyok hajlando elolvasni. az emberke neve jobb tarsasagban feler egy gusztustalan karomkodassal. moderalni kene a hup-on is :)

jo8

ui: ja még annyi, hogy minden tiszteletem azoké akik vitatkozni leállnak vele és megakadályozzák a tények általa szokásba helyezett "véletlenszerű" elferdítését. azért is mert engem onnan egy hasonló cikkre írt postom után egyszerűen kitiltottak, a moderálási szabályok megsértése miatt :)) jo kicsit sokat káromkodtam..

Jó, hogy mondod, tudom, mi nem stimmelt a tűzfalamban: azt az gépet le akartam tiltani kifelé....

[quote:1c268dd606="AttiSan"]...az emberke neve jobb tarsasagban feler egy gusztustalan karomkodassal.

Basszus ez nálunk is majdnem így megy. Ha haverokkal összefutunk valami elvetemült MS hívővel, azt mindig elnevezzük egymás között sting-nek. :D Fogalommá vált a neve! Azért kevés embert ér ilyen "megtiszteltetés". :)

Bazze ez kegyetlen! Most olvastam csak el. Ez komolyan McVoy-t akarja kernelfejlesztőnek eladni?! ROTFLMAOLOL
Ez kb olyan jó, mint a fórum, azon is mekkorákat lehet röhögni! Amikor eljön az évnek az a szaka, ami a fősulikon a prog házifeladat leadás ideje, akkor jönnek az ilyen topicok, amiknek rendkívül informatív és lényegreutaló címe: "HELP", "SEGITSEN VALAKI" stb. És a tartalmuk mindig kb ez a megoldhatlan feladat, hogy "valaki írjon nekem egy olyan programot pascalban, ami rendez egy st(r)ing tömböt ábécé szerint, készítsen is hozzá doksit és mindezt holnapra kösz." Erre szokott olyan segítőkész, ám jó helyzetfelismerő válasz jönni, hogy "és ne adjam is be helyetted?" És ennek már hányadik féle variációját sütik el...
De a legjobb az, hogy időnként ilyen örökmozgót feltaláló emberkék bukkannak fel, akik pl feltalálják a feltörhetetlen titkosítást, ami valójában minden trükközés ellenére is csak egy monoalfabetikus helyettesítő, és kb a 10. fórum hozzászóló megfejtette a mintának berakott "megfejthetetlen" üzenetet. De ez nem tántorította el a srácot, mondta, hogy majd a következő verzió már tényleg feltörhetetlen lesz, mert annak 4 szer, azaz négyszer akkora lesz a kulcsa! Teccikérteni, a kulcsa! A monoalfabetikus helyettesítőnek! No comment...
Csodatömörítő (ami minden fájlt egyformán képes tömöríteni, még a saját kimenetét is, akárhányszor egymás után) még nem volt, de már alig várom, hogy mikor áll elő valaki ilyennel.
Csak sárguljatok, hogy mi mindenből maradtok ki azzal, hogy nem olvastok pcforumot. :)

Tán a legjobb az lenne, ha kimondanák, hogy a már nem innovatív szoftvertermékeket nyílt forrásúvá kell tenni. Pölö dos. Persze van a cikkben néhány kiragadható mondat, amivel egyet tudok érteni.

Panther:
"Jó, hogy mondod, tudom, mi nem stimmelt a tűzfalamban: azt az gépet le akartam tiltani kifelé...."

Van egy nagyon l33t trukk:

/etc/hosts:
127.0.0.1 pcforum.hu
127.0.0.1 prog.hu

A manus azt mondta hogy nincs innováció a nyilt forrású szoftverekbe, és igaza van.

De egy apróságot elfelejet az aki a piac 90%-t uralja könyen tesz innovatív beruházásokat, a maradék tizből elég nehéz olyan szintű beruházásokat tenni mint a zárt forrráskóduak a maguk 90%-ával.

De ha a piac 90%-t a GNU szoftverek uralnák akkor igen is lehetne innovatív beruházásokat finanszírozni.

A másik ami fölháorít amit a redhatról mondott. Szerinem a saját erejéhez képest támogatja a fejlesztéseket, én már sokszor halottam hogy valamilyen kódot megnyitott GPL alá helyezett, pl ilyen a GFS is.

Telleg, a postok cenzurazasa mennyire legalis dolog, ha arra nem kapsz semmilyen ertesitest?

[quote:c1c963b1b7="szaty"]A manus azt mondta hogy nincs innováció a nyilt forrású szoftverekbe, és igaza van.

Ezt fejtsd ki bővebben légyszives. Egy Linuxban egy FreeBSD-ben, egy OpenBSD-ben nincs innováció?? Gondolkozz már picit! Egy apró példa: OpenSSH. Tessék megnézni az OpenBSD sec. funkcióit, amikből érdekes módon leszármazott a GRSEC is, illetve úgy érzem hogy a NoExec tech. az A64-ben ennek is köszönheti a debütálását i386 szinten.

[quote:70b9c6200f="rigidus"]Telleg, a postok cenzurazasa mennyire legalis dolog, ha arra nem kapsz semmilyen ertesitest?

Ezen kár gondolkodni. A saját portálján azt tehet meg, amit akar, azt tehet ki, amit akar, míg nem tesz törvénybe ütköző dolgot. Ez nem az, az internet meg alíg van szabályozott... Nem kötelező oda írni, nem kötelező olvasni sem...

[quote:634ff5d042="andrej_"][quote:634ff5d042="szaty"]A manus azt mondta hogy nincs innováció a nyilt forrású szoftverekbe, és igaza van.

Ezt fejtsd ki bővebben légyszives. Egy Linuxban egy FreeBSD-ben, egy OpenBSD-ben nincs innováció?? Gondolkozz már picit! Egy apró példa: OpenSSH. Tessék megnézni az OpenBSD sec. funkcióit, amikből érdekes módon leszármazott a GRSEC is, illetve úgy érzem hogy a NoExec tech. az A64-ben ennek is köszönheti a debütálását i386 szinten.

Meg a szamos mas dolog, ami miatt a gyartok eloszeretettel hasznalnak BSD-ket, Linuxot a hardvereik belso szoftverekent.

http://www.feyrer.de/NetBSD/blog.html

Erdemes atnezni, hogy mennyi stuffot hajt mondjuk NetBSD...

Aztan egyre jonnek a Linux powered okostelefonot, tabla pc-k, ... Kinn voltam majusban Irorszagban az Intel Solution Summit konferencian. Az ev legnagyobb rendezvenyen nem volt jelen a Microsoft (tavalyig ez elkepzelhetetlen volt), de ellenben minden a Linuxrol szolt. Ahova mentem Linux pingvint lattam... Ennyit arrol, hogy a cegen nem hisznek benne...

Nincs innovacio a nyilt forraskodu szoftverekben??
Dehogynem!

Zorp - a vilag elso alkalmazas szintu altalanos celu proxy tuzfala, mely a magyar szoftverek kozul elsokent kapta megy az ICSA Labs minositest.
Ez nem innovacio? Azt nem mondja valaki, meg a CeBit-en is aratott egyszer.

Attol, mert GPL alatt sok olyan program keszul amivel helyettesithetoek egyes kereskedelmi termekek meg nem azt jelenti, hogy nem keszulnek egyedi fejlesztesek, amik megelozik egyes kereskedelmi termekeket.
Masik pelda : OOo 2.0 titkositas, privat publikus kulcsokkal bele van hegesztve.. egyeb hasonlo szoftverekben iyen nincs...

menjunk tovabb az mplayer magasan veri az osszes lejatszot... legalabbis szerintem... mig masok mindig visitanak a kodekert az mplayer majdnem mindent megesz.. mondjuk ez lehet, hogy azert is mert az uhu-sok minden kodeket belevarrtak szepen.. nem tudom...

Szoval ez az innovacios dolog IS SANTIT!!!!!

[quote:e51ea1f492="dreamer"]menjunk tovabb az mplayer magasan veri az osszes lejatszot... legalabbis szerintem... mig masok mindig visitanak a kodekert az mplayer majdnem mindent megesz.. mondjuk ez lehet, hogy azert is mert az uhu-sok minden kodeket belevarrtak szepen.. nem tudom...

Régen találram egy suse8.2-höz való rpm-esített mplayert. Kodekek nem voltak benne, mégis mindent lejátszott. Most gentoot használok, abban a kodekek is fenn vannak, így végképp nincs olyan, amivel ne birkózna meg.

Azaz... mégis van. Másold dvd-knél számít a kis-és nagybetű, és nincs ötletem, hogy ezt hogy kellene megoldani. Azaz... bele kellene nyúlnom a kódba, libdvdread-ébe talán.... És nem vágyom rá.

[quote:8cc6858bba="mpathy"]Tán a legjobb az lenne, ha kimondanák, hogy a már nem innovatív szoftvertermékeket nyílt forrásúvá kell tenni. Pölö dos.

Ezekkel szerintem legalábbis sokra nem menne az ember. Egyébként is: volt egy rakat dos, melyikről is van szó? :?:

Ezt fejtsd ki bővebben légyszives. Egy Linuxban egy FreeBSD-ben, egy OpenBSD-ben nincs innováció?? Gondolkozz már picit! Egy apró példa: OpenSSH. Tessék megnézni az OpenBSD sec. funkcióit, amikből érdekes módon leszármazott a GRSEC is, illetve úgy érzem hogy a NoExec tech. az A64-ben ennek is köszönheti a debütálását i386 szinten.

Jó kifejtem.

Mindezek amit fentebb irtál szép dolgok, természetesen a szabadszoftveresek is sok mindent kitaláltak amiből adott esetben a zárt forráskóduak is profitáltak.

DE, például gondolj az USB szabványra. Ki felylesztette? pl Microsoft. ActiveDirectory, ki felylesztette? Shadow-copy, ki fejlesztette?
Kismillió szabvány ami a microsoft nevéhez fűződik, azok mellet eltörpül az open source community által finanszírozott kutatások száma.

Persze szerintem ha a GNU szoftwerek elterjedtek lennének akkor ugyanúgy lenne innováció a szabad szoftverekben is.

Kismillió szabvány ami a microsoft nevéhez fűződik, azok mellet eltörpül az open source community által finanszírozott kutatások száma.

ezek szerint szerinted az az innovacio, amirol szabadalom, es szabvany letezik?

[quote:484093d8a7="mortella"]Az is zavar hogy az egész cikk azt sugározza mintha az "Innováció" lenne az egyetlen pozitív és kívánatos cél.
Ráadásul nem tudom ki mit nevez innovációnak.

Az, hogy mi a valódi innováció, az persze megint bonyolult kérdés. Ilyen például az .mp3 lejátszó. Vajon az igazán nagy innováció az .mp3 lejátszó feltalálása volt, vagy esetleg az iPOD létrehozása, ami az egészet olyan formába hozta, hogy az ilyen hihetetlen piaci sikereket ért el?

Vagy hogy ne csak az informatika világából hozzak példát, ott van a Red Bull, ami már azelőtt is létezett, hogy egy osztrák megvette volna, és belepumpálta azt a rengeteg tőkét - de ki a fene ismerné ma az energiaitalt, ha akkor nem teremtik meg ennek az egésznek a formáját, image-et, egyáltalán, nem vezetik be a piacra. Itt az innováció az a Know-How, hogy hogyan lehet ezt a terméket eladni. Ezt a piacot a Red Bull teremtette meg.

Ha ezt nézzük, már önmagában a szabad szoftver, mint idea is egy hihetetlen innovatív elgondolás.

[quote:10984c4c1f="szaty"]DE, például gondolj az USB szabványra. Ki felylesztette? pl Microsoft. ActiveDirectory, ki felylesztette? Shadow-copy, ki fejlesztette?
Kismillió szabvány ami a microsoft nevéhez fűződik, azok mellet eltörpül az open source community által finanszírozott kutatások száma.

AD? Kit érdekel? AD = OpenLDAP + Kerberos (és talán Samba is kell hozzá, de más miatt...). Ha azt mondtad volna, hogy az LDAP-ot, akkor még igazad is lehetne (nem néztem utána)

Egyáltalán, mi alapján tudjuk eldönteni, hogy mi az, ami valóban innovatív? Ennek ugyanis semmiféle objektív mértéke nincs, lehetne akár minden új ötlet innováció (például ki találta ki a hátra fordított bézbólsapkát?!), de úgy is fel lehet fogni, hogy minden csak a már meglévő tudásanyag felhasználásán, és kombinálásán alapul.

AD = OpenLDAP + Kerberos (és talán Samba is kell hozzá, de más miatt...)

Azért ennél sokkal több. Van egy könyv az a címe hogy Understanding Active Directory, ha elolvastad vitázhatunk.

ezek szerint szerinted az az innovacio, amirol szabadalom, es szabvany letezik

Nem az a lényeg hogy szabadalmaztatta vagy szabványosította hanem az hogy elötte egy csomót fejlesztett.

szerintem tobb ujdonsagot tartalmaz a nyilt forras. Hisz ha van egy egyetemista, aki alkotni szeretne valamit, kitunni, vagy van egy jo otlete (ami azert az egyetemistakkal elo szokott fordulni), akkor a nyilt forras a legjobb mod arra, hogy az ilyen otletekbol elohivja ami bennuk rejtozik. vagyis az innovaciot elosegiti szerintem.

sok otlet van persze a "penzes" oldalon is (hardver foleg szerintem). hogy melyiken tobb.... hat, ehhez nalam hozzaertobb ember kene.

szerintem tobb ujdonsagot tartalmaz a nyilt forras. Hisz ha van egy egyetemista, aki alkotni szeretne valamit, kitunni, vagy van egy jo otlete (ami azert az egyetemistakkal elo szokott fordulni), akkor a nyilt forras a legjobb mod arra, hogy az ilyen otletekbol elohivja ami bennuk rejtozik. vagyis az innovaciot elosegiti szerintem.

Igen ez így van hála istennek, csak szerintem egy egyetemista nem tud egy 10 éves kutatás tervezés felylesztés tesztelést finanszírozni több száz emberrel. Meg sajan az open source a 10% részesedéséből ilyet nem tud.

legyszives irjad mar J-vel a fejlesztest, szinte faj olvasni.

akkor tisztazzuk, te mirol beszelsz, mint innovacio? en elemi ujdonsagokrol, mint pl. google, jo otletekrol, mint pl. linux (ez is egyetemi projectnek indult, igaz?)

szerintem egy innovativ dolog kitalalasahoz, akar - nulladik kozelitessel - megalkotasahoz nem kell 10 eves kutatas, tervezes.

vagy igen?

VAZZZEEE!!!
Az innovacio nem egyenlo azzal, hogy valaki 100000000 millio dollart fordit arra, hogy kifejlesszen valamit...
Lehet innovaciot csinalni 1 forintbol is, vagy egy egyszeru otlebol is.
Az, hogy vannak olyan dolgok, melyekre sokat aldoznak a cegek, az egy dolog.. es miert? Azert mert attol ugy remelik, hogy elonyre tesznek szert a tobbiekkel szemben.. illetve azert, mert ugy remelik, hogy a befektetesuk megterul..
Es foleg ezert... foleg az emberek penz szemlelettel probalnak gondolkodni..
ami egyfelol jo, masfelol meg nem... :-(

De attol mert valaki sokat kolt valamire, az meg nem azt jelenti, hogy amit kifejleszt az jo...
vagy jobb annal, amit 2-3 egyetimsta a szabadisejében összerak...
Lasd anno dos vs. others... kar, hogy billy fiuval elszaladt azota a paci...

[quote:115ba92580="andrej_"][quote:115ba92580="szaty"]A manus azt mondta hogy nincs innováció a nyilt forrású szoftverekbe, és igaza van.

Ezt fejtsd ki bővebben légyszives. Egy Linuxban egy FreeBSD-ben, egy OpenBSD-ben nincs innováció?? Gondolkozz már picit! Egy apró példa: OpenSSH. Tessék megnézni az OpenBSD sec. funkcióit, amikből érdekes módon leszármazott a GRSEC is, illetve úgy érzem hogy a NoExec tech. az A64-ben ennek is köszönheti a debütálását i386 szinten.

nmap

[quote:72fa9c3f6f="Darkfish"][quote:72fa9c3f6f="nug"]
A bitkeeper linux kernel elott is teljesen piackepes szoftver volt.

Kétségtelen. De te például hallottál róla?

Köszi, ezt ugattam :)
vau

[quote:64d7221f4e="szaty"]

AD = OpenLDAP + Kerberos (és talán Samba is kell hozzá, de más miatt...)

Azért ennél sokkal több. Van egy könyv az a címe hogy Understanding Active Directory, ha elolvastad vitázhatunk.

Nem az a lényeg hogy szabadalmaztatta vagy szabványosította hanem az hogy elötte egy csomót fejlesztett.

Nos, ha ezek megfelelnek neked: Course 2279B (gyengébbek kedvéért hivatalos MS AD kurzus), Windows 2003 parancssor, Active Directory Cookbook, SUS Deployement guide, MSDN subscriptionban elérhető egyéb dokumentumok, akkor elkezdenék vitázni.

Active Directoryban az MS megoldotta a saját kliens operációs rendszerének menedzselési problémáit, aminek nagy részét ő generálta annó. De megoldotta, így tényleg korrekt. Azt azért Te is tudod, ha nem csak a szád jár, hogy az AD Application partíciói kicsit másként működnek, mint a windows kliensek kiszolgálására és az egyéb site, domain, forest-re vonatkozó adatok és kapcsolódó partícióik kezelése.
Az AD egyébként = módosított Kerberos5 (nem MS találmány), LDAP (nem MS találmány), time server (kerberos miatt, nem MS találmány), SRV rekordokat kezelni képes DNS szerver (nem MS találmány). Magyarán ők az integrációt készítették el, azt jól, ezt el kell ismerni, de elmondanád, hogy az alapkövekben hol volt itt MS innováció? A Novell annó megcsinálta a saját agentjét, MS-sel most is működik, csak nincs beégetve Win kliensbe, mint MS-é. Fontos rész a Group Policy. Ez volt a generált problémák megoldása. Egyébként nincs is ezzel gond, a Novell Desktop System biztosan beépítve fogja tartalmazni az eDirectory-hoz és DirXML utódjához (már nem bírom követni a neveket) szükséges klienst. De legyünk korrektek. Nem szégyen belátni, hogy hülyeséget írsz. Amiket felsoroltál, azoknak nagy részét egyébként más rendszerekből emelték át, ha jól látom, az összeset. Ajánlom a shadow copy előtt nézd meg a linuxos LVM snapshot funkcióját, mégelőtte amit HP biztosított, annó úgy 10-12 éve is. Aztán gondolkodj egy picit és próbálj meg veled egy súlycsoportba tartozó emberekkel vitázni.

Az is zavar hogy az egész cikk azt sugározza mintha az "Innováció" lenne az egyetlen pozitív és kívánatos cél.
Ráadásul nem tudom ki mit nevez innovációnak. "Igazi" tudományos innovációt (alapkutásokat) nagyon kevés cég pénzel. Egyrészt azért mert még nekik is túl sokba kerül, másrészt mert ~OpenSource :) mint ahogyan valaki már rávilágított az akadémiai publikációk jogállására. Ezeket az állam finanszírozza mindenhol. A legtöbb keyboard junkie amúgy alulképzett is lenne ilyen munkához. Az INNOVÁCIÓ a bit kitalálása volt, a "bitkeeping" meg egy felhasználása :D .

Technikai innovációt már pénzelnek cégek és nem véletlen hogy a kutatást/fejlesztést azért általában egyetemekkel végeztetik. Nekem pl. lett volna lehetőségem régebben részt venni a Nokia kezdeti WAP os, MMS es "kutatás"aiban, de arra gondoltam hogy ez k*rvára nem innováció hogy a diszkóbébi milyen gyorsan tudjon képeket küldözgetni szombat éjszaka.
Bizonyos szempontból én ezt nem tartom "fejlődésnek", az erre irányuló munkát pedig "fejlesztésnek". Volt egy marketinges p*na csajom, aki ilyen bejelentésekkel mulattatott hogy: kifejlesztettünk egy új terméket (pl. azt hogy az üditőskupak tetejére is nyomnak valami reklámot vagy mit tudom én). Bravo.

Mások mint McVoy is valahogyan úgy értelmezik az innovációt mint olyan változást a "termékeimben", struktúrámban ami piaci előnyhöz juttat, (jobban) nőnek tőle az eladásaim. Ez feltétlenül annak pozitív aki Porschét vesz belőle, az emberiség többi részét hidegen hagyhatja vagy sértheti. Elég ha belegondolunk a mindig is leginnovatívabb ipari területbe ami köztudottan ugye a HADIPAR. Illetve nem is mert a kreatív könyvelés (ld. világbotrányok)

Már hogy ne lenne innováció ha ugyanazt a minőséget töredékáron elérhetővé teszik ? Én úgy gondolom hogy egy magyar kisvállalkozás ebből a szempontból is innovatívnak értékelheti azt hogy közel ingyen megszerezhető tudással, közel ingyen támogathatja a vállalkozását OpenSource szoftverekkel. Szerintem ez nagyon pozitív dolog. Ki a francot érdekel hogy az apache- webszerverem 12341-12346 kódsorát John Smith lelkesedése, vagy az IBM 83 dollárja tette bele a szoftverbe.

Hogy fenntartható-e ez az "üzleti modell" ? Azt ki a fene tudja ???
McVoy azért mert ő nem tudott GPL el annyit keresni mint szeretett volna? Vagy mert a Mandrake magától tönkrement volna stb ? Ez hülyeség. Egyrészt a (szoftver)cégek közül rengetegen nem abból élnek hogy jó áron kínálnak jó terméket. Azt hiszem ezt főleg Magyarországon nem kell magyarázgatnom. Másrészt vannak ellenpéldák is : szeretnék annak a cégnek a tulaja de akár munkatársa lenni akik pl a müncheni átállást levezénylik 8O . Baromi nagy kasza lehet és még így is mindenki jól jár kivéve persze a Billgétszt, ő is el tudja mondani hogy miért szar az OpenSource.

Hogy miből lehet "jól megélni" ? Pl. nők futtatásából tutira, bár van benne kockázat is. Hogy az csúnya erkölcstelen dolog ? Aha, csak nem jobban mint ahogyan Mo.n szerzik az üzletet a Microsoft, HP, Bull, Synergon, KFKI , Oracle vagy BÁRKI, na meg szerte a világon nem csak itthon. Erre ne verje magát senki, mert elhányom magam...
Ideírom hogy szerintem mert konkrét példát csak 4ről tudok (ezek közül).
Aki idáig elolvasta az kap egy fagyit, na csao.

[quote:3aa0b7350b="dreamer"]
Zorp - a vilag elso alkalmazas szintu altalanos celu proxy tuzfala, mely a magyar szoftverek kozul elsokent kapta megy az ICSA Labs minositest.
Ez nem innovacio? Azt nem mondja valaki, meg a CeBit-en is aratott egyszer.

Fejlesztette: egy magyar ceg. A GPL verzio pedig nem ugyanaz, mint a kereskedelmi.

Masik pelda : OOo 2.0 titkositas, privat publikus kulcsokkal bele van hegesztve.. egyeb hasonlo szoftverekben iyen nincs...

Fejlesztette: Sun Microsystems. Halistennek az OOo keretein belul, tehat kozkincs.

menjunk tovabb az mplayer magasan veri az osszes lejatszot... legalabbis szerintem..

Igy van, es Arpieknak siman porsche-val kene dongetniuk az M7-esen a Balatonnal levo 100milkas nyaralojukba minden hetvegen, ha egy kicsit jobban koncentral a magyar oktatas arra, hogy a jo otletunkbol/innovativ munkankbol hogyan csinaljunk penzt.

A nyilt forraskod onmagaban meg nem udvozito dolog (eleg megnezni a sourceforge 1000+1 useless crap open source projektjet).

azért látom nem ment el teljesen az értékítélet szaty-nál, pl a RedHat-es hozzászólásával egyetértek. Respect, enyhítem az előző hozzászólásomat. Csak nem kell mindentől hasraesni. Ma már az MS is tud operációs rendszert csinálni. Régen nem tudott, ma tud. a 2003-as sorozat már használható.

[quote:5a604a30d2="blau"]Kismillió szabvány ami a microsoft nevéhez fűződik, azok mellet eltörpül az open source community által finanszírozott kutatások száma.

Ott tevedsz, hogy a community nem finansziroz kutatast. Cegek finansziroznak kutatast, amibol idonkent open source dolog valik, vagy eleve ugy indul.

ezek szerint szerinted az az innovacio, amirol szabadalom, es szabvany letezik?

Iparagi definicio szerint igen. Egyszer hallgattam egy mernoki problemamegoldas c. targyat (egy MTA prof tartotta), ahol mindig a szabadalmak tekinteteben vizsgaltuk az innovaciot es a kutatast. Az elmult 100-150 evben igy mukodott a vilag: valaki kitalalt valamit, szabadalmaztatta, gyartotta, extra profitert eladta... majd amikor lejaroban volt a szabadalma licencelte a technologiat mas cegeknek (pl az atkosban ide magyarorszagra), es az idokozben fejlesztett uj technologiajat kezdte extra profitert gyartani es eladni.

[quote:bd6d231984="blau"]szerintem tobb ujdonsagot tartalmaz a nyilt forras. Hisz ha van egy egyetemista, aki alkotni szeretne valamit, kitunni, vagy van egy jo otlete (ami azert az egyetemistakkal elo szokott fordulni), akkor a nyilt forras a legjobb mod arra, hogy az ilyen otletekbol elohivja ami bennuk rejtozik. vagyis az innovaciot elosegiti szerintem

Ha egy egyetemistanak lenne egy jo otlete (ajjaj), amibol tenyleg nagyot lehet durrantani, szerinted hogy jobb odamenni egy kockazati tokebefektetohoz (remelem tudod, mi az)?

- Penzes bacsi, itt a jo otletem, meg senki nem tud rola a vilagon, adj nekem 150 millio dollart es egy even belul milliardos hozamot garantalok...

vagy

- Penzes bacsi, itt a jo otletem, most tettuk open source-sza, es mar van harom chilei baratom, akik beszalltak a fejlesztesbe... adj nekem 150 millio dollart...

Google teljesen jo pelda erre...

[quote:b3c0582398="AttiSan"]jo ismerjuk, nem vagyok hajlando elolvasni. az emberke neve jobb tarsasagban feler egy gusztustalan karomkodassal. moderalni kene a hup-on is :)

jo8

ui: ja még annyi, hogy minden tiszteletem azoké akik vitatkozni leállnak vele és megakadályozzák a tények általa szokásba helyezett "véletlenszerű" elferdítését. azért is mert engem onnan egy hasonló cikkre írt postom után egyszerűen kitiltottak, a moderálási szabályok megsértése miatt :)) jo kicsit sokat káromkodtam..

Egy hajóban evezünk. Engem is A Magyar Rob Enderle moderált ki. Pedig néha jókat röhögtem a sok idiótán.

Csak az zaavrt kissé, amikor az egyik munkatársam megkérdezte tőlem, hogy: mi lesz most velem, hogy megszűnik a Linux? Kiderült, hogy csak elolvasta a RedHat - Fedora átalakulásról írt cikkét...

Üdv,
Dw.

volt szerencsem dolgozni osztraknak innovacios fejlesztesen, ha holnap temeltnek, en adnam az elso deszkat, h segitsek. volt szerencsem a synergonhoz is, lattam, hogy hogyan szerzik az uzletet. keves dolog van amit nem itelnek elfogadhatonak egy bolt erdekeben.

[quote:dd58f55224="_Joel"][quote:dd58f55224="dreamer"]
Zorp - a vilag elso alkalmazas szintu altalanos celu proxy tuzfala, mely a magyar szoftverek kozul elsokent kapta megy az ICSA Labs minositest.
Ez nem innovacio? Azt nem mondja valaki, meg a CeBit-en is aratott egyszer.

Fejlesztette: egy magyar ceg. A GPL verzio pedig nem ugyanaz, mint a kereskedelmi.

azért nézzük meg, hogy melyek azok a featurok, amik nincsenek benne a GPL-ben? Főleg proxyk. Oracle proxy, pop3 proxy stb. Így is többet nyújt, mint a legtöbb termék.

Egyébként igaz, mindenhez kell cég, ha jól akarod működtetni vagy organizálni hosszú távon.
Az open source lényege nem az ingyenesség, hanem az áttekinthetőség, a fejlesztés során/után az esetleges piacra lépés alacsonyabb költsége stb. Van akinek nem éri meg OSS alatt fejleszteni. Van akinek megéri. Szerintem elég nagyban kell nyomni, hog megérje bizonyos szoftvereknél, és elég kicsiben, hogy szintén megérje. Az OSS lényege az alapköveknél jön elő, IMHO, az infrastruktúra működtetésénél. A legnehezebb pedig egy korrekt ügyviteli program, hálózati menedzsment vagy hálózattal fogallakozó eszköz fejlesztése. De ez IMHO, szigorúan. Szóval igen, kell cég, de van innováció az OSS-ben. A kettő nem mond ellent egymásnak. Van amelyik cégnek megfelelő az OSS, van akinek nem.

Kérdés: a JDS-be bele lesz égetve a kliens a menedzsment szerverhez és keresni fogja azt? Vagy külön kell feltenni, engedélyezni stb.? OK, win alatt is külön kell engedélyezni (domainbe léptetés), de telepítei nem kell és az is elég tud lenni, mondjuk egy 100 gépes hálóban.

[quote:dd58f55224="_Joel"]
Igy van, es Arpieknak siman porsche-val kene dongetniuk az M7-esen a Balatonnal levo 100milkas nyaralojukba minden hetvegen, ha egy kicsit jobban koncentral a magyar oktatas arra, hogy a jo otletunkbol/innovativ munkankbol hogyan csinaljunk penzt.

nem inkább Szlovénia vagy Horvátország? 100 millás balatoni nyaraló helyett inkább ott vannék nyaralót, Balatonon meg elég lenne egy 20 millás is vityiló kis kerttel :-)

[quote:36d6822785="Ago"]
Az open source lényege nem az ingyenesség, hanem az áttekinthetőség, a fejlesztés során/után az esetleges piacra lépés alacsonyabb költsége stb.

Egyetertunk, de azt hiszem el kell mulni 22-nek, hogy az ember ezt meglassa:)

Kérdés: a JDS-be bele lesz égetve a kliens a menedzsment szerverhez és keresni fogja azt? Vagy külön kell feltenni, engedélyezni stb.? OK, win alatt is külön kell engedélyezni (domainbe léptetés), de telepítei nem kell és az is elég tud lenni, mondjuk egy 100 gépes hálóban.

Benne van, apocd-nek csufoljak - talan az egyetlen Java-ban irt komponense a "Java" Desktopnak:). Vagy apoc-config nevu parancs amivel konfiguralni lehet (megadni, hogy hol van az LDAP, suffix, hany percenkent nezzen bele, hogy valtozott-e valami, stb). Ugy remlik, hogy alaptelepites utan is benne van az apoc a gconfd konfiguracios helyei kozott (/etc/gconf/2.0/nemtudomapontosnevet.xml).

nem inkább Szlovénia vagy Horvátország? 100 millás balatoni nyaraló helyett inkább ott vannék nyaralót, Balatonon meg elég lenne egy 20 millás is vityiló kis kerttel :-)

Igaz, csak oda akkor mar inkabb a maganrepulojukkel:))
Najo, nem bantom oket, meg a vegen elolvassak es magukra veszik, pedig tenyleg... Ha csak set-top-box-okat kezdenek el anno gyartani a kis technologiajukkal es rairjak, hogy using Mplayer technology, az osszes GPL hivo rajuk koltotte volna az osztondijat/zsebpenzet (es Gyurcsanyek sem aggodnanak ennyire...:)

[quote:2801267332="andrej_"][quote:2801267332="szaty"]A manus azt mondta hogy nincs innováció a nyilt forrású szoftverekbe, és igaza van.

Ezt fejtsd ki bővebben légyszives. Egy Linuxban egy FreeBSD-ben, egy OpenBSD-ben nincs innováció?? Gondolkozz már picit! Egy apró példa: OpenSSH. Tessék megnézni az OpenBSD sec. funkcióit, amikből érdekes módon leszármazott a GRSEC is, illetve úgy érzem hogy a NoExec tech. az A64-ben ennek is köszönheti a debütálását i386 szinten.

A grsec randomizálási funkciói az OpenBSD-ből származnak. Ugyanakkor a WX vs. PaX (nem grsec) tekintetében a dolog fordítva áll fenn.

btw: Tök jó lenne, ha az OpenBSD átvenné a grsec RBAC rendszerét - vagy valami hasonlót.

Üdv,
Dw.

[quote:296b7f2e20="_Joel"][quote:296b7f2e20="blau"]Kismillió szabvány ami a microsoft nevéhez fűződik, azok mellet eltörpül az open source community által finanszírozott kutatások száma.

Ott tevedsz, hogy a community nem finansziroz kutatast. Cegek finansziroznak kutatast, amibol idonkent open source dolog valik, vagy
eleve ugy indul.

ooo, ezt nem en irtam.

ezek szerint szerinted az az innovacio, amirol szabadalom, es szabvany letezik?

Iparagi definicio szerint igen. Egyszer hallgattam egy mernoki problemamegoldas c. targyat (egy MTA prof tartotta), ahol mindig a szabadalmak tekinteteben vizsgaltuk az innovaciot es a kutatast. Az elmult 100-150 evben igy mukodott a vilag: valaki kitalalt valamit, szabadalmaztatta, gyartotta, extra profitert eladta... majd amikor lejaroban volt a szabadalma licencelte a technologiat mas cegeknek (pl az atkosban ide magyarorszagra), es az idokozben fejlesztett uj technologiajat kezdte extra profitert gyartani es eladni.

viszont ez mamar nem mukodik, mert a software-s szabadalmakat lenyulni sokkal konnyebb, mondhatni ket betu (cp), mint egy targyit. ugy erzem ez egy teljesen uj megkozelitest igenyelne, amire a tarsadalom nem kepes.

[quote:cc7256e21e="_Joel"]Ha egy egyetemistanak lenne egy jo otlete (ajjaj), amibol tenyleg nagyot lehet durrantani, szerinted hogy jobb odamenni egy kockazati tokebefektetohoz (remelem tudod, mi az)?

hogy tudnam, naiv egyetemista vagyok :) de ertem mire celzol.

en is a google-val akartam peldalozni korabban, de rajottem h ott nemsok openszorsz van, igaz ott a lenyeg nem a programkodon, hanem a megvalositason van (igaz tudtommal a keresomotor nem nyitott, sot).

Viszont ha egyetemista vagy, akkor az opensource dolgoknak koszonhetoen sokkal konnyebben haladsz, es alkotsz valami innovativat. En ezt ertem az alatt, h az opensource elosegiti az innovativitast, nem azt, hogy valaki egy otletet GPL alatt terjeszt.

[quote:0ae18c94da="_Joel"]

Igy van, es Arpieknak siman porsche-val kene dongetniuk az M7-esen a Balatonnal levo 100milkas nyaralojukba minden hetvegen, ha egy kicsit jobban koncentral a magyar oktatas arra, hogy a jo otletunkbol/innovativ munkankbol hogyan csinaljunk penzt.

A nyilt forraskod onmagaban meg nem udvozito dolog (eleg megnezni a sourceforge 1000+1 useless crap open source projektjet).

Hozzaszolasom lenyege nem az volt, hogy mennyi penzt lehetett volna keresni, hanem az, hogy opensource dolgokban nincsen innovacio... illetve, hogy pont van ;-)

Szerintem a Linux, hogyha nem lenne ingyenes (bizonyos disztribuciok), akkor senki sem hasznalna.. na jo kovezzetek meg.. sokkal sokkal kevesebben hasznalnak...
Mert egy irdatlan nagy monopol helyzetben levo ceg mellett valami csak ugy tud elterjedni, hogy nagyon olcso... nagyon jo stb.. ebbol a masodik nem mindig eleg..

Ha az mplayer-ert fizetni kellett volna, akkor lehet, hogy a fejlesztok tobb penzt keresnek, de mondjuk, hogy 10-ed annyian hasznalnak az is biztos ;-)

Hidd el, el fog jonni annak az ideje, amikor Arpiek dongetnek az M7-esen... nem ma, nem holnap majd.... ki kell varni a megfelelo idot, amig beerik a befektetett munka es szerintem hosszu tavon igy jarnak jobban

[quote:410131e6a6="blau"]Viszont ha egyetemista vagy, akkor az opensource dolgoknak koszonhetoen sokkal konnyebben haladsz, es alkotsz valami innovativat. En ezt ertem az alatt, h az opensource elosegiti az innovativitast, nem azt, hogy valaki egy otletet GPL alatt terjeszt.

Az elmelet valoban ez.

Csak a tisztanlatas vegett: az egyetemi szfera az innovaciot ugy definialja: amibol cikket lehet irni (pl programfejlesztes, meg ha uj igenyeket szolgal ki tipikusan nem az).

Az ipar definicioja: ami versenyelonyhoz juttat a konkurenciaval szemben. Az ipari kutatasokra jellemzo az is, hogy altalaban csak azutan publikalnak roluk reszleteket, ha a ceg mar bejegyezte a szabadalmat az ujdonsagra. Egyetemi szferabol szarmazo szabadalmak is vannak (lasd RSA), de ez altalaban az adott kutato jol felfogott sajat erdeke...

Namost, sokan ugy gondoljak, hogy nyilt forraskod eseten nem lehet versenyelonyhoz jutni a konkurenciaval szemben: kiveve, ha valami egyeb trukkozest alkalmaz az adott ceg (Oracle tok jo pelda, "imadja" a Linuxot, de valami azt sugja, hogy a MySQL-t/Postgresql-t nem annyira). Ez termeszetesen santit, hiszen a forraskod elerhetosege onmagaban meg nem biztos, hogy ad jogot az uzleti felhasznalasra. Sot, akar meg versenyelonye is szarmazhat egy cegnek abbol, hogy nyilt forraskodra epiti a termekeit (es forditva: a zart forrasu termekeit megnyitja).

Egyetemi kutatas: itt meg vegyuk eszre, hogy mindig is a "nyilt forraskod" szellemisegeben tortentek a kutatasok, publikaciok... Sot, amolyan BSD licenchez hasonlo jelleggel (barki barki mas munkajat tovabbviheti, csak hivatkozzon ra).

Hozzaszolasom lenyege nem az volt, hogy mennyi penzt lehetett volna keresni, hanem az, hogy opensource dolgokban nincsen innovacio... illetve, hogy pont van ;-)

En meg azt szerettem volna kifejezni, hogy az innovacio tekinteteben az, hogy valami open vagy closed source, qrvara nem szamit...

Innovaciohoz egyvalami kell: egy innovativ elme. Az innovativ elme eletbenmaradasahoz kell oxigen (ami egyelore meg ingyen van), vitaminok, szenhidratok, feherjek (amik viszont altalaban nincsenek ingyen), egy ágy egy nyugodt kornyeken berelt vagy tulajdonolt ingatlanban (alvas, pihenes, egyebek). Ez utobbiak meg penzbe kerulnek, ergo valakinek finansziroznia kell az innovativ elme tulajdonosat, hogy kubikosmunka helyett a kutatasan tudjon dolgozni (hidd el, napi 8 ora barmilyen - akar szellemi - munka+baratno/feleseg/csalad mellett meg kutatgatni... nem tulsagosan eletszagu scenario).

[quote:4acce4a1e1="_Joel"]Az ipar definicioja: ami versenyelonyhoz juttat a konkurenciaval szemben. Az ipari kutatasokra jellemzo az is, hogy altalaban csak azutan publikalnak roluk reszleteket, ha a ceg mar bejegyezte a szabadalmat az ujdonsagra. Egyetemi szferabol szarmazo szabadalmak is vannak (lasd RSA), de ez altalaban az adott kutato jol felfogott sajat erdeke...

vegulis az egyetemi szferanak is, versenyelony a tobbi kutatoval szemben.

Namost, sokan ugy gondoljak, hogy nyilt forraskod eseten nem lehet versenyelonyhoz jutni a konkurenciaval szemben: kiveve, ha valami egyeb trukkozest alkalmaz az adott ceg (Oracle tok jo pelda, "imadja" a Linuxot, de valami azt sugja, hogy a MySQL-t/Postgresql-t nem annyira). Ez termeszetesen santit, hiszen a forraskod elerhetosege onmagaban meg nem biztos, hogy ad jogot az uzleti felhasznalasra. Sot, akar meg versenyelonye is szarmazhat egy cegnek abbol, hogy nyilt forraskodra epiti a termekeit (es forditva: a zart forrasu termekeit megnyitja).

de akkor miert mondod, hogy nem innovativ? szerintem ebbol nem kovetkezik (igaz az ellenkezoje sem)

Egyetemi kutatas: itt meg vegyuk eszre, hogy mindig is a "nyilt forraskod" szellemisegeben tortentek a kutatasok, publikaciok... Sot, amolyan BSD licenchez hasonlo jelleggel (barki barki mas munkajat tovabbviheti, csak hivatkozzon ra).

egyetertek. vagyis egyetemi kornyezetben innovativ az opensource?

De en nem a vegtermekrol beszelek. Hanem arrol, ha van egy adott open cucc, akkor az nekem segitseg ahhoz, hogy tovabblepjek. Az egyetemi szferaban persze ahhoz, h valaki adjon a szavamra, kell mutatni valamit, hogy nem csak hasrautesbol jottek ki a dolgok.
Tehat az innovativitast elosegiti, mert ratamaszkodva egyszerubb ujat letrehozni. Az viszont mar karos, es paradox, hogy ezek utan pl. ceg nem fogja os-kent vilagrahozni a termeket, mert.

no elolvastam a fenti hozzaszolast. egyetertek. ugyanakkor az nem mindegy, hogy - bar kisse rohejesnek hangzik szamomra - tarsadalmi szempontbol melyik megkozelites a jobb.

J.F. Kennedy után plagizálva:

Ne azt kérdezd, mit adott nekem az Open Source,
hanem azt, mit adhatok én az Open Source-nak.

[quote:39af978a4a="_Polesz_"]Elolvastam kérem a fagyit ;-)

Látod ezért nem írtam oda hogy tőlem :))

[quote:02c33732cc="_Joel"]
Innovaciohoz egyvalami kell: egy innovativ elme. Az innovativ elme eletbenmaradasahoz kell oxigen (ami egyelore meg ingyen van), vitaminok, szenhidratok, feherjek (amik viszont altalaban nincsenek ingyen), egy ágy egy nyugodt kornyeken berelt vagy tulajdonolt ingatlanban (alvas, pihenes, egyebek). Ez utobbiak meg penzbe kerulnek, ergo valakinek finansziroznia kell az innovativ elme tulajdonosat, hogy kubikosmunka helyett a kutatasan tudjon dolgozni (hidd el, napi 8 ora barmilyen - akar szellemi - munka+baratno/feleseg/csalad mellett meg kutatgatni... nem tulsagosan eletszagu scenario).

Persze, ez mind igaz, es egyet is ertek veled, de van egy eletbol hozott pelda ami ezt az egeszet megmagyarazza.. (vagy remelem, hogy azt teszi)

Szoval ez ugyanolyan, mint az egyetem/fosuli. Ha kijosz a kozepsulibol, akkor valaszthatsz, hogy elmesz dolgozni, vagy elmesz egyetmre/fosulira, persze a kettot lehet egymas mellett nyomni, altalaban ennek mindketto hatekonysaga latja karat.
Ha elmesz tovabbtanulni... akkor a ket helyzet pont ugyanaz, mert kell szep nyugis agy, meg tobbi, ahol tudsz tanulni, pihenni, felkeszulni a vizsgakra.. (az mas kerdes, hogy mi altalaban sorozeseken keresztul keszulunk a viszgakra, de mind1 ez most... )

Szoval az egyetemedet is vkinek finansziroznia kell.. ezek alt a szuleid..

Az ember 20 eves koraig altalaban nem is dolgozik... ennyi erovel akkor kilokhetnenk a 13 eves kolkoket is az utcara, hogy most aztan akkor tessek keresni penzt.. mert irgumburgum...
Akkor az o eltartasuk nem pont olyan, mint az innovativ elmeke? :-)

[quote:d89961ab2a="dreamer"]Szoval az egyetemedet is vkinek finansziroznia kell.. ezek alt a szuleid..

es persze mi, adofizetok

[quote:df40936c16="mortella"]Az is zavar hogy az egész cikk azt sugározza mintha az "Innováció" lenne az egyetlen pozitív és kívánatos cél.
Ráadásul nem tudom ki mit nevez innovációnak.

Az elsõ mondattal nagyon egyetértek. _Joel biztos pontosan tudja mi az az innováció. Informatikai vezetõ lesz abból a gyerekbõl (nem sértésnek szánom).

[quote:f110844047="mortella"][quote:f110844047="_Polesz_"]Elolvastam kérem a fagyit ;-)

Látod ezért nem írtam oda hogy tőlem :))

Mifene, így megnevelt a marketinges exed? Nyuszismamusz, körömlakkfújás, 'vegyünkegyújcipőt' :) ?

[quote:97e30aea0c="dreamer"]
Szoval az egyetemedet is vkinek finansziroznia kell.. ezek alt a szuleid..

Az ember 20 eves koraig altalaban nem is dolgozik... ennyi erovel akkor kilokhetnenk a 13 eves kolkoket is az utcara, hogy most aztan akkor tessek keresni penzt.. mert irgumburgum...
Akkor az o eltartasuk nem pont olyan, mint az innovativ elmeke? :-)

Félreértettél egy kicsit. Én csak arra akartam utalni, hogy a kutatáshoz/fejlesztéshez pénz és idő kell, még akkor is, ha azt otthon a garázsban csinálja az ember.

Ami a tanulást illeti, ajanlom mindenki figyelmebe a http://www.ejfelkapitany.hu/theory.htm oldalon található, igencsak frappáns írást (elnézést, hogy plagizálok, de kevesebben kattintanának:)

"Mivégre is tanulunk? Hogy tudásunkat a produktív munka révén a közösség javára és saját boldogulásunkra felhasználjuk. A tanulás - felkészülés a munkára. A rendelkezésre álló csekély időnket kétfelé kell osztanunk: el kell döntsük mennyit fordítunk felkészülésre és mennyit tudásunk kamatoztatására.

Mennyi is az a kevés idő, ami felől dönthetünk? 0-18 éves korig bizonyosan tanulnunk kell. Ha komoly munkáról beszélünk, ehhez tegyünk hozzá minimálisan 4 évnyi felsőoktatásban eltöltött időt - máris 22 évesek vagyunk. (Sorkatonaság eltörölve - a fiúk már nem veszítenek 1 évet.) Mostantól vállalhatunk iskoláinknak megfelelő munkát - nyilván kezdőként. Kis szerencsével időveszteség nélkül sikerül éhbérért elhelyezkednünk, tételezzük most fel ezt az esetet. Mire profivá válunk, szakmától és képességtől függően évekre van szükségünk - számoljunk 5 éves átlaggal. 27 évesek vagyunk hát - mindent tudunk amit tudnunk kell. Marad mindössze 13 évünk, hogy kihozzuk a maximumot magunkból, hogy felhalmozzunk. (Ha csak nem valamilyen megrögzötten tekintélyelvű szakmánk van, ennél tovább nem maradhatunk a csúcson.) Ezeknek az éveknek a gyümölcse az, amiből a közösség és te is valóban profitálhat. Ez alatt - a teljes életedhez képest relatív rövid - idő alatt kell összetenned egzisztenciát, vagyont, mindent, amire vágysz.

Ha fiú vagy: ennyid van, hogy viszonozd a közösségnek a taníttatásodat, és hogy megcsináld a szerencsédet... Ha lány vagy: még ennyi időd sincsen, hiszen az átlagos két gyerek kihordása, megszülése és gondozása minimálisan 5 évvel csökkenti majd ezt az időt. (Ennek fényében különösen bizarr végletet képviselnek azok a nők, akik akár 16 évnyi tanulás és 2 évnyi pályakezdőként való munka után szembekacagnak minket és soha többé egy percet sem dolgoznak a szakmájukban...)

Túl azon, hogy időrabló: a hosszúra nyúló tanulás kicsit Déva vára építéséhez hasonlatos, mert a megszerzett tudás rohamosan el is avul (a SOTE dékánja szerint a náluk megszerzett tudás fele három év alatt elévül). Az alapvetően szükségesnél hosszabb tanulóidő nem juttat jelentős előnyhöz, sokba kerül viszont a közösségnek és minden egyes erre pazarolt évet abból a kevésből veszel el, ami alatt felhasználhatod a tudásodat."

Persze ennek nem sok koze van az eredeti felveteshez...

De mindegy, maradjunk annyiban, hogy az open source projektek azon resze, ami nem "megvakarom, mert viszket" tipusu fejlesztesen, hanem egy bizonyos problema minel frappansabb megoldasan alapszik es penzzel/emberekkel tamogatja egy vagy tobb profitorientalt ceg... igenis tud innovativ lenni.:)

Apropo, mouse gesture-t ki alkalmazott eloszor?

[quote:eb821069c8="mortella"] Az INNOVÁCIÓ a bit kitalálása volt, a "bitkeeping" meg egy felhasználása :D .

Egyetertunk.

Bizonyos szempontból én ezt nem tartom "fejlődésnek", az erre irányuló munkát pedig "fejlesztésnek".

Megint.

Egyrészt a (szoftver)cégek közül rengetegen nem abból élnek hogy jó áron kínálnak jó terméket.

Az igazi nagy szoftvercegek (CheckPoint, RSA, SAP, Oracle, sorolhatnam) imho ugy altalaban abbol elnek, hogy meglatnak a piacon egy igenyt, amire vagy sokaknak eri meg keveset kolteni, vagy keveseknek sokat. Erre kifejlesztenek egy termeket, eladjak, versenyeznek a tobbiekkel akik ugyanezt az igenyt ugyanakkor lattak meg (idei ev slagere ugye SarOx megfeleles + Identity Management temakor). Azutan megprobalnak eletben maradni uj igenyekre adott uj valaszokkal (vagy eltunnek a sullyesztoben/megveszi oket valaki, stb). Persze rengeteg szoftverceg el egyedi fejlesztesekbol, es nem megy ki veluk a piacra... de az egy mas kerdes (es ugye az elso megrendeleshez mindig valamilyen szemelyes ismeretseg visz el).

szeretnék annak a cégnek a tulaja de akár munkatársa lenni akik pl a müncheni átállást levezénylik 8O . Baromi nagy kasza lehet és még így is mindenki jól jár kivéve persze a Billgétszt, ő is el tudja mondani hogy miért ***** az OpenSource.

Igaz. En itthon vettem reszt sokkal kisebb migracioban tiszta Win-rol Solaris + Sun Ray vekonykliensekre, meg Terminal Server infrastrukturara (ugye a kivalthatatlan DOS-os alkalmazasok tomkelege)... Szoftver+Hardver volt x, a migracios szolgaltatas meg 4x...

Erre ne verje magát senki, mert elhányom magam...

Szoval teged is kihagynak ;)